Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. május 10.
Gheorghe Fulga, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója máj. 7. és 9. között Luxemburgba és Belgiumba látogatott, ahol a titkosszolgálatok vezetőivel, a NATO Biztonsági Hivatala politikai ügyek bizottságának és a NATO katonai egységeinek képviselőivel találkozott. A NATO központjában tartott tárgyalások során felvetődött a romániai titkosszolgálat reformja és újraalakítása folyamatának állapota a szövetség speciális alakulataihoz való felzárkózás szempontjából, a Románia és a NATO titkosszolgálatai közötti kapcsolatok, valamint a nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés, a korrupció, a törvénytelen bevándorlás, a tömeggyilkos fegyverek elleni közös harc eredményességének növelése. /SIE-igazgató a NATO-központban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./
2002. május 10.
Marosvásárhelyen a Tulipán utcai református gyülekezet csaknem 3500 tagja több mint tíz évvel alakulását követően, kénytelen egy imaházzal beérni. Az egyház templom építésére alkalmas területre vonatkozó kérésekkel kezdte ostromolni az önkormányzatot. 199l-ben a tervrajzokat is elkészítették. A tanács elutasította, mondván, ezt a területet a művészeti líceumnak szánták. Ennek ellenére a területen egy görög katolikus templom építése kezdődött el. 1992-ben újból kérvényt nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz. A visszautasítás után újabb területet igényeltek. Jöttek az újabb folyamodványok és az újabb nemleges válaszok. 1993-ban kértek újra területet, majd 1995-ben. Választ azóta sem kaptak. Az egyház vásárolt egy háromszintes családi házat, ez nem mindenben felelt meg a gyülekezeti célnak. Átalakítás után 1993. decemberében két, egymásba nyíló szobában - az ülőhelyek száma mintegy 120 -, tartották az első istentiszteletet. /Járay Fekete Katalin: Templomkálvária. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./
2002. május 11.
Máj. 9-én került végső szavazásra a parlament alsóházában a mezőgazdasági és erdőterületek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó 2001. évi 102. számú sürgősségi kormányrendelet, amely tartalmazza az RMDSZ által kezdeményezett javaslatokat. Egyebek között azt, hogy az 1945- 1959 között erőszakkal elvett, majd a téeszekbe bevitt földek az eredeti tulajdonosokhoz kerülnek vissza, illetve, hogy az egyházak és oktatási intézmények közbirtokosságokban található erdőterületeit nem adják hozzá ezen intézmények más formában visszakapott erdőterületeihez. /(mózes): A képviselőház megszavazta a 102. törvényt. Tartalmazza az RMDSZ javaslatait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2002. május 11.
A kormány a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési összegeket évről évre biztosította, és a támogatás idei előirányzata több mint tízmilliárd forint – jelentette ki az MTI-nek a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. Szabó Tibor jelezte: 1999-ben az állami költségvetés összesen 2,916 milliárd forintot, 2000-ben 4,566 milliárd forintot, 2001-ben 10,488 milliárd forintot folyósított a határon túli magyarság támogatására. A támogatás alapvetően a különböző közalapítványok és alapítványok - Illyés Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, Teleki László Alapítvány, Mocsáry Alapítvány, Segítő Jobb Alapítvány, Pro Hungaris Alapítvány - közreműködésével történt és történik folyamatosan - közölte az elnök. Szabó Tibor emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett hivatal koordinálásával külön célkereteket különítettek el a délvidéki magyarság talpra állásának támogatására, a kárpátaljai árvízkárosultak segélyezésére, a horvátországi magyar létesítmények újjáépítésének támogatására, valamint a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás megszervezésére. A különböző szaktárcák és a Magyar Tudományos Akadémia közvetlenül is támogatják pénzzel a határon túli magyarok oktatását és kulturális életét, s hasonlóképpen juttatnak összegeket a tudományos kutatás segítésére. Szabó Tibor szólt arról, hogy a közalapítványok és alapítványok esetében a támogatások odaítélése nyilvánosan meghirdetett pályázati rendszer keretében történik a kuratóriumok döntései alapján. Szabó Tibor hozzátette: a közalapítványok tevékenységükről éves közhasznúsági jelentést készítenek az alapító számára, amely értelemszerűen kiterjed annak számszaki vonatkozásaira is. Tevékenységüket az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi. A hivatal elnöke utalt arra, hogy a támogatások döntéshozatalába bevonják a határon túli magyar szakmai és érdekvédelmi szervezeteket is. - Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma mellett immár kilencedik éve működik az az alkuratóriumi rendszer, amelynek keretében az érintett szomszédos országokban működő magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselőiből álló testületek tesznek javaslatokat a keretösszegek elosztására. Szabó Tibor kijelentette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását és fejlesztését szolgáló támogatások esetében a romániai magyar egyházak alapítványt hoztak létre, és minden esetben az alapítvány kuratóriuma dönt a fejlesztési projektekről, a finanszírozás pedig a döntésnek megfelelően történik. /A határon túli magyarok támogatásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2002. május 11.
Felértékelődik a lengyel, román, szlovák, ukrán és magyar régiókat összefűző Kárpátok Eurorégió szerepe azt követően, hogy a visegrádi országok csatlakoznak az Európai Unióhoz - hangsúlyozta Nyerki József, a Külügyminisztérium Regionális Együttműködési Főosztályának helyettes vezetője a Kárpátok Eurorégió máj. 9-i, 31. tanácsülésén, melyet Egerben tartottak. A visegrádi országok uniós tagfelvételét követően a Kárpátok Eurorégió rendelkezésére állnak az Európai Unió azon forrásai, amelyek a tagországok, illetve a tagsággal nem rendelkező államok régióinak együttműködését szolgálják. A ma már 26 régió, megye, nagyváros és településszövetség bevonásával működő eurorégió 1993-ban alakult a térség közös problémáinak közös kezelése érdekében. /Felértékelődik a Kárpátok Eurorégió? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2002. május 11.
Bálint Márta tizennégy évnyi távollét után lépett ismét egykori nagy sikerei marosvásárhelyi színpadára. A Budapestre áttelepült színésznő Székely János verseiből állította össze estjét. /N.M.K.: A lélek muzsikája. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2002. május 11.
A textilművészetet népszerűsíti a hagyományos marosvásárhelyi Ariadne-kiállítás. Idén nem jelentkezett a mindig figyelemfelkeltőn szereplő Kántor Zita. Kiállított viszont a tavalyi első díjas Csíky Szabó Ágnes, továbbá Hunyadi Mária, Szabó Bokor Márta, Novák Ildikó, Köllő Margit és mások is jelen voltak munkáikkal. /N.M.K.: Ariadne 2002. Textíliák falon, térben, időben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2002. május 13.
Máj. 10-11-én a helybeli zsinagóga épületében szervezte meg a XII. Kisküllő menti népdaléneklő és A rendezvény egyúttal Sipos Domokos születésének 110. évfordulóját is köszöntötte, s így az egyik kötelező vers a helybeli alkotó műve volt. A több mint 100 általános iskolás diák népviseletét is pontozta a zsűri. /(b.): Jó hangulatú vetélkedő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./
2002. május 13.
Máj. 11-én Marosvásárhelyen bemutatták Váradi Péter Pál és Lövey Lilla Erdély - Siebenbürgen – Transylvania című fotóalbumát. A válogatás az eddig megjelent köteteik képanyagából történt. - Hogy hány Erdély van, én ezt most nem tudnám megválaszolni, de mindenképpen: sok van, jegyezte meg Markó Béla a bemutatón. Van egy szász Erdély például, de minden valószínűség szerint van egy román Erdély is. "És van egy székely, illetve magyar Erdély, amelyet akár keletről, akár nyugatról fényképezünk, minden valószínűség szerint egy hűséges Erdély-képet kapunk." "Valószínű, hogy még nagyon sokáig sok Erdély lesz ebben a számunkra oly fontos, oly drága és egyetlen Erdélyben." /B. D.: Erdély képekben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./
2002. május 14.
Dr. Szász István Tas kolozsvári család sarja a református kollégiumban tanult. Tanára volt Nagy Pál, aki annyi év után máj. 10-én olvasótalálkozón mutatta be az egykori diák munkásságát, köteteit Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban. A Szász család kolozsvári lakása adott otthont a Hitel szerkesztőségének. Az édesapa, Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) ügyvezető elnökeként működött annak megszüntetéséig. Szász István Tas 1954-ben érettségizett, majd Marosvásárhelyen folytatta tanulmányait: orvosnak készült. 1959-ben elvtelen szolidarizálás címén két évre eltávolították az egyetemről, nehéz fizikai munkára kényszerült, ólombányában is dolgozott. 1962-ben végzett, majd Kolozsváron folytatott praxist. A szeku miatt el kellett hagynia az országot, Magyarországra ment. Az orvos-író ma Leányfalu megbecsült polgára. Mikor elment, barátjának mondhatta az erdélyi magyar írók, költők színe- javát. Azt tapasztalta, hogy az anyaország tudatában kipusztult a történelmi Magyarország képe, a magyarságkép egyáltalán. " Vitázó írásaival folyamatosan jelen van - az ilyen jellegű gondolatok közlését vállaló - magyar lapokban, folyóiratokban. Feljegyzéseit tematikus kötetekben adja ki a budapesti Accordia Kiadó. A sorozat címe: Egy haza - két ország. A találkozón bemutatott kötetek: Egy orvos adventi levelei (levelek), Trianon sodrásában (memoár), Nemzet és kisebbség keresztje (publicisztika), Árnyékbokszolás (versek), Dr. Egyszerű családorvos (Dr. E. Cs.) elmélkedései ( a KÖR című családorvosi lap rovata 1995-2002). Szász István Tas azt a szellemiséget képviseli, amely - mint Sütő András mondotta - szembeszáll azokkal a "diadalmas kozmopolitákkal és kozmofiakkal, akik magyarságundorban szenvedve csak azt szeretik, ami nem magyar, ami nyugati", mert tudván tudja, hogy ha együtt akarunk lenni az anyaország szellemével, a határok fölötti egyesülés tudatában, éppúgy meg kell küzdenünk érte, mint azért, hogy a művelt Nyugat elfogadjon, befogadjon bennünket. - Maradj továbbra is tiszteletbeli szellemi főkonzulunk Magyarországon! - fejezte be köszöntőjét Sütő András. /Bölöni Domokos: Tiszteletbeli szellemi főkonzulunk. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2002. május 14.
Szászrégenen bosszúságot okozott a terjeszkedő városi piac. Magyar alpolgármestere van a városnak /Nagy András/, de nincs magyar polgármester, jellemezte helyzetüket Erőss Csaba főmérnök, a tanács RMDSZ-es frakcióvezetője. Az RMDSZ frakció kisebbségben van a városban. A megyei egyezménybe a szászrégei RMDSZ javasolta, hogy a művelődési ház vezetőségébe kerüljön be egy magyar anyanyelvű személy. Javasolták az önálló magyar középiskolát, ám a pedagógusok nem voltak egyöntetű állásponton. Szinte minden régeni iskolában van magyar tagozat, csakhogy valamennyi leépülő, meglehetősen vérszegény. Nem életképesek a nyolc-tíz gyerekkel induló tagozatok. A magyar nyelv ismeretét a kórházakban kellene kötelezővé tenni, sok az idős beteg, aki nem tud orvosával megfelelőképpen kommunikálni. Négyéves a Szászrégen és Vidéke címen megjelenő folyóirat. Darvas Ignác nyugalmazott tanár emlékezett: 1999 tavaszán sikerült kihozni az első számot. Semmiféle politikai vitának, polémiának nem adnak helyet, a művelődést tartják elsődlegesnek. A lapot Csernátoni József nyugalmazott újságíró főszerkeszti. Sok helytörténeti írás jelenik meg Bíró Donát tollából, ő már többkötetes helytörténész./Lokodi Imre: Berajzolás a kockába…= Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2002. május 14.
Több hete lezajlott Erdőcsinádon a IX. Gyöngykoszorú találkozó, amit erdőcsinádi csodaként emlegetnek. A találkozó előtt hónapokkal megkezdődik a készülődés. Az összefogás, a lelkesedés átsegített a nehézségeken. Végül sikerült színpadra állnia a helyi Árvácska tánccsoportnak. Az adományok gyűjtésére a presbitérium öt szekérrel indul el a faluban. A falubeliek szinte vetélkedtek, ki tud többet adni. Az asszonyok szendvicset, ebédet, vacsorát készítettek a messziről érkező vendégeknek. Így várta Erdőcsinád, ünneplőben, kedves vendégeit. /Szabó Rozália, Erdőcsinád: Az erdőcsinádi csoda. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2002. május 14.
Tizenkilenc keresztény könyvkiadó összesen 63 újdonságot kínál a máj. 13-án megnyílt, immár 10. alkalommal megrendezett Szent István könyvhéten Budapesten. A könyvhéten 11 katolikus, 5 szerzetesi és 3 protestáns kiadó kötetei szerepelnek. Az ünnepségen Spányi Antal püspök, az alapítvány kuratóriumának elnöke átadta az ez évi Stephanus-díjakat. A kulturális elismerést teológiai kategóriában Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek, irodalmi kategóriában pedig Molnár Tamás filozófus vehette át. /Jakubinyi érsek kitüntetése a Szent István-könyvhéten. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2002. május 14.
Hadadon a református templom /Szent László korabeli műemlék/ megmentéséhez a magyarországi mérnökcsoport által készített műszaki rajzokat és pontos munkatervet. A román szakminisztérium munkatársainak aláírása után a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának munkatársai hozzáláthatnak a tavaly félbemaradt munka folytatásához. 2001 őszén elkészült a templomhajó fedélszékének teljes aládúcolása. A templom helyreállítását a falak szakaszos lebontásával fogják kezdeni. /Báthory Éva: Hadad: Folytatódik a műemlék templom helyreállítása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2002. május 16.
A Wall Street Journal Europe-ban Philip Shishkin tollából megjelent, a román Védelmi Minisztériummal kapcsolatos utalásokat tartalmazó cikk kapcsán a szaktárca sajtóirodája közleményt adott ki, mely így zárul: "Így nekünk nem marad más, minthogy köszönetet mondjunk azoknak, akik folyton másra vigyáznak és emlékeztetjük őket arra, hogy az ő életük is rövid, az egészség pedig számukra is igen értékes és nem kellene veszélyeztetniük bizonyos magas érzelmi szintű viták beindításával". Több párt, köztük az RMDSZ honatyái bírálták a minisztérium közleményét, míg a kormánypárt Cozmin Gusa főtitkár révén úgy vélekedett, hogy a közleményben szereplő kijelentéseket félreértelmezték. Ion Iliescu államfő kijelentette, hogy a közleményben foglaltak nem fenyegetik a sajtót, az újságírókat. "Azokról a tisztességes viszonyokról van szó, amelyeknek a honvédelmi tárca és a sajtó képviselői között kell fennállniuk", mondta az államelnök. /Iliescu másképp értékeli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 16.
Románia Hivatalos Közlönyében (XIV. évfolyam, 313. szám) megjelent az ideiglenes működésre jogosult felső fokú akkreditált vagy engedélyezett oktatási intézmények egyetemi struktúrájára és képesítéseire vonatkozó kormányhatározat. A kormányhatározat tartalmazza többek között a Sapientia Tudományegyetem keretén belül engedélyezett karok listáját. Így a nappali tagozaton ideiglenes működésre 9 szakot jóváhagytak - 4 Csíkszeredában, 5 Marosvásárhelyen. Ezzel a Sapientia Egyetem megkapta a működésének folytatásához szükséges törvényes jóváhagyást. /Engedélyezett a Sapientia ideiglenes működése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 16.
Több száz magyar polgár juttatott el levelet Dorin Floreához, Marosvásárhely polgármesteréhez a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében. Levelükben nehezményezték a "Piata Trandafirilor tér" típusú feliratokat, amelyek ellentmondanak a helyi tanács ez év február 22-i 39-es határozatának, mely szerint az említett esetben "Piata Trandafirilor - Rózsák tere" kellene szerepeljen, ugyanakkor ellentmond a közigazgatási törvénynek. A kisebbségvédelmi keretszerződés kifejezetten is kéri az utcanévtáblák két nyelven való kiírását. A fentiek alapján követelik, hogy az utcák és terek elnevezései Marosvásárhelyen is két nyelven jelenjenek meg a táblákon. A polgármester válaszában arra hivatkozott, hogy a helyi tanács határozata csak elvi jellegű és fenntartotta, hogy a közigazgatási törvényben nem szerepelnek kifejezetten az utcanévtáblák. A levelet író polgárok közül néhányan a válasz láttán a közigazgatási bíróságon beperelték Dorin Floreát. /(korondi): Perbe fogták a polgármestert. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 16.
Várhatóan mintegy 130 magyar professzor vesz részt a Kárpát-medence különböző országaiból azon a háromnapos találkozón, amely máj. 17-én kezdődik a kárpátaljai Munkácson - tájékoztatott Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának (MPV) elnöke. A találkozó célja, hogy áttekintse a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás és felsőoktatás helyzetét, valamint a magyar tudományosság és a nemzetközi kapcsolatok jellemzőit, alakulását. A tanácskozás a megvitatott témákat illetően ajánlásokat dolgoz ki a magyar kormány számára. A rendezvényen szó lesz egyebek mellett az erdélyi magyar egyetem eredményeiről, a távoktatás szerepéről, valamint az ukrajnai hungarológiai kutatásokról. A munkabizottsági üléseken a "Kárpátaljai magyar tudományosság és nemzetközi kapcsolatok" témakörben fejtik ki véleményüket a résztvevők. /Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 16.
Máj. 16-án a Kultúrpalota nagytermében szimfonikus hangversennyel veszi kezdetét a Marosvásárhelyi Zenei Napok. A fellépő hangszerkettőst a svájci hegedűművész - anyai ágon erdélyi származású -, Márffy Gabriella -, és ifj. Kozma Péter, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekarának cselló szólamvezetője alkotja. /Járay Fekete Katalin: XXXII. Marosvásárhelyi Zenei Napok, 2002. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 16.
Máj. 19-én négy nagy horderejű pénzügyi-banki esemény színhelye lesz Bukarest. Az egyik az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (BERD) kormányzóinak évi tanácskozása, a második az ugyancsak a BERD által szervezett üzletember-találkozó, a harmadik a Román Beruházási Fórum, és végül az EU-tagjelölt országok pénzügyminisztereinek a találkozója. A rendezvényekre 62 országból több mint 3000 meghívottat várnak. – A BERD a legnagyobb külföldi befektető Romániában. Az állami, illetve a magánszektorba mintegy 2 milliárd eurót ruházott be. Az utóbbi 12 évben Görögország 2,5 milliárd dollárt fektetett be Romániában. /Mózes Edith: Jelentős pénzügyi események Bukarestben. A BERD itt tartja éves ülését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 16.
Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere nyitotta meg máj. 14-én Bécsben a Szervátiusz Jenő erdélyi szobrászművész alkotásaiból készült kiállítást a Collegium Hungaricumban. A kiállítás megnyitóján megjelent Szervátiusz Tibor, a művész fia, maga is nagy elismertségnek örvendő szobrász. /Szervátiusz-kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 16.
Hatvani Sándor nyugdíjas vegyészmérnök felkereste fel az egykori vármegyék székhelyeit, kutatott és fényképezett. Ennek eredménye a Vármegyeházak. Ez a kis füzet ismeretterjesztői igénnyel született, a Románia területén található egykori magyar vármegyeházak leírását tartalmazza. A Difprescar Kft. adta ki 2002-es évjelzettel. /Vármegyeházak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 18.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán működő öt szak ideiglenes működését a kormány is jóváhagyta - erősítette meg dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a kar dékánja. A már működő pedagógia-szociálpedagógia, informatika, mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakokról van szó, amelyekre az idén nyáron is meghirdetik a felvételi vizsgát. Az informatika és mechatronika szakokon 50 helyre, a többin pedig 40-re felvételizhetnek a diákok. A helyek fele minden szakon tandíjmentes, a fennmaradó helyekre tandíjat kell fizetni. Hollanda professzor beszámolt arról, hogy az idéntől új szakokkal gazdagodik a marosvásárhelyi kar. Elsősorban az ötéves időtartamú kertészmérnöki képzésről van szó, amelynek ideiglenes akkreditálása folyamatban van. A marosvásárhelyi kar a kommunikáció szakra is benyújtotta a kérést. Marosvásárhely közvetlen határában levő, Koronkához tartozó területen tervezik az új egyetemi campus létrehozását, amely az oktatói és adminisztratív épületet, egy oktató- és kutatóközpontot, bentlakásokat, étkezdét, majd a későbiekben sporttermet, uszodát és sportpályát foglal magában. /(bodolai): Bővül a Sapientia. Kedvezően véleményezték a kertészmérnöki szakot. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2002. május 18.
Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeum és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete közös szervezésében tekinthették meg az érdeklődők a város szülötte, T. Várhelyi Imola jelenleg Marosvásárhelyen élő festőművész tárlatát. Incze László ny. múzeumvezető ismertette a nagybányai iskola 1928-ban született jeles képviselőjének életútját. T. Várhelyi Imola Nagybányán élt és alkotott negyvenkilenc éven keresztül, majd négy évvel ezelőtt Marosvásárhelyen élő fiához költözött. /T.Várhelyi Imola első egyéni tárlata szülővárosában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2002. május 18.
A váradi püspökség története címmel megjelent Bunyitay Vince néhai címzetes püspök, váradi kanonok négykötetes munkájának utolsó darabja is, az egyháztörténeti sorozat 1780-ig dolgozza fel az egykori, történelmi Magyarország legnagyobb egyházmegyéjének krónikáját. Az eredeti, 1883-as kiadás hasonmásaként napvilágot látott, összesen mintegy 2000 oldalas egyháztörténeti áttekintést Semjén Zsolt, a magyar kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mutatta be máj. 17-én Budapesten. A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma több mint egymillió forinttal támogatta. Tempfli József püspök tájékoztatása szerint a váradi püspökség annak idején öt megyére terjedt ki. Tempfli József a váradi egyházmegye 81. püspöke. Kinevezését megelőzően az utolsó püspök az 1923-ban elhunyt Széchenyi Miklós volt, a köztes időben nem állt püspök a váradi egyházmegye élén. - A történeti munka kötetei A váradi püspökök; Káptalanok, monostorok; Egyházak, illetve A váradi püspökök a száműzetés, s az újraalapítás korában (1566-1780) alcímet viselik. /A váradi püspökség története. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2002. május 18.
Végh Károly Czine Mihály (1929-1999) irodalomtörténészről és kritikusról, a XX. századi magyar irodalomtörténet meghatározó személyiségéről készített monográfiát. Az Agroinform Kiadó gondozásában megjelent könyvben Végh Károly nemcsak a gazdag irodalomtörténészi, kritikusi és tudósi életpályát elemzi, hanem az úgynevezett Czine-jelenség bemutatására is vállalkozott. Czine Mihály volt az első olyan irodalomtörténész, aki a kisebbségi magyarság körében született szépirodalmi műveket a magyar kultúra elidegeníthetetlen részének tekintette, és ő fogalmazta meg a határon túli magyarság irodalomtörténetét. A "közérthető irodalomtudomány" következetes művelőjeként korának egyik legjelentősebb irodalmi ismeretterjesztő "prédikátora" volt. /Czine Mihály-monográfia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2002. május 21.
Szászrégenben máj. 18-án kórustalálkozó volt, immár a tizenegyedik. Évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mertek volna arról, hogy Szászrégen főterén ünnepélyes magyarok bontsanak szalagos zászlót. "Zengjen hálaének" volt a Felső-Maros menti kórustalálkozó címe. Tavaly volt a jubileumi nagytalálkozó, tizennyolc kórussal, mintegy hatszáz énekessel. Idén kevesebben vettek részt /tizenöt kórus/ a találkozón. A kórustalálkozó nem verseny jellegű, cél az együttlét. A fúvószenekar után elindult a menet a város Ott volt az Abafáji, Magyarrégeni, Radnótfájai, Marosvécsi Református Egyház Kórusa, a Marosfelfalui Női Kar, a Marosszentgyörgyi Vegyes Kar, ugyanonnan a Soli Deo Gloria, a marosvásárhelyi, Szabadság utcai Ref. Hozsánna Kórus, a Kistemplom Evangéliumi Kórusa, a nyárádszeredai Bocskai István Női Dalkör, továbbá a Szászrégeni Református Egyház Nőszövetségi Kórusa, valamint Ifjúsági Leánykara. /Lokodi Imre: Szászrégenben zenghet hálaének! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./
2002. május 21.
Jogosak a Szerbia északkeleti részében élő románok oktatásbeli és egyházi anyanyelvhasználattal kapcsolatos kérései, a román kormány pedig támogatást nyújt majd e tekintetben, nyilatkozta máj. 20-án Doru Vasile Ionescu külügyi államtitkár, a Határon Túli Románok Főosztályának vezetője. A Szerbia északkeleti részében élő románok négy szervezete közös dokumentumot írt alá, melyben kérték az anyanyelvhasználat lehetőségét az iskolákban, a sajtóban és az egyházi szertartásokon, ennek kapcsán tárgyalni kívánnak Kostunica szerb államfővel. Doru Vasile Ionescu elmondta, a Morava, a Tmok és a Duna között mintegy 500.000 román él, akik nem nyilvánulhatnak meg anyanyelvükön az iskolákban, a templomban, a sajtóban és a kulturális intézményekben. A román és a szerb vezetés tárgyalásokat folytat egy, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról szóló kétoldalú megállapodás létrejötte érdekében. /Román támogatás a határon túli nemzettársaknak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./
2002. május 21.
A marosvásárhelyi Habakuk bábcsoport újból díjjal tért haza Magyarországról. Ezúttal a XI. Kárpát- medencei bábfesztiválon vettek részt, ahol felléptek még Szászrégenből a Csim-Bumm, Temesvárról a Tulipán bábcsoportok és a házigazdák. /Suba Júlia: Süniék sikere Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./
2002. május 22.
Az elmúlt hetekben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői a görög katolikus püspökkel Strasbourgban jártak, ahol találkoztak Bársony Andrással, a monitorizáló bizottság elnökével. Frunda György szenátorral, az ET monitorizáló bizottsága alelnöke elmondta, hogy Románia 1997-ben vállalta a tulajdonjog rendezését és az etnikumközi harmónia megteremtését. Vállalásait csak részben teljesítette. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Románia nagyvonalakban teljesítette vállalt kötelezettségeit, még akkor is, ha a tulajdonjog rendezése csak kismértékben történt meg. A nemzeti közösségek és egyházi ingatlanok kérdése még megoldatlan. Az RMDSZ-SZDP protokollum alapján ezt a törvényt június végéig el kell fogadni, az év harmadik negyedében alkalmazzák a törvényt. Ezt a kötelezettséget a bizottság ülésén jelen levő Nastase miniszterelnök vállalta. Frunda szerint Románia érdeke most, a NATO-csatlakozás előtt, hogy megoldja a problémákat. /Mózes Edith: Frunda György: A problémákat nem a NATO- ért vagy az EU-ért kell megoldani… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./