Egerben tartják a határon túli bábszínházak találkozóját. Az első ízben megrendezett háromnapos fesztiválon 6-6 határon túli, illetve magyarországi bábegyüttes, valamint egy tengeren túli csoport vesz részt. Erdélyből érkezett a kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, illetve a temesvári Csiky Gergely Színház bábcsoportja, Szlovákiából a rozsnyói Meseszínház, Kárpátaljáról a lutski Volinszki Bábszínház és az ungvári Területi Bábszínház együttese, Délvidéket a Szabadkai Gyermekszínház, az amerikai magyarságot pedig a New York-i Magyar Színház társulata képviseli a bábfesztiválon. /Határon túli bábszínházak találkozója Egerben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Spiró György próza, Kovács András Ferenc líra, Sipos Gyula (írói néven Albert Pál) esszé-kritika kategóriában nyerte el a Szépírók Társaságának ez évi díját, az elismeréseket pénteken adták át Budapesten. Spiró György A jégmadár című regényéért, Kovács András Ferenc a Kompletórium című verses kötetéért, a Franciaországban élő Sipos Gyula pedig az Alkalmak című kötetért kapta meg a díjat. A Szépírók Társasága Egyesület 1997 tavaszán jött létre, mintegy százötven ismert alkotó, elsősorban író tagja van. /Kovács András Ferenc újabb díja. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Máj. 25-én volt a ballagás Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetemen, a román tagozatnak 15 végzőse, magyar tagozaton Balázs Éva színészosztálya és Lázok János színháztudomány szakot végzett négy növendéke. Béres András rektor a hallgatóknak jó karriert kívánt. Kovács Levente, a magyar tagozat vezetője elmondta, a ballagáson nem volt teljes az osztály, egyik diák szombat este Budapesten játszott, az egyik tanár súlyos beteg. /Lokodi Imre: Ballagás a Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Sikeresen mutatkozott be rendezőként a marosvásárhelyi színpadon Béres Attila. Korábban színészi alakításait ismerhette meg a Tompa Miklós Társulat közönsége, mostani vizsgaelőadása a budapesti színházművészeti főiskola utolsó éves rendező szakos hallgatójaként adott neki lehetőséget a bizonyításra. A máj. 24-i bemutatót kedvezően fogadták a nézők. /N.M.K.: Biztató zűrzavar. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Az EMKE rendezte emlékkirándulás Erdély két (méltatlanul elfelejtett) nagy személyisége, Kemény János és Bethlen Miklós (jelentős emlékiratírók) emlékét élesztve felhívta a figyelmet a történelmi emlékek (a búni kastély és a nagyszőllősi emlékmű) sanyarú állapotára. A pedagógusok számára nem először szervez ilyen jellegű módszertani utat Farkas Ernő tanfelügyelő. A látogatókat fogadta a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, eljöttek az RMDSZ városi és helyi vezetői is. Gábos Dezső, a PSME elnöke elmondta: a Petőfi- fordítók emlékének szánt művek sorát, melyet az Eugen Jebeleanut ábrázoló féldombormű nyit, idén újabbal szeretnék gyarapítani. A tavaly felszentelt unitárius templomban Bethlen Miklós életét, munkásságát, a nagybúni gyökerű dr. Buzogány Dezső kolozsvári teológiai tanár méltatta. Spielmann Mihály Kemény János életével kapcsolatban korrajzot nyújtott arról a vérzivataros időszakról. Kötő József országos EMKE-elnök a két nagy személyiség szellemiségének közös jegyeire hívta fel a figyelmet. - Búnon a templomot rendbehozták, mára a mintegy négyszáz lelkes gyülekezet központi helye. A faluba egyetlen magyar újság sem jár. Azelőtt rendelgettek, de folyton más nyelvű lapot hozott a postás. A Dánostól nem messzire lévő nagyszőlősi csata színhelyén emelt, mára felirataitól megfosztott, roskadozó emlékműnél van (1662 januárjában itt kaszabolták le Kemény János fejedelmet, nyughelye máig ismeretlen- Nagyszőlősön ma már nem élnek magyarok). Keresd reneszánsz kastélyának restaurálása megállt. /Bölöni Domokos: Zarándoklat ősi kegyhelyeinkre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Dr. Benedek István, a marosvásárhelyi tanács RMDSZ- frakcióvezetője kifejtette, hogy Dorin Florea polgármester rendkívül összeférhetetlen, szétrombolta saját politikai formációját is. A közvetlen munkatársaival sem tudott egyezni. Munkastílusa a zsarolás, a megfélemlítés. Egész sor olyan tanácsi határozat van, amelyet nem hajtott végre. A prefektusi intelem se fogja jobb belátásra bírni Dorin Floreát, s így előbb-utóbb bűnügyi feljelentést kell tenni ellene. A kétnyelvű helységnévtáblák ügyében Florea a marosvásárhelyiek "etnikai érzékenységére" hivatkozott. Florea állandóan feszültséget kelt, nem kizárt, ennek az a célja, hogy a magyarok ne érezzék jól magukat a városban, és minél többen kivándoroljanak. Hallható arról is, hogy munkatársait arra biztatja, a két magyar alpolgármester döntéseit torzítva valósítsák meg. /Vajda György: Betelt a pohár. Elszámoltatják Dorin Florea polgármestert? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Máj. 25-én végződött a kecskeméti Gáspár András Szakközépiskola 7 diákjának a gyakorlata Marosvásárhelyen. Székely Ildikó, az iskola aligazgatónője elmondta, hogy a két oktatási intézmény közötti kapcsolat már több éve tart és mára már testvériskolai szerződés is létrejött. Ennek megfelelően évente egy-egy csoport diák jön Magyarországról Marosvásárhelyre és innen oda. Idén 6 kecskeméti fiatal kőműves-tanuló érkezett gyakorlatra. Egyhetes itt-tartózkodásuk alatt persze jutott idő kirándulásokra és egyéb tevékenységekre is, így részt a csíksomlyói búcsún is. /Korondi Kinga: Cserediákok gyakorlaton. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Máj. 26-án a huszonkettedik Szentháromság-napi kórustalálkozót tartották Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Tizenhárom kórus jelent meg, a hangversenyt a holland De Lofzang vendégénekkar nyitotta meg. /Vártemplomi dicséret. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

A hagyományteremtés szándékával egy évvel ezelőtt Körtvélyfáján első alkalommal megrendezett reneszánsz énekkari találkozót a közelmúltban a második követte. A református egyház Cantate Domino vegyes kara a Laudate Nomen Domini találkozóra várta dalostársait, közölte Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke. Tíz együttes mutatkozott be a körtvélyfáji református templomban: Marosfelfalu református női kara, Magyarrégen református vegyes kara, Marosszentgyörgyi református vegyes kara, a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus és a marosvásárhelyi Református Kollégium énekkara, Körtvélyfája Cantate Domino vegyes kara, a cserealji református kórus, a marosvásárhelyi Musica Humana női kamarakórus, az udvarfalvi fiatalok kórusa. A találkozó végén valamennyi részt vevő kórus átvehette a Seprődi János Kórusszövetség által adományozott Kodály-emléklapot. /Járay: Reneszánsz dalostalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Máj. 29-én Marosvásárhelyen, a Szent Imre-templomban ünnepélyes koncelebrációs szentmisén emlékeztek meg a diktatúra parancsára 30 éve lebontott főtéri ferences rendházról, az elűzött ferences közösségről, és a Szent Imre-templom felszentelésének 30. évfordulójáról. A templomban kiállítás nyílt régi felvételekből, ott látható Páter Bodosi A. Marián O.F.M. házfőnök portréja, aki derekasan küzdött a kommunista diktatúra helyi komisszárjaival. A ferencesek vásárhelyi rendházának kálváriájáról Páter Bakó Béla Pál O.F.M. atya, házfőnök beszélt. 1951-ben a kommunista hatalom önkényesen megfosztotta a rendet javaitól, a vásárhelyi rendházat elvették, a közösséget kényszerlakhelyre hurcolták. A rendházat lebontották. Ma csak a torony emlékeztet arra, hogy ott egykor templom és kolostor állt, erős ferences közösséggel. A Szent Imre-templomot 30 éve, 1972. máj. 29-én szentelte fel Márton Áron püspök. Az Erdélyi Ferences (Szent István) Rendtartomány főnöke, Páter Leó provinciális atya figyelmeztetett: a szerzetesek küldetése a modern korban is roppant fontos, elég, csak a szociális gondoskodásukra, pasztorációs és oktatási munkájukra gondolni. A ferencesek vállalták a küzdelmet, a hosszú börtönéveket, a megaláztatást, nemegyszer a mártírsorsot. /Lokodi Imre: A ferences rendtartomány vásárhelyi ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Máj. 24-én került sor a Magyar Állatorvosok Világszervezetének dobogókői rendezvényére. Az erdélyi állatorvosokat harmincketten képviselték, a küldöttséget dr. Gámentzy Zoltán, a régió szervezetének elnöke vezette. Dr. Sikó Barabás a romániai vadegészségügy helyzetét, dr. Komlóssy Antal az ukrajnai vadállomány állapotát vázolta fel. /Dr. Gál Lajos nyugalmazott állatorvos: Magyar állatorvosok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Több évig tartó pereskedés után az ősi Haller család leszármazottai birtokukba vehették a kerelőszentpáli kastélyt. A kastélyt néhány év alatt gondatlan kezek valósággal kifosztották. Ami mozdítható volt, mindent elvittek. A mennyezet tartógerendáit is elfűrészelték, tüzelték. Ma az emeleti helyiségekben a két métert is eléri a gaz. Az örökösök a kastélyt átadták a gyulafehérvári érsekségnek. Egyelőre a kár felbecsülhetetlen. Még nem döntötték el, milyen rendeltetése lesz a kastélynak, az is elhangzott, hogy tanulmányi központot létesítenek, de ez attól is függ, hova pályáznak majd a szükséges pénzösszegért. A katolikus egyház birtokában lesz a kastélyt övező 5 hektár terület is, mindenekelőtt ezt kell bekeríteni, hogy véget vethessenek a rombolásnak. /Újjáépülhet a kerelőszentpáli kastély. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

A VIII. osztályt végző diákok számára hasznos tájékoztató füzetet jelentetett meg a Maros Megyei Tanfelügyelőség, amelyben a megye közép-, szakközép-, szak- és inasiskoláinak teljes kínálata szerepel. A megye diákságának egyharmada magyarul tanul. A tájékoztatóból kiderül, hogy az utóbbi években két nehezen kiharcolt magyar szakiskolai osztályt megszüntettek. Mezőgazdasági jellegű, magyar tannyelvű közép-, szakközép-, szak- és inasiskolai oktatás egyáltalán nincs az egész megyében, s továbbra is csak egyetlen gazdasági jellegű osztály indul az Elektromaros Iskolaközpontban. A középiskolai helyeket illetően a megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet (110 román és 42 magyar tannyelvű osztály), addig a szakmai oktatás terén aránytalan az elosztás (70-12). Igaz, hogy az elmúlt években, amikor lehetőség nyílt, sem Sáromberkén, sem Dicsőszentmártonban nem volt elég jelentkező a magyar szakiskolai osztályokba. Az is igaz, hogy aki érdeklődött, azt azonnal elutasították, a jelentkezők kis számára hivatkozva. /(bodolai): Sorvasztják a szakoktatást. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Jún. 1-től interneten /www.radiomures.ro/ is élőben hallhatók a Marosvásárhelyi Rádió műsorai. Egyelőre a román és magyar nyelvű internetoldalak készültek el, nemsokára a német, angol változat is működőképes lesz. A rádiók hallgatottságáról készített közvélemény-kutatás szerint a Marosvásárhelyi Rádió a leghallgatottabb a többi rádióhoz viszonyítva. A legjobb vitaműsorok is a Marosvásárhelyi Rádióban vannak, a legnépszerűbb a Rádióújság rovat. A magyar szerkesztőségnek 50 órája van hetente, ez a magyarul legtöbbet sugárzó közszolgálati rádió Romániában. /Antalfi Imola: Világszerte hallgatható a Marosvásárhelyi Rádió. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) életében új szakasznak, az erőteljes kapcsolatépítés időszakának kell következnie — jelentette ki Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE új ügyvezető elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Karácsonyi Zsigmondot, a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőjét a MÚRE közelmúltban tartott tisztújító közgyűlésén választották meg ügyvezető elnöknek. Romániában legalább negyven újságírói szervezet jött létre, a MÚRE az egyedüli, amely ténylegesen működőképes. A MÚRE eddig a magyarországi újságíró-szövetségekkel alakított jó kapcsolatokat, a jövőben élő kapcsolatokat kell kiépíteni a legfontosabb bukaresti újságíró-szervezetekkel. - Jó lenne, ha az RMDSZ az újságírást és az újságírókat érintő törvények előkészítésébe jobban bevonná az egyesületet – jelezte Karácsonyi. A romániai magyar sajtóban az újságírók rendkívül alacsony — havi 100–300 dollárnak megfelelő — bérért dolgoznak. Ezért érthető, hogy a tehetséges és ambiciózus fiatal magyar újságírók jelentős része magyarországi szerkesztőségekbe igyekszik. /Kapcsolatépítésre koncentrál a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A legutóbbi RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén a romániai magyar oktatás helyzetét is áttekintette a testület. A demográfia adatai csökkenő tendenciát jeleznek Romániában, ez a csökkenés pedig fokozottabban jelentkezik a romániai magyar közösség, és főként az iskoláskorú népesség esetében. Míg 1992-ben a magyar nemzetiségű iskoláskorúak részaránya 6,4% volt, jelenleg 6 % alá csökkent ez az arány. Az intézményi autonómia a szórvány vagy a szórványosodás helyzetében komoly asszimilációs veszély forrása lehet. A magyar tanítási nyelvet választók részaránya az országosan nyilvántartott tanulók létszámának 4,34 százaléka, ami 225.000 iskoláskorú gyermeket jelent. Románul tanul vagy beiskolázatlan közel 70.000 tanuló, az iskoláskorú magyar népesség kb. 35 százaléka. A magyar nyelven tanulók arányszáma az óvodától a középiskoláig 6,6 százalékról 3,8 százalékra csökkent, míg a szak- és a posztliceális oktatásban ez az érték 2,5 százalék. Növekvő tendenciát mutat a román tannyelvű iskolát választó magyar tanulók száma. A romániai magyar felsőoktatásban a magyar nemzetiségű hallgatók részaránya folyamatosan csökken, emellett egy egész sor képzési területhez tartozó szakon nincs magyar képzés: a műszaki tudományok és a mezőgazdasággal kapcsolatos szakirányok terén, valamint a jogász-, közgazdász-, zenei és képzőművészeti oktatásban a magyar nyelvű képzési lehetőségek erősen korlátozottak vagy teljes mértékben hiányoznak. Vekov Károly nehezményezte, hogy az RMDSZ kiadványában nem található tényleges stratégia a helyzet javítására, Toró T. Tibor pedig Markó Béla szövetségi elnök azon kijelentését tartotta furcsának, miszerint az RMDSZ nem kíván idén módosítást követelni az oktatási törvényben. Mátis Jenő a "romániai magyar közösség megmaradása érdekében" kidolgozott határozattervezetet olvasott fel, amelyet eljuttatnak az RMDSZ oktatási főosztályához. Markó Béla a Népújságnak elmondta, hogy igenis létezik stratégia a magyar nyelvű oktatást illetően. Szerinte most építkezni kell, alkalmazni a létező törvényt és majd amikor ezt a keretet kitöltötték, akkor kell a törvény módosításáról beszélni. /Antalfi Imola: Szövetségi elemző az anyanyelvi oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Marosvásárhelyen, a Szabadi úti református egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Központjában adták át a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei négy jutalmazottjának az alapítványdíjat. Az eddig díjazottak között meghívottként vett részt Szombati Attila, a Református Mentő Misszió-Mentőöv Segítőszolgálat /Marosvásárhely/ képviselője is, aki munkájukról beszélt, mely kiterjed a teljes Maros megyére. Iszákosmentő szolgálatukban az Erdély-szerte dolgozó Jó Pásztor Alapítvány munkatársai is támogatják őket. Lelkigondozást biztosítanak az alkoholbetegeknek, a családlátogatás, a szenvedélybetegek felkeresése is része munkájuknak. Foglalkoznak a hajléktalanokkal, romákkal, és évente országos konferenciát szerveznek. Csoportjukat felekezettől, anyanyelvtől függetlenül keresik fel a gyógyulni vágyók. /Járay F. Katalin: Saját missziós otthon kellene! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Vámosgálfalva 700 éves fennállását ünnepelte. Május 31-én csepeli vendégek érkeztek Vámosgálfalvára. A két önkormányzat /Budapest XXI. kerülete és Vámosgálfalva/ között rendkívül jó a barátság. A helybéliek építettek Magyar Házat is. Nemsokára Vámosgálfalváról írt átfogó monográfia lát napvilágot, jelezte Végh József polgármester. Augusztusra biztosan megjelenik, amikor a faluban keresztény ifjúsági világtalálkozót tartanak, mintegy 12 országból várva vendégeket. /Lokodi Imre: Vámosgálfalva 700 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Bár megfogyatkozva, de még mindig szép számban jöttek el ötvenéves találkozójukra azok az általános és gyermekorvosok, akik a második évfolyam hallgatóiként 1952-ben végezték tanulmányaikat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A jún. 1-jei rendezvényen Sabau Marius, a MOGYE rektora köszöntötte e nemzedék képviselőit. /(bodolai): Aranydiplomás orvosok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Marosludason a Magyar Házban megnyílt Kiss Ibolya festőművész, nyugdíjas tanárnő akvarelljeinek kiállítása. Kiss Ibolya több mint fél évszázada fest. Több mint ezer festmény, akverell, pasztell, olaj, grafika dicséri szorgalmát, tehetségét. /Kiss Ibolya egyéni tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Marosludason az 1-es Számú Általános Iskola az előzetes megállapodás alapján felvette volna a Ioan Vladutiu - Budai Árpád nevet. Mindkét személyiség marosludasi: Ioan Vladutiu történész, dr. Budai Árpád pedig régészprofesszor volt. Nem így lett. Vladutiu özvegye tiltakozott az ellen, hogy férje neve egy magyar neve mellett szerepeljen, ezért nem "adta áldását" az iskola nevére. Emiatt az iskola csak Ioan Vladuitu nevét vette fel. /Két iskolát neveztek el. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Jún. 4-én hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli magyar lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodást Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke, Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a határon túli magyar sajtó képviseletében Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke írta alá. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabadság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Dokumentációs, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy éppen tíz éve kezdődött meg az együttműködés. Mint utalt rá: 1993-ban még csak öt határon túli magyar laphoz jutottak el a magyar hírügynökségi anyagok. A HTMH illetékesének reményei szerint a kör a közeljövőben bővülni fog, s hét romániai nem országos lap is hozzájut majd a fotószolgáltatáshoz. /Tízéves együttműködés. Hírszolgáltatási szerződés az MTI és a határon túli lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

A 72 éves Murádin László nyelvész munkásságának eredménye a Romániai magyar nyelvjárások atlasza. Több mint 25 évet áldozott erre a munkára. Egy 3400 kérdésből álló kérdőfüzettel, mely a falusi élet szókincsének fontosabb vonatkozásait ölelte fel, 136 települést keresett fel. A falvak, a meglátogatott kutatópontok átfogják a romániai magyarság egész lakóterületét. A tizenegy kötetre tervezett munkából eddig hat kötet jelent meg, a hetedik kötet most van nyomdában. Murádin László másik munkaterülete a nyelvművelés. Az 1955 óta megjelent cikkeiből több kötetet is összeállított /A szavak titka; Szavak színeváltozása; Anyanyelvünk ösvényein, most fog megjelenni az Anyanyelvi mozaik./ Az utóbbi évtizedben figyelme a névtudomány felé fordult. Ennek eredménye A hely, ahol élünk, továbbá az Egyházi eredetű erdélyi településnevek című könyvecske. Most két témán dolgozik. Nevek és utak (településnevek erdélyi utakon) címmel a vasútvonalak és a fő erdélyi útvonalak helységneveit értelmezi. A másik az erdélyi családnevek tetemes számát elemezné. A Tinivár Könyvkiadó ugyanis immár nyolc éve megjelenteti Maturandusok című kiadványát, ebben közli valamennyi erdélyi magyar iskola érettségizőinek névsorát, ez a szám kb. 35.000 diáknak, magyar diáknak a családneve. Ez képezi a könyv adatsorát. Mindezek mellett Murádin László szerkeszti a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények kiadványt is. Az Akadémiai Kiadó - pénz hiányában - egy-egy évig csúsztatja a lap megjelenését. / b. d.: "Isten kezében vagyunk!" Levélduma Murádin Lászlóval. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

A Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál az évek folyamán Marosvásárhelyen az erdélyi magyar műkedvelő kórusok valóságos fórumává vált. Az idei jún. 8-án illetve 9-én lesz, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar szervezőmunkájának köszönhetően, a Kultúrpalota nagytermében. Hangversenypódiumra lép a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a kövesdombi református templom ifjúsági kórusa, az alsóvárosi református templom vegyes kara, továbbá a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar, a szintén marosvásárhelyi Sfanta Ana ortodox templom kórusa, valamint a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum Armonia-Harmónia vegyes kara, a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus, a Négyfalusi Kórus, továbbá a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikara, végül a marosvásárhelyi Laudate Domini Kórus. /Járay: XI. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál, 2002. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Kelementelkén megalakult a Simén-Petőfi Közművelődési Egyesület. Az egylet a falu közművelődési életének a megszervezését vállalja fel, ezenkívül az egyesület tagjainak szándékában áll átvenni a polgármesteri hivataltól a volt Simén-kúriát, ahol hajdanában Petőfi Sándor is megszállt. Ennek emlékére ide szobát rendeznének be, s pályázni szeretnének majd a kultúrotthonként használt épület felújításához szükséges anyagi alapok előteremtéséért. /Megalakult a Simén-Petőfi Közművelődési Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Szőts István emlékkiállításának megnyitásával vette kezdetét a kisközösségi televíziók 3. szemléje Lakitelken. A kulturális találkozó a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitás Egyesület közös rendezvénye. A Kisközösségi Televíziók és Alkotók Szemléje a határon túli magyar stúdiók és televíziók munkatársainak nyújt lehetőséget a megmérettetésre és a konzultációval egybekötött szakmai továbbképzésre. Lezsák Sándor, a tehetségkutató szemle fő kezdeményezője, az esemény egyik házigazdája elmondta: az idén több mint száz alkotást juttattak el a világ minden részéből - Melbourne-tól Füleken át Sepsiszentgyörgyig - a határon túli magyar nyelvű kisvárosok, falvak és kisközösségek a megmérettetésre. A kiírás szerinti négy - krónika, korkép, művelődés és fikciós műsorok - kategóriában beérkezett alkotásokból az előzsűri döntése alapján 30 film került a versenyprogramba. A bíráló bizottság, amelynek elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező, jelentős díjakat ítél oda a legkiemelkedőbb munkák alkotóinak. /Kisközösségi televíziók szemléje Lakiteleken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Jún. 8-án az RMDSZ Maros megyei szervezete által összehívott A magyar nyelvű oktatás és kihívásai Maros megyében című tanácskozáson tanfelügyelők, iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok tisztségviselői, az egyházak és a pedagógusszervezet képviselői vettek részt. Nagy F. István, az RMDSZ Oktatásügyi Főosztályának vezetője, Dónáth Árpád, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere tartott előadást. Nagy F. István kiemelte: bár 1989-hez képest 2001-ben a felsőoktatásban részt vevő magyar hallgatók száma is megháromszorozódott, a román hallgatókéhoz hasonlóan, arányuk változatlan maradt, tehát az összes romániai egyetemi hallgatóknak ma is csak a 4,3 százaléka magyar nemzetiségű, ezen belül pedig a tanulmányaikat magyar nyelven végző egyetemisták száma mindössze 1,4 százalék. Azt a tendenciát, miszerint csökken a magyar egyetemi oktatás hallgatói utánpótlása, a közoktatás, a középiskolai képzés mennyiségi és minőségi fejlesztésével lehetne megállítani - vélekedett az előadó. Az 2000-2001-es tanévben összesen 2367, az országos hálózat 9,7 százalékát jelentő iskolai intézményben folyt magyar nyelvű oktatás, ezeknek egy részét a minimális gyermeklétszámmal működő falusi iskolák jelentik, amelyek közül sok a megszűnés határához közelít. A tagozatos iskolákban a magyar diákok részére kifejezetten előnytelen, mert a tantárgyak egy részét - nyelvek, zene, ének, rajz, testnevelés stb. - román anyanyelvű pedagógusok tanítják, a tagozatok önállóságát illetően nem működik az intézményi autonómia, az iskola élén illetve a vezetőtanácsban nem biztosított a magyar tanerőknek a gyermeklétszámmal arányos képviselete. A magyar lakosság körében az országosnál is kisebb természetes népszaporulatot a kivándorlás és az asszimiláció is súlyosbítja. Maros megyében az iskolai népesség 31 százalékát képezik a magyar ajkú diákok, s számuk 2001-02-ben 2109-cel csökkent. A líceumi osztályok száma a tervezett 47 helyett az osztályonkénti tanulólétszám felemelésével 42-re csökkent (+15 szakiskolai és 3 inasiskolai osztály), ami a nyolcadikat végzett diákok 75 százaléka számára biztosít helyet. A 19 marosvásárhelyi általános iskolából 18-nak román nemzetiségű igazgatója van, 18 líceumból 15-nek szintén, s a tanfelügyelőségen a 20-ból mindössze négy szakfelügyelő magyar. /Látlelet az oktatásügyről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ Dáné Károly arról tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen az Unirea Líceumban a magyar osztályok száma csökkent, a pedagógiai líceumban pedig - ahol eddig is több román osztály volt, mint magyar, mostantól még nyilvánvalóbb lesz az eltolódás a román osztályok javára. Több helyen volt túljelentkezés, azonban egyedül a román tagozaton adtak még egy osztályt. Az A. Persu sofőriskolában tavaly indult egy magyar szakiskolai osztály, az idén már nem. Marosvásárhelyen 19 általános iskolából egynek van magyar igazgatója, a többiben magyar aligazgató van. 18 líceumból háromnak van magyar igazgatója, a többiben nem mindenütt van magyar aligazgató. Sőt létezik négy olyan iskola, ahol nincsenek magyar osztályok, például a kereskedelmi líceumban, ahol gazdasági és közigazgatási szakembereket képeznek. Tehát létezik az új közigazgatási törvény, de nem képeznek magyar középkádereket. Egész Maros megyében nincs ilyen profilú magyar osztály. Egyetlen magyar mezőgazdasági osztály sincs, pedig Szászrégenben, Segesváron, Ludason, Radnóton és Marosvásárhelyen működnek ilyen profilú líceumok. – A felmérésekben magyar tagozatokról beszélnek, de ilyenek nincsenek, csak magyar osztályok vannak, pontosabban vegyes tannyelvű osztályok. A román nyelv, irodalom mellett Románia földrajzát, történelmét, a szaktantárgyakat, az idegen nyelvet, a sportot románul oktatják a magyar gyermekeknek. Az is előfordul, hogy a román igazgató szigorú utasítására a magyar tanár a magyar gyermekeknek az informatikát román nyelven adta elő. Maros megyében jelenleg a nyolcadik osztályt végzett román gyermekek 64 %-a kap helyet líceumban, a magyar osztályt végzett gyermekeknek mindössze 49 %-a tanulhat tovább magyar tagozaton, a többi román osztályba fog menni. Marosvásárhelyen tíz román informatika osztály indul, magyar nyelvű mindössze három. /Máthé Éva: Furcsa jelenségek a Maros megyei tanügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozója kezdődött jún. 8-án a közép-zalai Zalaszentlászlón, tíz község - köztük erdélyiek és horvátországiak - önkormányzati küldöttségeinek részvételével. Pozsgay Imre, a Szent László Akadémia rektora ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Akik annak idején Szent László nevét választották, azok egyben az ő erényeinek követését is vállalták, s ezt a szellemiséget őrzik ezen találkozók. A Szentlászló nevű települések együvé tartozásuk és a szolidaritás legnemesebb példáját a délszláv háborúban lerombolt horvátországi Szentlászló újjáépítéséhez nyújtott segítséggel mutatták - idézte fel a közeli múltat Pozsgay Imre. /Szentlászló nevű települések találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Holányi Julianna, az 1989 óta a Balaton közelében élő, nagyenyedi származású festő pár esztendeje Torockóra jár kikapcsolódni, feltöltődni. Nyaralásai pedig újabb meg újabb képeket teremnek. Ezekből nyílt kiállítás jún. 9-én Marosvásárhelyen. /Torockói hangulatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./