"A temesvári küldöttgyűlés bizalmi szavazással úgy döntött, hogy Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke áll majd a Temes megyei RMDSZ képviselői listájának első helyén. Toró T. Tibor kifejtette: elsősorban azt kifogásolja, hogy felerősödött az RMDSZ pártjellege, és elnyomja a többi jellemzőit. "Olyan módon kellene az RMDSZ-nek összefognia a magyar társadalmat, ahogyan keretet adnak egy társadalomnak a helyi önkormányzatok, illetve a központi kormányzat, parlament." Szavazással kell kialakulnia annak a csoportnak, amely megkapja időnként a vezetés felelősségét. "Ez jelenleg nem így van, leginkább egypárt-rendszerhez hasonlít a szövetség szerkezete." A régi gárda, a még tisztségben levő képviselők foglalták el a listák befutó helyeinek nagy részét, ennek ellenére az RT néhány jelentős sikert is elért: Csíkszeredán a fiatal református lelkész Sógor Csaba Hajdú Gábort, a tisztséget viselő államminisztert győzte le. A sepsiszentgyörgyi kampány sikeres volt, Tamás Sándor RT-alelnök megnyerte az előválasztást, Bihar megyében pedig Szilágyi Zsolt listavezető. Ők mind a Reform Tömörülés tagjai. Ami Mátis Jenő esetét illeti, Kolozsváron egy erős mezőny van, ilyen mezőnyben harmadiknak lenni nem szégyen. Temesváron a kereszténydemokrata mozgalom politikai alelnöke és a Reform Tömörülés elnöke mérkőzött meg. Itt a két legerősebb politikai platform és a két politikai filozófia állt szemben egymással. Toró szerint az Iliescu-vezette RTDP-vel semmi esetre sem kellene kormányt alakítania az RMDSZ-nek. Az "RMDSZ-nek, amely önmagát jobb-közép szövetségként meghatározó politikai érdekvédelmi szervezet, nincs mit keresnie egy baloldali koalícióban." Toró hangsúlyozta: az RMDSZ egy szigorú és nemzetközi garanciákkal alátámasztott szerződést írjon alá koalíciós partnereivel, amelyben rögzítendők lennének azok a minimálfeltételek, amelyek nem teljesítése esetén semmisnek tekinthető a koalíció. Az RT eleinte Kolumbán Gábor személyére gondolt, de ő nem vállalta a jelölést, "viszont úgy látjuk, hogy amennyiben Frunda György felvállalja mindazt, amit az RMDSZ programja tartalmaz, akkor nincs semmi okunk arra, hogy ne támogassuk választási kampányát." /Salamon Márton László: RT: Az RMDSZ szerkezete egypártrendszerre emlékeztet. Exkluzív interjú Toró T. Tiborral, a Reform Tömörülés elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén elsőként a 2000/1-es földtörvényt módosítaná sürgősségi kormányrendelettel, mert a mostani koalíció által elfogadott jogszabály, úgymond, alkalmazhatatlan, perek sokaságát indítja el. Az ellenzéki pártokból alakult helyi polgármesteri hivatalok lépten-nyomon szabotálják a jogszabály életbe ültetését. Ugyanez történik Kolozsváron is. A Gheorghe Funar polgármester elnökletével megalakult helyi földosztó bizottság visszautasította a szakemberek által összeállított tulajdonba helyezési dossziét a kolozsvári földekről, amelyek jogos tulajdonosai elsősorban a helyi hóstátiak. A szakemberek az elutasítás ellenére dolgoznak a földmérésen. /Makkay József: Elkezdődött a földkimérés. A polgármester szabotálja a földtörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Adrian Nastase, Iliescu pártjának második embere kijelentette: Adrian Paunescu ugyan ellentmondásos figura, de baloldali személyiség, és helye van a PDSR választási listáján. Az egykori kommunista Ceausescu-dalnok, a Szocialista Munkapárt korábbi alelnöke Dolj megyében kerül novemberben a szenátusi lista első helyére. Nastase érvelése: "Jobb velünk, mint ellenünk" - tájékoztatott az Evenimentul Zilei. /RMDSZ Sajtófigyelő (Bukarest), okt. 10. - 441. sz./

Ioan Mircea Pascu, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának alelnöke okt. 10-én kijelentette: lehetségesnek tartja az RMDSZ által felvetett konkrét problémák kompromisszumos megoldását, s azt is, hogy RMDSZ-tisztségviselőket továbbra is megtartsanak fontos állásokban. Markó Bélának az Egyesült Államokban kifejtett aggodalmaira válaszolt ezzel Iliescu pártjának e vezető személyisége, ám ugyanakkor hangsúlyozta: "a TDRP-t nem lehet olyan könnyen a szélsőséges pártok közé sorolni. Ha szélsőséges párt lennénk, nem lett volna elképzelhető több megyében a helyhatósági választási kampányban a két párt között megnyilvánult - ma is tartó - jó viszony." /Enyhül Iliescuék álláspontja? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

A sokat emlegetett 2000/1-es törvénnyel esély van a közbirtokosságok visszaállítására, azonban súlyos veszélyt jelent, hogy a hatalomba visszakerülő, Iliescu vezette TDRP módosíthatja a törvényt, Ráduly Róbert parlamenti képviselő kifejtette, hogy nagymértékben a magyar szavazópolgárokon is múlik, lesz-e hatalomváltás. Az esetleges Iliescu-párti kormány törvényalkalmazási magatartásával kapcsolatos félelmek valósak. Amennyiben november 26-ig sikerül a tulajdonjogcímeket kiállítani, akkor ez a folyamat megfordíthatatlanná válik. Hargita megye közigazgatási egységeinek nagy részében a helyi bizottságok elbírálták a benyújtott kéréseket, szám szerint 40 helység iratcsomóit bírálta el pozitívan a megyei bizottság, és 22 közigazgatási egységben dolgoznak az erdő visszamérésével, ebből hat esetben (Csíkszentdomokos, Gyergyóújfalu, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Gyergyóalfalu és Csíkszentmihály) már el is készültek a birtokba helyezési jegyzőkönyvek. /Szondy Zoltán: Beszélgetés a 2000/1-es törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Okt. 11-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, illetve Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség országos kampánystábjának vezetője megbeszélést tartott a romániai magyar média vezetőivel Marosvásárhelyen. A szövetségi elnök összefoglalta a szövetség felkészülését a választásokra, beszámolt az Amerikai Egyesült Államokban tett útjáról. Markó kifejtette: a szövetség informális forrásokból arról értesült, a választások után a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) nem zárná ki az együttműködés gondolatát az RMDSZ-szel. Markó nem tartja valószínűnek, hogy az RTDP elfogadná az RMDSZ támasztotta feltételeket: teljes körű anyanyelvű oktatás (beleértve az állami magyar egyetemet), a közigazgatás decentralizációja, a tulajdonjog rendezése, az egyházi és közösségi ingatlanok visszajuttatása, illetve regionális fejlesztés. Ion Iliescu vezette párt inkább a nacionalista és etatista köröket választja. Markó elmondta: amennyiben a felmérésből az derül ki, hogy igény van a külhoni állampolgárságra, az RMDSZ ezt képviselni fogja. A külhoni állampolgárság témája lesz a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésének. Takács Csaba az Interetnikai Kapcsolatokat Kutató Központ által végzett A romániai magyar választók 2000 szeptemberében című felmérés eredményeit ismertette. Kiderült: a két nagy kérdéskör a megélhetéshez kapcsolódó gondok és a magyar önazonosságtudat megőrzése egyaránt fokozott mértékben foglalkoztatja a romániai magyarságot. A tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó rész szerint az erdélyi magyarok elsősorban és túlnyomórészt a helyi magyar napilapokat olvassák. Ezeket az országos román kereskedelmi tévéadók, a Duna tv és a magyar kettes műsor követi. Az országos magyar napilapok népszerűsége ennél jóval kisebb. /Markó Béla a romániai magyar média képviselőivel találkozott. Három Kolozs megyei RMDSZ-képviselő kerülhet a parlamentbe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület "általában véve támogatja az RMDSZ-t a parlamenti helyekért zajló megmérettetésben", híveit a szavazáson való részvételre szólítja fel, de mindenkinek a lelkiismeretére bízza, hogy mely jelöltre adja voksát - hangsúlyozta az egyházkerület igazgató tanácsának okt. 10-én nyilvánosságra hozott nyilatkozata. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, ellentmondásosnak ítélte az RMDSZ jelöltállítási gyakorlatát, mivel "nem minden esetben tudja jó lelkiismerettel támogatni azokat a jelölteket, akik a jelöltlisták befutó helyeire kerültek". Az egyházkerület szerint az RMDSZ erkölcsileg és politikailag meggyengült, s ez a hozzá való viszonyulását is aggályossá teszi. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szerint kérdéses az, hogy méltók-e azok a szenátorjelöltek az újraválasztásra, akik az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezet szenátusi vitájában "szavazataikkal nem utasították vissza az egyházi épületingatlanokra vonatkozó hátrányos törvényszöveget, hanem tartózkodásukkal asszisztáltak ezen, egész népünk és egyházunk számára elfogadhatatlan szenátusi határozat keresztülviteléhez". A Királyhágómelléki Református Egyházkerület végezetül leszögezte, nem tartja elképzelhetőnek, hogy az RMDSZ bármilyen helyzet előállta esetén kormányra lépjen az RTDP-vel. /Tőkés László: Érdemes-e újraválasztani azokat a szenátorokat, akik tartózkodásukkal asszisztáltak az ingatlantörvény elfogadásánál? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"

Okt. 12-én hivatalosan megkezdődött a 45 napos romániai parlamenti és elnökválasztási kampány. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánynyitóján Kónya-Hamar Sándor megyei elnök mondott beszédet. Az RMDSZ államelnökjelöltje, Frunda György Szatmárnémetiben tartotta kampánynyitóját. Frunda kifejtette: 1996-ban pozitív folyamat kezdődött, amelynek főbb lépései a tanügyi törvény, a közigazgatási kormányrendelet és a diszkriminációellenes kormányhatározat voltak. Hangsúlyozta: Még mindig távol állunk attól, hogy Románia ezen a téren modellként említtessék. Nem biztosítják a szabad nyelvhasználatot, az önálló magyar egyetemet, nem szolgáltatják vissza az elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Frunda célja gazdasági téren a tulajdonjog szentesítése, az állami tulajdonban lévő bankok, vállalatok magánosítása, a veszteséges nagyüzemek rehabilitálása, vagy csődeljárással történő felszámolása, szociális téren pedig a nyugdíjasok helyzetének megkönnyítése. A közösségi biztonság megteremtését valamennyi diszkrimináció eltörlésében látja. - A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával az RMDSZ csak abban az esetben tudna koalícióra lépni, ha az RTDP vezette párt radikálisan változtatna programján, és ha egyetértene mindazokkal a jogos követelésekkel, amelyekért az RMDSZ küzd. Frunda a következő időszakban Erdély magyarlakta megyéit kívánja végiglátogatni. Az indulásához szükséges 300 ezer aláírásból eddig 250 ezret sikerült összegyűjtenie, és azt reméli, hogy az október 26-i határidőig a hiányzó aláírások is begyűlnek. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmárnémetiben nyitotta kampányát Frunda. A román szenátorok feleségei az RMDSZ jelöltjére szavaznak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Az RMDSZ okt. 12-én Kolozsváron elindította választási hadjáratát az RMDSZ. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint elég Adrian Nastase RTDP első alelnök nemrégi kolozsvári magyarellenes nyilatkozataira gondolni, ha bárki is fel kívánja mérni, mennyire hiányzik egy esetleges RMDSZ-RTDP együttműködés közös alapjai. Kónya-Hamar Sándor az elmúlt négy évről megjegyezte, hogy az RMDSZ nem volt ugyan politikailag és erkölcsileg minden egyes lépésében következetes, de mindenképpen sikereket is elkönyvelt. Ezek lennének: a románság magyarokkal szembeni gondolkodás- és magatartásmódjának megváltoztatása kedvező irányba, a román-magyar vegyes vállalkozások előretörése, egy romániai magyar politikai osztály és - például pénzügyi - szakértői gárda kinevelése és megszilárdítása. Például Borbély László területrendezési és közmunkálatügyi, vagy Pete István mezőgazdasági államtitkár nélkül az illető szaktárcák jóval gyengébb tevékenységet tudtak volna felmutatni, vélekedett a megyei elnök. - Frunda György államfői megmérettetésének támogatására eddig a várt 14 000 helyett 16 000 aláírás gyűlt Kolozsváron, s a megyei 30 000-es szint eléréséről csak az adatok összesítése után nyernek világosabb képet. /Előtérben a társadalmi és gazdasági célok az RMDSZ-nél. 16 000 aláírás Frunda Györgynek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

"Petre Roman külügyminiszter, a Demokrata Párt államelnökjelöltje korteskörúton okt. 13-án Kolozsváron tartotta A szabadság mint kötelesség című önéletrajzi kötetének bemutatóját. Petre Roman elmondta, hogy könyve a franciaországi Éditions Payot 1992-ben született felkérésére született, és ugyanazon év szeptemberében jelent meg francia nyelven, Le devoir de liberté címmel. 1994-ben jelent meg, a kolozsvári Dacia Kiadó gondozásában a könyv román nyelvű változata. A Paideia Kiadónál idén megjelentetett, átdolgozott változatban Petre Roman leírta '89 decemberében játszott szerepét, majd miniszterelnökségét, és apjának, Valter Romannak is szán egy fejezetet. Petre Roman elmondta, annak idején Ion Iliescu, Dan Martian és Alexandru Barladeanu nem a rendszer megváltoztatásáért, hanem az "ésszerű szocializmus", a peresztrojka érdekében, a Ceausescu házaspár eltávolításáért és a Szovjetunióhoz való közeledésért szálltak síkra. A Szabadság kérdésére Petre Roman elmondta, az 1990. december 1-jei gyulafehérvári népgyűlésen tett gesztusáért /az RMDSZ és a magyarság ellen a szószékről bujtogatta a felbőszült tömeget/ vállalja a felelősséget, de nem táplál szégyenérzetet. Kijelentette, hogy akkor még nem volt érett politikus. "Nem saját szándékomból történt, én nem óhajtottam ezt tenni. Oda nem illő gesztusok mindkét részről voltak, és könnyen azzá alakult a párbaj, amivé nem kellett volna. Az, hogy ma eljutottunk addig, hogy az RMDSZ-szel közösen kormányzunk, mutatja, milyen hosszú utat sikerült megtennünk" - nyilatkozta Petre Roman, aki kihagyta önéletrajzi kötetéből a gyulafehérvári epizódot. A külügyminiszter kijelentette, nem tartja valószínűnek, hogy a Demokrata Párt a választások után az Iliescu vezette RTDP-vel szövetkezne. /Salamon Márton László: Petre Roman: Nem szégyellem 1990. december 1-jét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ "

Mugur Isarescu miniszterelnök okt. 18-án az általa vezetett kormány tevékenységének tíz hónapját értékelte, megállapítva, hogy nagyrészt teljesítette azt, amit 1999 decemberében vállalt. A kormányváltás előtt, háromévi folyamatos gazdasági recesszió közben, a hazai össztermék (GDP) közel 14 százalékkal csökkent, a munkanélküliség 11,5 százalékos, a tizenkét havi infláció pedig 54,8 százalékos volt. Ebben a helyzetben az új kabinet kénytelen volt az ország valutatartalékainak jelentős részét felhasználni. Az idei évre kidolgozott gazdasági elképzelések a pénzügyi reformra, az infláció csökkentésére összpontosultak. Az inflációt a kormány 2000-ben 27 százalékosra tervezte. A pénzromlás üteme ehelyett az év végére 40 százalék lesz, de ez is közel 15 százalékpontos javulás 1999-hez képest. A korábbi folyamatos gazdasági visszaesés helyett az idén Románia három év után először 1,5 százalékos gazdasági növekedést fog elérni. A választások utáni új kormányra az 1996-os szinttel megegyező külső adósságot és 2,2 milliárd dolláros devizatartalékot hagynak, mondta. A jelentésre változatos reakciók érkeztek. A kormányzati partner Demokrata Párt képviselője szerint a miniszterelnök nem teljesítette vállalásait. A másik szövetséges, a Nemzeti Liberális Párt tudatta: követelik, hogy Isarescu mondjon le a Jegybank vezetői tisztségéből. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerint a kabinet vezetőjének jelentése az ország katasztrofális állapotát tükrözi. A Szövetség Romániáért párt elnöke, Teodor Melescanu bejelentette: megvonják a politikai támogatást a végrehajtástól. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati partnerek nem vállalják a felelősséget a miniszterelnökkel együtt az elkövetett hibákért. /Ideje volt a tisztánlátásnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

A Központi Választási Iroda összesen 13 elnökjelölt jelöltségét hagyta jóvá. A jelöltek közül kilencen politikai párt színeiben, négyen pedig függetlenként indulnak. Az elnök-választásokon a következő személyek lépnek versenybe: Theodor Stolojan (Nemzeti Liberális Párt), Ion Iliescu (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja), Petre Roman (Demokrata Párt), Frunda György (RMDSZ), Corneliu Vadim Tudor (Nagy-Románia Párt), Paul Philippe de Hohenzollern (Országos Megbékélési Párt), NIcolae Cerveni (Román Szabaddemokrata Párt), Ion Sasu (Román Munkáspárt), Teodor Melescanu (Szövetség Romániáért), valamint a függetlenként induló Mugur Isarescu, Graziela Elena Barla, Gheorghe Eduard Manole és Lucian Orasel. /13 elnök-jelölt indul a választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ A CURS által végzett legújabb közvélemény-kutatás szerint még mindig a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökjelöltje, Ion Iliescu vezet 48 százalékkal. Őt követi a liberálisok államfő-jelöltje, Theodor Stolojan és a függetlenként induló Mugur Isarescu kormányfő, akik a megkérdezettek mintegy 13 százalékának a támogatottságát élvezik. Corneliu Vadim Tudorra, a Nagy-Románia Párt jelöltjére az alanyok 11 százaléka, Teodor Melescanura (Szövetség Romániáért), Frunda Györgyre (RMDSZ) és Petre Romanra (Demokrata Párt) jelöltjére pedig a megkérdezettek 5 százaléka szavazna. A pártok esetében szintén a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerepel az élen 52 százalékkal, míg a megkérdezettek 11 százaléka a Nemzeti Liberális Pártot támogatja. Ugyanennyien voksolnának a Nagy-Románia Pártra, 7 százalék az RDK 2000-re és az RMDSZ-re, 6 százalék a Demokrata Pártra, 5 százalék pedig a Szövetség Romániáért pártra. /Isarescu és Stolojan egyformán népszerű. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

A Maros Megyei Tanács legutóbbi sajtótájékoztatóján Virág György, a megyei tanács elnöke beszámolt arról, hogy a megye öt független, magyar nemzetiségű polgármestere visszatért az RMDSZ-be. Ezeket a függetleneket előzően a PDSR megkereste azzal, hogy bizonyos támogatás fejében térjenek át hozzájuk, de ők ezt megtagadták. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt a választások idején tárgyalt velük. /Máthé Éva: Hazatértek a "tékozló fiúk" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

"Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 28-án részt vett Sepsiszentgyörgyön RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján. "Az erdélyi magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége, ezért nagyon fontos, hogy az RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati tanácsosok szavazásra mozgósítsák a választókat." - hangsúlyozta. Takács Csaba, RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott, hogy négy év politikai küzdelem nyomán egyértelműen új perspektívák nyíltak az önkormányzatok számára. "Elértük azt, hogy a román társadalom ma már nem tekinti irredentizmusnak a régiók fogalmát, és megteremtettük az emberközpontú önkormányzatiság alapjait" - állapította meg. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje szerint tudatosítani kell, hogy a függetlenként induló magyar jelöltek gyengítik az RMDSZ esélyeit, az erdélyi magyarság ellen cselekszenek. - Az önkormányzati konferencia után az RMDSZ vezetői a Kovászna megyei vállalkozókkal találkoztak. /Országos Önkormányzati Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./ Országos Önkormányzati Konferenciára és a romániai magyar polgármesterek IV. országos találkozójára került sor okt. 28-án Sepsiszentgyörgyön. Az eseményen közel kétszázötven magyar polgármester, alpolgármester, tanácsos, önkormányzati képviselő vett részt. A rendezvényt Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke nyitotta meg. Ezután a szövetség elnöke, Markó Béla szólalt fel, aki tájékoztatójában a választások előtti politkai helyzetet elemezte. A találkozón jelen volt az RMDSZ elnökjelöltje, Frunda György szenátor felhívta a figyelmet az "ellenfélpártokra", mint például a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja által 1995-ben létrehozott Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártra, amelyet Frunda szerint azért "találtak ki", hogy az RMDSZ ellen legyen "magyar fegyver". A konferencia az 1996-os választásoktól eltelt időszak kiértékelésével folytatódott. A tisztújítás során Demeter Jánost újraválasztották a testület elnökének, megválasztották az Országos Önkormányzati Tanács öt alelnökét és három titkárát. /Papp Annamária: Országos Önkormányzati Konferencia Sepsiszentgyörgyön. Demeter Jánost újraválasztották az OÖT elnökének. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

Funar kolozsvári polgármester, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt főtitkára nyílt levélben szólította fel színvallásra Ion Iliescu elnökjelöltet: közölje, hogy harmadszori újraválasztása esetén hajlandó-e "eltávolítani a kormányból" a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Gheorghe Funar levelében törvénytelen és fasiszta szervezetnek nevezte a romániai magyarság érdek-képviseleti szervezetét. Mint írta, "minden román jól tudja, hogy Iliescu és pártja már 1989. december 22-e óta folyamatosan támogatta az RMDSZ-t, gyakorlatilag annak szekerét tolta". Kolozsvár polgármestereként jól tudom, mennyit szenvednek a kolozsvári románok a szörnyűséges helyi RTDP-RMDSZ koalíciótól - indokolta felháborodását Funar. /Iliescu mint az RMDSZ szekértolója... = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke kijelentette: lefordítják választási programjukat magyar nyelvre, hogy azok a választók is értsék, akik nem tudnak jól románul. Ezt azért tartja fontosnak, hogy az RTDP hatalomra kerülése után ne legyen alkalom félreértésekre, etnikai feszültségekre, az új kormány ugyanis minden energiáját és figyelmét a gazdasági gondok orvoslására, nem pedig esetleges nemzetiségi konfliktusok kezelésére szeretné fordítani. - A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke, Ion Iliescu nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pártja együtt kormányozzon az RMDSZ-szel, nyilatkozta okt. 31-én a volt kormányfő. A Nagy-Románia Párttal nem akarnak szövetséget kötni, mondta. /Nastase: Lefordítják magyarra az RTDP választási programját. Továbbra sem zárják ki az RMDSZ-szel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

"Bizalmatlansági indítvány kidolgozását kezdte el a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP), hogy az Isarescu-kormány hatáskörét szűkítse. Az indítvány követeli, hogy a privatizációs folyamatot állítsák le a választásokig. Nemzetellenes gesztusnak nevezte a Demokratikus Konvenció 2000 az RTDP kezdeményezését, mely "megakadályozni hivatott a külföldi tőke beáramlását a román gazdaságba, és nyíltan kinyilvánítja a magántulajdonnal szembeni közönyét". Fokion Fotiadis EU-biztos szerint Románia számára elengedhetetlen a privatizáció folytatása. - A Szövetség Romániáért támogatja az RTDP által a jövő hét elején benyújtandó bizalmatlansági indítványt, és egyetért a privatizáció leállításával, de csak a választásokig terjedő időszakban - jelentette ki Teodor Melescanu pártelnök. - A privatizációs folyamatot nem fogjuk leállítani - nyilatkozta a Szabadságnak Erős Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke. - Az RMDSZ álláspontja ebben a tekintetben egyértelmű, és a szövetség természetesen minden ilyenszerű kezdeményezés ellen állást foglal. /Erős Viktor: Az RMDSZ nem támogatja a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Okt. 31-én benyújtotta lemondását Mircea Chelaru hadtesttábornok, a hadsereg vezérkari főnöke. A lemondást Emil Constantinescu államfő elfogadta, és Chelaru utódává a szárazföldi erők eddigi vezérkari főnökét, Mihai Popescu hadtesttábornokot nevezte ki, egyúttal hadseregtábornokká léptette elő. Chelaru lemondása időben gyakorlatilag egybeesett azzal, hogy Bukarestben megalakult a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége. A szövetség létrehozását a hadsereg, a belügyminisztérium, a titkosszolgálatok és a nemzetbiztonság kérdéseivel foglalkozó szervezetek 28 aktív, illetve nyugállományú tábornoka kezdeményezte. Az alapítók között volt Mircea Chelaru tábornok is. A Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége többek között a társadalom és a nemzet elleni támadások megelőzését tűzte ki céljaként. A katonák "nem nézhetik tétlenül a nemzeti értékek megalázását" - hangsúlyozta a szövetség alapító okirata. Mircea Chelaru tábornok a bolgár hadsereg vezérkari főnökével tartott találkozó után nyilatkozott a sajtónak arról, hogy maffia típusú szervezetek fenyegetik Románia védelmi képességét, ezért a hadseregnek speciális alakulatokat kell létrehoznia ennek elhárítására. Chelaru kijelentette: egyre többet beszélnek "az autonomizálásról és helyi kormányzatokról Dobrudzsában és Olténia déli részén, ahol állítólag már egy enklávé létrehozását is emlegetik". Hozzátette, hogy erről szó volt az ország legfelsőbb védelmi tanácsában, Chelaru beszélt róluk az államfővel és a védelmi miniszterrel. - Az államfői hivatal közleményében tagadta, hogy a román állam egységét és biztonságát veszély fenyegetné, és cáfolta azt is, hogy az ország legfelsőbb védelmi tanácsa az idén foglalkozott volna a nem szokásos típusú fenyegetésekkel, illetve az enklávék létrehozására, valamint a román állam tekintélyének lejáratására irányuló törekvésekkel. /Lemondott a hadsereg vezérkari főnöke. Chelaru Románia külső fenyegetettségével rémítgetett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Mircea Chelaru hadtesttábornok az 1990-es marosvásárhelyi események idején főszerepet vállalt az összetűzésekben. Közvetlenül azután az új hírszerző szolgálat megalakításával bízták meg, ő hozta létre az úgynevezett antiirredenta csoportot, aminek feladata a magyarveszélyre való figyelmeztetés, az ország föderalizálása elleni védelem. 1990 végétől 1993-ig Jordániában katonai attasé volt. Visszatérése után végigjárt több katonai rendfokozatot, míg Victor Babiuc leváltását követően, idén vezérkari főnökké nevezték ki. Az esemény hátteréről Rákóczi Lajos képviselőt, az alsóház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja adott tájékoztatást. Amikor kinevezték vezérkari főnöknek, a képviselőház védelmi bizottsága meghallgatta Chelaru tábornokot, aki már akkor is keményen nyilatkozott a politikusok ellen, az RMDSZ-ről pedig egyszerűen elmondta: nincs keresnivalója a román politikai életben. Rákóczi Lajos ekkor tiltakozott, majd elhagyta a termet. Chelaru állította: a katonaságnak át kell alakítania a parlamentet úgy, hogy a szenátus katonatisztekből és papi méltóságokból álljon, a képviselőház pedig választott képviselőkből. Ez sokkolta a bizottság egyes tagjait, de voltak az ellenzék soraiból olyanok, akik támogatták elképzeléseit. - Chelar Sepsiszentgyörgyön járt, ahol helytelenítette, hogy Hargitában és Kovásznában a helyi tanácsok, úgymond, megakadályozzák a tiszti lakások, illetve csendőrlaktanyák és más védelmi objektumok létesítését. Ennek kapcsán mondta el, hogy információi vannak, miszerint Olténia déli részén és Dobrudzsában enklávék létesítése képzelhető el. - Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége megnyitó ülésére hivatalos volt Mircea Chelaru és Sorin Frunzaverde védelmi miniszter is. Mindketten bejelentették részvételüket, de mégsem mentek el. Ezen az alakuló ülésen aktív tisztek is megjelentek. Iliescu pártja,az RTDP benne van ebben a szerveződésben, ezt mutatja, hogy megjelent Adrian Constantin nyugalmazott, a képviselőház ipari bizottságának szakértője. /Salamon Márton László: Az RTDP áll a katonatisztek politikai szervezkedése mögött. Interjú Rákóczi Lajos képviselővel, a védelmi bizottság tagjával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

"A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége és a Francia-Román Nemzetközi Alapítvány segítségével Segesváron nov. 3-án emlékművet, 45 keresztet állítottak azon magyar honvédeknek, akik a második világháború idején, illetve közvetlenül azután vesztették életüket, és tömegsírban nyugszanak. Az emlékmű-avatáson jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több képviselője, román részről Adrian Nastase, a PDSR alelnöke, az említett alapítvány tiszteletbeli elnöke, a román Nemzetvédelmi Minisztérium több képviselője, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alprefektus és mások. Az ünnepségen eljátszották a két ország himnuszát, díszlövéssel tisztelegtek a hősök emlékének. Az emlékmű állítása nem utolsó sorban a segesvári RMDSZ-szervezet érdeme. Elnöke, Gál Barna ismertette a 45 kereszt történetét. /Emlékművet állítottak a magyar honvédeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az 1944. okt. 7-9-e között Magyarlónán és környékén elesett magyar katonák emlékére emelt kopjafát koszorúzta meg nov. 4-én dr. Béres Béla, magyar földművelésügyi és fejlesztési minisztériumi kabinetfőnök, Szelekovszky Ernő, a magyar honvédelmi minisztériumi főosztályvezető, valamint Keresztes Tibor honvédelmi minisztériumi tanácsos. Dr. Béres Béla elmondta, hogy hétszeres szovjet túlerővel szemben tartották magukat a honvédek Tordánál. Magyarlóna körül is kemény harcok folytak. "Akár a Don-kanyarban papírcsizmákban küzdő katonákról, erről a történelmi tényről is 1990-ig az anyaországban sem lehetett megemlékezni, és csak az utóbbi évtizedben emeltek Magyarországon második világháborús emlékműveket" - tette hozzá. A delegáció előzőleg Segesváron koszorúzta meg a magyar hadifoglyok újonnan átadott segesvári temetőjében állított emlékművet, majd Brassóföldváron kereste fel az egykori fogolytáborban elhunyt magyar katonák félig elkészült emlékművét, amelynek véglegesítését a helyi polgármester akadályozta meg törvénytelen akciójával: utasítására ledöntötték az emlékművet. "A NATO-ba és az Európai Unióba ilyen, és ehhez hasonló civilizálatlan tettekkel lehetetlen bejutni" - hangsúlyozta a magyar delegáció vezetője. /Salamon Márton László: Megkoszorúzták a magyarlónai emlékművet. Segesváron román katonazenekar játszotta el a magyar himnuszt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

Nov. 5-én Ion Iliescuval, az RTDP elnökével találkozott Emma Nicholson of Winterbourne, az Európa Parlament romániai küldötte. Az európai tisztségviselő előtt Iliescu kijelentette, az EU-csatlakozás pártja számára elsődleges feladat, és a novemberi választások után mindent elkövet azért, hogy Románia teljesítse az európai intézmények követelményeit. Emma Nicholson a hatékony, politikamentes, egységes közigazgatási rendszer kiépítésének, a korrupció megfékezésének szükségességét emelte ki. A Európa Parlament küldötte kérte Mugur Isarescut, a kormány kezdeményezze egy olyan közlemény nyilvánosságra hozását, melyben minden parlamenti párt elkötelezi magát az államilag gondozott gyermekek problémájának megoldása iránt, függetlenül a választások eredményétől. /A korrupció megfékezését kérte Nicholson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Christian Mititelu, a British Broadcasting Corporation (BBC) román adásának főszerkesztője sajtóértekezletén elmondta: a romániai anyagok hatvan százalékát a bukaresti BBC-irodában szerkesztik, itt tizenhárom újságíró dolgozik. Hozzátette: a helyi adóknak köszönhetően, a BBC híradóit hetven város lakói hallhatják. Ion Iliescu, az RTDP államfő-jelöltje több ízben bírálta a BBC román adását, amiért - szerinte - nem objektív módon tükrözi személyét. Mitetelu leszögezet: Iliescunak azok az újságírók tetszenek, akik nem tesznek fel kényelmetlen kérdéseket. Az RTDP elnöke legkevésbé a múltja felől érdeklődő újságírókat kedveli. /Kiss Olivér: Iliescu nem szereti, ha múltjáról kérdezik - véli Christian Mititelu, a BBC román adásának főszerkesztője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

"Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának vezetője kilátásba helyezte, hogy államfővé választása esetén elnöki kegyelemben részesítheti Miron Cozma bányászvezért, a Bukarest elleni bányászjárások jelenleg börtönben lévő vezetőjét. Miron Cozmát a román Legfelső Bíróság 1999 februárjában jogerősen 18 évi börtönbüntetésre ítélte az 1991 szeptemberében történt bukaresti bányászjárásban játszott szerepe miatt. A Bukarest elleni bányászjárások Ion Iliescu első 1990 és 1992 közötti elnöksége alatt váltak hírhedt gyakorlattá. A sajtó szerint maga Iliescu volt az, aki 1990-ben a fővárosba hívta a Zsil-völgyi bányászokat, hogy velük veresse szét a kommunista visszarendeződés ellen tüntető diákokat, majd 1991-ben az újabb bányászjárásokat használta fel arra, hogy megszabaduljon a vele szembeforduló akkori miniszterelnöktől, Petre Romantól. Iliescu hangsúlyozta, hogy valamennyi bányászjárást a jelenleg hatalmon lévő erők provokálták, mivel ezek az erők "táplálják az erőszakot Romániában". A bányászok nem bűnösök a történtekért, ellenkezőleg, érdemüknek tudható, hogy szolidaritást vállaltak és támogatták a demokrácia megteremtését Romániában - szögezte le Ion Iliescu. /Ha nyer az elnökválasztásokon. Iliescu kegyelemben részesíti Miron Cozmát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette: Vannak árnyalatbeli eltérések, de a valóság az, hogy tíz éve tovább tart a kisebbségellenes román politika. 1996-ig az RMDSZ ellenállóképessége friss volt, az utóbbi négy évben viszont nagymértékben leszerelték az RMDSZ, ezzel együtt a romániai magyarság ellenállóképességét. A püspök szerint amennyiben az RMDSZ idejében kilépett volna a kormányból, akkor hitelesen elhatárolhatta volna magát a kormányzat kudarcától. Így azonban végig asszisztált, és nagyon rossz pontokat szerzett a magyarságnak. - Úgy tűnik, hogy az RMDSZ országos vezetősége kész volna belépni akár egy TDRP-s kormányba is. Szerinte ez elfogadhatatlan, a konstruktív ellenzékiségben kellene szerepet vállalni. - Közelebb áll az RMDSZ a civil szférához, mint a pártpolitikai élethez. /Fodor István: "Egy kisebbség egyetlen politikai tőkéje: a becsület" Beszélgetés Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./"

Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Markó Béla szövetségi elnök a vele készült interjúban cáfolta, hogy javasolták volna: az RMDSZ vonja vissza Frunda György jelölését. Ez csak román nyelvű sajtóban elterjedt álhír, hogy a koalíciós partnerek felkérték őt a jelölés visszavonására. Iliescu pártjával /PDSR/ való esetleges együttműködésről elmondta: "Egyelőre két akadálya van az együttműködésnek: az egyik a múlt, a másik a jelen. Gondolok itt a PDSR-nek az 1990 és 1996 közötti szereplésére, Iliescu viszonyulására a magyar kérdéshez - mindezt nekik kellene rendezniük. Ők nagyon sokat ártottak '90 és '96 között a magyarságnak, s mi ezen nem tudjuk túltenni magunkat." Továbbá egyelőre nincs olyan programjuk, amelyre alapozni lehetne az együttműködést. Az RMDSZ koalícióra lépése esetén alapfeltétel az önálló magyar egyetem létrehozása, a földtörvény maradéktalan alkalmazása, az elkobzott egyházi javak kérdésének rendezése. /Markó Béla az RMDSZ-PDSR szövetségről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Tamás Sándor háromszéki képviselő /sz. Zágon, 1966/ Budapesten szerezte meg az egyetemi diplomát. Természetesnek tartotta, hogy az egyetem elvégzése után hazatér. A Reform Tömörülésnek alapító tagja, jelenleg az alelnöke. 1994-ben tagja lett az SZKT-nak, az RT jelöltjeként. 1995-ben, amikor elvégezte az egyetemet, hazaköltözött Erdélybe és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének volt a közéleti tanácsosa Nagyváradon. 1996-ban, hazaköltözött Kézdivásárhelyre. Rövidesen a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökévé választották, 1996 őszén pedig az RMDSZ parlamenti képviselőjévé. A parlamentben három és fél évig a jogi, fegyelmi és mentelmi szakbizottságban, majd a szövetség érdekében az utolsó félévben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakbizottságban tevékenykedett. Részt vett a föld és erdőtulajdon visszaállításáról szóló 2000/1-es törvény megalkotásában. Három képviselőtársával, Birtalan Ákossal, Ráduly Róberttel és Garda Dezsővel saját költségen egy kis tájékoztató könyvecskét adtak ki, hogy az emberek megismerjék jogaikat, a földtörvénnyel kapcsolatban. Ezen túl pedig rengeteg találkozót tartottak. Más törvények kidolgozásában is közreműködött. Felszólalt az úgynevezett Agache-ügyben, az ártatlanul megvádolt kézdivásárhelyi lakosok védelmében. Kudarcnak érzi, hogy nem sikerült leállítani azt a kezdeményezést, amit a Nagy-Románia Párt és a PDSR tett a mezőgazdasági kutatás címszó alatt. Országos szinten több mint 83 ezer hektár területet próbáltak visszatartani a reprivatizáció alól. E törvénytervezetet nem sikerült teljes mértékben megállítani, csak részben. /Éltes Enikő: Nem csak a "törvénygyárban" kell dolgozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

"Adrian Nastase a Szatmári Friss Újságnak nyilatkozott: "A választások után gazdasági és nem etnikai kérdésekkel szeretnénk foglalkozni." Arra kérdésre, hogy pártja a választások után szövetségre lép-e az RMDSZ-szel, és mi az álláspontja az RMDSZ elvárásairól: magyar egyetem, a magyar nyelv közéletben való használata s az egyházi javak visszaszolgáltatása. Nastase válasza: ami az RMDSZ-szel való esetleges partnerséget illeti, ez a feltételezés tévedésen alapszik, vagyis a PDSR nem állított ilyesmit. "Az RMDSZ kisebbségi elvárásai meghaladják az európai szintet, mi viszont az európai standardokhoz kívánunk igazodni." /(ágopcsa) [Ágopcsa Mariann]: Adrian Nastase: "A választások után gazdasági és nem etnikai kérdésekkel szeretnénk foglalkozni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./"

"Nov. 10-én Kolozsvárra látogatott Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke. Bemutatta Harc a jövővel című könyvét, majd tájékoztatót tartott. Nastase tagadta, hogy az RTDP titkos egyezséget kötött volna a Nemzeti Liberális Párttal. Óva intette azokat a befektetőket, akik most vásárolnak gyárakat, ugyanis amennyiben az RTDP hatalomra kerül, felbonthatja az általa kétesnek ítélt privatizálási szerződéseket. Hozzátette: nem természetes, hogy alig pár héttel a választások előtt a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Costin Georgescut ciprusi nagykövetté nevezzék ki. - Amennyiben kiderül, hogy egyes nagyköveteket politikai alapon neveztek ki, visszahívják őket - szögezte le. Szerinte a "sötét erők" arra törekszenek, hogy belföldön és külföldön is lejárassák az RTDP-t. Nehezményezte, hogy egyre több nyugati országokat képviselő bukaresti nagykövet jelenik meg Mugur Isarescu választási klipjeiben. Még ma felhívom James Rosapepet, és kérdőre vonom! - mondta Nastase. Megismételve az RTDP közismert álláspontját: mivel Kolozsváron már létezik egy nemzetközileg is elismert multikulturális felsőfokú oktatási intézmény, nincs szükség önálló állami magyar egyetemre. /Kiss Olivér: Visszarendeződést tervez az RTDP. Adrian Nastase kérdőre vonja az amerikai nagykövetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a belügyminisztérium túlságosan nagy "érdeklődést" tanúsít a külföldön - mindenekelőtt a Moldovai Köztársaságban - élő, szavazati joggal rendelkező román állampolgárok iránt. Az RTDP szerint mintegy 400 ezerre tehető azoknak a külföldön élő román állampolgároknak a száma, akik szavazati joggal rendelkeznek. Ezek közül 30 ezer személy a Moldovai Köztársaságból származik. Popescu úgy véli, hogy a novemberi általános választásokon az RTDP-nek sikerül megszereznie a külföldi szavazatok mintegy 30 százalékát. /Négyszázezer külföldön szavazó román. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"