Július 7-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bejelentette kormánya lemondását, erről tájékoztatta Traian Basescu államfőt. Tariceanu azt mondta, a mostani kormánynak be kell fejeznie küldetését, hogy beindíthassák az előre hozott választások kiírásához vezető eljárásokat. Szerinte „az alkotmánybíróságot politikailag az előző kormánypárt uralja, amely minden eszközzel megpróbálja védelmezni privilégiumait”. A miniszterelnök várhatóan a jövő hét elején nyújtja be lemondását. Ezzel automatikusan a teljes kormánynak megszűnik a mandátuma. Az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla szerint a döntést a liberálisok és a demokraták hozták meg. Az RMDSZ Operatív Tanácsa július 8-án ülésezik, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. Markó elítélte az alkotmánybíróság döntését, de felrótta kormánypartnereinek, hogy nem vártak a döntéssel még néhány napot. Sürgősségi kormányrendelet révén fogadja el a kabinet a tulajdonkérdést rendező törvénycsomagot, mivel ezzel a jogszabállyal szemben az alkotmánybíróság nem adott helyt az ellenzéki kifogásoknak. /B. T.: Jövő héten lemond a kormány. Válságot eredményezett az Alkotmánybíróság döntése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Rovarok és gombák támadták meg az erdőcsinádi református templomot, Lukácsy Szilamér erdőcsinádi református lelkésznek és közel ötszáz hívének nagy gondot okoz mindez. Kolozsvári és budapesti szakemberek megállapítása szerint az 1783 és 1789 között épült templomot ötféle rovar és hatféle gomba támadta meg. Az elmúlt években sikerült felújítani a tornyot, de májusban a templomhajó mennyezete szakadt be két helyen, szerencse, hogy korábban aládúcolták. A presbitérium segélykérő leveleket küldött szét a nagyvilágba, de ennek eredményei még váratnak magukra. A kormány kétszázmillió lejjel hozzájárult a munkálatokhoz. Lukácsy Szilamér szerint az RMDSZ vezetőségével való szembefordulása jelentős támogatástól fosztotta meg a templomot. Marosvásárhelyen a tudtára adták, miért nem kaphatja meg az előzőleg biztosra ígért segélyt. A tiszteletes pedig folytatná az öregotthon építését, tájmúzeumot alakítana ki, internetszobát hozna létre, és szobrot állítana Szutsáky Ferenc helyi földbirtokosnak is, aki jó kétszáz évvel ezelőtt a templomépítést elkezdte. /Szucher Ervin: Mentik a menthetőt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Több hírforrás szerint is az RMDSZ-nek a kormányzó partnerei biztos helyet ígértek az új kormányban. Radu Berceanu, a Demokrata Párt alelnöke nyilatkozott: az RMDSZ is tagja lesz az új kormánynak, ha a liberális-demokrata szövetség megnyeri a választásokat. Az értesülések szerint az RMDSZ vezető testülete azért egyezett bele az előrehozott választások előidézésébe, mert ígéretet kapott a kormánypartnerektől arra is, hogy ötről négy százalékra csökkentik a parlamenti küszöböt. /B. T.: Négy százalékos parlamenti küszöb? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Temes megyében az RMDSZ “stratégiai fontosságúnak” tartotta a megyei művelődésügyi igazgatói tisztség megszerzését Jelöltje, a politikai, közösségszervezői és a civil szférában folytatott tevékenysége alapján egyaránt elismert Bodó Barna pályázatát formai okokra hivatkozva elutasították. A kormány bejelentett lemondásával le fog lassulni a megyei közintézmények élén az igazgatócserék amúgy sem gyors folyamata, jósolta Marossy Zoltán alprefektus. /P. L. Zs.: Lassuló igazgatócserék. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

Sürgősségi kormányrendelettel módosítják a választási törvényt – döntötték el július 11-én a kormánykoalíció pártjainak képviselői. Az új előírások értelmében kötelezővé válik a választói kártya használata. Arról is döntöttek, hogy a kormány július 18-án mond le, Traian Basescu államfő pedig 19-én nevezi meg az új miniszterelnököt. A hatályos ötszázalékos választási küszöb csökkentését kérték az RMDSZ képviselői, azonban a testület elvetette a négyszázalékos küszöb bevezetésére vonatkozó RMDSZ-javaslatot. A Krónika arra is kíváncsi volt, hogy a választási törvény módosításánál figyelembe veszik-e azokat a bírálatokat, amelyeket az Európa Tanács jogásztestülete, a Velencei Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása is megfogalmazott a tavalyi törvénnyel kapcsolatban. Az említett szervezetek demokráciaellenesnek tekintették a jogszabály kisebbségi fejezetét, mely monopolhelyzetet biztosított a hatalmon levő kisebbségi szervezeteknek, így az RMDSZ-nek is. Takács Csaba úgy vélte, a felsorolt szervezetek állásfoglalásai félretájékoztatáson alapultak. Szerinte a Magyar Polgári Szövetség a feltételeket csalással próbálta teljesíteni. /A koalíciós pártok ismertették az előrehozott választások menetrendjét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Pálfordulás történt a politikai életben: Traian Basescu elnök július 12-én lefújta az előrehozott választásokat. A parlament, a kormány, az Alkotmánybíróság képviselőivel és a pártok frakcióvezetőivel folytatott egyeztetés után Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a megbeszélés befejezése előtt a Nemzeti Liberális Párt székházába ment, ahol újságíróknak kijelentette: nem biztos, hogy lesz előrehozott választás. Tariceanu miniszterelnök korábban szóvivője révén többször is megerősítette, hogy a kormány lemondásának döntése visszavonhatatlan, július 12-én azonban már úgy nyilatkozott, hogy nem ragaszkodik foggal-körömmel a választás megtartásához. – Az RMDSZ nem támogatja a választási küszöb csökkentését – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ nem kérte, és nem is ért egyet a parlamenti bejutás 5%-os küszöbértékének módosításával, mondta Markó. Markó rámutatott, a koalíciós partnerek nem konzultáltak az RMDSZ-szel, csupán ismertették az előrehozott választások megrendezésével kapcsolatos szándékukról. Verestóy Attila szenátor kifejtette: nem a 4 százalékos küszöb az RMDSZ legnagyobb problémája, hanem az, hogy minél nagyobb arányban haladja meg a 6 százalékot, és hogy visszaszerezze a 2004-es választásokon elvesztett 2 szenátori és 5 képviselői mandátumát. – A Magyar Polgári Szövetség vezetősége levelet intézett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz, amelyben arra kérte a kormányfőt, a kabinet úgy módosítsa a választási törvényt, hogy abból kerüljenek ki a több nemzetközi szervezet által kifogásolt diszkriminatív előírás is. Mint ismeretes, az MPSZ vezetői a kisebbségi szervezetek bejegyzéséhez szükséges szigorú feltételekkel nem értenek egyet. /B. T., Sz. K.: Komolyan megkérdőjeleződött az előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Jövő októberben soroz utoljára a katonaság – döntötte el július 12-én a kormány. 2007. január 1-től megszűnik a kötelező sorkatonai szolgálat. A 20 évet betöltött fiataloknak csak azért kell majd jelentkezniük a sorozással foglalkozó osztályon, hogy nyilvántartásba vegyék őket. A tervek szerint 2006 nyarán és ősszel még 12 ezer fiatalt visznek el a katonának. /Viszlát katonaság! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Teodor Atanasiu védelmi miniszter elmondta, a hadsereg professzionális szintű átszervezése nyomán Romániában kizárólag háborús körülmények közepette, általános mozgósítás vagy szükségállapot bevezetése esetén válhat ismét kötelezővé a férfiak számára a katonai szolgálat. A román hadsereg jelenleg mintegy 98 ezer fős, létszámukat 2007-re 90 ezerre tervezik csökkenteni, ebből 75 ezer lesz a szerződéses katona, 15 ezer pedig a civil munkavállaló. Teodor Atanasiu becslése szerint a profi katonai állományra való áttérés nyomán a védelmi tárca költségei nem haladják majd meg a bruttó nemzeti össztermék 2,38 százalékát. /R. Sz.: Románia 2007-től eltörli a kötelező sorkatonai szolgálatot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A kormány által az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cégnek az adósságok törlesztése jegyében 12 millió eurót utal át. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a Brassó–Bors autópálya tervezete teljes mértékben újrainduljon, mondta Boc, a DP elnöke. /Újabb adósságtörlesztés a Bechtellel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Az RMDSZ kettős játékot játszik a kialakult politikai válságban. Egyrészt biztosítja a koalíciós partnereket, hogy bár nem ért egyet az előrehozott választásokkal mint egyetlen megoldással, számíthatnak rá az új kormányban, másrészt Markó Béla titokban Mircea Geoanaval, az ellenzéki Szcoiáldemokrata Pát elnökével találkozott, hogy a parlament ülésén közösen lépjenek fel az előrehozott választások megakadályozása érdekében, írta a Cotidianu című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

„Sajnos a szociáldemokrata kormánynak négy éven keresztül nem jutott eszébe ez a kérdés” – fejtette ki a Krónikának az ingatlan-visszaszolgáltatás miatt fedél nélkül maradók helyzetét taglalva Tamás Sándor. Az RMDSZ-es képviselő elmondta, a restitúciós törvény ötéves türelmi időt biztosított a bérlőknek, ez alatt kereshettek volna maguknak más lakást, de a kormány is gondoskodhatott volna a hátrányos helyzetbe kerültek sorsának rendezéséről. „Az lenne méltányos, ha az állam lakásokat vásárolna, és bérbe adná olyan személyeknek, akiknek ki kell költözniük a visszaszolgáltatott ingatlanokból” – mondta Tamás. Emlékeztetett arra, hogy Puskás Bálint szenátor még a szociáldemokrata kormányzás alatt előkészített egy, a fájó kérdést rendezni hivatott törvénytervezetet, a jogszabályjavaslat azonban elbukott. „Most újra van esély benyújtani a törvénytervezetet. Az elkövetkező időszakban konzultációt kezdeményezünk az érintett személyekkel, és ősszel új törvénytervezettel állunk elő” – jelentette ki a háromszéki képviselő. /Bálint B. Eszter: Mulasztás és törvénytervezet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

A történelmi magyar egyházak által ellenjegyzett formában fogadta el július 14-i ülésén a kormány a felekezeti törvény tervezetét, az RMDSZ-szel folytatott konzultáció eredményeként. A jogszabály biztosítja az egyházak autonómiáját, és lehetővé teszi a minden szintű felekezeti oktatás létesítését állami támogatással. Ugyanakkor a törvény társadalmi partnerként ismeri el az egyházakat, vagyis nem csupán liturgikus, hanem szociális és karitatív tevékenységüket is támogatni fogja ezentúl. Elismeri továbbá az egyházak saját működési statútumait, illetve kódexeit mint működési szabályzatot, ezeknek alapján az egyes egyházak belső ügyeikben szabadon járhatnak el. /Új felekezeti törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

A kormány elfogadta az új kultusztörvényt. – A most létrejött törvénytervezet szövege túlnyomórészt egyezik azzal a változattal, amit az öt tanácskozás alkalmával kidolgoztak – nyilatkozta Mikó Lőrinc unitárius egyházi tanácsos, aki maga is részt vett a megbeszéléseken. A jogszabályterv elismeri és támogatja az egyházak szociális tevékenységét, illetve az egyházi iskolákat. Kifogásolható az önálló teológiai intézetek oktatóinak javadalmazása, a jogszabály ugyanis egy kántori-harangozói fizetésnek megfelelő pénzösszeget juttat nekik, az egyházakra bízva a jövedelem kiegészítését. A végső megfogalmazásból kikerült az a kitétel, amely a Román Ortodox Egyházat nemzeti egyháznak minősítette, és megkülönböztető bánásmódban részesítette. /Ercsey Ferenc: A kormány elfogadta az új kultusztörvényt. A magyar történelmi egyházak elégedettek a leendő jogszabállyal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A közelmúltban tartotta egyházkerületi közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyen. Dr. Pap Géza püspök megtartotta éves jelentését. A Református Világszövetség számos tagját zavarba hozták, hogy a nagygyűlésre „magyar reformátusok” fedőnév alatt érkezettek, akár Szerbiából, Horvátországból, Ukrajnából, Szlovákiából, akár Romániából jöttek, mind ugyanazt az érthetetlen nyelvet beszélték, mint a magyarországiak, és még egységesen is szavaztak. Ettől az összefogástól félnek sokan, s ezért tiltakozott annak idején Opocensky, a Világszövetség egykori főtitkára, az egyetemes zsinat eszméje ellen. A Világszövetség elnöke és főtitkára végül elítélte a román kormány felekezeti megkülönböztető politikáját, és bocsánatot kért az accrai nagygyűlés magyarellenes megnyilvánulásaiért. – Sajnos, Magyarországon az egyházellenesség ma politikai tőke lett, s több szavazatot hoz, mint az egyház melletti hitvalló kiállás. A Magyarországi Református Egyház Zsinata határozatban mondta ki, hogy minden református személy, éljen bárhol a világon, a Magyar Református Egyház tagja. /S. B.: A református egységért. Püspöki jelentés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

Mintegy kilencszáz erdélyi, magyarországi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar pedagógus számára teremt továbbképzési lehetőséget a Bolyai Nyári Akadémia. Július 18-án volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által évente megszervezett képzés hivatalos megnyitója. Lászlófy Pál, a szövetség elnöke elmondta, hogy idén kevesebb pénzből kell gazdálkodni, mint tavaly, a 2004. évi 18 millió forintos magyar állami támogatás idén 14 millió forintra csökkent, s ez az összeg is késve érkezett meg, megnehezítve a szervezők munkáját. A Bolyai Nyári Akadémia költségeihez hozzájárult idén a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Főosztálya is, 300 millió lejt különítve el erre a célra. /Magyar pedagógusok továbbképzése. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

A képviselőház és a szenátus együttes ülésén vállalt felelősséget július 20-án Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a kormány jövőbeni programjáért, azaz az árvíz sújtotta vidékek újjáépítését, az európai uniós csatlakozást, valamint az igazságszolgáltatás reformját célzó cselekvési menetrendért. /Bálint B. Eszter: Újabb kormány-felelősségvállalás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a Tariceanu-kabinet miniszterelnök-helyettese helyesli, hogy a miniszterelnök elállt lemondási szándékától. Viszont Traian Basescu államfő csak „tudomásul vette” Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondási szándékának visszavonását. Basescu, szerint a döntéssel „elszalasztatott egy még mindig jó pillanatot” az előrehozott választások megszervezésére és egy olyan jelentős parlamenti többség megszerzésére, amely lehetővé tehetné a kormány számára azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek elvezethetnének az állami intézmények „mélyreható reformjához”. Az RMDSZ kész támogatni a liberális-demokrata szövetség kezdeményezését a két PSD politikus, Nicolae Vacaroiu és Adrian Nastase esetleges leváltását a parlament két házának elnöki tisztségéből. /Markó Béla helyesli a kormányfő döntését. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

A liberális-demokrata szövetséget alkotó két fő kormánypárt viszonyának megromlását, valamint a Nemzeti Liberális Pártban a belső harcok felerősödését eredményezte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök újabb fordulata, aki eredeti, másodszor kinyilvánított lemondási szándéka ellenére sem vált meg tisztségétől. Traian Basescu államelnök közleményében elhatárolódott Tariceanu lépésétől. Emil Boc demokrata pártelnök szerint alakulata nehéz helyzetbe került azután, hogy a kormányfő visszavonta lemondását, de támogatja a kormány erőfeszítéseit az árvíz utáni újjáépítésben és az EU-csatlakozás folyamatában. A miniszterelnök mellett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt az RMDSZ és a Konzervatív Párt is kiállt, mindnyájan megfontoltnak és bölcsnek tartották a kormányfő döntését. /B. T.: Belső harcokat erősített fel Tariceanu maradása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Eddig 14 ország és több nemzetközi intézmény ígért árvíz miatt segítséget Romániának, a kormány múlt heti nemzetközi felhívása nyomán. Németország ivóvizet, élelmiszert, gyógyszereket, Csehország áramfejlesztő berendezéseket, Lengyelország egy repülőgép-rakomány humanitárius segélyt adott, Magyarország 12 ezer euróval, egy egészségügyi csoporttal, vízkezelő berendezésekkel, sátrakkal és áramfejlesztővel segít. Az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) 230 ezer eurót utal ki, a Világbank 10 millió dollárra mutat készséget a kockázatcsökkentő programja keretében, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) még ezután dönt a kiutalandó összegről. /Segélyek, segélyígéretek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Az árvizek halálos áldozatainak száma 24-re emelkedett. A kormány külön határozatban hagyta jóvá az árvíz sújtotta vidékek iskoláinak újjáépítésére, illetve javítására szükséges összegek folyósítását. A kormányhatározatban szerepelnek a kisebbségek által lakott vidékek árvíz sújtotta tanintézeteinek helyrehozatalára szükséges pénzalapok is. Így a Temes megyei Újvár, Ótelek, Gátalja óvodái és iskolái, a Kovászna megyei Zabrató, Bodzaszita, Nagyborosnyó tanintézetei részesültek segélyben. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

A 15 napig elszállásolt vendéget a rendőrségen vagy a lakosság-nyilvántartó szolgálatnál kell bejelenteni – áll a kormány egyik határozatban. Kivételt képez ez alól, ha valaki szolgálati érdekből vagy turisztikai célból tartózkodik más helyen, és nem a lakcímén. Szigorú intézkedés vonatkozik az ideiglenes lakhelyen tartózkodókra is, akiknek a korábbi 45 napos határidő helyett ezentúl már 15 nap után be kell vezettetniük személyazonossági igazolványukba az ideiglenes címüket. /Múltrendszeri praktikák. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Bizonytalannak nevezte Románia 2007-es uniós csatlakozását Pálfi István, Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselője a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, akinek szepkticizmusát azonban nem osztja Nagy Zsolt, a román kormány távközlési minisztere. Egy év távlatából elmondhatjuk: elégedettek vagyunk uniós tagságunkkal – mondta Gyurovszky László, a szlovák kormány régiófejlesztési minisztere. /Szkepticizmus és optimizmus Tusnádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Részt vesz július 22-én a Tusnádfürdőn folyó XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik programjában Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese. Martonyi Jánossal, Magyarország volt külügyminiszterével, Schöpflin György politológussal és Tőkés Lászlóval püspökkel közösen a Néppárti értékek Európában című kerek-asztal beszélgetésen tart előadást. /Markó Béla és Tőkés László a „tusványosi” asztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Kézdivásárhely, illetve Tamás Sándor parlamenti képviselő vendége volt július 21-én Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A találkozón polgármesterek, alpolgármesterek, tanácstagok, RMDSZ-politikusok, lelkészek, intézményvezetők, magánvállalkozók, iskolaigazgatók és újságírók vettek részt. Eljött Komlóssy József, a strasbourgi magyar delegáció tanácsosa, Nagy Zsolt, a román kormány távközlési minisztere, Liviu Radu közigazgatási államtitkár, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke és Tálai András, Mezőkövesd polgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Németh Zsolt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemről érkezett Kézdivásárhelyre. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a régóta esedékes Tőkés–Markó találkozóra nem a szövetségi elnöki irodában és nem is a püspöki palotában, hanem Tusványoson kerül sor. /Iochom István: Németh Zsolt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

Az Erdélyi Református Egyházkerület tiltakozik a kultusztörvény tervezett szövegében bekövetkezett módosítás ellen. „A felekezeti oktatást az állam anyagilag támogatja” változatban állapodtak meg az egyházak, vallásfelekezetek képviselői, vezetői. A kormány által jóváhagyott változatban így módosult: „az állam anyagilag támogathatja a felekezeti oktatást”. Mona Musca kultuszminiszter felelősséget vállalt arra nézve, hogy az egyházak képviselői által elfogadott szövegen nem fognak változtatni. Mégis változtattak. Ebben a formában a református egyház nem fogadja el a tervezetet és tiltakozik ellene. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

A kormány 50 milliárd lej gyorssegélyt különített el a Hargita megyei árvízkárok helyreállítására – jelentette Hargita megyei körútján Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke tusnádfürdői megbeszéléseit követően az árvíz sújtotta Tusnádközségbe, Csíkszentsimonba, valamint Csíkszentmártonba látogatott, ahol a károk helyreállításáról tárgyalt a települések vezetőivel. Markó kifejtette, az RMDSZ továbbra is határozottan szorgalmazni fogja Székelyföld hathatósabb költségvetési támogatását. Az árvízkárok helyreállítását célzó keretből a kormány eredetileg egyetlen lejjel sem akarta támogatni a magyar megyéket, hozzáállása csupán az RMDSZ minisztereinek kemény fellépése után változott meg. Markó hangsúlyozta, a Székelyföld fejlesztése terén máris nagy előrelépés történt, a kormány tervei szerint ugyanis még ebben az évben felújítják a Balavásár-Csíkszereda útvonalat, valamint a Székelyföld közlekedésében alapvetően fontos bucsini utat is. Korodi Attila államtitkár beszámolt róla, hogy sikerült további tízmilliárd lejes támogatást szerezni a környezetvédelmi tárca költségvetéséből a Hargita megyei gátak újjáépítésére. /Kárelhárításra, árvízvédelemre is jut. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Borbély László miniszter szerint jó ütemben haladnak a házak újjáépítési munkálatai Temes megye árvíz sújtotta településein, de a károsultak az ellenkezőjét állítják. A tárcavezető kijelentette: az állam tartja az ígéretét, és ott, ahol június 20-án elkezdődött a rekonstrukció, augusztus 20-ig átadják a kulcsrakész lakásokat – a kivitelező cégeknek büntetést helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem tartják be a kéthónapos határidőt. “Jogos és érthető az emberek türelmetlensége, de emlékeztetőül mondom: az állam nem lett volna köteles újjáépíteni az összedőlt vagy megrongálódott házakat, legfeljebb segítenie kellett volna. A kormány azonban úgy döntött, hogy mégis új otthont teremt a szerencsétlenül jártaknak” – jelentette ki a miniszter. Borbély minden helységben, amelyet felkeresett, arra kérte a lakosokat, hogy legyenek megértők, valamint szolidárisak a moldvai árvízkárosultakkal. Az ország keleti megyéjében sokkal nagyobb a tragédia. Torontálkeresztesen sokan panaszkodtak, hogy a 4–10 millió lejes állami gyorssegélyt még mindig nem kapták meg. Sokan kifogásolták, hogy egyszobás házat kapnak, holott eddig négy-ötszobásban éltek. /Pataky Lehel Zsolt: Újjáépítés árvíz után. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

Az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltakozott a kormány által legutóbb elfogadott és a parlament elé terjesztett vallásügyi törvénytervezet miatt. A tervezet alapvető módosítást szenvedett a történelmi – román és magyar – egyházak képviselői által egységesen elfogadott törvénytervezethez viszonyítva. Az elfogadott szövegtervezet ekképpen hangzik: „Az állam pénzügyileg támogatja a felekezeti oktatást”. Ezzel szemben a kormány szövegváltozatában ez olvasható: „Az állam anyagilag támogathatja a felekezeti oktatást”. „Lesújtónak tartjuk, hogy másfél évtizedes huzavona után a kormány továbbra is az ingatlanaitól és tanintézeteitől megfosztott egyházaink ilyetén megrövidítésére törekszik.” /Tiltakoznak az egyházak: sunyi módosítások a kultusztörvényben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete felháborodással vette tudomásul, hogy az árvízkárok megtérítése során is diszkrimináció áldozata Székelyföld. Annak ellenére, hogy az árvíz nem csak Moldvában pusztított, hanem a Székelyföldön is, valóságos közelharcot kell vívni a kormánnyal, hogy a segélyeket ne ossza kizárólag a moldvai megyéknek. Hosszas utánajárás után végül a csíki falvak számára is jóváhagyott támogatást a kormány, ezzel szemben az árvíz sújtotta gyergyói falvakat még a károkat felmérő tisztségviselők is elkerülték, támogatásra pedig még ígéretet sem kaptak. A MPSZ Gyergyószéki Szervezete elvárja, hogy a román kormány ne diszkriminálja etnikai alapon az árvíz sújtotta régiókat, s mindegyiket egyformán segítse. /Diszkrimináció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László területrendezési miniszterrel közösen tartott július 30-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt a határátlépésről szóló kormányrendeletről. Mint mondta, a kormány az Európai Unió határok biztonságára vonatkozó kívánalmainak tett eleget, amikor meghozta azt a határozatot, amelynek értelmében meghívó esetén is kötelező módon fel kell mutatni az 500 eurónyi összeget. A határok biztonsága prioritás, mondta, de ennek úgy kell megtörténnie, hogy közben biztosítsák a szabad közlekedést főleg Románia és Magyarország között. Ezért a két hete hozott intézkedésből ezt törölték. Borbély László szerint hamarosan „megkezdik az erdélyi autópálya munkálatainak a folytatását”. Emellett megkezdték a Bucsin-Gyergyó útvonal teljes felújítását, és hamarosan beindulnak a Balavásár-Szováta közötti útszakasz munkálatai is. Markó aggódik a kormánykoalíció miatt, mert a vitákat, nézeteltéréseket kiviszik a sajtóba és nem a koalíción belül oldják meg. Bírálják a magyar kormányt, mondta Markó. Néhány nappal ezelőtt, az RMDSZ nevében Kelemen Hunor részt vett azon a tanácskozáson, ahol a Szülőföld Programot voltak hivatottak elindítani, de megint csak annyi történt, hogy megállapodtak, szeptember elején találkoznak és megállapítják a prioritásokat. Joggal bírálják a kormányt, húzták-halasztották, és eltelik az év, anélkül, hogy a program beindulna, mondta. /Markó Béla: „Mi nem értékelünk állandóan, mi dolgozunk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Traian Basescu elnök kifejtette, miszerint a Tariceanu-kormány egyes tagjai különböző gazdasági érdekcsoportoknak vannak alárendelve. Ezzel Basescu elsősorban a miniszterelnöknek a másik liberális üzletemberrel, Dinu Patriciuval való közeli viszonyára célzott. Patriciut ugyanakkor szoros üzleti érdekek fűzik Dan Voiculescuhoz is, akinek pártját Basescu legszívesebben kitúrná a koalícióból. Calin Popescu Tariceanu felszólította a belföldi és külföldi hírszerző szolgálatokat: tájékoztassák, amennyiben tudomásuk van arról, hogy valamelyik kormánytag tisztségével visszaélve előnyökhöz juttatott volna valamely gazdasági érdekcsoportot. /Basescu letámadta Tariceanut. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./