"Erdőszentgyörgyön kilencedik alkalommal rendezték meg az amatőr színjátszók fesztiválját. Négy társulat, a hármasfalusi, a gyergyószentmiklósi, az erdőszentgyörgyi és a szászrégeni műkedvelők mutatkoztak be ezúttal. A szászrégeniek által előadott darab, Nóti Károly: Nyitott ablak sok helyen a profizmus határát súrolta (rendező Tamás Ibolya). A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Kis-Küküllő menti Térségi Társulás által támogatott fesztivál szervezői ígéretet tettek, jövőre is sor kerül a fesztivál megrendezésére. /Korondi Kinga: Amatőr színjátszó fesztivál Erdőszentgyörgyön? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./"

"Nov. 23-án Az erdélyi magyar oktatás jelene és távlatai címmel szervezett tanácskozást a Szováta kerületi RMDSZ szervezet, amelyen Asztalos Ferenc és Makkai Gergely parlamenti képviselők, a megyei tanfelügyelőség tisztségviselői és tanfelügyelők, valamint környékbeli iskolaigazgatók, polgármesterek, pedagógusok vettek részt. Asztalos Ferenc, aki a parlament tanügyi bizottságában képviseli évek óta az RMDSZ-t, ecsetelte azt a küzdelmet, amit minden kicsi eredményért meg kell vívniok. A képviselő kitért a Kovászna megyei konfliktusra, a kommunista rendszerre jellemző kommandószerű, a megfélemlítést célzó ellenőrzésekre, valamint a csángó gyermekek magyar oktatása körül kirobbant viszályra, ennek nyomán az RMDSZ részéről tett intézkedésekre. A szakminiszterrel kötött megegyezés alapján létrehozott bizottság előteremti a szükséges összegeket a magyar nyelvű oktatásban jelentkező nagyméretű tankönyvhiány orvoslására, s újabb bizottság vizsgálja ki a Bákó megyében kialakult helyzetet. - Kiderült, hogy sem az iskolák, sem az önkormányzatok nem voltak kellőképpen felkészülve erre a váltásra, amely révén az épületek, illetve a tanerők bérezése a helyhatóságokhoz került. Mivel a tanerők fizetése a helyi költségvetés tételeként nagy összeget képvisel, a helyi tanácsok sok településen úgy döntöttek, hogy több pénz nem jár az iskoláknak. - A román és magyar szakos tanárok hiánya évről évre aggasztóbbá válik. - Egy beszédes adat: míg az 1989-90-es tanévben 231.893 diák tanult a romániai iskolák, óvodák magyar tagozatán, ez a szám jelenleg 187.140. /(bodolai): Az erdélyi magyar oktatás jelene és távlatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./"

"Nov. 24-én száz tanuló és kísérőtanáraik vettek részt Marosvásárhelyen a helyi Vályi Gyula Matematikai Kör által szervezett VI. Vályi Gyula-emlékversenyen. A marosvásárhelyi diákok mellett baróti, bethleni, brassói, csíkszeredai, kecskeméti, kolozsvári, lugosi, medgyesi, nagyszebeni, szatmárnémeti, nyárádszeredai és sáromberki V- VIII. osztályos tanulók vállalták a megmérettetést. A matematikai verseny mellett a helytörténeti vetélkedőn Marosvásárhellyel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuka tanulóknak. A legjobban a kecskeméti csapat ismerte a város múltját és jelenét. /(simon): VI. Vályi Gyula-emlékverseny. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./"

"Az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés múltjáról és jelenéről hangzott el két előadás Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság nov. 17-i összejövetelén. Dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az EMKE Orvostudományi Szakosztályának vezetője a múltba tekintett vissza, míg dr. Péter Mihály akadémikus a jelenkori statisztikákat ismertette a hallgatósággal. Az orvosképzés kezdetei az 1775. évig nyúlnak vissza Erdélyben, amikor a kolozsvári piarista intézetben a bonctan, a szülészet és a sebészet tanításával elindult ez a folyamat. A második mérföldkőnek számító adat 1872, amikor is a kolozsvári egyetemen megindul a valóban egyetemi szintű magyar nyelvű orvosképzés. 1919 májusában a Ferenc József Egyetem helyére a román I. Ferdinánd Király Tudományegyetem költözött. 1945 őszén a Groza-kormány döntése alapján Marosvásárhelyre költöztették a Bolyai Egyetem egyik fakultásaként működő magyar tannyelvű orvosi kart. Dr. Péter Mihály egyetemi tanár kifejtette: 2000-ig 10.925 általános orvost, gyógyszerészt és fogorvost képezett az egyetem. 1962. évben kezdődött a kétnyelvűség bevezetésével a magyar nyelvű orvos- és különösen a gyógyszerészképzés elsorvasztása. A rendszerváltás évében csak egy évfolyam tanult már a gyógyszerészetin, s az orvosi kar hallgatóinak is mindössze a tíz százaléka volt magyar. 1989 után jelentős mértékben megnövekedett a magyar hallgatók száma, s bár ma az összdiákság 44,76 százalékát teszik ki, az egyetemi oktatóknak továbbra is mindössze 26,2 százaléka magyar. Az egyetem életét érintő kérdésekben továbbra is az egyetemi szenátus román többség dönt. /(bodolai): Múlt és jelen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./"

"A Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete a közelmúltban civil fórumot szervezett Szovátán, amelyen 37 nemkormányzati szervezet képviseltette magát, köztük a bukaresti székhelyű Román Közösségfejlesztők Egyesülete is. Felvezetőként Kolumbán Gábor: Önkéntesség és szakmaiság című előadása, Dáné Tibor eszmefuttatása a szórvány és tömbmagyarság viszonyáról, illetve Sánduly Edit a fejlesztés és fejlődés viszonyáról tartott előadása hangzott el. A fórumon Maros megyéből is számos szervezet jelen volt, többek közt az EMKE, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, a nyárádszeredai Pro Familia, és Transylvania, valamint a művelődési otthon, a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület, a Sóvidéki és a Kisküküllő menti Kistérségi Társulások, a Bernády Közművelődési Egyesület stb. /Székelyföldi civil fórum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./"

"Ion Iliescu államfő szerint "túlzó nyilatkozatok" hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a román állam elveszítette volna hatalmát Hargita és Kovászna megyében. Az elnök a balti államokban tett körútjáról hazatérve nyilatkozott Bukarestben újságíróknak. Iliescu úgy fogalmazott, hogy mindkét fél részéről hangzottak el kellően vissza nem fogott nyilatkozatok. Hangsúlyozta, Hargita és Kovászna megyében nem lehet etnikai konfliktusról beszélni, "az egyszerű emberek megértik egymást, a politikusok azok, akik felkavarják a kedélyeket". Az államfő a múlt hét elején még úgy vélekedett: megalapozottnak lehet tekinteni azoknak a véleményét, akik a Hargita és Kovászna megyékben tapasztalt helyzetre vonatkozóan arra figyelmeztettek, hogy a két megyében az etnikai szempontok olykor túlsúlyba kerülnek a román törvények értelmezésében és végrehajtásában. /Az államfő visszakozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./"

"Nov. 28-án Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón jelentették be a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) megyei vezetői, hogy újra bejegyezték a 90-es évek elején az egyik legerősebb pártként számon tartott PUNR-t. Lazar Ladariu azt szeretné, ha a párt "félelmetes politikai erővé válna a megyében, s megtenné majd mindazt, amit a Vatra Romaneasca kötelessége lett volna megtenni minden területen". Dec. 8-án találkoznak a megyei elnökök Brassóban, ahol megalakítják a párt szervezési bizottságát, megválasztják az országos megbízott elnököt és a vezetőtanácsot, amely a 2002. márc. 15-ére tervezett országos konferenciáig igazgatja a pártot. A megyei szervezet sajtónyilatkozata szerint, "ma, amikor veszélyben az állam autoritása Hargita, Kovászna és részben Maros megyében, a helyhatósági törvény okozta visszásságok miatt, amikor a Székelyföldön Budapesten nyomtatott tankönyvekből tanítanak, és megkísérlik az ország enklavizálását és föderalizálását" derül ki, mekkora szükség van a PUNR-ra. Továbbá "egy dölyfös, gőgös, arrogáns kisebbség követelései miatt" kellett nekik újraszületni, különben veszélyben az alkotmány, a szuverén nemzetállam, a hivatalos nyelv... /(mózes)[Mózes Edith] : Újraéled az Egységpárt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./"

"Németh Zsolt külügyi államtitkár dec. 2-án részt vett Bukarestben a Horia Rusu Alapítvány által rendezett kerekasztal-konferencián. A magyar és a román külügyminiszter tervezett megbeszélése remélhetőleg meghatározza majd a továbblépés módját a kedvezménytörvényről folytatott konzultációkban - jelentette ki Németh Zsolt, aki emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel kapcsolatban levélváltás történt a két miniszterelnök között, a múlt hét végén pedig a magyar fél átadta a magyarigazolványok kiadásáról készített kormányrendelet tervezetét. Magyar részről már korábban javasolták, hogy a magyar-román kisebbségi szakbizottságban próbáljanak meg közös értelmezést adni a Velencei Bizottság állásfoglalásának. Magyar részről elfogadták Adrian Nastase azon javaslatát, hogy a magyarigazolvány kiadásához az RMDSZ tagsági igazolványa szolgáljon alapként, azzal, hogy az RMDSZ-tagság nem kizárólagos, hanem egy lehetséges az ismert feltételek közül - mondta. Az igazolványok kézbesítésére két lehetőség van: azokat a jogosultak vagy a konzulátusokon, vagy Magyarország területén vehetik át. Németh Zsolt kitért arra, hogy Románia épp a napokban szigorította meg állampolgárai számára az országból történő kiutazás feltételeit. Ez rendkívül megnehezíti a törvény potenciális jogalanyainak a Magyarországra utazását is. Remélhetően a csíkszeredai konzulátus ügye elmozdulhat a holtpontról, illetőleg már korábban jelezték, hogy konzuli irodákat szeretnének a Bánságban és a Partiumban létrehozni - mondta az államtitkár. /Magyar-román kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"

"Szabó János honvédelmi miniszter dec. 3-án Szegeden fogadta Ioan Mircea Pascu román védelmi minisztert. A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Szabó János hangsúlyozta: Magyarországnak alapvető érdeke a szomszédos országok, illetve a balti államok euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatása. - Kiválóak és töretlenül fejlődnek a Románia és Magyarország közötti katonai kapcsolatok - hangsúlyozta Ioan Mircea Pascu. Bejelentette, hogy a bukaresti német katonai temető egyik parcellájában magyar katonai sírkertet alakítanak ki, s a tervek szerint a jövő év májusában fejeződnek be a munkálatok. A miniszteri találkozón szó volt a Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna által létrehozandó közös Tisza- zászlóaljról. /Magyar-román miniszteri találkozó Szegeden. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"

"Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"

"A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) nov. 30. és dec. 2. között tartotta VIII. Kongresszusát Herkulesfürdőn. A MISZSZ három új szervezetet (Aranyos Vidéki Ifjúsági Társaság, Nagykárolyi MADISZ, Zetelaki Ifjúsági Fórum) fogadott soraiba, tizenhétre emelve teljes jogú tagszervezetei számát. A MISZSZ megválasztották az új elnökséget /elnök: Nagy Pál/, majd meghatározták a MISZSZ 2002-re tervezett programjait. A küldöttek megállapították, hogy az erdélyi magyar ifjúság független érdek- és közképviseletét felvállaló Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezeteinek (köztük a MISZSZ-nek) fejlődése, az önálló és független magyar ifjúsági szféra építkezése az RMDSZ-szel való viszony megszakítását követően még erőteljesebben folytatódik. A kongresszus megerősítette, hogy a MISZSZ nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, mely olyan utánpótlási elvárásokat támasztott irányunkba, amelyek a politikai hűségre alapoztak, a közösségszolgálat elsődlegességével szemben. A MISZSZ üdvözli a kedvezménytörvényt és támogatásáról biztosítja az anyaország kormányát a jogszabály gyakorlatba ültetése során. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elítélte a Románia nemzeti ünnepe alkalmából felerősített magyarellenes hangulatkeltést. /A MISZSZ VIII. Kongresszusának zárónyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./"

"A Népújságban pengeváltás volt Andrássy Árpád (nov. 16.) illetve Borbély László és Frunda György (nov. 20.) között. Borbély László és Frunda György egzisztenciálisan érdekelt a jelenlegi politika folytatásában, ők a román hatalommal való együttműködésnek lényegében feltétel nélküli hívei - szögezte le Borbély Zsolt Attila. Emlékeztetett 1993-as közös neptuni kalandjukra. Ténykérdés, hogy a Neptun akció "külpolitikailag kiaknázható volt a nyíltan magyarellenes román államhatalom számára" Románia Európa tanácsi felvétele előtt. Ilyenkor nemhogy redukálni kell a követeléseket, hanem a teljes igénycsomagot kell benyújtani. A neptuni logikára épülő mai RMDSZ-politika eleve elhibázott, hiszen az erdélyi magyarság nagy esélye, hogy az ország integrációja előtt a leghatározottabban álljon ki a háromszintű autonómia mellett, mert utána már késő lesz: megszűnik a román hatalom bizonyítási kényszere. Borbély Zsolt Attila két fontos részletkérdésre tért ki. Az egyik az SZKT mandátum meghosszabbítása, melyet Frunda György szabályszerűnek nevezett. Ezt a mandátum-meghosszabbító határozatot egyetlen szavazati többséggel fogadták el, tehát nem volt meg a kétharmados többség. Végül egy SZKT-határozat nem ütközhet egy kongresszusi határozatba. A másik az autonómia ügye. Frunda György szerint "az autonómia nem háromszintes, hanem sokkal több szintes, sokkal összetettebb kérdés. Szerinte a kulturális autonómia biztosítva van Romániában. Ez a kijelentés a választók tudatos megtévesztési kísérlete. Frunda Györgynek tudnia kell, hogy a kulturális autonómia esetében a központi költségvetésből biztosított arányos adórészből a magyar nemzeti önkormányzat által működtetett intézményrendszer ad keretet az erdélyi magyar oktatásnak. Ebben az esetben elképzelhetetlenek a tankönyv-kommandók, a csángók szabadidejű magyaróráinak betiltása. Az RMDSZ megadta a kulturális autonómiának egy definícióját, mely szerint az önkormányzatok "méltányos részt (kapnának) az állami, községi és megyei költségvetésből, minden kisebbségi kulturális mozgalom támogatására" s "az önkormányzati szervek, amelyekben számarányuknak megfelelően részt vesznek a kisebbségek is, átvállalják a központi állami szervek hatáskörének egy részét, elsősorban az oktatásban, művelődésben." (RMDSZ második, marosvásárhelyi kongresszusa által elfogadott program, 1991.) Mindez messze áll a jelenlegi helyzettől, melyben Frunda György szerint a kulturális autonómia "biztosítva van". /Borbély Zsolt Attila: Kulturális autonómia: cél vagy valóság? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./"

"Hat erdélyi magyar megyei napilap vezetői, kiadói igazgatók, főszerkesztők, szerkesztők tartottak dec. 4-én egyeztető megbeszélést Nagyváradon. A találkozó célja a jövőbeni együttműködés formáinak, lehetőségeinek kidolgozása volt. A Csíkszeredán megjelenő Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság, az Aradon működő Nyugati Jelen, a kolozsvári Szabadság, valamint a Szatmári Friss Újság vezetői a Bihari Napló, illetve kiadója, az Inform Média Kft. meghívására érkeztek Nagyváradra. Kovács Géza, a Bihari Napló felelős kiadója beszélt a vállalat történetéről, jelenlegi szerkezeti felépítéséről, a cég fejlesztési stratégiáiról. Bemutatta azokat a magyarországi és romániai kiadványokat, melyek az Inform Média gondozásában készülnek. Rais W. István főszerkesztő a romániai magyar sajtóra leselkedő veszélyforrásokról beszélt, mint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a terjesztési gondok, a vásárlóerő csökkenése, a magyarság fogyása, a kiadási költségek növekedése, s nem utolsósorban az erdélyi magyar közélet megosztottsága. Az együttműködési javaslatok között van a lapok informális kapcsolatainak javítása, a rendszeres információcsere, a témaközpontú egyeztetések. Hangsúlyt kapott a közös reklám- és hirdetési stratégia kidolgozása. A megyei lapok vezetői legközelebb januárban találkoznak. /(szűcs): Együtt a sajtónk is erősebb. Erdélyi magyar lapok vezetői találkoztak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./"

"Mircea Geoana külügyminiszter dec. 6-i nyilatkozata szerint reméli, hogy az Ukrajnában most folyó népszámlálás "tükrözni fogja a román nemzetiségűek tényleges lakossági részarányát". Geoana szerint lesznek olyan román nemzetiségű ukrán állampolgárok, akik moldovánoknak vallják majd magukat. De figyelembe kell venni, hogy "olyan emberekről van szó, akik a szovjet megszállás évtizedein át ki voltak téve az ideológiai mételyezésnek" - magyarázta, majd kijelentette: "Az elkövetkező időszakban hangsúlyt helyezünk e történelmi misztifikáció tisztázására, hiszen Ukrajnához hű románokról van szó. Éppen ezért ezt a témát a kijevi szomszédainkkal sorra kerülő energikus és dinamikus párbeszédben kívánjuk felvetni." A külügyminiszter utalt rá, hogy legutóbbi ukrajnai látogatásán kitartóan hangoztatta: Románia fontosnak tartja a románok és a moldovánok között mesterségesen fenntartott megkülönböztetés mielőbbi megszüntetését. A mostani ukrajnai népszámlálások adataitól függ a román nyelvhasználat és a román tannyelvű iskolák iránti szükséglet megállapítása a bukovinai, hercai és a dél- besszarábiai térségben. Az ukrajnai románok arról panaszkodnak, hogy "az ukrán hatóságok ahhoz a cselhez folyamodtak, hogy a helybeli román lakosokat rábeszélték, vallják magukat moldovánoknak, hogy ily módon a két önálló nemzetiségnek tekintett moldovánok és románok külön-külön ne érhessék el a 20 százalékos lakossági arányt, ami lehetővé tenné kisebbségi jogaik érvényesítését a helyi közigazgatásban". Az ukrán parlament egyetlen román nemzetiségű képviselője rámutatott: Cernauti (Csernovic) tartományban a hivatalos statisztikák csak százezer románt tartanak számon, holott tényleges lélekszámuk meghaladja a kétszázezret, Ukrajnában pedig számuk körülbelül félmillióra rúg. /Ukrajnai népszámlálás. Román remények és aggodalmak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"December első napjaiban a Kobak-Plussz gyermeklap szerkesztősége bulit rendezett Marosvásárhelyen, a Cuba Libre diszkóban. Volt tombola, lehetett versenyezni, fellépett a Habakukk bábcsoport is. /(kj): Bulizó Kobakok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"A Pro Európa Liga /Marosvásárhely/ Emberjogi Irodájának tevékenységét, észrevételeit tette közzé dec. 8-án Haller István, az iroda vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Emberi Jogok Nemzetközi Napja alkalmából hívott össze. A jogsértésekkel foglalkozó irodához idén 150 személy fordult panasszal. Az esetek 65 százalékában bebizonyosodott, hogy jogsértés történt. A legtöbb panasz a tulajdonjog kapcsán érkezett. Egyes polgármesteri hivatalok jogtalanul szolgáltatnak vissza területeket, nem osztják ki a birtokleveleket, eladják a bérlőknek a volt tulajdonos által visszakövetelt lakásokat. Az állam nem biztosítja a szükséges jogkeretet az egyházi ingatlanok, földek visszaadására, kibúvókat biztosít. A görög katolikus egyház például nagyon kevés hajlékát, az ortodox egyház által használt templomát kapta vissza. A római katolikus, a protestáns, izraelita egyház szintén hiába igényli vissza évek óta elkobzott javait. Haller István és Smaranda Enache, a liga társelnöke beszámolójukban külön fejezetet szenteltek a sajtószabadságnak. A kormány a Rompres hírügynökségnek a Köztájékoztatási Minisztériumhoz való csatolását tervezi. Ez az intézkedés sérti a sajtószabadságot, ezért elfogadása ellen több civil szervezet tiltakozott. A sajtótájékoztatón szó esett Románia magyarlakta vidékeiről nemrég közzétett SRI-jelentésről és az idei 141-es sürgősségi kormányhatározatról, amelynek alapján a szakminisztérium kérésére a postai hivatalnokok információkat szolgáltathatnak magánszemélyek leveleinek, telefonbeszélgetéseinek tartalmáról. /Simon Virág: December 10. - Az Emberi Jogok Nemzetközi Napja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ "

"Napvilágot látott a Magyar karácsonyok /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2001/ című könyv, válogatás klasszikus és mai költők, prózaírók karácsonyi írásaiból, Nagy Pál szerkesztésében. Második felében betlehemes játékokból és kántálóénekekből, köszöntőkből közöl egy csokorra valót Barabás László és Nagy László gyűjtésében. /Magyar karácsonyok - könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ "

"A Provincia című folyóirat kezdeményezésére román és magyar értelmiségiek memorandumot intéztek a román parlamenthez és pártokhoz. A dokumentum Románia regionális szerkezetű állammá való átalakítását javasolta. A memorandumot szerzői eljuttatták a román parlamenthez, a nagyobb román pártokhoz és az RMDSZ-hez. Kezdeményezésükről tájékoztatják az Európai Parlamentet, illetve az EU szintjén a regionális érdekeket képviselő Régiók Bizottságát is. A Memorandum regionális tanácsok vagy tartományi parlamentek létrehozását javasolja, melyek a régiók székhelyén, illetve a tartományi fővárosokban működnének. A többnemzetiségű régiókban - a Bánságban, Erdélyben vagy Dobrudzsában - kialakítható az a regionális identitás, amelyek révén meghaladhatóvá válnak a korábban kiéleződött nemzetiségi konfliktusok. A Memorandum aláírói: Antik Sándor képzőművész, Alexandru Cistelecan, Caius Dobrescu, Traian Stef, Daniel Vighi írók, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus, Szokoly Elek, Hadházy Zsuzsa, Ágoston Hugó közírók, Molnár Gusztáv és Mircea Boari politológusok. A lista nyitott a további csatlakozók számára. /Régiók kialakítását javasolják. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"Első ízben tartották meg a magyar népi gyermekjátékok Gyöngykoszorú találkozóját dec. 8-án, Marosvásárhelyen. A kezdeményező az EMKE volt. Szabó Éva tanárnő felhívására egyetlen megyeszékhelyi iskola jelentkezett. A Kultúrpalota színpadán a jeddi, beresztelki, marosvásárhelyi (1. számú Általános Iskola), mezőpaniti gyermekek "játszottak". /b.d. [Bölöni Domokos]: Csilicsalamádé, nyári karalábé, Sári hopp! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"Ötödszörre gyűltek össze a megyeszékhelyen, Marosvásárhelyen a magyar néptánc-együttesek dec. 9-én, vasárnap. Ez a Karácsonyi Gyöngykoszorú a Szabó házaspár búcsúzása egyben, és Szabó György Pál meg is kapta a vastapsot. Tíz csoport vagy együttes lépett fel. A marosludasi Hajdina csoport a Borókával "összekapcsolva" mutatkozott be, miután előzőleg Ludason és Magyarózdon szerepeltek nagy sikerrel. Marosmagyaró az ifjúsági csoportot küldte el, Mezőpanit három nemzedéket képviselő 28 párral lépett színpadra. Felléptek többek között a vajdaszentiványiak, a nyárádszeredai Bekecs táncegyüttes, a mezőbándi Komlód, a szentgericeiek pedig harminc táncost vittek színpadra. /B.D. [Bölöni Domokos]: Nem parancsol senki most? ! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"Dec. 8-án a bázeli-marosvásárhelyi székhelyű Teleki Alapítvány megnyitotta a Teleki-évet, ugyanis 2001-2002 a Teleki Téka megnyitásának 200. évfordulóját jelenti. A Teleki-esztendő megnyitóbeszédét Sebestyén Spielmann Mihály, a Téka kutató főkönyvtárosa tartotta. A Teleki-év folyamán kiállításokat rendeznek, tudományos ülésszakokat szerveznek, fogadják a Telekieket szerte a világból, kötetet adnak ki. Az Ars typographica című kiállítás a nyomdászat művészetét, a szép könyv művészetét mutatja be a kezdetektől a 19. századig, melyhez példákat a Teleki-gyűjteményből válogattak. Az 1445 és 1500 között nyomtatásban megjelent ősnyomtatványok közül 52 címet sikerült a könyvtáralapítónak megszereznie. Látható Lucas Cranach rajzaival díszített címlap, Albrecht Dürer által készített arckép. A megyei tanács 2002-ben megkezdi a Teleki Téka épületének és kapujának felújítását. /Lokodi Imre: Megnyitották a Teleki-évet. Ars typographica. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"A kormány az első tapasztalatok alapján felülvizsgálja a sürgősségi kormányrendeletet, amely a román állampolgárok magáncélú külföldi utazásainak feltételeit szabályozza - közölte dec. 10-én Ioan Rus belügyminiszter az MTI kérdésére. A Magyarországra utazó turistáknak legkevesebb 250 eurónak megfelelő összeggel kell rendelkezniük. Ez öt napi kinntartózkodásra vonatkozik, ennél hosszabb időtartamú út esetén minden további napra 50 eurónak megfelelő összeg szükséges. /Felülvizsgálják a kiutazási rendeletet. Nem törvényes az egészségbiztosítás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"

"Dr. K. Ajtay Mária Frunda Györgyhöz írt nyílt levelében emlékeztette, hogy közel 15 évi családi barátságukat a "forradalom" szele elfújta, és hozzászólt Frundának Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnöknek adott válaszleveléhez (Frunda György: Az RMDSZ-tisztségviselők nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók!, Népújság, nov. 20.) Ebben a levélben ugyanis Frunda azt állította, hogy "véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában, ez az a terület, ahol az elmúlt tíz évben a legnagyobb eredményt elértük". Ez megdöbbentő. Hihetetlen, hogy Fruda Európa tanácsi képviselőként, kisebbségi raportőrként így ítéli meg a helyzetet. - A neptuni vásár, amelyen Frunda is részt vett, azt eredményezte, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bizonyos fakultásain nevetségesen kis számú ún. magyar helyet biztosítottak, teljesen kihagyva ebből olyan létfontosságú karokat, mint a műszaki, agrártudományi, művészeti, állatorvosi stb. Ezzel az önálló állami magyar egyetem ügye végleg lekerült a napirendről. A BBTE önálló magyar karai nem alakulhattak meg. A Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen még önálló magyar vonal sincs, és államvizsgázni is csak románul lehet. A magyar oktatók száma egyre csökken - a magyar diákok örvendetes létszámnövekedése ellenére. Nem kevesebb, mint tíz tanszéken egyetlen magyar oktató sincs, a 2000 tavaszán lezajlott vezetőségi választások óta az egyetem történetében első alkalommal egyetlen magyar dékán sincs. Az egyetemi szenátus kétharmada román nemzetiségű, a magyar oktatók indítványait semmibe veszik. Funda tudja-e, hogy az elmúlt év elején 63 magyar egyetemi oktató aláírását viselő memorandum született az önálló magyar tagozat visszaállításáért a MOGYE-n, melyet az akkori, de az utána következő rektor sem vett figyelembe? Frundát mint Maros megyei szenátort a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség többször is meghívta, de Frunda válaszra sem méltatta őket. Dr. Ajtay még emlékszik arra, amikor nagy lelkesedéssel tanítgatták magyarul helyesen beszélni Frundát, akinek súlyos identitászavara volt. Abban az időben Frunda megjegyezte: minek vagytok ti úgy oda a magyar iskoláért? /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Frunda Györgynek. A harmadosztályról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"Partnerkereső találkozót tartottak dec. 10-én Kiskunhalason romániai és magyar üzletemberek. A Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy szervezésében - Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) támogatásával - rendezett fórumon száznál több magyar és 14 romániai vállalat képviselője vett részt. A két testvérváros polgármestere a találkozón hangsúlyozta: az üzleti tárgyalásoktól a régiók közötti gazdasági - befektetési és kereskedelmi - kapcsolatok élénkülését várják. Magyarország és Románia kereskedelmi forgalma tavaly 906 millió dollárt tett ki, mintegy 170 millió dollár körüli magyar többlettel. Az idei forgalom várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, körülbelül 200 millió dolláros magyar aktívummal. Magyarországról a 80-as, 90-es évek fordulójától 200 millió dollár tőkekihelyezés történt Romániába, döntően a Mol Rt. révén, de nagy befektetései vannak még a Richternek, a Zalakerámiának, a Dunapacknak. Összesen mintegy 3.500 magyar cég van jelen Romániában - tette hozzá. A kiskunhalasi találkozón az erdélyi vállalkozók többsége az építkezési, az épületgépészeti, fafeldolgozó, bútorgyártó, lakás- és irodaberendezéssel foglalkozó cégek képviseletében jelent meg, de volt világítástechnikai termékek forgalmazásával, bőrfeldolgozással, valamint bor- és szeszesitalok termelésével foglalkozó vállalat is. /Partnerkereső találkozó Kiskunhalason. 3500 magyar cég Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"

"Harmadszorra is megtelt dec. 8-án Marosszentgyörgyön a művelődési ház, ezúttal a római katolikus egyház rendezésében emlékeztek a községi műkedvelő színjátszás kilencven évére. Baricz Lajos plébános adventi elmélkedése után a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar fellépése következett. őket a Jubilate ifjúsági kórus követte. Az egyházközség ifjúsági színjátszó csoportja Nyírő József A per című jelenetét játszotta el, a rendezvény a Kolping család színjátszóinak műsorával zárult. /Sz. L.: Katolikus színjátszók estje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"

"Románia 9,591 milliárd dollár értékben exportált árut az év első tíz hónapjában, 12,6 százalékkal többet, mint a tavalyi első tíz hónapban. Az ország legnagyobb exportpiaca, Olaszország a teljes kivitel 24,9 százalékát vette föl. Románia piacai között Magyarország a nyolcadik helyezett volt, holtversenyben az Egyesült Államokkal, a kivitel 3,2-3,2 százalékával. Az első tízhavi import 12,76 milliárd dollár volt, 22,4 százalékkal több a tavalyi első tízhavinál. Románia ellátói között, a 6,3 százalékos részesedésű Németország után, a harmadik volt Magyarország, 3,9 százalékos piaci részesedéssel. /Romló külkereskedelmi mérleg. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"

"Dobbantó címmel jelent meg a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. A próbaszám után ez mostani az első "rendes" Dobbantó. /Bölöni Domokos: Dobbantó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"

"A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban mutatja be az Erdély emlékezete sorozatban 2001-ben megjelent könyveit: Benkő Károly: Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, Egyed Ákos: Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Kovács Kis Gyöngy: Rendtartás és kultúra, Tüdős S. Kinga: Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Egyed Ákos és mások: A Maros megyei magyarság történetéből II. /Erdély emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"

"Fülöp Géza Az információ című könyvét mutatják be dec. 14-én Marosvásárhelyen. A művet dr. Dávid László tanszékvezető egyetemi tanár méltatja, a szerzővel Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes főszerkesztője beszélget. A könyvbemutatót a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezi. /Könyv az információról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"

"Bizonytalanná vált a Hargita Népe napilap sorsa, miután egy vállalkozói csoport ugyanezzel a névvel kíván lapot indítani Hargita megyében. A napi 15 ezer példányban megjelenő újságot jelenleg a Hargita megyei tanács által létrehozott, de a tanácstól anyagilag is független közhasznú társaság adja ki. Egyes beszámolók szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó, Verestóy Attila RMDSZ-szenátor sógora áll. Ferenczi a többségi tulajdonos abban a társaságban, amely ezen a héten indítja Magyarországon a Pax TV nevű új, vallási, kulturális műsorokat kínáló kereskedelmi csatornát. Az egész eljárás kétes volta miatt az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) és annak Becsületbírósága. /Bonyodalmak a Hargita Népénél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ A Hargita Népe anyagi gondokkal nem küszködhetett, hiszen a megyei reklámpiac átlagosan, az újságban napi két oldalt is betöltött. A Hargita Népe dec. 11-éig nem jelezte, hogy gondok lennének a lap további megjelenésével kapcsolatosan. A dec. 12-i HN-ben Szondy Zoltán közölt részletes írást. Zsombori nehezményezte, hogy a lapban gyakran az önkormányzatot bíráló cikkek jelentek meg. /(Daczó Dénes): A Hargita Népéről dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "