Gyergyószentmiklós 1907-ben nyert városjogot. 1898-tól újságja van Gyergyószentmiklósnak, a Gyergyói Hírlap. 1901-től jelenik meg a Gyergyó című hetilap, 1905-től Csíkvármegye címmel indul újabb hetilap. 1920 és 1931 között jelent meg a Székely Szó. A második világháború alatt jelent meg a Gyergyó és Vidéke. 1945 elején Csíki István szerkesztésében jelent meg a Székely Vasárnap. 1945 után a városi művelődési ház köré szerveződik a művelődési élet. Az 1952-ben alakult Gyergyói Múzeumnak, első két vezetője Csiby Andor és Bálint Ákos anyaggyűjtéssel, majd Tarisznyás Márton múzeumigazgató másfél évtizedes munkája során (1956-1980) tudományos feldolgozásokkal és közlésekkel élesztgette a közösség társadalmi, történelmi önismeretét. A helyismereti kutatást, diákjaival együtt Garda Dezső tanár, történész (jelenleg országgyűlési képviselő) folytatta. 1962-ben indult az irodalmi kör, 1976-ban felvette a város szülöttének, Salamon Ernő költőnek a nevét. A második világháború utáni Gyergyószentmiklós első irodalmi jellegű kiadványa 1980-ban jelent meg, Líceum címmel. Az irodalmi kör élén egy ideig dr. Kercsó Attila állt. Az 1989-es fordulat után az irodalmi kör iránti érdeklődés alábbhagyott. /Bölöni Domokos: Élet Kis-Szibériában. = Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, márc. 9./

Márc. 9-én Marosvásárhelyen bemutatták a csernátoni pedagógus, Radu Ibolya és kilenc szerzőtársa által szerkesztett Ké(s)z csodák /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet. A különböző kézműves foglalkozásokhoz szükséges ismeret- és ötlettárként született könyv ősi kézműves mesterségeket akar bevinni a köztudatba. A Bartha Júlia vezette Habakuk bábcsoport is szerepelt. /Járay Fekete Katalin: Maradandó "kézműves jelek". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Márc. 8-án Marosvásárhelyen, a Cserealji Református Egyházközség tanácstermében Papp László római katolikus plébános által elindított evangelizációs program keretében bemutatták a Magnificat a Kárpátokban című rockopera hangfelvételét. Papp László plébános havonta tart evangelizációs szolgálatot Kolozsváron az Egyetemi Lelkészségen és Marosvásárhelyen. A Magnificat a Kárpátokban című rockopera szövegét Papp László plébános írta, zenéjét Sárosi Péter szerezte. A mű legfőbb üzenete, hogy a szeretet forrása Isten, melynek megélése a családban a legteljesebb. /(mezey): Magnificat a Kárpátokban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Márc. 11-én a legtöbb iskolában nem tartottak órát, a pedagógusok szakszervezetei - ezúttal egységesen - sztrájkoltak. Az okok több éve ugyanazok: alacsony bérek, a kollektív munkaszerződés be nem tartása. Ezúttal ezek mellett az élelmiszerjegyek kapcsán váltak elégedetlenné a tanügyiek. A kormány, előzetes ígéretei ellenére, a beígért havi 10 élelmiszerjegy helyett 5 százalékos béremeléssel próbálja leszerelni a szakszervezeteket. Ezután jött a vidéken tanítók részére megállapított pótlék kormányrendelet általi jelentős megnyirbálása. Az elmúlt években többször is sor került a tiltakozásukra - volt sztrájk, kivonulás, tüntetés Bukarestben, de nem használt. A tanügyminiszter ezúttal is kijelentette: "alkalmatlannak" találja a sztrájkot és bízik a pedagógusok bölcsességében. /Befagyasztják a tanévet? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) megalakulását kezdeményező első szovátai tanácskozás után olyan vélemények is elhangzottak, hogy ez az ifjúsági szerveződés tulajdonképpen a Markó Béla politikájának ellentmondó Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ellen, ennek feladatait felvállalva jött létre. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban kifejtette: a MIÉRT nem valaki ellenében, hanem valakiért jött létre. Az RMDSZ programjáért, a romániai magyarság érdekképviseletéért és érdekvédelméért kíván dolgozni ez a szervezet. Az RMDSZ-nek szüksége van arra, hogy a fiatal nemzedékkel szervezett kapcsolatot tartson. Van olyan ifjúsági szervezet is, amely nem ért egyet az RMDSZ politikájával és ezért nem tud együttműködni az RMDSZ-szel. Markó szerint az állandóan ellenvéleményt megfogalmazó MIT állásfoglalása nem vezethet eredményre. /Vajda György: Miért kell a MIÉRT? Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével a hét végén megalakult Magyar Ifjúsági Értekezletről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

"Hallgasd az igét!" címmel hat ország mintegy ötszáz magyar lelkésze tanácskozik márc. 11-től négy napon át Csillebércen, a konferencia istentisztelettel vette kezdetét. Papp János, a baptista egyház missziói titkára, az esemény főszervezője szerint a konferencián főként református, evangélikus, baptista, metodista és pünkösdi lelkészek lesznek jelen. A konferencia keretében neves külföldi és magyarországi meghívottak tartanak előadást az evangelizációs munkáról. /Kárpát-medencei magyar lelkészek konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

Mihálcfalva görög katolikus közösségének több tagja márc. 12-én újrakezdte a tiltakozást Bukarestben, kérve a Fehér megyei község 1948-ban elkobozott templomának és parókiájának visszaszolgáltatását. A tiltakozó hívek elmondásuk a hét végéig Bukarestben kívánnak maradni, ahol sztrájkőrséget terveznek a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium előtt és a Szenátus épülete közelében. A görög katolikusok dokumentumot juttattak el a hatóságoknak és néhány nagykövetségnek, amelyben azt állítják, hogy az ortodox klérus üldözi őket az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a Fehér megyei prefektúra támogatásával. A görög katolikus misék a szabad ég alatt zajlanak, noha a településen görög katolikus templom is áll az ortodoxon kívül. Mindkét templom az ortodox egyház tulajdonában van, noha a településen csak egy ortodox pap szolgál. Emellett a 20 éve lakatlan parókiát nem szolgáltatják vissza a kérelmezőknek. A miséken rendőrök és csendőrök is jelen vannak. A Bukarestben másodízben tiltakozó görög katolikusoknak szándékukban áll az európai intézményekhez fordulni, amennyiben a bukaresti vezetés nem kapcsolódik be a községbeli feszültségek csökkentésébe. /Újra a fővárosban tiltakoznak a mihálcfalvi görög katolikusok. Templomaikat kérik vissza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

A Román Humanista Párt elnöke, egy professzor Marosvásárhelyre látogatott, kirohanást intézett a magyarok ellen: mit képzelnek, himnuszt akarnak énekelni, "nem kell nekünk két zászló, két himnusz és ország az országban". Hogy "a magyarok elvégezhetnek egy tisztiiskolát, akár főhadnagy is válhat belőlük, de arról szó sem lehet, hogy egy állami intézmény élére kerüljenek". Arról is beszélt, hogy állítólag Kovászna megyében "a magyar többség nem tiszteli a román kisebbséget". Ez a kis párt csúfosan megbukott a 2000-es évi helyhatósági választásokon, ezért a jelenlegi kormányzópárt szekerébe kapaszkodott. Így sikerült parlamenti helyeket szerezniük. Azonban a kormánypárt és az RMDSZ együttműködési megállapodása kissé megzavarta a nyugalmukat. Ezért a régi bevált módszerhez folyamodtak, elővették a "magyar kártyát". /Mózes Edith: "Divatban" vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

A napokban Marosvásárhelyen mutatott be jótékonysági céllal miniműsort nyárádszeredai néptáncokból-dalokból a marosvásárhelyi Szikra néptáncegyüttes. Fazakas Jánost, az együttes koreográfusa leszögezte, hogy a Szikra táncegyüttes tagjai profi táncosok, valamennyien a Maros Művészegyüttes tagjai. Gyakorlatilag mini néptáncegyüttesről beszélünk, hisz kettő és négy pár között váltakozik a táncosok száma. A maholnap tízéves fennállását ünneplő együttesnek a műsorán az egész Erdély néptáncanyaga szerepel. A Szikra turnézott már Magyarországon, Ausztriában is. /Járay F. Katalin: A Szikráról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Sikeres volt a Nyitott kapuk ötlete: márc. 9-10-én sokan voltak kíváncsiak a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem műhelytitkaira. A magyar tagozat bemutatkozásán állni is alig lehetett a Stúdió Színházban, annyi volt az érdeklődő. A tájékozódást Ungvári Zrínyi Ildikó tanárnő ismertetője és információgazdag szórólapok segítették. A másodév Killár K. Katalin tanárnő irányításával készült fel a színészmesterség, Csíky Csaba vezetésével a zenés mesterség vizsgára. Farkas Ibolya osztálya, a harmadév, Kovács Levente irányításával dolgozta ki a színészmesterség vizsgaanyagát. /N. M. K.: Tömegvonzó Nyitott kapuk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

Március 16-án és 17-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban az RMPSZ valamint a csíkszeredai Márton Áron Líceum két tanára, Bara Katalin és Csutak Judit magyar nyelv és irodalom szakos tanár szervezésében magyar alternatív versenyen vesz részt mintegy 80 középiskolás diák az ország 15 iskolájából. /Magyar alternatív verseny. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

Márc. 15-én Szőkefalván a római katolikus templomkertben Mária-jelenésen vett részt több ezer hívő keresztény. Egy helybéli, látását veszített 39 éves nőnek, Marián Rózsikának - miként állítja - időről időre megjelenik a Szűzanya. A szőkefalvi Mária-kultusznak jó ideje híre ment a világba, Moldovából, Moldvából, Havasalföldről, Magyarországról, Erdélyből jöttek megszámlálhatatlan autószámra római katolikus, görög katolikus, ortodox és protestáns zarándokok, valamint nagyszámú papság, apácák és rendi nővérek. A keresztúton, stációról stációra mondtak engesztelő imádságot románok és magyarok ezrei. Voltak, akik látni vélték a Szűzanyát egy átvonuló felhő képében. Marián Rózsika román és magyar nyelvű rózsafüzér-imádsága után bejelentette, hogy megjelent előtte a Szűzanya, akivel román nyelvű beszélgetést folytatott. A hívőknek szánt üzeneteit a látnok asszony tolmácsolta. Mindenekelőtt békére és szeretetre intette a világot. /(lokodi): Újabb Mária-jelenés Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

Márc. 16-án Marosvásárhelyen tartotta országos választmányi ülését a PUNR /Román Nemzeti Egységpárt/, Valeriu Tabara elnök elemezte a múltat. Ugyanakkor egyhangúlag Mircea Chelaru tábornokot választották az országos tanács elnökévé. Valeriu Tabara elmondta, hogy a 2000-es választási vereséget követően, illetve miután a Virgil Magureanu pártjával való szerencsétlen egyesülés miatt a PUNR megszűnt jogi személyként létezni, nagy nehézségek árán, 2001 novemberében sikerült újra bejegyeztetni a pártot. Kijelentette, az elmúlt évek során a PUNR volt az egyetlen párt, amelynek nem voltak korrupciós botrányai, amely a parlamentben éberen vigyázott arra, hogy "a románok jogait ne csorbítsák azok, akik ma is kollektív jogokat és privilégiumokat követelnek, ami beláthatatlan következményekkel járhat". Tabara szemére vetette a jelen levő Zeno Oprisnak, illetve a Vatra Romaneascanak, hogy Iliescuval szövetkezett a választási kampányban. /Mózes Edith: Ülésezett a PUNR országos tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Márc. 17-én Vámosgálfalván is megemlékeztek a márciusi forradalom hőseiről. Megkoszorúzták a templomkertben felállított 1848-as emlékművet és rövid irodalmi-zenés összeállítást adtak elő, majd Borbély László képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének Kis-Küküllő menti felelőse átvágta a Magyar Ház avatószalagját. Az elhanyagolt ingatlant a falu lakói önerőből kitatarozták, vizet és gázt vezettek bele. Így megfelelő indulási feltételeket teremtettek egy majdani korszerű közösségi ház létrehozásának. Valószínűleg az ingatlan tulajdonjogát az érvényben levő törvények szerint az egyház hamarosan visszakapja. /(karácsonyi) 1848 szellemében. Magyar Házat avattak Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Márc. 18-i sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere felelőtlennek, hazugnak és tendenciózusnak nevezte Borbély László parlamenti képviselőnek március 15-én, a Székely vértanúk emlékművénél a háromnyelvű helységnévtáblák lefűrészelésével kapcsolatosan elhangzott kijelentéseit.- Nem fűrészeltem le semmilyen táblát! Egyébként is a háromnyelvű helységnévtáblákat nem Borbély László és nem is a Borbély család tette ki. Az ilyen, számomra nagyon kellemetlen kijelentések a kisszerű emberekre jellemzők. Borbély László pedig kérjen elnézést – jelentette ki a polgármester. - Borbély László elmondta, nem ez az első alkalom, hogy Dorin Florea alaptalanul vádol és végül rágalmaz. – Az tény, hogy két hete eltűntek a táblák és azóta sem kerültek vissza. /Antalfi Imola: Florea kontra Borbély. Vita "elnézésügyben". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

Ioan Matei, a Maros Megyei Statisztikai Hivatal igazgatója kijelentette, hogy a népszámlálás jó ütemben folyik, semmiféle panaszt nem jeleztek. Azonban már az első nap folyamán tucatnyi jelzést, észrevételt, panaszt jelentettek be az RMDSZ megyei szervezeténél. Brassai Zsombor ügyvezető elnök elmondta, hogy a panaszok legtöbbje arra vonatkozott, hogy a népszámlálóbiztosok nem voltak hajlandók beírni a kérdőívbe a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra vonatkozó kódot. Olyan panasz is érkezett, hogy a nemzetiség rovatba rövidítve írta be a bediktált adatot (például nem írta ki, hogy maghiara, hanem csak egy "m" betűt firkantott oda). A legtöbb panasz Marosvásárhelyről, a Gheorghe Marinescu utcából érkezett, ahol a lakók jelezték, hogy a népszámlálóbiztos nem íratta alá a kitöltött kérdőíveket. /(mózes): Népszámlálás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, hogy folyamatosan érkeznek panaszok, jelzések népszámlálással kapcsolatban. Egyes népszámlálási biztosok továbbra sem hajlandók beírni az etnikumra, anyanyelvre vagy vallási hovatartozásra vonatkozó kódszámot. Több olyan eset is előfordult, hogy csak ceruzával töltötték ki az űrlapot, illetve nem írták ki olvashatóan a bediktált adatot, vagy rövidítéseket használtak. Gál Barna, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy az 56. számú körzet biztosa, Solomon Floarea, három helyen is elkövette azt, hogy a nemzetiségi, anyanyelvi hovatartozás rovatba a magyaroknál ceruzával írta be az adatot. Az RMDSZ elnöke írásos panasszal fordul a megyei népszámlálási bizottsághoz is, és kérni fogja a biztos szankcionálását. Az RMDSZ összegezi a panaszokat és eljuttatja a megfelelő népszámlálási bizottságokhoz. /Mózes Edith: Népszámlálás 2002. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

A parlament felsőháza márc. 21-én elvetette a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Demokrata Párt (PD) által "Közköltségek" címmel kezdeményezett egyszerű bizalmatlansági indítványt. /A Szenátus elvetette a "Közköltségek" indítványt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Mircea Geoana külügyminiszter szerint a Moldovai Köztársaság hamarosan - április-május folyamán - fizetésképtelenné válik - írta márc. 21-i számában a Ziua című napilap. A Moldovai Köztársaság jelenlegi vezetői, a kommunisták nem tudták megoldani a Dnyeszteren túli terület problémáját, ellenségükké tették a besszarábiai ortodox vallásúakat, üldözni kezdték az ellenzéket, bonyolulttá tették a gagauz terület helyzetét és tovább súlyosbították a gazdasági válságot - mondta a külügyminiszter. Bukarest nem ért egyet azokkal a románellenes, diktatórikus kijelentésekkel, amelyekkel a moldovai vezetés az ország lakossága ellen fordul. Románia történelmi felelősséget visel a Moldovai Köztársasággal szemben. Történelmi szempontból felelősek vagyunk azért, hogy Moldova Európa irányába tartson - szögezte le Mircea Geoana. /Külügyi előrejelzés a moldovai válságról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

A Népújságnál jelentkezett egy olvasó, aki azt jelezte, hogy a külföldön dolgozó, de itthon stabil lakhellyel rendelkező gyermekét, illetve annak családját a népszámlálóbiztos nem volt hajlandó bejegyezni. A panaszos nem írta alá a kérdőívet. – Valójában a külföldön tartózkodó román (vagy kettős) állampolgárokat, akik Romániában állandó lakhellyel rendelkeznek, kötelező nyilvántartásba venni- Náznánfalván egész falurészen ceruzával töltötték ki a kérdőíveket a biztosok. Az RMDSZ figyelmeztette a helyi választási bizottságot, illetve jelezte a rendellenességet a megyénél is. /(mózes): Népszámlálás. Jó ütemben halad. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

A Kemény Zsigmond Társaság márc. 26-án a Kultúrpalota /Marosvásárhely/ kistermében tartja rendes havi összejövetelét. A társaság meghívottja ezúttal a budapesti Atzél Endre, aki a csángókérdésről tart majd előadást. Közreműködik Kilyén Ilka színművésznő. /Atzél Endre a KZST vendége. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Ne a kirekesztést, hanem az együvé tartozást, az összefogást tanuljuk és tanítsuk meg az utánunk jövőknek, fogadjuk meg Illyés Gyulának ezt a máig érvényes üzenetét - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Orbán Viktor miniszterelnök az Illyés Gyula köszöntő emlékév megnyitóján márc. 21-én Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. /Illyés Gyula-emlékév. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Márc. 15. alkalmából Budapesten Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője Erkel Ferenc-díjjal kitüntette ki Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzőt. Csíky Boldizsár legutóbbi zenei jellegű kitüntetést, a Bartók- Pásztory-díjat 1986-ban kapta az ugyancsak magyarországi Berzsenyi-díjjal már nem a zeneszerzői munkásságát jutalmazták, inkább a Kemény Zsigmond Társaságnál végzett munkáját. Az Erkel-díjat viszont kimondottan zeneszerzőknek adják. Csíky Boldizsár elmondta: létezett egy erdélyi zeneszerzői iskola, ebbe néhány magyar zeneszerző révén Bukarest is bekapcsolódott. Ez ma már nem létezik. Az idősebb generáció kihalt, a középgeneráció máshol kereste az érvényesülést. A kolozsvári zeneakadémia szenátusa elutasítja a magyar fakultás létrehozását, bár nagy százalékban tanulnak ott magyar diákok. Ezért nincs zeneszerzői utánpótlás. Csíky Boldizsár vezeti a Kemény Zsigmond Társaságot, más közéleti szerepeket is betölt. Kevesen maradtunk sok mindenre, magyarázta. /N. M. K.: Beszélgetés az Erkel Ferenc-díjas Csíky Boldizsárral. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

A romániai magyar kisebbség helyzetéről tartott előadást Párizsban, márc. 21-én, a Földrajzi Társaság gyűlésén Georges Val, az Európai Bizottság Közép-Európa-szakértője. Georges Val a Ceausescu-korszakban és azóta is többször ellátogatott Erdélybe, ahol a magyar kisebbség életkörülményeit tanulmányozta. A magyar származású EU-szakértő több tudományos publikációban foglalkozott az erdélyi magyarság társadalmi helyzetének alakulásával. Az esten Gyenis Katalin, Párizsban élő népdalénekes széki dalokat adott elő. Az esemény után megnyitották a Párizsi Magyar Intézetben Georges Val Esküvő Széken című fotókiállítását. Az 1986-ban, majd 1998-ban azonos helyszínen és azonos esemény alkalmából készített felvételsorozat az ősi szokások érintetlen továbbéléséről tanúskodott. /Előadás Párizsban az erdélyi magyarokról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

Marosvásárhelyen márc. 23-24-én tartották meg - kilencedik alkalommal - Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak Tudományos Diákköri Konferenciáját, a TDK-t. Ez a legnagyobb Kárpát-medencei tudományos diákülésszak, amelyen a belföldi szaktekintélyek mellett az orvos- és gyógyszerészeti tudományok rangos magyarországi és külföldi előadói tartanak évről évre előadást. A több mint 260 dolgozat mellett az idén 43 budapesti, szegedi, debreceni és kárpátaljai hallgató vett rész a TDK-n. A Tudományos Diákköri Konferencia a romániai és nemzetközi tudományos élet szerves részévé vált, amiben szerepe van az egyetem vezetősége részéről kapott támogatásnak is - hangzott el dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettesének köszöntő beszédében. Az ülésszak szervezését a Magyar Diákszövetség vállalta. /(bodolai): TDK a MOGYEN. A legnagyobb Kárpát-medencei tudományos ülésszak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetéhez mindennap érkeznek panaszok népszámlálással kapcsolatban, jelezte Brassai Zsombor ügyvezető elnök. Egyrészt arról, hogy a biztos ceruzával tölti ki az űrlapokat, vagy nem megfelelőképpen teszi. Viszont történt olyan is, hogy egy falu nagy része az állampolgárság rovat kitöltésénél ragaszkodott a magyar állampolgár kifejezéshez. A Pandúrok út 33. számnál három családot "kifelejtett" a népszámláló, ugyanígy kihagytak a Bogáti utca 4-ben két magyar családot. /Mózes Edith: Népszámlálás. Mindenkit "megszámlálnak". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a város központi részeiben utcanévtáblákat helyeztetett el, amelyeknek kétnyelvűsége az utca, tér vagy a magyartalan bulvár szó rövidített formájában merül ki. A táblák készítői még Dózsa György nevét sem voltak hajlandók lefordítani magyarra: a népvezér nevét elrománosított formájában, Gheorghe Dojaként írták ki. Dávid Csaba, az RMDSZ helyi elnöke és városi tanácsosa a Krónikának kijelentette: ha a polgármester nem hajlandó a törvényeket és a tanácsi határozatot tiszteletben tartani, az RMDSZ pert indít ellene. A polgármester kijelentette, eltökélt szándéka, hogy a táblákat jelenlegi formájukban hagyja. Fodor Imre alpolgármester törvénytelennek minősítette a polgármester lépését. /Szucher Ervin: Bombariadó a városházán. Mímelt kétnyelvűség az utcanévtáblákon. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

"Magyarországot is érintő heves vita zajlott le a román törvényhozás felsőházában a második világháború után háborús bűnökért halálra ítélt Antonescu marsallról, a romániai holokausztról és antiszemitizmusról. Adrian Paunescu kormánypárti (PSD) szenátor élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. Paunescu kijelentette, hogy az ő véleménye nem egyezik Adrian Nastasénak és kormányának álláspontjával Romániának a második világháború idején a zsidókkal szemben tanúsított magatartásáról. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu emlékével kapcsolatos minapi román kormányálláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: "A holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek!", mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennél fogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter ugyanazon a találkozón bejelentette: a kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Magyarellenes kirohanások Antonescu miatt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./"

Tavaly privatizálták a szovátai üdülőtelepet. A privatizációs szerződés értelmében a tulajdonos a Salina Invest cég lett. A nagy-romániásokkal kórusban a liberálisok, de egypár kormánypárti honatya is hazaárulásról, Erdély kiárusításáról, illetve az ilyenkor elmaradhatatlan magyar veszélyről szónokolt. Szenátori bizottságot hoztak létre a privatizáció felülvizsgálatára. Márc. 27-én a szenátusban megvitatták a bizottság jelentését. Végül a felsőház 75 igen szavazattal, 54 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a szenátori vizsgálóbizottság jelentését: a Szováta fürdővállalat privatizációja legális, a törvényes előírásoknak megfelelően történt. /Mózes Edith: Kútba esett a liberális diverzió. Készülhet az idényre Szovátafürdő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./