"A tanárok közül ugyanis sokkal többen buktak el a megmérettetésen, mint a diákok. Maros megyében 600 címzetes, (tituláris) tanári állásra hirdettek versenyvizsgát, 957-en jelentkeztek. A tételeket Bukarestben állították össze, a dolgozatokat a különböző egyetemi központokban javították. Akárcsak az elmúlt esztendőben, a szakképzett pedagógusoknak mindössze a 10 százaléka érte el a címzetes tanári állás elfoglalásához szükséges hetesen felüli általánost. Az eredmény azért is megdöbbentő, mert a sikertelenül vizsgázó hallgatók között vannak olyanok, akik kilencen fölüli általánossal tavaly tették le a véglegesítő vizsgát, mások a legmagasabb tízes általánossal végezték az egyetemet, sőt egyesek a doktori cím elnyerésére készülnek. A tételeket a véglegesítő vizsga anyagából állították össze, amihez a jelentkezők még nem szerezték meg a kellő tapasztalatot. Annál is inkább mivel a tételek felerészben a módszertani ismeretek számonkérésére alapozódtak. Meglepő, hogy tavaly is hasonlóak voltak az eredmények, továbbra is maradt minden a régiben. Hozzá kell tenni, hogy a leendő címzetes szakemberek kifejezőkészségét, személyiségét, egyéb képességeit az idén sem vette számba senki. /(bodolai): Ki is vizsgázott le? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

"Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen júl. 23-án volt a Kommunikáció és Szociálpedagógia szakra felvételizők szóbeli vizsgája. A két meghirdetett 80 helyre valamivel több, mint kétszeres volt a túljelentkezés. /(g.i.): Felvételi hangulat a Sapientián. Kétszeres túljelentkezés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

"Eugen Nicolaescu, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei elnöke és Kiss Kálmán a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke több ízben is tárgyalt egymással, megállapították: "a lakosság legnagyobb problémája a szegénység és a korrupció", amely románt és magyart egyaránt érint. Elhatározták, hogy "szembeszegülnek a kormány elszegényítési politikájával" és együtt keresik a megoldást. Így az RMSZDP és az NLP megyei vezetése elhatározta, hogy közösen, "nemzetiségre, nemre, vallásra való tekintet nélkül" hozzásegítik a megye lakosságát a boldoguláshoz. Ebbéli igyekezetükben máris létrehoztak egy konzultatív bizottságot, amelynek feladata a két párt politikai, gazdasági álláspontjának a harmonizációja lesz, és a pártok 5-5 képviselője lesz az alapító tagja annak az egyesületnek, amely programokat dolgoz ki a mikrorégiós fejlesztésre. Az NLP országos vezetés még nem tud a dologról, ugyanis "alulról kezdték a szervezkedést". Kiss Kálmán kijelentette, hogy nem ért egyet az RMDSZ-nek az alkotmány 1. cikkelyére vonatkozó módosítási javaslatával, mert "egy 5% alatti kisebbség, nem követelheti, hogy multinacionális ország legyen Románia". /(m): Kéz a kézben kívánnak boldogítani. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

"A romániai magyar sajtó nagy része messzemenő szubjektivitással szolgálja az RMDSZ hatalmaskodóinak érdekeit, olvasható Kiss Kálmán, a Romániai Szabad Demokrata Párt elnöke nyilatkozatában. Az alkotmány 1-es cikkelyére vonatkozó RMDSZ- módosítási javaslattal kapcsolatban ugyanis ő nem beszélt pártja álláspontjáról, hanem kizárólag az RMDSZ 12 éves gazdasági, politikai ténykedésének eredményekénti masszív kivándorlási hullám jövőbe vetített sötét következményeiről, a romániai magyar lakosság akár 5% alá csökkenésének veszélyéről. Válasza arra utalt, hogy az RMDSZ amíg javasolgat, teljes erővel javaslatai megvalósítása ellen dolgozik. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./ Szerkesztői megjegyzés: Kiss Kálmán a hivatkozott, "valósághűbb" Cuvantul liberre. A lap ezt írta: "Hogyan igényelheti az RMDSZ, hogy Románia soknemzetiségű állam legyen, midőn mi, magyarok (...) maholnap az RMDSZ politikája következtében oda jutottunk, hogy 5 százalékát jelentsük Románia népességének." A Népújságban megjelent idézet szerint "egy 5 százalék alatti kisebbség nem követelheti, hogy multinacionális ország legyen Románia." Értelmét tekintve a két tudósítás szóban forgó részlete egybecseng."

"Maros megyében magyar tagozaton 15 állást hirdettek meg az óvónők számára. A versenyvizsgán 72-en jelentek meg, és mindössze tízen érték el az állás betöltéséhez szükséges hetes általánost. Kovács Júlia, az óvónőkért felelős szakfelügyelő kifejtette: sokan idén végeztek, mások két-három éve, s olyanok is vannak, akik tavaly tettek a véglegesítő vizsgát. Az ő sikertelenségükön csodálkozom. A román tétel ugyanaz volt, mint a román tagozatra pályázó óvónőknek, holott különbséget kell tenni, mert a magyar óvónőknek más a feladatuk. /(bodolai): A helyeket nem sikerült betölteni. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./"

"Ádámostól 5 kilométerre, erdei környezetben második alkalommal szervezték meg a szórványtábort, az 50 gyermek jól érezte magát. A tábor célja a szórványban élő gyerekekkel való foglalkozás, a nyelvművelés, játékos tanulás és szórakozás volt. /Csíki Zita, Dicsőszentmárton: II. ádámosi szórványtábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./"

"Júl. 28-án, vasárnap kezdődnek a Nyárádszeredai Vásárnapok, ekkor nyílik meg a marosvásárhelyi Bandi Katalin textil-iparművészeti kiállítása. Az egyik napon a tábortűz mellett találkozhatnak az érdeklődők Ráduly János tanárral, néprajzi gyűjtővel. Megtartják a Nyárád Kistérség és a Nyárád Mente Kisrégió találkozóját is. /b.d.: Nyárádszeredai Vásárnapok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./"

"Marosvásárhelyen a Petőfi-szobornál júl. 28-án az RMDSZ megyei és városi szervezete, valamint az EMKE rendezett bensőséges műsort. Gál Éva, az RMDSZ megyei szervezetének alelnöke üdvözölte a kisszámú egybegyűltet, majd Fodor Imre alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Fogyatkozunk, s ezt csak gazdasági fellendüléssel és oktatással lehet megfékezni, erre kell felkészülnünk saját iskolarendszerünk kiépítésével is - hangoztatta az alpolgármester. Ezután jött a koszorúzás. /-vagy-: Emlékezés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./"

"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népújság főszerkesztője, Makkai János. Markó leszögezte: "azok, akik az RMDSZ mostani politikáját valamiért ellenzik, azok kínlódnak. Azzal kísérleteznek, hogy ezt az ellenkezésüket valamiféle elméleti skatulyákba gyömöszöljék." Markó most sem tudja, miért is állnak szemben az RMDSZ mostani vezetésével. Az RMDSZ nincs válságban, hanem nagyon jó pozíciója van a romániai belpolitikai életben. Nem árt, ha bírálják az RMDSZ-t, mondta nagylelkűen. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment Tusnádra, el a szabadegyetemre, Markó válasza: írásos meghívót kapott, de arról semmit, hogy miről, kikkel vitáznak. Markó úgy látta, hogy a tusnádi rendezvény teljesen egyoldalúra sikeredett. A főszerkesztő "pártatlanul" megállapította, a tusnádi szabadegyetem kísértetiesen hasonlítani kezdett a Fidesz-fazonra. Markó: "Én ezt majmolásnak tartom. Az elmúlt négy évben sem voltam hajlandó átvenni sem a Fidesz- retorikát..." "...ugyanúgy nem fogom elfogadni a Magyar Szocialista Párttól, az SZDSZ-től, ha lesz egy sajátos retorikájuk, fogalomhasználatuk." A főszerkesztő idézte az egyik írót, aki a minap lezajlott MÁÉRT- értekezletből mindössze annyit vett észre, hogy Tőkés László nem volt ott. Markó válasza: "Azt gondolom, a Magyar Állandó Értekezleten a napi politikában dolgozó kollégáknak kell részt venni, és nem azoknak, akik már minden pillanatban kívül látszanak lenni akkor is, ha az RMDSZ-en belül vannak." "... amikor korábban Tőkés László részt vett az értekezleteken, bár az asztalon előtte is az állt a kartonlapon, hogy RMDSZ, minden alkalommal csúnyán ostorozta, leszidta az RMDSZ-t." Markó bátran kiállt Medgyessy mellett: "A magyar miniszterelnök megszólalása gyakorlatiasságáért figyelemre méltó. Nem szédült bele a nagyon tetszetős szimbolikus szférába, a státustörvényről annyit mondott, amennyit a mai helyzetben kellett. Ez azért biztató." Tőkés László önrevíziót sürget. Markó szerint ez "a püspök úrra is érvényes. Én még nem hallottam olyan megszólalását, amely arról szól, hogy hát Temesvártól Nagyváradig és Nagyváradtól Budapestig, ezen az úton, mit tett jól és mit rosszul. Nem hallottam olyan megszólalását, hogy ő vajon tévedett-e az elmúlt tizenkét esztendőben akkor, amikor embereket meg akart semmisíteni akár "Neptun" kapcsán, akár más viták kapcsán, s ebben a fizikai megsemmisítésen kívül minden mást el lehetett képzelni. Ő sűrűn beszél arról, hogy félre akarják állítani, de arról nem, hogy ő maga hány embert akart félreállítani." Markó szerint az "autonómia és annak különböző formái közös célt jelentenek mindnyájunk számára. Más kérdés, hogy ki milyen konkrét formában látta ezt megvalósíthatónak." /Makkai János: Nem sürgős alkotmányt módosítani. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./"

"Árvizeket okoztak a bőséges esők Hargita megyében. A nagy mennyiségű csapadék miatt a Ditró patak kilépett medréből és elöntött mintegy hatszáz gazdaságot, nyolc kilométernyi községi utat teljesen tönkretett további öt kilométernyit pedig részben megrongált. Huszonöt hektárnyi kert víz alá került, az árvíz lerombolt ötven hidat, további negyvenet pedig megrongált. A Polgári Védelem dolgozói mintegy 800 millió lejre becsülik az árvíz okozta károk értékét. Az esők károkat okoztak Salamáson és Gyergyótölgyesen is, Gyimesfelsőlokon megrongálódtak a községi utak, a megduzzadt Békás folyó pedig elsodort egy hidat a Békási-szoros kijáratánál. /Árvíz Hargita megyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./"

"A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség második alkalommal vállalta fel a karnagyképző tanfolyamot. Július 15-20. között, Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei kórusvezetők tanfolyamára került sor. A felvidéki, kárpátaljai, anyaországi és erdélyi résztvevők a reneszánsz karirodalom stilisztikai kérdéseivel és hat reneszánsz kórusművel ismerkedhettek meg. A tanfolyam jelentősége, hogy magyar tanít magyart Erdélyben. Szükségesek a karnagyképző tanfolyamok, mert Erdélyben nincs magyar ének- zenetanárképzés. Az utolsó, Kolozsváron magyar tagozaton tanuló zenetanárok a 70-es években végeztek. /Orosz P. József: Kárpát-medencei karnagyok tanfolyama. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./"

"Aug. 1-jén végre kirakták Marosvásárhelyen városháza homlokzatára a megyei tanács román, illetve magyar nyelvű feliratait, viszont a prefektúra táblája csak román nyelvű. A prefektúra szóvivője szerint a kormánytól csak a román nyelvű feliratra érkezett engedélyt. Burkhardt Árpád alprefektus elmondta: a prefektúrán a kétnyelvű felirat a törvény szerint nem kötelező, igaz, de tiltás sincs. Jóindulat kérdése az egész. A prefektúra a kormánynak van alárendelve, ezért nem használható a magyar nyelv a prefektúra ülésein sem. /(korondi): Kétnyelvű felirat a megyei tanács épületén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./"

"Molnár Dénes (Démol) festőművész Vadasdon született. Falujában kis képtár őrzi néhány alkotását. Ezek egy részét a Szent István-napok alkalmából rövidesen megnyíló kiállításon is megtekintheti a közönség Székelyszentistvánon, az általános iskolában. Molnár Dénes nagy tisztelője a Vadasdon élő Székely házaspár. Kezdeményezésükre - a gyulakuti önkormányzat jóváhagyásával - négynyelvű tábla hirdeti Havadtőn a Nyárádszereda irányába (és Vadasdra) elágazó út elején, hogy alig három kilométernyire mit láthatnak a turisták, az érdeklődők. /(bölöni): Vadasdi képtár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./"

"A 75 éves Beke Györgyöt köszöntötte a lapban Sütő András. Emlékezett arra, hogy 1987-ben szerette volna köszönteni a hatvanéves Beke Györgyöt. Nem engedélyezték. Sütő főszerkesztőként akkor úgy gondolta, ha a magyar írókat egyenként nem ünnepelhetik, megemlékeznek róluk csoportosan. Akkor hatvanadik évét töltötte Beke mellett Páll Árpád, Bajor Andor, Szász János, őket méltatta volna a lap. Ezt sem engedélyezték. A cenzorok dühösen kérdezték: "Mit akar Beke az erdélyi magyarok számbavételével?!" Azt akarta, "amitől régóta rettegett minden rossz lelkiismeretű román nacionalista." Orbán Balázs-i ihletésű munkáját már korábban elkezdte Beke György. Sütő szerint a Maniu-féle "román jobboldal tömegmészárlásai elől csak balra menekülhettünk". Beke "életre szóló rabsága": "az erdélyi magyarság megmaradásának szolgálata". /Sütő András: Beke György születésnapjára. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./"

"Ez év novemberének második napján lesz kereken száz esztendeje, hogy megszületett Illyés Gyula. Az "Illyés-centenárium irodalmunk, szellemi életünk folyamatos ünnepe. Különféle kirekesztő kánonok jelszavaitól hangos körülményeink közepette is elvárható lenne hát, hogy ezekben a hetekben-hónapokban sorra lássanak napvilágot az alkalomhoz illő, tisztelgő kiadványok; hogy színházainkban egymást kövessék a felújítások, az új Illyés-bemutatók - határokon innen és túl: Pozsonytól, Budapesttől, Kassától Újvidékig, Marosvásárhelyig, Sepsiszentgyörgyig." - írta Nagy Pál. Ezzel szemben nem sok jele van az Illyés Gyula és műve iránti figyelemnek. Ezért elismerésre méltó a Nap Kiadó Nem menekülhetsz című összeállítása, Domokos Mátyás válogatásában. Kortárs költők, elbeszélők, kritikusok, irodalomtörténészek vallomásai, levelek és Illyés-versek sorakoznak a kötetben. A Nem menekülhetsz, a Bartók, A reformáció genfi emlékműve előtt, a Nem volt elég, a Hazám, a Gyűrűk, az Egy mondat a zsarnokságról, az Árpád költőjéhez; a Puszták népe, a Petőfi, a Magyarok, a Hunok Párisban, a Fáklyaláng, a Különc, a Szellem és erőszak írójához - vagy őróla - olyan jeles elődök és utódok, kiváló pályatársak szólnak ezeken a lapokon, mint például Babits Mihály, Móricz Zsigmond, József Attila, Németh László, Radnóti Miklós, Veres Péter, Márai Sándor, Halász Gábor, Kovács Imre, Szabó Lőrinc, Féja Géza, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Czine Mihály, Szabó Magda, Domokos Mátyás, Csoóri Sándor, Sütő András, Kányádi Sándor, Nagy Gáspár, Görömbei András. Illyés Gyulát életében és halála után is egyaránt kerülgették fullánkos rágalmak. Az egyik leleplező az Élet és Irodalomban /2001. 1. sz./ támadta a költőt, újraközölte: Látó (Marosvásárhely), 2002. 4. sz. /Nagy Pál: "Egy magyarságrajongó európai". In memoriam Illyés Gyula. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./"

"Harminc tánc- és zenei együttes látványos utcai felvonulásával megkezdődött aug. 2-án a Csángó fesztivál és szorosan hozzá tartozó európai régiók kisebbségi folklórtalálkozója Jászberényben. A három napon át zajló program célja az 1991-es kezdet óta változatlan: a Kárpát-medencében, így a határainkon túli magyarlakta területeken illetve az európai országokban élő kisebbségek kulturális hagyományainak, értékeinek közkinccsé tétele. A harminc résztvevő művészeti csoport Erdélyből, a Felvidékről valamint a Kárpátaljáról illetve Európa más részeiből érkezett. Aug. 3-án folklórmisén emlékeznek meg Hodorog Luca moldvai csángó énekesről, aki az 1991-es első fesztiválra betegen érkezett. Saját kérésére a Jászberényben helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./"

"Mintegy 250 nemzeti színű, koronás címerrel ékesített zászlót indít útjára a határon túli magyarok számára a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) augusztus 20-ig; a lobogókat augusztus 4-én ünnepélyes keretek között áldották meg Budapesten. Petheő Attila, a Jobbik elnökségi tagja a rendezvényen elmondta: a szervezet június 4-én hirdette meg az "Öltöztessük nemzeti színbe a világot" elnevezésű zászlógyűjtési mozgalmát. A kezdeményezés célja az volt, hogy a világ lehető legtöbb magyar családjához és szervezetéhez juttassák el a nemzeti lobogót. /Nemzeti színű lobogók megáldása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"

"Aug. 3-án Holtmaroson felavatták Wass Albert szobrát. Alkotója, Kolozsy Sándor szobrászművész /sz. Kolozsvár, 1938/ Ausztráliában él, Wass Albertet személyesen ismerte, kapcsolatot tartott vele az író utolsó életévéig. A művész a szobrot Holtmarosnak szánta. Most rendezik a hetedik Gyögykoszorút Holtmaroson. 1996-tól minden nyáron eljönnek Érmihályfalváról a Nyíló Akác táncosai, de más falvakból is jöttek néptáncosok. Az alig hétszáz lelkes Holtmarosnak három tánccsoportja mellett futballcsapata is van. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei most érkezett Szegedről, ahol ugyancsak néptánc-seregszemlének lehetett tanúja. /Bölöni Domokos: Muzsikás, táncos vasárnap Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"

"Téglás István Lajos színművészeti főiskolai hallgató Szilágyi Domokos verseiből összeállított előadóestjével lépett fel Marosvásárhelyen, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház előcsarnokában. Nyert már országos szavalóversenyt. /Járay Fekete Katalin: Kávéházi pódiumműsor. Szilágyi Domokos-est. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"

"Aug. 4-én Vajdaszentiványon csaknem 200 fiatalt fogadhatott a helybeli Zichy-Horváth Egyesület által idén is megszervezett Vajdaszentiványi Tánc- és Zenei Tábor. 80 %-uk magyarországi, ám jöttek Franciaországból, Kanadából, Hollandiából, Németországból is. /Járay: Megkezdődött a VI. Vajdaszentiványi Tánc- és Zenei Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"

"Aug. 7-én tanácskoztak a Maros megyei és helyi önkormányzati RMDSZ-képviselők, parlamenti képviselők, amelyet sajtótájékoztató követett. A tanácskozáson elhangzott, hogy szigorúbban kellene követni az RMDSZ-PSD protokollum betartását. Elemezték a birtoklevelek kiosztásának menetét, éppen a magyarlakta nagyközségekben vannak a legnagyobb lemaradások ezen a téren. Borbély László rámutatott, hogy a megyében azokon a településeken, ahol a lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, körülbelül 90 százalékban kitették a kétnyelvű helységnévtáblákat. Marosludason, Dicsőszentmártonban és Segesváron a PSD-s polgármesterek nem helyezték ki a kétnyelvű táblákat, ezért kérni fogják a prefektust a törvényesség betartására. /Mezey Sarolta: RMDSZ-es önkormányzat képviselők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./"

"Józsa András szovátai tanár szorgos történésze szűkebb hazájának. Legújabb munkája A Sóvidék és fürdői - Korond, Parajd, Szováta /Hazanéző Könyvek, 2002/ című kötet, amely tankönyvként is használható a vidék iskoláiban. A könyv minden fontos tudnivalót tartalmaz a Sóvidékről. /b.d.: Újabb könyv a Sóvidékről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./"

"A tanügyi törvény szerint a 2003-2004-es tanévtől át kell térni a kilencosztályos kötelező oktatásra, A négyéves általános iskolai oktatás egy évvel történő meghosszabbítása helyett a minisztérium azzal az ötlettel állt elő, hogy az óvodák iskolára előkészítő nagycsoportját átviszik az iskolákba, ahol tanítónők foglalkoznak majd a hatéves gyermekekkel. A kísérleti programot egyelőre 12 megyében vezetik be (köztük Maros megyében is), majd a 2003-04-es tanévtől kiterjesztik az egész országra. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő törvénytelennek tartja a kísérlet bevezetését, annál is inkább mivel előzőleg nem kérték ki a parlamenti szakbizottságok véleményét. Kovács Júlia, Maros megyében az óvónőkért felelős tanfelügyelő elfogadhatatlannak minősítette, mivel ezelőtt két hónappal az ország hat megyéjében, köztük Maros megyében is beindítottak egy kísérleti programot, amelynek az a célja, hogy minden öt-hét év közötti óvodás korú gyereket bevonjanak a kötelező foglalkozásba. Eddig ugyanis a 12.057 óvodás korú gyerek 10 százaléka nem járt óvodába. Az óvoda egy jól működő rendszer, amit felborítani több, mint vétek. Az óvónők körében óriási a felháborodás, mivel, ha valóban kötelezővé teszik az előkészítő osztályt, sokan állás nélkül maradnak. A gyermekeknek az óvodában van a helyük, ahol játékosan, a koruknak megfelelő környezetben annyi mindenre meg lehet tanítani őket. /(bodolai): Hatévesen az iskolába. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter asszony bombasztikus kijelentései nagy visszhangot váltanak ki az ország közvéleményében. Megdöbbentő volt az a kijelentése, hogy a címzetes (tituláris) tanári állások betöltésére szervezett versenyvizsgán ötös alatti minősítést elért szakképzett pedagógusoknak nincs helyük a tanügyben, a következő tanévre nem kaphatnak katedrát. A miniszter asszony egy szót sem ejtett arról, hogy a vizsgatételek összeállítása körül sem volt minden rendben, hisz olyan módszertani kérdésekre kellett feleletet adni, amire a tudományegyetemeket, főiskolákat frissen végzett fiatalok nincsenek felkészítve. A legújabb elméleti ismeretekből elégtelenre vizsgázó tanárok között akadnak olyanok is, akik többéves pedagógusi pályafutásuk során bebizonyították, hogy eredményesen tudnak tanítani. Emellett a tanügyben nagyfokú a hiány szakképzett pedagógusokban. /(bodolai): Bombasztikus kijelentések. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./"

"Vajdaszentiványon sikeresen zajlik a VI.Vajdaszentiványi Nemzetközi Tánctábor.Nagy Erika tanítónő- táborszervező szerint tartalmas volt, amint a sok magyarországi táborozónak Bartha Zoltán a falu történetéről beszélt - monográfiáját a falumúzeumban meg lehetett vásárolni. /Járay Fekete Katalin: VI.Vajdaszentiványi Nemzetközi Tánctábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./"

"Készül egy címtár minden évben: A külföldön élő marosvásárhelyiek telefon- és információs könyve. Az idén immár a hatodik, bővített kiadását vehették kézbe az érdeklődők. Évről évre figyelem, növekszik lassan, gyarapodik az anyaga. A 2002-es könyv már több mint 90 oldalon hozzávetőleg 2200 nevet és címet tartalmaz. Szerkesztője Tőkés Béla, a budapesti Magyar Nyelvi Intézet munkatársa. Támogatója a Marosvásárhelyi Baráti Társaság, melynek honlapja évek óta a hálón is látogatható: http://www.marosbarat.hu. A gyergyóiak hasonló kiadványa most készül. És készül az összes elszármazott erdélyit felölelő kiadvány is. - A marosvásárhelyi címtárban levő személyek közt feltűnően magas a felsőfokú végzettségűek aránya: ők teszik ki a címtár körülbelül 80 százalékát. /Balázs Ildikó: Elvándorolt egy város. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./"

"A Bolyai-évfordulóra és az öregdiákok világtalálkozójára készülve, az ünnepségek szervezői különböző hiánypótló kiadványokkal is előrukkolnak. A napokban Vivat Academia... címmel gyűjtötték egybe a volt Református Kollégium, a mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum hírneves tanárainak és diákjainak arcképét, névsorát. Néhány név: Aranka György (1737-1817), az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója, Bernády György (1864-1938) gyógyszerész, jogász, közíró, Marosvásárhely polgármestere, Bolyai Farkas (1775-1856), Bolyai János (1802- 1860), Dósa Elek (1803- 1867) jogtudós, a szabadságharc alatt kormánybiztos, Farczády Elek (1890-1974) történész, Koncz József (1829-1906) könyvtáros, a kollégium történetének megírója, Koós Ferenc (1828-1905) pap, pedagógus, a bukaresti református egyházközség megszervezője, Laskai Csókás Péter (1550?-1587) iskolamester, hitvitázó, a tíznyelvű Calepinus szótár magyar részének megírója, Pápai Páriz Ferenc (1649- 1716) orvos, szótáríró, a Pax corporis szerzője. /Vivat Academia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./"

"Mezőség egyik kis faluja a 750 lelket számláló Székelykövesden 426 református él, az évi szaporulat 3-4 fő, de az iskolában magyarul csak elemi tagozat működik. Augusztus 11-én tartották falunapot, ekkor ünnepelték azt is, hogy a XV. századi keresztelőmedencét ismét visszahelyezték a templomba, két márványtábla közé - egyik az első világégésben odaveszett húsz katonának, a másik a következőben elpusztult tizennyolc kövesdi hősnek állít emléket. Virág György, Maros megye tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az önazonosságukat kereső közösségek tagjai megtalálják az egymáshoz vezető utat. Ez a közösségépítés alapja. A főutcán az alig egy éve életre hívott vidékfejlesztési alapítvány, a Pro Régió egyesület "székháza" egyelőre csak egy árván maradt épület. Ebből lesz nemsokára a közösségi ház, mondotta Kelemen Atilla, mikor leleplezte rajta a táblát, és képletesen az ifjaknak adta át. /Bölöni Domokos: "Jön ezer új Kőműves Kelemen". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Két éve folyt Radnóton a 195 tagú helyi római katolikus közösség templomának felújítására. A külföldi adományokból, illetve a hívek bőkezű adakozása nyomán összegyűlt pénzt a belső javításokra fordították. A Nagyboldogasszony oltalmába ajánlott templomot aug. 11-i búcsúja alkalmából dr. Jakubinyi György érsek megáldotta, ünnepi szentmise keretében. A szentmisére meghívták a város többi felekezetének lelkészeit és Cornea Vasile polgármestert. A polgármester a katolikus egyház tulajdonát képező és visszaszolgáltatandó radnóti kastélyt eladásra vagy bérbe adásra felkínálta. A kastély átadása után az épületet a radnóti katolikus plébániának kell őriznie. /Korondi Kinga: Nagyboldogasszony-búcsú Radnóton. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Háromszáz házat és gazdaságot öntött el az árvíz aug. 12-én Gyergyószárhegyen, felhőszakadás következtében. Az erősen megduzzadt Nagypatak és a Csinod elsodort öt hidat és hordalékkal borított be mintegy tíz kilométernyi utat. A heves esőzések miatt Gyergyóditróban is elöntött a víz több házat, gazdaságot és községi utat. A két településen ez már a második árvíz a hónap elejétől. /Háromszáz elöntött ház. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./"

"Minden olyan támogatást, amelyet a határon túli magyarság eddig kapott, továbbra is megkap, és az anyaország anyagi lehetőségeihez képest növelni is kívánja ezeket - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára aug. 12-én Debrecenben, az Ady Endre Akadémia megnyitóján. - A magyar nemzeti kisebbségnek békés eszközökkel akarjuk érvényesíteni a jogait, érdekeit - jelezte az államtitkár. Hozzátette: a belpolitikai csatározásokból ki kívánják vonni a határon túli magyarok ügyét. Idén az Ady Akadémiának csaknem 260 hallgatója van, akik Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek a továbbképzésre. /Megnyílt az Ady akadémia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ Szabó Vilmos a közelgő európai uniós csatlakozással összefüggésben kifejtette: a határon túli magyarsággal kiépített kapcsolatokat úgy kell bevinnie Magyarországnak az unióba, hogy azt ott értékként kezeljék. Orosz István, az Ady Endre Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 12 évben több mint két és félezer résztvevője volt a határon túli értelmiségiek számára fórumot teremtő rendezvénynek. /Szabó Vilmos: növekedhet a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./"