Az RMDSZ Maros Megyei Szervezete két óvást nyújtott be a Maros Megyei Választási Irodához. Az elsőben a szavazatok újraszámlálását kérte 16 szavazókörzetben, mert a szavazókörzetek elnökei által leadott jegyzőkönyvek és a jelöltekre leadott szavazatok közötti lényeges a különbség. A második óvásban az érvénytelen szavazatok újraelemzését és számlálását kérték, mert nagyon sok szavazókörzetben sok voksot érvénytelennek nyilvánítottak, mert a "szavazott" pecsét meghaladta a megjelölt keretet, de nem esett ezen kívül. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 6. - 1637. sz./ Marosvásárhelyen a polgármester-választáson 80597 fő vett részt, az érvényes szavazatok száma: 78022, az érvénytelen szavazatok száma : 2452. Az eredmény: Fodor Imre Károly, RMDSZ: 38844 szavazat, 2. Florea Dorin, Demokratikus Konvenció: 26338 szavazat, 3. Tiru Gavril, PUNR: 3680 szavazat, 4. Moisoiu Adrian, Nagy-Románia Párt: 2671 szavazat, 5. Moldovan Virgil, PDSR: 1934 szavazat, 6. Florea Constantin, Nemzeti Liberális Párt: 1563 szavazat, 7. Iszlay Jenő, Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt: 797 szavazat, további hét jelölt kapott még szavazatot. A municípiumi /városi/ tanács választásánál: 1. RMDSZ: 38572 szavazat, 2. PUNR: 9248 szavazat, 3. Demokratikus Konvenció: 7294 szavazat, 4. Nagy-Románia Párt: 6095 szavazat... további 27 párt, illetve független kapott még voksot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Kolozs megyében a választási irodának jún. 6-án még nem sikerült összesítenie a megyei tanácsosi listákra leadott voksokat. A szavazólapok 80 százalékának feldolgozása után kiadott részeredmény szerint a Kolozs megyei RMDSZ akár 12-13 tanácsosi helyet is kaphat az alakuló tanácsba. - Kolozsváron a városi tanácsban 8 mandátummal az RMDSZ-é a legnagyobb frakció. Ugyanennyi hely jutott a Nagy-Románia Pártnak is, amelynek 1996-ban alig egy helyet sikerült megszereznie. Csökkent a Román Demokratikus Konvenció tanácsosainak a száma (6 mandátumról 3-ra), megnőtt viszont a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának a befolyása (1-ről 5 helyre.) A Román Nemzeti Egységpártnak 3, a Demokrata Pártnak, a Szövetség Romániáért Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak pedig 2-2 tanácsosa lesz. Boros János újraválasztott városi tanácsos szerint ha az RMDSZ a "hagyományos" partnerekkel, tehát a koalíciós pártok helyi szervezeteinek az önkormányzati képviselőivel próbál szövetséget kötni, akkor nem sikerül megteremteni a többséget. A kényelmes kétharmados többséghez ismét be kell vonni az RTDP képviselőit is. - 2000-ben Kolozsváron néhány százzal kevesebb magyar szavazó járult az urnák elé, mint 1996-ban. Számítások szerint Kolozsváron megközelítőleg 56.000 szavazati joggal rendelkező magyar él, ebből pedig alig 31.000 ment el szavazni. Van tehát 25.000 kolozsvári magyar, akinek közömbös a város sorsa. /Sz. K.: Huszonötezer kolozsvári magyart továbbra sem izgat a város sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

A romániai helyhatósági választások jún. 4-i első fordulója a fő ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) győzelmét és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelentős előretörését hozta, derült ki a leadott szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálásából. A központi választási iroda jún. 7-én közölt legfrissebb adatai szerint a polgármesterek megválasztására leadott 7.707.043 érvényes szavazat 26,52 százalékát a PDSR, 12,84 százalékát a Demokrata Párt (PD), 9,30 százalékát a Szövetség Romániáért (ApR), 9,25 százalékát a Nemzeti Liberális Párt (PNL), 7,43 százalékát a Romániai Demokrata Konvenció (CDR), 6,01 százalékát a függetlenek, 5,35 százalékát az RMDSZ, 4,89 százalékát pedig a Nagy-Románia Párt (PRM) jelöltjei kapták. A többi párt, politikai alakulat és választási szövetség a szavazatok kevesebb mint három százalékát szerezte meg. - A helyi tanácsok megválasztására leadott összesen 7.425.843 érvényes szavazatból a PDSR 24,84, a PD 10,62, az ApR 8,64, a PNL 8,10, a függetlenek 7,14, a CDR 6,59, az RMDSZ 6,22, a PRM 5,91 százalékot kapott. - A megyei tanácstagokra leadott 7.087.223 érvényes szavazat megoszlása a következő: PDSR - 26,22, PD - 9,87, ApR - 7,99, RMDSZ - 7,24, PNL - 7,13, CDR - 6,92, PRM - 6,51 százalék. - Az RMDSZ errdménye: még nem végleges adatok szerint az első fordulóban megválasztottak 112 RMDSZ-polgármestert, és a párt színeiben indult további 90 polgármester-jelölt a június l8-án sorra kerülő második fordulóba jutott. Az első fordulóban megválasztottak a helyi tanácsokba 2340 RMDSZ-képviselőt. Az RMDSZ-listákról 135 jelöltet választottak meg a megyei tanácsokba. Három megyei tanácsban - Hargita, Kovászna és Maros megyékben - túlsúlyba kerültek az RMDSZ-képviselők, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy ezeken a helyen az RMDSZ-é lesz a megyei tanácselnöki tisztség is. Számottevő még az RMDSZ aránya a Szatmár, Bihar és Szilágy megyei tanácsokban. /Országos eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

A választások eredménye az Arad Megyei Tanácsban a TDRP kapta a legtöbb szavazatot, 10 hely illeti meg, az RMDSZ-t pedig 4 hely /5290 szavazat/, a municípiumi önkormányzatban szintén az TDRP kapta a legtöbb szavazatot, 7 tanácsosa lesz, az RMDSZ-nek 3 - ez a kapott 5544 szavazat eredménye. /Tanácsosok az Arad megyei és municípiumi önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

A Temes Megyei Tanács helyeiért folyó küzdelemből a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja került ki győztesen. A tanács végleges összetétele: a TDRP 9, a Demokrata Konvenció 8, a Demokrata Párt 6, a Nemzeti Liberális Párt 5, a Szövetség Romániáért 4, a Nagy-Románia Párt 4, az RMDSZ 3, a Nemzeti Kereszténydemokrata Szövetség és a Nyugdíjasok Pártja 2-2 tanácsos. Az RMDSZ tanácsosai: Marossy Zoltán mérnök, Bodó Barna politológus, egyetemi tanár és Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke. /A Temes Megyei Tanács új (végleges) összetétele. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

Jún. 8-án este nyilvánosságra hozták a jún. 4-i helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményét. Az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) győzelmét és az RMDSZ vártnál jobb szereplését hozta az első forduló. A 17,6 millió választásra jogosult állampolgár 50,85 %-a vett részt a szavazáson. Ez volt a legalacsonyabb részvételi arány 1990 óta Romániában. A szavazóknak 2957 polgármester személyéről, a helyi és a megyei tanácsok összetételéről kellett dönteniük. Az első fordulóban csak 706 polgármestert sikerült megválasztani. A polgármester-jelöltekre leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - az érvényes szavazatok 27,37 százalék, 337 megválasztott polgármester, Demokrata Párt (PD) - 12,32 százalék, 96 polgármester, Nemzeti Liberális Párt (PNL) - 9,06 százalék, 39 polgármester, Szövetség Romániáért (ApR) - 8,53 százalék, 30 polgármester, Román Demokrata Konvenció (CDR) - 8,01 százalék, 22 polgármester, Nagy Románia Párt (PRM) - 5 százalék, 5 polgármester, RMDSZ - 4,75 százalék, 110 polgármester, Romániai Szociáldemokrata Párt (PSDR) - 2,13 százalék, 8 polgármester, függetlenek - 6,04 százalék - 33 polgármester. A helyi és a megyei tanácsok összetétele már az első fordulóban kialakult. A helyi tanácsosok listájára leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki:PDSR - 25,78 százalék, 11380 tanácsos, PD - 10,4 százalék, 5463 tanácsos, ApR - 8,04 százalék, 4448 tanácsos, PNL - 7,8 százalék, 3978 tanácsos, CDR - 7,27 százalék, 2767 tanácsos, RMDSZ -5,5 százalék 2451 tanácsos, PRM - 6,19 százalék 2105 tanácsos, PSDR - 2,28 százalék 883 tanácsos, Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) - 2,17 százalék, 869 tanácsos, Román Nemzeti Párt (PNR) - 1,98 százalék, 815 tanácsos, Szocialista Munkapárt (PSM) - 1,98 százalék, 755 tanácsos, Romániai Egységpárt (PUR) - 1,61 százalék, 595 tanácsos, Jobboldali Erők Szövetsége (UFD) - 2,21 százalék, 551 tanácsos A megyei tanácsosok listájára leadott szavazatokat lehet a legpontosabb előrejelzésnek tekinteni az ősszel tervezett törvényhozási választásra, mivel a képviselőket és a szenátorokat a pártok megyei listáin választják meg. A megyei tanácsosi listákra leadott szavaztok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - 27,44 százalék, 496 tanácsos, PD - 9,91 százalék, 205 tanácsos, ApR - 7,38 százalék, 173 tanácsos, PNL - 6,96 százalék, 160 tanácsos, CDR - 7,47 százalék, 156 tanácsos, PRM - 6,62 százalék, 143 tanácsos, RMDSZ - 6,27 százalék, 135 tanácsos, PSDR - 2,35 százalék, 44 tanácsos, PUNR - 2,35 százalék, 37 tanácsos, PNR - 1,91 százalék, 26 tanácsos, PSM - 1,79 százalék, 24 tanácsos, PUR - 1,55 százalék, 22 tanácsos, UFD - 2,2 százalék, 20 tanácsos.. Az RMDSZ lett a legerősebb szervezet hét romániai megye tanácsában: Kovászna megye (67,6 százalék, 26 tanácsos a 35 fős tanácsban), Hargita megye (61,8 százalék, 27 tanácsos a 33 fős tanácsban), Maros megye (39,6 százalék, 17 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szatmár megye (35,7 százalék, 14 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szilágy megye (23,9 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Bihar megye (23,2 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Kolozs megye (19,4 százalék, 10 tanácsos a 38 fős tanácsban). Tanácsosi helyekhez jutott az RMDSZ Fehér, Arad, Beszterce- Naszód, Brassó, Máramaros és Temes megyékben is. /A helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A két választási forduló után Hargita megye 59 polgármesteri székéből 34-et szerzett meg az RMDSZ, 17-et független jelöltek. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) 3, a Demokrata Párt (PD) 2, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szövetség Romániáért (APR) 1-1 polgármesteri mandátumot szerzett. Független jelölt nyert az RMDSZ jelöltjével szemben Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Borszéken, Balánbányán, Gyimesközéplokon, Homoródalmáson, Csíkszentsimonban, Tusnád községben és Parajdon. Az RMDSZ jelöltje nyert függetlennel szemben Gyergyószentmiklóson, Gyergyószárhegyen és Csíkszentmihályon. Gyergyóremetén egyedül indult az RMDSZ jelöltje, Zetelakán pedig két független jelölt közül választottak. Csíkszeredában a részvételi arány 27 százalék körüli volt, azonban dr. Csedő Csaba István tisztségben lévő polgármester a leadott érvényes szavazatok 87 százalékát kapta meg, míg ellenfele, az RMDSZ színeiben induló Bíró Albin tisztségben lévő alpolgármester 13 százalékot szerzett. Székelyudvarhelyen szintén a tisztségben lévő polgármester nyert újabb mandátumot, Szász Jenő 10 813 szavazatot, míg ellenjelöltje, az RMDSZ színeiben induló Antal István 9012 szavazatot kapott. A részvételi arány Székelyudvarhelyen kétharmados volt. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ színeiben induló Páll Árpád tisztségben lévő polgármestert választották újra. /Vasárnap a függetlenek fordulója volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

Ion Iliescu, az RTDP elnöke jún. 19-én - második - sem ment el arra a kihallgatásra, amelyre a Costea-ügyben Romániában tartózkodó francia bírók beidézték. Távolmaradását ezúttal is azzal indokolta a pártelnök, hogy határidőnaptára nagyon telített, nincs ideje elmenni a kihallgatásra. /Iliescunak nincs ideje a kihallgatásra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Ismeretlen tettesek jún. 19-re virradó éjszaka vörös festékkel bemázolták Kőröstárkányon a magyar mártírok emlékművét. A helyi RMDSZ-szervezetbeli fiatalok fáradságos munkával letakarították, amennyire lehetett. Helyenként az oldószer a feliratot is lemosta. Az eset a helyhatósági választások második fordulóját követő éjszakáján történt. Akkorra már kiderült, hogy a hivatalban lévő polgármester, Benedek Ferenc vesztett az RTDP jelöltjével, Aurel Ilével szemben. - Benedek Ferenc jelölése miatt megoszlott a tárkányi magyar közösség, s a választási kudarcért most egymást okolja a két tábor. Gábor Ferenc helyi RMDSZ-elnök szerint a két független magyar induló annyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ-es tanácsosi lista. A leköszönő polgármesterre /Benedek Ferencre/ szerinte jellemző volt a szembenállás az RMDSZ-szel, ellenezte az emlékmű felállítását, majd elkészülte után leszólta az alkotást. Gábor Ferenc a megyei RMDSZ ügyvezetésre hárított minden felelősséget. Benedek Ferenc azt állította, hogy ő kezdeményezte az emlékmű felállítását, csak azt más formában képzelte el. /Máté Zsófia: Kőröstárkányban kiújult a feszültség. Az emlékművön álltak bosszút. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 20./

Jún. 23-án Kolozsváron beiktatták tisztségeikbe a helyhatósági választásokon megválasztott új megyei tanács tagjait. A tanácsban 10 hely az RMDSZ-é (Molnár B. Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Áron Pál, Pálffy Mózes Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente László, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor), 8 hely a Nagy-Románia Párté, 7 hely a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjáé, 4 hely a Románok Nemzeti Egységpártjáé, 4 hely a Romániai Demokratikus Konvencióé, 3 hely a Nemzeti Liberális Párté, 3 hely a Romániai Szociál-Demokrata Párté, 2 hely pedig a Szövetség Romániáért. A szavazás eredményeképpen Rus Ioan (RTDP) lett a megyei tanács elnöke, a két alelnök: Kerekes Sándor (RMDSZ) és Serban Gratiant (RTDP). /Ördög I. Béla: Megalakult a megyei tanács. RMDSZ-es az egyik alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Megalakult a sepsiszentgyörgyi tanács 19 RMDSZ-es, 1 függetlenné lett, valamint 3 TDRP-RNEP-RNP koalíciós városatyával. Nyilvánvaló volt, hogy maradnak a régi alpolgármesterek, Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László, mégis a tanács megalakulása előtti napokban Fodor László visszalépett, nem akarta vállalni az alpolgármesteri tisztséget. Fodor László kilépett az RMDSZ-ből és független tanácsosként marad a tanácsban. Végül Czimbalmos Kozma Csaba mellett a helyi RMDSZ-Reform Tömörülés elnöke, Pethő István lett alpolgármester. Újra megválasztották Albert Álmost polgármesternek. - Elgondolkoztató, hogy a választópolgárok több mint fele nem ment el szavazni és elég nagy számban szavaztak a független jelöltre. /Meglepetés a tanácsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Dorin Florea, Marosvásárhely megválasztott polgármestere kijelentette, ha az RMDSZ-tanácsosok (a PUNR-PRM-PDSR-s tanácsosokkal együtt) bojkottálják munkáját, akkor kiteszi a tanácsosi székeket a Városháza elé, ugyanis a Polgármesteri Hivatal ülései nyíltak - tudósított az Evenimentul Zilei. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 28. - 370. sz./

"Harmadszorra sikerült megválasztani Maros megye tanácsának vezető testületeit. Az RMDSZ mint a megye legerősebb politikai szervezete, magának követelte a megyei tanács elnöki tisztségét. Ehhez az RMDSZ 17 szavazata mellé még legalább öt "más" szavazatra is szükség volt. Ezt a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) vállalta. Így a júl. 6-i szavazás eredménye: tíz év után Virág György személyében magyar tanácselnöke van a megyének, (23 szavazattal), két alelnöke pedig Toganel Ioan (28) és Vasluian Ioan (24). A szavazás előtt Teodor Giurgea /PUNR/ kifejtette: megengedhetetlen, hogy egy megyét egy kisebbség képviselője vezessen, emiatt 10 órakor még az ortodox templom harangjait is meghúzták. - Virág György székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat. A megyei tanács állandó bizottsága 9 tagú lett. Az elnök és a két alelnök mellett két RMDSZ-es /Dónáth Adél és Benedek Imre / is tagja az állandó bizottságnak. - Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke a Népújságnak elmondta: Nagy sikernek könyveljük el, hogy Virág György lett a megyei tanács elnöke. Ezzel az RMDSZ politikai súlya felértékelődik. Maros megyében az RMDSZ 29 polgármesterének, 43 alpolgármesterének, 459 tanácsosának egyáltalán nem mindegy, hogy Virág György irodájában intézheti a választások által rábízott dolgokat vagy másutt. /(mózes) [Mózes Edit]: Virág György lett az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának júl. 22-i marosvásárhelyi rendkívüli ülésén kell döntenie arról, hogy indítson-e az RMDSZ saját államfőjelöltet az őszi választásokon. Öt lehetséges jelölt neve merült fel eddig. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter, parlamenti képviselő, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor, Frunda György szenátor, Kolumbán Gábor volt Hargita megyei tanácselnök, illetve Markó Béla szövetségi elnök, szenátor közül kellene a testületnek kiválasztania azt a személyt, akit a következő hetekben a szövetségnek "fel kell építenie" a választási küzdelemre. A legesélyesebbek Frunda György, aki négy évvel ezelőtt sikeresnek bizonyult. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: Emil Constantinescu államelnök visszalépése az újabb jelöléstől e pillanatban még inkább balra nyomja a választókat. Mugur Isarescu is közelebb áll a mostani baloldalhoz, mint Constantinescu. Arra a kérdésre, elképzelhető-e a hárompólusú - szociál-liberális (SZR+NLP+DP), baloldali (RTDP), illetve jobboldali (KDNPP+JESZ) - helyzet az őszi konfrontáción, az RMDSZ elnöke kifejtette: a választások idejére már kétpólusú lesz a verseny. Érdekes analógiát lehet talán kimutatni azzal is, ami Bukarestben a főpolgármester-választáskor történt. Ahol a Ion Iliescu és a Petre Roman pártja versenyzett, s mindkettő baloldali párt. A választók nem akarják visszahozni a régi pártot. Ezért szavaztak végül is valószínűleg a legtöbben a Demokrata Párt jelöltjére, Traian Basescura a főpolgármesteri versenyben. Ez lehet analógiája annak, ami az ősszel is történni fog, de egyelőre mindez csak találgatás. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Csak a második forduló előtt kötne az RMDSZ szövetséget. Markó Béla szerint Constantinescu visszalépése még inkább balra nyomja a választókat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"A legújabb közvélemény-kutatás szerint a Stolojan-Isarescu államelnök-miniszterelnök tandem előretört: az egykori és a jelenlegi miniszterelnök párosra a megkérdezettek 44 %-a szavazna, míg az Iliescu-Nastase párosra csak 30 %. A harmadik helyen van 13 százalékkal a Melescanu-Stolojan, majd e mögött a Roman-Basescu páros. Amennyiben most lennének az országos választások, a megkérdezettek 42 %-a szavazna a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, a második, harmadik és negyedik helyen áll - egyaránt 9 százalékkal - a Nemzeti Liberális Párt, a Szövetség Romániáért párt és Nagy-Románia Párt. A demokraták és a parasztpártiak egyenként 8 %-kal színesítik a palettát; az RMDSZ-re voksolók számát 6 százalékra taksálja a közvélemény-kutatás. /Hátulsó pár előre fuss! A Stolojan-Isarescu páros lekörözte az Iliescu-Nastase kétülésest. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"

Júl. 28-29-én három központi román lap közölte: Eckstein Kovács Péter szenátor tusnádfürdői beszédében azt állította, hogy a romániai magyarság 50, 52, illetve 57 százalékban támogatja azt az elképzelést, miszerint az RMDSZ ″minden áron″ kormányon maradjon. Dr. Neményi Ágnes feltette a kérdést: ha a választást Iliescu pártja, az RTDP nyeri meg, minek alapján jelentette ki a honatya a fenti támogatottságot? /Dr. Neményi Ágnes: Aktuális gyorskérdés az olvasótól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ A kérdésre válaszolt Eckstein-Kovács Péter. Tusnádfürdői felszólalásában Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés elnökének azon kijelentésére válaszoltam, miszerint az RMDSZ jelenlegi vezetőségének néhány posztkommunista érzelmű tagja akár a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) is szövetkezne, csakhogy kormányon maradjon. Eckstein-Kovács Péter idézte az Erdélyi Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ által 2000. május-júniusában végzett felmérés adatait, amit az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének megrendelésére készítettek. Eszerint a megkérdezettek 52,3 százaléka úgy vélekedett: függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat, az RMDSZ-nek részt kell vennie a kormányban. Ha a magyar lakosságnak több mint a fele bármilyen körülmények között a következő kormánykoalícióban szeretné látni az RMDSZ-t, akkor ezt az RMDSZ vezetésnek figyelembe kell vennie. A megkérdezettek 42, 6 százaléka szerint az RMDSZ-nek csakis demokratikus pártokkal kell kormánykoalícióra lépnie. Felszólalásában leszögezte: nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ kormánykoalícióra lépjen az RTDP-vel tekintettel arra, hogy az elmúlt kilenc évben következetesen magyarellenes álláspontra helyezkedett. /Eckstein-Kovács Péter: A választás lehetősége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Gheorghi Prisacaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: A román kormánynak világos jelzést kellene küldenie az Orbán-kormánynak arról, hogy nem fogad el együttes kormányzást Romániában. A Romániai Társadalmi Demokrácia Párt (RTDP) külügyi és európai integrációs osztályát vezető politikus az RTDP lapjában, a Dimineata című újság aug. 26-i számában nyilatkozott a román külpolitikáról. Szerinte a két szomszédos ország közötti kapcsolatok alapját az 1996-ban aláírt alapszerződés betű szerinti teljesítése jelenti. A szerződés bármiféle felülvizsgálatára tett kísérlet el kell utasítani - szögezte le. Prisacaru kifogásolta, hogy a magyar politikusok kizárólag az RMDSZ meghívásának eleget téve Romániába utaznak, és ott részt vesznek az RMDSZ rendezvényein. Szerinte sokkal gyakrabban járnak az erdélyi megyékben, mint a bukaresti miniszterek. Kijelentette, hogy ″a kizárólag magyar nyelven oktató egyetemre vonatkozó RMDSZ-követelés támogatása az Orbán-kormány részéről ellentmond a nyugati demokráciák által szorgalmazott multikulturalitás elvének″. /Gheorghi Prisacaru szerint A magyar politikusok gyakrabban járnak Erdélybe, mint a román miniszterek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Az aug. 28-i román lapok Adrian Nastasét, az RTDP első elnökhelyettesét idézték, aki szerint az őszi választások után az RTDP nélkül nem lehet kormányt alakítani. Szerinte az RTDP megszerzi a szavazatok 35 százalékát, ami a ″választási matematika″ alapján a törvényhozói helyek 42 százalékát eredményezi számára. A Nagy-Románia Párt a szavazatok 7-8 százalékával a törvényhozói helyek 10-12 százalékához fog jutni. - A Nagy-Románia Párt biztonsági tényezőt jelent az RTDP számára - jelentette ki Nastase. Nastase csak a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal való szövetséget tartotta kizártnak. Kitért arra is, hogy a RTDP-nek nagyobb figyelmet kell fordítania az RMDSZ-re, amely pragmatikusabbá vált. /Nastase: Nem lesz kormány RTDP nélkül. Az alelnök szerint pártjának nagyobb figyelmet kellene fordítania az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Markó Béla szövetségi elnök nem lát megfelelő alapot az RMDSZ és Iliescu pártja, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) közötti együttműködésre. Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke nemrég úgy nyilatkozott: pártjának nyitottnak kell lennie, és ″békülékeny″ magatartást tanúsítania a romániai magyarok érdekvédelmi szervezetével szemben. Az RTDP ugyanis megértőbbé, az RMDSZ pedig pragmatikusabbá vált, ami jó alapot képezhet a tárgyalásokra - vélte. A Szabadság kérdésére Markó kifejtette: nagyon örülne, ha ″az RMDSZ felé nyitás″ jegyében az RTDP programja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezettel bővülne, amely reális ajánlatokat tartalmazna az erdélyi magyarság gondjainak a megoldására, erről azonban az RMDSZ-nek jelenleg nincs tudomása. Az RMDSZ csakis a reform, a tulajdonkérdés rendezése iránt elkötelezett pártokkal tud elképzelni bármiféle együttműködést, amelyek ugyanakkor partnerek a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésére. A magyar egyetem ügye az egyik ilyen konkrét feltétel lenne. Mi nem vagyunk hajlandók legitimizálni egy olyan kormányt, amelyik nem ilyen program szerint működik - mondotta a szövetségi elnök. Hangsúlyozta: az RTDP és az RMDSZ között mindeddig nem került sor sem hivatalos, sem pedig nem hivatalos tárgyalásra. - Markó Béla szerint a Ion Iliescu vezette párttal az RMDSZ-nek sokkal gyanakvóbbnak kellene lennie, mint a többi koalíciós partnerrel. /Székely Kriszta: Markó: Nincs megfelelő tárgyalási alap az RMDSZ és az RTDP között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Jelen pillanatban értelmetlenség a Magyarországon kívüli magyaroknak adandó kettős állampolgárságról beszélni - nyilatkozta Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke. Szerinte a kettős állampolgárság komoly jogi akadályokba ütközhet. - Mi történik, ha Magyarország és Románia között katonai konfliktusra kerül sor? Mi lesz akkor, ha az illetőt sor alá hívják mindkét országban? Hogyan járnak el, ha a kettős állampolgár bűntettet követ el Románia vagy Magyarország területén? - kérdezte Nastase. Szerinte a kettős állampolgárság nem más, mint egy kitaláció. - Eckstein-Kovács Péter azon kijelentésére, hogy az RMDSZ-re nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy a választások után kormánykoalícióra lépjen az RTDP-vel, Nastase a következőképpen reagált: Az RMDSZ tisztségviselő kijelentése az RMDSZ-en belüli nézeteltérések rovására írható. /Kitaláció a kettős állampolgárság - véli Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Aug. 31-én a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP), a Jobboldali Erők Szövetsége (JESZ), a Romániai Környezetvédők Szövetsége (RKSZ), a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (KDNSZ) és a Moldvaiak Pártja (MP) vezetői sajtótájékoztató keretében aláírták az RDK-2000 politikai programját. Ezzel létrejött a legerősebb romániai demokratikus politikai szövetség, amely a fő ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) mellett az őszi választások egyik főszereplője lesz. /Aláírták az együttműködési szerződést az RDK-2000 tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

"Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) első alelnöke aug. 31-én tartott sajtóértekezletén a Szabadság kérdésére kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, amely szerint "nincs megfelelő tárgyalási alap az RMDSZ és az RTDP között". Nastase kijelentette: "Úgy látszik, hogy az elmúlt időben Markó Bélát nagyon megihlette Tőkés László. Az RMDSZ-en belüli harcok olyan kijelentésekre késztetik Markó Bélát, amelyek segítségével megtarthatja támogatottságát." - Pártja nem fogadja el a romániai magyarok számára biztosítandó kettős állampolgárságot. Amennyiben az RMDSZ továbbra is erőlteti ezt, a román parlament törvénnyel tiltja majd meg annak lehetőségét. Az RMDSZ-nek meg kell értenie, hogy elmúlt a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonló képviselet ideje, és be kell lépnie végre a normális, román politikai életbe - mondta Nastase. Hozzátette: az RTDP stratégiájában sohasem szerepelt az, hogy kormánykoalíciót alkosson az RMDSZ-szel. /Kiss Olivér: Nastase a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonlította az RMDSZ-t. Az RTDP első alelnöke Románia szuverenitását félti. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter Adrian Nastasénak Kolozsváron tett kijelentéseit kommentálva elmondta: a politikus megnyilvánulásai nem okoznak különösebb meglepetést. Az RMDSZ mindig is politikai célokkal kívánta elérni céljait és a jövőben is ezt fogja tenni. A Palesztin Felszabadítási Szervezet pedig története során nem mindig ennek a megoldásnak volt a híve. Tehát ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mondta Eckstein-Kovács Péter hozzátéve: Romániának diplomáciai kapcsolatai vannak a Palesztin Felszabadítási Fronttal. /Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ soha nem alkalmazta a PFSZ érdekérvényesítő módszereit. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"Szept. 1-jén ünnepelte a Bihari Napló szerkesztősége a lap 3000. számának megjelenését. "A 3000-es ünneppel, amely tehát nem úgymond millennium, nem is billennium, hanem egyenesen trillennium, sikerült megelőzhetetlenül elsővé tenni a Bihari Naplót" - fogalmazott Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a rendezvényen. A Napló vendége Markó Béla is, aki díszmeghívottként üdvözölte az eseményt. A szerkesztőség az ünnepen fórumot tartott, amelyen kérdéseket intéztek a politikushoz és a BN szerkesztőihez is. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzás sokkal hatékonyabb eszköz a megoldáskeresésre egy kisebbség esetében, mint az ellenzékiség. "Valóban súlyos veszteségnek tekinthető Marosvásárhely, és Kolozsváron nem sikerült a terv megvalósítása, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy megszereztünk sok olyan fontos vezető beosztást, melyekkel eddig nem rendelkeztünk." Hangsúlyozta, hogy nem kell mindenáron, minden körülmények között kormányon lenni, ezzel utalt a nyomásgyakorlásokra, amelyek állítólag arra irányulnak, hogy az RMDSZ a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával legyen majd hajlandó együtt kormányozni. Az RTDP eddig nem mutatott föl olyan programot, amelynek alapján együttműködés lenne elképzelhető. "A közös kormányzás lehetőségét nem zárhatom ki, de körvonalazódni sem látom" - fogalmazott Markó. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről szólva úgy fogalmazott, hogy megőrzik az egységet. - Az esten Kiss Sándor, a kiadó elnöke, a BN főrészvényese átadta a frissen alapított Aranytollhegy-díjakat Wagner Csillának, Szilágyi Aladárnak és Szűcs Lászlónak A laudatiókat Rais W. István, a lap főszerkesztője olvasta fel. /Szeghalmi Örs: Bihari Napló-est a 3000. lapszám örömére. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"A Curentul szerint a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és az RMDSZ között már látszanak a formálódó szövetség első jelei. A két szervezet vezetői szinte egy időben jelezték, hogy "normalizálni kívánják kapcsolataikat" - írta a lap. Markó Béla, az RMDSZ elnöke - bár szkeptikusnak mutatkozott az európai arculatú RTDP lehetőségét illetően - kijelentette, hogy az RMDSZ hajlandó tárgyalásokat kezdeni az RTDP-vel, ha annak "világos ajánlata lesz az európai integrációról, a regionális fejlesztésről és a kisebbségek problémájáról". Ioan Mircea Pascu, az RTDP alelnöke Markó nyilatkozatára úgy válaszolt, hogy pártja megfelel az RMDSZ elnöke által említett feltételeknek. Pascu kijelentette, hogy az RMDSZ koalíciós ajánlatot kaphat az RTDP-től közvetlenül az őszi választások után. Ion Iliescu, az RTDP elnöke szerint az RMDSZ "egyike lehetséges tárgyalási partnereinknek". Ion Iliescu külföldi legitimációért küzdő pártja nem mehet el egy olyan párt mellett, amely jó pontokat jelenthet a párt imázsa számára kormánykoalíció létrehozásakor - állapította meg a Curentul. Az RMDSZ több vezetője azonban végzetes hibának tartaná az RTDP-hez való közeledést. Az RMDSZ radikálisai és egyes mérsékeltjei - Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter szavaival élve - "nehezen felejthetik el az RTDP és RMDSZ közti kapcsolatok nagyon súlyos örökségét". Eckstein-Kovács Péter továbbra is "Markónak ahhoz a régi jelszavához ragaszkodik, hogy az RTDP magyarellenes és antiszemita párt", s az RMDSZ vezetőinek jelentős része osztja ezt a nézetet, annak ellenére, hogy egy májusban-júniusban készült felmérés szerint a magyar nemzetiségűek több mint fele támogatná az RTDP-RMDSZ választási kombinációt. /Curentul: Kristályosodik az RTDP-RMDSZ szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

Petru Caraman parasztpárti szenátor szept. 6-án bejelentette, hogy Ion Iliescu és Petre Roman kivételével minden szenátort felkért, írják alá azt a nyilatkozatot, melyben kijelentik: nem működtek együtt a Szekuritátéval. A szenátorok közül 22-en elutasították a felkérést, különböző okokra hivatkozva. Ezek között vannak a liberális Mircea Ionescu-Quintus és Alexandru Paleologu, Victor Apostolache, Liviu Maior, Gheorghe Dumitrascu, Oliviu Gherman, Doru Ioan Taracila RTDP-s szenátorok, Dumitru Badea nagyrománia-párti honatya, valamint Szabó Károly az RMDSZ, Marcian Bleahu a környezetvédők részéről, és más demokrata, egységpárti vagy független szenátorok. Corneliu Vadim Tudor aláírta a fenti nyilatkozatot. /A 22-es csapdájába esett huszonkét honatya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

"Ion Iliescu volt államfő, az RTDP elnöke és államfőjelöltje washingtoni látogatása során ismert amerikai politikusokkal és a Világbank vezető tisztviselőivel folytatott megbeszéléseket. Iliescu találkozott Tom Lantos képviselővel, aki a találkozón megemlítette azokat az eredményeket, amelyeket Ion Iliescu elnöksége alatt értek el a román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Tom Lantos példaként említette a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. Ion Iliescu kiemelte, hogy a júniusi romániai helyhatósági választás során pártja "jó együttműködést alakított ki" az RMDSZ-szel. Iliescu szerint ez a tény bizonyítja, hogy "az elmúlt időben nyitott egymásra a két párt". Az RTDP elnöke találkozott Johannes Linnel, a Világbank aligazgatójával és Andrew Vorkinggel, a Világbank közép-európai vezetőjével. A Világbank vezető tisztviselői megerősítették, hogy a nemzetközi pénzintézet kész támogatni a román gazdaság hanyatlásának megállítását szolgáló konkrét kezdeményezéseket. /Ion Iliescu Washingtonban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"A Bursa című gazdasági napilap szept. 19-i száma szerint a választáson a legnagyobb ellenzéki erő, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) olyan győzelmet arat, hogy akár egyedül is kormányt alakíthatna, de külpolitikai megfontolásokból ezt nem fogja megtenni. Problémát jelent az RTDP külföldi hitelképessége. "Az egyetlen megoldás ehhez a nemzetközi akkreditáláshoz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A dolog már csak azért is egyre komolyabb figyelmet érdemel, mivel az RMDSZ-en belül már az eltűnés határáig gyengült az az irányvonal, amely elutasítja az RTDP-vel való kapcsolatfelvételt" - állapította meg az újság. - A Ziua című lap szept. 19-i számában Adrian Severin volt külügyminiszter kijelentette, hogy az RTDP az egyedüli párt, amely képes kimozdítani a mozdulatlanságból és valamilyen irányba elvinni a román társadalmat. Severin a közelmúltban tért vissza Ion Iliescu oldalára. /Az RMDSZ az egyetlen megoldás az RTDP nemzetközi akkreditálásához. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"A Román Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) országos tanácsa megvitatta a párt alapvető választási dokumentumait, programját. Kimondták, hogy Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamnak tekintik, s ezt az elvet "szentül védeni és a jövendő nemzedékeknek átadni kell". Az RTDP elutasítja azokat a kísérleteket, amelyek "a helyi autonómia elvének ürügyén az etnikai alapon szerveződő autonómiát bátorítja" és elítéli azt az álláspontot, amely támogatja azokat a törekvéseket, hogy egyes történelmi területeket, illetve egyes pártok "hűbéres választókörzeteit" önálló egységekké változtassák. Az RTDP erős szociális védelemmel kiegészített piacgazdaságot akar megvalósítani Romániában, a román társadalomban pedig a középosztályt akarja megerősíteni. A párt véleménye szerint a gazdaságban a magánszektoroknak kell döntő szerepet játszania. Az RTDP a Szocialista Internacionálé tagja kíván lenni és szeretne csatlakozni az Európai Szocialisták Pártjának tevékenységéhez. A választások után a párt egyesülni akar az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Párttal, amelyik már tagja a Szocialista Internacionálénak. /RTDP: A helyi autonómia ürügy Románia egységének megbontására. Iliescu pártja a Szocialista Internacionálé tagja kíván lenni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

Ion Iliescu Brüsszelben járt. Látogatása után Günter Verheugen kijelentette, hogy az EU elégedett a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /PDSR/ kormányzási programjával, mely reális és egybeesik az ET elveivel - írta a Curierul National. /Ion Iliescu Brüsszelben járt. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 28./

Okt. 2-án elfogadták az 1945. március 6. után államosított házak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvénytervezetet. A jogszabály kompromisszumos változatának elfogadásáról a múlt héten megegyeztek a kormányerők a legnagyobb ellenzéki alakulattal. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja csak azzal a feltétellel volt hajlandó támogatni a tervezetet, ha az kiköti, hogy a tulajdonukat nem, csupán az érte járó kárpótlást kaphatják meg azok a károsultak, akiknek egykori ingatlanában most egészségügyi, kulturális intézmények, iskolák működnek, illetve pártok, szakszervezetek, civil szerveződések székhelye van bennük. A hétpárti megállapodás szerint a parlamenti alakulatok azt is vállalják, hogy a törvény felsőházi formáját tekintik mérvadónak a két ház közötti egyeztetéskor, a képviselők ugyanis más változatban fogadták el a jogszabályt. Az RMDSZ már az egyezség létrejöttekor kijelentette: elfogadhatatlannak, a tulajdonhoz való alapvető jogot sértőnek tartja az említett megszorító kitételt. Ezt az álláspontot a tegnapi általános vitában is kifejtette a Szövetség nevében Frunda György. A szenátor az Európa tanácsi küldöttség tagjaként is figyelmeztetett arra, hogy a jogorvoslattól elesők nemzetközi fórumokon keresik majd igazukat, és Romániát kártérítésre fogják kötelezni. A szavazáskor az RMDSZ-frakció tagjai tartózkodtak. /Elfogadták az államosított házak törvényét. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./