A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ közötti támogatási protokollum szövegét most készítik. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy a megállapodásban foglaltak nem merítik ki az RMDSZ programjában foglaltakat, de ez nem jelenti azt, hogy a szövetség lemond jogos követeléseiről. Az RMDSZ többek közt a magyar nyelvű felsőfokú oktatás megfelelő autonómiájának biztosításától teszi függővé az RTDP-kormány parlamenti támogatását. Az RTDP hajlandónak mutatkozik támogatni a magyar nyelvű oktatás bővítését, a magyar katedrák autonómiájának bővítését a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül is. A BBTE vezetőségi tagjai közül többen is bírálták az RTDP ilyenszerű ígéreteit. Véleményük szerint az autonómia kiszélesítése az első lépés volna a magyar oktatási vonal elszigeteléséhez vezető úton. - Szilágyi Pál egykori rektor-helyettes szerint az egyetemi autonómia kétélű dolog, ugyanis sokszor épp erre hivatkozva próbálnak megakadályozni bizonyos reformtörekvéseket. Állami egyetem feladatkörét - így többek között azt is, hogy a román nyelv mellett magyar nyelvű felsőfokú képzést is biztosít - a kormánynak kell meghatároznia. A Tanügyminisztériumnak tehát nem szabad megengednie azt, hogy az egyetemi autonómia nevében egyes minisztériumi rendeleteket ne tartsanak tiszteletben. Így például a tanügyi törvény azon szakaszát, amely lehetővé teszi azt, hogy a magyar középiskolát végzett diákok magyarul felvételizhessenek. Az egyetemi autonómia-koncepció tehát nem helyezhető a meglévő törvények fölé. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes szerint a legnagyobb autonómiát a magyar karok beindítása jelentené. /Szabó Csaba: Közel a parlamenti támogatásról szóló megállapodáshoz az RTDP és az RMDSZ. Kétélű fegyver az egyetemi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Az RMDSZ-nek nincs kifogása Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök személye ellen - nyilatkozta Markó Béla Ion Iliescuval dec. 20-án folytatott tárgyalását követően. Markó kifejtette: amennyiben az RTDP programjában hitet tesz a gazdasági és szociális reformfolyamat folytatásában, ide értve a kisebbségi jogokat is, az RMDSZ támogatni fogja az RTDP-kormányt. - Az RMDSZ ismét felsorolta azokat a prioritásait, amelyeknek tiszteletben tartását az RTDP-től is elvárja. Ide tartoznak a reformok folytatása, a tulajdontörvények mielőbbi életbeléptetése, az oktatási prioritások, a közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosításáról ott, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ választ vár arra, hogy az új struktúrájú kisebbségvédelmi hivatalban magyar lesz-e az egyik államtitkár. Az RMDSZ támogatja az ötletet, hogy Eckstein-Kovács Péter utódja Dan Pavel legyen, amennyiben ezt a közismert politológus, publicista is elfogadja. - Sem a Nemzeti Liberális Pártnak, sem a Demokrata Pártnak nincs kifogása Adrian Nastase kinevezése ellen, és a parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségek is hasonló állásponton vannak. Ion Iliescu találkozott a Nagy-Románia Párt képviselőivel is. Corneliu Vadim Tudor pártelnök kifejtette: pártja nem szavazza meg azt az ″öntelt″ RTDP-kormányt, amelyik azt hiszi, hogy egyedül is képes kormányozni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs kifogása a demokratikus ellenzéknek Adrian Nastase ellen. Magyar államtitkár az új kisebbségvédelmi hivatalban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Dec. 20-án ülésezett az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsa (OT). Megbeszélték a PDSR-vel folytatott tárgyalások eddigi szakaszát, és elfogadták, hogy az RMDSZ dec. 27-én aláírja a megegyezést a kormánypárttal, tájékoztatott Takács Csaba ügyvezető elnök. Az ügyvezető elnök szerint az OT tagjai egyetértettek abban, hogy a kisebbségi kabinet támogatása a kormányprogram és a dokumentum aláírásának függvénye. /Feltételes RMDSZ-támogatás a PDSR-kabinetnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Ioan Rus, a belügyi tárca várományosa, és Octav Cosmanca, az RTDP által kijelölt közigazgatási miniszter nyilvánosságra hozta terveit. Rus tervezi a belügyminisztérium bizonyos részeit a helyi közösségek hatáskörébe utalását: a polgári védelem, a tűzoltók, a lakosságnyilvántartás, illetve a közlekedésrendészet kettős alárendeltség alá kerülne: felelősséggel tartoznának mind az önkormányzatnak, mind a belügyminisztériumnak. Az elképzelés szerint a megyei rendőrfőkapitányságok bővített hatáskörrel rendelkeznének. Ennek megfelelően felelősségük is nőne. A tervek szerint a lakosság nyilvántartása a helyi közigazgatási szervek hatáskörébe tartozna. Eszerint a személyazonossági és a választói kártyákat nem a rendőrség, hanem a polgármesteri hivatalok bocsátanák ki. Az útlevélosztály a megyei tanács hatáskörébe tartozna. - Octav Cosmanca a régiók státusának ″összefüggőbb″ rendezését helyezi kilátásba. A régiók hatáskörének pontos meghatározására valószínűleg az alkotmány módosítására lesz szükség. A terv szerint közel ezer romániai faluból község lesz. Erre azért van szükség, hogy a községektől 20-30 kilométerre levő falvak lakói helyben kaphassák meg a polgármesteri hivatalok kiállította hivatalos iratokat. Nincs szó a megyék megszüntetéséről, illetve újak létrehozásáról, csupán nyolc külön jogi státussal rendelkező régió kialakításáról, az EU ugyanis rendszerint egy-egy régió fejlesztésére utal ki pénzalapokat. Cosmanca is hangsúlyozta, hogy szó sincs föderalizálásról, és Franciaország példáját hozta fel. A szubszidiaritás elve alapján az EU elsősorban regionális fejlesztési projekteket támogat. /Kiss Olivér: Fokozottabb autonómia a régióknak és a helyi közösségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Dec. 21-én együttes ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament két háza a tizenegy évvel ezelőtti forradalomról. Az ülésen Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kijelölt kormányfő mellett részt vettek hét forradalmárszervezet képviselői, Lucian Mihai alkotmánybírósági elnök, Paul Mitroi ombudsman és a diplomáciai testület képviselői. Beszédében Iliescu kijelentette: sohasem fogják pontosan azonosítani azokat a tetteseket, akik 1989 decemberében emberek életét oltották ki, másokat pedig megsebesítettek. A fő bűnös a Ceausescu-házaspár volt, őket éppen azokban a napokban ítélték el és végezték ki - mondta. Sergiu Nicolaescu RTDP-szenátor viszont úgy vélte, a jogszolgáltatás a hibás azért, hogy mind a mai napig nem állították bíróság elé azokat, ″akik ellen 1989 decemberében harcoltunk″. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő a temesvári forradalom fontosságáról szólt az ünnepi ülésen. /Iliescu: Soha nem fogják azonosítani az 1989. decemberi tetteseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Szilágyi Zsolt beszéde végén három nyelven - románul, magyarul és németül - köszöntötte a hallgatóságot. /A romániai rendszerváltás 11. évfordulója a parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Adrian Nastase kijelölt kormányfő dec. 22-én az interneten tette közzé kabinetjének több mint kétszáz oldalas programját. A győztes Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) leginkább a téltől tart, programja több évre szóló előirányzásokat tartalmaz. - Biztosítani kívánják az országos energetikai és fűtési rendszer normális működését. A szükséges mennyiség egy részét hazai szállítóktól fogják beszerezni, s ezek tevékenységét szubvencionálják. Ugyanakkor importálni is akarnak energiahordozókat, s ennek érdekében több mint 350 millió dolláros külföldi hitelt szándékoznak felvenni. A mezőgazdasági termelőknek megművelt hektáronként egymillió lejes pénzbeli segélyt adnak. A segélyből a termelők gázolajat, műtrágyát, növényvédő szereket vásárolhatnak és mezőgazdasági munkákat fizethetnek ki. - Az adóterhek csökkentését ígérik. Csökkenteni kívánják a személyi jövedelemadót, a csupán egy ingatlannal rendelkező személyek ingatlanadóját. Ez utóbbi intézkedések a középosztály megerősödését szolgálnák. - A külföldi hitelképességet elsősorban az ország devizatartalékának a jelenlegihez képest mintegy 2,5-2,8 milliárd dollárral történő növelésével, és 2002 után a 3 GDP-százalék alatti költségvetési hiánnyal kívánják elérni. - Az új kormányprogram előírja a minimálbér fokozatos növelését oly módon, hogy ez 2004-re legkevesebb 50%-kal nagyobb legyen a 2000-ben létező összegnél. A felsőfokú oktatásban részt vevő fiatalok általános támogatási politikájának keretében bevezetik majd a keresetek esetében az adómentesítést, a fiatalok alkalmazásának első két évében. A kormány biztosítani fogja a nyugdíjak átszámítását, amelyre hároméves programot írnak elő. Ezt csupán 2001 utolsó negyedévétől kezdenék el azért, hogy megállapíthassák a különböző nyugdíjkategóriák közötti természetes arányokat. A mezőgazdasági nyugdíjakat olyan mértékben növelik, hogy 2000-hez viszonyítva 2001-ben 20%-os, 2002-ben 40%-os, 2003-ban 74%-os, 2004-ben 100%-os emelkedést érjenek el. A szegénység felszámolásáért bevezetik a megélhetési pótlékot. Bevezetik továbbá a családfejlesztési pótlékot is: ezt a vissza nem térítendő kölcsönt a 30 éves átlagéletkorú házastársaknak adják lakás vagy tartós használatú háztartási tárgyak beszerzésére. - Új módszert vezetnek be a gyógyszerek ártérítésére is, az ártérített orvosságok csoportjának kiszélesítésével. A 2001/2002. tanévben állami költségvetésből fedezni fogják az állami intézményekben tanuló egyetemisták bentlakási költségeinek 20-25%-át, a család jövedelmétől függően. - A kormánynak szándékában áll felülvizsgálni az alkotmányt. Kidolgozzák továbbá a szenátus és képviselőház tevékenységének különválasztását is: a szenátus képviseli majd politikailag a megyéket, és dönt a helyhatósági törvények tekintetében, a nemzetközi megállapodások vagy Románia külpolitikáját érintő törvények esetében. A képviselőházat illeti meg az összes többi jogszabályra vonatkozó döntés. Elemezni fogják a legjelentősebb számú kisebbség, a magyarság nemzeti identitásának megőrzésére és fejlesztésére vonatkozó lehetőségeket, ide értve az oktatást, kultúrát, anyanyelvet és vallást. Tekintettel lesznek az oktatási rendszer kiszélesítésére, biztosítják az anyanyelv használatát a köztevékenységekben oly módon, hogy ezáltal bátorítsák a multikulturalizmust és többnyelvűséget. Meg szeretnék teremteni az egyházi vagyon megőrzésének és fejlesztésének feltételeit, figyelemmel és nyitottsággal megvalósítani az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó kéréseket. A kormány külön figyelmet szentel majd a roma lakosságnak, és javasolja ezek beillesztését a társadalomba, szociális lakások építését vidéken, mezőgazdasági területek kimérését és a helyhatóságban való képviseletüket. /Interneten tették közzé az új kormányprogramot. Nastaséék leginkább a téltől tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Dec. 27-én tartja utolsó ülését az Isarescu-kabinet. A miniszterelnöki mandátum átadására dec. 28-án vagy 29-én kerül sor. Ha az új kormány megkapja a parlament bizalmi szavazatát - a két ház együttes ülésére dec. 28-án kerül sor -, az új kabinet már dec. 29-én megtarthatja első ülését - nyilatkozta Adrian Nastase, kijelölt miniszterelnök. Mugur Isarescu és Adrian Nastase dec. 23-án találkoztak, hogy a mandátum átadásával-átvételével járó feladatokban egyeztessenek. Isarescu békésnek és civilizáltnak értékelte a hatalomátadás módját. Isarescu és Nastase egyetértettek abban, hogy mandátumának lejárta után a volt miniszterelnök visszatérjen a Román Nemzeti Bankhoz, hogy az 1999 decemberében függőben hagyott ügyeit rendezze. A Román Nemzeti Bank vezetőségének megújítása csak januárban lesz esedékes, mondta Nastase. Az elmúlt napokban többször is elhangzott: az új hatalom nem kívánja Mugur Isarescu megbízatását meghosszabbítani a bank élén, utódjául Florin Georgescu volt RTDP-s pénzügyminisztert javasolja a párt vezetősége. /Békés és civilizált hatalomátvétel. Több megoldatlan feladatot ″örökölt″ a Nastase-kabinet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Dec. 28-án dönt a román parlament arról, hogy bizalmat szavaz-e a Nastase-kormánynak, vagy sem. Egyelőre még folynak a tárgyalások Nastase és a demokratikus ellenzék pártjai között azokról a feltételekről, amelyek szavatolása nélkül a liberálisok, a demokraták és az RMDSZ képviselői nem szavazzák meg a kisebbségi kormányzásra vállalkozó csapatot. Nastase miniszterelnök dec. 22-én nyilvánosságra hozta kormánya programját, valamint annak a megállapodásnak a tervezetét, amelyet az Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerdán íratna alá a liberálisokkal, a demokratákkal és az RMDSZ-szel. Ebben a parlamenti támogatásért cserébe a Nastase-kormány - többek közt - kötelezi magát az egyeztetésre a demokratikus parlamenti pártokkal a fontosabb bel- és külpolitikai kérdésekben. Várható az is, hogy az RTDP ″átcsábítja″ a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselőinek egy részét, és ilyen módszerrel biztos parlamenti többséget szerez. Nastase és pártja a posztkommunistákban kételkedő Nyugatot akarja megnyugtatni. Ezt bizonyítja a kormányprogram is, amely a gazdasági, társadalmi és intézményi reform folytatására, a privatizációnak a törvényesség jegyében történő felgyorsítására, az európai integrációs folyamat sürgetésére, a belügy, és a közigazgatás decentralizációjára, a szociális védelem erősítésére, az alkotmány, a választási és a párttörvény módosítására tett ígéretet. - Eddig mind a liberálisok, mind a demokraták hangot adtak fenntartásaiknak: nem elégszenek meg a kormányprogramban megfogalmazott szándékokkal, és konkrét tervet követelnek. Így van ezzel az RMDSZ is. A szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a kormánypárt és az említett ellenzéki pártok közt aláírandó dokumentum mellett köttessék meg egy kétoldali egyezmény is, amelyben a romániai magyarságot illető konkrét kérdésekről esik szó. - Adrian Nastase kijelentette: az RMDSZ, és a romániai magyarság hiú ábrándokat kerget, ha arra számít, hogy majd ellenzékből fogja megvalósítani azt a magyar nyelvű állami egyetemet, amit kormánypozícióból nem sikerült. Ilyen összefüggésben tehát a romániai magyarság hiába is kéri számon az RTDP-n az RMDSZ ígéreteit. - Azt viszont maradéktalanul be kell hajtani, ami iránt Nastaséék kötelezik el magukat. /Székely Kriszta: Remények és kételyek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Dec. 27-én Bukarestben az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ aláírta az egyezményt. A felek megegyeztek abban, hogy az egyezménybe foglalt vállalások teljesítését negyedévenként felülvizsgálják. A kisebbségi kormányt alakító RTDP a kormányprogram támogatása fejében a reformfolyamat felgyorsítását, a tulajdonviszonyok rendezését illetve méltányos kisebbségpolitikát ígért. Az egyezményt Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla szövetségi elnök írták alá. A dokumentum a gazdasági reformfolyamat folytatását, valamint az euroatlanti integrációs folyamat felgyorsítását irányozza elő. Az egyezmény szerint a közigazgatási törvényt azzal a kitétellel véglegesítik, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek részaránya eléri a 20%-ot, azok anyanyelve a közigazgatásban is használható. Az RTDP vállalja a földtörvény alkalmazásának felgyorsítását, az ingatlantörvény véglegesítését illetve a kisebbségi egyházaktól elkobzott ingatlanok esetében az egyházi tulajdonjog visszaállítását. A kabinet az előző kormány kisebbségpolitikájának folytatását ígéri. Az egyezmény szerint a Nastase kabinet folytatja a kisebbségvédelem törvényes kereteinek bővítését, ösztönözni fogja a nemzetiségek aktív részvételét a döntéshozási folyamatban, a multikulturális együttműködést. Vállalja a nemzetiségi oktatás fejlesztését minden szinten, beleértve az egyetemet is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése mellett más egyetemeken is magyar nyelvű oktatás bevezetését ígéri abban az esetben, ha van rá igény. - Kollektív jogokról és önálló, állami magyar egyetemről nem tesz említést a dokumentum. Az RTDP vállalja, hogy sarkalatos bel- és külpolitikai kérdésekben egyeztet a magyar érdekvédelemmel. Mindezek fejében az RMDSZ, abban az esetben, ha az egyezmény előírásait tiszteletben tartja a kormánypárt, nem fog a Nastase- kabinet ellen bizalmatlansági indítványt kezdeményezni vagy támogatni. /Aláírták az RMDSZ-RTDP egyezményt. Kisebbségpolitikai folytonosságot ígér Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Ugyancsak protokollumot írtak alá a Nemzeti Liberális Párt és az RTDP vezetői. Ebben a liberálisok kötelezték magukat arra, hogy megszavazzák a Nastase-kormányt, egy évig nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Cserébe azt várják, hogy az RTDP minden fontos bel- és külpolitikai kérdésben konzultáljon a liberálisokkal, és folytassa az Valeriu Stoica leköszönő igazságügyminiszter által megkezdett reformot az igazságügyben. A dokumentum szerint 2001 február elsejétől különbizottság jön létre, amelynek feladata az alkotmány, valamint a párttörvény, és a választási törvényre vonatkozó módosító indítványok kidolgozása. - A demokratikus ellenzék pártjai közül egyedül a Demokrata Párt nem volt hajlandó kétoldali megállapodást kötni az RTDP-vel. Petre Romanék döntésüket azzal indokolták: ez elkötelezné a pártot az RTDP-vel szemben, márpedig a DP ellenzékben kíván maradni. =Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Az RTDP-RMDSZ és RTDP-NLP kétoldalú egyezmények mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a demokratikus ellenzék pártjai aláírták a Nastase-kabinet támogatásáról szóló közös nyilatkozatot. Ebben rögzítik azokat az eseteket és azokat a feltételeket, amelyek mellett az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt támogatja az új kormányt. Eszerint: a demokratikus parlamenti pártok támogatásukról biztosítják a kisebbségi kormányzásra vállalkozó RTDP-nek a demokratikus értékek megőrzésére, a szélsőséges nacionalizmus kirekesztésére, a demokrácia intézményeinek megerősítésére vonatkozó törekvéseit. Az aláíró felek támogatják a Nastase-kabinet minden olyan intézkedését, amely Románia fejlődését, az állampolgárok életszínvonalának emelését, a makrogazdasági mutatók egyensúlyban tartását, az adó és közigazgatási reform, a privatizáció és az EU-integráció, a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal való kapcsolattartás folytatását célozza. A nyilatkozat szerint az aláíró feleknek közös érdeke, hogy a tolerancia, egymás kölcsönös tiszteletének szellemében a nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási kisebbségek megőrizhessék identitásukat. /Közös nyilatkozatot írt alá az RTDP a demokratikus ellenzéki pártokkal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Dec. 28-án a parlament együttes ülésén 314:145 arányban a képviselők bizalmat szavaztak a Nastase-kabinetnek. A parlament összesen 479 tagja közül 459 szenátor és képviselő vett részt a szavazáson. A parlamenti pártok közül egyedül a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Demokrata Párt (DP) szavazott az RTDP-kormány ellen. Az NRP részéről felszólaló Corneliu Ciontu alelnök beszédében a parlament plénuma előtt bejelentette: az alakuló kormány ellen voksolnak. A DP azzal magyarázta álláspontját, hogy ″valakinek tisztának kell maradnia az ellenzékből″ is, ezért nem szavaznak bizalmat a Nastase-kabinetnek. Az RMDSZ az RTDP-vel kötött megállapodásához híven támogatta a kisebbségi kormány beiktatását. A Nastase-kabinet dec. 29-én összeül. Napirendjén szerepel azoknak a kormányrendeleteknek a megvizsgálása, amelyeket az előző kormány bocsátott ki, de a parlament még nem hagyta jóvá. A jogszabályok értelmében, az újonnan megalakult kormánynak jogában áll felfüggeszteni mindazokat a rendeleteket, amelyeket a parlament még nem tárgyalt meg. Ezek száma körülbelül 220-ra tehető. Kónya-Hamar Sándor elmondta: az említett jogszabályok között bőven akadnak olyanok, amelyek a romániai magyar kisebbség érdekeit érintik. Ilyen például az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet is, amelyet a parlament mai napig nem vitatott meg. /Parlamenti igen a Nastase-kabinetnek. A demokraták és a nagy-romániások ellene szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Adrian Nastase a parlament dec. 28-i kormánybeiktató ülésén kijelentette, hogy az új kormány 4,5-6 százalékos éves gazdasági növekedést szeretne elérni, valamint azt, hogy a minimálbér összege fokozatosan emelkedjen, hogy 2004-ben legalább 50 százalékkal magasabb legyen, mint 2000 végén. Nastase hozzátette, hogy a gyermektámogatás összege a nettó átlagbér 10 százalékára emelkedik. Adrian Nastase szerint a gazdasági növekedés támpillére a ″tulajdonjogi formák szerkezeti módosítása″ lesz, úgy, hogy a magánszféra szolgáltassa a nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát. Kijelentette: az új kormány nyugdíjkiigazítást is tervez egy három éves program alapján, amely a 2001. esztendő utolsó harmadévében kezdődne. Megjegyezte, hogy a nyugdíjakat harmadévente emelnék, a ″vásárlóerő megőrzése″ érdekében. /Optimista előrejelzés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29 / Adrian Nastase miniszterelnök 1950-ben született Bukarestben. Jogot végzett, majd szociológiát, a jogtudományok doktora. 1973-1974 között külügyminisztériumi tanácsos. 1974-1990 a Román Tudományos Akadémia Jogi Intézetének kutatója, eközben pedig előadótanár a bukaresti közgazdasági és jogi egyetemeken. 1994-ben vendégtanár a Sorbonne-on. Politikai karrierje 1990-ben indul, amikor képviselőnek választják a Nemzeti Megmentési Front színeiben. 1990-1992 között külügyminiszter. 1992-1996 között a képviselőház elnöke, 1996-tól az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a román delegáció tagja. /Adrian Nastase miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Dec. 28-i együttes ülésén a parlament kinevezte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében részt vevő román küldöttség tagjait. A képviselők egyöntetűen megszavazták, hogy a delegációban a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, Corneliu Vadim Tudor és Ilie Ilascu is részt vegyen. (A szavazás formális, a parlamenti pártok között elosztott helyekre minden párt azt jelöl, akit akar.) A küldöttséget Viorel Hrebenciuc RTDP-s képviselő fogja vezetni. A testület ugyanakkor úgy döntött, hogy Liviu Maior RTDP-s szenátor töltse be az európai integrációért felelős bizottság elnöki tisztét. A parlament továbbra is Szabó Károlyt, az RMDSZ szenátorát nevezte ki a Nyugat-Európai Unió parlamentjébe akkreditált román parlamenti küldöttség élére. Mint ismeretes, az RMDSZ szenátora 1996 óta tölti be ezt a tisztséget. /Vadim és Ilascu az Európa Tanács parlamentjében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Esélyt kell adni a kormányzásra készülő pártnak, ezért az RMDSZ bizalmat szavaz az új kabinetnek - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a parlament együttes ülésén elhangzott felszólalásában. - A reformokat előirányzó kormányprogramot támogatásunkról biztosítjuk, az RTDP-vel aláírt megállapodás alapját ez jelentette és nem más - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó Béla ugyanakkor a kormányprogram hiányosságaira is felhívta a figyelmet: aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a dokumentum nem helyez kellő hangsúlyt a tanügyi reform folytatásának biztosítására, Erdély úthálózatának és autópályájának a kiépítésére, az igazságszolgáltatás függetlenségének a megőrzésére. Markó szerint az RTDP kormányprogramja az előző kormány által elért eredményeket próbálja megkérdőjelezni. Kifejtette: tizenegy év után Románia még mindig olyan problémák sokaságával találja szembe magát, amelyek más országokban már megoldódtak. Megítélése szerint a kialakult helyzetért, a problémák felgyülemléséért, a szélsőséges nacionalizmus elterjedéséért az összes eddigi kormányt egyaránt felelősség terheli. Mint fogalmazott, az RMDSZ csakis azt a politikai erőt fogja támogatni, amely nemcsak szóban, hanem tettekkel is elhatárolódik az ultranacionalista és Európa-ellenes ideológiától. /Markó Béla: Esélyt kell adni a kormányzó pártnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

"Január közepén kell választ adnia a bukaresti kormánynak arra a brüsszeli kérdőívre, amelynek alapján az Európai Unió Bizottsága dönthet a román állampolgárok vízumkötelezettségének feloldásáról. Az EU végrehajtó testülete Bulgária esetében jóváhagyta a vízumkényszer eltörlését, Romániának azonban bizonyos követelményeket kell ehhez teljesítenie. A frissen megalakult Nastase-kabinet első ülésén tárcaközi bizottság jött létre az uniós kérdőív megválaszolására. A követelmények a határellenőrzés és az útlevelek biztonságossá tételére, a vízumpolitikára, az illegális bevándorlás megfékezésére és az EU-normák szerinti menekültstátus kidolgozására vonatkoznak. - A rendeleti kormányzást elutasító RTDP-s kormány második ülésén is a sürgősségi kormányrendelet eszközéhez fordult a kis- és közepes vállalatok ösztönzése érdekében. /M. Zs.: Friss kormányintézkedések. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 3./"

"Hildegard Puwak, az EU-integrációért felelős minisztérium vezetője, és Vasile Puscas, EU-tárgyalóbiztos szerint Bukarestnek komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy behozza azokat a gazdasági jellegű lemaradásokat, amelyek miatt Románia a csatlakozásra váró országok között az utolsó helyre szorult. A miniszter asszony élesen bírálta az 1996–2000 közötti kormányokat, amelyek nem teljesítették az EU-nak tett ígéreteket. Az EU-integrációért felelős minisztérium a csatlakozás belföldi vonatkozású kérdéseinek megoldására hivatott, a Mircea Geoana vezette Külügyminisztérium pedig az ügy politikai vetületével foglalkozik. - Hildegard Puwak 1949-ben született Resicabányán. 1971-ben végzett Bukarestben a közgazdasági egyetemen. 1971–1992 között kutató- és előadótanár a Bukaresti Közgazdasági Egyetemen. 1998-ban posztdoktori képzésen vesz részt az Amerikai Egyesült Államokban. - Vasile Puscas 1952-ben született Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett. 1992–1995 között Románia washingtoni nagykövet helyettese. 1995-től a BBTE nemzetközi kapcsolatok tanszékén tanít, a Nemzetközi Tanulmányok Intézet igazgatója. - Mircea Geoana 1958-ban született a fővárosban. Bukarestben jogi diplomát szerzett, majd a Politechnikai Intézetben, 1992-ben pedig a párizsi L’Ecole Nationale d’Administration végzettje. 1993–1995 között külügyi szóvivő, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. /Prioritásként kezelik az EU-csatlakozást Románia lemaradásáért a volt kormányt okolja az RTDP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

"A parlamenti és elnökválasztások kiértékelése, illetve a megyei tisztújító közgyűlésre való felkészülés szerepel az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) jan. 12-re összehívott ülésének napirendjén. A megyei tisztújító közgyűlésre február második felében kerül sor. E testület hatáskörébe tartozik a megyei elnök és a szervezet helyi vezetőségének a megválasztása. A jelenlegi elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő két évre szóló mandátuma febr. 6-án jár le. A közgyűlést megelőzően harminckét megyei körzetben is tisztújítást tartanak. Az MKT kialakítja a megyei szervezet álláspontját a jan. 20-ra összehívandó Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) napirendre kerülő kérdésekkel kapcsolatban. Az SZKT a parlamenti választások kiértékelésével, az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával kötött egyezmény elemzésével foglalkozik majd. Az SZKT-t megelőzi egy újabb konzultáció az RMDSZ országos vezetősége és a területi szervezetek vezetői között. A hét végén Marosvásárhelyen ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). /Tisztújításra készül a Kolozs megyei RMDSZ. Január 12-én ülésezik az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./"

"Az RTDP kormányalakításával a koalíciót képviselő kormánytagoknak lejárt a mandátumuk. A Tanügyminisztériumban Kötő József államtitkárnak is hamarosan megkeresik az utódját. Fennállt annak a veszélye, hogy a tanügyminisztériumi kisebbségi vezérigazgatóság is megszűnik, de ezt az RMDSZ-RTDP egyezség - amely az RMDSZ-nek a művelődési minisztériumi és tanügyminisztériumi vezérigazgatói posztjára való igényét is rögzíti - remélhetőleg meghiúsítja, tájékoztatott Murvai László egykori, és potenciális jövendőbeli tanügyminisztériumi vezérigazgató. A Tanügyminisztérium átalakítása után viszont mindenképpen a tanfelügyelőségek átszervezése következik. /Szabó Csaba: RMDSZ-es vezérigazgatókat ígért az RTDP a művelődési és oktatási minisztériumokban. Murvai László az egyik esélyes jelölt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

"Jan. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A TEKT többsége támogatja a Szövetség és a román kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja között létrejött megállapodást. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a protokollumot érintő kérdések mellett a testület ülésén a Szövetség következő négy évre szóló stratégiájáról, belső szervezési kérdésekről, a területi szervezetek helyzetéről, valamint az RMDSZ döntéshozó fórumának, a Szövetségi Képviselők Tanácsa soron következő ülésének előkészítéséről volt szó. Nem merültek fel komoly fenntartások a TDRP-vel kötött protokollum tartalmára vonatkozóan, csupán ennek, a kormány általi betartásával kapcsolatban fogalmazódtak meg bizonyos aggodalmak. - E tekintetben magának az RMDSZ-vezetésnek is vannak dilemmái - közölte Markó Béla, szövetségi elnök. - Az RMDSZ és a kormánypárt között elvi megállapodás született arról is, hogy a nagyszámú magyarság által lakott megyékben lehetőség nyíljon magyar nemzetiségű alprefektusok kinevezésére. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./"

"Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./"

"Tartalomnélküli, csupán propaganda-célokra alkalmas a kormányprogram nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezete - nyilatkozta a Szabadságnak Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke. Véleménye szerint a romániai magyarság megosztott az RTDP támogatásával kapcsolatban, ezért az RMDSZ parlamenti frakciójának nem kellett volna egységes állásponthoz ragaszkodnia a kormányprogram megszavazásakor. - Az egyezményben nincs szó arról, hogy az RTDP ígéreteiért cserébe az RMDSZ-nek meg kell szavaznia a kormányprogramot. Arról van csupán szó, hogy amennyiben a dokumentumban foglalt feltételek teljesülnek, az RMDSZ egy évig nem nyújt be bizalmatlansági indítványt. Toró attól fél, hogy az egyezmény végrehajtását nem lehet majd számon kérni az RTDP-től. Szerinte jobb szöveget is ki lehetett volna alkudni. - A protokollum megkötését támogatta, azonban a kormányprogram megszavazásával nem értett egyet. Ez a gesztus ugyanis azt jelenti, hogy az RMDSZ elfogadja a programot, egyetért annak kitételeivel. Márpedig ez elfogadhatatlan, hiszen nem több afféle szándéknyilatkozatnál, amelynek nincs költségvetési alátámasztása. Markó Béla hiába könyvelte el nagy eredményként azt a tényt, hogy a program külön fejezetben foglalkozik a kisebbségi kérdéssel, mert e mögött nincs valós tartalom. Toró elmondta még, hogy nem láttak bele a tárgyalások menetébe, az egyezmény valahányadik piszkozatát is csak többszöri kérésre kapták meg. Még mindig vannak olyan szövegrészek, amelyeket nem is látott. A frakcióban sorra került szavazáson Szilágyi Zsolt Bihar megyei és Vekov Károly Kolozs megyei képviselők szavaztak a véleménypluralizmus mellett, Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő pedig tartózkodott. /Székely Kriszta: /Propagandaízű kisebbségvédelem. Toró Tibor szerint az RMDSZ számára elfogadhatatlan a kormányprogram. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"A kormány jan. 11-i ülésén nevezik ki az első prefektusokat, nyilatkozta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének jan. 8-i ülését követően. Jan. 8-án az RMDSZ vezetői is tárgyalásokat folytattak az RTDP-vel a prefektusi, illetve az alprefektusi tisztségek kérdéséről. Mint ismeretes, az RTDP és az RMDSZ között elvi szinten korábban olyan egyezség született, hogy azokban a megyékben, ahol jelentős létszámú magyar nemzetiségű él, magyar alprefektust nevezzen ki a kormány. Verestóy Attila szenátor elmondta: a kormányzó pártal sikerült megállapodni abban, hogy az RMDSZ öt, magyarok is lakta megyében megszerezze az alprefektusi tisztet. Elmondta: Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy és Szatmár megyén kívül talán még Kolozs megyének is van esélye arra, hogy magyar alprefektusa legyen. /Öt megyében lehet magyar alprefektus. Az RMDSZ Kolozsvárt is esélyesnek tartja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Még nem döntöttek arról, hogy az előző kormányzati ciklusban a Tokay György, majd Eckstein-Kovács Péter által vezette Kisebbségvédelmi Hivatal élére kit nevezzenek ki. A Nastase-kabinet a Kisebbségvédelmi Hivatalt a tájékoztatási minisztériumnak rendelte alá. A hivatalt egy államtitkár fogja vezetni, akit két személy helyettesít majd. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök elmondta: az RTDP-vel folytatott tárgyalásokon felmerült annak a lehetősége, hogy az egyik államtitkár helyettesi tisztet magyar, míg a másikat roma nemzetiségű személy töltse be. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ kit jelölne erre a tisztre, Markó Béla elmondta: Markó Attilának, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztálya igazgatójának a neve merült fel, de végső döntésre még nem került sor. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, volt kisebbségvédelmi miniszter a Szabadságnak elmondta: a hivatal leértékelésének tekinti az intézmény beépítését a tájékoztatási minisztériumba. A szenátor visszaélésnek nevezte, hogy a hivatal vezetője nem tagja a kormánynak. Hangsúlyozta: szerinte a tájékoztatási miniszter nem fedi a kisebbségi kérdések összetett jellegét. Más országokban általában az ilyen hivatal a művelődési, belügy- vagy igazságügyi minisztérium keretében működik. /Markó Attila lesz a kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"A szenátus működési szabályzatát vitató albizottság ülésén vita alakult ki arról, ha a parlamenti képviselők több szakbizottság tagjai lehetnek-e. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor úgy nyilatkozott: az RTDP képviselői elfogadták az RMDSZ azon javaslatát, hogy az emberjogi bizottság nevét kisebbségi, emberjogi és felekezeti bizottságra változtassák. A szenátorok jan. 11-én döntenek a függőben maradt kérdésekben. /Működési szabályzatát vizsgálja a szenátus. Elfogadták az RMDSZ javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"A Kolozs megyei alprefektus-jelölt, a PDSR-s Dan Canta kinevezése konfliktust keltett az RMDSZ és a PDSR helyi szervezetei között. Kónya Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke figyelmeztetett: amennyiben az alprefektust a PDSR jelöli ki, az RMDSZ megyei tanácsosai megvonhatják a kormánypárttól támogatásukat a tanácselnöki választások során, miután Ioan Rust, az eddigi elnököt a közrendészeti tárca élére nevezték ki. Kónya Hamar Sándor szerint az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Somogyi Gyula jelenlegi alprefektus hivatalának megtartását kérte, mivel e tisztség igen fontos a magyarság megyei vezetésben való képviseletének szempontjából. /Kolozsvári feszültség az alprefektus jelölés miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"

"A Hargita és Kovászna megyében működő román kulturális, felekezeti szervezetek attól tartanak, hogy a Székelyföldből "újabb Koszovó lesz″ Románia szívében, ha a gyakorlatban megvalósítják az RTDP-RMDSZ megállapodást - jelentette jan. 10-én a román média. A Székelyföldön működő román kulturális és felekezeti szervezetek, alapítványok és ligák képviselői beadványban fordultak az illetékesekhez, ebben elsősorban arra figyelmeztetnek, hogy a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerése és bevezetése azokon a vidékeken, ahol a magyarok vannak többségben, "fokozni fogja a szeparatizmust és az enklavizálást, ami egy tényleges magyar határ létrehozásához vezet majd az országon belül, s ennek hosszú időre kiható baljós geopolitikai és geostratégiai hatásai lesznek″. Aggodalmasnak tartják a székelyföldi román civil szervezetek a föld- és erdővagyon visszaadására vonatkozó törvény alkalmazását is. /Nem jó kisebbségben: Aggódnak a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./"

"A kormány jan. 11-i ülésén kinevezte 36 megye prefektusát. Ezen kívül gazdára talált néhány alprefektusi tisztség is. A kormányhatározat szerint az erdélyi megyékben a következőképpen alakult a helyzet: Fehér megyében Ioan Rus, Kolozs megyében Vasile Soporan, Kovászna megyében Horia Grama, Hargita megyében Mircea Dusa, Hunyad megyében Aurelian Seraficeanu, Máramaros megyében Liviu Bechis, Maros megyében Ioan Toganel, Szatmár megyében Gheorghe Ciocan, Szilágy megyében Tiberiu Marc, Temes megyében Horia Ciocarlie lesz a prefektus. Az is eldőlt: Kolozs megyében Canta Dan lesz Vasile Soporan helyettese. A Mediafax jelentése szerint a tegnapi kormányülésen egyetlen magyar alprefektus kinevezésének az ügyét nem tárgyalták. Bihar megyében ez az esély végképp elúszott, az alprefektusi tisztséget ugyanis Gheorghe Pop tölti be. Az RTDP és az RMDSZ elvi megállapodást kötött arról, hogy azokban a megyékben, ahol többségében vagy jelentős számban magyar nemzetiségűek élnek, magyar nemzetiségű alprefektust neveznek ki. A többi prefektust és alprefektust a kormány következő ülésén nevezik ki. /Kinevezték a prefektusok egy csoportját. Kolozs megyében nem lesz magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Horia Grama, a Bibco borvíz- és üdítő palackozó Rt. vezérigazgatója, Kovászna megye új prefektusa. Mellette az új alprefektus a régi: Olosz Gergely, akit az RMDSZ képviselőjeként alig egy hónappal korábban ültettek az alprefektusi székbe. - Váratlanul pattant ki a Hargita-Kovászna megyei román civil szervezeteknek az államelnökhöz, a kormányhoz intézett riadalmas hangú, tiltakozó levele: az anyanyelv helyi használata ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Horia Grama Kovászna új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

"Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Mediafaxnak nyilatkozott: a szövetség nem csak magyar alprefektusok kinevezését kérte az RTDP-től, hanem azt is, hogy a megyei igazgatóságok és felügyelőségek élén maradhassanak meg azok az RMDSZ-es vezetők, akik bizonyították szakmai felkészültségüket. Kelemen szerint ez nem politikai, hanem etnikai kérdés, a magyarságnak jogos az az igénye, hogy azokban a megyékben, ahol jelentős számú magyar lakosság él, képviselve legyenek a helyi adminisztrációban. Kelemen úgy véli: az RTDP nem zárkózik el kérésüktől. /Kelemen: Nem politikai, hanem etnikai kérdés az RMDSZ-es igazgatók, felügyelők tisztségben tartása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./"

"Átrendeződtek a parlament barikádjai, úgy vélem, kemény csatározásoknak nézünk elébe, állapította meg Toró T. Tibor képviselő. ″Bár az RMDSZ lojalitásáért cserébe a kormányzópárt ígéretet tett néhány sajátosan kisebbségi követelés teljesítésére, nem bízhatjuk magunkat az adott szóra.″ ″A velünk való együttműködés, az esetleges engedmények az Európai Uniónak szólnak.″ Az együttműködést rögzítő dokumentumban az államosított ingatlanok visszaadásával kapcsolatban úgy fogalmaztak, hogy az semmire se kötelezze a TDRP-t. /Sipos János: Az RMDSZ-frakció kemény csatározásoknak néz elébe. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12."

"A bukaresti Cotidianul értesülései szerint az RMDSZ és az RTDP között titkos egyetértés született arról, hogy az új kormány nemcsak magyar alprefektusokat, megyei igazgatókat és felügyelőket tartana meg eddigi tisztségükben, hanem olyan volt államtitkárok is valamilyen fontos beosztást kapnának, mint például Erős Viktor, az Állami Vagyonalap leköszönt alelnöke,РVarga Gábor, az Országos Szabványhivatal volt vezetője, vagy Birtalan József, a kis- és középvállalatok fejlesztéséért felelős kormányhivatal egykori tisztségviselője. Markó Attilát, az egykori Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának volt igazgatóját bíznák meg a kisebbségi ügyekkel, és áll rangot kapna. Kónya-Hamar Sándor képviselő megerősítette: rendeződött Erős Viktor és Birtalan József helyzete, az előbbi az időközben megszüntetett ÁVA utódjaként létrehozott hivatalban tevékenykedik majd, az utóbbi pedig a kis- és középvállalatokért felelős minisztériumban, azonban egyikük sem államtitkári tisztségben. Az ún. "titkos″ RMDSZ-RTDP függelék különben tartalmazza a Kolozs megyeiek azon javaslatát, hogy tartsák meg tisztségükben Pető Zsigmondot a megyei kataszteri hivatal élén, illetve Török Ferenc tanfelügyelőt, és Szép Gyulát a művelődési felügyelőségen. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Régi RMDSZ-es kormánytisztségviselők új fontos beosztásokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"A Legfelsőbb Védelmi Tanács jan. 12-én egyhangú döntéssel Radu Timoftet, az RTDP Neamti megyei szenátorát jelölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatói székébe. A kormánypárti politikusnak katonai végzettsége van, és 1990 óta aktívan részt vesz a politikai életben. 1992-1996 között a szenátus nemzetvédelmi szakbizottságának elnöke, majd a következő 4 éves mandátuma idején ugyanannak a szakbizottságnak az alelnöke maradt. Kinevezéséről a törvényhozás két házának az együttes ülésén döntenek majd, figyelembe véve azonban széles körű támogatottságát, kinevezése biztosra vehető. /Radu Timofte lesz az új SRI-igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"