"Az RMDSZ stratégiája elfogadhatatlan, Románia nem lehet a magyar kísérletek gyakorlóterepe - jelentette ki Adrian Nastase, a PDSR első alelnöke Temesváron. Szerinte az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán "nem európai, Amerika ellenes megfogalmazások hangzottak el". Toró T. Tibort - mint mondta - "azért küldtek éppen ide Temesvárra, hogy megbontsa a városban és a megyében a toleranciát, az etnikumok közti harmóniát". - Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt elnöke párthívei brassói tanácskozásán kijelentette: "Ha az RMDSZ megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyékben, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak". /RMDSZ-ellenes kirohanások. Még a levegőt is elvennék a magyaroktól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./"

Ion Iliescu véleménye, miszerint Oroszországot távol kell tartani a koszovói rendezéstől, nem Románia hivatalos álláspontját tükrözi - szögezte le Emil Constantinescu szóvivője. A román államelnöki hivatal megdöbbenéssel szerzett tudomást Ion Iliescunak, az RTDP vezetőjének a The Washington Post hasábjain megjelent cikkében kifejtett álláspontjáról, miszerint Románia félne attól, hogy Oroszország részt vesz a jugoszláviai béke megteremtését szolgáló tárgyalási folyamatban - hangsúlyozta Rasvan Popescu szóvivő. /Iliescu véleménye nem a hivatalos román álláspontot képviseli. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A legnagyobb román ellenzéki politikai alakulat, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) magába olvasztotta a Román Egység Szövetségének Pártját (PAUR). Miután tavaly az addig pártelnök Gheorghe Funart kizárták a Román Nemzeti Egységpártból (PUNR), a szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester létrehozta a PAUR nevű saját pártját. Mivel tömörülését nem sikerült pártként hivatalosan bejegyeztetnie, Funar belépett Corneliu Vadim Tudor Nagy Románia Pártjába (PRM), amelynek főtitkára lett. Híveinek többsége azonban nem követte őt. Az ily módon vezér nélkül maradt párttagokat magába olvasztotta az erdélyi bázisának megszilárdítására törekvő PDSR. Az egyesülésről szóló megállapodást Kolozsváron írta alá Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke és a PAUR vezetője, Victor Romulus Constantinescu, aki a Kolozs megyei tanácsnak is elnöke. A 26 ezernyi taggal rendelkező PAUR bekebelezésével a PDSR magáénak mondhatja a Kolozs megyei tanács képviselőinek ötven százalékát és a kolozsvári városi tanács szavazatainak egyharmadát. Iliescu körútja során a hétvégén felkereste Marosvásárhelyt, Kolozsvárt és Nagybányát. /Az egyformák összegyűlnek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Május 29-én a képviselőház folytatta a választási törvény módosításának vitáját. Elfogadták a parlamenti küszöbérték 3 százalékról 5 százalékra emelését. A törvény módosítását a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja kezdeményezte. Az RTDP-n kívül a választási küszöb megemelését a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ támogatta. A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint az összes többi parlamenti párt ellene szavazott. A pártszövetségek parlamentbe kerüléséhez az első párt esetében szükséges a szavazatok 5 százalékának megszerzése, a többieknél elég a 3-3 százalék. Ezt az RMDSZ is támogatta. A választási kampány időszakát 60-ról 45 napra csökkentették. /Székely Kriszta: Megemelkedett a parlamenti bejutási küszöb A képviselők kedden 60-ról 45-re csökkentették a kampány időszakát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

A Legfelső Bíróság jún. 7-én hatályon kívül helyezte azt a halálos ítéletet, amelyet a Katonai Legfelső Bíróság 21 évvel ezelőtt mondott ki a Ceausescu-diktatúra leghíresebb dezertőrére, Mihai Pacepa tábornokra, a Securitate egyik volt vezetőjére. Pacepa tábornok 1978 júliusának végén szolgálati útra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott, s német területre érve politikai menedékjogot kért az Egyesült Államoktól. A Katonai Legfelső Bíróság három héttel később két halálos ítéletet is kimondott rá: egyrészt államtitkok idegen hatalomnak történő átadásáért, másrészt hazaárulásért. - Ion Iliescu, az RTDP vezetője - aki államfőként elutasította Pacepa kegyelmi kérvényét - úgy vélekedett, hogy a tábornok elsősorban Romániát, és nem Nicolae Ceausescut árulta el. - Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt igazgatója óriási tévedésnek nevezte a Legfelső Bíróság ítéletét. /Sz. K.: Rehabilitálták Mihai Pacepa tábornokot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

"Jún. 10-én a képviselőház 244 szavazattal 13 ellenében elfogadta a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. Ellene 11 nagy-romániás képviselő, Dumitru Buzatu RTDP-s képviselő és Petre Turlea RNEP-s képviselő voksolt. Constantin Ticu Dumitrescu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője a plénum előtt csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot a törvénytervezet jelenlegi formáját illetően. A szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a civil társadalomra vonatkozó előírásokat kiiktatták a törvénytervezetből. Ticu Dumitrescu kijelentette: "a titkok mániájából tíz év után sem gyógyultunk ki". A szenátor ugyanakkor Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának beszédét bírálta, amely 9-én hangzott el a képviselőházban. Georgescu ugyanis "a felelőtlen személyektől" kísérelte megvédeni Romániát. /Nem gyógyultunk ki a titkok mániájából Elfogadták a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"

"Több mint egy hónapos heves viták, és a bizottságokhoz való sorozatos visszaküldések után, 175 szavazattal 95 ellenében és 12 tartózkodás mellett a képviselőháznak sikerült végre elfogadni a köztisztviselők-közállását szabályozó törvényt olyan formában, hogy az ne korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználatát a közigazgatásban. Ennek értelmében tehát azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, a közönségszolgálati hivatalokban alkalmazott egyes köztisztviselőknek kötelezően beszélni kell az illető kisebbség nyelvét. Ez a cikkely jún. 29-én ismét heves vitát váltott ki: Miron Mitrea RTDP-s képviselő azt indítványozta, hogy a közönségszolgálati osztályokban "a kisebbségek nyelvét ismerő köztisztviselők is alkalmazhatók" megfogalmazás kerüljön be. Vasile Miclaus egységpárti képviselő szerint a lakosság számarányát 20-ról 51-re kellett volna módosítani. A javaslatokat a plénum visszautasította. /Közönségszolgálat anyanyelven is. Elfogadták a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Jún. 30-án a szenátus megvitatta, és néhány módosítással elfogadta a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az egyeztető bizottság által kidolgozott változatát. A szavazás eredménye: 90 igen, 6 nem szavazat, és 5 tartózkodás. A kedvező szavazatarány úgy alakulhatott ki, hogy a szenátusi frakciók a vitát megelőzően kompromisszumos megoldásra jutottak. Ennek értelmében nem szavazták meg a 184. szakaszt, amely a multikulturális intézmények működését szabályozza, elfogadták viszont a sokat vitatott 123. cikkelyt, amely kimondja, hogy az egyetemeken lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, kérésre pedig multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelynek oktatási nyelvéről a felsőfokú intézmények alapításáról szóló törvény rendelkezik. Az Iliescu vezette RTDP előzően felajánlotta: amennyiben "elfogadható" megszövegezésben szavazzák meg a tanügyi törvénynek a multikulturális felsőoktatási intézményekre vonatkozó 184. szakaszát, az RTDP hajlandó elfogadni a 123. cikkelyt. Mint ismeretes, a szenátusban a kormánykoalíciónak alig egy szavazatfölénye van. - Azt a szakaszt, amelyik kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken minden oktatási részleget az adott nyelven előadó tanárok által választott rektor-helyettes vezet, aki maga dönt a felmerülő adminisztrációs kérdésekben, a szenátus nem fogadta el. Az eltérésekről júl. 1-jén a két ház együttes ülése fog dönteni. A döntés úgy összegezhető, hogy a multikulturális egyetemek működéséről szóló szakasz a kisebbségek számára hátrányos módosításáért cserébe az ellenzék is megszavazta a 123. cikkelyt. - Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: elégedett az eredménnyel, azonban változatlanul nehezményezte, hogy a törvény továbbra is tiltja a történelem és földrajz anyanyelven történő gimnáziumi és líceumi tanítását. /Kompromisszum a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

"Két ellenzéki párt a Legfelsőbb Bíróságnál támadta meg a közelmúltban elfogadott oktatási törvény azon cikkeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatást szabályozzák. A legnagyobb ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) parlamenti csoportja nevében benyújtott kereset szerint az oktatási törvény ezen cikkei sértik az alkotmányt, mert "érintik az ország hivatalos nyelvét". A PDSR külön keresettel élt az alkotmánybíróságnál amiatt is, hogy az a törvény, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a parlamenti szünet idején rendeleti úton törvénykezzen, lehetővé teszi a kormány számára az Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását. Az alkotmánybírósághoz benyújtott panasz elsősorban azt kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról: Európában nemzetállamok is léteznek, így azt is figyelmen kívül hagyja, hogy ezekben az államokban csak egy hivatalos nyelv van. /A nemzetközi egyezményeket is kifogásolják. Újabb támadás a kisebbségi nyelvek használata ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"Adrian Nastase részt vesz a volt külügyminiszterek júl. 7-én kezdődő moszkvai konferenciáján. Tervezett felszólalásának teljes szövegét közölte a Cotidianul című napilap. Nastase, az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) alelnöke szerint "veszélyes politikai koncepciók kísérleti laboratóriuma" lett Európa. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, "ha megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat". A volt külügyminiszter szerint ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiától, lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. "Hasonló folyamat mehet végbe a Vajdaság esetében is, amelynek autonómiája mellett a magyar kormány kardoskodik" - mondta. /Adrian Nastase: "Veszélyes politikai koncepciók kísérleti laboratóriuma lett Európa" = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

A Legfelsőbb Bíróság júl. 7-én elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a Petőfi-Schiller Egyetemről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. A Legfelsőbb Bíróság ezzel felülbírálta az első fokon született ítéletet: a bukaresti ítélőtábla az ellenzéki pártok panaszának adott helyt. - A kormány még tavaly ősszel hozott határozatot arról, hogy megindítják egy magyar és német nyelven oktató multikulturális egyetem alapításának folyamatát. A döntés ellen tiltakozott a román oktatási minisztérium Andrei Margával az élen, a rektorok országos tanácsa és a kormánykoalíció pártjainak több politikusa is. Az ellenzéki pártok - előbb a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP), majd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt - külön-külön a bíróságon is megtámadták a kormányhatározatot. Az bukaresti ítélőtábla mind a három keresetnek helyt adott. A kormány fellebbezett, s a Legfelsőbb Bíróság júl. 7-én megváltoztatta a RNEP által benyújtott kereset ügyében hozott első fokú határozatot. /Legfelsőbb bírósági döntés. Lehet Petőfi-Schiller- egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

"A Székelyudvarhelyen történt titkosszolgálati megfigyeléssel kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett a négy évvel ezelőtt híressé vált Terasa Anda botrányhoz, amely Bukarestben történt. Egy vendéglőben újságírókat figyeltek meg, és tulajdonképpen csapdába ejtették magukat a megfigyelőket, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) munkatársait. Az ügy azzal ért véget, hogy leváltottak egy magas rangú tábornokot, akinek a beosztottjai voltak a "fiúk". Ez tulajdonképpen Virgil Magureanunak, az RHSZ vezetőjének a manővere volt, hogy megszabadulhasson egyik "kellemetlen" beosztottjától. Annak a látszatát keltették, hogy törvénytelen cselekedetet hajt végre az RHSZ azért, hogy a hivatalon belül leszámolhasson valakivel. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrány esetében ugyanezeket a fogásokat alkalmazták. Szabó Károly szerint provokáció történt. Az esemény nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett. Tehát nem volt mit megfigyelni. Az a gyanúja hogy az RHSZ székelyudvarhelyi kirendeltségének a vezetőjét szeretnék leváltani. - Az RHSZ vezetésének hivatalos magyarázatot kell adnia a parlamentnek a székelyudvarhelyi incidensről - hangsúlyozta Ionut Gherasim, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja az MTI-nek adott nyilatkozatában. - A Demokrata Párt képviselője, Liviu Spataru kijelentette: az RHSZ-nek joga van arra, hogy mindent megtegyen a nemzetbiztonság védelme érdekében. - Az RTDP szenátora, Radu Timofte úgy vélte, hogy az RHSZ akciója teljesen törvényes volt. A szenátor meggyőződése, hogy a titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik "azoknak a szélsőséges magyaroknak a ténykedéséről, akik a területi autonómiával kapcsolatos követeléseket próbálnak megvalósítani. Azt hiszem, a titkosszolgálatnak konkrét adatai vannak arról is, hogy ebben a térségben félkatonai szervezetek léteznek, amelyekről az RHSZ tájékoztatta a hatóságokat, köztük a Legfelső Védelmi Tanács elnökét, Emil Constantinescu államfőt is." - A Nagy-Románia Párt képviselője, Daniela Buruiana Aprodu szerint a legnagyobb gond az, hogy az RHSZ "a magyar revizionizmus rendkívül kényes kérdésében bukott le". Az RHSZ vezetésének emiatt kell számot adnia, mert az "teljesen természetes, hogy az RHSZ ellenőriz minden eseményt, amelyet az RMDSZ ilyen vagy olyan mértékű közreműködésével rendeznek". /Szabó Károly: Provokáció történt Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem a Polgári esték című rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen - közölte júl. 12-én Mircea Gheordenescu, az SRI aligazgatója. Az SRI illetékesei ugyanakkor a magyar Duna Televíziót vádolták azzal, hogy elferdítette a történteket, feltételezéseket tényeknek tüntetett fel, "szekus módszerekről" beszélt, s az RHSZ gépkocsijának egyszerű jelenlétét a törvény megsértésének igyekezett feltüntetni. A titkosszolgálat eddig sem figyelt és ezután sem fog olyan rendezvényeket figyelni, amelyeket a törvényes kereteken belül tartanak be - szögezték le az RHSZ illetékesei. Gheordenescu ehhez hozzátette: "Vajon mit követtek el az est résztvevői a nemzetbiztonság ellen, ha úgy vélték, hogy figyelik őket?" /Cáfol az RHSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Adrian Nastase, a legnagyobb román ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) első alelnöke júl. 13-án, Kolozsváron tartott sajtóértekezletén azt jósolta, hogy ősszel súlyos feszültség fog kirobbanni Erdélyben. A volt külügyminiszter közölte: információi vannak "a magyar revizionisták" lehetséges stratégiájáról, amelyet akkor alkalmaznának, ha romlana a helyzet Romániában. Azt állította, hogy "a maximális feszültség politikáját a külső erők által támogatott belső erők" kezdeményezik. Nastase szerint a múlt heti székelyudvarhelyi incidens - amikor is több helyi lakos akció közben tetten érte a Román Hírszerző Szolgálat embereit - egyik példája annak, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ország egyes vidékein az állami intézmények működése. /Szélsőséges szólamokkal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./"

"Ion Iliescu, az RTDP elnöke kritizálta Radu Vasile és Orbán Viktor találkozóját, valamint a magyar miniszterelnök tusnádfürdői felszólalását. Szerinte a román fél "nem megfelelően védekező" álláspontot mutatott. A Németh Zsolt politikai államtitkár által megfogalmazott elégedetlenséget az új román tanügyi törvénnyel kapcsolatban Iliescu udvariatlan gesztusnak nevezte, mert szerinte a magyarországi románok számára nem biztosított az anyanyelven való tanulás, és beolvasztó politikának vannak alávetve. /Ion Iliescu támadja a X. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"Nagyon nyugtalanító, hogy - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi irányvonalát tekintve - nem zárható ki az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) közti szerencsétlen koalíció - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Jurnalul National című lap júl. 27-i számában megjelent interjújában. Az interjú azt követően látott napvilágot, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 24-én, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem záró vitanapján éppen Tőkés László kérdésére szögezte le: a jelenlegi román ellenzékben nem lát egyetlen olyan erőt sem, amellyel az RMDSZ koalícióra léphetne. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszában kifejtette, hogy az RMDSZ a pontos feltételek megfogalmazása nélkül lépett be ebbe a koalícióba, és ennek a súlyos hibának a következményei nemcsak az RMDSZ vezetését, hanem a romániai magyarság egészét érintik. Amennyiben a jelenlegi ellenzék jut hatalomra, akkor a koalíció minden hibáját az RMDSZ-nek tulajdonítják majd. Tőkés szerint az RMDSZ így arra kényszerülhet, hogy az RTDP-vel vagy más posztkommunista erővel kössön szerencsétlen koalíciót. Ez a lehetőség azért nem kizárt, mert a legutóbbi választáson az "RMDSZ döntéshozó köre Markó Bélával együtt kész volt arra is, hogy akár Ion Iliescu pártjával lépjen koalícióra". - Az RMDSZ szövetségi és tiszteletbeli elnöke között már a múlt héten éles szóváltás zajlott le a sajtón keresztül. Tőkés püspök kemény hangú nyilatkozatban bírálta és elvtelen megalkuvással vádolta az RMDSZ hivatalos vezetését amiatt, hogy a szövetség megszavazta az új oktatási törvényt. Markó Béla visszautasította a vádat, és leszögezte, hogy miközben Tőkés püspök az RMDSZ vezetését, személy szerint a szövetségi elnököt támadja, valójában "az egész romániai magyarságon üt". "Ha a püspök úrban nincs remény és bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni" - fogalmazott Markó Béla. /Szakadás előtt az RMDSZ? Tőkés-Markó vita a választások utáni koalíciós lehetőségekről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) első elnökhelyettese kézhez kapta a Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ az erdélyi konfliktus veszélyéről szóló válaszát, de a politikus megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát. Nastase júliusban arra kérte a hírszerző szolgálatot, foglaljon állást abban a kérdésben, hogy Románia gazdasági, politikai és társadalmi sebezhetőségének elmélyülése esetén Erdélyben fennáll-e egy rendkívüli feszültség kirobbanásának a lehetősége. A politikus akkor kijelentette: olyan értesülések birtokában van, amelyek szerint a magyar revizionisták kész stratégiával rendelkeznek, melyet ősszel alkalmazni is fognak. /Nastase titkos dokumentumot kapott a magyar revizionizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja egyetért azzal, hogy a román titkosszolgálatnak kellene tisztáznia a kinevezett kolozsvári magyar főkonzul ellen megfogalmazott kémvádat - jelentette ki Adrian Nastase, a párt első elnökhelyettese. Nastase szerint "az ügy nagyon kényes", azt az illetékes állami intézményeknek mindenképpen tisztázniuk kell, ami a román titkosszolgálat feladata. /Nastase egyetért Funarral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"Okt. 2-án a Romániai Üzletemberek Egyesületének szervezésében tartottak szemináriumot Kolozsváron. Az eseményen jelen volt Petre Roman, a Demokrata Párt (DP) elnöke, Theodor Stolojan volt miniszterelnök, Teodor Melescanu, a Romániáért Szövetség Párt (RSZP), illetve Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) elnöke. - Ion Iliescu a fokozódó elszegényedés, a vásárlóerő csökkenése miatt a jelenlegi kormányzatot hibáztatta. Petre Roman Románia Európa uniós csatlakozására fektette a hangsúlyt. Teodor Melescanu a jövőbeni kormánykoalíció alapkövét látta ezen a találkozón. /Alakulóban az új kormánykoalíció? Ismét egy "frontban" Iliescu, Roman és Melescanu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy Radu Vasile nem megy el az aradi emlékülésre. Az aradi városi tanácsnak a területátengedés elutasításáról szóló határozata egyes koalíciós pártok képviselőinek közreműködésével születhetett meg, mondta. - Adriana Saftoiu kormányszóvivő okt. 5-én délelőtt jelentette be hivatalosan, hogy Radu Vasile kormányfő Valeriu Stoica igazságügyi minisztert bízta meg azzal, hogy okt. 6-án Aradon képviselje a miniszterelnököt "a román-magyar megbékélési emlékpark alapkőletétele alkalmából tartandó ünnepségeken". - Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke sajtóértekezletén bejelentette: telefonon közölte Radu Vasiléval, hogy nem helyesli az emlékmű felavatását. Iliescu az ezeréves Magyarországnak szentelt emlékműnek nevezte a szoborcsoportot, szerinte ez románellenes gesztus és nagyon súlyos politikai kérdés. /Markó Béla elítéli Vasile távolmaradását az aradi emlékünnepségről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./"

"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a legnagyobb ellenzéki párt, okt. 8-án tartotta országos konferenciáját Bukarestben. A tanácskozáson megújították a párt vezetését, és jóváhagyták a jövő évben esedékes választásokra szóló stratégiát. A párt Ion Iliescu volt államfőt, a párt újraválasztott elnökét jelöli a jövő évben esedékes elnökválasztásra. - A leendő koalíció létrehozásáról már megkezdődtek a tárgyalások az RTDP és a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Párt között. Ehhez a szövetséghez szeretne csatlakozni a jelek szerint a Demokrata Párt is. Adrian Nastase első alelnök szerint az RTDP biztosítani fogja, hogy "Erdély román föld legyen és maradjon". /Iliescu az RTDP államfőjelöltje Választási stratégiájukban nagy hangsúlyt fektetnek Erdély megnyerésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Magyarország megszakítja kapcsolatait Romániával, válságot robbant ki Erdélyben, majd nemzetközi beavatkozást kér - ezt az állítólagos "titkos tervet" hozta a sajtó tudomására Ion Mircea Pascu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) alelnöke, a képviselőház védelmi bizottságának vezetője. Pascu kifejtette: "nem tudja, valós-e ez a terv, de azt tudja, hogy létezik". Szerinte a terv valódiságát bizonyítják "az aradi események", illetve az a rendkívül súlyos körülmény, hogy "már a romániai szabadkőműves páholyokban is nyíltan föderalizálásról, regionalizálásról beszélnek". Pascu "leleplezése" pontosan egybeesik azokkal a figyelmeztetésekkel, amelyeket Adrian Nastase volt külügyminiszter fogalmazott meg az elmúlt időszakban. - A román külügyminisztérium bírálta Adrian Nastase volt külügyminiszter közelmúltban tett NATO-ellenes kijelentéseit. /Ellenzéki honatya Erdély "elszakításáról". Nem tudja, hogy valós-e, de azt igen, hogy létezik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./ Nemrégen a Ziua című napilap összeállításban számolt be a román szabadkőművességet megosztó hatalmi harcokról. Okt. 13-án a képviselőház védelmi bizottsága a sajtó jelenlétében hallgatta ki a román nemzeti páholy nagymesterét a szabadkőművességen belüli föderalizációs törekvésekről. A Ziua szerint a nyugati nemzeti páholyok egy része - belga, holland, francia, magyar és osztrák - egy szebeni származású magyar nagymestert támogatnak Costel Iancu ellenében. Olyan sajtóvélemények is napvilágot láttak, hogy a nyugatiak által támogatott magyar nagymester, André Szakváry alig leplezett célja Románia föderalizálása. A belga nemzeti páholy vezetője a Ziuahoz címzett levelében tiltakozott a vádak ellen, hangsúlyozva, hogy a szabadkőműves alkotmány tiltja mind az idegen országok belügyeibe, mind a vallási, illetve politikai kérdésekbe való beavatkozást. Ennek ellenére a képviselőház védelmi bizottsága kihallgatta Costel Iancut, a román nemzeti páholy nagymesterét, aki azt követően jelent meg a védelmi bizottság előtt, hogy a testület elnöke, Ioan Mircea Pascu - az RTDP alelnöke - sajtóértekezleten az Erdély elszakítására kidolgozott magyar kormányterv súlyos bizonyítékaként emlegette, hogy már a román szabadkőművességet is a föderalizálási törekvések fenyegetik. A nagymester elmondta: Az igazi román nemzeti páholyt is veszély fenyegeti, mivel Romániában, különösen Erdélyben olyan "budapesti, bécsi és párizsi kapcsolatokkal rendelkező szabadkőműves szervezetek jelentek meg, amelyek a romániai nemzeti nagypáholyon ütött rés" segítségével Románia föderalizálását célozzák. /Parlamenti premier. A szabadkőművesség is a föderalizációtól tart. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának múlt heti bukaresti kongresszusán a párt Kisebbségi Tanácsot is alakított, amelynek alelnöki tisztségébe Török Franciscot választották. Hogy milyen feladatkör vár ez utóbbi testületre? Nos, összekötő kíván lenni a TDRP politikai szervezetei és a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségek között. Etnikai jellege nincs - erre ott van az RMDSZ, valamint a Német Demokrata Fórum. /Á. M. [Ágopcsa Mariann]: A TDRP készül a választások megnyerésére: Kisebbségi Tanács, Török Francisc alelnökkel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 15./

"Az aradi összjáték és a színjáték változatlanul eredményesnek bizonyult, állapította meg Lászlóffy Csaba. "Funarióta és vadimtudorkodó banditizmus és tucatnyi per után is szabad uszítás." - Radu Vasile kormányfőt így jellemezte Gabriel Andreescu és Emil Hurezeanu: "Miniszterelnökké való felmentése napján megtette első hódoló látogatását Teoctist pátriárkánál, egy legújabb típusú felesleges-szuper reklám-BMW-ben; mint személyiség így fejezte ki, reflektorfényben, nem szokványos vonzalmát a nyugati modernség és a nemzeti hagyomány iránt Hol a KDNPP és Románia elnöke akar lenni, hol nem akar. Hol szövetségre akar lépni az RTDP-vel, hol mindenkinek megtiltja azt, amiről pár héttel előtt még úgy hitte, hogy megmentheti vele Romániát. Hol tiszteletben tartja a vallásgyakorlás demokratikus szabályainak betűjét és szellemét, hol meghunyászkodik a pátriárka ideges pásztorbotja előtt. Hol van, hol nincs. Ingatag, megfoghatatlanul illékony, jellegtelen, meggyőződés nélküli kormányfő." - Amikor a román miniszterelnök Orbán Viktornak megígért valamit, ő maga is tudta, hogy nem mond igazat. Miért nem világosította föl hát senki a fiatal magyar miniszterelnököt? - kérdezte Lászlóffy, hozzátéve: "emberi, nemzeti méltóságunkban sértenek meg nap mint nap." Magyar részről mindvégig minimalizálni igyekeztek a sajtó, a politikusok és a provokátorok mocskolódásait, gyűlöletszítását. Vajon milyen csodára várnak a magas rangú magyar politikusok, kérdezte Lászlóffy. /Lászlóffy Csaba: Képzeld, hogy beteg! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./"

Felelőtlenség bizonyítékok nélkül a Romániát fenyegető föderalizációról és az erdélyi probléma kirobbantásáról beszélni - jelentette ki Emil Constantinescu államfő a Transilvania Jurnal című új napilap nov. 2-i számában megjelent interjújában. Ezzel reagált az elnök Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökhelyettese vádaskodására. Nastase a román állam egységét fenyegető veszélyre figyelmeztetett. Nastase kijelentése azért is súlyos, mert ő külügyminiszter volt, jelenleg pedig a képviselőház alelnöke - hangsúlyozta Constantinescu. /Lapszemle Constantinescu: Felelőtlenség a Romániát fenyegető föderalizációval riogatni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) alelnöke, ajánlást terjesztett az Európa Tanács elé, amelyben azt kéri, hogy az európai normáknak megfelelő gyakorlat szerint rendezzék az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Frunda György szenátor Nastase indítványáról elmondotta: az RTDP-s politikus beadványának egyetlen célja az, hogy fékezze az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazását Romániában. /Papp Annamária: Értelmetlen Adrian Nastase Európa Tanács-i beadványa - véli Frunda György szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A Nyílt Társadalomért Alapítvány nyilvánosságra hozta a felmérés eredményét. Amennyiben most lennének a választások, a szavazók 46%-a szavazna a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára (RTDP), 17%-a a Román Demokrata Konvencióra (RDK), 13%-a Szövetség Romániáért Pártra (SZRP), 8 %-a a Nagy-Románia Pártra (NRP), 6 %-a a Demokrata Pártra, 5 %-a az RMDSZ-re, más pártokra pedig 5%-uk szavazna. A bizonytalanok vagy nem mennének szavazni/ aránya 46 %. - Az elnökválasztásokat illetően látványosan növekszik Ion Iliescu népszerűsége, jelenleg a szavazók 44%-a voksolna rá (22% ?98 november, 35% ?99 május). Növekedett Teodor Melescanu szavazóbázisa is, ez jelenleg 18%. A választópolgárok 17%-a Constantinescura, 9%-a Corneliu Vadim Tudorra, 5%-a Petre Romanra, míg 7%-a más személyre szavazna. Itt is jelentős a határozatlanok/nem szavazók tábora (42%). /Erdei Róbert: Ha jövő vasárnap lennének a választások? Egy év alatt kétszeresére növekedett Iliescu népszerűsége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Az Egyesült Államok kongresszusának Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága /a Helsinki Bizottság néven közismert testület/ nov. 10-én levelet intézett Romániával kapcsolatban Madeleine Albright amerikai külügyminiszterhez. A levelében aggodalmuknak adtak hangot azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy a jövő évi romániai választásokon Ion Iliescu és pártja, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja a Nagy-Románia Párttal és a Román Nemzeti Egységpárttal koalíciót alkotva kerülne hatalomra. A bizottság szerint ebben az esetben Románia alkalmatlanná válna az EBESZ 2001. évi soros elnöki teendőinek ellátására. Súlyos bírálatot fogalmaztak meg a Romániában tapasztalható emberi jogi kérdésekkel, az antiszemitizmus megnyilvánulásaival és az állam által a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaadásával, illetve kárpótlásával összefüggésben is. /Iliescuék térnyerésétől retteg Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

"A Nagy-Románia Párt Országos Tanácsának ülésén a volt államfő, Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke "üzenetét" közvetítő Ovidiu Musetescu kijelentette: "egyformán gondolkoznak, és egyazon cél vezeti őket". A két ellenzéki pártnak félre kell tennie mindazt, ami még elválasztja őket, hiszen bevallottan egyformán gondolkoznak, ideológiájuk csaknem azonos. Musetescu nem tért ki arra, hogy mit kell félretenni. Nem ártana, ha Vadim szenátor hangfogót tenne szájára, kevésbé vehemensen támadná a nyugati hatalmakat. Iliescu Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártjával 1992 és 1996 között ült már közös csónakban. - Nemrég Ion Iliescu még azon fáradozott, hogy egy csapatba terelje a Nemzetmentési Front utódpártjait, megnyerje magának az időközben hozzá és csapatához hűtlenné vált Petre Romant és Teodor Melescanut. Azonban sem az egyik, sem a másik nem állt kötélnek. Maradt a másik változat, a nacionalista (de inkább nacionálkommunista) szárny megteremtése, összehozása. /Gyarmath János: Iliescu üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"Ion Iliescu pártja az 1989. decemberi, forradalomnak indult, puccsá fajult események 10. évfordulóján általános amnesztiát követelt a volt gyilkosok számára. Azokra a cselekményekre kért kegyelmet, amelyek "az 1989 decemberében érvényes törvények és katonai szabályzatok, valamint az ezek szellemében kiadott parancsok következményei voltak". Magyarán: azoknak, akik a kommunista diktatúra védelmében fegyvert használtak, avagy fegyverhasználatra parancsot adtak ki és továbbítottak. Iliescu sürgősségi eljárást követelt az amnesztia ügyében. Iliescuék a hadsereg, a Securitate, a milícia, mindenféle fegyveres testület tagjait akarják megajándékozni az amnesztiával. Mindezt akkor javasolják, amikor - tíz év elteltével - végre több törvényszéki eljárás a végéhez közeledik. /Szilágyi Aladár: Az RTDP ajándéka. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./"

"Dec. 1-jén tegnap Gyulafehérváron a román nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényeken több mint 10 000-en vettek részt Ion Diaconescu parasztpárti és Petre Roman demokrata párti elnökök Brüsszelben, Ion Iliescu, az RTDP vezetője pedig Lengyelországban ünnepel. Gyulafehérváron Emil Constantinescu államfő jobbnak látta, ha nem az Egyesülés temploma előtt szól a néphez, akkora volt a füttykoncert. A katonai ceremónia és az egyházi liturgia alatt nem hagyták abba a kurjongatást. Az államfő kijelentette, hogy az effajta viselkedés tiszteletlenség a katonasággal és az egyházzal szemben. Az elnök emlékeztetett: hasonló esetre volt már példa, 1990. december 1-jén a Vatra Romanesca tagjai rendeztek hasonló cirkuszt, a kilenc évvel ezelőtt miniszterelnöki minőségben jelen levő Petre Roman a zavargások megfékezése helyett még bátorítón "vezényelte" is a csőcseléket. /Gyulafehérvár: Hagyományos díszszemle és füttykoncert. Emil Constantinescu nem mondhatta el szabadtéri beszédét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"