Azok az információk, melyeket Calin Popescu-Tariceanu kapott a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/, nem utalnak arra, hogy a kormány struktúráiban olyan személyek lennének, akik gazdasági érdekcsoportok befolyása alá kerültek volna – tudatta a közvéleménnyel az augusztus 5-én kiadott kormányközlemény. /A kormány tiszta. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./ Előzmény: Traian Basescu elnök kifejtette, hogy a Tariceanu-kormány egyes tagjai különböző gazdasági érdekcsoportoknak vannak alárendelve. /Basescu letámadta Tariceanut. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Traian Basescu államelnök támadta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt. Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint személyesen kellett volna megbeszélniük a problémát. Másrészt, az államelnök nem főnöke a kormánynak vagy a miniszterelnöknek. Az RMDSZ azt szeretné, hogy a kormánykoalíció végre tanuljon meg egyeztetni. Elfogadhatatlan, hogy sajtón keresztül üzenget a Demokrata Párt. Az RMDSZ nem akar kilépni a koalícióból, inkább szeretné megjavítani a koalíció munkáját. /Antalfi Imola: „Az államelnök nem főnöke a kormánynak vagy a miniszterelnöknek”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

A Romániai Magyar Cserkészszövetség jubileumi nagytábora a mozgalom érettségéhez méltóan folyt le. A 15. évfordulóra összesereglett négyszáz táborlakóból százötvenen a felvidéki és délvidéki testvértelepülések és testvérmegyék cserkészeit képviselték, jöttek Budapestről is. A kárpátaljaiak vízumgondok miatt nem érkeztek meg. A tábori életről naponta tudósított a Gelencei Tábortűz című tábori újság. Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke rámutatott, hogy a valamikori KISZ-vagyon jó részét megöröklő román cserkészszövetség nemcsak hogy az állami támogatásokból nem juttat egy lejt sem magyar társának, hanem a neki átadott fényűző székházat, táborokat, egyéb létesítményeket is kizárólagosan használja. Az RMDSZ kieszközölhetné a kormánynál a méltányos elosztást. /(b. kovács): Cserkészélet: Állandó tábort kellene építeni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Az elmúlt napok vitájába – amikor az államfő vádaskodott és a miniszterelnök védekezett -, beleszólt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ is. Traian Basescu azt állította, hogy az SRI birtokában huszonegy olyan iratcsomó van, amely perdöntő bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, hogy a kormánykoalíció mögött álló gazdasági érdekcsoportok befolyásolják a kormány tevékenységét. Az SRI közleménye szerint: ,,A Román Hírszerző Szolgálat csak az ország biztonságának, területi egységének és függetlenségének megvédése érdekében cselekszik, a hatályos törvények szigorú betartása mellett.” Azonban felmerül a kérdés: kinek a megbízásából figyelték az érintett minisztereket, kormánytagokat, tisztségviselőket s a még mindig meg nem nevezett gazdasági érdekcsoportokat? Újabb fordulat: ezeket az iratcsomókat titkosították, és csupán negyven év múlva hozhatók nyilvánosságra. /Bogdán László: A titkosszolgálatok és a hatalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

A marosvásárhelyi unitárius hívek több mint négyezer lelket számláló közössége évtizedek óta tervezte, hogy Bolyai téri temploma mellé még egyet építsen. 1999 tavaszán a városi tanács megfelelő helyet utalt ki a Kövesdombon. A templom alapkövét 1999 novemberében helyezték el. Az anyagi támogatás a hívek adományaiból, az Egyetemes Unitárius Egyháztól, a magyar és a román kormányoktól, az amerikai és holland testvérgyülekezetektől, valamint a helyi városi tanácstól származik. Az építkezés befejezéséhez még körülbelül hatmilliárd (régi) lejre volna szükség. A gyülekezet kívánságára idén júliusban megtartották az épülő templomban az első istentiszteletet. /Szilágyi Domokos: Erős akarat, lelkesedés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

Markó Béla kormányfő-helyettes augusztus 16-án hivatalos látogatást tett Kovászna megyében, Borbély László területrendezési megbízott miniszter kíséretében. Markó Béla elégedetlenségének adott hangot a Kovászna és Hargita megyei infrastrukturális beruházások szintjével kapcsolatban. /Nagy beruházások kellenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./ Figyelemfelhívónak, egyértelmű üzenetnek nevezte augusztus 16-i háromszéki látogatását Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. A vizitet záró sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón értékelte a látottakat Borbély László területfejlesztési és közmunkálatügyi miniszter is, külön hangsúlyozva: az Erdővidéket átszelő út építése nagyon megkésett, erre további négymilliárd lej átutalását ígérte. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ, illetve azok, akik a kormányban a szövetséget képviselik, próbálnak odafigyelni a Székelyföldre. A mostani látogatáson elsősorban infrastrukturális kérdések merültek fel. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók átszevezése mellett foglal állást. ,,A cél, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyéből hozzunk létre egy fejlesztési régiót” – mondta a politikus, hozzátéve, kiállnak az autonómia mellett (igaz, a Székely Nemzeti Tanács tervezetét nem tartják jónak), de pillanatnyilag a kisebbségi törvény, illetve a decentralizációt támogató jogszabályok elfogadását tartják elsődlegesnek. /(mózes): Figyelnek a Székelyföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./

A román görögkeleti egyház Erdély szerte immár száz éve vigyáz arra, hogy a városi lakótelepek növekedésével, a településeken a román lakosság részarányának a jelentőségét is meghaladóan templomot építsen híveinek. A jelenleg épülőfélben levő 22 templom mellett a görögkeletiek újabb hármat terveznek felhúzni a kincses városban. Nagyenyeden két, Zilahon négy templomot építenek. A jelentős állami támogatás ellenére sem képesek egyszerre annyi templomot építeni. A munkálatok ezért évekig húzódnak. Az ortodox templomok építése gyakran az adófizető polgár zsebét terheli, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Hogy mennyi pénzt pumpált a román állam az 1989-es eseményeket követő néhány év során a görögkeleti egyházba, arról a hivatalos források hallgatnak, csak a klérus rangosabb tagjainak az elszólásaiból lehet néhány dolgot sejteni. 1997-ben, a 698-as számú kormányrendelet 125 millió (régi) lejt juttatott a kolozsvári katedrális felújításának, további 305 milliót pedig a bihari ortodox püspökségnek, szintén templomjavítás céljára. Ugyanazon év novemberében a székelyföldi templomok 150 ezer dollárt kaptak, a papok javadalmazása (a székelyföldön szolgáló ortodox papnak, akárcsak a 20-as években, most is dupla fizetés jár) további 751 millió lejbe került az államkasszának. A görög katolikusok, mint a második legnagyobb román felekezet (az 1998-as adatok szerint lélekszámuk kb. 850 ezer, papjaik száma 800) olykor kaptak valamennyit, de a magyar egyházak még mutatóba sem, egészen 2004 novemberéig, amikor a kormány – egyértelmű kampányfogásként – kiutalt 12 milliárd (régi) lejt a történelmi magyar egyházaknak. Ebből fedezték többek között a kolozsvári evangélikus templom javításának költségeit is. A „bőkezű” adomány óriási felháborodást keltett, több politikus – köztük Norica Nicolai liberális képviselő is – felháborodottan vette tudomásul, hogy a görögkeletiek ezúttal semmit sem kaptak. A görög katolikus egyház által egyre hangosabban visszakövetelt ingatlanok közül néhányat időközben visszaadtak. A nemrég elkészült új kultusztörvényből csak nagy nehezen iktatták ki azt a cikkelyt, amely a Román Görögkeleti Egyházat mint nemzeti egyházat határozta volna meg. Kolozsváron jelenleg egy református és egy római katolikus templom épül. Zilahon kissé nagy vívmányként könyvelik el azt, hogy két évvel ezelőtt, Galvácsi Lajos építészmérnök tervei alapján felépült a város második református temploma. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Határtalanul terjeszkedik a görögkeleti egyház. Kolozsváron 22 ortodox templom van épülőben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Az augusztusi árvízkárok meghaladták a 900 millió új lejt – olvasható a belügyminisztériumi közleményben Az utolsó napok árvizei az ország 14 megyéjében okoztak számottevő kárt, 13 ember elhunyt, 46 házat, több mint 2000 hektár termőföldet öntött el az ár, 260 híd és 64 kilométernyi út megrongálódott A legnagyobb károkat Hargita, Prahova és Maros megyében észlelték. Az augusztusi árvízkárokhoz hozzáadódik a tavaszi, amikor 1,76 milliárd régi lejre becsülték a kárt, valamint a júliusi 2,4 milliárd régi lejes kár. A kormány 1,3 millió új lejt utalt ki élelmiszerekre, üzemanyagra és ágyneműkre. Magyarország 5 millió forintos gyorssegélyt küldött Székelyföldre. Hargita megyébe látogatott Vasile Blaga belügyminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Székelyudvarhely és Segesvár között még mindig szünetel a vasúti közlekedés. Szatmár megyében 13 helységben észleltek árvízkárokat, így Avasfelsőfaluban és Tasnádon. A dombokról lezúduló kis patakok Kémeren, Szilágyfőkeresztúron, Nyirsiden és Szilágypaptelken okoztak árvizet. /H.D.–J.L.: Árvízkárok: több mint 900 millió lej. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

A kormány minden lehetséges eszközt igénybe vesz az udvarhelyszéki településeken bekövetkezett árvízkárok enyhítésére, a kabinet már a következő napokban több milliárd értékben nyújt gyorssegélyt az árvízkárosultaknak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes augusztus 25-én azt követően, hogy Vasile Blaga belügyminiszterrel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszterrel, valamint az RMDSZ számos kormányzati tisztségviselőjével és parlamenti képviselőjével az udvarhelyszéki árvíz sújtotta településeken tartott helyszíni szemlét. A kormányzati politikusok Farkaslakán, Székelyudvarhelyen, Malomfalván, Kobátfalván, Szentléleken és Galambfalván tekintették meg a bekövetkezett károk mértékét. A kormány képviselői jelentős támogatást, gyors és összehangolt kormányzati segítséget helyeztek kilátásba. Markó bejelentette, a kormány több milliárd értékű gyorssegélyt, építőanyagokat és kárelhárítási berendezéseket küld az érintett településekre. Elégtétellel állapította meg, hogy a székelyföldi közösségekben változatlanul erős az összefogás, a szolidaritás, hiszen az említett falvakban az emberek mindenhol azonnal nekiláttak a károk helyreállításához. Vasile Blaga belügyminiszter bejelentette, az állami alapból a következő napokban jelentős mennyiségű élelmiszert küldenek a térségbe, a házukat elvesztett családok pedig kezdetben mintegy 10 millió lejes szociális gyorssegélyben részesülnek. /Miniszterek az árvíz sújtotta székely településeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi vezetősége kéri az RMDSZ-t, tisztázza képviselőinek a viszonyát a román kormány tagjaival, valamint a román titkosszolgálatokkal, hogy ezáltal elkerülhetővé váljon újabb kémekről szóló cikkek megjelenése a sajtóban. “Nem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, hogy az RMDSZ bizalmi embereiről olvassuk, hogy kémek, amint az Szatmári Tibor esetében történt, akit Magyarországon kémkedéssel vádolnak” – nyilatkozta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. /Tiszta vizet a pohárba. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete a leghatározottabban tiltakozik a kormánymegbízott legutóbbi rendelkezése ellen, miszerint Sepsiszentgyörgyön a Petőfi utca nem nyerheti el az önkormányzat által meghatározott nevét. Az MPSZ felháborítónak tartja, hogy az RMDSZ tisztségviselői nem egyeztetnek a kinevezett prefektussal, s olyan határozatokat hoznak, melyeket a kormány képviselője megtámad. Az MPSZ azt is kéri, hogy az RMDSZ tisztázza képviselőinek viszonyát a kormánnyal, valamint azokét a titkosszolgálatokkal is, kérte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. /A Petőfi utca védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Gheorghe Dobre közlekedési miniszternek halaszthatatlan dolga akadt, így nem jött létre a tervezett találkozó a tárcavezető és az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cég képviselői között – jelentette be Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke. A találkozón egyeztettek volna az autópálya ügyében. A D.A. Szövetség társelnöke kijelentette: ebben az évben a kormány 213 millió eurót utal át az amerikai érdekeltségű multinacionális vállalatnak. – Ehhez hozzáadódik a 100 millió eurós kölcsön, amelyet nemrég kaptak meg – tette hozzá. Boc sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szeptember 1-jei hatállyal az amerikai cég több mint 500 munkást bocsát el. Mint ismeretes, a Bechtel képviselői nem kapták meg a munkálatok folytatásához szükséges összegeket, mivel a kormány nem hajlandó folyósítani a birtokában levő összegeket addig, amíg a felek nem tárgyalják újra a szerződést. /(k. o.): Dobre nem ért rá találkozni a Bechtelesekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Észak-erdélyi holokauszt emlékmúzeumot tervez létrehozni egy romániai zsidó család és egy amerikai alapítvány a román kormány segítségével Szilágysomlyón. A helyi zsinagógát az összedőlés veszélye fenyegeti. A New York-i székhelyű Jewish Architectural Heritage Foundation alapítvány és magánszemélyek pénzéből megerősítették a zsinagóga állagát, megjavították a tetőszerkezetet, az időszakos kiállítás megnyitását szeptember 11-én tervezik. /B. T.: Kiállítás nyílik az észak-erdélyi holokausztról Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Csak a Bánságban mintegy 780 házat kell újjáépíteni az idei árvizek miatt, november végéig várhatóan ezt sikerül is teljesíti – mondta Borbély László, a területfejlesztéssel és közmunkálatokkal megbízott miniszter, hozzáfűzve, hogy az ugyancsak áradás sújtotta Moldvába és Hargita megyébe építőanyagokat küld a kormány. Hargita megyében rendkívül sürgős a leomlott galambfalvi híd rendbe hozása, hiszen e nélkül Székelyudvarhelyről nem lehet Segesvár felé haladni. A miniszter a jövő heti kormányüléstől azt várja, hogy a kormány tartalékalapjából minél nagyobb összeget utal majd ki a minisztérium hatáskörébe tartozó utakra, a megyei és községi utakra, hidakra, illetve más, infrastruktúrát érintő beruházásokra. /A kormány folytatja a házak újjáépítését. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

A júliusi és augusztusi árvizek során károsult családok és személyek anyagi támogatásban részesülnek, döntött a kormány. Összesen 700 ezer új lej értékű összeget juttatnak mintegy 400 családnak, akik elveszítették házaikat az augusztusi árvizek során az ország 30 megyéjében. Az összegeket az elszenvedett károk függvényében osztják el. Augusztusban az áradások és földcsuszamlások 31 megye 651 települését érintették, elárasztva 8138 házat, tönkretéve 394 lakóházat, illetve 31 személy halálához vezettek. /Állami segélyek az árvízkárosultaknak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

„A fiatal nemzedéknek az eddiginél jóval fontosabb szerepe van abban, hogy a romániai magyar társadalom hogyan illeszkedik be az integrálódó, globalizálódó világba” – jelentette ki szeptember 4-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) negyedik alkalommal, Fiatalság az információs társadalomban címmel megrendezett hétvégi akadémiáján, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn. Markó Béla kifejtette, Erdély az elmúlt időszakban – az infrastruktúra tekintetében – hátrányos helyzetbe került az ország többi részéhez képest. Borbély László területrendezési miniszter is hasonlóan vélekedett, kitérve arra, hogy nincs átfogó fejlesztési koncepció. Elmondta, a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok, de azok átalakítása azért is nehéz, mert a bukaresti ellenállás mellett a brüsszeli illetékesek is kitartanak mellettük. Kovács Kálmán, a budapesti Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője arról beszélt, az új technológiák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar közösségek a fejlődés motorjává váljanak az általuk lakott térségekben. Romániai kollégája, Nagy Zsolt a nemzeti fejlesztési terv informatikai szegmenséről beszélt, és elmondta, idén 150, jövőre pedig 200 teleházat hoznak létre országszerte. A Maros megyei Mezőbándon pedig kísérleti jelleggel bevezetik a Powerline Communication nevű technológiát, melynek lényege, hogy az internet- és telefonszolgáltatás a villamos vezetékeken keresztül történik. /Balogh Levente: Fiatalok, információk és régiófejlesztés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./ Az RMDSZ jól döntött, amikor tudatosan, programszerűen felvállalta a szervezet fiatalítását: a fiatal szakembereknek ugyanis döntő szerep jut az európai uniós csatlakozás véghezvitelében, abban, hogy az erdélyi magyarság nyertese és ne vesztese legyen a csatlakozásnak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szeptember 3-án, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szervezte konferencián. A négynapos tanácskozáson az RMDSZ elnöke mellett a MIÉRT tagszervezeteinek mintegy nyolcvan képviselője, valamint számos szakértő, miniszter, államtitkár, parlamenti képviselő volt jelen. Markó nehezményezte, hogy a kormány nyolc hónapja alatt csupán tíz kilométer sztrádát sikerült építeni az országban. /A fiataloknak döntő szerepük van a csatlakozás véghezvitelében. Markó Béla a félixfürdői MIÉRT-konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Négy nagy-romániás szenátor a magyar igazolvánnyal rendelkező miniszterek lemondását követelte. A kezdeményezők között volt Gheorghe Funar is. Szerintük az RMDSZ-es minisztereket azért kell leváltani, mert a magyar igazolvány – amelyet feltételeznek, hogy a tárcavezetők kiváltottak – azonos a magyarországi személyazonossági igazolvánnyal. Funarék örökre megszabadulnának a magyar miniszterektől, hiszen azt is kérték a beadványban, hogy a román kormányba soha ne fogadjanak be olyan személyt, akik kérték és megkapták a szóban forgó iratot. /Funar Bukarestben is egykori formáját hozza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Siralmas állapotban van sok iskolaépület. Segesvár szomszédságában, Erked faluban a gyermekek otthonról visznek széket az iskolába. 2000-ben Hajdu Gábor akkori egészségügyi miniszter fellépett azért, hogy a veszélyes iskolák ne nyithassák meg kapuikat. Emellett szólt, hogy országos szinten 200 iskolaépületben nem volt megfelelő fűtés, 1200-ban nincs vezetékes víz, megfelelő szeméttároló, 4300 iskola tantermeiben pedig penészesek a falak. Hajdu Gábor igazát támasztotta alá, hogy 2001-ben a Vaslui megyei Negresti falu óvodájának, 2002-ben a Botosani megyei Mesteacan elemi iskolájának, 2004-ben a bukaresti 3-as számú általános iskola tantermének mennyezete leszakadt, ez utóbbi öt gyermeket sebesített meg. A román sajtó legutóbbi, 2005. január 14-én közzétett felmérése szerint az országban mintegy ezer olyan iskola működött törvényen kívül, amelyben a legszükségesebb higiéniai feltételek is hiányoztak, vagy az épület állaga veszélyt jelentett gyermekek és pedagógusok testi épségére. Itt az új tanév, az új művelődési miniszter bejelentette a bukaresti hatalmas ortodox székesegyház építési munkálatainak megkezdését, miután Marosvásárhelyen, Pascani-ban, Marosfőn, Gyimesben és Torockón befejezték az ortodox kolostorok építését. Az elmúlt hetek árvizei csupán Hargita megyében ezermilliárd lej kárt okoztak, a kormány előzőleg ugyanennyit utalt ki ortodox templomok építésére, ebből 20 ezer dollárt a Kovászna megyei Sepsililyén 30 ortodox híve számára, miközben Gyergyó vidékén kétezer katolikusra jut egy templom, noha ők is ugyanolyan adófizetői az államnak, mint ortodox polgártársaik. /Barabás István: Foltos szeptember. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

A szenátorok szeptember 13-án elutasították a Nagy-Románia Pártnak a kormány ellen benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítványát. A mezőgazdaság katasztrófája című beadvány 68 elutasító és 52 támogató szavazatot kapott. A két házelnök leváltásának megakadályozása érdekében az ellenzék bizalmatlansági indítványok benyújtásával húzza az időt. Adrian Nastase a leváltással fenyegetett egyik házelnök bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt egyszerre több bizalmatlansági indítványon is dolgozik. /Megbukott bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Véget ért a gyerekek multikulturális tábora Kolozsváron. A román kormány etnikumközi kapcsolatokért felelős hivatala által is támogatott, a Tranzit Házban harmadik alkalommal megrendezett kéthetes táborban összesen harminc magyar, román és roma nemzetiségű kolozsvári gyerek ismerkedett a hagyományos és kortárs művészetek világával. A gyerekek pantomimet, kortárs- és néptáncot, gyurma- és textiltárgyak készítését, számítógépes grafikát, cirkuszi mutatványokat tanulhattak, ugyanakkor fotókat és rövidfilmeket készítettek. /Toth Ibolya: Bepillantás egymás világába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

A román kormány elfogadta az ingatlan visszaszolgáltatással kapcsolatos alkalmazási szabályokat, a visszaigénylési kérelmeinek a benyújtásának határidejét meghosszabbították 2006. január 25-éig, a föld- és erdő-visszaigényléseket pedig november 30-ig. /Elfogadta a kormány a restitúciós törvények végrehajtását. Meghosszabbították a földek és erdők visszaigénylésének határidejét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Árvíz sújtotta udvarhelyszéki falvakban – Bikafalván, Hodgyán és Farcádon – osztották szét a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hárommillió forint értékű szállítmányát 175 rászoruló családnak. Ugyancsak a hétvégén megérkezett a Gyimesekbe a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének búzaszállítmánya, a gabonasegélyt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai és a magyar gazdák képviselői kísérték el az árvíz sújtotta régióba. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő közölte, a költségvetésben már nem maradt több forrás a katasztrófa pusztította területek helyreállítására, így az újjáépítést nem tudják befejezni ebben az évben. A kormány eddig 36 millió eurót folyósított kárelhárításra, miközben az országot sújtó idei öt árhullám során több mint másfél milliárd eurós anyagi kár keletkezett, az emberi áldozatok száma pedig eléri a 69-et. Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztérium államtitkárának közbenjárására 13 milliárd régi lejt utaltak ki a sürgősségi kormányalapból a Hargita megyei árvízvédelmi rendszer helyreállítására. A miniszterelnök felhívta a Bákó megyei károsultak figyelmét a Hargita megyei közösségek példaértékű összefogására, amelynek során a székelyek – a moldvai rászorulókkal ellentétben – nem vártak az állami támogatásokra, hanem saját erőből láttak neki az újjáépítésnek. /R. Sz.: Jövőre marad az újjáépítés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

,,Kétféle Románia”. Helyszíni riportokban számol be az Evenimentul Zilei című lap az árvízkárosultak különböző magatartásáról: miközben Temes megyében 359, hónapok óta sátorban lakó család tétlenül nézi, ahogy az állam házat épít nekik, Vrancea megyében még a saját udvarukat sem takarították ki az emberek az iszaptól – jöjjön a kormány sáncot pucolni, nyilatkozták –, Farkaslakán egy hét alatt helyreállt az áramszolgáltatás, két hét alatt járhatóvá váltak az utak, és egy hónappal az árvíz után senki sem aggódik azért, hogy nem lesz ahol laknia. A helybeliek összefogással és az önkormányzatok segítségével állították talpra falujukat. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

A kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ szakértői az idén dolgozták ki, a kormány pedig a tavaszi ülésszak vége fele nyújtotta be a törvényhozás elé. Számos módosító indítvány érkezett a szenátus szakbizottságaihoz. Szeptember 27-én a szenátusban majdnem hallgatólagosan elfogadták a tervezetet, de Mircea Geoana SZDP-s pártelnök javaslatára úgy döntöttek a honatyák, hogy vitát nyitnak a jogszabály-tervezet kapcsán. Geoana javaslata azáltal győzedelmeskedett, hogy a kormánypárti szenátorok közül néhányan elárulták szövetségesüket, az RMDSZ-t, többen megszavazták Geoana javaslatát, de volt tartózkodó is közöttük. A kormánypártok azt szerették volna, ha a kisebbségi tervezet vitájára szánt időt a házszabályzat módosítására fordították volna. Az RMDSZ-nek is érdekében állt ez a változat, mert a számos módosító indítvány miatt meglehetősen átalakulhat a még a parlamenti vita során a kormány által beterjesztett jogszabálytervezet végleges változata. /Szakaszonként vitatják meg a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Mindenki szerezze be a téli tűzifát – jelentette be Pap József, Gyergyószentmiklós polgármestere, arra utalva, télen gondok lehetnek a távfűtés-szolgáltatással. Az ország leghidegebb városába még nem vezették be a földgázt. Pap József minden illetékes fórumon megpróbálja kieszközölni a kormány által ígért támogatás folyósítását, azonban fennáll a veszély, hogy az országot sújtó természeti katasztrófák miatt az állam nem tudja majd biztosítani a fűtéstámogatást Gyergyószentmiklósnak. Ha nem lesz fűtés télen Gyergyószentmiklóson, az súlyos következményekkel járhat, elsősorban az idősek kerülnek nehéz helyzetbe, akik tömházban laknak, és képtelenek a fát felhordani az emeletre. /F. D. D.: Fűtés nélkül Gyergyóban – ajánlatos a tűzifa beszerzése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbbenéssel és értetlenséggel fogadja a Művelődési Minisztérium legújabb döntését, amely a magyar nyelven megjelenő kulturális folyóiratok pénzügyi támogatásának teljes megvonását helyezi kilátásba. Az intézkedés a demokratikus jogállam elveivel nem egyeztethető össze. Elfogadhatatlan, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén a kormány diszkriminatív intézkedésekkel sújtsa a magyar művelődési értékeket közvetítő kiadványokat, amelyek nem mellesleg a magyar-román párbeszédet, az interkulturalitást és multikulturalitást is szolgálják, olvasható a MÚRE nyilatkozatában. A MÚRE kéri a kormányt, a Művelődési Minisztériumot, hogy részesítse állami támogatásban azokat a magyar vagy más kisebbségek nyelvén megjelenő kiadványokat, amelyek impresszumában a Művelődési Minisztérium mint támogató, a minisztérium honlapján mint kiadó szerepel. /Állásfoglalás a magyar művelődési lapok védelmében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége szerint az intézmény két tanára, Hantz Péter és Kovács István Lehel magánvéleményének adott hangot Strasbourgban, amikor az állami támogatású magyar egyetem újraindítását szorgalmazta. A magyar kisebbség hátrányos megkülönböztetése most is jelen van a közoktatásban, túlnyomó részt a politikusok magyarellenes magatartása miatt – nyilatkozta a két tanár majd kijelentette: újra kell indítani a magyar tannyelvű állami egyetemet, a román kormánynak pedig támogatnia kell az erdélyi magyar magánegyetemeket. Az egyetem közlemény viszont leszögezte: az intézményben 12 000 magyar diák tanul anyanyelvén, több mint 50 szakon. 305-ön mesterképzésen vesznek részt, a magyar tanárok száma 230, közülük 28-an doktori témavezetők. /Tiltakozik a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

A mostani rendelkezés elsősorban a magyarokat sújtja, a magyarokat alázza meg, állapította meg Sylvester Lajos. A határnál ugyanis a 250 euró mellé társítani kell a román nyelvre lefordított és közjegyző által hitelesített meghívólevelet. Mindez pénzbe kerül. A belügyminiszteri rendelkezés Magyarországot egybemossa a schengeni államokkal. A beutazóktól a meghívóleveleket ugyanis csak azok az államok kérik. Magyarország illetékesei viszont bejelentették, hogy a magyar állam az eddigi beutazási feltételeken nem változtat. Továbbá a magyar nyelv hivatalos uniós nyelv, Brüsszelben is meg kell érteniük. Mégis fordítást követelnek a román határon. A román szenátusban ,,Ázsia fenekéből jött népségnek”, ,,a lovak nyelvén beszélőknek” nevezték a magyarokat. Az új rendelet a hálás román kormányzat ajándéka azért, hogy december elsején a magyar kormány képviselői együtt koccintgatnak, és hogy Románia uniós csatlakozását feltétel nélkül szavazzák meg az Ázsia mélyéből ide vetődött és a lovak nyelvén beszélő magyarok. /Sylvester Lajos: A könnyítések nehezéke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

A Greenpeace kéri a román kormányt, hogy állítsa le a genetikailag módosított szója illegális termesztését. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szilvával és krumplival folytatott génmanipulációs kísérletek kiszabadultak az ellenőrzés alól. A zöld szervezet megállapította, hogy az ország tíz megyéjében illegálisan termesztenek génmanipulált szóját. Az ellenőrizetlen génmanipuláció veszélyes, mivel káros lehet a környezetre és az egészségre. Európai viszonylatban Romániában termesztenek a legnagyobb felületen génmanipulált növényeket. Idén 140 000 hektáron termesztettek szóját, ennek több mint fele a hivatalos álláspont szerint is génmanipulált volt. A mezőgazdasági minisztérium közleményben tagadta, hogy elszabadult volna a génmanipulált szójatermesztés. Megerősítette, hogy a szójatermés több mint fele génmódosított, de hozzátették, hogy ez a helyzet 2000-ben alakult ki. /Elszabadult a génmanipulált szójatermesztés? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A kormány elfogadta a jövő évi költségvetési tervezetet. Az oktatásnak szánt alacsony összeg miatt Mircea Miclea oktatásügyi miniszter benyújtotta lemondását. A tervezettel az RMDSZ sem elégedett, hiszen az észak-erdélyi autópályára mindössze – kölcsönből származó – 100 millió eurót terveztek be. Mircea Miclea hangsúlyozta, hogy az oktatásnak a GDP legalább 5 százalékát kell megkapnia. A tervezet szerint az oktatás büdzséje még az idei összeg értékét sem éri el. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke bejelentette: támogatja a költségvetés-tervezet újbóli megvitatását, hiszen a kormánynak meg kell találnia a szükséges pénzforrásokat, hogy az oktatás nemzeti prioritássá váljon. A tervezet szerint a költségvetési deficit 0,5 százalék lesz az idei 1 százalék után. Az infláció az idei 8 százalékról 5,5 százalékra csökken. A hazai össztermék növekedés 5,5 százalékról 6 százalékra bővül. /B. T.: Lemondott az oktatásügyi miniszter. A költségvetésből az észak-erdélyi autópályára is kevés pénz jut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./