Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Népújság (Marosvásárhely)
2941 tétel
2001. november 6.
"Dicsőszentmártonban a Magyar Kulturális Napok megnyitó ünnepsége fagyos légkörben zajlott, hideg volt ugyanis a terem. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepséget a város szülötte, a Németországban élő Kóródy István klarinétművész, az alapítvány tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A Pro Urbe - Santo Martini Gloriosa - plakettet, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész munkáját és a kitüntető oklevelet elsőnek Kóródy Istvánnak nyújtották át. A kitüntettek között volt Bényi Árpád debreceni festőművész és dr. Mihály János sebészfőorvos. A jéghideg teremben gyér közönség előtt zajlott a Kis-Küküllő menti magyar műkedvelők fellépése, köztük volt a szászcsávási Rajkó együttes és a Jámbor István vezette (ugyancsak szászcsávási) híres cigányzenekar, a vámosgálfalvi Frisskarézó gyermektánccsoport, a küküllődombói Tulipánfa ifi csoport és a magyarkirályfalviak ifjú és felnőtt párokból álló hagyományőrző tánccsoportja. /Bölöni Domokos: Pro Urbe. Mélyhűtött díjak a Művelődési Házban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./"
2001. november 6.
"Dicsőszentmártonban, a Magyar Házban Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes főszerkesztője nyitotta meg a környék két szülötte, Hunyadi László szobrász és Kántor Zita textilművész kiállítását. A szobrász ezúttal nagy magyarokat megjelenítő plaketteket, rézdomborításokat mutatott be /Bethlen Gábor, Rákóczi, Bolyai János, Márton Áron püspök, Sipos Domokos, Horváth István, Makkai Sándor, Tamási Áron és Balázs Ferenc/. Nagy Miklós Kund elmondta, hogy Hunyadi Lászlóval közösen megörökítettek a helikoni írók közül ötvenötből ez ideig huszonnégyet. A megnyitón Kóródy István klarinétművész a város szülötte, Csíky Boldizsár Claro solitario című új művéből adott ízelítőt, melynek két hét múlva lesz a bemutatója Budapesten, majd Orbán György Balladáját játszotta. /b.d.[Bölöni Domokos]: Tárlatnyitó. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./"
2001. november 7.
"Kibédi Varga Sándor /sz. Marosvásárhely, 1946. okt. 14./ a tanárképző főiskolán szerzett román-magyar tanári képesítést, majd hol magyar, hol román többségű falvak iskoláiban tanított, 1978-tól újságíróként dolgozott: a Vörös Zászló /Marosvásárhely/ belső munkatársa, illetve a bukaresti Előre riportere volt. Novelláit a kolozsvári Utunk című szépirodalmi hetilap hozta. Írt színházi kritikát és riportot, folytatásokban közölt kisregényt és mezőgazdasági beszámolót, járta Maros, Hargita, Kovászna, Beszterce és Fehér megyék településeit. 1988 májusában elhagyta Romániát, Budapesten telepedett le, 1991-től 1998-ig - indulásától megszűntéig - a Kurír című napilap belpolitikai újságírója volt. Romániában Varga Sándor néven közölt, Magyarországon Kibédi Varga Sándorként ismerik. Leginkább a pártpolitika és a kisebbségi sors foglalkoztatta, a menekültek, a társadalom szélére sodródott rétegek, például a romák sorsa. Megjelent Kibédi Varga Sándor A megváltás ezután következik című könyve, melyben a hetvenes és nyolcvanas éveik erdélyi valóságáról írt./Bölöni Domokos: Egy könyvbemutató elé. Vargabetűk, vágyak, álmok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./"
2001. november 7.
"Újvidéken ismét meggyalázták az 1944-45-ös megtorlások és razziák ártatlan magyar áldozatainak az emlékét. Újvidék Futaki úti temetőjében 1990 óta a vajdasági magyarság minden esztendőben elhelyez kereszteket az 1944-45-ös megtorlások áldozatainak az emlékére. Eddig minden évben ismeretlen tettesek eltüntették az emlékezés jelképeit. Az idén, halottak napján, november 2-án helyezték el a kereszteket az áldozatok parcellájában, valamint - egyelőre hatósági engedély nélkül - elhelyezték a Makovecz Imre által tervezett emlékmű alapkövét is. Hétfőre virradóra a nyolc kereszt közül négyet kidöntöttek, és egyet eltörtek. Matuska Márton - aki a vajdasági megtorlásokat kutató újságíró - az újvidéki Magyar Szóban közleményt tett közzé a kegyeletsértő cselekedetről. Az írás szerint a vajdasági Magyar Műemlékvédelmi és Hagyományápoló Egyesület rendszeresen tájékoztatni fogja az újvidéki lap olvasóit a keresztek további sorsáról. A legkegyetlenebb mészárlás színhelyén, a vajdasági Csurogon 1944 őszén több ezer magyart végeztek ki. Kivégzésük helyén mindmáig szeméttelep van. A csurogiak minden évben fakeresztet, koszorúkat és virágokat helyeznek el a szeméttelep dögtemetőjénél, de eddig általában már a megemlékezést követő napon semmi nyoma sem maradt annak, hogy az áldozatok hozzátartozói ott jártak. /Kidöntött keresztek Újvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./"
2001. november 8.
"Az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása során Adrian Nastase kormányfő bejelentette: a román kormány az elkövetkezőkben törvénytervezetet nyújt be, amelynek célja betiltani mindazokat a szimbólumokat és megmozdulásokat, amelyek háborús bűnösök nevéhez kapcsolódnak. Román sajtókommentárok szerint a kormányfő indítványa elsősorban a háborús bűnösként kivégzett Ion Antonescu román marsall, egykori fasiszta politikus ellen irányult. Mint ismeretes, az ország számos városában neveztek el utcát Antonescuról (többek között Kolozsváron is), illetve helyeztek el emlékplakettet vagy szobrot a marsall tiszteletére. Nastase kijelentése nagy port kavart a román belpolitikában. A kormányfő indítványa nagy ellenállásba ütközött saját pártján belül is. A néhai Antonescu marsall szimpatizánsai körébe tartozik Sergiu Nicolaescu szenátor is, aki a fasiszta politikus utolsó napjairól filmet is forgatott. Emlékezetes, hogy a román hadsereg volt vezérkari főnökét, Mircea Chelaru tábornokot tartalékba helyezték azt követően, hogy részt vett a Nagy-Románia Párt (NRP) védnöksége alatt szervezett emlékünnepségen, amelynek keretében új Antonescu marsall mellszobrot lepleztek le. Adrian Paunescu a kormányfő indítványára reagálva, Antonescu-perének újratárgyalását kérte. "Ki állapította meg, hogy Ion Antonescu háborús bűnös?" - tette fel a kérdést Paunescu a szenátus plénuma előtt. A Nagy-Románia Párt nevében Gheorghe Buzatu, a szenátus alelnöke utasította el Nastase bejelentését. Buzatu történészként már több mint fél tucat könyvet írt a második világháború után háborús bűnösként elítélt és kivégzett román marsallról, akit "nagy hazafinak és kiváló katonának" tart. A Demokrata Párt parlamenti frakciója szerint a kormányfő kezdeményezése teljes mértékben megfelel az alkotmánynak. Ugyanakkor bírálta azt, hogy Nastase kormányfő "egyoldalúan és attól függően kezeli ezt a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik". A Nemzeti Liberális Párt "konjunkturális nyilatkozatként" értékelte Nastase bejelentését. Szilágyi Zsolt, az RMDSZ képviselője viszont üdvözölte Adrian Nastase bejelentését és reményét fejezte ki, hogy az nem marad puszta nyilatkozat, mint eddig történt. Dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Tanszékének dékán-helyettese kifejtette: Ion Antonescut és az ugyancsak Antonescu névre hallgató külügyminiszterét 1944. augusztus 23-án tartóztatták le és a kommunisták őrizetébe adták őket. Szeptember 1-jén Antonescut átadták a szovjeteknek, akik a Szovjetunióba szállították és a háború végéig valószínűleg kihallgatták. Utána visszahozták Romániába és a Népbíróság elé állították. A vádban elsősorban azt emelték ki, hogy Antonescu agressziót hajtott végre a Szovjetunió ellen. Itt szerepeltek azok a bűnök, amelyeket Besszarábiában és főleg Transznisztriában követtek el. Még a németek is megdöbbentek azon, hogy ott milyen vérengzések voltak. Ezeknek kétségtelenül megvoltak a maguk felelősei, többek között George Alexianu, Transznisztria kormányzója és Piky Vasiliu, akiket el is ítéltek, majd kivégezték őket. Velük együtt végezték ki Ion Antonescut és külügyminiszterét is 1946. június 1-én, miután a Népbíróság népellenes háborús bűnökért halálra ítélte őket. Goldner Gábor egyetemi tanár, a Zsidó Hitközség újonnan megválasztott elnöke Nastase kezdeményezésével kapcsolatban kifejtette: Üdvözöljük a kormányfő javaslatát. Reméljük, hogy lesz is belőle valami. Bízunk abban, hogy a fasiszta szimbólumok használata teljesen kiiktatódik és mi, zsidók aránylag nyugton élhetünk majd bárhol a világon - mondotta Goldner Gábor. /Papp Annamária: Ismét fellángolt az Antonescu vita. Botrányt váltott ki Nastase javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ A kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok egyaránt elutasítóan fogadták Adrian Nastase miniszterelnök bejelentését, miszerint a kormány törvénytervezetet kíván alkotni a háborús bűnösök nyilvános kultuszának betiltásáról - jelezte a román sajtó. A kormánypárt /Szociáldemokrata Párt - PSD/ nacionalista szárnyának vezéralakja, Adrian Paunescu szenátor a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt, aki "életével fizetett életének azért a részéért, ami belőle elítélendő volt". Az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. Gheorghe Funar, a PRM főtitkára kijelentette: "szó sem lehet arról, hogy Antonescut háborús bűnösnek nyilvánítsák". Mint mondta, kolozsvári polgármesterként hallani sem akar a kolozsvári Antonescu utca nevének megváltoztatásáról, illetve arról, hogy ne állítsanak szobrot a városban Antonescunak. /A kormányfő darázsfészekbe nyúlt. Berzenkednek Antonescu hívei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./"
2001. november 8.
"Bárdosi Ildikó Dicsőszentmártonból származik. 1990-ben felvételizett a Maros Állami Népi Együttesbe. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-ének szakos oklevelet. Bárdosi Ildikó sorra nyerte a népdalversenyeket. Népdaléneklést tanít a hajdúböszörményi zeneiskolában. Az éneklést és a gyűjtést azóta is folytatja, 1994 óta rendszeresen hallható hangja a Táncháztalálkozó, valamint az Új élő népzene lemezein. Balladaestjéről CD jelent meg. - Bárdosi Ildikó nemes és nehéz faladatra vállalkozott - írta róla Könczei Árpád - , szűkebb szülőföldjének népzenéjéből válogatott össze egy lemezre valót. A napokban Erdélyben fog turnézni Bárdosi Ildikó. Lemezbemutató körútján elkíséri a szászcsávási cigányzenekar. A csávási zenészekről több tucatnyi hanganyag és videofelvétel készült, több CD-jük jelent meg, az erdélyi népzene követeiként járták be Európát és Amerikát. /Bölöni Domokos: Hazahozta az itt tanult dalokat. Bárdosi Ildikó erdélyi turnéja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./"
2001. november 9.
"Nov. 8-án Marosvásárhelyen megnyílt a VII. Nemzetközi Könyvvásár. - 29 stand, 45 kiadó - mondta szűkszavúan Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, aki a megnyitó műsorvezetője és tolmácsa is volt egyszemélyben. Dorin Florea polgármester arról a támogatásról is szólt, amelyet a városháza nyújt marosvásárhelyi szerzőknek. (Magyar nyelven író szerzőt még nem segített megjelenéshez a városháza.) Kőrösi Orsolya, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára a Kárpát-medence legnagyobb könyvfórumának nevezte a vásárt, ahol megannyi jelentős magyar íróval találkozhat a közönség. Kiemelte, hogy az NKÖM a vásáron is fellelhető igen jelentős számú kötet megjelenését támogatta. Az elmúlt tíz évben a magyar állam kétmilliárd forintot fordított a határon túli könyvek kiadásának támogatására. A kis kiadók nem engedhetik meg maguknak a bérleti díjat, hát távol maradnak, esetleg valami főtéri bejáróban kínálják a portékát. /Bölöni Domokos: Megnyílt a könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./ Kőrösi Orsolya magyar államtitkár-helyettes kifejtette: A magyar kormány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumán keresztül tudja támogatni a határon túli magyar lap- és könyvkiadást. A magyar könyvkiadók és a határon túli könyvkiadók azonos feltételekkel pályáznak. Másodsorban nemcsak magát a könyvkiadást támogatjuk, hanem létrehoztunk egy speciális ösztöndíjat, amely magát az alkotást támogatja, hiszen az alkotás nélkül nincs mit kiadni. Harmadsorban pedig pontosan ilyen eseményeket, könyvszakmai rendezvényeket, mint ez a mai megnyitó, támogatunk. /Azonos feltételek a kiadóknak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./"
2001. november 9.
"Hézagpótló könyv a levéltáros-történész Pál-Antal Sándor Marosszék és Marosvásárhely az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc idején című munkája. A vaskos, ötszáz oldalnyi kötet rövid bevezetővel 208 korabeli, döntő többségében kiadatlan iratot, jegyzőkönyvet és lajstromot tartalmaz. A szerző munkásságát falutörténeti munkái, a Maros megye magyarságának történetét tárgyaló két kötet, illetve a Marosvásárhely történeti múltjának szánt tanulmánykötet, a székely kérdést tárgyaló számos írása stb. jelzik. A könyv Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Alapítvány által kiadott Múzeumi Füzetek 19. köteteként jelent meg. /Dr. Szabó Miklós: Pál-Antal Sándor új könyve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./"
2001. november 12.
"Rövid időre feltartóztatták nov. 11-én, vasárnap délelőtt Dávid Ibolya magyar igazságügyi minisztert a magyar-román határon. A miniszter-asszony a Nagyvárad közelében lévő Margittára utazott, hogy részt vegyen azon az ünnepségen, amelyet Ady Endre halálának 124. évfordulója alkalmából rendeztek. Az érdmihályfalvi határátkelőn a román határőrök feltartóztatták a magyar küldöttséget és közölték, hogy a miniszter-asszony védelmét ellátó kormányőr nem viheti be román területre fegyverét. A kormányőr végül visszatért a határ magyar oldalára, és otthagyta az önvédelmi fegyvert. Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja a történtekkel kapcsolatban elmondta az MTI-nek, hogy a diplomáciai szokásoknak megfelelően időben értesítették a román felet Dávid Ibolya érkezéséről. A jegyzékben szerepelt az igazságügyi miniszter védelmét ellátó kormányőr neve, önvédelmi fegyverének száma is. Alföldi László szerint a történtekben nem lehet szándékosságot feltételezni, de román részről nagyon súlyos szakmai hibát követtek el. /Késleltették Dávid Ibolya beutazását a román határon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./"
2001. november 12.
"Nov. 8-9-én Marosvásárhelyen, a református Vártemplomban tartották az Ifjú Múzsák II. Nemzetközi Fesztiválját. E dalos rendezvény a Kecskeméti Pedagógiai Főiskola karnagy- tanárának, Smuta Attilának, illetve a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Társaságnak és testvérvárosi kapcsolatának köszönhető. E vándorfesztivál első hangversenyére tavaly Kecskeméten került sor, melyen a Kovács András karnagy vezette Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar is részt vett. Az első napon hat marosvásárhelyi: a pedagógiai főiskola leánykara, a Bolyai Kollégium református vegyes kara, a művészeti líceum Armonia kórusa, az Adventista Keresztyén Egyház Laudate Domini vegyes kara, a kántor- tanítóképző főiskola Cantemus kórusa és a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar lépett fel. Másnap a kecskeméti Arcus énekegyüttes, a szintén kecskeméti Perlaton női kar, végül a bajai Ad libitum vegyes kar aratott sikert. /Járay Fekete Katalin: Múzsák hajléka volt a Vártemplom. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./"
2001. november 13.
"Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Budapesten mutatja be nov. 13- án és 14-én. A marosvásárhelyi bemutató nov. 17-én lesz. /Budapesten a Tompa Miklós Társulat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./"
2001. november 15.
"Semmilyen konkrét megállapodás nem született Bukarestben az egyes magyar agrártermékekkel szembeni román protekcionista intézkedésekről folytatott román- magyar megbeszéléseken. Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter nov. 14-én fogadta Fodor Balázst, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát, aki a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán vezette a magyar küldöttséget. Románia 1999 júliusától egyoldalúan felfüggesztette a magyar baromfihús esetében a 25 százalékos kedvezményes CEFTA-vámot és 45 százalékos vámot vetett ki a magyar termékre. Időközben az Európai Unióból behozott baromfihús vámját nullára csökkentették, és meghatározott mennyiségben az Egyesült Államok is vámmentesen szállíthat baromfihúst Romániába. Idén ősszel a vártnál jobb hazai gabonatermelés értékesítésének nehézségeire hivatkozva a román kormány - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásait megsértve - jóval szigorúbb minőségi követelményeket írt elő az importbúzával szemben, mint amilyen követelményeket a hazai termékkel szemben alkalmaznak. A találkozó után Fodor Balázs elmondta: kérték, hogy a búza esetében Románia tartsa be a WTO-egyezményben vállaltakat, a baromfihús esetében pedig Románia a CEFTA-egyezménynek megfelelő vámtételt alkalmazza Magyarországgal szemben. Fodor Balázs emlékeztetett arra, hogy a búza ügyében Magyarország panaszt emelt a WTO-nál. A kérdés érdemi tárgyalását nov. 19-én kezdi meg a világszervezet. /Magyar-román agrárkereskedelmi megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./"
2001. november 15.
"Sebestyén Nagy Erzsébet évtizedeken át a lapok /köztük a Dolgozó Nő, Brassói Lapok/ levelezője volt. A Szülőföldem című folyóirat, majd a Magyar Rádió pályázatot hirdetett: ki-ki kutassa fel és mutassa is be a környezetében fellelhető különböző magyar vonatkozású emlékeket. Erre az Emlékév- pályázatra a makfalvi kollégium történetét írta meg. Írását azonnal műsorra tűzték. /Járay Fekete Katalin: Néha maga az élet diktál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./"
2001. november 15.
"Nov. 14-én a csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről adott ki állásfoglalást az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Az állásfoglalás szorgalmazza az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. Az állásfoglalás az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének a romániai csángók helyzetéről készített júniusi ajánlását erősítette meg. Perényi János nagykövet, a strasbourgi magyar ET- képviselet vezetője kiemelte, hogy a határozat úttörő jelentőségű, amennyiben első ízben teremtette meg a csángó anyanyelvi oktatás megoldásához szükséges feltételeket. Az ET-ben megfigyelői státussal rendelkező Vatikán konstruktívan együttműködött a döntés előkészítésében, s jelezte, hogy kész lépéseket tenni a romániai csángók magyar nyelvű vallásoktatási és lelkipásztori ellátásának szavatolására. Az ET-testület állásfoglalása szorgalmazza, hogy abban az időszakban, amíg a román alkotmány és oktatási törvény előírásaival összhangban kialakítják a megfelelő anyanyelvi oktatás hátterét, biztosítani kell az anyanyelvi képzést, a szükséges osztálytermeket és fizetett csángó anyanyelvű tanárokat a moldvai helyi iskolai intézményekben. Szükségesnek ítéli, hogy a csángó szülők tájékoztatást kapjanak a román oktatási törvényekről és azok alkalmazásáról az érintett nyelvek tekintetében. Az ET felhívásban fordult a román és a magyar tudományos közösségekhez, ösztönözve őket, hogy az ET Európai Kulturális Konvenciójának szellemében működjenek együtt a kérdéssel összefüggő közös kutatásokban. A miniszteri bizottság végezetül sürgette Romániát és a szervezet mindazon tagországait, amelyek még adósak e lépéssel: ratifikálják és léptessék érvénybe az ET által elfogadott regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját. /ET-állásfoglalás a csángó kisebbségi kultúra védelméről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ "
2001. november 19.
"A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) üdvözli az Európa Tanács miniszteri bizottságának a romániai Moldvában élő csángó magyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről kiadott nov. 13-i állásfoglalását, amely a magyar diplomáciai erőfeszítések igazolását és sikerét is jelenti - közölte a HTMH elnöke nov. 16-án Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. Szabó Tibor hangsúlyozta a magyar és a román fél pozitív hozzáállását a kérdéshez. Megemlítette: az állásfoglalás szorgalmazza az anyanyelvű oktatás feltételeinek a megteremtését, valamint az anyanyelven történő misék bevezetését. Az elnök kijelentette: aggódva értesült arról, hogy a strasbourgi döntéssel egy időben Klézsén, majd az azt követő napokban Pusztinán a helyi hivatalosságok megfenyegették és megfélemlítették azokat a lakosokat, akik helyet biztosítanak az iskolán kívüli magyar nyelvoktatásnak. Szabó Tibor reményét fejezte ki, hogy a Klézsén tapasztaltak csupán elszigetelt jelenségek, Románia felhagy eddigi politikájával és a csángóknak is érzékelhetővé teszi a miniszteri bizottság állásfoglalásában képviselt elvek megvalósulását. A román külügyminisztérium sajtóközleményben jelentette be, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottsága elfogadta az ET parlamenti közgyűlésének ez évi 1521. számú ajánlására megfogalmazott válaszát a romániai csángó kisebbség kultúrájáról. A tárca közleménye szerint az ET parlamenti közgyűlésének ajánlásában "utalás történt arra, hogy a csángók a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik". Tekintettel a csángó nyelv jellegével és eredetével kapcsolatos viták bonyolultságára, a miniszteri bizottság román és magyar szakemberek közös kutatásának beindítását javasolta az ET kulturális konvenciója szellemében - mutatott rá a külügyi közlemény, amely szerint a szóban forgó európai testület állásfoglalása "megerősíti a román félnek azt a kitartóan hangoztatott véleményét, amelynek értelmében tudományos szempontból nincs teljes mértékben tisztázva a csángó nyelv eredete". Végül a közlemény leszögezte: "Az ET dokumentuma kidomborította azt a számottevő haladást, amelyet Románia a tolerancia és megértés légkörének megteremtéséhez hozzájáruló nemzeti kisebbségvédelmi jogi és intézményi keret megszilárdítása terén elért". /Csángó kultúra. Pozitív hozzáállás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Szabó Tibor kiemelte: a vatikáni küldött javaslatára került a szövegbe a kitétel, mely szerint "a testület bízik abban, hogy a Szentszék a romániai helyi egyházi hatóságokkal és kormányzati tényezőkkel fenntartott kapcsolataiban figyelemmel kíséri a felvetett kérdést, amennyiben ez érinti a csángók vallásos életét". Szabó Tibor aláhúzta: a csángó nyelvű mise biztosításának lehetősége mindenképpen áttörésnek tekinthető. Másik fontos kitétel a Miniszteri Bizottság tudomásul vette a Parlamenti Közgyűlés Állandó Bizottságának megállapítását, miszerint a csángók a magyar nyelv egy ősi formáját beszélik. "Ez nagyon fontos megállapítás - szögezte le Szabó Tibor -, hiszen az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan kétségbe vonták, elsősorban a román fél részéről, hogy a csángó nyelv magyar nyelvnek tekinthető-e". Az állásfoglalás a továbbiakban megállapítja, hogy évszázados hagyományok, valamint igen változatos népművészet és kultúra kapcsolódik a csángókhoz, amely kivételes értéket képvisel Európa számára. A HTMH elnöke érintőlegesen vázolta a magyar kormány csángókkal kapcsolatos támogatáspolitikája azon elemeit, melyek az elmúlt években sajátos programok formájában hangsúlyosan megjelentek a csángó nyelv és kultúra megóvása érdekében. Az Illyés Közalapítvány 1999-től folyamatosan lehetővé tette, hogy minden egyes szakmai kuratóriumában az ott rendelkezésre álló 5 %-a kifejezetten a csángó kultúra és oktatás megsegítésére és erősítésére kerüljön felhasználásra. A kulturális tárcánál pedig 2000 óta elkülönített keretösszeg áll rendelkezésre a csángók nyelvi és kulturális identitása megőrzése érdekében. Az idén támogatták pl. az iskolán kívüli, illetve a szünidei magyar nyelvű oktatást, a hagyományőrző, nyelvápoló kurzusok szervezését, a pusztinai csángók részére anyanyelvi vallási program indítását, különféle kulturális rendezvényeket, valamint a csángó kultúra bemutatását célzó kiadványok - könyvek, CD-k - megjelentetését. - Tavaly Klézsén és Pusztinán kb. száz gyermek kapcsolódott be az oktatási programba, az idén megnégyszereződött a számuk, további öt településen igényelték az iskolán kívüli magyar nyelvoktatási program bevezetését és támogatását. A 12 tanár vezetésével folyó alternatív oktatás - megfelelő helyiségek hiányában - magánházaknál zajlik. Most épp azokat a szülőket fenyegették meg, akik helyet biztosítottak a tanításnak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől Hegyeli Attila programfelelős november 15-i tájékoztatója szerint Klézsén a tanév kezdete óta folyamatosan zaklatják azt a kb.100 gyereket, akik rendszeresen járnak magyar órára, illetve a szülőket és a tanárokat is. A programvezetőt a polgármester többízben is megfenyegette: az embereit fogja rá uszítani, hogy azok a faluból őt kikergessék, a szülőket a templomban intik attól, hogy magyar órára küldjék gyerekeiket, a polgármester minden szülővel érezteti, mennyire ellenzi ezt a fajta oktatást. A HTMH elnöke kérdésre válaszolva megerősítette: folyamatosan nyomon követik, figyelik a fejleményeket. A Klézsén és Pusztinán nemrég történtekről pedig - hiteles, első kézből való információk összegyűjtése után - tájékoztatni fogják az Európa Tanácsot. /(Guther M. Ilona): Kinek kérdés a csángókérdés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"
2001. november 19.
"Nyárádgálfalva 500 éves évfordulója alkalmából nov. 16-án falutalálkozót szervezett a helyi önkormányzat, a felekezetek és az RMDSZ. Az ökumenikus istentiszteleten dr. Szabó Árpád unitárius püspök végezte a szószéki szolgálatot. Az ünnepségen jelen volt Kerekes Károly RMDSZ- képviselő is. A templomban nyárádgálfalvi és nyárádszeredai iskolások verses-zenés műsort mutattak be. Dr. Szabó Árpád leleplezte a templom udvarán lévő kopjafát, amelyet Tóth Ferenc, a polgármesteri hivatal jegyzője készített. Ezek után a falu szülöttje, Szentiváni Mihály szobrát koszorúzták meg az iskola udvarán. /Kilyén Attila: Nyárádgálfalva 1501-200. "Gyökéreresztő ünnep". = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./"
2001. november 20.
"Andrássy Árpád, az RMDSZ Marosludas kerületi elnöke Kiket képviselnek a szövetségi képviselők? / Népújság, nov. 16./ címmel pontokba szedve felsorolt komoly vádakat az RMDSZ-vezetés és a Szövetségi Képviselők Tanácsa döntései ellen. Szerinte "az erdélyi magyarság belső parlamentjében ellenvélemény nélkül, a szövetségi elnök cinkos hallgatása mellett aljas rágalmakkal lehet illetni anyaországunk, Magyarország kormányát - az Orbán-kormányt - a Fidesz Magyar Polgári Pártot", azokat a fiatalokat, akik a legtöbbet tettek az elmúlt nyolcvan évben a szétszaggatott Kárpát-medencei magyarság szellemi újraegyesítéséért, a kisebbségi sorsba szakadt magyar nemzetrészek asszimilációja ellen." A két "érintett", Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, illetve Borbély László képviselő, TKT-elnök kívánt reagálni a cikkben elhangzottakra. Frunda György leszögezte: az SZKT mindig demokratikusan dolgozott, mindenki megtehette a javaslatait, a többség döntött. Andrássy Árpád a testület legitimitását kérdőjelezte meg, azt állítva, hogy az SZKT a saját mandátumát hosszabbította meg szabályellenesen, ahelyett, hogy belső választásokat tartott volna. Frunda szerint a testület döntött a saját mandátumának a meghosszabbításáról. "Ez teljesen legális." - hangsúlyozta. Andrássy felvetette, hogy a legutóbbi SZKT nem tűzte napirendre a státustörvényt. Frunda szerint ez a két kormány dolga. Az Európai Bizottság kifogásokat emelt a státustörvénnyel szemben. - Andrássy felrótta, hogy az SZKT mindmáig nem tűzte napirendre Csapó József szenátor autonómia-tervezetét. Frunda szerint ez nem igaz. Az SZKT szerint az autonómia nem háromszintes, hanem sokkal több szintes, sokkal összetettebb kérdés. Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét. - "Tőkés püspök elmarasztalása véleményem szerint olyan döntés volt, amely figyelmeztet mindenkit, s elsősorban az RMDSZ- tisztségviselőket, hogy nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók. Nem lehet valaki az RMDSZ tisztségviselője, vezetője, s arra buzdítson közben, hogy tessék az RMDSZ ellen szavazni." - fejtette ki Frunda. A Fidesszel kapcsolatban: Andrássyé populista nyilatkozat. Frunda nem hallotta, hogy valaki az SZKT-ban a magyar kormány ellen fordult volna, bár ezt megteheti. "Mi itt nem a magyar kormány ügyvédei vagyunk, hanem a romániai magyarság képviselői." Borbély László szerint Andrássy bomlasztja az RMDSZ- egységet. Borbély mindent visszautasított. /Mózes Edith: Válaszok Andrássy Árpádnak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./"
2001. november 22.
"Magyarpéterlakán harmadszor rendeztek kórustalálkozót. Marosfelfalu, Magyarrégen, Körtvélyfája, Marosszentgyörgy kórusa, és Marosvásárhelyről a Gecse utcai Evangélium Kórus lépett fel. /Csiky Csaba: Harmadszor Magyarpéterlakán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"
2001. november 23.
"A Belügyminisztérium saját felelősségi körében a kedvezménytörvény végrehajtásának minden feltételét teljesítette - számolt be Konrát Károly, a BM államtitkára nov. 22-én a Fidesz-frakció által a státustörvény kapcsán rendezett konferencián Budapesten. A tárca a jogszabállyal összefüggésben elkészítette a végrehajtási rendeleteket, és lezárult a magyar igazolványok gyártását és szállítását célzó közbeszerzési eljárás is. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője arról beszélt, hogy a jogszabályt joggal lehet kedvezménytörvénynek minősíteni. Ugyanakkor, mint mondta, a törvény a határon túli magyaroknak szülőföldjükön támogatást is nyújt. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a támogatások szempontjából nincs szó új rendszer bevezetéséről. A kedvezménytörvény kapcsán az Európa Tanács Velencei Bizottságának október közepén született állásfoglalását Szabó Tibor fordulópontnak minősítette. /Konferencia a kedvezménytörvényről. Elkészültek a végrehajtási rendeletek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./"
2001. november 23.
"Közeledtek az álláspontok nov. 22-én Pozsonyban, a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar- szlovák konzultációkon. A magyar küldöttséget vezető Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: A magyar-szlovák kapcsolatokban nincs feszültség. Nézetkülönbség van, s ezt rendezni tudjuk. Azért tudjuk rendezni, mert a Velencei Bizottság nekünk ebben nagyon sokat segített, hiszen a kedvezménytörvény kérdésében fennálló komoly vitákat olyan mederbe terelte, hogy a javaslataikat bele tudtuk építeni a jogszabály tervezetébe. /Magyar-szlovák konzultációk. Közelebb a megoldásokhoz. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./"
2001. november 23.
"November 20-án Gyimesközéplokon megalakult a helyi ifjúsági szervezet, a Csángó Ifjak Középloki Közössége (CSIKK). A szervezet célkitűzései: népi hagyományok ápolása, a moldvai csángómagyar fiatalok segítése, és velük való együttműködés, kulturális és vallásos tevékenységek szervezése a fiatalok számára, tanulmányok és felmérések elkészítése, különféle kiadványok megjelentetése. Az alakuló ülésen megválasztották az új vezetőséget is, amelynek összetétele: Ambrus Róbert Imre elnök, Rácz Árpád alelnök, Szentes László alelnök, Gellérd Adél titkár. /Megalakult a Csángó Ifjak Középloki Közössége. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./"
2001. november 23.
"November 27-én tartja szokásos havi összejövetelét Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság. Az erdélyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés metamorfózisa címen dr. Feszt György egyetemi tanár illetve dr. Péter Mihály egyetemi tanár, az MTA kültagja tart előadást. /KZST-összejövetel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./"
2001. november 24.
"A magyar Honvédelmi Minisztérium irodalmi pályázatának nyertesei a következők: a minisztérium különdíját Dáné Tibor nyerte el "A bakának nem írnak búcsúztatót" című emlékiratával; a Honvéd Vezérkar különdíját Csák Gyula Zsoldosok című novellájával; az írószövetség különdíját Majoros Sándor Hazatérés című elbeszélésével; nívódíjat kapott Beke György Nehéz hűség című elbeszéléséért, Czegő Zoltán Sommer ballada című verséért, Porkoláb Imre A királynő szolgálatában című regényéért és Szarka István Rákóczi levele Lubomirski hercegnőhöz című verséért. /Díjnyertesek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"
2001. november 24.
"Pusztai János Önéletrajz, Csapdában és Nagy álomkönyv (I.-II.) című, a Püski Kiadónál megjelent önéletrajzi köteteit Szörényi László ismertette a Magyar Írószövetség klubjában, nov. 5-én. /Pusztai János könyvei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"
2001. november 24.
"A Magyarok Világszövetsége Magyarok Háza és az MVSZ Szent László Akadémiája rendezésében mutatták be Kocsis István Magyarország szent koronája című könyvének új (javított, bővített) kiadását. A kötetről dr. Tóth Zoltán József jogász, politológus beszélt. /Magyarország szent koronája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"
2001. november 24.
"A 2001. esztendő Németh Lászlónak, a XX. századi magyar szellemiség egyik legnagyobb alakjának születési centenáriuma. A Németh László Társaság országos gyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy Budapesten állítsanak méltó szobrot a nagy írónak. A társaság és Németh László családja hivatalosan is kezdeményezte a szoborállítást, és jelentős összeget ajánlott fel a kivitelezés segítésére. A Bethlen Gábor Alapítvány lehetővé tette, hogy egyik alszámláján gyűjthessék össze a szoborállítás költségeit. /Szobrot Németh Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"
2001. november 24.
"Nov. 23-án bensőséges megemlékezéssel kezdődött a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem által a hazai magyar felsőfokú színészképzés 55. évfordulója alkalmával szervezett kétnapos rendezvénysorozat. Az intézet volt és jelenlegi tanárai, diákjai, a Nemzeti Színház színművészei, rokonok, ismerősök lerótták kegyeletüket a hajdani rektorok sírjánál. A református temetőben Szabó Lajos, a katolikus temetőben Tompa Miklós és Csorba András nyughelyeinél. Kovács Levente, a magyar tagozat tanszékvezető tanára, Béres András rektor és Ion Doljan, a román tagozat tanszékvezető tanára személyes emlékeiket idézték fel. /Vajda György: Tisztelgés Thália nagyjai előtt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "
2001. november 24.
"A marosvásárhelyi könyvvásárról nyilatkozott a főszervező, Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh vezetője. Egy csapat végzi ezt a munkát évről évre. Ez a csapat tudatában van annak, hogy van 4-5-6-7 ezer ember évente, aki kíváncsi, mi az újdonság mindabban, ami a könyvet illeti. Szellemiségben felzárkózott a romániai magyar könyvkiadás az európai színvonalhoz, például az Erdély emlékezete sorozattal, amelynek az a célja, hogy feltárja Erdély történelmének fehér foltjait. A magyar könyvkiadásnak azonban még nincs meg sem a kellő forgótőkéje, sem az anyagi lehetősége. /(nk): A könyvvásár szubjektív megközelítésben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "
2001. november 24.
"Kovács Levente A Marosvásárhelyi Székely Színház története című könyve érdekfeszítő, adatgazdag. Nemcsak az elhunyt színészekről és rendezőkről esik szó a munkában, az 1946-ban alakult Székely Színház munkatársairól, hanem a ma élőkről is, annak ellenére, hogy a cím 1962-t ígéri végpontnak. /Sebestyén Mihály: A SZÉKELY SZÍNHÁZ avagy ahogyan elmondja és előadja K. L. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "
2001. november 27.
"Adrian Nastase miniszterelnök pontosítást kért a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), hogy valóban megsértik-e az ország törvényeit Hargita és Kovászna megyében - jelezte nov. 26-án Octav Cozminca közigazgatási miniszter. Cozminca hozzátette: jelenleg nincsenek olyan jelzések, hogy ebben a két megyében megsértenék a törvényeket. Mint mondta, "bizonyos területeken az elmúlt évig csorbult az állam hatalma, de ez a helyzet már rendeződik". Rus belügyminiszter feltehetően magyarázatot ad majd a kormánynak is. A miniszter közölte, hogy Hargita és Kovászna helyzetéről a miniszterelnök december második felében szól majd a parlamentben. - Az RMDSZ határozottan elítélte a magyarellenes támadást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság Kovászna, Hargita és részben Maros megyéről szóló jelentése leplezetlenül nemzeti elnyomásra és a más etnikumok elleni gyűlöletre uszít. Az RMDSZ határozott állásfoglalást, egyértelmű jelzést kért minden felelős politikai erőtől, az államelnöktől, a kormánytól, a parlamenti pártoktól, hogy a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs hatalmi politikának ma már nem lehet esélye Romániában. /A kormányfő pontosítást kér. A "helyzet" már rendeződik? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./"