A közzétett kormányrendelet-tervezet értelmében a Tulajdonrestitúciós Országos Hatóság (ANRP) keretében külön igazgatóságot hoznának létre, amelynek útján legfeljebb 200 ezer euró értékig pénzben kárpótolnák azokat a volt tulajdonosokat, akiknek a kommunizmus idején ingatlanjaikat államosították. A kormány az új tervezettel az utóbbi időben lelassult visszaszolgáltatási folyamatot szeretné felgyorsítani. A szándék szerint – és összhangban a hatályos restitúciós törvényekkel – a természetben vissza nem szolgáltatott államosított ingatlanokért azok piaci értékének megfelelő kárpótlást kell fizetni. Ha a tervezetet elfogadják és az hatályossá válik, a minden egyes esetben szakértők által megállapított kárpótlás értékéből legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő összeget pénzben fizetnek majd ki az arra jogosultaknak, és csak a fennmaradó értékben kap majd a volt tulajdonos avagy annak örököse részvényeket. /Pénzbeli kárpótlást adnának az államosított ingatlanokért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

A Háromszéken megjelent referendumellenes röpiratokat leszámítva zavartalanul folyt az autonómia-népszavazás a hét Kovászna, nyolc Hargita és két Maros megyei településen. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének vezetősége rendőrségi vizsgálatot kért az elkezdett a népszavazás ügyében. A Maros megyei PD vezetősége a bűnügyi feljelentés lehetőségét vette fontolóra. Emil Boc, a PD elnöke arra hívta fel az autonómia-referendum szervezőinek figyelmét, „ne játsszanak a tűzzel”. Boc szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezése a törvénytelenség határát súrolja. Ferencz Csaba SZNT-alelnök a PD álláspontjával kapcsolatban kifejtette, egy demokratikus kezdeményezés egyetlen államban sem lehet alkotmányellenes. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora a referendum betiltását, illetve az RMDSZ eltávolítását kérte a kormányból. Funar közölte, a PRM főügyészi vizsgálatot kér „az ország egysége ellen merényletet elkövető” személyek ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint az autonómia-referendum célja elszigetelni a romániai magyar kisebbséget. Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezte népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke kifejtette, hogyha az RMDSZ cselekedett volna az autonómiáért, most nem létezne sem SZNT, sem Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tulit Attila SZNT-alelnök közölte, egyetlen községben sem ütköztek akadályokba. Mintegy ezer szovátai szavazott a Székely Nemzeti Tanács által szervezett autonómia-referendumon. A szavazók között több román nemzetiségű lakos is akadt, aki a kérdőív lepecsételése után büszkén mondta el, hogy ő az autonómiára adta voksát. Minderről Fodor Imre, az SZNT országos elnöke és Márton Zoltán, a marosszéki szervezet titkára számolt be. /Játék a tűzzel? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

A Pro Európa Liga közleményben adott hangot aggodalmának Traian Basescu elnöknek a székelyföldi referendumokkal kapcsolatos retorikája miatt. Különösen az „erővel” való fellépés fenyegető hangneme zavarja az emberjogi szervezet társelnökét, Smaranda Enachét és Haller Istvánt, az emberjogi iroda igazgatóját. Emlékeztették az államfőt, hogy minden román állampolgár elnöke, tehát a Maros, Hargita és Kovászna megyékben élő székelyeké is, illetve, hogy az alkotmány értelmében kötelessége közvetíteni az állami intézmények és a Székelyföld lakói között. Ugyanakkor arra is felkérik, hogy „tartózkodjék a fenyegetésektől, amikor Románia állampolgárai alapvető alkotmányos szabadságjogaikat gyakorolják”. Az emberjogi szakemberek aggodalmuknak adtak hangot a Babes-Bolyai Egyetem két magyar tanárának elbocsátása miatt, akik csupán alkotmányos jogukat gyakorolták, mely jog akkor is érvényes, ha „ellentmond a többségi véleménynek vagy az egyetem hivatalos stratégiájának”. Az, hogy az RMDSZ kormányon van és a kisebbségek képviselve vannak a parlamentben, nem zárja ki annak szükségességét, hogy ilyen nagyszámú etnikai, vallási, nyelvi kisebbség számára létrehozzanak egy Kisebbségi Intézetet. /Mózes Edith: A PEL felkéri Traian Basescut, tartózkodjék a fenyegetésektől. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

„Helyi tudáshálót hozunk létre 260 vidéki közösségben Romániában. A vidéken élő lakosság 17,7 százaléka élvezheti majd a legújabb technológiák eredményeit, ez 1 millió 700 ezer embert jelent. A kiválasztott települések között örvendetes, hogy igen jól szerepeltek a magyarlakta megyék települései: Hargita, Szilágy, Maros, Bihar, Szatmár vagy Arad megyéből részt vehetnek ebben a programban” – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter Bukarestben, a Távközlési és Informatikai Minisztérium A Tudás forradalma címmel szervezett konferenciája szünetében. A Tudásalapú Gazdaság programot a Világbank és a román kormány finanszírozza, összértéke 69,4 millió dollár. /S. M. L. : Létrejön az E-tudás hálózata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

„Tőkés László a múltat képviseli”, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nem világos, hogy miért lenne gond, hogy valaki a múltat képviseli. A múlthoz tartozik a magyar állami egység, a közös haza emléke, a múltban Kossuthok és Széchenyik vitáztak egymással. Kevés dolog annyira világos az elmúlt közel két évtizedre visszatekintve, mint az, hogy mit is képvisel Tőkés László. Markó Béla kemény autonomista beszédet tartott 1994-ben az Interconfessio Társaság által a Kolozsvári Nyilatkozat második évfordulóján rendezett konferencián, majd cserbenhagyva politikai szövetségeseit, a Neptun lobbi élére állt. Markó Béla vezényelte le a szervezet domesztikálását, a román nemzetstratégia céljainak megfelelő átfazonírozását, melynek eredményeképpen az RMDSZ magyar nemzeti önkormányzatból könnyen kifizethető román zsákmánypárt lett, írta Borbély Zsolt Attila. Tőkés László ezzel szemben mindig az autonómia, a nemzeti önrendelkezés eszméjét képviselte. Ezt tette 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozat vitáján, az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszuson, a kolozsvári 1995-ös kongresszuson, az ominózus bukaresti SZKT-n 1996-ban (ahol pontos igénylistát mutatott be, amelyet az RMDSZ kormányba lépésének feltételrendszerül szánt), 1998-ban és 1999-ben a Fórum-mozgalom idején, az 1999-es kongresszuson, 1993 és 2003 között az SZKT-kon, majd miután az RMDSZ teljes mértékben elfordult az autonómiától, a belső választástól, az 1993-ban elhatározott menetrendtől, az autonómiagondolat életben tartása és képviselete érdekében hívta életre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Markó igazat mondott: az autonómiagondolat az RMDSZ történetében kétségkívül már a múlt, ilyen értelemben pedig Tőkés László valóban a múltat képviseli. /Borbély Zsolt Attila: Mit képvisel Tőkés László? – avagy múlt és jövő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Az állam vezető intézményei közötti viszonyok helyreállítása, valamint a politikai stabilitás minimális feltételeinek megteremtése érdekében intézett felhívást a politika szereplőihez Markó Béla szövetségi elnök. A miniszterelnök-helyettes sajtóértekezletén minősíthetetlennek, kritikán alulinak nevezte a politikai közbeszéd színvonalát. Az államelnöki hivatal és a kormány állandó háborúskodása helyett párbeszédre van szükség. /Markó: Meg kell teremteni a politikai stabilitás minimális feltételeit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Magyar, román és nyugati szakértőkkel készíttetett Románia és Magyarország jelentést a verespataki bányaprojekt környezeti hatástanulmányáról. A szakértők csoportjának egyes tagjairól kiderült, hogy érdekeltek a projekt megvalósulásában, s jelentésüket sem a magyar, sem a román kormány nem tekinti kielégítőnek, hivatalosnak. Felmerül a kérdés: miért kell költségvetésből olyan szakértők sokszori utaztatását, szállását és ellátását fizetni, akik nem képesek komoly, megalapozott, elfogadható jelentést készíteni? Negyedik alkalommal találkozott február 23-án Nagyváradon a magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság szakértői csoportja. /Tibori Szabó Zoltán: Verespataki szakértősdi az adófizetők pénzén. Olyan jelentést finanszíroztak, amelyet senki nem tekint mérvadónak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Az aradi RMDSZ zökkenőmentesen szervezte meg a kongresszust. A lebonyolítás nem szült kérdőjelet, annál többet maga a kongresszus, melynek céljai a laza, fieszta-hangulat megőrzése, az egység kifele való mutogatása és nem utolsósorban a korporatív vezetési stílus megőrzése. A küldöttek zöme rendre csépelte Tőkés László püspök megosztó magatartását. Az újságíró számára a legizgalmasabb problémát Takács Csaba ügyvezető elnök fogalmazta meg, mi lesz a szövetséggel, ha kikerülnek a kormányból? Nagy Zsolt miniszter pedig új arcokat akar látni a szövetségben, mert jó néhányan már belefáradtak az RMDSZ-be, és kemény, mindennapi munka helyett csak éldegélnek a dicső múltból. Markó Béla mivel minden áron az egységet, az egységes véleményt akarta kifele közvetíteni. Nem ártana, ha az RMDSZ két kongresszus között alkalmat találna a gyakorlati kérdések tárgyalására. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

„A csatlakozási tárgyalások során a kormány igyekezett eltitkolni a romániai magyar kisebbség problémáit, többet beszéltek a drogokról és a cigánykérdésről, mint az erdélyi magyarok problémáiról” – bírálta Tőkés László püspök Szatmárnémetiben a Brüsszelben tevékenykedő erdélyi magyar politikusok munkáját. A szatmárnémeti egyházmegyei presbiteri konferencián a 44 egyházközségből mindössze 14 képviseltette magát. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartott ünnepi istentiszteletet, majd Sipos Miklós, a szatmári egyházmegye esperese sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a presbiteri szövetség rendezvényén ilyen alacsony létszámban jelentek meg az érintettek. Az esperes beszámolt arról, hogy a szatmári egyházmegyében – Szatmár megyében két egyházmegye működik – eddig 3300 aláírást sikerült összegyűjteni Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselői jelöltségének támogatására, tíz gyülekezettől viszont még egyetlen aláírást tartalmazó ív sem érkezett. „A politikum kihasználja az egyházat, elvárja, hogy engedelmes szavazópolgárok legyünk, de mi választópolgárok akarunk lenni! Eddig a politikusaink egyszerűen csak eldöntötték, ki képviseljen minket, most viszont magunk választhatjuk meg azt az embert, aki kiáll ügyünkért, akár az Európai Parlamentben is” – buzdította Tőkés László püspök támogatására az egybegyűlteket /Babos Krisztina: Megrótták a presbitereket. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Megszüntette a kormány a Román Száműzetés Emlékintézetének elnökhelyettesi tisztségét, miután Calin Popescu-Tariceanu kormányfőt egy hónappal ezelőtt jogerős ítéletben kötelezte a bíróság, hogy visszahelyezze tisztségébe az intézmény 2005-ben leváltott elnökhelyettesét. A kormányrendeletet a kormányfőtitkárság megbízott vezetője, Radu Stroe, Adrian Iorgulescu művelődési miniszter, valamint Markó Béla művelődésért, oktatásért és EU-integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére fogadták el. Azért döntöttek így, mert az intézmény személyzetének létszáma túlságosan magas volt, ráadásul csupán az elnök hozott döntéseket, ezért az elnökhelyettesi tisztség fölöslegesnek bizonyult. A 2005-ben leváltott elnökhelyettest, Adrian Niculescut még 2003-ban nevezte ki a tisztségbe Adrian Nastase akkori kormányfő. Tariceanu kormányfő kezdeményezésére Niculescut 2005-ben visszahívták tisztségéből. /Balogh Levente: Egy „kényelmetlen” poszttal kevesebb. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Markó Bélának el kellene döntenie, hogy az RMDSZ-en belüli versenyben használt autonómia-diskurzust használhatja-e miniszterelnök-helyettesként – jelentette ki Mircea Geoana, az SZDP elnöke az RMDSZ hétvégi aradi kongresszusával kapcsolatban. Geoana kifejtette: az RMDSZ bármikor kiléphet a kormányból, ha úgy látja, koalíciós partnerei nem tartják be a kisebbségi törvény kapcsán tett vállalásaikat. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Ludovic Orban szerint az RMDSZ-nek fel kellene hagynia azzal a politikai iránnyal, amelyet jelenleg képvisel. Megjegyezte: Románia egy olyan ország, amely túlzásba viszi a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Orban rámutatott: az alkotmányban egyetlen autonómiaforma szerepel, a helyi közigazgatásé. Nem tudom, mit kérhetne az RMDSZ, mert bármi lenne is az, törvénytelen lenne – vélekedett. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Március 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök bejelentette: elhalasztják az európai parlamenti választásokat az év második felére. A sürgősségi kormányrendelet Vasile Blaga belügyminiszter és demokrata párti politikus nem ellenjegyezte. Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta a kormányfőtitkárságot, hogy a rendelet nem felel meg a törvényes előírásoknak. A liberálisok által vezetett kormányfőtitkárság azonban a kormányfő és az Állandó Választási Hatóság elnökének aláírását viselő kormányrendeletet elküldte a Hivatalos Közlönyhöz, mert a választások időpontjának meghatározása kizárólag Tariceanu hatáskörébe tartozik. Előzőleg a kormányfő és az államfő összeszólalkozott Traian Basescunak a kormányülésen való részvételének ügyében. A kormányfő jelezte: nem ért egyet azzal, hogy Basescu elnököljön a kabinet ülésén, mondván, az országban nincs válsághelyzet, hogy indokolt lenne az államfői ülésvezetés. Basescu elnök mégis elment a Victoria-palotába. Basescu azt állítja: a meghirdetett időpontban jelent meg a Victoria-palotában, minden egyes miniszterrel beszélt, és kifejtette véleményét a választások eredeti időpontban, azaz május 13-án történő megtartása mellett, tehát részt vett a kormányülésen. Ezzel szemben Tariceanu leszögezte: az államfő jelenlétében csak konzultáció történt, a kormányülés Basescu távozása után kezdődött el. A kormány szóvivője bejelentette, hogy a választások érdekében eddig meghozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak, és a pártok, illetve a független jelöltek által összegyűjtött támogató aláírások nem veszítik el érvényüket. Emil Boc PD-elnök a kormányülés után bejelentette, hogy egyik miniszterük sem ellenjegyzi a halasztást kimondó kormányrendeletet. Basescu elnök azzal vádolta meg a liberálisokat, hogy titkos szövetséget kötöttek a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a döntés az egész román politikai életet, de az erdélyi magyarságot is közvetlenül érinti. – Bizonyos értelemben igaza volt a miniszterelnöknek, amikor a választások elhalasztását javasolta, de ennek egyáltalán nem örültünk. Az RMDSZ ugyanis azt szerette volna, hogy erre minél előbb sor kerüljön. Több mint 120 000 aláírás gyűlt Tőkés László püspök, független EP-jelölt támogatására. Az aláírás-gyűjtés folytatódik, az íveket március 14-én juttatják el a Központi Választási Irodához. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese közölte, az RMDSZ közel 318 ezer aláírást nyújt át a választási irodának. Toró T. Tibor abban reménykedett, hogy a 100 ezer aláírás összegyűjtésével, az erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek Tőkés melletti kiállásával az RMDSZ újragondolja az EP-listáról hozott döntését. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélekedett: a választások elhalasztása nem előnyös Tőkés László független jelölt számára. /Az év második felére halasztotta a kormány az EP-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyar közösséghez intézett üzenetében leszögezte, 1848-ban a szabadság eszméje fogta egységbe a románokat és a magyarokat. „A mindennapok európai normalitásának tükröződnie kell a kisebbségek nemzeti és kulturális identitása kifejezésében és fejlesztésében is”. Kinyilvánította a kormány eltökéltségét a kisebbségek jogainak védelmében és érvényesítésében. Szerinte az elmúlt évtizedben a román-magyar viszony példaértékűvé vált a térségben. /Calin Popescu Tariceanu üzenete a romániai magyar közösséghez március 15-e alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Lazar Ladariu, a néhai egységpárt oszlopos tagja, jelenleg az ellenzéki szociáldemokraták /PSD/ Kolozs megyei alelnöke, felháborodottan tiltakozott Sólyom László magyar államfő erdélyi magánlátogatása ellen. Mindenekelőtt azt igyekezett „tisztázni”, hogy ha egy államelnök magánlátogatáson van valahol, akkor „egyszerű állampolgár”, s „diplomáciai követelmény” lett volna ennek megfelelően viselkednie. Ehelyett Gyulafehérváron kitűzték a magyar zászlót és elénekelték a magyar himnuszt, de se román zászló, se román himnusz nem volt. Ez, jelentette ki, törvényellenes és alkotmányellenes. Az alelnök kijelentette: ha magánlátogatásra jött, ahelyett hogy otthon ünnepelte volna meg március 15-ét, jobban tette volna, „ha elmegy horgászni Mezőzáhra vagy alpinistaként igyekezett volna kikapcsolódni”. Ladariu a továbbiakban az RMDSZ-retorika „radikalizálódására” hívta fel a figyelmet, kijelentve, hogy „megvan az eredménye”, mert most már nem elégednek meg a Székelyföld autonómiájával, egyenesen „Erdélyt akarják”. Végül fenyegetően tette hozzá: „Mindenki vésse jól az eszébe, hogy Románia nem ebek harmincadjára hagyott ország és Erdély sem pusztaság!”. Cristian Georgescu szenátor is keményen bírálta Markó Béla kolozsvári beszédét. Véleménye szerint a szöveg rosszhiszemű volt és logikátlan, kizárólag kampányszöveg, mert miközben elítélte a „többség nacionalizmusát”, a magyar kisebbséget „szupernacionalizmusra” biztatta. „Nem kell Markónak – aki a román kormány miniszterelnök-helyettese – az egységes nemzetállam, de területi enklávékat akar létrehozni”, mondta a szenátor. Mint mondta, ez nem a békés egymás mellett élést szolgálja, inkább mesterséges feszültséget kreál. Végül a szenátor felkérte a magyarságot, „ne figyeljenek oda a vezetőik uszító szavaira”. /Mózes Edith: Kitört a PSD-s hisztéria. „Autonóm Erdélyt akarnak!” = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

Az államelnöki hivatal engedélyezte Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter elleni ügyészségi eljárást. Az illetékes ügyészek az RMDSZ politikusának felelősségét vizsgálják egy tavaly novemberben, jelentős román állami cégek privatizációja kapcsán kirobbant „kémügyben”. Az RMDSZ továbbra is kiáll minisztere mellett, így sem miniszteri posztjáról nem tervezi visszahívni őt, sem az európai parlamenti választások jelöltlistáját nem kívánja módosítani. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök zsarolásszagúnak érzi az elnöki hivatal kétértelmű állásfoglalását, és azt feltételezi, hogy Basescu már korábban ismerte a döntést, de ezt éppen azon a héten hozta nyilvánosságra, amikor jelentős politikai döntések várhatók a belpolitikai válság megoldása érdekében. A törvények szerint egy hivatalban lévő miniszterrel szemben csak akkor kezdődhet büntetőjogi vizsgálat, ha azt előzetesen az államelnöki hivatal engedélyezi a hivatal keretében működő különleges vizsgálóbizottság jelentése alapján. Ehhez a testülethez fordult december 6-án Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze. Három és fél hónap után érkezett meg az elnöki hivatal válasza: zöld utat adott az ügyészi vizsgálatnak. Az elnöki bizottság nem tudott állást foglalni azzal kapcsolatosan, hogy léteznek-e megalapozott gyanújelek Nagy Zsolt feltételezett bűnösségével kapcsolatban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy egy minisztert hónapokon keresztül a gyanú árnyéka övezzen, majd az ellene megfogalmazott vádakat közvetve vagy közvetlenül politikai célokra használják a kormány, egyes miniszterek vagy egyes pártok ellen. /B. T. : Engedélyezték a Nagy Zsolt elleni ügyészségi eljárást. Az informatikai minisztert egyelőre nem függesztették fel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Eredménytelenül végződött március 20-án a pártok és az államfő között lezajlott konzultáció. A felek egy dologban egyetértenek, hogy válsághelyzet uralkodik a belpolitikában. A Nagy-Románia Párt vezetői bojkottálták Basescu elnök kezdeményezését. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök nem vett részt a találkozón. A liberálisok és az államfő közötti feszültségek nem oldódtak. A szociáldemokraták is elégedetlenül távoztak a találkozóról, Mircea Geoana, a PSD elnöke hangsúlyozta: az államfő semmilyen megoldással nem állt elő. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint vagy sikerül a pártoknak egy olyan koalíciót kialakítani, amely parlamenti többséget tudhat a háta mögött, vagy előrehozott választásokat kell tartani. Calin Popescu Tariceanu kijelentette: azok a kormánytagok, akik nem szolidárisak a kabinet döntéseivel, nincs mit keressenek a csapatban. /B. T. : Kudarcos egyeztetések az államfőnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Alkotmányt sértett Traian Basescu – ez volt a következtetése az államfő cselekedetei kivizsgálására létesült parlamenti bizottságnak. Időközben az Alkotmánybíróság arról is döntött, nem törvényellenes a kivizsgáló bizottság. A képviselőház – az Alkotmánybíróság véleményének ismeretében – elfogadta március 21-én a referendum-törvény módosítását. Eszerint függetlenül attól, hogy az államfőt az első körben, vagy a másodikban választották, felfüggeszthető tisztségéből a népszavazáson megjelentek fele plusz egy szavazatával. Basescu közben levelet küldött a pártoknak, amelyben kifejtette: Tariceanu miniszterelnöknek bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamenttől, hogy kiderüljön: van-e a kormánynak támogatottsága. A kormányfő közben közölte: mivel Basescu nem hajlandó kinevezni a diplomácia új vezetőjét, a külügyminiszteri teendőket ideiglenesen magára vállalja. /Döntött a Voiculescu-bizottság: alkotmányt sértett az államfő. Az Alkotmánybíróság elutasította a PD óvását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Újraszámolják az 1962 előtt is dolgozók nyugdíjait, miután a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a méltányosabb nyugdíjszámításra. Az 1962 előtt érvényes törvények szerint a munkakönyvekbe nem kellett bevezetni a bérek összegét, ezért korábban a nyugdíjak kiszámításánál az illető évekre épp aktuális országos minimálbért vették alapul. Ez jelentős hátrányt jelentett azoknak az időskorúaknak, akik a ‘62 előtti időszakban is dolgoztak és nem tudtak semmilyen igazolást felmutatni az akkori keresetükről. A kormányrendelet értelmében a nyugdíjak átszámításánál az 1962 előtti időszakra mostantól nem az országos minimálbért, hanem az országos átlagbért veszik alapul, ami jóval magasabb az előbbinél. A nyugdíjak összegének emelkedése országszerte mintegy 1,6 millió személyt érint kisebb-nagyobb mértékben, az átlagos növekedés aránya pedig 14-15 százalék körül mozog. /B. Z. : Másfélmillió nyugdíjátszámolás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

A nemzeti kisebbségek fogalmának az alkotmányból való kiiktatását kéri a Háborús Veteránok Egyesületének (AVR) Maros megyei szervezete – jelentette be Ioan Scrieciu, az AVR elnöke. Scrieciu nyugalmazott tábornok az 1990-es, marosvásárhelyi márciusi események kapcsán vált hírhedtté. A vele készült interjúban Ioan Scrieciu elmondta, törvénytervezetet készítenek erről, melyet a kormánynak kellene indítványoznia. Scrieciu leszögezte, nincs baja egyetlen Romániában élő nemzeti kisebbséggel sem, de vannak olyan kisebbségi csoportosulások, melyek kihasználják az alkotmány által biztosított különleges státust, visszaélnek ezzel, és ártanak az országnak. A magyar kisebbségre és annak bizonyos vezetőire gondol. Ha az alkotmányból kiiktatnák a nemzeti kisebbségek fogalmát, gátat vetnének annak, hogy ezek a csoportosulások árthassanak a román államnak. A magyarok közül sokan nem akarják elismerni az államot, vagy nem tartják magukat román állampolgároknak. „Párhuzamos struktúrákat szeretnének létesíteni. Székelyföldről beszélnek, pedig Romániában nincsenek is székelyek, mert mindannyiukból magyart csináltak. ” Az iskolák szétválasztásával a gyermekeket választják el egymástól. A magyar iskolákban nem tanítják meg románul a diákokat. Ioan Scrieciu terve nem aratott sikert a nacionalista szervezetek vezetői körében. Florin Oproiescu, a Vatra Romaneasca alelnöke nem hinné, hogy valakinek is használna e fogalom kiiktatása a román alkotmányból. /Szucher Ervin: „A magyarok ártanak „ Interjú Ioan Scrieciu nyugalmazott tábornokkal. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) és a kormány álláspontjának hiányában megrekedt március 22-én a liberálisok által a parlament elé terjesztett nemzetbiztonsági törvénycsomag tárgyalása. A honatyák úgy döntöttek, a CSAT és a kormány álláspontját megvárják, eközben pedig megfogalmazzák saját módosító javaslataikat. A képviselőknek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését, Románia nemzetbiztonságát, a titkosszolgálati tisztek státuszát, a hírszerzés és kémelhárítás működését, illetve a lehallgatásokkal megbízott országos hatóság létrehozását szabályzó törvényeket kell megvitatniuk. A bizottsági vitán a SRI, a SIE, a kormányőrség (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és az Igazságügyi Minisztérium képviselői egyaránt azon a véleményen voltak, hogy a jogszabálytervezetek eltéréseket tartalmaznak, és azokat egymáshoz kellene igazítani. A SPP és a STS vezetői tiltakoztak amiatt, hogy a két szolgálat a CSAT hatásköréből a minisztériumhoz kerüljön. /Gujdár Gabriella: Megrekedt nemzetbiztonság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke kijelentette, hogy az NRP olyan kormányt szeretne, amelyben részt vesznek mindegyik parlamenti párt képviselői, az RMDSZ-t kivéve, “mivel a Szövetség se nem párt, se nem parlamenti. ” Szerinte jelenleg Romániát nem kormányozzák, mivel három olyan összetevő van hatalmon, “amelyeket nem lehet összerakni”. A politikus úgy véli: a kormány tulajdonképpen három kormányból áll: egy PD-kormányból, egy PNL-kormányból és egy RMDSZ-kormányból. /Kormány RMDSZ nélkül? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

Az Európai Unió egyik alapítója, Jean Monnet (1888-1979) francia politikus, közgazdász nevét vette fel március 23-án ünnepélyes keretek között a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola uniós konferenciaterme. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozását célzó római szerződés aláírásának ötvenedik évfordulója (március 25.) tiszteletére az ország ötven tanintézete kapott európai iskola megnevezést azáltal, hogy egy-egy EU-alapítóról nevezték el egy termét. A kormány stratégiai bizottsága azért választotta a Ravasz Erzsébet igazgatása alatt működő Puskás-iskolát Háromszékről, mert ez írta és nyerte a legtöbb pályázatot a megyéből, ami a műhelyektől az étkezdéig, a számítógépteremtől a különböző szaktermekig mindenütt meglátszik. /Fekete Réka: Háromszék első európai iskolája (Puskás Tivadar Szakközépiskola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

A titkosszolgálatok világát homály lengte körül a rendszerváltás óta, nem lehetett pontosan tudni, kik, hányan dolgoznak ott. Idővel kiderült, jó ideig az egykori Szekuritáté emberei vezették valamennyi, információszerzéssel foglalkozó intézményt, kilenc van belőlük. Újabban már magáncégek is foglalkoznak személyek megfigyelésével, követésével, lehallgatásával. Iliescu a régi struktúrák megőrzését támogatta, ráadásul a szolgálatok működési törvényei szerint gazdasági tevékenységet is folytathatnak, munkájuk, pénzeik tehát ellenőrizhetetlenek. A Külügyi Titkosszolgálat /SIE/, azaz a román kémszervezet esetében még zavarosabb a helyzet, az ő kötelékeikbe tartoznak a fedett tisztek, akik beépültek a mindennapi életbe, a politikai pártokba, a parlamentbe, szakszervezetekbe, szerkesztőségekbe. Szemmel tartják a politikai és civil szféra minden mozdulatát. A parlamenti ellenőrzés felületes, csak bizonyos pontig nézhetnek be dolgaikba. Amíg Claudiu Saftoiu, a SIE volt igazgatója kimondta, hogy az általa irányított kémszervezet ügyészségi engedéllyel (!) lehallgatásokat végez, nem ellenőrizték őket. Traian Basescu államfőnek köszönhetően a titkosszolgálatok ismét elszemtelenedtek, működési törvényeiket az államfő a szolgálatokkal dolgoztatta ki, s rossz néven vette, hogy a kormány, érzékelve a veszélyt, teljesen új törvénycsomagot terjesztett a parlament elé. /Simó Erzsébet: Titkosszolgálatok világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Az állami és önkormányzati intézmények mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ingatlanok visszaszolgáltatását megnehezítsék, évtizede tartanak a perek a bíróságokon, újabb és újabb adminisztratív akadályokat gördítenek a visszajuttatás útjába, mi több, menet közben, törvényellenes módon, új szabályokat léptetnek életbe vagy pedig a létezőket úgy módosítják, hogy az ingatlant ne adják vissza. A legtöbb volt tulajdonos már elveszítette a reményt, hogy valaha is visszakapja elkobzott javát, az emberek, akiknek jelentős része idős, teljes mértékben kiszolgáltatott a csöppet sem olcsó ügyvédeknek és önkényeskedő bíróknak. A hatalom pedig vak, mindezeket nem akarja látni. Mert az államfő, a kormány és a parlament, a bírói és a végrehajtói testületek, valamennyien haszonélvezői a rendszernek. Az utóbbi években a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) több olyan ügyben is döntött, amelyek romániai restitúciós törvények lényegét érintik. A CEDO azt kérte Romániától, hogy záros határidőn belül módosítsa restitúciós törvényeit. Azonban semmi nem történt. /Tibori Szabó Zoltán: Jogállam – úri kedvük szerint. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök-pártelnököt felhatalmazta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőtanácsa, hogy a Demokrata Párt (PD) nélkül hajtsa végre a kormányátalakítást. A demokraták kormányból való kizárásáról a miniszterelnök is beszélt. A liberálisok különben azt követően döntötték el, hogy a demokraták nélküli kormánnyal is számolnak, hogy a D. A. Szövetség vezetőtanácsának ülésén a két párt vezetői nem jutottak közös nevezőre a kormányátalakítás kérdésében. /F. B. : Demokraták nélküli kabinet? = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A Nagy-Románia Párt (PRM) országos tanácsa elítéli az „előzmény nélküli politikai válságot”, támogatja Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést. Corneliu Vadim Tudor pártvezér kifejtette: nemzeti egységkormány létrehozását szorgalmazzák, amelyből az RMDSZ-t kizárnák. /Farcádi Botond: Nagy-romániás válságmegoldás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Egyes források szerint Calin Popescu Tariceanu kormányfő még tétovázik azzal kapcsolatban, hogy a Demokrata Párt (PD) a kabinet tagjai maradjanak, vagy sem. Információk szerint Markó Béla szövetségi elnök továbbra is államminiszteri tisztséget töltene be, Borbély László regionális fejlesztési miniszterré avanzsálna. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ mindeddig nem tárgyalt még a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) a kormányátalakításról, de el tud képzelni egy ilyen megállapodást a két párt között. /SZ. K. : Kormány-alakítási tétovázások. Az RMDSZ-nek három minisztere is lehetne az új kabinetben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

További gondolkodási időre van szüksége Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek annak eldöntésére, hogy a demokratákkal, vagy nélkülük alakít új kormányt. A demokraták várakozó álláspontra helyezkedtek. A híresztelések szerint a liberális és RMDSZ-miniszterek mellett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is kap egy tárcát. /SZ. K. : További gondolkodási időre van szüksége Tariceanunak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./