Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Partidul Democrației Sociale din România – PDSR
422 tétel
2001. március 10.
"Hat leváltás készül és mind a hat magyar vonatkozású - jelentette ki Puskás Bálint szenátor sajtótájékoztatóján. Neveket nem akart közölni, noha beismerte, hogy ez hatástalan védekezés, lista ugyanis készült: az RMDSZ összeírta azokat az intézményvezetőket, akiknek leváltásáról szakmai okokból egyáltalán nem lehet szó, és ezt átadta a kormánypártnak, de az eddigi tapasztalat szerint éppen a megnevezett személyeket menesztették. Volt ugyan egy szóbeli egyezség a TDRP és az RMDSZ között, de ezt nem tartják be. /(demeter): Hat leváltás készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./"
2001. március 13.
"A Fehér megyei RTDP hadjáratot indított azért, hogy a Batthyaneum épülete és a könyvtár a román állam tulajdonában maradjon. A 18. század végén Batthyány Ignác erdélyi püspök, a könyvtár alapítója gyűjteményét a gyulafehérvári központú római katolikus egyházra hagyta, Erdély tartományának adományozta. Három évvel ezelőtt kiadtak egy kormányrendelet, amely kimondta 17 ingatlan visszaszolgáltatását a volt tulajdonosoknak, ezek között volt a Batthyaneum is. A Fehér megyei RTDP mégis pert indított az akkor Ion Caramitru vezette művelődésügyi minisztérium, a római katolikus érsekség és a kormány ellen. Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus szerint tévedés folytán került a Batthyaneum a visszaszolgáltatni köteles épületek sorába. Ioan Rus az Alkotmánybírósághoz is felterjesztette az ügyet, állítván, hogy az az eljárás, ahogyan a 13-as kormányrendelet megszületett, törvénytelen volt. A gyulafehérvári római katolikus érsekség jogtanácsosa, Komáromi Attila elmondta, az általa képviselt intézmény nemrég megnyerte a pert az Alkotmánybíróságnál. Az ügynek a gyulafehérvári bírósághoz kell visszakerülnie. /Mezei Sándor: Harc a Batthyaneum tulajdonáért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"
2001. március 13.
"A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának Kovászna megyei szervezete nem a megoldást keresi, hanem kormányzati helyzetéből adódóan erőszakos politizálást folytat - közölte a márc. 10-i RMDSZ-TDRP egyeztetésnek szánt vita után Demeter János megyei tanácselnök, a tárgyalóküldöttség tagja. Casuneanék korábbi követelésüket is felsrófolták, nemcsak egy megyei tanácsalelnöki, hanem az egyik sepsiszentgyörgyi alpolgármesteri tisztséget is kérik annak fejében, hogy rábólintsanak az RMDSZ támogatta Olosz Gergely alprefektusi kinevezésére. A tanácselnök elmondta, az RMDSZ megtette a csúcsszinten vállalt kötelezettségét, megszavazta a Nastase-kabinetet és a kormányprogramot, s cserébe elvárja, hogy a TDRP is váltsa be papírra fektetett ígéretét, és nevezze ki az általa jelölt alprefektust. Ami a minisztériumoknak alárendelt közintézmények vezetőinek cseréjét illeti, az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar igazgatókat hagyják meg tisztségükben. /(Szekeres): RMDSZ-TDRP. Nincs tárgyalási alap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ Egyre több önkormányzati vezető panaszkodik Horia Grama Kovászna megyei prefektusra. Demeter János megyei tanácselnök körlevélben kérte a polgármestereket, vessék papírra észrevételeiket a prefektussal való eddigi kapcsolatukról, jelezzék a nem megfelelő hozzáállást, esetleg visszaéléseket. Már érkeztek is válaszok, s amennyiben a gondok tényleg súlyosak, Demeter tájékoztatja a közigazgatási minisztert is. /Panaszkodnak a prefektusra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ "
2001. március 14.
"Adrian Nastase kormányfő márc. 13-án kijelentette: módosítani kell a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvényt oly módon, hogy ez csak a legsúlyosabb esetekre vonatkozzon. Csak a legsúlyosabb esetekben kellene a jogszabályt alkalmazni, nem kellene kiterjeszteni mind a 23 millió román állampolgárra, ennek ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek - jelentette ki Nastase. Helytelenítette az az egyházfők múltjára kiterjedő vizsgálatot: még csak az hiányozna, hogy az egyház is elveszítse hitelét. Mircea Dinescu, a CNSAS egyik tagja a miniszterelnök kijelentésére válaszolva azt hangsúlyozta: Adrian Nastase akkor fogalmazta meg kifogásait az intézménnyel szemben, amikor az egyik volt közeli tanácsadójának, Ristea Priboinak az ügyével kezdtek foglalkozni. Priboi RTDP-képviselő, akit nemrég a külföldi hírszerzést (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság élére választottak, 1989 előtt a Szekuritáté külföldi hírszerzéssel foglalkozó tisztje volt, s az a vád fogalmazódott meg ellene, hogy komoly szerepet játszott annak idején a Szabad Európa Rádiónál dolgozó román ellenzékiek ellen elkövetett merényletekben. - A miniszterelnöki bírálat elhangzásával egy időben fogadta Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke a NATO parlamenti közgyűlésének küldöttségét. A NATO-képviselők érdeklődtek az egykori Szekuritátéval kapcsolatos jelenlegi helyzetről. Dorneanu a kérdésekre válaszolva leszögezte: Romániában létezik az átvilágítási törvény, és egy független intézmény, a CNSAS vizsgálja az állami tisztségviselők múltját. /Nastase: Módosítani kell az átvilágítási törvényt A kormányfő szerint nem kell a múltat piszkálni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"
2001. március 16.
"A Nagy-Románia Párt 73 képviselője és egy RTDP-s képviselő (Vlad Adrian Casuneanu) fellebbezést nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a helyi közigazgatási törvény ellen. Ebben azt kérik, hogy az Alkotmánybíróság utalja vissza a törvényt a parlamenthez újratárgyalás végett. Casuneanu úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy megsértette a pártfegyelmet akkor, amikor a képviselőházban a törvény azon szakaszai ellen szavazott, amelyek - megítélése szerint - alkotmányellenesek. A képviselő elsősorban azokat a cikkelyeket kifogásolja, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozzák a közigazgatásban. /Megfellebbezték az Akotmánybíróságon a helyi közigazgatási törvényt A Nagy-Románia Párt beváltotta ígéretét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"
2001. március 19.
"Márc. 17-én Bákó város kultúrotthonában megtartotta alakuló közgyűlését a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület (Asociatia Romano-Catolica Dumitru Martinas). A terem zsúfolásig megtelt, a környező falvakból és a megye nagyobb városaiból több mint ezren jöttek el. A Moldvai Csángómagyarok Szervezetét nem hívták meg. A falvakban nem hirdették meg nyilvánosan az eseményt, a különjáratokon érkező résztvevőket a helyi papok toborozták. (Klézse esetében a helyi pap és polgármester kíséretében azok a személyek jelentek meg, akik eddig is köztudottan a csángóság ellen voltak, 1995-ben részt vettek a könyvégetési akcióban, valamennyien a Nagy-Románia Párt szimpatizánsai.) A rendezvény lényege: üzenni az európai szerveknek, hogy itt románok élnek, tehát semmi keresnivalójuk Moldvában a magyar nyelvhez fűződő követeléseknek. Ismeretes: nemrég a magyar csángók elnyomatásának ügye az Európa Tanács elé került. Bejan Gheorghe, az egyesület elnöke a kommunisták utódjainak nevezte a magyarság kezdeményezőit moldvai földön, akik erőszakkal magyarosítják még a családban is románul beszélő románokat. "Isten bocsássa bűneiket!" - mondotta arra a "néhány tucat" személyre vonatkoztatva, aki, véleménye szerint, eladta lelkét idegen kenyérért és nyelvért. Az RTDP részéről Viorel Hrebenciuc levélben üdvözölte az egybegyűlteket. A levél szerint a Bákó megyei konfliktusos helyzetek fő oka az volt, hogy erdélyi politikai pártok és etnikai szervezetek hívatlan látogatásokat tettek ezekbe a román falvakba. /Hegyeli Attila: Isten magyarul beszél... = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"
2001. március 28.
"A szenátus tanügyi bizottsága "elvileg" elfogadta Ion Solcanu kormánypárti és Corneliu Vadim Tudor nagy-románia párti szenátorok törvényjavaslatát, amelynek értelmében valamennyi újonnan létesülő egyetemnek és azok "fiókjainak" kötelező módon rendelkezniük kell egy-egy román tannyelvű karral - jelentette be márc. 27-i sajtóértekezletén Ioan Paun Otiman, a bizottság elnöke. Otiman kifejtette: a bizottság tagjai valószínűleg ma találkoznak az Országos Akkreditációs Tanács képviselőivel, hogy az egyetemi "fiókok" fogalmát pontosan meghatározzák, ezt ugyanis a hatályos jogszabályok nem tisztázzák. Elemzők szerint a tervezetet célzottan a Sapientia Alapítvány által létrehozandó Erdélyi Magyar Tudományegyetemre méretezték. A bizottság a javaslatot egyetlen tartózkodással (Sógor Csaba RMDSZ-szenátor) fogadta el. Sógor azért döntött a tartózkodás mellett, mert méltánytalannak tartotta szavazni ilyen diszkriminatív rendelkezésről. Tájékoztatása szerint a két ház között egyeztetésre kerül sor. A szenátor kifejezte reményét, hogy az újabb tanácskozásig sikerül majd jobb belátásra bírni az RTDP-s politikusokat. Emlékeztetett arra, hogy az RTDP és az RMDSZ között létrejött megállapodásban a kormánypárt megígérte a tanügyi törvény tiszteletben tartását. /Erőltetik a román karok létesítését a magyar egyetemen Sógor Csaba szenátor szerint elég, ha tartózkodunk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"
2001. március 29.
"Az akadémiai akkreditációs bizottságnak (CNEAA) további időre van szüksége ahhoz, hogy döntést hozzon az Erdélyben tervezett magyar magánegyetem akkreditációs kérelmeiről. Aurel Ghimpu, a bizottság szóvivője közölte: jelenleg tárgyalják, a magyar magánegyetemet működtető Sapientia Alapítvány által hat szak indítására benyújtott iratokat. A CNEAA várhatólag április 9-én dönt az ideiglenes engedélyről. A szenátus oktatási bizottsága márc. 27-én elfogadta azt a javaslatot, amelyet még a korábbi törvényhozási ciklusban nyújtott be az RTDP és az NRP. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor tájékoztatása szerint az akkreditációs bizottság javasolta, hogy az újonnan létesített egyetemek kihelyezett karok esetében is kötelező legyen román nyelvű kart létrehozni és a tantárgyak harminc százalékát román nyelven kell tanítani. A végső szavazásnál egyedül az RMDSZ képviselője szavazott az indítvány ellen. Sógor Csaba módosító javaslat előterjesztését tervezi, amelyben az említett rendelkezések eltörlését kéri. /Függőben a magyar egyetem akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Az egyetemi akkreditációs törvény módosítására tett javaslat elfogadása, illetve elutasítása terén beigazolódott az állítás: a TDRP nem állja szavát. Egy hónap leforgása alatt ugyanarról a kérdésről kétféleképpen szavaztak a kormánypárt képviselői, illetve szenátorai a két ház oktatásügyi bizottságában. Amit febr. 28-án az alsóházi szakcsoportban elutasítottak, azt márc. 27-én a felsőházban megszavazták. Márc. 27-én csak Sógor Csaba, Hargita megyei szenátor szavazott az akkreditációs törvény ilyetén módosítása ellen, akit Asztalos Ferenc, szintén Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatási bizottságának alelnöke azzal vádol: nem figyelmeztette idejében az RMDSZ-frakciót, mi készül, és így a szövetség nem léphetett fel a tudvalevőleg magyarellenes indítvány ellen. Asztalos szerint a szenátusi bizottságban történtek Sógor Csaba mulasztása miatt következtek be, szerinte a szövetségi elnök figyelmét fel kellett volna hívni arra, hogy egyeztessen a kormánypárt frakcióvezetőjével. A Háromszék érdeklődésére Sógor Csaba szenátor elmondta, márc. 26-án értesítette Markó Béla szövetségi elnököt a szóban forgó márc. 27-i napirendi pontról. Markó felkérte Ioan Solcanu TDRP-s frakcióvezetőt, hogy kollégáival a korábban kötött megállapodás szellemében vonuljon ki a szavazásról. Solcanu ezt nem tette meg. Sógor szerint ha a kormánypártban lett volna hajlandóság az együttműködésre, akkor a bizottságban nem kellett volna egyedül leszavaznia az akkreditációs törvény magyarellenes változatát. /Fekete Réka: A kormánypárt fütyül az egyezségre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./"
2001. március 29.
"Az RTDP a héten tárgyalásokat folytat a Román Humanista Párt (RHSZ), a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és az RMDSZ vezetőivel. A létrejött együttműködési megállapodás értelmében a felek háromhavonta mérleget vonnak tevékenységükről. Verestóy Attila szenátor a találkozó előtt elmondta: a megbeszélésen, többek között, érinteni szeretnék az idei költségvetési tervezettel kapcsolatos kérdéseket. Az RMDSZ kevesli a kisebbségeknek szánt 80 milliárd lejt, és úgy véli, hogy az összeget legalább 20 milliárddal kellene növelni. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a kis- és középvállalatokat szintén megfelelő anyagi támogatásban részesítsék. A szenátor kifejtette: az RMDSZ szeretné, ha egyértelművé tennék a különféle alapok megyei leosztását, figyelembe véve, hogy a többségben magyarlakta megyék az utak és lakások tekintetében hátrányos helyzetben vannak. A találkozón érinteni szeretnék a mezőgazdasági területek és erdők visszaszolgáltatásának kérdését is. Verestóy hangsúlyozta: a Sapientia Alapítvány által létrehozandó egyházi hátterű magánegyetem akkreditálásának ügyét szintén szóvá kívánják tenni. Az RMDSZ ugyanakkor szorgalmazza az erdélyi magyar közszolgálati rádió és televízió hullámhosszának kiszélesítését. Az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása tekintetében szintén előrelépést sürgettek. /Megbeszélés az RMDSZ és az RTDP között. A felek eddigi tevékenységüket mérlegelték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Márc. 28-án a kormánypárt és az RMDSZ párt csúcsvezetése számba vette az együttműködési egyezmény lényeges pontjait - közölte Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök. Az RMDSZ álláspontját Markó Béla szövetségi elnök fejtette ki. A pozitívumok között a helyhatósági törvény elfogadását, az államosított ingatlanok helyzetének rendeződését, a politikai hangnemváltást, a kormányfő hozzáállását említette, külön kiemelve márc. 15-ei üzenetét. A negatívumok között van a területi szervezetek rossz viszonya, továbbá a Paunescu-Solcanu-páros a magyar magánegyetemeken is erőltetett román oktatási vonallal. Gond van a földtörvénnyel és az erdőgazdálkodási törvény alkalmazásával is. További igények: a kis- és középvállalkozók határozottabb támogatása, a különleges pénzalapok megyék szerinti lebontása, és a helyi fejlesztésre, a régiókra való fokozottabb odafigyelés. Szóba került az egész Erdélyt átfogó rádiós frekvencialánc kialakítása is. A legtöbb időt az intézményvezetők személycseréje körüli vitával töltöttek a politikusok. Nastase ígéretet tett arra, hogy leállítja a leváltásokat, és ha egy magyar vezető ellen szakmai kifogás merül fel, az RMDSZ joga lesz kijelölni az utódját. Az erre vonatkozó utasítást a napokban kézbesítik minden prefektusnak, sőt, az sem kizárt, hogy az eddigi döntéseket is felülvizsgálják. /(demeter): Kétpárti kerekasztal. Nem lesz több vezetőcsere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./"
2001. március 30.
"A kormánypárt és az RMDSZ vezetőinek márc. 28-i találkozóját követően Markó Béla többek között hangsúlyozta, hogy zökkenőkkel ugyan, de egyelőre működik az ellenzékben lévő RMDSZ és a PDSR közti megállapodás. A szövetségi elnök szerint az együttműködés hasznos és tartalmas, de az utóbbi időben a kormánypárton belül megjelent a nacionalista retorika, amely a folytatást kockáztatja. Úgyszintén utalt arra is, hogy egyik-másik helyen kimondottan rossz az együttműködés a kormánypárt helyi képviselőivel. Továbbá kifogásolta, hogy az RMDSZ tudomása nélkül jelennek meg törvénytervezetek, módosító javaslatok. /Megjelent a nacionalista retorika. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./"
2001. március 30.
"Ápr. 1-jei hatállyal leváltották Lengyel Györgyöt, a Bihar megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatóját. A döntést az Országos Vásárlóvédelmi Hatóság a 2001/2. számú sürgősségi kormányrendelettel indokolta. Az új országos vásárlóvédelmi igazgató, Rovana Plumb kinevezése után Bukarestben gyakorlatilag testületileg menesztették azt az ötven embert, akik az intézményt vezették, olyan fogyasztóvédelmi szakembereket iktatva ki a rendszerből, akik külföldön is elismertek voltak. A fővárosban történt változások a megyei hivatalokra is nagy nyomást gyakoroltak. Sok olyan igazgató, aki nem tagja a kormányzó pártnak, önként benyújtotta lemondását. Lengyel Györgyöt nem érte váratlanul a döntés. Lengyel György az egész országban zajló átszervezésekre hívta fel a figyelmet: 1996-ban négy magyar igazgató volt a fogyasztóvédelmi hálózatban, jelenleg csak egy, a Hargita megyei. Lengyel szerint Bihar megyében a magyar képviselet a közalkalmazotti szférában nagyon alacsony: a mintegy 120 igazgató és aligazgató között csak öt magyar van. Megjegyezte: "Ilyen arányok mellett, 11 év demokrácia után minimum aggasztónak kell tekinteni, hogy az RTDP ezt a minimális részvételt is csökkenteni akarja. Ideje lenne, hogy az RMDSZ tegyen valamit, hisz ez a jelenség nemcsak Biharra jellemző, hanem a többi magyarok lakta erdélyi megyére is." Lengyel elmondta, hogy a megyében nem tett semmit az érdekükben az RMDSZ. /Tököli Magdolna: Lengyel számított menesztésére. ,,Nem tett semmit az RMDSZ" = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./"
2001. március 31.
"Kemény támadást intézett Traian Basescu bukaresti főpolgármester, a Demokrata Párt (DP) alelnöke a Romániát "közösen kormányzó" RTDP és RMDSZ ellen. A költségvetési törvény tervezete kapcsán kijelentette, hogy az RTDP és az RMDSZ közös egyetértésben tönkre akarja tenni a román mezőgazdaságot, hogy ezzel nyissanak utat a tömeges magyar mezőgazdasági import előtt. Basescu szerint az RTDP-RMDSZ közös kormányzás a legsúlyosabb válságba, elképzelhetetlen nyomorba dönti majd Romániát. /A DP az RMDSZ-t támadja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./"
2001. április 2.
"Március 31-én ülésezett Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) fő fóruma, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Arról döntöttek, hogy az RMDSZ 2003-ban sorra kerülő, következő kongresszusáig az SZKT a jelenlegi összetételben folytatja munkáját. Markó Béla politikai helyzetelemzésében a választások után kialakult helyzetre és az ennek nyomán a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás eredményeire, illetve a szövetség előtt álló feladatokra összpontosított. Az RMDSZ elnöke elemezte az RTDP-vel kötött megállapodás pozitív és negatív eredményeit. Előbbiek közé sorolta a helyi közigazgatási törvény elfogadását, Nastase miniszterelnök márc. 15-i üzenetét a romániai magyarsághoz. Eredménynek számít, hogy különböző minisztériumokban és központi intézményekben a vezető tisztségeket betöltő magyarokat sikerült posztjaikon megtartani. Negatívumok: össze nem hangolt törvényjavaslatok, a magyar szakemberek megyei és helyi szinten történő eltávolítása különböző állami hivatalok éléről, illetve a kormánypárt erősödő nacionalista retorika, amely az utóbbi napokban a szenátus művelődési és oktatási szakbizottságainak döntésében is megmutatkozott. Várhatóan két-három héten belül megoldást keresnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezeti átalakításának, az önálló magyar tanszékek és karok létrehozásának tekintetében, s lépéseket tesznek a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen, az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen, továbbá a kolozsvári agronómián és a zeneakadémián a magyar oktatási formák bevezetésére, illetve megerősítésére. - A szövetségi elnök üdvözölte a magyarországi státustörvény tervezetének megszületését, azt a romániai magyarság számára fontos, javára szóló jogszabálynak nevezte. Katona Ádám székelyudvarhelyi képviselő az elnöki helyzetelemzésről vitát javasolt, ezt azonban elvetették. - Az SZKT rátért az SZKT megújításáról szóló vitára. Toró T. Tibor "az RMDSZ kapuinak kitárását" javasolta. Verestóy Attila rámutatott: vagy megújítják az SZKT-t, s akkor minden egyes helyet választással töltenek be, vagy pedig a platformoknak, az ifjúságnak, a nőknek stb. korporatív alapon biztosítanak helyeket. Kónya-Hamar Sándor az 1996 márciusában elfogadott határozatot idézte, amelynek értelmében az SZKT-t a romániai magyarság kataszteri nyilvántartásának alapján kell általános választással megújítani. Markó Béla szerint nem szabad olyan célokat magunk elé tűzzünk, amelyekről eleve tudjuk, hogy megvalósíthatatlanok.- Két elképzelés alakult ki. Az egyik az ügyvezető elnökség által elkészített közvetlen választásról szóló szabályzat szerint az SZKT teljes megújítását vetítette elő, a másik pedig azt, hogy a 2003-ban sorra kerülő, következő RMDSZ-kongresszusig maradjon meg a jelenlegi képviselet, s ennek következtében az SZKT is maradjon változatlan. A szavazáson a második javaslat győzött, s ezután a tanácskozást azonnal berekesztették. - Délelőtt az SZKT és Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülést tartott, amelyen tudomásul vette Dézsi Zoltán SZKT-elnök lemondását, meghallgatta Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzését, megerősítette önkormányzati ügyvezető elnöki tisztségében Kerekes Gábort, és zárt ülésen megvitatta és elfogadta a szövetség költségvetését. Dézsi Zoltán azért mondott le, mert a kormány Hargita megyei alprefektusnak nevezte ki őt. Markó Béla leszögezte: mindazok a politikai, gazdasági és társadalmi okok, amelyek az RMDSZ-t az RTDP-vel kötött megállapodásra kényszerítették, ma is léteznek. Markó kijelentette: a kormányfő részvételével tartott múlt heti RMDSZ-RTDP-egyeztetésen ígéretet kaptak arra, hogy az egyetemi akkreditációs törvénnyel kapcsolatos hátrányos javaslatokat nem fogják továbbvinni. Elmondta: közölték Adrian Nastaséval, hogy azzal a nacionalista irányzattal, amelyet az Adrian Paunescu-George Pruteanu páros képvisel, az RMDSZ nem tud közösséget vállalni, s annak további erősödése a két párt közötti együttműködést kockáztatja. Markó bírálta a Reform Tömörülést, amelynek egyik legutóbbi tanácskozásán elhangzott, hogy "a jelenlegi vezetők a romániai magyarság áruló bandáját alkotják", hogy "politikai gyilkosságról" és "politikai prostitúcióról" kell az RMDSZ kapcsán beszélni. Az SZKT délutáni ülésén Tőkés László tiszteletbeli elnök javasolta, hogy az SZKT vitassa meg a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult helyzetet. A javaslatot Deák László Szilágy megyei ügyvezető elnök nem támogatta. Tőkés püspök javaslatát az SZKT 23 igen és 30 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett elutasította. Az SZKT elfogadta Vekov Károlynak a Nemzetépítő Platform magalakulásáról szóló tervezetét. Az SZKT-ülést követően Tőkés László püspök sajtóértekezleten ismertette a zilahi Wesselényi-kollégium ügyét, és leszögezte: az iskolaigazgatónak vissza kell vonulnia. Tőkés László elmondta: az SZKT elutasító magatartása nem lepte meg, hiszen ez a testület rég nem döntéshozó, hanem "közjegyzői feladatokat ellátó szerv". Ez a gárda a "nemzeti érdekeink elárulója lett". /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: 2003-ig jelenlegi formájában működik az RMDSZ. Az SZKT nem élt a választások útján történő megújulás lehetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"
2001. április 4.
"A budapesti magyar-román külügyi tárgyaláson elsősorban a kétoldalú kapcsolatokat tekintik át, a regionális biztonsági politika és együttműködés kérdéseit és a két ország európai és euroatlanti integrációját meghatározó módon érintő elemeket, jelezte Mircea Geoana külügyminiszter a vele készült interjúban. A román-magyar kapcsolatok a két kormány teljes nyitottságát tükrözik a párbeszédre. Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a CEFTA-tagországok közül, a kétoldalú kereskedelem volumene tavaly csaknem egymilliárd dollárra emelkedett. Arra a kérdésre, hogy Románia beleegyezik-e a csíkszeredai és a konstancai magyar főkonzulátusok megnyitásába, Geoana kitérően válaszolt: a román küldöttség kész a magyar féllel ezt is megvitatni. A tárgyalások eredményeinek értékelését korainak tartja. A romániai magyarság közösségi és egyházi vagyonának a visszaszolgáltatásával kapcsolatban a román külügyminiszter a kérdés összetettségére hivatkozott, hozzátéve: ezt az ingatlanok visszajuttatásának átfogó folyamata keretében lehet rendezni. A romániai állami magyar egyetem létrehozásáról kérdezte Geoanát Tibori Szabó Zoltán. Geoana szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a multikulturális fejlesztést tervezik, ezt az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is támogatásáról biztosította. Az új magánegyetem működési engedélyét az Országos Akkreditációs Tanács bocsátja ki. - Az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja viszonya építő jellegűnek minősíthető. - Mircea Geoana /sz.1958/ 1990 óta diplomata, az európai ügyek igazgatója a külügyminisztériumban. 1992-ben elvégezte a párizsi közigazgatási akadémiát, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. 1999-ben elvégezte a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Harvard egyetemi vezetői továbbképző programját. 2000. decemberétől Románia külügyminisztere, ebbeli minőségében ez év januárjától az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke. /Tibori Szabó Zoltán: Mindkét fél gyakorlatias és átlátható megoldásokra törekszik. Interjú Mircea Geoana külügyminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"
2001. április 4.
"Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy csaknem egy időben mind a két házban az akkreditációs törvényt módosító törvénytervezet vitája folyt. A szabályzat értelmében viszont egyazon törvényt a két házban egyszerre nem lehet tárgyalni. A képviselőházban Anghel Stanciu nagy-romániás bizottsági elnök hét társával együtt kezdeményezte az akkreditációs törvény módosítását, és letett egy törvénytervezetet a képviselőházban. A szenátusban pedig még a választásokat megelőzően nyújtott be hasonló tartalmú módosítást célzó törvénytervezetet Vadim Tudor és a PDSR-s Ioan Solcanu. A szenátusban ez a törvénytervezet nem került napirendre, most viszont elővették. A képviselőházban Anghel Stanciuék kezdeményezése napirendre került, az RMDSZ-nek több szintű politikai egyeztetés eredményeként sikerült elfogadtatni akaratát az PDSR-vel, és a szakbizottságban ők is elutasították a törvénytervezetet. A tervezet szerint egyetemet, főiskolát csak úgy lehet létrehozni, ha román fakultás vagy román nyelvű szak is működik az illető intézményben. Ezzel akarták meggátolni a magyar magánegyetem akkreditációját. A képviselőházban tehát sikerült megakadályozni a törvénymódosítást. A szenátusban viszont az ott benyújtott tervezete minden ellenállás nélkül, a PDSR teljes támogatásával elfogadta a szakbizottság. Asztalos kifejtette, hogy hiba történt: az RMDSZ-es szenátor csak az utolsó percben vette észre, hogy milyen törvénytervezet vitája kezdődik. Nem tudta előkészíteni a megelőző stratégiát. Mindenképpen egyeztetni kellett volna a kormánypárttal, végső soron akár Markó Béla közbenjárását is lehetett volna kérni. Azóta találkozott a PDSR és a RMDSZ csúcsvezetése. Az RMDSZ kérésére a kormánypárt ígéretet tett arra, hogy a tévedést korrigálják. /Oláh István: Egy műhiba hárítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"
2001. április 7.
"Ápr. 7-én kezdődik az idei állami költségvetés tervezetének plenáris vitája a parlamentben. A sajtókommentárok szerint a politikai pártok közül egyedül az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) támogatná a Nastase-kabinet előterjesztette költségvetési tervezetet, míg a Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ellene foglal állást. - A DP képviselője, Adrian Videanu kijelentette, hogy a szakbizottsági vitákon nem vették figyelembe az általuk benyújtott módosító javaslatokat. Egyedül az RMDSZ indítványait fogadták el, amely, szerinte, az RTDP és az RMDSZ közötti esetleges szövetséget sugallja. Birtalan Ákos képviselő kijelentette: az RMDSZ az idei költségvetést elfogadhatónak tartja. A szövetség képviselői a plénum előtt előterjesztik majd a kis- és középvállalatok támogatására vonatkozó javaslatukat, amelyet a szakbizottságban nem fogadtak el. /Ma kezdődik a költségvetés parlamenti vitája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"
2001. április 7.
"Az RTDP-kormány első 100 napjára a választási ígéretek be nem tartása jellemző - nyilatkozta Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. A kormány nagyszámú sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, így azok a - választási kampányban hangoztatott - kijelentések, miszerint vissza kell állítani a törvényhozás hatáskörét, üres szavak maradnak. Ápr. 6-án Markó Béla RMDSZ-elnök is értékelte a Nastase-kormány 100 napjának teljesítményét: elégedetten nyilatkozott a kormányzás dinamikájáról, megítélése szerint azonban felmerült néhány "fáziseltolódás" is a törvényhozás területén, példának említve a titokvédelmi törvény körül kirobbant vitát. A szövetségi elnök ugyanakkor kifogásolta, hogy a privatizáció területén nem történtek jelentős lépések. Markó hangsúlyozta: a szövetség elégedetlen, amiért az RTDP köreiben nem sikerült visszafojtani a nacionalista retorikát. Ami a két párt közti egyezményt illeti, Markó szerint az RTDP tiszteletben tartotta a helyi közigazgatási törvény életbe léptetésére vonatkozó ígéreteit, ami igen fontos Románia EU-csatlakozási szempontjából is, és folyamatban van az egyházi javak visszaszolgáltatására vonatkozó kérések rendezése is. /"Ciorbea-szindrómában" szenved Nastase Az új kormány első száz napja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"
2001. április 10.
"A parasztpárt szervezésében ápr. 8-án, vasárnap nagyszabású tüntetésre került sor Bukarestben az egész országból érkezett föld- és erdőtulajdonosok részvételével. A parasztpárti politikusok mellett Garda Dezső RMDSZ-képviselő is felszólalt, aki a földtörvény alkalmazása során felmerülő törvénytelenségeket tette szóvá. A kormánypárt, az RTDP elképzelése szerint a közbirtokossági erdőket magánerdőkként adnák vissza, személyenként 10 hektáros felső határig. Az erdélyi magyarságot ez a törvénymódosítás több tízezer hektár erdővel kurtítaná meg, ami Garda szerint az RMDSZ-vezetés számára is elfogadhatatlan. A képviselő az RTDP korlátozásait magyarellenes lépésnek tartja, aminek érdekében a kormánypárt inkább feláldozza a moldvai és a havasalföldi közbirtokosságokat is. Garda hangsúlyozta: elfogadhatatlan a visszatáncolás, a lemondás, mert ha ebbe belenyugszanak, következnek más, hasonló lépések. Ragaszkodi kell a 2000/1-es földtörvény eredeti formában történő alkalmazásához, ezzel a székelyföldi gazdák több mint 250 ezer hektár közbirtokossági erdőt kapnának vissza . Garda Dezső elmondta: az erdők visszajuttatása terén nagyon sok törvénytelenséget észlel. Az erdészeti igazgatóságok nem hajlandók a közbirtokossági egyesületek tulajdonba helyezésére. /Makkay József: Az RMDSZ a földtörvény alkalmazását követeli. Garda Dezső magyarellenes lépésnek tekinti a törvénymódosítást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"
2001. április 12.
"Ápr. 11-én is folytatta munkálatait a földtörvény-módosítás kapcsán összeült RTDP-RMDSZ vegyes bizottság. A tárgyalásokon részt vevő Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: egyelőre nagyon apró léptekkel, igen nehéz munkával haladnak előre, a tárgyalások akár néhány napot is eltarthatnak. Annyi a kézzelfogható előrelépés, hogy a kormány levette napirendről a földtörvény módosítását. Az RTDP ígérete szerint addig nem vitatják, amíg folytatódnak a megbeszélések az RMDSZ-szel. /Továbbra is egyeztetnek földtörvény-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"
2001. április 13.
"Ápr. 12-én a parlament elfogadta az idei költségvetési törvénytervezetet és a társadalombiztosítási törvénytervezetet. A kormánypárt mellett az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt támogatta a költségvetést, az ellenszavazatok a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselőinek és szenátorainak soraiból származtak. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az RMDSZ megszavazza a költségvetést, tekintettel arra, hogy az ország nem engedheti meg magának a késést, sem a költségvetési vitának önös politikai célokra való felhasználását. Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő, a parlament pénzügyi- költségvetési bizottságának úgy nyilatkozott: Románia idei költségvetése továbbra is krónikus deficittel küszködik. Ami mégis pozitívum, az a decentralizáció irányába történő elmozdulás, ebben pedig nagy szerepe volt az RMDSZ javaslatainak, módosító indítványainak, amelyek közül többet is elfogadtak. /Sz. K.: Elfogadták a költségvetést. Az NLP és a DP ellene, az RTDP, RMDSZ és NRP mellette. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"
2001. április 13.
"A Nemzeti Liberális Párt (NLP) parlamenti frakciói felhatalmazták Valeriu Stoica pártelnököt, hogy indítványozza a párt vezető testületénél az RTDP-vel kötött együttműködési megállapodás felbontását. Az NLP parlamenti frakciói az RTDP-t a protokollum többszöri megszegésével vádolták meg. Adrian Nastase kormányfő ápr. 12-én a parlamentben kifejezte örömét, hogy a liberálisok a kétoldalú egyezmény felbontását kezdeményezik, mert az elmúlt három hónapban az NLP meglehetősen kétszínű volt. /Nastase örül, hogy megszabadul a liberálisoktól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"
2001. április 13.
"Basescu, Bukarest főpolgármestere sajtóértekezletén ápr. 12-én bejelentette, hogy a kormányzó párt drága árat fizet az RMDSZ-nek a költségvetés elfogadásáért, mégpedig a hargitai és kovásznai erdőket. Basescu szerint a költségvetési törvény az ország maradék erőforrásainak a kirablása. Markó Béla visszautasította a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt egyes képviselőinek azon nyilatkozatait, miszerint egy új koalíció körvonalazódik az RTDP, az RMDSZ és az NRP között. "Semmilyen koalíciónak nem vagyunk a tagja, minket egyedül az RTDP-vel aláírt egyezmény köt, és nincs tudomásom arról, hogy az RMDSZ más pártokkal is kötött volna hasonló protokollumot" - mondotta a szövetségi elnök. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke is támadta a parlamentben az RMDSZ-t. /Markó: Az RMDSZ semmilyen koalíciónak sem tagja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"
2001. április 19.
"Viorel Hrebenciuc RTDP-alelnök Budapestre utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a Magyar Szocialista Párt illetékeseivel a két párt első számú vezetőinek találkozójáról. Hrebenciuc budapesti látogatása része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja támogatást igyekszik szerezni a szocialista pártok körében a Szocialista Internacionáléba való felvételéhez. Az MSZP jelentős befolyással rendelkezik a Szocialista Internacionáléban. Adrian Nastase pártelnök és kormányfő már korábban felvette a kapcsolatot Kovács Lászlóval. Hrebenciuc budapesti útjával egy időben a Német Szociáldemokrata Párt képviselőinek részvételével munkatanácskozás kezdődött Bukarestben a Román Szociáldemokrata Párt és az RTDP között a két párt egyetlen szociáldemokrata párttá történő egyesítéséről. Mint ismeretes, az RSZDP - amely tagja a Szocialista Internacionálénak - a tavalyi választások előtt lépett szövetségre az RTDP-vel. /RTDP-MSZP tárgyalások. Magyar támogatást remélnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"
2001. április 20.
"Ápr. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei Budapesten megbeszélést tartottak Orbán Viktor kormányfővel. Egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának ügye jó irányba halad, a Sapientia Alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, a püspökök pedig tényleges szerepet kívánnak vállalni az egyetemügyben. Tonk Sándor, a Sapientia kuratóriumának elnöke elmondta, minőségileg új stádiumba került az egyetemalapítás ügye, hiszen a magyar kormányfővel folytatott találkozó lezárta a szervezés első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. /Sapientia: nemzetpolitikai kérdés. Orbán Viktor kormányfővel egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ Szót ejtettek az erdélyi történelmi egyházak helyzetéről, a magyar nyelvű tudományegyetem létrehozásáról, valamint a státustörvényről. A találkozón részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyar történelmi egyházak azon igényét, hogy kapják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. Ez a kérdés szerepel az RMDSZ és az RTDP között létrejött megállapodásban is. Bizonyossá vált, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek négy helyszínen - Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - lesznek kihelyezett fakultásai. Megindult a szabályzatok kidolgozása és már komoly ingatlan-beruházásokra is sor került. A magyar kormány ugyanakkor reméli, hogy a román tudományos akkreditációs bizottság már a következő ülésén pozitívan bírálja el a magyar egyetem számára benyújtott akkreditációs kérelmet. Tonk Sándor szorgalmazta, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem koordinálásával bízzanak meg kormánybiztost, de erről egyelőre nem született döntés. Arra kérte Orbán Viktort, hogy a magyar diplomácia gyakoroljon nyomást az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozása ügyében. Véleménye szerint ugyanis a magyar egyetem kérdése átkerült a politikum területére, a kuratórium pedig kimerített minden szakmai lehetőséget és érvet. /Erdélyi püspökökkel találkozott Orbán. Elemezték a Sapientia tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"
2001. április 20.
"A költségvetési vitát kommentálva Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az RMDSZ természetesen sem a Nagy-Románia Párttal, sem azokkal a politikai formációkkal nem fog együttműködni, amelyek az NRP-vel szövetkeznek. Corneliu Vadim Tudor szenátor azért szavazott a költségvetés mellett, hogy teljes politikai elszigeteltségét elkerülje - vélekedett. - Eckstein-Kovács Péter szenátor határozottan visszautasította, hogy az RMDSZ "egy kalap alá vehető" a kormánypárttal, vagy a Nagy-Románia Párttal, csak azért, mert a szövetség is megszavazta a költségvetést. Az RTDP-vel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja egyértelmű: a kormánypárt azon törekvéseiben, intézkedéseiben, amelyek közelebb viszik Romániát az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, a szövetség maradéktalanul támogatja Nastaséékat, de nem hallgathatja el kritikus észrevételeit sem - hangoztatta a szenátor. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint más kérdésekben az RMDSZ-kritika kevésbé nyilvánul meg. Az RTDP különböző centralizáló kezdeményezéseknek, nacionalista megnyilvánulásoknak is teret enged, prioritásnak tekinti a titoktörvényt, a titkosszolgálatok megerősítését. Az RMDSZ-nek sokkal határozottabban fel kell emelnie ezek ellen a szavát, hangsúlyozta. A szenátor fontosnak tartja, hogy az RMDSZ tartsa fenn ellenzéki párti státusát, és őrizze meg a kapcsolatokat a liberálisokkal és demokratákkal. /Székely Kriszta: Elhalkulóban az RMDSZ kritikus hangja? Élesebben kellene bírálni az RTDP centralista törekvéseit Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"
2001. április 21.
"Magyarország történelmi adósságot akar törleszteni a határon túli magyarokról szóló státustörvény elfogadásával - írta ápr. 20-i számában a Curentul című román napilap. Az Adevarul azt hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság helyett igazolványt kapnak a határon túli magyarok. A Cotidianul úgy értékelte, hogy a státustörvény kérdésében az RTDP és az ellenzéki Magyar Szocialista Pártnak az együttműködése vált világossá. A lap szerint az RTDP érveit támogatta Tabajdi Csaba, az MSZP képviselője, amikor a parlamenti vitában arról beszélt, hogy a határon túli magyarok problémája nem oldható meg csak magyar-magyar tárgyalásokkal, egyezségre kell jutni a szomszédos államokkal is. A Cotidianul úgy vélte, hogy az RMDSZ a román kormánypárttal kötött megállapodás tárgyalásakor "néhány országos és helyi vezető közigazgatási posztért cserébe a magyar szocialisták támogatását is megígérte az RTDP-nek". "Eddig úgy látszik, hogy az RTDP és az RMDSZ egyezsége kizárólag egyes politikai csoportok - az RTDP, a Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett RMDSZ-tábor és a magyar ellenzék - számára kedvező, míg hátrányosan érinti a magyar kormánypártot, amely a romániai magyarok közösségi terveit támogatja" - írta a Cotidianul. /Cotidianul: A státustörvény kapcsán az RTDP-MSZP együttműködése vált világossá. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"
2001. április 21.
"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség azonnal megszakítaná az együttműködést a kormánypárttal, ha az valamiféle egyezséget kötne a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párttal - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A sajtóban számos olyan kommentár jelent meg az ország idei költségvetését elfogadó parlamenti szavazást követően, hogy kialakulóban van a kormányon lévő Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja, az RMDSZ és az NRP "szörnyszülött koalíciója", ezzel szemben a Demokrata Párt a Nemzeti Liberális Párttal megtette az első lépéseket egy "demokratikus ellenzék" létrehozására. /Az RMDSZ szakítana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./"
2001. április 21.
"A román államot egyaránt kell hogy foglalkoztassa az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott javak visszaszolgáltatása, és a Gojdu Alapítvány tulajdonának visszaszerzése - jelentette ki Gheorghi Prisacaru (RTDP), a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Felháborítónak tartja, hogy a budapesti önkormányzat olyan ingatlanokat ad el a város központjában, amelyek az alapítvány tulajdona, és amelyekhez Priscaru szerint a magyar államnak semmi köze. /Nemcsak az erdélyi magyar egyházak, hanem a Gojdu Alapítvány ügye is kell hogy foglalkoztassa a román kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"
2001. április 24.
"Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: az RTDP inkább előrehozott választásokat ír ki, semhogy szövetségre lépjen a Nagy-Románia Párttal. Az RMDSZ-szel kapcsolatos egyeztetésekről elmondta, hogy az RTDP csak azoknak a követeléseknek enged, amelyek elfogadhatók és megfelelnek a nemzeti érdekeknek. /Nastase: nem lesz szövetség az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"
2001. április 24.
"Az RTDP Ristea Priboi helyére Constantin Nicolescu szenátort javasolja a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/ ellenőrző parlamenti bizottságának elnöki tisztségébe - jelentette be ápr. 23-án Adrian Nastase miniszterelnök. Mint ismeretes, Priboi RTDP-s képviselő a személyét ért támadások nyomán lemondott. /Priboi helyébe Nicolescu. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"