Az RMDSZ, illetve már a román kormány által előterjesztett kisebbségi törvény elleni heves román tiltakozások hangzanak el. Az ismert nagy-román nacionalisták magatartása e törvényjavaslattal szemben várható volt, a most ellenzékben lévő PSD-vezetők is igyekeznek megakadályozni a törvény megszavazását. A Cosmin Gusa elnökölte PIN (Nemzeti Kezdeményezés Pártja) a legotrombább támadással igyekszik híveket szerezni magának, mindent összehord a kisebbségi törvényjavaslat ellen – azt is, amit a Nagy-Románia Párt, azt is, amit a székelyudvarhelyi Szász Jenő hívei kifogásolnak a törvényben. A mérvadó újságírók, mint Cristian Tudor Popescu vagy Emil Hurezeanu arról beszélnek, hogy Traian Basescu elnök vonzódik a volt Szekuritáté embereihez, a lehallgatási technikákhoz. /Kántor Lajos: Hol van hidegebb? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

A tanügyi sztrájk beszüntetésére szólította fel a tanárokat november 27-én Traian Basescu elnök. Kérte a szakszervezeti vezetőket: közöljék a tanárokkal, hogy hétfőtől álljanak munkába. Az államfő bejelentette, hogy a mostani tárgyalás nyomán a kormány által megszabott ajánlat a maximális. A kormány újabb ajánlata szerint a tanárok átlagosan 11,5 százalékos fizetésemelésben részesülhetnek. Erre két részletben, 2006 január elsején és 2006 szeptember elsején kerül sor. /A tanárokkal tárgyalt Traian Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A tanügyi szakszervezetek november 28-án a sztrájk beszüntetése mellett foglaltak állást, elfogadva a kormány béremelési javaslatát. E szerint január 1-től 5,5 százalékos fizetésemelést kapnak, szeptember 1-től pedig 6 százalékkal kapnak több pénzt. A tanítást november 29-én mindenhol el kell kezdeni. A béremelés a kisegítő-személyzetet is érinti. /Befejeződött a tanügyi sztrájk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

„Tíz éve, a katolikus egyház segélyszervezete, a Caritas támogatásával, Szatmár megye falvai közül elsőnek, megszerveztük az idősek otthoni gondozását. Ma már ez kevés, ezért kellett létrehozni ezt a korszerű szociális otthont, amely sokkal többet nyújt” – mondta Mezőpetriben az öregek otthona hét végi avatóünnepségén Nagy Mária polgármester. A három épületből álló (konyhát, ebédlőt és orvosi rendelőt is magában foglaló) szociális intézet ma nem is csak Nagykároly környékének, de talán ez egész megyének a legjobban felszerelt létesítménye. A költségek 90 százalékát a kormány állta, a fennmaradó részt a megyei tanács és a helyi önkormányzat. /Sike Lajos: Öregotthont avattak Mezőpetriben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A Demokrata Párt megbízta Valeriu Tabarat /a Román Nemzeti Egységpárt volt elnökét, aki „demokratává” lett, miután korábbi pártja kibukott a parlamentből/, hogy készítsen jelentést az RMDSZ által készített, és a kormány által – tehát a kormánykoalíció pártjai, közöttük a Demokrata Párt által is – saját törvénytervezetként a parlament elé benyújtott kisebbségi törvénytervezetről. Ez különös értelmezése a koalíciós együttműködésnek. A Demokrata Párt ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy saját kisebbségi törvény tervezettel rukkoljon elő. A DP ugyanis azt állítja, hogy a képviselőház napirendjén levő nemzetiségi statútum „nem az”, amit a címe mond, mert „a kisebbségi statútum vétójogot biztosít az autonómia-tanácsoknak és a kisebbségi tanácsoknak, azaz, a beleegyezésük nélkül nem lehet leváltani az iskolák vagy más intézmények vezetőit”. Ugyanakkor „a helyi és központi hatóságokat egy második nyelv használatára kötelezi”. Ez pedig nem más, mint a magyar nyelv. A DP tehát saját kormánya ellenzékeként viselkedik. Kérdés, hogy az RMDSZ meddig hajlandó kitartani ilyen partnerek mellett, Észre kellene már venni, hogy a szóban forgó törvénytervezet ellen összehangolt aknamunka folyik. Jellemző, hogy a DP olyan személyt bízott meg a törvénytervezet véleményezésével, akiről köztudott, hogy valamikor Gheorghe Funarral egy pártban és Vadim Tudorral egy szólamban „énekelt”. /Mózes Edith: Beijedt a Demokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

A kormány és az amerikai érdekeltségű Bechtel sikeres tárgyalásait követően december közepétől Kolozs megye több településén folytatódnak a telek-kisajátítások. A kormány és a Bechtel közti megállapodás szerint az amerikai cég hozzájárult ahhoz, hogy a közlekedési tárca az évi munkálatok értékének 30 százalékát előlegként kifizesse. Kolozs megyében 3 bizottság tevékenykedik majd Tordaszentlászlón, Gyaluban és Magyarpeterden. Az első, sürgős iratcsomókat december 12–16. közötti időszakban vizsgálják meg. Tavasszal ismét elkezdődnek az autópálya építkezési munkálatai. /Kiss Olivér: Folytatódnak a kisajátítások a Bechtel-autópályán. Három bizottság működik Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Senkinek nem áll jogában a kormányból való távozást kérni a Demokrata Párttól, azokon kívül, akik kormányzatra juttatták a pártot, Markó Bélának még kevésbé áll jogában kérni ezt, mivel ő veszélyesen közel viheti az RMDSZ-t az “erkölcstelen megoldáshoz” – jelentette ki Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke. A DP sajtóirodájának közleménye szerint Cezar Preda úgy értékeli, hogy Markó Bélának, “aki tíz éve folyamatosan különböző kormányzatok tagja”, nem áll jogában kérni a DP távozását a kormányból. “Egy feltételszabás mögé rejtve gyanús Markó Béla kérése, hogy a kormányprogramban vállalt tervezeteiket nem támogató koalíciós vezetők távozzanak a koalícióból” – fogalmaz Preda a közleményben. A politikus kifejtette: a DP nem hajlandó “kísérletezni az alkotmányban szentesített román egységes nemzetállamiság rovására”. Markó Béla december 5-én kérte fel Emil Boc DP-elnököt, hogy vonuljon vissza a kormánykoalícióból, ha “nem képes tiszteletben tartani saját aláírását”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

Kivonultak a képviselőház oktatási bizottságának üléséről a liberális és konzervatív párti képviselők, tiltakozásképpen a vita hangneme és a bizottsági elnök, Olguta Vasilescu magatartása miatt. A bizottság napirendjén a kisebbségi törvénytervezet szerepelt. Az ülés kezdetén az elnök bejelentette, hogy a szociáldemokrata képviselők a nagy-románia-pártiakkal egyetemben indítványt nyújtottak be a törvény visszautasítására. A kormányt képviselő Markó Attilához mintegy nyolcvan kérdést intéztek. Főként a bizottsági elnöktől záporoztak a kérdések, aki szerint a kisebbségek minden jogot megkaptak, így teljesen érthetetlen, miért van szükség kisebbségi törvényre. Markó Attila leszögezte: a kisebbségek nem rendelkeznek a döntésekben való részvétel jogával. Tulajdonképpen ez a kulturális autonómia alapja is. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a szakbizottság alelnöke elmondta, arra számított, hogy a vonatkozó dokumentumok, törvényes rendelkezések mentén alakul ki vita. Hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadásának szükségessége szerepel Románia EU-s csatlakozásának szerződésében is. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján rámutatott: a törvénytervezettel kapcsolatban a politikai hangulat nem enyhült. Markó Béla nehezményezte, hogy a kormánykoalíció egy része hagyja magát manipulálni az ellenzék ultranacionalista szárnya által. /Béres Katalin: Véget nem érő kritikák a kisebbségi törvényre. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatón kijelentette: Magyarország EP-képviselői nem szabják Románia uniós csatlakozásának előfeltételéül a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet elfogadását. „Az RMDSZ, a magyarok érdeke, hogy Románia 2007 januárjában az EU tagjává váljon. Nem csupán nem fűződik semmilyen érdekünk a halasztáshoz, hanem igen károsnak tartjuk a csatlakozás időpontjának esetleges kitolását” – mondta Markó. Markó szerint „a jelenlegi koalíció legnagyobb problémája a koherencia, a fegyelem és a szervezettség hiánya”. /Stratégiák nélküli kormányzás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ Idén a kormánykoalíció jelentős eredményeket ért el annak ellenére, hogy ezeket nem sikerült kellőképpen a közvélemény tudomására hozni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az eredmények közül a legjelentősebb Románia csatlakozási szerződésének aláírása, valamint az, hogy az őszi országjelentésben is elismerték az Idén a kormány felelősséget vállalt a parlament előtt a vagyon-visszaszolgáltatásra vonatkozó törvénycsomagért. Az RMDSZ-nek a kormányzati eszközök segítségével sikerült székelyföldi utakat javítani. A kudarcok között említette, hogy sincs az országnak egy, az infrastrukturális fejlesztésre vonatkozó stratégiája, de az oktatás korszerűsítését elősegítő elképzelés is várat magára. /Markó szerint eredményes volt a kormányzat 2005-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Akár koalíciós válságot is okozhat a kisebbségi törvény, ugyanis a liberálisokon kívül minden alakulat csak hangsúlyos módosításokkal tartja elfogadhatónak a tervezetet. Váratlanul érte az RMDSZ-t, hogy a Demokrata Párt is beállt a tervezet ellenzői közé. Először akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a demokraták nem támogatják a kisebbségi törvényt, amikor Emil Boc kijelentette: nem szankcionálja szenátorait, amiért távol maradtak, illetve a jogszabály ellen szavaztak. Azóta Boc egyre keményebben fogalmaz. Szerinte a Velencei Bizottság is ellenzi a kulturális autonómiát, valamint az autonómiatanácsot. A demokrata politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy utóbbinak vétójoga legyen, és úgy fogalmazott: Románia nem lehet a kisebbségi jogok kísérleti telepe. Valójában a Velencei Bizottság nem emel kifogást a kisebbségi törvényben megfogalmazottak ellen, sokkal inkább technikai kérdésekben kér kiigazítást. Ám ezek sem az autonómiát, sem a tanácsot nem érintik. Gyakorlatilag a PD a kabinet, illetve a kormányprogram ellen emel szót. Egyes források szerint a demokraták továbbra is előre hozott választásokat szeretnének, és a kisebbségi törvény elutasításával azt szeretnék elérni, hogy a D.A. Szövetség kiváljon a koalícióból. Ezzel nemcsak a kormány bukna meg, hanem Boc is megszabadulna Tariceanutól. Markó Béla ezzel szemben csak azt a PD-t tessékelné ki a kabinetből. A liberális miniszterelnök védelmébe vette a kormányprogramban szereplő jogszabályt és kijelentette: a kisebbségi törvényt jelenlegi formájában, módosítások nélkül kell elfogadnia a törvényhozásnak. Az ellenzéki pártok és a demokraták összesen közel 500 módosító indítványt fogalmaztak meg a tervezet kapcsán, a bizottsági munka határidejét pedig kitolták. Basescu államfő hallgat. – Toró T. Tibor a Velencei Bizottságra hivatkozva állította, hogy változtatni kellene a kisebbségi szervezetek bejegyeztetési feltételein. Az RMDSZ alsóházi frakciója szankciót helyezett kilátásba Torónak, amiért indítványáról nem egyeztetett képviselőtársaival. /Simon Judit: Két táborra szakadt a koalíció a kisebbségi törvény miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Bihar megye több mint 50 települése részesül abban a 12 millió összértékű támogatásban, amelyet infrastrukturális beruházások befejezésére utalt ki december 8-i ülésén a tartalékalapból a román kormány. Ez csupán egyike a több erdélyi magyar megyét is közvetlenül érintő kormányhatározatnak. Borbély László közmunkaügyi miniszter közölte, a kormánytámogatásban részesült 24 megye közül 8 kifejezetten magyarlakta. A Bihar megyei kedvezményezett települések között van Szalonta, illetve Biharfélegyháza, Értarcsa, Hegyközcsatár és Tóti község. Ezek a magyarlakta helységek – a helyi és megyei RMDSZ szervezetek kezdeményezésére – összesen 2 millióhoz jutottak. A pénzt vízvezeték- és úthálózat-javításokra fordítják. Hargita megye összesen 4,5 millió értékű támogatást kapott. Az összeg Csíkszereda, Csíkcsicsó, Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Balánbánya, Felsőboldogfalva, valamint a megyei tanács között oszlik meg, szintén infrastrukturális beruházások befejezésére, út- és hídjavításra költik. Kovászna a megyei és községi utak, pallók és hidak, felüljárók javítására, illetve a csatornahálózat felújítására fordítja majd a kiutalt másfél milliót. Hasonló a rendeltetése a Szatmár megyének kiutalt 2 millió lej támogatásnak is, Brassó megye 2 milliót költhet a Brassó és Kovászna megyét összekötő megyei út – javítására. Hargita megye újabb 3 milliót, Maros megye székhelye és a közigazgatásilag Marosvásárhelyhez tartozó Marosszentgyörgy pedig másfél milliót kapott a lakossági fűtéspótlék biztosítására. /Gujdár Gabriella: Jelentős összegű kormánypénz ütötte a „magyar megyék” markát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2003 szeptemberében indultak az első eMagyarország klubok, azóta harminchat nyitotta meg kapuit a fiatalok előtt. December 9-étől látogatható a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával létrejött első határon túli eMagyar Klub az Erdélyi Magyar Tudományegyetem-Sapientia marosvásárhelyi új épületében. A klub avatóján megjelent Nagy Zsolt a román kormány informatikai és távközlési minisztere, Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja, Borbála Marcell, a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium kabinetfőnök-helyettese, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint az egyetem vezetősége. Marosvásárhely mellett hamarosan a komáromi Selye János Egyetemen avatnak eMagyar Klubot, és terveznek a beregszászi tanárképző főiskolán is egy hasonlót. A marosvásárhelyi klubban hét internetre csatlakozott számítógép várja az érdeklődő diákokat. A klubok napi tízórás nyitva tartással állnak a felsőfokú oktatási intézmények diákjai és oktatói rendelkezésére. Kéthetente ingyenes, szervezett programokban vehetnek részt. A klubokban multimédiás számítógép, szkenner, CD-író, digitális fényképezőgép, valamint színes nyomtató áll a diákok rendelkezésére. Ezek a berendezések egyszeri ingyenes regisztrációt követően általában térítésmentesen használhatóak. Emellett napilapokkal, hetilapokkal, folyóiratokkal és szakkönyvekkel ellátott olvasósarok kínál a diákoknak hasznos kikapcsolódást. /Mészely Réka: Az első határontúli eMagyar Klub. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

A hivatalos program szerint Vlagyimir Voronin elnök elsősorban azért jött Bukarestbe, hogy megnyissa a moldvai borok fesztiválját. Alkalmat kerített arra, hogy román kollégájával a transznisztriai helyzetről – ezzel kapcsolatban az EBESZ külügyminiszteri értekezletének múlt heti sikertelenségéről, illetve a moldáv-ukrán határ nemzetközi felügyeletéről tárgyaljon. A két ország több mint egy évtizeden keresztül meglehetősen hideg, már-már ellenséges viszonyban volt. A moldáv-román viszont hanyatlása 2001-ben kezdődött el, azután, hogy Bukarestben és Chisinauban a volt kommunisták kerültek hatalomra. A lavinát a Tarlev-kormány igazságügyi minisztere indította el, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében expanziós politikával vádolta meg Romániát. Válaszként Adrian Nastase román miniszterelnök lemondta tervezett moldovai látogatását. Az újabb vitát az váltotta ki, hogy Bukarest nem volt hajlandó aláírni az alapszerződés-tervezetet, amelyet azonos formában román, illetve „moldovai” nyelven terjesztett elő Chisinau. Voronyin kezdeményezésére nyilvánították az oroszt második hivatalos nyelvvé, illetve tették kötelezővé a Moldova Köztársaság történelmének a román történelemtől független oktatását. 2002 második felében a Voronyin-adminisztráció beszüntette a bukaresti közszolgálati televízió adásainak sugárzását. A Tarlev-kormány felmondta a diákcsere-egyezményt, amelynek alapján évente 2000 moldovai fiatal tanulhatott ösztöndíjjal román egyetemeken. Románia időközben folytatta a „testvérállam” támogatását. Egyebek mellett, a Nastase-kormány egymillió dollárt utalt ki azoknak a moldovai polgároknak, akik saját erőből nem tudták előteremteni az útlevél kiváltásához szükséges összeget. Ugyanakkor, a román állami áramszolgáltató folytatta az energiaszállítást Moldovának annak ellenére, hogy Chisinau hatalmas hátralékot halmozott fel. A hét végén a román államfő arra biztatta moldáv kollégáját, hogy forduljon bizalommal Bukaresthez, ha nehézségekkel találja magát szemben, „legyen szó bármiről, beleértve a földgáz és a villanyáram árának túlzott növekedéséről”. Az oroszbarát Voronyin és a Kreml kapcsolatai időközben megromlottak. /Szőcs Levente: Moldáv-román viszony: elolvadt a jég? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Az Egyesült Államok minden eddiginél erőteljesebb nyomást gyakorol a román kormányra a nemzetközi örökbefogadások ügyében. Az amerikai külügyminisztérium „aggodalmát” fejezte ki amiatt. Az ügy szálai a rendszerváltásig nyúlnak vissza. Az első éveiben bárki örökbe vehetett egy romániai gyereket, ha sikerült megállapodnia a családdal. 1996-ig a kiskorúakat mindenféle bürokratikus akadályok nélkül szabályosan adták-vették. Ekkor létrejött az örökbefogadási hatóság, a helyzet azonban nem javult számottevően. Adrian Nastase akkori miniszterelnök 2002 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy a román árvákat interneten 20 és 50 ezer dollár közötti összegért „vesztegették”. Az évek során Románia számos nemzetközi bírálatot kapott a visszaélések miatt. A leghangosabb Emma Nicholson bárónő, Románia Európai parlamenti raportőre volt, aki felemelte szavát a „gyermekkereskedelem” ellen. A nyomásnak engedve, 2001. májusában az Országos Gyermekjogvédő Hatóság úgy döntött, a felmerült korrupciós vádak tisztázásáig felfüggeszti a külföldi örökbeadásokat. A hatóság rendeletét egy örökbefogadásokkal foglalkozó alapítvány kérésére a bíróság hatálytalanította. A kormány közbelépésére volt szükség. A miniszterelnök kijelentette, az örökbeadások ügye politikai kérdés, ezért a bíróság döntésére adott válasz is politikai lesz. A következő héten újabb tiltó rendelet látott napvilágot. Főként amerikai politikusok tiltakoztak, de akadt néhány európai vezető is – Lionel Jospin francia, Silvio Berlusconi olasz kormányfő -, akik saját állampolgáraik jogainak csorbításaként értékelték a bukaresti zárlatot. A román örökbefogadási törvény nagy késéssel, 2004-ben született meg. A moratórium mindvégig érvényben maradt, ennek ellenére – egyes források szerint – a nemzetközi örökbefogadások folytatódtak. A mostani kormány tovább szigorította a szabályokat. Ezek szerint romániai árva csak akkor hagyhatja el az országot, ha a pótszülőkkel másodfokú rokoni kapcsolatban áll. Azonban egyre erőteljesebb amerikai nyomás. /Uncle Sam román gyereket akar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Exkluzív interjút közölt az Adevarul című bukaresti lap Gál Kingával, a Románia–EU parlamenti vegyes bizottság alelnökével. Meg tudná magyarázni a Moscovici-jelentés főleg a nemzeti kisebbségek autonómiájához kapcsolódó módosításainak főbb műszavait? – hangzott a kérdés. Gál Kinga leszögezte, hogy „e műszavakat Romániában sosem magyarázták meg. Tabuk, vannak, hamis magyarázatok, meg nem értett szakszók. E szavak nem okozhatnak semmi bajt, és az Európai Unióban helyesen értelmezik őket, Romániában azonban veszélyeseknek tartják és bizonyos értelemben misztifikálják.” „Például a szubszidiaritás az EU alapelvei közé tartozik és azt jelenti, hogy a problémákat ott kell megoldani, ahol létrejönnek, hiszen az ott élő emberek tudják a legjobban, hogy mik a gondok és miként lehet őket megoldani.” „Egy másik elv az önkormányzás, azt jelenti, hogy a szerveket, intézményeket, amelyek a magyar közösségek ügyében döntenek, a választás demokratikus elve alapján kell létrehozni, miután kikérik a magyar kisebbség véleményét, hiszen ilyen dolgokban konzultálni kell velük.” – Mit kell tennie Bukarestnek, hogy a Moscovici-jelentésben lévő módosító javaslatok teljesüljenek? – kérdésre Gál Kinga kifejtette, Léteznie kell a központi kormány által pénzelt magyar egyetemnek. „A kisebbségi törvény azért került előtérbe, mert az Európa Bizottság megdicsérte Romániát”, Románia ugyanis kijelentette, hogy elfogadják a tervezetet, amelyben szerepel a kulturális autonómia koncepciója. Valójában másnap a szenátusban elutasították a tervezetet. /R. Gy.: Román sajtószemle. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 13./

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1992. december 18-án elfogadott egy, a nemzeti kisebbségek nyelvi, vallási, etnikai jogairól szóló határozatot. A nyilatkozat aláírásának napját a nemzeti kisebbségek napjává nyilvánították, 1998-ban Románia is ratifikálta a határozatot, azóta itt is megünneplik december 18-át. Az Etnikumközi Hivatal szervezésében, Markó Béla miniszterelnök-helyettes védnöksége alatt Bukarestben december 9-e és 14-e között számos rendezvényre kerül sor. Markó Béla elmondta, hogy a kormány fokozott figyelmet fordít a kisebbségvédelemre. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy kisebbségi törvény tervezete körüli vita lelassította annak elfogadási folyamatát. Markó Béla jelezte, hogy várható a regionális kisebbségi nyelvek európai chartájának román parlament általi ratifikálása. Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke arról tájékoztatta a sajtót, hogy a kisebbségek napja alkalmából december 14-én népművészeti tárgyak kiállítása nyílik Bukarestben. Bemutatják a Romániai sokszínűség hete – A sokszínűség varázsa című DVD-t is. /Kisebbségek napja Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Kétszáz települést, köztük több erdélyit is bekapcsolnak abba a közösségi hálózatba, amelyet december 13-án adott át Nagy Zsolt román távközlési miniszter. A Tudásalapú Gazdaság elnevezésű projekt tesztfázisába kilenc olyan települést vontak be, amelyek valamilyen oknál fogva nehezebben jutnak információhoz. „A projekt célja, hogy ezeket a hátrányban lévő településeket is bevonjuk a tudás alapú társadalomba, ez pedig már az uniós csatlakozási kormánystratégia része” – mondta „A megismerés ideje” című konferencián Nagy Zsolt tárcavezető. A Tudásalapú Gazdaság nevű kezdeményezést a román kormány indította, együttműködve a távközlési minisztériummal. A Világbank 60 millió dolláros kölcsönnel, Románia pedig 9,4 millió dolláros önrésszel járult hozzá a projekt megvalósításához. Mintegy kétmillióba került az első kilenc közösségi pont létrehozása. Az erdélyi magyar települések közül az Arad megyei Nagypél és a Hargita megyei Korond az első haszonélvezői a hálózatnak. /Mihály László: Ütött a megismerés órája Romániában is. Az első kilenc közösségi tudásközpont kétmillió dollárba került. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Összesen 65 milliárd lejt utalt ki a kormány erdélyi magyar iskolák támogatására. Az RMDSZ tájékoztatója szerint Kolozs megyében a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi iskola, a kőrösfői, az isztolnai, a kisfenesi általános iskola, a tordaszentlászlói és magyarfenesi általános iskola, illetve óvoda kezdeményezhet felújítási munkálatokat kormánytámogatás segítségével. /Kormánytámogatás a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Hargita megyében négy óvoda és tizenkét iskola, Kovászna megyében két óvoda és nyolc iskola részesül kormánytámogatásban. Hunyad megyében a Téglás Gábor Iskolacsoport, Maros megyében az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy Általános Iskola, Brassóban az Áprily Lajos Kollégium, Szilágy megyében a szilágysomlyói Általános Iskola. Temes megyében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, az igazfalvi Általános iskola, a végvári Általános Iskola számára utalt ki pénzt a kormány. Bihar megye egy óvodával és három iskolával, Szatmár megye 15 iskolával, Kolozs megye pedig két óvodával és hét iskolával szerepel a kedvezményezettek listáján. A kisebbségi közösségek tagjai hamarosan anyanyelvüket is használhatják azon települések helyi intézményeiben, ahol számuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, ez a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott és a prefektus intézményét szabályzó törvényben szerepel. Január 1-től a prefektusi intézményt politikamentesítik, ami azt jelenti, hogy a kormánybiztosok nem lehetnek párttagok. /Gujdár Gabriella: Újabb 14 millió vándorol a „magyar megyékhez”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Elégedetlenségét fejezi ki az Európai Parlament a romániai kisebbségi törvénytervezet folyamatos késése miatt – olvasható Pierre Moscovici francia szocialista raportőr által készített és december 15-én elfogadott, Romániáról szóló jelentésében. A képviselők kérik, „hogy a kisebbségi törvényt mihamarabb hagyják jóvá a politikai kritériumok tiszteletben tartásával”. Az EP nyugtalanítónak tartja, hogy továbbra is diszkriminatív intézkedéseket tartalmaz az érvényben lévő romániai választási törvény. Az elfogadott szöveg szerint „kiegészítő intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával”. Az EP szakbizottsága még az „önkormányzatiság” szót foglalta volna a jelentésbe, ezt váltotta fel a plenáris szavazáson a „kulturális autonómia” kifejezés. Az EP felszólítja „a román hatóságokat, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, biztosítva a szükséges pénzügyi eszközöket”. A szöveg szerint „fel kell gyorsítani az elkobzott javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtását”. A jelentés további erőfeszítéseket kér Romániától a környezetvédelem területén. Dobolyi Alexandra (MSZP) szerint a két jelentés „kiegyensúlyozott és jól tükrözi a két ország jelenlegi állapotát”. Gál Kinga (Fidesz) beszédében „kirakatpolitikának” nevezte a román kormánynak a magyar kisebbséggel kapcsolatos lépéseit. A bukaresti kormánykoalíció megegyezett abban, hogy „a kisebbségi törvénytervezetből kiveszik a kulturális autonómia lényegét, megfosztva a kisebbségi közösséget az önkormányzatiság minden formájától” – mondta a képviselőnő. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a jelentés segíthet a kisebbségi törvénytervezet támogatóinak. /Elfogadták a Moscovici-jelentést. Megbukott az önkormányzatiság, maradt a kulturális autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Az EP-képviselők – liberális javaslatra – a Moscovici-jelentés korábbi változatában szereplő „self-governance” kifejezést a kulturális autonómia fogalmára cserélték. Az angol „self-governance”-t kétféleképpen fordították: hol önkormányzatiságra, hol önrendelkezésre. Az európai liberálisok úgy oldották meg ezt a problémát, hogy a kulturális autonómia terminussal helyettesítik a többféleképpen értelmezhető „self-governance-t”. A Moscovici-jelentés szövegének ugyanazon bekezdésében említés történik a szubszidiaritás Romániában méltánytalanul elhanyagolt elvéről is. kulturális autonómia immár EU-s követelmény. A helyzet érdekessége, hogy a közösségi jogok kategóriájába tartozó kulturális autonómia fogalmát éppen a személyi jogok mindenekfelettiségét valló liberálisok viszik be az immár európai ajánlássá váló Moscovici-jelentésbe. /Salamon Márton László: Terminológiai kártyajáték. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter a vele készült beszélgetésben kifejtette, az árvíz utáni helyreállítás, újraépítés során az állami pénzek kezelésében, a szerződések megkötésében nem volt semmi gond. Az a legnagyobb baj, hogy a kormánynak nincsenek igazából prioritásai. Borbély elmondta, a kormányprogramunkban arra törekednek, hogy végre sikerüljön logikusan, koherens elképzelésen belül tervezni. Ez azt jelenti, hogy Erdélynek, és ezen belül a Székelyföldnek az eddiginél több pénzt kell kapnia. Az elmúlt tizenöt évben nem tudták megváltoztatni azt felfogást, miszerint Erdély amúgy is fejlett, ide nem kell annyi pénz, mint máshova. Csakhogy Erdélyben, különösen a Székelyföldön tönkrementek például az utak. Borbély eddigi legnagyobb sikerélményének a Bucsin-tetőn áthaladó, valamint a Balavásártól Csíkszeredáig tartó két székelyföldi út helyrehozatalát tartja. /Benkő Levente: Több pénz Erdélynek: mert megérdemli. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselő meghívására kétnapos látogatásra Nagyváradra érkezett Kuncze Gábor SZDSZ-elnök. Útjára elkísérte a váradi származású diplomata, Ara-Kovács Attila. Kuncze a kisebbségi törvényről cserélt eszmét Eckstein-Kovács Péter szenátorral, az RMDSZ Szabadelvű Platformjának vezetőjével. Az SZDSZ elnöke tisztelgett a holokauszt nagyváradi áldozatai emléke előtt: Koppelman Félix hitközségi elnök, valamint Ara Kovács Attila és Eckstein-Kovács Péter társaságában egy követ helyezett az emlékműre. Ezt követően Kuncze ellátogatott a hajléktalanok szociális központjába, melyet közösen működtet az Ecclesia Mater Alapítvány, Nagyvárad város önkormányzata és a Romániai Máltai Szeretetszolgálat, és húszmillió lejt adományozott az intézménynek. Az SZDSZ elnöke találkozott Bogdan Olteanuval, a kormány és törvényhozás közötti kapcsolatokért felelős miniszterrel. A két liberális politikus tárgyal a kisebbségi törvényről. /Simon Judit: Kuncze Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak helyzete 2005 Romániájában címmel szervezett vitanapot a Pro Európa Liga. Smaranda Enache, a PEL társelnöke előadásában kitért a romániai nemzeti és másfajta kisebbségek jogainak helyzetére, és ismertette az Amerikai Egyesült éves jelentését. Kiderült, hogy bár az alkotmány szavatolja a vallásszabadsághoz való jogot, a kormány továbbra is különbséget tesz a hivatalosan elismert, illetve el nem ismert felekezetek között. Az elnök asszony a görög katolikus egyházat ért igazságtalanságokra tért ki, és arra, hogy még mindig nem rendezték a kommunizmus idején a görög katolikusoktól elkobzott és az ortodox egyháznak átutalt tulajdonok visszaszolgáltatását. Az ortodox egyház olykor ellenséges magatartást tanúsít a neoprotestáns, a protestáns és más felekezetekkel szemben. /(mózes): Az emberi jogok helyzete Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

Az erdélyi magyar felsőoktatás az európai uniós csatlakozás perspektívájában címen rendeztek konferenciát Kolozsváron. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: A magyar nyelvű oktatás csak akkor válhat a legjobb minőségűvé, ha azok döntenek sorsáról, akik azt a legjobban ismerik. Ezért szükséges az oktatásban is a minél nagyobb fokú önállóság. Markó hozzátette: az önállóság nem románok és magyarok egymásnak való hátat fordítását jelenti. Jó hírként közölte, hogy míg 1999-ben több mint 20 ezer diák tanult magyar középiskolában, addig idén számuk meghaladta már a 31 ezret. A kormányzati jelenléte révén az RMDSZ-nek vannak eszközei a magyar nyelvű oktatási hálózat fejlesztésére. Ilyenek például az elmúlt években létrehozott új közoktatási intézmények, de ugyanilyen fontos a magyarul tanuló egyetemisták után az oktatási intézményeknek járó fejkvóta esetében az 1,5–ös szorzónak 2-re való emelése. Kötő József romániai oktatási államtitkár szerint a karok létrehozására a román kormánynak sürgősségi kormányrendeletet kell kibocsátania. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a minőségi oktatás megteremtésének szükségességére helyezte a hangsúlyt. Az európai felsőfokú oktatási tér egységesítését célul kitűző bolognai folyamat bevezetése után a hallgatói mobilitás fokozódik, emiatt Romániában a magyar nyelvű oktatást kínáló egyetemeken a diáklétszám csökkenhet. Salat is szükségesnek tartja, hogy a BBTE-n a magyar nyelvű képzés leváljon a román oktatás kényszerpályájáról. Nagy László, a BBTE másik rektor-helyettese szerint megoldást jelenthet a román terminológia számon kérése a diákoktól. Veres Valér szociológus, a konferenciát szervező Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az erdélyi felsőoktatásnak szánt költségvetési támogatás jórészét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek folyósították, miközben az erdélyi magyar felsőoktatás legjelentősebb intézményéhez, a BBTE-hez, illetve a magyar tagozat háttérintézményeinek csak néhány millió forint jutott. Veres szerint az akkreditált intézményeket kell megerősíteni, és nem szabad a diákokat és az oktatókat arra serkenteni, hogy magánegyetemekre vándoroljanak. Szerinte nagyon veszélyes az, hogy a Sapientia Egyetem az erdélyi magyar oktatási kínálatban szakokat dupláz. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke emlékeztetett a magyar kormánynak a magyarul tanító egyetemi oktatóknak nyújtott bérkiegészítésére, amivel szerinte sikerült jórészt megszüntetni a romániai magyar állami és magánoktatás közötti megkülönböztetést. /Borbély Tamás: Nagyszabású felsőoktatási konferencia Kolozsváron. Önállóság, anyanyelvűség és minőségi képzés. Markó szerint anyanyelven is lehet biztosítani a minőségi oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ – Az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása továbbra is prioritás az RMDSZ számára, a minőségi anyanyelvű oktatás ugyanis csupán az intézményi önállóság révén teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a konferencián. A magyar óvodában, illetve iskolában tanuló óvodások és kisiskolások 1999-ben mért 6 ezres létszámról mára a 11 ezerre nőtt számuk. Ez a pozitív folyamat a szövetségi elnök szerint az anyanyelven oktató oktatási intézmények számának jelentős növekedésével, és nem utolsósorban az anyanyelvű oktatásba vetett bizalom erősödésével magyarázható. /Az önálló magyar oktatás megteremtése továbbra is prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17/

A kormány ismételten elhalasztotta az új adótörvénykönyv 2006-os alkalmazását, ami a pénzügyi szakértők szerint az ország jövő évi gazdasági célkitűzéseit veszélyezteti. Ennek hiányában a vállalatok nem tudnak üzleti tervet készíteni – állítják a szakértők. /Jövőre sem alkalmazzák az új adótörvénykönyvet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

„A román és a magyar liberális párt között, akkor is jó volt a kapcsolat, amikor a két ország közötti viszony nem volt olyan jó” – mondta Bogdan Olteanu liberális miniszter a Kuncze Gábor SZDSZ-elnökkel folytatott megbeszélés után Nagyváradon. Kuncze hozzáfűzte: „a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban nincs nézetkülönbség a két liberális párt között”. A Nagyváradon megtartott tárgyaláson szó esett a közös kormányülésen elhatározottak gyakorlati megvalósulásáról, az erdélyi autópályáról, valamint Románia csatlakozásáról az Európai Unióhoz. Kuncze az ÚMSZ-nek elmondta: „A határon túli magyarságpolitikát nem kétszereplősnek kell tekinteni, ez nem csak magyar-magyar viszony. Ennek három szereplője van: a magyar kormány, a határon túli magyarság és jelen esetben a román kormány. Ezért fontos a magyar és a román kormány közötti jó viszony, mert ez segíthet az erdélyi magyarságnak is”. Kuncze Gábor Lakatos Péter Bihar megyei képviselő meghívására két napig tartózkodott a városban. Az SZDSZ elnöke látogatását az Együtt az EU-ba? című nyilvános beszélgetés zárta. Az Ady Líceum dísztermében fiatalemberek, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom /HVIM/ és az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ váradi tagjai cédulákat emeltek a magasba, melyen a Nem szó állt, ezenkívül tapssal, lábdobogással, sípolással próbálták megzavarni a beszélgetést. /Simon Judit: Liberális összhang Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ Kifütyülték, folyamatos bekiabálással zavarták meg Kuncze Gábort hét végén azon a nyilvános fórumon, amelyet az SZDSZ-elnök kétnapos nagyváradi látogatása végén tartottak – olvasható az Erdély Ma internetes hírportálon. A fiatalok Kuncze Gábort egyházellenességgel, nemzetárulással vádolták. A fórumon többen nehezményezték, hogy a közönség soraiból érkező kérdésekre a politikusok nem válaszoltak, és a magyarságot érintő problémákról sem beszéltek. /Nagyváradon fütyültek Kunczenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

Az elmúlt tizenöt év legjobb kormányának minősítette a mostanit a liberális-demokrata pártkoalíciót mérlegkészítő gyűlésén Traian Basescu kormányfő. Ugyanakkor ostorozta is a két pártot széthúzó magatartásuk miatt. Az államelnök a koalíció egyéves mérlegét megvonó hét végi ülésén nem fukarkodott a dicséretekkel. Év közben folyamatosan tűz alatt tartotta bírálataival Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt. Most azonban nagyra értékelte, hogy ez a kormány, szerinte, jelentős sikereket ért el a korrupció megfékezése, a gazdaság fejlődése és az integrációs folyamat kezelése terén. Basescu nehezményezte, hogy a két párt honatyái komolytalanul viselkednek a parlamentben. Ennek kapcsán jelentette ki az államfő, hogy az RMDSZ bizonyult a legkomolyabb koalíciós partnernek. /Basescu egyszerre dicsérte és ostorozta a D. A. Szövetséget. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Újjáépített házakat adott át, felújított hidakat és utakat tekintett meg december 19-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László miniszter az udvarhelyszéki árvízkárosult településeken. A két RMDSZ-es politikus Farkaslakán, Malomfalván, Kobátfalván és Siménfalván tartott többórás helyszíni szemlét. A helyi önkormányzatok elégedettek az eredménnyel. „Példaértékű az udvarhelyszékiek szolidaritása, ahogyan az itt élők egy emberként, hatékonyan léptek fel az árvízkárok helyreállításakor. A gyors segítségben az RMDSZ, de a kormány is jól teljesített: az árvizek után mintegy 227 milliárd régi lej értékű kormánytámogatás érkezett az érintett településekre” – jelentette ki Markó Béla. /Segély udvarhelyszéki bajbajutottaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

A parlament ünnepi ülésén – köztük Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és kormányának több tagja – egyperces néma felállással adóztak az 1989 decemberében Temesváron, Bukarestben és más városokban meghaltak emlékének. Ezt követően a parlamenti pártok egy-egy képviselője emlékezett az 1989. decemberi eseményekre. Az RMDSZ részéről Máté András parlamenti képviselő szólalt fel. A decemberi forradalom körülményeit 16 éve vizsgáló Dan Voinea tábornok-ügyész leszögezte, hogy az 1989. decemberi fordulat után nem voltak semmiféle terroristák Romániában. Nem terroristák, hanem az akkori román hadsereg katonái, az egykori milícia, a titkosszolgálatok és hazafias gárdák tagjai lőttek akkor az emberekre. „A kommunisták lőttek, hogy hatalmon maradjanak. S maradtak is!” – jelentette ki a tábornok, aki szerint a hatalmat megragadó Ion Iliescu vezette csoport tagjainak lelkiismeretét terheli annak a 942 embernek a halála, akik 1989. december 22. déli 12 óra után estek áldozatául az akkor mesterségesen keltett zűrzavar légkörében történt lövöldözéseknek. A terroristákat Iliescu és cinkostársai találták ki, hogy eltérítsék a forradalmat a Temesváron elindult felkelés első óráiban megfogalmazott kommunistaellenes programtól. Iliescuék tudatos diverziójának hatszor annyi ember esett áldozatául, mint a Ceausescu-féle parancsoknak, melyeknek 162 áldozatuk volt. Dan Voinea tábornok vezetése alatt a forradalom körülményeinek kivizsgálásával foglalkozó katonai ügyészek az idén áprilisban emberölés, háborús propaganda, embertelen bánásmód és bizonyos objektumok elpusztítása miatt indítottak bűnvádi eljárást Iliescu ellen. /Iliescut vádolják a forradalom rejtélyeiért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Átvilágítási feladatokat is ellátó tudományos intézet létrehozását határozta el a kormány a kommunista rendszer idején elkövetett bűnök, visszaélések és jogtiprások feltárására – jelentette be december 21-én Tariceanu kormányfő. Az egykori Román Kommunista Párt különböző irattárai eddig nem voltak hozzáférhetőek a kutatók, a közönség számára. A részben állami költségvetésből finanszírozott intézetnek az lesz a feladata, hogy részletekbe menően feltárja a kommunista rendszert, annak hatalmi intézményrendszerét, egészen a megtorló apparátusokban dolgozó pártfunkcionáriusok, tisztek és bírák személyének és tevékenységének, visszaéléseinek, törvénytelenségeinek és emberi jogokat sértő akcióinak a feltárásáig és nyilvánosságra hozásáig. /Tudományos átvilágítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

December 21-én a szenátusban 36 ellenzéki szenátor indítványának vitája zajlott, a szociáldemokrata és nagy-romániás szenátorok azzal vádolta a kormányt hogy nem számolt el nyilvánosan az árvízkárok kezelésére szánt összeggel való gazdálkodásról, az intézkedéseket elégtelennek tartották. Az indítvány végső célja Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter lemondatása volt, mert szerintük a jelenlegi katasztrofális helyzet kialakulásáért Borbély Lászlót terheli a felelősség. Borbély László válaszában elmondta, a kormány érdemben teljesítette kötelezettségét az árvízkárok okozta helyzet kezelésében. Bemutatta, miként használták fel a kiutalt összegeket és az európai támogatásokat. Borbély elismerte, hogy vannak nehézségek az újjáépítési folyamatban, de hozzátette, a kormány újabb összegeket szán az árvízkárosultak helyzetének javítására. Végül a szavazáson az indítványt elvetették. /Béres Katalin: Borbélyt akarta leváltatni az ellenzék. Egyszerű indítvány és lökdösődés a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./