Emil Constantinescu államfő dec. 14-én több órán át tárgyalt a koalíció vezetőivel, és a 17 tagú kormány tíz lemondott miniszterével, majd úgy döntött, hogy visszahívja tisztségéből Radu Vasile kormányfőt, aki kormánya többségének lemondása ellenére sem akart megválni hivatalától. Az államfő az ideiglenes kormányfő feladatával Alexandru Athanasiu szociáldemokrata politikust bízta meg, aki Vasile kormányában a munka- és szociális ügyek minisztere volt. A tíz lemondott miniszter az államfő kérdésére az új kormány megalakulásáig ügyvivőként hivatalában marad. - Radu Vasile kormányfő tiltakozott Emil Constantinescu államfő őt visszahívó döntése ellen, alkotmányellenesnek nevezve az eljárást, mondván, csak a parlament határozhat a lemondatásáról. - A parasztpárt dec. 14-én felfüggesztette Radu Vasilét a pártban betöltött minden vezetőségi tisztségéből. Ionut Gherasim parasztpárti képviselő viszont kijelentette, hogy a tagságnak több mint a fele, köztük 43 honatya támogatja Radu Vasilét. A párt főtitkári tisztségétől senki sem foszthatja meg őt a kongresszuson kívül. A demokrata párti miniszterek nem mondtak le. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./ Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke a kormányválságot kommentálva kijelentette: precedens nélküli helyzet állt elő. Szerinte az egész ország előrehozott választásokat kíván. Miron Mitrea RTDP-képviselő szerint Vasile menesztésének a procedúrája alkotmány- és nemzetellenes, ellentmond a jogállam szabályainak. - Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szerint viszont Radu Vasilénak tisztségéből való visszahívása alkotmányos. /Ellenzéki vélemények RTDP: az egyedüli megoldás az előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A miniszterelnöki posztra Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank főkormányzója a legesélyesebb. Emil Constantinescu elnök dec. 16-án találkozott az esélyes jelölttel, s megbeszéléseket folytattak. - Az ellenzék továbbra is bojkottálja a parlament munkáját, alkotmányos megoldást követel a miniszterelnök cserére. /Még nem nevezték meg a román miniszterelnököt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Emil Constantinescu államfő hivatalosan közölte, hogy Mugur Isarescut, a Román Nemzeti Bank kormányzóját nevezi ki miniszterelnöknek. Erről az elnök és a koalíciós pártok vezetői állapodtak meg, noha a koalíció gerincét alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban voltak, akik kifogásolták, hogy az új kormányfőt nem a párt adja. A feszültségeket jelezte, hogy Ion Diaconescu, a parasztpárt elnöke dec. 16-án kétszer is újra találkozott az államfővel. - Mugur Isarescu sem fogadta el feltételek nélkül a jelölést. Egyik feltétele az, hogy miután már nem lesz miniszterelnök, ismét a Román Nemzeti Bank kormányzója lehessen, a másik pedig az, hogy ő állíthassa össze azt a csapatot, amelyet magával visz a kormányfői hivatalba. /Enyhülőben a kormányválság. Megegyezés Isarescu személyében. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ A legnagyobb ellenzéki párt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja felfüggeszti tevékenységét a parlament mindkét házában, amíg alkotmányos megoldás nem születik az államfő által okozott politikai válságra, csak ezután vesz részt az új miniszterelnök személyéről kezdett államfői konzultációkon. Az RTDP szerint a válságra a legjobb megoldás a választások előrehozása lenne, amit egy technikai kormánynak kellene megszerveznie - közölte Ion Iliescu, az RTDP elnöke. Kijelentette, az RTDP fontolóra veszi az államfő elmozdítását szolgáló folyamat elindítását. A Nagy Románia Párt szintén bejelentette, hogy aláírásgyűjtést kezdett Emil Constantinescu elmozdítására. /Az RTDP számára továbbra is Vasile a miniszterelnök. Iliescuék Constantinescu elmozdítását fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Dec. 21-én a parlament két házának együttes ülésén Mugur Isarescu kormányfőjelöltként ismertette az új kormány gazdasági programját és beiktatták a kabinetet. Az RTDP parlamenti frakciója bejelentette, hogy nem szavazza meg az új kormányt. A bemutatkozó miniszterelnök nem tett különösebb ígéreteket. Leszögezte, hogy cél a gazdasági reform felgyorsítása és az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány csökkenése. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem hajlandó populista követeléseknek engedni. /Isarescu bemutatta programját. A kormányfő megígérte: nem enged a populista követeléseknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Sem Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, sem Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ellen nem emeltek kifogást a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A bizottság tagjai üdvözölték Hajdúnak miniszterelnök-helyettesi tisztségbe emelését. /Nem emeltek kifogást az RMDSZ-miniszterek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Petre Roman, az új kormány külügyminisztere bemutatkozott a parlamentben. Hangoztatta: fontos feladat Románia integrációja az európai struktúrákba és bejelentette: tanácskozni fog Románia l989 utáni külügyminisztereivel, Sergiu Celackal, Adrian Nastaseval, Teodor Melescanuval, Adrian Severinnel és Andrei Plesuval. /Petre Roman külügyminiszteri céljai Elsődleges cél az EU-csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

"Ion Iliescu megjelent dec. 18-án a Vatra Romanesca marosvásárhelyi kongresszusán és bejelentette, hogy pártja, a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja választási szövetséget kötött a nyíltan magyarellenes Vatra Romanescaval. Iliescu a sajtónak azt állította, hogy ő maga is a VR alapító tagjai közé tartozik. "Utólag viszont, hogy az ország elnöke lettem, nem engedtem meg magamnak, hogy nyilvánosságra hozzam e minőségemet, abból a pártból is, amelyet én hoztam létre, vissza kellett vonulnom... " Bögözi Attila találóan jegyezte meg: most már tudjuk, kinek volt benne a keze 1990-ben a szélsőséges magyarellenes szervezet létrehozásában. És milyen hevesen tagadta ezt a tényt az akkori hatalom! /Bögözi Attila: Aki az ördöggel is cimborálna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./"

Brassó megyében az RMDSZ vezetősége jan. 20-ra hívta össze a megye 72 - RMDSZ-listákon megválasztott - tisztviselőjét. "Az RMDSZ célja az, hogy a földek és erdők mielőbb visszakerüljenek a jogos tulajdonosokhoz. Ez annál inkább szükséges, mert az ellenzéki RTDP hatalomra jutása esetén a törvény módosítására készül. Közismert, hogy Brassó megye szinte minden magyarlakta helységének lakóit érinti valamilyen módon a törvény. Megemlíthetjük Alsórákos, Székelyzsombor, Ürmös, Nagyhalmágy, Nagymoha, Bodola, Keresztvár, Tatrang, Zajzon stb. községeket, falvakat." - jelentette ki Madaras Lázár, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, országos RMDSZ-önkormányzati alelnök. Értékelni fogják az RMDSZ által megválasztott önkormányzati tisztségviselők munkáját. - Azokban a községekben és városokban, ahol a magyar lakosság száma nem éri el az 50%-ot, az értékelő közgyűlés átalakul jelöltállító közgyűléssé. Ekkor mutatkoznak be az új jelöltek is. Ott, ahol a magyarok többen vannak (Apáca, Alsórákos) urnás vagy házhoz szállított szavazócédulás választást tartanak. /RMDSZ-tájékoztató. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

Emil Constantinescu elnök keményen bírálta a legnagyobb ellenzéki pártot, mert az hatalomra kerülése esetén módosítani akarja a mezőgazdasági és erdőterületek tulajdonjogának helyreállításáról most elfogadott törvényt. Constantinescu szerint az RTDP a demokrácia egyik alapelvét hagyta figyelmen kívül, amikor semmibe vette a többség akaratát, és kitartóan igyekezett megakadályozni a törvény elfogadását. /Constantinescu bírálja az RTDP-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A szenátus tavaszi ülésszaka a Petre Roman külügyminiszteri kinevezésével megüresedett házelnöki tisztség betöltésével kezdődött. A kormánykoalíció pártjai közül több magáénak tartja a szenátuselnöki posztot. Verestóy Attila szenátor elmondta: az RMDSZ szenátusi frakciója Mircea Ionescu-Quintust támogatja, ugyanis az Isarescu-kormány alakításakor kötött politikai egyezségek szerint ez a hely a liberálisokat illeti meg. - A jelenlegi kormánykoalíció már nem rendelkezik többséggel a szenátusban, s így a kérdésbe az ellenzéknek is beleszólása van. A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) már mind a három kormánypárttal folytatott tárgyalásokat, anélkül, hogy elkötelezte volna magát. - Eckstein-Kovács Péter kifejtette: a kisebbségvédelmi hivatal szempontjából a diszkrimináció minden megnyilvánulását tiltó törvénytervezet még ebben az ülésszakban való elfogadtatása lenne a fontosabb. /Erdei Róbert: /Nincs koalíciós többség a szenátusban A kormánypártokat elhagyók szavazatán múlnak a döntések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szenátus végül a megválasztáshoz szükséges minimális 72 szavazattal Ionescu-Quintusra voksolt. A Demokrata Párt jelöltje alelnöki tisztséget kap. - Megtörténtek a választások a képviselőházban is a nem magyar nemzeti kisebbségek is kaptak végre helyet, pontosabban egy jegyzői tisztséget a képviselőház Állandó Bizottságában. Mint ismeretes, a képviselőház elnökét négy évre választották, Ion Diaconescu tehát megmaradt tisztségében. A két alelnöki tisztséget két RTDP-s, Miron Mitrea és Adrian Nastase tölti be. Az RMDSZ-nek egy titkári tisztség jár, erre a frakció ismét Kónya-Hamar Sándort jelölték, Böndi Gyöngyike ellenében. /Mircea Ionescu Quintus a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Székelyudvarhely mellett, Bikafalván ülésezett a Romániai Magyar Szabaddemokra Párt /RMSZDP/ vezetősége febr. 5-én, a román sajtó élénk érdeklődése közepette. Mint ismeretes, a Kiss Kálmán vezette párt Marosvásárhelyen alakult a '90-es években, akkor még Frunda György is tagja volt. A pártot 1996-ban, közvetlenül a választások előtt jegyezték be az akkori kormánypárt, a TDRP hathatós támogatásával, s most a pártelnök szerint tizenkét megyében 17 000 tagjuk van. A Transilvania Jurnal az eseményről szóló beszámolóját Szeg az RMDSZ talpában: a Magyar Szabaddemokrata Párt beszédes címmel közli. Kiss szerint az RMDSZ nem vonzza a magyar választókat, mert vezetői az elmúlt években kompromittálták magukat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ Kiss Kálmán elnök nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Szabadkozott: "rengeteg alaptalan vád" érte őket, főleg az RMDSZ részéről. Kijelentette, hogy semmiféle anyagi támogatásban nem részesülnek, tagadta, hogy pártjuk 1996-ban Iliescu pártjának segítségével jött létre. Kiss Kálmán kifejtette, hogy pártjuk célja a szociális piacgazdaság megteremtése, a romániai magyarság jogainak érvényesítése. Pártja napokon belül megnyitja befektető irodáit, amelyek adatbankként, vállalkozói tanácsadóként működnek majd. Első lépésként Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Aradon és Szatmárnémetiben nyílnak irodáik. Az RMSZDP alternatívát kínál az RMDSZ-ből kiábrándult választók számára. Kiss Kálmán pártja a választásokon az RMDSZ-szel nem akar együttműködni, viszont tárgyal néhány román politikai párttal. /Szentgyörgyi László: Ezeréves jövőt ígérnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

Az egyik képviselő javasolta: a kommunista rezsim idejéből származó, állambiztonsági ügyeket taglaló dokumentumok titkossági ideje csak ötven év legyen, s ne száz, ahogy azt a jelenlegi törvény előírja. A módosító javaslat febr. 15-én megbukott az alsóházban. Az RTDP képviselői ellenezték a módosítást, hiszen nem fűződik érdekük ahhoz, hogy az 1950-ig született dokumentumok nyilvánosságra kerüljenek. Akkor ugyanis kiderülne nagyon sok minden arról, hogy miként is koboztak el kommunisták annyi ingatlant, termőföldet, erdőt, miként zajlottak a politikai perek stb. A koalíciós honatyák hiányoztak az ülésteremből, s több parasztpárti képviselő "átszavazott". A parasztpártiak egyre inkább saját magukat hozzák lehetetlen helyzetbe. /A hatalom nem akarja megtartani a hatalmat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./

Február 29-én Kerekes Károly Maros megyei képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásokat, amelyek semmiben sem különböznek a tíz évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az ország euroatlanti integrációját gátoló, nemzeti gyűlöletet szító megnyilvánulásokkal szemben a romániai politikai elit nem maradhat közömbös. /Kerekes Károly politikai nyilatkozata a Képviselőházban. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 29. - 1669. sz./ Előzmény:A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) bízik abban, hogy szoros együttműködés alakul ki a párt és a Vatra Romaneasca nevű szervezet között - állt abban az üzenetben, amellyel Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke üdvözölte a szélsőségesen nacionalista szervezet alapításának 10. évfordulóját. A magyarellenes Vatra Romaneasca febr. 26-án ünnepelte Marosvásárhelyen alapításának 10. évfordulóját. Az ünnepség díszvendége és vezérszónoka Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke volt. A magyarok már ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét és ezért vajon ki fizet kártérítést - ez volt Tudor beszédének egyik központi gondolata. A PRM elnöke a mintegy 3 ezer fős tomboló hallgatóság előtt kijelentette, hogy amennyiben hamarosan ő lesz Románia elnöke, néhány óra alatt rendet teremt a románok hazájában: elkobozzák a törvénytelenül szerzett vagyonokat, feloszlatják az RMDSZ-t és bevezetik "a törvényesség diktatúráját". /C. V. Tudor a Vatra 10. évfordulóján. A magyarok ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja febr. 29-i sajtóértekezletén bejelentették, hogy Ion Iliescu levélben tájékoztatta Emil Constantinescu államfőt a tudomására jutott tervről, melyet az elnök hivatala dolgozott ki az ő fizikai megsemmisítésére, s egyben magyarázatot kért az elnöktől. - Az államfői hivatal közleményben tudatta, hogy Emil Constantinescu államfőt megdöbbentette Ion Iliescu levele. A vádak olyan súlyosak, hogy Ion Iliescunak azonnal Románia Legfelső Ügyészségéhez kell fordulnia. /Iliescu merénylettől tart. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Febr. 26-án ünnepelte Marosvásárhelyen a Vatra Romanesca alapításának tizedik évfordulóját. A mintegy 3000 megjelent tömeg előtt először Ion Iliescu RTDP-elnök üzenetét olvasták fel, amelyben a volt államfő pártja és a VR által aláírt választási együttműködés fontosságát emelte ki. Ezután Lazar Ladariu PNEP-es képviselő emelkedett szólásra: "Marosvásárhely a románok szenvedésének fővárosa, ahova, ha nem létezett volna a Vatra, ma már csak útlevéllel jöhetnénk" - mondta. A jelenlegi "veszélyeket" sem hagyta ki a RNEP-es honatya, felemlegetve Kolumbán Gábor "közismert szemtelenségét", valamint Szász Jenő "szégyenletes utcanévváltoztatásait". C. V. Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt elnöke beszédében kijelentette, hogy a "a VR a Maros román vérrel szennyezett vizéből született". Ezután a nemlétező "márciusi magyar kegyetlenkedések" kerültek sorra, majd így folytatta: "az általunk törvény által feloszlatott RMDSZ tagjainak nagy része az RNP-be fog majd iratkozni". Ennek ellenére meg kell szabadulni az országot fenyegető "krónikus hungaritisz"-től. A ciánszennyeződésről is beszélt: "Sajnálatos, ami történt - mondta -, de azt senki sem veszi figyelembe, hogy az RMDSZ imposztor főnökei által vezetett vérengző természetű magyarok több mint ezer éve ciánnal szennyezik lelkünk kútjait". Markó Bélát "Lenin múmiájának" nevezte, s kitért az RMDSZ-elnök "egy sepsiszentgyörgyi borpincében" tartott esküvőjére is. "Minden jót kívánok neki, s azt, hogy csináljon még tíz kicsi Lenint, de maradjon ott a pincében, amíg én a beszélőbe nem hivatom" - dübörögte. Ezek után a hatalmon levő román pártok vezetői kerültek sorra. Valeriu Stoica igazságügy-minisztert "gyerekkereskedőnek és ingatlanüzérnek" nevezte, majd rátért Emil Constantinescu államelnök jellemzésére: "Az elnök szégyenletes besúgást folytat az NRP és az RTDP ellen, de sebaj, nem kell figyelembe venni, mert jócskán elment az esze" stb. /Réman Tibor: Vadim azt kívánta Markónak, hogy csináljon még tíz kicsi Lenint. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 2./

Márc. 2-án három magyar és egy román szenátor kivonult a felsőház gazdasági és jogi bizottságának együttes üléséről. A két testület összevont tanácskozásán az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezeten kellett volna tovább dogoznia a honatyáknak. Frunda György, Seres Dénes és Puskás Bálint Zoltán, valamint Voicu Glodean azért vonult ki tüntetően, mert az Iliescu-féle, hatalomra készülő TDRP kormánykoalíciós segédlettel akarja elérni, hogy a készülő törvény lényegét hatálytalanítsák. Nevezetesen azt, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben közintézmények működnek, ne adják vissza tulajdonosaiknak, illetve örököseiknek, hanem fizessenek értük kártérítést. /Benkő Levente: A magántulajdonhoz való jog nem alku tárgya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

A parlament szakbizottságai kivizsgálást kezdeményeztek az elmúlt napokban kirobbant, és Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatban. A Cotidianul bukaresti napilap ismertette a Zavtra című orosz hetilap cikkét, amely szerint Románia és Oroszország között egyeztetések folytak egy titkos telefonvonal kiépítése érdekében, amely összekötötte volna a Kremlt a Cotroceni-val. Az orosz hetilap kommentárja szerint amennyiben Romániában ismét a baloldal kerül hatalomra, Oroszország növelheti befolyását a Balkánon. Újabb "szenzáció" járta be a sajtót: az Evenimentul Zilei idézte Nicolae Plesita tábornokot, aki szerint Ion Ratiu, a KDNPP néhány hónapja elhunyt alelnöke "a magyar irredentizmus elleni harcban" együttműködött a Szekuritáté külföldi hírszerzési részlegével. - Teodor Melescanu volt külügyminiszter cáfolja, hogy Cotroceni és Kreml között egyeztetések folytak volna egy "forró vonal" bevezetése érdekében. Az RTDP a parlament szakbizottságait az ügy sürgős kivizsgálására szólítja fel, mivel szerintük ez kizárólag az RTDP és annak elnöke, Ion Iliescu ellen irányul. Rákóczi Lajos képviselő elmondta: 1958-ban kormányközi egyezmény született Románia és Szovjetunió között a speciális telefonvonal bevezetéséről. Ezt követte az 1969-ben elfogadott egyezmény, amely a különleges távirati vonalakról rendelkezett. Ez a két jogi norma működött 1989-ig, amelynek értelmében speciális telefonvonallal összekapcsolták a volt KGST-országokat. 1990-ben nem tárgyalták újra a kérdést. 1991-ben az orosz föderáció levélben fordult a román Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz, amelyben a kapcsolatok újraértékelését, illetve az ilyen jellegű szolgáltatásokról szóló új egyezmény megkötését javasolta. Az orosz és a román fél azonban nem tudott megegyezni. 1994-ben azután aláírtak egy technikai egyezményt anélkül, hogy konzultáltak volna a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal és a külügyminisztériummal. Úgy néz ki, hogy a javaslat Ion Iliescu volt államfő köréből jött. - Az információk zavarosak, a jövő héten is folytatják a meghallgatást. 1997-1998-ban a külügyminisztérium utasítást adott ki, amelyben elrendeli, hogy az összes ilyen jellegű telefonkapcsolatot meg kell szüntetni. Így 1998-ban megszűnt Csehországgal, 1999-ben Magyarországgal, 2000-ben Bulgáriával, idén, március 20-án némították el az orosz-román telefonvonalat is - tájékoztatott a képviselő. /Papp Annamária: Tovább bonyolódik a "Zavtragate" Inkább az állami intézmények közt kellene "hot-line" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) márc. 27-i közleményében felszólította a párt tagjait, foglaljanak határozottan állást a Ion Iliescut ért alaptalan támadások ellen. Néhány nappal korábban ugyanis Christopher Smith és Frank Wolf, az amerikai kongresszus képviselői aggodalmukat fejezték ki Iliescu esetleges újraválasztásával kapcsolatban. Az RTDP vezetősége elutasította a Ion Iliescu ellen irányuló "felelőtlen" rágalmakat. Ion Iliescu a BBC-nek adott nyilatkozatában hevesen támadta a két amerikai politikus által tett kijelentéseket. Szó szerint idézték a lapok kijelentését: ha megismétlődnek az ehhez hasonló nyilatkozatok (a Nyugat részéről), "orrba kell vágni őket!" /"Orrba kell vágni a Nyugatot" Az RTDP-t felháborítja az amerikai képviselők figyelmeztetése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Gyengülhet Románia tárgyalási pozíciója a NATO-csatlakozással kapcsolatos egyeztetéseken, ha újra Ion Iliescu és pártja kerül hatalomra - nyilatkozta ápr. 3-án a BBC-nek Jonathan Eyal. A londoni székhelyű Stratégiai Tudományok Királyi Kutatóintézetének igazgatója ugyanúgy óvott a román exállamfő visszatérésétől, mint néhány nappal ezelőtt két amerikai kongresszusi tag. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja reagált erre: Radu Timofte szenátor azt állította, hogy Eyal Emil Constantinescu államfő választási ügynöke. /Újabb figyelmeztetések Nyugatról. Iliescuval a NATO-ból is kimaradunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

Ápr. 4-én a Legfelsőbb Bíróság döntött: megalapítható a Petőfi-Schiller Tudományegyetem. A testület helyt adott a kormány fellebbezésének. Előzőleg a bukaresti Fellebbviteli Bíróság elfogadta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Nemzeti Egységpárt által megfogalmazott kifogásokat, és úgy ítélte meg, hogy a tanintézet megalapítása törvénytelen lenne. /(-halmi): Mégis lesz Petőfi-Schiller? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./ Kötő József oktatási államtitkár szerint a Legfelsőbb Bíróság határozata politikailag fontos döntés. Ebben a helyzetben újra kell elemezni a tennivalókat, a kérdést meg kell beszélni az illetékes szakemberekkel, civil szervezetekkel, egyesületekkel és alapítványokkal, és ennek értelmében kell majd tovább lépni. Az ápr. 5-i román sajtó állítása szerint a magyar-német nyelvű egyetem valószínűleg Kolozsváron működne. Alexandru Lapusan Kolozs megyei RTDP-s képviselő kijelentette: gyanakvással fogadja a Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának gondolatát, pártja csupán alapos tájékozódás után hozza majd nyilvánosságra hivatalos álláspontját ebben a kérdésben. Ioan Gavra Kolozs megyei RNEP-es képviselő meggyőződése, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése ellenére a Petőfi-Schiller mégsem hozható létre. /Újra kell elemezni a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem ügyét - véli Kötő József oktatási államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

"Orbán Viktor idejön, hogy kioktasson bennünket és megmondja nekünk, hány magyar konzulátusra van szükség Romániában - fogalmazta meg a Szociális Demokrácia Romániai Pártja felháborodását a párt első alelnöke, Adrian Nastase, aki Konstancán nyilatkozott az eseményről. Megfogalmazása szerint "a magyar miniszterelnök mostanáig úgy járkált Erdélyben, mintha a román-magyar kapcsolatok sétaterén parádézna". Ezt - így Nastase - a jelenlegi román kormány "szervilizmusa tette lehetővé. Nastase úgy vélte, hogy miután a románoknak nem kell vízum a magyarországi utazáshoz, semmi értelme nincs új magyar konzulátusokat nyitni Romániában. Valójában arról van szó, hogy "a konzulátusok megnyitásával a magyar kormány prefektúráját akarják létrehozni a székelyeknél". A PDSR első alelnöke szerint új magyar konzulátusok megnyitását Romániában a két ország közti gazdasági kapcsolatok sem indokolják, mivel a magyar cégeknek az egész határtérségben együttműködési tervei vannak a román vállalatokkal, s "megpróbálnak egy megosztott szuverenitású zónát kialakítani". Nastase, aki korábban külügyminiszter is volt, emlékeztetett: Orbán Viktor pártja rendkívül negatív véleménnyel volt a román-magyar alapszerződésről., akárcsak az RMDSZ az alkotmánnyal kapcsolatban. Orbán Viktor már "kiforgatta az alapszerződés 4. cikkelyét, amely leszögezi, hogy a két fél tiszteletben tartja a közös határok sérthetetlenségét, kölcsönösen tiszteletben tartják egymás területi integritását és nem lépnek fel területi igényekkel". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

"Nagyon naiv az, aki elhitte, hogy a Kárpátok lejtőin egy-két év alatt megszűnik a szélsőnacionalizmus, hogy a többség végre hajlandó lesz lehajolni a kisebbség felé, állapította meg Ujj János. Amikor szükséges, azonnal elő lehetett húzni a még most is biztos győztes (vörösre vagy zöldre festett) adu ászt, rá lehet mutatni a kisebbségre, hogy ő az oka az ország leromlásának. "Következnek a választások, s most egyre többször hallhatjuk azt a visszautasítást, hogy most éppen azért nem esedékes jogos követelésünk teljesítése, mert az veszélyeztetné a különben demokratikus koalíció választási győzelmét. Csakhogy négy év alatt sohasem volt aktuális a magyar nyelvű állami egyetem létrehozása, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, az önálló iskolahálózatunk ügye." Az újságíró feltette a kérdést: négy év alatt mit tettek a szélsőnacionalizmus ellen? Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja alelnöke halódó, szomorú pártnak nevezte az RMDSZ-t, annak ellenére, hogy az a közvélemény-kutatás alapján még most is a magyar szavazópolgárok 96 százalékának a bizalmát élvezi. Ion Iliescu volt államelnök pedig nem a fasisztoid ideológiát valló pártokat nevezte szélsőségesnek, hanem az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyes köreit. Éppen most vonulnak fel a sepsiszentgyörgyi románok egyházi zászlók alatt, papjaik kíséretében, azt követelve, hogy a betelepítések, az erőszakos romanizálás ellenére is még mindig 75 százalékban magyar többségű megyében csak egyetlen hivatalos nyelvet ismerjenek el a helyi közigazgatásban, a románt. /Ujj János: Megkezdődött! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./"

Ápr. 20-án a választási kampány alatti magatartással kapcsolatos protokollt írtak alá parlamentben nyolc párt képviselői. A dokumentum rögzíti azokat az elveket, melyeket az aláírók vállaltak: más pártok rágalmazásának és lejáratásának mellőzése, saját programok ismertetésére épülő pozitív kampány folytatása, a szélsőséges megnyilvánulások és az intolerancia mellőzése, a jelöltek magánéletére vagy bármely kisebbségi, vallási, etnikai, szexuális stb. hovatartozására utaló támadások kirekesztése, az alkotmány és a törvények betartása, a választásra szánt pénzalapok önkéntes közlése. Mi történik, ha valaki megszegi ezen szép elveket? Az aláírást kezdeményező Pro Democratia Szövetség fenntartja a kihágások nyilvánosságra hozatala jogát. Más szóval: nem történik semmi. A dokumentumot aláírta a Szövetség Romániáért, az RMDSZ, RTDP, Parasztpárt, Egységpárt, Jobboldali Erők Szövetsége, Demokrata Párt, Liberális Párt. A Nagy-Románia Párt nem válaszolt a meghívásra. /Választási protokoll. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ Az RMDSZ Ügyvezető Elnökség keretében április 20-tól működik az RMDSZ Választási Információs Központja, amelynek feladata elősegíteni minden olyan információ közvetítését, amely a választási kampánnyal kapcsolatos. Az iroda felelőse Sebesi Klaudia. - Április 20-tól, a választási kampány rajtjától kezdődően naponta 17.30 és 18.30 óra között sugároz kampányműsort a Román Televízió, e műsor keretében április 21-én sugározzák az RMDSZ választási klipjét kb. 18.00 órától. Ebben Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök választási gondolatait ismerhetik meg a nézők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./

Henri Pons, a párizsi Igazságügyi Palota gazdasági kérdésekben járatos elöljárója megjelent Bukarestben - megjelenése riadalmat keltett ellenzéki berkekben - ugyanis egy nagyszabású pénzmosási ügyben kíván nyomozni. A kiszivárgott hírek szerint a kilencvenes évek közepének TDRP-s vezérei - hogy pontosan kik, azt még nem lehet tudni - egy Franciaországban létrehozott cég segítségével mosták tisztára az állami költségvetésből eltulajdonított milliárdokat. A Le Parisien nem titkolta: az ügy nagyon kényes, hiszen jelentősen átrajzolhatja néhány vezető román politikus portréját. Egyelőre érintettnek látszik Adrian Nastase, Teodor Melescanu, Viorel Hrebenciuc, Liviu Razvan Temesan, Mircea Cosea, Iosif Boda... vagyis csupa egykori kormányzati vezető, akik most kötelesek lesznek megjelenni a törvény előírta meghallgatáson. Ez a pénzmosási ügy nem sokkal a "vörös drót" esete után pattant ki, arra enged következtetni: lesznek még időzített botrányok és leleplezések. "Akár azt is gondolhatnánk: több előre megírt botránykrónika és leleplezési forgatókönyv hever távoli országok tekintélyes intézményeinek páncélszekrényeiben" - írta Kereskényi Sándor. Az újságíró szerint ha román demokrácia keretei tágulnak, "nekünk csak jó lehet." - Mennyire züllött lehet itt a közéleti szereplőgárda? /Kereskényi Sándor: Mosás és mosakodás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 6./

Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke elismerte, hogy a csalással és pénzmosással vádolt román-francia üzletember, Adrian Costea meghívására és vendégeként járt 1998. decemberében Párizsban. A francia hatóságok azzal a gyanúval nyomoznak Costea után, hogy az üzletember jelentős összegeket tüntetett el Franciaországban alapított cégeinek számláiról. A pénz az állami tulajdonban lévő Bancorextől érkezett azoknak az üzleteknek a lebonyolítására, amelyeket 1992 és 1996 között Costea román kormánytagok, magas rangú kormányhivatalnokok és Ion Iliescu volt államfő közeli politikai tanácsadóinak közvetítésével kötött román társaságokkal. A francia vizsgálat szerint Costea cégei közel 1 millió francia frankot költött befolyásos román vendégek franciaországi szállodai számlájára. Adrian Nastase és felesége két éjszakát töltött egy Párizs környéki luxusszállodában Costea vendégeként. A 4625 frankos számlát az a cég fizette, amelyet Costea azért hozott létre, hogy a román kormány megbízásából egy Romániát népszerűsítő fotóalbumot adjon ki. Az album elkészítésére átutalt 5,7 millió dollár mintegy egyharmada eltűnt a cég számlájáról. - Costea 1973-ban elhagyta Romániát. Előbb Izraelben telepedett le, ahol megkapta az izraeli állampolgárságot. Később Franciaországba költözött és 1996-ban, Ion Iliescu elnökségének utolsó hónapjaiban kapott ismét román állampolgárságot. Ebben az időben Románia külügyminisztere Teodor Melescanu volt. Teodor Melescanu, aki jelenleg az ellenzéki Szövetség Romániáért Párt vezetője és államfőjelöltje, többször is járt úgy Franciaországban, hogy szállodai számláit Costea cégei fizették. Melescanu a pénzmosási botrány kirobbanásakor azt közölte, hogy nem ismerte Adrian Costeát. /Kivizsgálják Costea viselt dolgait. Napról napra dagad a pénzmosási botrány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Costea, a francia igazságszolgáltatás által pénzmosással vádolt román üzletember az Evenimentul Zilei napilapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy 1996-ban törvénytelenül pénzelte Ion Iliescu volt elnök választási hadjáratát: 1996 májusában több postai csomagban egymillió Franciaországban nyomtatott választási plakátot küldött Romániába, összesen kétmillió frank értékben. Costea elmondása szerint senki nem fizetett a plakátokért, ezért végül vállalata egyenlítette ki a számlákat, nehogy feltűnjön a francia adóhatóságnak. "Ilyen műveleteket nem lehetett volna végrehajtani Iliescu tudomása nélkül" - tette hozzá a nyilatkozó. A Bancorex több százezer dollárt juttatott a "francia kapcsolatnak", s a pénz választási plakátok és képeslapok formájában tért vissza az országba, és egyelőre nem világos az sem, hogy a vámszabályoknak megfelelő módon. Costea ugyanakkor azt is nyilvánosságra hozta, hogy Emil Constantinescu elnök kétszer is megerősítette tisztségében, mint Románia "utazó nagykövetét". A botrány által érintett Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának a vezetősége úgy határozott, hogy ezután nem válaszol egyetlen "támadásra" sem az ügy kapcsán, amíg az igazságszolgáltatás nem mond véleményt. Az RTDP különben továbbra is úgy véli, hogy a jelenlegi hatalom kampányérdekből gyakorol nyomást a hazai jogi szervekre, hogy csökkentse Iliescu pártjának választási esélyeit. Teodor Melescanu volt külügyminiszter szintén tagadta, hogy Adrian Costeának meghatározó szerepe lett volna pártja, a Szövetség Romániáért nevű alakulat megalapításában. Melescanu ugyanakkor elismerte, hogy Costea pénzelte egy franciaországi látogatását. /Costea még mélyebbre nyomja Iliescut. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 13./

Ion Iliescu elnökjelöltsége alkotmányellenes, mert harmadik mandátumáról van szó - jelentette ki Ion Diaconescu parasztpárti elnök és hozzátette, hogy pártja alighanem az alkotmánybírósághoz fordul, ha az 1996-ban benyújtott hasonló óvásukhoz képest új elemek jelentkeznek. Az akkori bírósági döntés, amely Iliescu jelöltségét törvényesnek ítélte meg, helytelen volt. Remus Opris főtitkár arra mutatott rá, hogy Iliescu és az RTDP részéről kétértelmű nyilatkozatok hangzottak el a Costea-botránnyal kapcsolatban, ami a volt államelnököt kizárja a következő mandátumért való versenyfutásból. Valeriu Stoica szerint nem időszerű a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja közötti szövetségről beszélni. - Iliescu is cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy pártján belül az ő eltávolításáról folynának tárgyalások. /Politikusok Iliescu jelöléséről. Tiltakoznak a parasztpártiak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Máj. 23-án a képviselőházban megvitatták a legnagyobb ellenzéki párt, a TDRP privatizációról szóló egyszerű indítványát. Az RMDSZ képviselőházi csoportjának álláspontját Ráduly Róbert Kálmán, helyettes frakcióvezető fejtette ki. Megállapította, hogy a privatizáció nem haladt a kormánykoalíció által kívánt ütemben, ennek okát azonban a volt kormánypártok, a mai ellenzékiek halogató, késleltető ténykedésében határozta meg. Az RMDSZ támogatja a privatizációs folyamatot, ezért az RMDSZ képviselőházi frakciója az indítvány ellen szavaz. A vita után a képviselőház elvetette az ellenzék egyszerű indítványát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./

Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke bejelentette: érvényteleníteni fogja a multikulturális egyetem létrehozásáról szóló törvényt, ha hatalomra jut. Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke nyilatkozatában azzal fenyegetőzött, hogy "óriási politikai válság robban ki", ha megpróbálják megakadályozni Iliescu indulását. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke reagált Szent-Iványi Istvánnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének azon kolozsvári kijelentésére, miszerint Romániában egy esetleges posztkommunista, szélsőséges politikai erőkből álló kormány negatívan befolyásolja az integrációt, ilyen esetben pedig Magyarország támogatása is kérdésessé válik: Iliescu elutasította Szent-Iványi kijelentéseit, és felszólította a román kormányt, kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./ Szent-Iványi István sajnálatát fejezte ki, amiért Romániában egyesek félreértették kijelentését, s belpolitikai célokra kívánják felhasználni: "Kolozsvári sajtótájékoztatómon arról beszéltem, hogy amennyiben Romániában posztkommunista és szélsőséges erők együtt kerülnek hatalomra, s hasonlatos politikát folytatnak, mint 1996 előtt, akkor mind Magyarország, mind a többi NATO-tagállam számára kétségkívül nehezebb lesz Románia támogatása, mint a jelenlegi kormány alatt" - hangsúlyozta. Magyarországnak az ott élő magyarok, illetve a szomszédság miatt alapvető érdeke, hogy Románia a NATO-nak és az EU-nak egyaránt tagja legyen. /Szent-Iványi: Szándékosan félreértelmezték a nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke hosszas huzavona után elismerte, hogy valóban együttműködött a csalással gyanúsított Adrian Costea román származású francia üzletemberrel. Ion Iliescu bejelentette, hogy a vállalkozó valóban készített neki számos plakátot. Iliescu eddig cáfolta, hogy választási kampányukat pénzelte volna Costea. A Costea-üggyel foglalkozó szakbizottság előtt máj. 30-án megjelent Viorel Hrebenciuc volt kormányfőtitkár és Iosif Boda, Iliescu volt kampányfőnöke. Eddig mindketten halogatni próbálták a vallomástételt. Hrebenciuc neve a másik ügyletben is felmerült, amelynek során Costea egyik cégével illegális olajüzletet bonyolított az akkori román vezeté. Egyes elemzők szerint Iliescuék szándékosan robbantották ki a FNI-ügyet és próbálják most csődbe vinni a teljes bankrendszert, így próbálják elterelni a figyelmet a Costea-ügyről. /Costea-ügy. Iliescu beismerte bűnösségét! = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 31./ Viorel Hrebenciuc aláírása szerepel a Costeával megkötött szerződésen, amely 600 ezer tonna gázolja Romániába szállításáról szólt. /Ágoston Hugó: Többet tudnak, mint amit elmondtak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

Kolozsváron a választások végleges eredménye: 270 049 szavazati joggal rendelkező állampolgárból 146 370 járult az urnákhoz /54,2 %/. Az érvényes szavazatok száma 143 394. A polgármester-jelöltek rangsora a következő: Gheorghe Funar (Nagy-Románia Párt) 45,88%, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) 21,15%, Serban Radulescu (Román Demokratikus Konvenció) 11,44%, Teodor Groza (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja) 5,8%, Aurel Tamas (Román Humanista Párt) 3,78%, Romulus Zamfir (Nemzeti Liberális Párt) 2,33%. A szavazatok száma: Gheorghe Funar 65 790, Eckstein-Kovács Péter 30 330, Serban Radulescu 16 407, Teodor Groza 8322, Aurel Tamas 5418, Romulus Zamfir 3344. Egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok 51 százalékát, ezért jún. 18-án újabb forduló lesz. A városi tanácsosi listákra 140 496-an adták le voksukat, ebből 5362 szavazatot érvénytelenítettek. Az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt 8-8, az RTDP 5, az RDK és a Román Nemzeti Egységpárt 3-3, az NLP és a Szövetség Romániáért Párt pedig 2-2 tanácsost juttat a helyi döntéshozó testületbe. A szavazatok száma: RMDSZ 31 618, NRP 30 762, RTDP 16 605, RDK 10 264, NLP 5432 és SZRP 4606. Eckstein-Kovács Péter elmondta, hogy 1992-ben Kolozsváron 24 ezren, most pedig 31 ezren szavaztak az RMDSZ tanácsosi listájára. /Kiss Olivér: Eckstein-Kovács Péter a második fordulóban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter több szavazókörzetben tapasztalt szabálytalanság és törvénytelenség miatt óvást nyújtott be a Választási Bizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 6. - 1637. sz./

Hargita megyében az RMDSZ 30 polgármesteri, 570 helyi és 27 megyei tanácsosi mandátumot nyert az első fordulóban. 263 716 szavazópolgár szerepelt a megyében a választói névjegyzékeken, a polgármester-jelöltekre leadott érvényes szavazatok száma 145 537 volt. E szavazatok megoszlása: RMDSZ - 70 337, függetlenek - 53 879, Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) - 7504, Nemzeti Liberális Párt (PNL) - 3706, Szövetség Romániáért (APR) - 2508, Székely Ifjak Fóruma (SZIF) - 1662, ezenkívül több párt kapott ezren aluli voksot, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt 253 szavazatot kapott. A szavazatok alapján a megye 58 településén 30 polgármesteri mandátumot nyert az RMDSZ, 6 mandátumot a független jelöltek, 2 mandátumot a PDSR és egyet a PNL. 19 településen második polgármester-választási fordulót tartanak jövő hét végén. - A helyi tanácsosokra leadott érvényes szavazatok száma 132 751 volt. A megye helyi önkormányzataiban megpályázható 786 tanácsosi mandátum a következőképpen oszlik meg: RMDSZ - 570 (69 683 szavazat), függetlenek - 76 (39 422), PDSR - 41 (4784), PNL - 28 (4009)... az Udvarhelyért Polgári Egyesület - 8 (4383). A megyei tanácsosi jelöltlistákra leadott érvényes szavazatok száma 132 318 volt. A 37 mandátum a következőképpen oszlik meg: RMDSZ - 27 (81 827 szavazat), APR - 6 (4408) és Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) - 4 (4781). /Fölényesen vezet az RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./ Csíkszeredában a polgármester-jelöltek közül dr. Csedő Csaba István független jelölt kapta a szavazatok 67 %-át, Bíró Albin RMDSZ-jelölt pedig a 20 %-át. Csíkszereda tanácsába 20 RMDSZ-es és egy független /Bencze Zoltán/ jutott be. /Színmagyar tanács Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./