Márc. 27-én Marosvásárhelyen kiosztották a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Prospero Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásával ERDRAMIL (ERdélyi magyar DRÁmapályázat a MILlennium jegyében) címszóval kiírt drámapályázatának díjait. A nyertes drámát a Tompa Miklós Társulat 2002-ben bemutatja, a díjazott írásokat a Látó szépirodalmi folyóirat közli. A három díjazott színmű: 1. A dilis Resner /szerző: Hatházy András kolozsvári színművész/, 2. Itt?hon? - 400 év jelige /szerző: Hurmuzache Ildikó álnéven valójában a marosvásárhelyi születésű, budapesti Kiss Csaba /, 3. Játék a kriptában /a szerző a marosvásárhelyi Láng Zsolt/. A zsűri további öt pályamunkát ítélt figyelemreméltónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28., (lokodi): ERDRAMIL - eredményhirdetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Elhunyt Maros Tibor professzor /Hátszeg, 1923- Debrecen, 2002. márc. 25./. Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végezte. 1949-ben már előadótanárként tevékenykedett Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Anatómia Tanszékén, 1960-tól tanszékvezető egyetemi tanár. Sebész főorvosként igen értékes munkát végzett a marosvásárhelyi sebészeti klinikákon. Maros Tibor több mint 50 éven át egyetemi tanár kimagasló tudományos, szakmai és oktatói tevékenységet fejtett ki. Főbb kutatási területei: a májszövet regenerációja, a szív és vese anatómiája, neuroanatómiai és embriológiai alapkutatások. A sebészeti műtéttan oktatója és kimagasló képviselője volt. Dékánként és rektor-helyettesként hozzájárult a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fejlődéséhez. Több mint 250 tudományos dolgozat szerzője és társszerzője, emellett 43 egyetemi jegyzet és monográfia szerzője, illetve társszerzője. /A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége: Búcsú prof. dr. doc. Maros Tibor érdemes egyetemi tanártól. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./Maros Tibor professzor 1989-ben kényszernyugdíjazása miatt Magyarországra települt, Debrecenben az Orvosi Egyetem professzora volt nyugdíjba vonulásáig, 1995-ig.

Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság márc. 26-i vendége a csángómagyarság kiváló ismerője, a budapesti dr. Atzél Endre, a Máltai Lovagrend tagja volt. Családi gyökerei Erdély felé ágaznak, édesapja báró Atzél Ede volt. Ismeretségben állt Domokos Pál Péterrel, később is kiváló szakemberekkel - Kallós Zoltánnal, Pozsony Ferenccel, Tánczos Vilmossal. Atzél Endre úgy fogalmazott: talán csak az ausztrál bennszülöttek azok, akik elnyomatottságukban és kiszolgáltatottságukban "lekörözik" a moldvai magyar népcsoportot. Csíky Boldizsár faggatására a vendégelőadó megrázó történetekkel állt elő. Találkozott csángó emberrel, aki bűnösnek mondta magát, mert az Urat magyarul káromolta, románul kellett volna bűnét meggyónnia, de nem tudván románul, benne rekedt a lélek. Atzél Endre segélyt szállít Csángóföldre, anyanyelvüket vesztő csángó ifjúságot visz ki tanulmányútra, és abban jár, hogy vissza is térjenek. - A csángó-ügy divatos lett, abból meg is lehet élni. Vannak tehát, akik a csángóságnak élnek és vannak, akik a csángóságból élnek. Perka Mihály Szabófalván magyar nyelvre tanította a fiakat, Petrás Marika abbahagyta az ősi népdalok gyűjtését, a zaklatások miatt Magyarországra települt. A Szentszéknek van tudomása ugyan a csángómagyarsággal történő dolgokról, kérték is a Vatikánt, hogy hívja vissza a csángók magyar nyelvű vallásgyakorlásától mélyen elzárkózó, vagy a csángók nemzetiségi hovatartozását a román asszimilációs politikának kedvezően beállító, Robu érsekkel kiváló kapcsolatokat ápolgató apostoli nunciust - mondotta Atzél -, bár a csángó- ügy még nem ok arra, hogy visszahívjanak egy pápai nunciust. Az egyházi főméltóság ígérte, hogy a jövőben tartózkodni fog olyan dolgok kommentálásától, amikhez nem ért. /Lokodi Imre: Atzél Endre a csángókról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

A kilencvenes évek elején a román hadsereg bizonyos vezető körei és a titkosszolgálatok ápolták az Antonescu-kultuszt, nyilatkozta a Medifaxnak Radu Ioanid, a Holokauszt Múzeum programigazgatója. A Holokauszt Múzeum megállapodás alapján hozzáfér a SRI, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) archívumaihoz. /Ioanid az Antonescu-kultuszról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Székelykálon kormányhatározat értelmében 40 hektárt az ortodox egyháznak utaltak ki, miközben az eredeti tulajdonosok hiába kérték vissza a '60-as évek elején államosított tulajdonukat. A színmagyar környezetbe ortodox jótékonysági létesítményt próbálnak becsempészni. Az átutalásról jegyzőkönyvet készítettek, azt átadták a megyei RMDSZ elnökének, Kelemen Atillának, a megyei tanács elnökének és Burkhardt Árpád alprefektusnak, de választ sehonnan sem kaptak. Dr. Kelemen Atilla elmondta, hogy a szervezet tud az ügyről és folyamatosan foglalkozik vele. Kelemen szerint elsősorban a helyi polgármesternek és az alpolgármesternek kellett volna érdemben képviselnie a helyi közösség érdekeit. Burkhardt Árpád alprefektus nem kívánt az ügyről nyilatkozni. Virág György, a megyei tanács elnöke szerint ez egy olyan súlyú ügy, ami mellett nem szabad az RMDSZ-nek szó nélkül elmennie. Nem az egyetlen ilyen helyzet, ahol a magyarság történelmi egyházai folyamatosan hátrányos helyzetben vannak. /Mózes Edith: Különös óvatosság. Felsőbbrendűek az ortodox egyházi érdekek? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

Kisfülpösön a helyi műkedvelő színjátszók március 31-én bemutatják Kodolányi János Földindulás című darabját. /Földindulás – Kisfülpösön. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

Haáz Sándor tanár, képzőművész és néprajzkutató 90. születésnapja alkalmából nyílik kiállítás Marosvásárhelyen, ápr. 2-án. /Haáz Sándort köszöntik. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

Dr. K. Ajtay Mária nyílt levéllel fordult Frunda Györgyhöz, aki a március 15-ei ünnepi beszédében leszögezte: ?Soha annyi magyar diák nem tanult az egyetemeken, mint ma? (Népújság, 2002. március 16.). Ez nem igaz. Ajtay Murvai Lászlót idézte, aki A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 című tanulmánykötetében megállapította: "az önálló magyar nyelvű tanintézetek száma meredeken zuhan; a magyar nyelvű beiskolázás arányszáma az 1948/1949 tanév 9,3 százalékáról 1999-re országosan 4,2 százalékra esett vissza; a magyar állami felsőoktatási tanulási lehetőségek drasztikusan csökkentek, közel állanak a teljes felszámolódáshoz." Ugyanez a tanulmánykötet megállapította, hogy a magyar egyetemisták országos részaránya 1949 és 1989 között 5,8 százalékról 4,5-re esett vissza, az utóbbi tíz esztendőben (1990?2000) pedig 3,95 százalékra zuhant. Továbbá a magyar anyanyelvű diákoknak, tehát ennek a 3,9 százaléknak kevesebb mint egyharmada (29,72 százalék) tanul csupán magyarul, mivel a szakok többségén az egyetemeken az oktatás románul folyik. /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Nyílt levél Frunda Györgynek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Esküdt ellensége vagyok minden olyan nyílt, vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből - jelentette ki ápr. 2-án erdélyi körútján Ion Iliescu államfő. Az elnök Kolozsváron magas állami kitüntetéseket adott át számos, a tudományos és kulturális életben érdemeket szerzett személyiségnek. Iliescu beszédében leszögezte: az egységes Románia létrejötte előtti állapotok helyreállítására tett kísérletnek tekintik az állami berendezkedés föderációs alapokon történő újjászervezésével kapcsolatos elképzeléseket. Az államfő új gondolatot vetett fel a hivatalos román történelemírás számára: kijelentette, hogy egykoron a románok és a magyarok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán birodalommal szemben. A védőbástya szerepet a hivatalos román történelemszemlélet eddig csak a románoknak tartotta fenn. Az államfő hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy fény derüljön a román és a magyar nép valójában elrendelt sorsára, az együttműködésre. /Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. Megosztott "védőbástya" szerep. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Szóba sem került a Babes-Bolyai Tudományegyetem létrehozandó magyar karok kérdése Ion Iliescu és a kolozsvári egyetemek vezetőinek találkozóján. "Ez a tény jelzi, hogy mennyire veszi komolyan a kormánypárt az RMDSZ-PSD protokollumot" - nyugtázta a tényt Kása Zoltán rektor-helyettes. A Krónika kérdésére Iliescu kifejtette: Andrei Marga, a BBTE-n rektora távollétében nem került napirendre a magyar karok és tanszékek létrehozásának kérdése. Iliescu válaszában az egyetem jelenlegi modelljét tartotta követendőnek, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a protokollumban szereplő feltételek valamilyen formában teljesüljenek. - Ehhez azonban - az egyetemi autonómia elve alapján - elsősorban a BBTE szenátusának beegyezése szükséges - hangsúlyozta Iliescu. Andrei Marga rektor szerint a magyar katedrák létrehozása csak idő kérdése, bár érdemben még nem történtek lépések. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Iliescu köntörfalaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Bemutatatták Ion Iliescu: A román forradalom című kötetét, melynek kapcsán az elnök az 1989-es decemberi események során szerzett tapasztalatairól mesélt az érdeklődőknek. Az államfő ingerülten elutasította az Armagedon 7 elnevezésű, sajtóban közzétett dokumentumot. Az iromány a volt szekustisztek jelenlegi beosztását sorolja fel. Iliescu szerint egyetlen NATO-tagország sem kérte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatból távolítsák el mindazokat, akik hajdanán a Szekuritáté tisztjei voltak. Senkinek nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe - szögezte le. Iliescu elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint továbbra is tényeket titkolna az 1989-es eseményekről. Az elnök a 4. Erdélyi Hadtesthez látogatott. Ion Cioara tábornok, a 4. Erdélyi Hadtest parancsnoka arról tájékoztatta az államfőt, hogy az általa vezetett katonai létesítmény felszerelésének nagyobb része több mint húszéves. /Kiss Olivér: Iliescu bírálja az Armagedon 7-et. Az államfő hidegzuhanyt kapott a katonaságtól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Március 30-án nyílt meg a marosvásárhelyi Laczkó Aranka grafikai, varrottszőnyeg- és festett- tojás kiállítása Marosvásárhelyen, a Köztársaság (volt Szentgyörgy) téri kiállítóteremben. Munkáit kiállították a Budapesten, a Mesterségek Ünnepén és a kecskeméti Naiv Művészeti Múzeumban. /(b. d.): Gondolatok egy húsvéti tárlat kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Vámosgálfalván március 17-én Magyar Ház avatására került sor. A Marosvásárhelyen megrendezett Petőfi-versenyen 1948 júniusában nem a híres nagyenyedi dalárda, hanem egy vadonatúj népi csoport, Vámosgálfalva földműves énekkara lett az első. A falu lakói megőrizték akkor kapott jutalmukat, Bandi Dezső bronzplakettjét. /Balázs István, Vámosgálfalva: A vámosgálfalvi Magyar Ház avatásának margójára, avagy egy bronzplakett sorsa. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Ápr. 3-án prefektusváltásra került sor Maros megyében. Megjelent a közigazgatási miniszter is. A sajtótájékoztatón a román nyelvű újságírók egy része etnikai kérdésekre próbálta élezni a problémát. Az egyik román újságírónő azt állította, hogy az RMDSZ a népszámlálás idején olyan szórólapokat terjesztett, amelyen azt ígérte, hogy "aki magyarnak vallja magát, jól jár". Felháborodottan kérte számon a közigazgatási minisztertől, miért nem "intézkedett" idejében, mert ki tudja, hány millió magyar "született" ilyképpen. A miniszter hiába magyarázta, hogy elszigetelt esetekről lehet szó, hogy nem az RMDSZ szervezte. A hölgy tovább erősködött, hogy az RMDSZ úgymond a szemük láttára, büntetlenül megszegi a törvényeket, a kormány pedig szemet huny eme égbekiáltó vétek fölött. Végül a miniszter "megnyugtatta", megbeszélik az RMDSZ-szel. Mózes Edith sajtótájékoztatókon sűrűn megforduló újságíróként látja, hogyan működik az előítéletek újraélesztésének, "szinten tartásának" mechanizmusa 2002 tavaszán is, 12 évvel a rendszerváltás után. Nem kivénhedt "patrióták" művelik, hanem fiatal, háttérből távirányított újságírók. Az SZPD - RMDSZ együttműködésben talán érdemes lenne erre az aspektusra is odafigyelni. A bizalmatlanságot, gyanakvást keltő erők elleni közös fellépést sem ártana a protokollumpontok közé sorolni. /Mózes Edith: A kézlegyintés kevés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

A Reform Tömörülés Maros megyei csoportjának nyilatkozatában figyelmeztetett: újabb Cserehát-ügyet készítenek elő, nem messze Marosvásárhelytől. A helyi közösség akaratának semmibevételével, a törvény megkerülésével utalt ki a Maros megyei prefektus Székelykál határában 40 ha földet az ortodox egyháznak. A szándék, az államilag kiemelten támogatott ortodox egyház erőszakos betelepítése egy magyarlakta vidékre, távlatokban pedig az ott élők nemzetiségi arányainak megváltoztatása. A Reform Tömörülés Maros megyei csoportja arra szólítja fel az RMDSZ Maros megyei vezetőségét, hogy ne hárítsa a felelősséget a helyi közösség vezetőire. A törvénysértő lépést a központi, kormányzó hatalom követte el, az a hatalom, amely az RMDSZ partneri támogatását élvezi. Az RMDSZ megyei szervezetének, de az országos vezetőségnek is erkölcsi kötelessége határozottan, a nyilvánosság előtt fellépni a székelykáli ügy jogszerű rendezése érdekében. /Határozott fellépést a betelepítés ellen!. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Ápr. 6-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartott záróünnepséggel ér véget az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya által az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti tudományok aktuális kérdéseiről szervezett kongresszus. /Ma zárul az EME-kongresszus. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Baricz Lajos /sz. Borzont, 1958. febr. 15./ 1990 óta a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosa. Verseit rendszeresen közölte a plébánia Harangszó című lapja, a Vasárnap című katolikus hetilap, valamint a Krisztus Világossága című folyóirat. Egyszerre két kötettel léphet olvasói elé. Ki ébreszti a Napot? /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címmel gyermekeknek szánt könyvével és Köt a gyökér /Erdélyi Pegazus Kiadó/ című kötet vallásos tárgyú verseivel. Baricz Lajos szerzői estje ápr. 6-án lesz Marosszentgyörgyön, a római katolikus plébánián. /Szerzőavatás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./ Irodalmi rendezvénynek sosem volt ekkora közönsége Maros-szentgyörgyön, mint a népszerű Baricz Lajos atya estjén. Kisdiákok, fiatalok és felnőttek mondták verseit. Baricz Lajos kifdejtette: költészetének forrásvidéke Erdély, az emberek és a szülőföld szeretete és istenhite. /M.D.: Szerzői est Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

Ápr. 4-6. között tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának szervezésében a XII. Orvostudományi Kongresszust. A megyei tanács nevébenVirág György köszöntötte a vendégeket, kitért arra, hogy a kormánypárt helyi vezetőivel aláírt egyezmény értelmében lesz magyar tagozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek. A szakosztály elnöke, dr. Kovács Dezső egyetemi előadótanár összefoglalta a három nap eseményeit. Az első nap a továbbképző tanfolyamoké volt, 39 előadás hangzott el külföldi és hazai szakemberek részéről. A második napi szekcióüléseken 193 tudományos dolgozat hangzott el, közülük 22 hallgatói dolgozat, több, mint bármelyik eddigi ülésen. A továbbiakban a díjátadásra került sor. Dr. Incze Sándor, a szervezőbizottság elnöke tájékoztatott: 400 hazai orvos, Magyarországról pedig 120 orvos érkezett. Valamennyi hazai magyar professzor jelen volt, és eljött 15 magyarországi orvosprofesszor. Sikerült úgy akkreditálni a Romániai Orvosi Kollégium által ezt a rendezvényt, hogy összesen 49 kreditpontot kaptak a résztvevők. Szervezési gondot jelentett, hogy bejelentkeztek 400-an és eljöttek 600-an. A kongresszus anyagát négy kötetben fogják megjelentetni. /XII. Orvostudományi Kongresszus Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetősége egységes oktatási programot dolgozott ki. A program keretében szervezték meg az ezüstkalászos gazda- és gazdasszony- képző tanfolyamokat. Csak azok iratkozhatnak a következő, magasabb fokozatú képzésre - az Aranykalászos, hat hónapos tanfolyamra -, akik Ezüstkalászos Gazda oklevéllel vagy érettségivel rendelkeznek. Maros megyében 1998 óta több mint 400-an végeztek ezüstkalászos gazdaképző tanfolyamot. A gazdasszony-képzés 2000-ben indult be, azóta több helyen vizsgáztak sikeresen. /(kilyén): Ezüstkalászos próbatétel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

A marosvásárhelyi magyartanárok pedagógia köre múlt év szeptemberében mozgalmat hirdetett a gimnáziumi tagozatos tanulóknak szüleik, nagyszüleik Maros vagy más megyei lakhelyének megismerésére, felkutatására, úgynevezett kismonográfiák írására. A diákszerzők ápr. 6-án beszámoltak munkájukról. Összesen 67 dolgozat készült, a megye 19 iskolájából. A dolgozatok készítői megjelölték a megye térképén a helységet, amelyről írtak, és röviden elmondták, amit a faluról tudni érdemes. Ez a kezdeményezés falujárásra, régi okmányok, könyvek, elfeledett családi iratok tanulmányozására készteti az ifjakat, voltaképpen a honismereti körök munkáját pótolja. /B.D.: Honismeret - nem kisiskolás fokon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

Ápr. 3-án Marosvásárhelyen Vártemplomi Nőszövetség rendezvényén az EMKE javasolta, hogy a kilencvenedik évébe lépett id. Haáz Sándort a város fogadja díszpolgárává. A Napsugár táncegyüttes tagjai tánccal köszöntötték id. Haáz Sándort. Az EMKE megyei alelnöke, Barabás László néprajzkutató a szakma nevében méltatta id. Haáz Sándor néprajzos munkásságát. /Bölöni Domokos: Marosvásárhely díszpolgára lesz Haáz Sándor. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Id. Haáz Sándor tanárt, képzőművészt és néprajzkutatót köszöntötték Marosvásárhelyen. A magyarországi szakoktatásban ma tankönyvként használatos Székelyek ünneplőben című monumentális munka 150 Haáz-rajzot tartalmaz, szövegét Gazda Klára írta. Haáz Sándor munkásságának jelentős állomása az Udvarhelyi varrottasok (1976) című könyve, de ő készítette a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (1978), valamint a Széki iratosok (1983) című kötetek rajzait is. /Sz. L.: A gondviselés vigyázza lépteit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere heti sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a szerződés mellékletében szerepel minden egyes, a táblákra vonatkozó adat, az RMDSZ-tanácsosok pedig aláírták azt. Akkor most mit akarnak, mit akadékoskodnak? Szerinte az utcatáblák kihelyezése megfelel a tanácsi határozatnak. Benedek István, az RMDSZ-frakció vezetője elmondta, hogy abszolút valótlanság, amit a polgármester állít. A szerződés szerint a táblákat kell kihelyezni két nyelven. Az RMDSZ nem írt alá semmit a színekre vagy a tartalomra vonatkozóan. Amit a polgármester tett, a város magyar lakosságának cinikus sértegetése. Milyen dolog odaírni románul az utca nevét és utána azt, hogy "utca"? Nem elég, hogy nem tartja be a tanácsi határozatot, még ráadásul gúnyolódik a város magyar lakosságával. A frakcióvezető-helyettes és a városrendezési szakbizottság elnöke levélben hívta fel a prefektúra figyelmét arra, hogy a polgármester ismét törvénytelenséget követett el. /A. I.: Kiújul a táblaháború? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

Marosludason nem helyezték ki a kétnyelvű helységnévtáblákat, annak ellenére, hogy a hozzá tartozó településekkel együtt a magyar lakosság aránya 25 százalék körüli. /A kétnyelvű helységnévtáblákat nem tették ki. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

Ápr. 8. és 11. között a szovátai Teleki Oktatási Központban Erdély minden tájegységét képviselő lelkipásztornők tanácskoznak az egyházban és a társadalomban betöltött szerepükről. /Papnők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

A magyar állam és a nemzetiségek 1848-1993 /Napvilág Kiadó, Budapest/ címmel jelentetett meg jogszabályokból és más dokumentumokból válogató forrásmunkát Balogh Sándor és Sipos Levente szerkesztésében. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója a 750 oldalas kötet budapesti bemutatóján azt emelte ki: különös jelentősége van a kiadványnak ma, amikor mind jobban felértékelődnek az eredeti dokumentumok. /A magyar állam és a nemzetiségek 1848-1993. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Suba László keramikus a makfalvi Wesselényi Művelődési Egyesületnek ajándékozza szülőházát. Itt rendezik be a makfalvi Fazekas Tájmúzeumot. Ápr. 13-án Marosvásárhelyen, a Mozaik Könyvesboltban nyílik meg a kiállítás, melyen grafikákat és kerámiákat állítanak ki, Suba László kerámiáit és a makfalvi művésztáborban részt vett alkotók grafikáit. A bevételt a fazekasmúzeum rendbetételére szánják. /b.d.: Tárlat a Mozaik Könyvesboltban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Ápr. 11-én néhány bolyais román tanulót fogadott Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. A polgármesterrel való találkozást megelőzően a román diákok az újságíróknak elmondták, hogy ellene vannak az etnikai szeparatizmusnak. Dorin Florea polgármester kijelentette: "Mindig az etnikai alapon történő szeparatizmus és a szeparatizmus miatti primitív megnyilvánulások ellen voltam, és nem értek egyet az olyan hagyományok fenntartásával, amelyek megállítják a fejlődésben a várost". Csegzi Sándor alpolgármester szerint már évek óta halogatják a Bolyai sorsát. /Antalfi Imola: A polgármester elítéli a szeparatizmust. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Virág György, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az SZDP és az RMDSZ közötti egyezség a lényeges, nem kibúvókat kell keresni abban a kérdésben, hogy a Bolyai Farkas Líceum magyar tannyelvű lesz a 2002-2003-as tanévtől kezdődően. Egyeseknek az a szándéka, hogy ebből botrányt kavarjanak. Az Adevarul szerint Ion Iliescu elnök nem érti az etnikai tisztogatás ügyét a Bolyai Farkas Líceumban. Sem a miniszterelnök nem hivatkozott erre, sem a prefektus. A miniszter asszony azt állította ugyanebben az újságban, hogy nem érti és nem tudja, mi történik ebben az iskolában. Virág cáfolta ezt, ugyanis a prefektus személyesen beszélt vele erről és megígérte, hogy jövő héten fogadja a küldöttséget. Az országos protokollumban is benne van a Bolyai ügye. /(mózes): Virág György: Nagyon kilóg a lóláb! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Ápr. 11-én Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatal szervezésében Turisztikai kezdeményezések - partner- és testvérvárosok címmel szerveztek konferenciát a magyarországi Baja város küldöttségének részvételével. Csegzi Sándor alpolgármester is a testvérvárosok közötti együttműködés szükségességét hangsúlyozta. /A. I.: Bajaiak Marosvásárhelyen. Turizmusfejlesztés - testvérvárosokkal együttműködve. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

A nemrég elhunyt Veress Dániel irodalomtörténészre, Németh László egykori levelező partnerére emlékezett Nagy Pál. 1959 és 1974 között Németh László, a magyar szellemi élet egyik legkiemelkedőbb egyénisége egy erdélyi kisvárosba, egy lelkes irodalmár fiatalembernek írta vallomásos leveleit zaklatott életének eseményeiről. Veress Dániel munkái maradandóak: esszéi, tanulmányai, színpadi művei, a monográfiák Erdély múltjának nagyjairól, Mikes Kelemenről, Wesselényi Miklósról, Kemény Zsigmondról. Veress Dániel Sepsiszentgyörgyön élt mindvégig, a székely kisvárosban megteremtette a maga sokablakos szellemi őrhelyét. /Nagy Pál: Baráti búcsú Veress Dánieltől. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Ápr. 13-án rendezték meg a Látó szépirodalmi folyóirat hetvennyolcadik Irodalmi Színpadát. A Látó jóvoltából Marosvásárhelyen lassan felvonul a kortárs magyar irodalom. Jött eddig is sok író, költő Erdélyből, Magyarországról és szerte a világból. Most Balla Zsófia költőnőt és Báthori Csaba költő, író, műfordítót látták vendégül a folyóirat szerkesztői. Balla Zsófia Kolozsvárról áttelepült Budapestre. Báthori Csaba jogi végzettségénél fogva a paragrafusok embere, de szívesebben ír verset, prózát, és fordítja le a világirodalom egyik legnagyobb levelezője, Reiner Maria Rilke leveleit, amelyekből öt kötetnyi megjelent, a hatodik most van készülőben. De magyarra fordította Goethe Faustját és németre József Attila életművét. /(lokodi): A Látó Irodalmi Színpadán: Költők a csiszolásos, összerakós játékokról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Mintegy háromszáz cigányt toloncoltak ki karhatalmi erőkkel Bukarestből. A cigányoknak megtiltották, hogy valaha is visszatérjenek a fővárosba. A helyi hatóságok rendeletet adtak ki a cigányok által emelt nyomortelep lebontására. A rendeletet a felvonultatott földgyaluk azonnal végrehajtották. A cigány szervezetek képviselői szerint ezzel súlyosan megsértették a kitoloncolt emberek alkotmányos jogait. /Cigányok kitoloncolása Bukarestből. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./