"Az RMDSZ választási programjában szerepelt, hogy a jövőben komoly figyelmet szentel majd a magyarság audiovizuális gondjainak is - nyilatkozta Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja. Az RMDSZ beváltotta ígéretét, és az RTDP-vel kötött egyezségbe belefoglalta a magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéadások meghosszabbításának igényét is. A magyar nyelvű, mintegy 12 órás országos szórású rádióadó létrehozása nem feltétlenül jelenti egy új intézmény születését is, ugyanis a terv antennaidők összeadásával, folyamatosításával is kivitelezhető. Ehhez viszont meg kell szüntetnünk a közszolgálati rádió- és tévéadók adásidejének egymásracsúszását, fedését. A tervezettel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke, és Takács Csaba ügyvezető elnök tanácskozást kezdeményezett a magyar nyelvű közszolgálati rádióadók főszerkesztőivel, valamint az ügyben érintettek egy csoportjával annak érdekében, hogy szülessen meg egy olyan közös stratégia, amivel majd az RTDP elé lehet állni. A jövőben egyeztetéseket terveznek a tévézés ügyében is. /Szabó Csaba: Készülőben az országos szórású romániai magyar rádióadó tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"A Kolozs megyei RMDSZ képviselőinek tanácsa (MKT) jan. 13-i ülésén a februárra tervezett tisztújító megyei küldöttgyűlés napirendjével, a parlamenti választások eredményeinek kiértékelésével, az elmúlt hetek belpolitikai eseményeinek elemzésével foglalkozott. A tanácskozáson megfogalmazták: jó lesz óvatosan viszonyulni az RTDP nagyvonalú ígéreteihez. Elnöki beszámolójában Kónya-Hamar Sándor sikeresnek értékelte a megyei RMDSZ választási kampányát, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a harmadik képviselői mandátum néhány száz szavazat hiányában elcsúszott. A megyei elnök nyilatkozott az RTDP-vel való együttműködésről. Konkrét ígéret hangzott el a kolozsvári magyar rádió napi két-három órás műsorának többszörösére növeléséről is. Böjthe Dániel és Somogyi Gyula meglehetősen szkeptikusak voltak a kormánypárt szavahihetőségét illetően. Kónya-Hamar Sándortól megtudtuk: a 75 ezer szavazati joggal rendelkező magyar közül csak 40 ezren szavaztak, a néhány hónappal korábbi helyhatósági választásokon pedig 30 ezren. Pillich László művelődési alelnök az önszerveződés fontosságára, a civil szervezetek összefogására hívta fel a figyelmet. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs okunk derűlátásra. MKT-fenntartások az RTDP ígéreteivel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Kereskényi Sándor, a szenátus kulturális bizottságának RMDSZ-es tagja szerint a TDRP hallgatólagos beleegyezésével és az Nagy-Románia Párt nyílt bátorításával a romániai posztkommunizmus utolsó mohikánjai mindent el fognak követni azért, hogy újra pozícióba kerülhessenek a legrangosabb kulturális intézményekben. A szenátus kulturális bizottságának jelenleg Adrian Paunescu /TDRP/ költő az elnöke, alelnöke Grigore Zanc filozófiaprofesszor, egykori Kolozs megyei prefektus. A bizottsághoz naponta érkeznek a nemzetféltő és nemzetmentő beadványok. A Román Nemzeti Televíziós Társaság szakszervezete például azzal támadta meg az intézmény elnök-vezérigazgatóját, Cristian Hadji Culea rendezőt, hogy szemléletmódja hazafiatlan, méltatlan az RTV rendeltetéséhez. Az RMDSZ szenátusi frakciójának az álláspontja egyértelmű: egyesek Culea ellen egyfajta koncepciós pert szeretnének kezdeményezni. Verestóy Attila frakcióvezető véleménye szerint a magyar kisebbség számára még a Culea-féle műsorpolitika sem volt túlságosan kedvező. Egy nyíltan diktatórikusra hangszerelt nemzeti balos fordulat az RMDSZ számára hátrányos lehetne. /Benedek Ildikó: A posztkommunisták honfoglalási kísérlete a kultúrában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./"

"A képviselőház plénuma jan. 16-án folytatta a helyi közigazgatási törvénytervezet szakaszonkénti vitáját. A jogszabály-tervezetet a szenátus már az előző kormány alatt elfogadta. Ez a szövegváltozat lehetővé teszi az anyanyelvhasználatot a közhivatalokban azokon a településeken, ahol valamely nemzeti közösség létszáma eléri a 20 százalékot, illetve a kétnyelvű településjelző táblák kifüggesztését. Az RTDP korábban ígéretet tett az RMDSZ vezetőinek, hogy a képviselőházi szavazás során támogatni fogják a 20 százalékos küszöböt. A képviselőház elfogadta a törvénynek azt a cikkelyét, amely 20 százalékban állapítja meg a közigazgatásban az anyanyelv használatához és a többnyelvű táblák kifüggesztéséhez szükséges küszöböt - mondotta a Szabadságnak Vekov Károly Kolozs megyei képviselő. A cikkelyt 115-en szavazták meg 48-an ellene voksoltak és 11-en tartózkodtak. /Megszavazták a 20 százalékos küszöböt Cikkelyenként araszolgat a közigazgatási törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára jan. 16-án rendkívüli sajtóértekezleten reagált a képviselőházban napirenden levő helyi közigazgatási törvénytervezetre. Aggodalmának adott hangot, amiért a jogszabálynak nagy esélye van az elfogadásra, ugyanis ″a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja engedett az RMDSZ zsarolásának″, állította. Amennyiben a törvényt a parlament elfogadja, és ez életbe lép, azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek aránya eléri a húsz százalékot, a helyi önkormányzatokban biztosítani kell - többek között - az illető közösség nyelvét ismerő alkalmazottat az ügyfélfogadási osztályon, ugyanakkor kötelező a városi tanács napirendjének és határozatainak lefordítása. Funar szerint a tervezett rendelkezések veszélyeztetik a romániai demokráciát. - Román közalkalmazottakat kell majd elbocsátanunk ahhoz, hogy magyarokat vegyünk fel. Képzeljék, románokat dobunk ki állásukból Romániában! - mondta Funar. Megígérte: még akkor sem fogja alkalmazni az új közigazgatási törvényt, ha a kormány pert indít ellene. Információi szerint az 1992-ben végzett népszámlálást meghamisították. - Kolozsváron a magyarok aránya nem haladja meg a húsz százalékot. Szerinte a város lakosságának kevesebb mint tíz százaléka beszéli a magyar nyelvet. Az RMDSZ készítette felmérés egyértelműen kimutatta: Erdélyben csak 492 ezer magyar ajkú román él - vélte tudni a polgármester. A Nagy-Románia Párt főtitkára bejelentette: ha a tervezetet megszavazzák, pártja az Alkotmánybírósághoz, az Európa Tanács Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusához fordul. - Ilyen jellegű rendelkezések sehol sincsenek Európában - állította a politikus. Funar azt is nehezményezte, hogy a tervezet szerint a prefektus felmentheti azokat a polgármestereket, megyei tanácselnököket, akik ellen büntető eljárást indítottak. A Szabadság azon kérdésére, hogy magyarországi románként kérné-e vagy támogatná anyanyelvének használatát a helyi közigazgatásban, Funar elmondta: - Nem kérném a román nyelv bevezetését, az állampolgárnak hűségről kell tanúbizonyságot tennie az állammal szemben. A magyarországi románok nem igényelték a kétnyelvű feliratokat. Ezeket a magyar állam tetette fel csak azért, hogy legyen erkölcsi alapjuk Romániától magyar nyelvű helységnévtáblákat követelni. Az úgynevezett kisebbségi önkormányzatok is csak a nyugati diplomatáknak mutogatott szórólapokon léteznek - mondta a Nagy-Románia Párt főtitkára. - A sajtónak nyilatkozva Vasile Soporan prefektus kijelentette: valamennyi állampolgárnak be kell tartania a parlament által megszavazott törvényeket. Ez nem lehet vita tárgya. Ami a kisebbségek anyanyelvhasználatát illeti, Soporan úgy véli: véleménynyilvánítás előtt a témában jártas ügyvédeket kell meghallgatni. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem érvényes a román jogrend. A polgármester tiltakozik a helyi közigazgatási törvény elfogadása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Megoldódni látszik az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) között nemrég kirobbant konfliktus, amely az alprefektusi tisztség igénylése során kialakult nézeteltérés miatt állt elő. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök elmondta: jan. 16-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel, Viorel Hrebenciuc-kal, a képviselőház alelnökével, és Miron Mitrea szállításügyi miniszterrel, akik egyetértettek azzal, hogy az RMDSZ Kolozs megyében tíz, a kormány hatáskörébe tartozó közintézmény vezetői tisztségét kapja meg. Kónya-Hamar tájékoztatása szerint a nevesítés már megtörtént, a jelöléskor elsősorban szakmai és nem politikai feltételeket vettek figyelembe. /Rendeződhet az RTDP és az RMDSZ helyi szervezetei közötti konfliktus. Tíz vezetői tisztség jutna a szövetségnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Jan. 16-án két, a 83/1999-es sürgősségi kormányrendeletben szereplő egyházi ingatlan ügyében döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy visszaszolgáltatásuk megfelel a hatályos román törvényeknek. A gyulafehérvári Batthyaneum visszaadása ellen a PDSR Fehér megyei szervezete, míg a temesvári Piarista Gimnázium esetében a helyi műszaki egyetem emelt alkotmányossági kifogást. Románia alkotmánybírósága mindkét épületről megállapította: a kormány jogszerűen szolgáltatta vissza tulajdonosaiknak. Batthyány Ignác egykori erdélyi római katolikus püspök 1798-ban adományozta könyvtárát ″egyházának és Erdélynek″. Kozsokár Gábor alkotmánybíró a Krónikának elmondta, a pereskedések ezután a területi bíróságon folytatódnak. ″Itt azonban nyilvánvalóan nagyobb esélye lesz az egyháznak arra, hogy a bíróság helyi szinten is visszautasítsa a felperesek kérését″. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek örömmel fogadta a taláros testület döntését: ″Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan félremagyarázták Batthyány püspök végrendeletét, azt sugallva, hogy a történelmi és művészi értékű könyvtár román tulajdon lenne. Mi csak a jussunkat akarjuk, és bízunk benne, hogy isteni gondviseléssel visszakapjuk vagyonunkat″. -Azért is sürgető a temesvári Piarista Gimnázium birtokbavétele, mert az épület állapota egyre romlik. A tényleges birtokbavételt a Politechnika Műszaki Egyetem akadályozta meg, mely évtizedekkel ezelőtt költözött be. Az oktatási intézmény hasznot is húzott az épületegyüttesből, hiszen annak egyes részeit bérbe adta. - Ugyancsak alkotmánybírósági döntésre vár a 83-as sürgősségi kormányrendeletben szereplő zilahi Kálvineum Művelődési Ház visszaszolgáltatása is, amelynek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába való visszahelyezését a zilahi polgármesteri hivatal tagadta meg. A zilahi bíróság tavaly decemberben annak ellenére utasította vissza az egyház keresetét, hogy a reformátusok a taláros testület 132/2000-es számú, az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet alkotmányosságát kimondó döntésére hivatkoztak. /Gazda Árpád/Rostás Szabolcs: Batthyaneum: közelebb a restitúcióhoz. Az Alkotmánybíróság jogszerűnek ítélte két erdélyi egyházi ingatlan visszaadását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"

"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere közleményében meghívta a Kolozs megyei parlamenti képviselőket a jan. 24-én tartandó népgyűlésre, ahol személyesen szerezhetnek tudomást arról, ″hogy a kolozsváriak véleménye nem egyezik a román képviselők Bukarestben és nem Budapesten kinyilvánított véleményével.″ A polgármester a képviselőházban a helyi közigazgatási törvénytervezet már elfogadott cikkelyeire utalt, amely szerinte azt jelentené, hogy ″Kolozsváron hivatalos nyelv lesz a magyar″. Jan. 24-én elsősorban a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából szerveznek népgyűlést. Alexandru Lapusan RTDP-s képviselő a román sajtónak úgy nyilatkozott: Funarnak nem kell tartania a magyar nyelv bevezetésétől, hiszen ″Kolozsváron a magyar lakosság aránya csupán 17 százalék.″ (A képviselő nem ismeri az 1992-es népszámálás adatait, amely szerint Kolozsvár lakosságának 22,7%-a magyar nemzetiségű.) Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: ″A magántulajdon garantálása, a tulajdonviszonyok rendezése, az elkobzott javak visszaszolgáltatása, valamint a kisebbségi nyelvhasználat az európai jogharmonizáció része. Viselnie kell a következményeket annak, aki megsérti a parlament hozta törvényeket. A szomorú az, hogy a jogállam intézményei nem lépnek fel egy olyan polgármesterrel szemben, aki folyton megszegi a törvényeke.″ Hozzátette: természetesen nem tesz eleget a polgármester meghívásának. /Kiss Olivér: Tiltakozó népgyűlésre toboroz a polgármester. Alkotmányellenesnek tartja a helyi közigazgatási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

"Jan. 20-án ülésezik Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával /PDSR/ aláírt egyezmény a törvényhozási frakciók belügye - nyilatkozta Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke. - Az RMDSZ alapszabálya szerint arról az SZKT-nak kétharmados többséggel kellene szavaznia, a testület állandó bizottsága azonban nem tűzte napirendre. Az RMDSZ választási kampányának és az elért eredményeknek a kiértékelése, a Szövetség 2001-es évi stratégiájának megvitatása, valamint kérdések, interpellációk szerepelnek az SZKT jan. 20-i ülésének napirendjén. Az SZKT állandó bizottsága nem tüntette fel önálló napirendi pontként a leköszönt kormányzati tisztségviselők és parlamenti csoportok beszámoltatását, valamint a kormánypárttal aláírt megállapodás vitáját és megszavaztatását. /E programpontok megvitatását az RMDSZ alapszabálya írja elő a testület számára./ A Krónika kérdésére Dézsi Zoltán elmondta: az SZKT-ülésen azért nem kérik a volt kormánytagok beszámolóit, mert egyes kormánytagok már decemberben leköszöntek, egyes igazgatóságokban, illetve állami hivatalokban viszont továbbra is dolgoznak a Szövetség jelöltjei. Dézsi Zoltán hozzátette: az idei stratégia címszó alatt kerülnek majd szóba a Szövetségi Operatív Tanács határozatai és a PDSR-protokollum. Az utóbbiról az SZKT elnöke kifejtette: ″Ez egy szerződés, ami nem kormányzási részvételt jelent, hanem az RMDSZ által elkezdett folyamatok véghezvitelének érdekében megelőlegezett bizalom kifejezése.″ Dézsi szerint a dokumentumokban foglaltakat tudomásul kell vennie az SZKT-nak, de nem ez a testület hivatott dönteni róla. Az SZKT elnöke hangsúlyozta, hogy az egyezmény a két törvényhozási frakció döntési körébe tartozik, és ennek külön megtárgyalása beavatkozást jelentene a frakciók belső ügyeibe. A Krónika idézte az RMDSZ-alapszabály előírásait, ebben szerepel, hogy az SZKT a mandátum lejártakor kiértékeli a Szövetség kormányzati tisztséget betöltő tisztségviselőinek tevékenységét, valamint meghallgatja és értékeli a parlamenti csoport beszámolóját. Az alapszabály szerint az SZKT sarkalatos határozattal /kétharmados többségel/ hagyja jóvá a Szövetségre vonatkozó szerződéseket és megállapodásokat. /Gazda Árpád/Simon Judit: Nincs napirenden a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ A Kórnika vezércikkében szintén kifogásolta, hogy a legfontosabbnak tűnő témák hiányoznak az SZKT napirendjéről. Az SZKT nem kívánja külön vitára bocsátani az RMDSZ és a PDSR között kötött paktumot, a ″jövendőnket alakító dokumentum tartalmát, a törvényszerűen létező titkos záradékba foglaltakról nem is beszélve.″ A magyar kisebbség ″sorsát alapvetően befolyásoló pártközi egyezmény azonban mégsem maradhat egy parlamenti frakció vagy néhány ember ügye.″ /Csinta Samu: Minősített stratégia. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ "

"″Az RMDSZ minimális kötelezettséget vállalt, ezt teljesíteni is fogjuk mindaddig, amíg az aláírt megállapodás érvényesül. Úgy tűnik, cserében hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az RTDP valóban az európai integráció útján induljon el. Ebben az esetben tagadhatatlanul bizonyos bizalmat előlegeztünk, de nincs más választásunk, nekünk annak érdekében kell cselekednünk, hogy az európai integráció folytatódjék″ - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó határozottan cáfolta, hogy a nyilvánosságra hozott megállapodás mellett bármiféle titkos egyezség létezne a két szervezet között. Elmondta, hogy létezik egy függelék emlékeztetők formájában, amelyet az RMDSZ állított össze és adott át az RTDP-nek. Az emlékeztető a megállapodás tételeit fejti ki. Így például a megállapodás csak a magyarok által is lakott térségek regionális fejlesztésének támogatásáról szól, s az emlékeztetőben az RMDSZ kifejtette: prioritásnak tekinti a Hargita, a Kovászna, a Bihar megyei gázelosztó hálózat kiépítését, a Szilágy megyei ivóvízellátás megoldását, a székelyföldi úthálózat rehabilitációját. Hasonló emlékeztető készült az oktatásról, a sajtóról, és az RMDSZ összeállította azoknak a magyar nemzetiségű szakembereknek a listáját is - igazgatók, főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, tisztségviselők - , akik nem politikai kinevezettként dolgoznak szakterületükön. ″Elvi kifogásokat nem emeltek, de ami a megoldásokat illeti: hogyan, mikor, mennyi pénzből, azt pontról pontra le kell tárgyalni, s a tárcákkal kell megoldást találni. A szakembereket illetően pedig az a megegyezés született, hogy ha más törvényességi probléma nem merül fel, a helyükön maradnak″ - mondta Markó. /Könnyebb dolga van az RTDP-nek, a jég megtört. Markó: Minimális kötelezettséget vállalt az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szerint az RTDP és az RMDSZ helyi szervezetei között kialakult együttműködés tette lehetővé a két politikai alakulat országos szintű megállapodását. A miniszterelnök a bukaresti Adevarul című román lap jan. 18-i számában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy ez az együttműködés nem szül olyan elégedetlenséget az RTDP táborában, ami a tagság egy részét a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt irányába vinné. Natase szerint az a felhívás, amelyet nyolc Kovászna és Hargita megyei román civil szervezet tett közzé a napokban az ott élő románokat fenyegető veszélyről, csak az ″ottani közösség egy szegmensének véleményét tükrözi, nem az egész közösségét″. - Nastase hozzátette, hogy a két szervezet között egyezség született bizonyos helyi posztokról is, de az RTDP már a választások előtt meghirdette, hogy bizonyos posztokat a nemzeti kisebbségek képviselőinek szán. /Az RMDSZ-RTDP közötti együttműködés a helyi szervezeteknek köszönhető. Nastase: Bukarestben másképp látszott... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Jan. 18-án tartotta rendkívüli országos konferenciáját a kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, melyen Nastase jelenlegi miniszterelnököt választották a párt vezetőjévé, ellenszavazat nélkül. Felszólalt a tanácskozáson Ion Iliescu államfő is, aki megdicsérte az RTDP által létrehozott kabinetet. /Iliescu öndicséretet gyakorol. Nastase az RTDP új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./"

"Nem szavazza meg a helyi közigazgatási törvényt - jelentette ki sajtóértekezletén Norica Nicolai Kolozs megyei NLP-szenátor. Szerinte az ország alaptörvénye kimondja: a hivatalos nyelv a román, a parlament nem hozhat ezzel ellentétes törvényt. Szerinte az RMDSZ kormánypárt, amelynek az RTDP-vel közösen kell majd vállalnia a kormányzás sikertelenségeit. A törvény ellen foglalok állást, hisz nem árulhatom el a megye lakossága 70 százalékának érdekeit - mondta Nicolai. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) képviselője a liberális szenátor véleményét osztja. /Több kolozsvári képviselő nem támogatja a kisebbségi nyelv használatát. Kétszínűséggel vádolják az RTDP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Komáromi Attila, a gyulafehérvári római katolikus érsekség jogtanácsosa elmondta: jan. 16-án az Alkotmánybíróság elutasította a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) helyi szervezete által benyújtott keresetet a Batthyaneum épületének visszaszolgáltatása ellen. Az ingatlan visszaszolgáltatásáról az 1998-ban hozott 13-as számú sürgősségi kormányrendelet döntött. Szintén visszakerült jogos tulajdonosához a temesvári volt piarista gimnázium is. /Döntött az Alkotmánybíróság. Visszakapja az érsekség a Batthyaneumot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Jan. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSZ következő négyéves stratégiáját. A testület eldöntötte: az átvilágítást ki kell terjeszteni az RMDSZ valamennyi tisztségviselőjére, továbbá állásfoglalást fogadtak el a választásokkal kapcsolatban. Az SZKT jóváhagyta az operatív tanács elmúlt hónapokban hozott döntéseit, köztük az RMDSZ és az RTDP közti együttműködésről szóló döntését is. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében a választási kampányt, a választások eredményeit, az elmúlt hetekben kialakult helyzetet elemezte. Az RMDSZ-nek ebben a parlamenti ciklusban a korábbi 11, illetve 25 helyett 12 szenátori és 27 képviselői mandátuma van. A romániai magyar közösség megnyerte a választásokat. Markó megjegyezte: a választási kampányban a tiszteletbeli elnök még biztatta is a választókat, ne szavazzanak az RMDSZ-re, ezt ő tudathasadásos állapotnak tartja. - Felborult az eddigi parlamenti képlet, megváltoztak az erőviszonyok. Az RMDSZ, az erdélyi magyarság csak saját erejére támaszkodhat. A kormánypárttal megkötött egyezség, - ha tiszteletben tartják - lehetővé teszi azt, hogy ″menjünk a magunk útján tovább.″ Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának ″színeváltozásáról″ szólt: az RTDP 1996-ig integráció-, reform-, és kisebbségellenes volt, a 2000-es választásokat követően pedig ő védi a közigazgatásban való anyanyelvhasználatról szóló jogszabályt. Szerinte az RMDSZ megmaradhatott volna ellenzékben. Ehelyett az RMDSZ néhány magyar tisztségviselőért cserébe kiegyezett az RTDP-vel. A képviselő szerint a legnagyobb baj viszont az, hogy az RMDSZ-ben hiányos a konzultáció, nincs munkamegosztás, az operatív tanács pedig monopolizálja a döntéshozatalt. Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés alelnöke szerint azért juthatott be Corneliu Vadim Tudor a második fordulóba, mert a figyelmeztetések ellenére Frunda György nem volt hajlandó visszalépni. Borbély szerint a mostani SZKT kísértetiesen emlékeztet a szövetségi képviselők 1996-os bukaresti tanácskozására, amikor az SZKT szintén kész tények elé volt állítva a kormánykoalíciós szerepvállalást illetően. Borbély véleményéhez csatlakozott a másik RT-alelnök, Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő is, aki szintén hangsúlyozta: az SZKT döntés - akárcsak négy évvel ezelőtt - post factum jön, a tanácskozásra azért volt szükség, hogy az operatív tanács döntését legitimizálja. Véleménye szerint egy ilyen horderejű kérdésben sokkal szélesebb körben kellett volna ezt a határozatot meghozni. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő egyetértett Markóék pragmatizmusával. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: a választás ″etnikai szavazás volt″, a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László visszautasította a bírálatokat. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő egy lehetséges diverzióra figyelmeztetett: elemezni kell, hogy a Corneliu Vadim Tudor rémével való fenyegetés mennyire volt mesterséges. A képviselő szerint az RMDSZ még adós mind az elmúlt négy év elemzésével, mind a szövetség vezetősége és több ezer aláírás által támogatott, külhoni állampolgárság helyzetével. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint az RTDP-nek nyújtott RMDSZ-támogatás minőségi és nem mennyiségi, Iliescuéknak elsősorban nem az RMDSZ parlamenti képviselőinek számszerinti szavazatára, hanem olyanszerű támogatására van szüksége, amely Nyugat előtt hitelesíti a kormánypártot. Ezért cserébe az RTDP-től minőségi áttörést vártak, de ez még nem történt meg. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője az RMDSZ-en belül - véleménye szerint - uralkodó erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Ez az oka annak, hogy több mint 100 000-el kevesebben mentek el szavazni, hiába a több mandátum, és Frunda is sokkal kevesebbet kapott, mint négy évvel ezelőtt. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök konkrét számokkal bizonyította: nem az úgynevezett erkölcsi válság, hanem a kivándorlás, és a demográfiai mutatók csökkenése miatt kevesebb a szavazó magyar. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője szerint örülni kellene a választási sikernek, semmint megkérdőjelezni azt. Külön kiemelte Frunda hozzájárulását, akit emiatt szintén örökös tiszteletbeli taggá kellene avatni - javasolta. Az SZKT elfogadta Borbély László javaslatát egy programbizottság összeállításáról, amelynek feladata: az RMDSZ négyéves stratégiájának kidolgozása, illetve valamennyi RMDSZ tisztségviselő Szekuritáté-dossziéjának átvilágítása. Vita kerekedett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ba javasolt tagjai mandátumának igazolása kapcsán, amely végül oda vezetett, hogy a MIT-frakció a mandátumigazolás megtagadása ellen tiltakozva kivonult a tanácskozásról. /Székely Kriszta: Tudomásul vették a szövetségi képviselők az RMDSZ-RTDP egyezményt. Többek szerint az operatív tanács monopolizálja a döntéshozatalt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"Az utóbbi napokban a sajtóban olyan feltételezések jelentek meg, miszerint az RMDSZ belső ellenzéke és a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) esetleg szövetkezni fog, aminek az lehet az eredménye, hogy Erdélyben új magyar politikai alakulat jön létre. Kincses Előd ügyvédet, a szövetségi belső ellenzék markáns személyisége nyilatkozott erről. Az RMSZDP-nek Marosvásárhelyen van a főhadiszállása, Kiss Kálmán elnök szintén marosvásárhelyi lakos. Kincses elmondta, hogy az utcán találkozott Kiss Kálmánnal, aki elmondta, hogy rendkívüli kongresszust hívnak össze, ahol szeretnének nagyon lényeges változtatásokat eszközölni a párt alapszabályzatában, esetleg a nevét is megváltoztatják. Azt is mondta: jó lenne, ha e munkába Kincses is bekapcsolódna. Kincses Előd erre kijelentette, hogy ő az RMDSZ tagja és egy új pártnak a létrehozása most nem aktuális. - Az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége - fejtette ki Kincses - magyarázza a bizonyítványt, anélkül, hogy jól felelnének a politikai kérdésekre. Mindaz, amit most megvalósít a PDSR - állítólag a koalíciós szerződés következtében - már három évvel ezelőtt sürgősségi kormányrendelet szintjén megvalósult, illetve szavazásra készen volt a régi kormány idején, és a PDSR-hatalom technikusai addig húzták az időt, hogy most PDSR-sikerként lehessen feltüntetni e törvényeket. Kincses leszögezte: az RMDSZ egysége már nagyon régen megbomlott. Az úgynevezett mérsékeltek és radikálisok már tíz évvel ezelőtt is szemben álltak egymással. Ehhez a belső ellentmondáshoz Kiss Kálmánék semmilyen módon nem járultak hozzá. ″Ez az RMDSZ eredendő születési hibájából következik, hiszen felülről hozták létre baráti csoportok, és ezek a csoportok azóta is egymást újraválasztják. E körön belülre szinte egyáltalán nem lehet bekerülni, vagy aki bekerül, csak akkor maradhat benn, ha átáll. Ha fenntartja az azelőtti politika krédóját, akkor menthetetlenül ledarálják.″ /Máthé Éva: Lesz-e új hazai magyar párt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./"

"Gheorghe Funar polgármester szerint az RTDP kormánykoalíciót alkot az RMDSZ-szel, és ez ország érdekei ellen dolgozik. Funar továbbra is hevesen ellenzi a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Szerinte az intézkedés az alkotmány 13. cikkelyébe ütközik, amely egyértelműen kimondja: Romániában a hivatalos nyelv a román. Számításai szerint Kolozsváron a ″magyarul beszélő románok″ aránya nem haladja meg a 13 százalékot. Adatai szerint az utóbbi tíz évben ″több RMDSZ-es halt meg, mint születik″, így a város magyar lakossága semmiképp sem éri el az 1992-es népszámlálásban megállapított 22,8 százalékot. Funar szerint az akkori hatalom meghamisította a népszámlálás adatait, ezért újabb összeírást kell szervezni. Hogy mennyibe kerülne mindez? Nem számít, hisz arról a román nyelvről van szó, amelyért őseink vérüket adták - mondta Funar. /Kiss Olivér: Helyi népszámlálást tervez a polgármester. A tanácsi RTDP-frakció is megszavazhatja az ötletet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Elnök nélkül marad az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Lemond a romániai magyar kisparlament (SZKT) elnöki tisztségéből és a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségéből Dézsi Zoltán. Mindez várható alprefektusi kinevezésével áll összefüggésben. ″Az alprefektusi tisztségekbe az RMDSZ által is elfogadott emberek kerülnek, de a Szövetség nem vállalt kormányzási szerepet, ezért nem fogadható el, hogy az alprefektus RMDSZ- tisztségviselő is legyen″ - magyarázta. A politikus egyébként 1994 februárjában Csiha Tamást váltotta fel a Szövetség legfőbb döntéshozó szervének élén. Akkor Borbély Ernővel szemben, 1995-ben pedig Kelemen Atillával és Somai Józseffel szemben nyerte el a tisztséget. 1997-ben a gyergyószentmiklósi polgármesteri tisztségről mondott le, amikor Hargita megye prefektusává nevezték ki. Most a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségétől, az SZKT-elnökségtől és a Gyergyószéki RMDSZ-elnökségtől kell megválnia cserében az alprefektusi kinevezésért. Dézsi szerint az SZKT feltehetőleg nem választ új elnököt következő ülésén. - A testület megújítását, a belső választások megszervezését már 1993 óta előírja az RMDSZ programja. Markó Béla úgy vélte, hogy májusban lehetne urnákhoz hívni az erdélyi magyarságot. - Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés platform SZKT-képviselője az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordult, kérvén a kormánypárttal kötött megállapodásról tartott szavazás felülvizsgálatát. A Szövetség szabályzata értelmében az SZKT elnökének sarkalatos (2/3-os) szavazást kellett volna elrendelnie a protokollumról, az ülésvezető Dézsi Zoltán azonban ezt nem jelentette be. ″Mindenbe bele lehet kötni - jelentette ki a beadványra reagálva Dézsi Zoltán -, a szavazást azonban biztos, hogy nem ismételjük meg.″ Amint az SZKT-elnök felidézte, a határozat ellen szavazók, és a tartózkodók száma a küldöttek ötödrészét sem tette ki. ″Az Állandó Bizottság a szavazás előtt megtárgyalta a kérdést, tudtuk, hogy kétharmados döntésre van szükség″ - jegyezte meg az elnök. Elismerte azonban, hogy hibázott, amikor nem mondta ki hangosan is, hogy sarkalatos szavazás következik. /Gazda Árpád: Dézsi Zoltán leköszön tisztségeiből. - A szabályzatfelügyelő bizottság előtt az RMDSZ-PDSR megállapodás megszavazása = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./"

"Octav Cozminca közigazgatási miniszter sajtóértekezletén a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban kifejtette: ami másoknak nem sikerült négy év alatt, ők azt másfél hónap alatt tető alá hozták. A törvény legvitatottabb része az anyanyelvhasználat a közigazgatásban - mondta, viszont a PDSR ezt természetesnek tartja. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi használatával kapcsolatban megemlítette, hogy Románia közel egy évtizede elfogadott egy nemzetközi chartát, amely ezt szabályozza. Jóformán nem is lett volna szükség e törvény parlamenti megvitatására, egyszerűen alkalmazni kellett volna a chartában foglaltakat - mutatott rá. Funarra, Kolozsvár polgármesterére utalva, a miniszter közölte: ezentúl nem lesznek oly elnézőek vele szemben, és első kihágásánál felelőségre vonják "Erdély románjainak románját″. A közigazgatást szigorú törvények szabályozzák, melyek egyaránt érvényesek polgármesterekre, tanácsosokra stb., függetlenül attól, hogy az illető milyen politikai nézeteket vall. /(Szász Attila): Octav Cozmanca szerint többé nem lesz a kormány oly elnéző Funarral szemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./"

"Ion Iliescu elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket a román bankszektor és az állami agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Az államfő szerint ezek a szervezetek ″nem román érdekeknek megfelelően″ akarják rákényszeríteni Romániára a bankszektor magánosítását. Romániának úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy a világban történő változások mellett a nemzeti érdekeket is figyelembe veszi - mondta az elnök, majd név szerint is bírálta a nagy állami mezőgazdasági és agráripari kombinátok privatizációjának sürgetése miatt a Világbankot, amelynek azt vetette a szemére, hogy harminc évvel ezelőtt felbiztatta Romániát: hozzon létre ilyen nagy kombinátokat, ehhez terveket és kölcsönt is adott. Románia a kölcsönöket visszafizette, és most a Világbank ezeknek a kombinátoknak a felszámolását sürgeti. - Iliescu nyilatkozata felháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében. Borbély László RMDSZ képviselő elmondta: csodálkozik Iliescu kijelentésein, hiszen a kormány rövid-, és középtávú stratégiájában prioritásként szerepel a bankprivatizáció. /Iliescu bírálja a tervezett privatizációkat Kijelentései ellentmondanak a kormányprogramnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ Iliescu elnök elhíresült beszédével igencsak kihúzta a brüsszeli talajt Nastase miniszterelnök lába alól, hiszen amíg Iliescu a magántulajdon, a bankprivatizáció, a kis- és közepes magáncégek no meg a nemzetközi pénzintézetek ellen rohant ki, addig Nastase arról próbálta győzködni az Európai Unió és a NATO vezetőit, hogy Bukarest most már tényleg elkezdi teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek integrációs szempontból elengedhetetlenek. Günther Verheugen, az EU bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa közölte a román miniszterelnökkel, hogy az Uniónak elege van az ígéretekből, most már a tetteket akarja látni, Romániában fel kell gyorsítani a gazdasági és társadalmi reformokat. Nem kapott több biztatást Nastase George Robertsontól, a NATO-főtitkártól sem. - Annyira egyértelmű volt Iliescu üzenete, hogy Brüsszelben a leforrázott Nastase csak azt hajtogathatta, hogy a gazdasági reformmal nem az elnök, hanem a kormány foglalkozik. /Wagner István: Iliescu szembekerült az RTDP-kormánnyal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./"

"Módosítani akarja a földtörvényt a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja. Nicolae Vacaroiu, a Szenátus elnöke nyilatkozott erről, azzal indokolva a lépést, hogy szerintük a jogszabály jelenlegi formájában alkalmazhatatlan. Szerinte kifogásolható, hogy "a határőri közbirtokosságok esetében Ausztriából és Magyarországról is érkeznek olyan személyek, akik 200-300 hektárt követelnek az ország területéből″. Hasonlóképpen nyilatkozott Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter is. Ő az egykori állami gazdasági birtokokok privatizálási eljárását is módosítani akarja. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./"

"Toró T. Tibor parlamenti képviselő nyilatkozott a parlament kéthetes ülésszakáról, az ingatlantörvényről és a helyi közigazgatás törvényéről. Azt a két törvényt fogadta el a parlament, amelyen négy évet dolgozott a régi koalíció. Az ő politikai ügyetlenségük okozta, hogy nem tudták learatni munkájuk gyümölcsét. Az új kormánypárt, a PDSR ezzel jó pontokat szerzett a nyugati világ előtt, és ebben nagy segítségére volt az RMDSZ is. Az ingatlantörvény nem a restitutio in integrum szellemében született. A törvény egyetlen cikkelye beszél az egyházi és közösségi ingatlanokról, előrevetítve, hogy ezen ingatlanok helyzetét külön jogszabály fogja megoldani. Toró abban látja a veszélyt, hogy a következő években, amikor lényegi kérdésekben próbál majd az RMDSZ fellépni, ″egy-egy ingatlan visszadásával próbálják a szánkat befogni.″ - Az ingatlantörvény alapján ismételten megpróbálják a temesvári Magyar Ház visszaszerzését. - A Bánságban az újszentesi, az újvári és a végvári közösségeket érinti az, hogy ahol a kisebbségi közösségek elérik a 20%-ot, használható az anyanyelv. - Toró T. Tibor a szavazásnál azért tartózkodott, mert ezért a minőségi támogatásért minőségi reformokat várna el. Az RMDSZ-vezetés minimalista szemlélete megmaradt a nyelvtörvények szintjén, és nem próbálkozott azzal, hogy gyökeres áttörést érjen el az autonómiaprogram területén. - Az RMDSZ-vezetés ismételten kész tények elé állította az SZKT-t. /Pataki Zoltán: Mit várhat a bánsági magyarság az új ingatlan-, illetve az önkormányzati törvénytől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Jan. 27-én tartotta meg Temesváron a Magunknak mondjuk? közéleti magyar vitaklub idei első összejövetelét. A politikai alku került terítékre, azzal kapcsolatban, hogy nyilvánosságra hozták az RMDSZ-TDRP egyezmény szövegét. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének alelnöke, városi tanácsos elmondta, hogy mindennaposak az egyeztető tárgyalások. Dr. Albert Ferenc egyetemi tanár fontosnak tartotta tisztázni, hogy a politikai alku értékelését, vitáját mindig az adott körülmények határozzák meg. Szerinte üstökön kell ragadni a lehetőséget, ez a politikai alku lényege. - Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint a politikai alkuhoz ismerni kell a mozgásteret, az egyezségnek biztosítania kell a végrehajtás folyamatos ellenőrzését. Az RMDSZ-TDRP egyezmény ezeket az elveket tartalmazza. /Sipos János: A kisebbségi lét örök dilemmája. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./"

"Elképzelhető, hogy az RTDP törvénytervezetet terjeszt a parlament elé, amely az elkobzott erdők és termőföldek visszaszolgáltatásáról szóló jogszabály módosítására lenne hivatott - jelentette ki jan. 29-én Adrian Nastase kormányfő. Hangsúlyozta: a módosítás nem érinti a visszakért földterületek hektárainak számát. Nastase közölte: az ügyben egyeztetni fognak a Nemzeti Liberális Párttal és az RMDSZ-szel is. - Valeriu Stoica, az NLP-alelnök kijelentette: amennyiben az RTDP valóban módosítani akarja a földtörvényt, a liberálisok újragondolják a kormánypárttal kötött együttműködési egyezményt. Markó Béla szerint az RMDSZ nem ismeri, hogy az RTDP módosító indítványai mit céloznak, s csak akkor tud érdemben is nyilatkozni az ügyről, amikor konkrét formát öltenek ezek a javaslatok. Petre Roman, a DP elnöke szerint a demokraták egyetértenek abban, hogy a földtörvény módosításokra, kiegészítésekre szorul, a földvisszaszolgáltatás ugyanis nem társult megfelelő erdővédelmi intézkedésekkel. /Nastase egyeztetni kíván földtörvény-ügyben az RMDSZ-szel és a liberálisokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a földtörvény /Lupu-törvény/ módosítások nélküli alkalmazása mellett foglal állást, hangsúlyozva, hogy nincs tudomása a PDSR által javasolt módosításokról. /A földtörvény esetleges módosításáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./"

"Jan. 29-én rendkívüli ülést tartott a Kolozs Megyei Tanács, melyen megválasztották az új tanácselnököt valamint egy állandó bizottsági tagot. A helyhatósági választásokon elért eredmények alapján a megyei tanács vezetését az RTDP (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja - PDSR) vette át, mind az elnöki, mind az egyik alelnöki tisztséget, a második alelnöki tisztség az RMDSZ-nek jutott. Egyöntetűen Serban Gratiant választotta a Kolozs Megyei Tanács új elnökének, az állandó bizottsági tag pedig Rus Alexandru lett. Az RTDP és az RMDSZ közti egyezménynek megfelelően elfogadták az RMDSZ által kinevezésre javasolt igazgatókat: magyarok tölthetik be öt állami intézmény (kataszteri hivatal, művelődési felügyelőség, statisztikai hivatal, út- és hídépítő vállalat, pénzügyigazgatóság) igazgatói illetve aligazgatói tisztségeit. /Új elnöke van a Kolozs Megyei Tanácsnak. Elszigeteltségükről panaszkodtak a nagy-románia párti tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"

"Az utóbbi időszakban az RMDSZ-en belül heves vita tárgyát képezte a szövetségnek a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás. Az RMDSZ két fő szárnya egymástól eltérően ítéli meg ennek hasznát. - Az RTDP, az egyezség ellenére bejelentette: módosítani szeretné a termőföldek és az erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvényt /az úgynevezett Lupu-törvényt./ A kormánypárt ugyanis magáévá tette a székelyföldi románság érvrendszerét, s ma már úgy véli, igazságtalanság lenne az egykori közbirtokosság helyreállítása. Az RMDSZ-RTDP-megállapodás értékelésére és a szövetség 2001-es cselekvési prioritásainak nevesítésére a Szabadság Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli elnököt kérte meg. a/ Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Szerinte RMDSZ-RTDP-megállapodás jó megállapodás. Iliescuéknak sincs más választásuk, mint megpróbálni Európához közeledni, onnan gazdasági és politikai támogatást kapni, és elszigetelni a Nagy-Románia Pártot. Markó marosvásárhelyi beszédében azt mondta, az RMDSZ-nek mindig azzal kell partnerségre lépnie, aki az erdélyi magyarság helyzetét jó irányba hajlandó megváltoztatni. Markó Béla bízik abban, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatási, illetve helyi közigazgatási törvényt az államfő kihirdeti. Az RMDSZ prioritásai 2001-ben: szeretnék elérni, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban megfelelő törvénytervezet szülessen, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyében is közös konklúzióra kell jutni, más főiskolákon meg kell próbálni bevezetni a magyar oktatást. Tibori Szabó Zoltán kérdésére Markó kitért a Tőkés László tiszteletbeli elnökkel való ellentétre. Jó lenne, ha a jövőben mindenki összefogna. b/ Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. A püspök az RMDSZ-RTDP-megállapodásról elmondta, hogy az őselőzmény Neptun. A neptuni csoport az RMDSZ-nek ma a meghatározó politikai garnitúrája. - Az első néhány hét alatt elért eredmények, kétségtelenül eredmények. Azonban ezt Tőkés László nem az RMDSZ sikereként látja. A mai Európában előbb-utóbb úgyis kizárt dolog, hogy egy húsz százalékon felüli népességnek ne engedjék meg, hogy a nyelvét használja. A püspök nem tartja túlságosan jónak az egyezményt. Az RMDSZ prioritásai: rá kell hajtani a követelések valóra váltására. Amit most lehetséges, azt el kell érni. /Tibori Szabó Zoltán: A kevesebb több? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Febr. 1-jén Ion Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel találkozott. Az államfő kezdeményezte tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács, Szabó Károly szenátor és Márton Árpád képviselő vett részt. A megbeszélésen áttekintették az elmúlt időszak teendőit és a törvényhozási prioritásokat: a tulajdonjogot szentesítő ingatlantörvényt, a földtörvény kérdését, illetve a decentralizálást biztosító közigazgatási törvényt, arra kérve az elnököt, hogy mielőbb írja alá a kihirdetésre váró jogszabályokat. Az RMDSZ képviselői kifejtették: a földtörvényt nem módosítani, hanem mielőbb alkalmazni kell. A tanácskozást követő sajtónyilatkozatában Markó Béla cáfolta, hogy Iliescu kifejtette volna véleményét a tervezet módosításokról. Szóba került az egyházi ingatlanok, illetve a regionális fejlesztés ügye, oktatási kérdések, Románia integrációja. Az RMDSZ vezetői úgy értékelték: a szövetség mindaddig megőrzi konstruktív ellenzéki pozícióját, amíg az RTDP-vel aláírt egyezmény teljesítése megfelelően halad. Az RMDSZ-szel sorra került tanácskozás előtt Ion Iliescu Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével is találkozott, aki megígérte pártja támogatását a "szociáldemokrata" jellegű törvények elfogadása esetében, de nem zárta ki bizalmatlansági indítvány benyújtását. Kifogásolta az RMDSZ "szolgalelkűségét", azt, ahogy az RMDSZ-szel, a liberálisokkal és a demokratákkal "kiegyezett", mindenekelőtt a helyi közigazgatási törvény "nemzetellenessége" ellen tiltakozva. /Ion Iliescuval találkoztak az RMDSZ vezetői. A földtörvényt alkalmazni, nem módosítani kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

"A polgármesterek felfüggesztési lehetőségéről szóló tervezetet az előző kormánykoalíció dolgozta ki: a prefektus csak az ügyész indokolt kérésére függesztheti fel a polgármestert. Mindez összhangban áll a román törvényekkel, illetve az Európa Tanács elvárásaival és gyakorlatával - mondta Cosmanca közigazgatási miniszter. Szerinte a törvénytervezet elfogadásáért nem a mostani RTDP-s képviselőket és szenátorokat kell vádolni, a felelősség a volt kormánykoalícióé. - Kolozsvár, Temesvár és Jászvásár polgármestere tiltakozó találkozót szervezett febr. 3-ra Brassóban ezen törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester úgy nyilatkozott, a találkozót követően "Európát sokkoló" tiltakozó akcióra kerülhet sor. - Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy kérte a közigazgatási minisztériumot, állítsa össze a helyi közigazgatási törvényt módosító törvénytervezetet, amely változtatna ezen a szövegen. - Gheorghe Funar polgármester nyílt levelet intézett Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben többek között arra kéri, rendelje el, hogy minden megyében számolják össze a román nyelvet nem ismerő különböző nemzeti kisebbségekhez tartozó felnőtteket. Ugyanakkor azt szeretné, ha a kormány román nyelvtanfolyamokat tartana "azon román állampolgároknak, akik nem ismerik az állam nyelvét". Funar szerint az RMDSZ kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó "követelése" nem felel meg az európai normáknak. /Kiss Olivér: A kormány a volt koalíciót vádolja a közigazgatási törvény miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Martonyi János külügyminiszterrel készített interjút a Romániai Magyar Szó munkatársa. Az interjú előtt írta alá Martonyi János a Mircea Geoana román külügyminiszternek címzett levelét, amelyben javasolja, márciusban vagy esetleg áprilisban román partnere tegyen látogatást Budapesten. - Martonyi kifejtette, hogy a "romániai választások eredménye kezdetben komoly aggodalommal töltött el bennünket is, megdöbbentett a Nagy-Románia Párt előretörése." Megnyugtató volt viszont az, ami a választások óta eltelt időszakban történt, így például a PDSR-RMDSZ megállapodás, a törvényalkotási fejlemények és nem utolsósorban az, hogy a Nagy-Románia Párt semmilyen formában nem vesz részt a kormányzásban. - A kétoldalú kapcsolatok keretében a legkülönbözőbb területeken kell majd előrelépni. Szeretnék napirendre tűzni a csíkszeredai és a konstancai főkonzulátusnak a megnyitását. Új szociális és társadalombiztosítási egyezmény megkötését kezdeményezik, amelyet a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, készülőben lévő törvény is szükségessé tesz. Javítani szeretnék az együttműködést a migráció és a menekültügy terén. Szükséges a határátkelőhelyek bővítése, a Szeged-Temesvár vasútvonal újjáépítése vagy az észak-erdélyi útépítés. Szükség van egy új környezetvédelmi egyezmény és határvízi megállapodás megkötése, átfogóan szabályozni kellene a Tisza vízgyűjtőterületén folytatott gazdasági tevékenységet, katasztrófavédelmi egyezményt kellene kidolgozni. - Remélhetően 2001-ben a két ország között a kereskedelmi forgalom meg fogja haladni az 1 milliárd eurót. Tavaly ez körülbelül 900 millió volt. A magyar vállalatok eddig összesen 160 millió eurót fektettek be Romániában, körülbelül 3000 közös vállalat működik. - A román félnek fel kellene számolnia a magyar húskivitelt érintő korlátozást. Martonyi leszögezte: "Nekünk nagyon fontos az, hogy az RMDSZ egységes legyen. És ez fontos az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak is, hiszen látjuk, hogy amíg egységes, addig biztos, hogy bejut a parlamentbe, és a román politikai élet fontos tényezője." /Guther M. Ilona: Interjú MARTONYI JÁNOS külügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"