Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. július 3.
"Marosvásárhelyen megnyílt az Unirea teremben a népi alkotók, hagyományőrző mesterek kiállítása. A tavalyi első ilyen jellegű seregszemlén kilenc alkotót tudtak felvonultatni a szervezők, mostani tárlaton negyvenkét alkotó jelent meg tizenkét helységből, a megye különböző néprajzi zónáit képviselve. A kendi Nagy Margit kukoricaháncsból készült "virágaival" New Yorkban képviselte Romániát, meghívták Németországba, a népi mesterségek vásárára is. A vajdaszentiványi Horváth Zsuzsanna száznál több ruhát készített megrendelőinek. Általában apáról fiúra, anyáról lányára hagyományozódik a népművészet, a szövés, fonás, varrás mestersége. Így láthatók Tordai Olga és lánya, Olga-Matild szőttesei, a Berecz családnál /Ferenc, Erzsébet és Zselyke/ a gyöngyvarrás öröklődik nemzedékről nemzedékre. /B.D.: Népi alkotók, hagyományos mesterségek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"
2002. július 5.
"Júl. 6-án Kolozsváron lesz a két kormányfő, Adrian Nastase és Medgyessy Péter miniszterelnök találkozója. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint van ennek a látogatásnak egy szimbolikus jelentősége is. Azzal, hogy első útja egyikén Erdélybe jön a magyar miniszterelnök, Kolozsvárra, illetve Nagyváradra, mindenképpen hangsúlyozni akarja azt, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak, meg a határon túli magyarokkal való kapcsolatnak kiemelt jelentőséget tulajdonít. Markó szerint egyelőre egyfajta probléma-felleltározó, problématisztázó megbeszélések lesznek az RMDSZ-szel is és a román miniszterelnökkel is, mivel ez tulajdonképpen nem hivatalos látogatás. Valószínűleg szóba kerül a státustörvény. Arról nincs szó, hogy esetleg valamiféle végkövetkeztetéseket is megfogalmazzanak ezzel kapcsolatosan. RMDSZ szeretné, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a gazdasági kérdések a két ország közötti viszonylatban. Az RMDSZ valamiféle közvetítői szerepet próbált betölteni a román és a magyar kormány között. /Holnap Nastase- Medgyessy találkozó. RMDSZ-várakozások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./"
2002. július 6.
"Lamperth Mónika belügyminiszter közölte: a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintot biztosít pótlólagosan a magyarigazolványok előállításának pénzügyi fedezetére. Elmondta, hogy a magyarigazolványok iránt a vártnál lényegesen nagyobb érdeklődés mutatkozott. Kifejtette, hogy a törvényelőkészítők havi 17 ezer kérelemmel számoltak az idei év első hat hónapjára, ezzel szemben eddig mintegy 440 ezren nyújtottak be kérelmet saját jogú, illetve hozzátartozói igazolványra, ami havonta 74 ezer kérelmet jelent. Az igazolványokra szánt keret június 30-ával elfogyott, ezt kívánja pótolni a kormány. Közölte, hogy a közigazgatási hivataloknál is növelni kívánják a személyi kapacitást. A fővárosi közigazgatási hivatalnál pedig - ahol a legnagyobb a sorban állás - júl. 3-tól kétszeresére emelték a nyitvatartási időt, és az ügyintézés minden nap addig tart, amíg a sorszámok el nem fogynak. /Felgyorsul a magyar igazolványok kiadása? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"
2002. július 6.
"Brassóban tanácskoztak a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és az RMDSZ képviselői. A találkozón jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Gáspárik Attila, az Audiovizuális tanács tagja, valamint Csép Sándor, a MÚRE elnöke, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Ambrus Attila és Vincze Loránt alelnökök. Az RMDSZ és a MÚRE vezetőinek ilyen tanácskozására eddig nem volt példa, a két szervezet viszonya az elmúlt években nem volt mentes az ellentétektől. Markó Béla szövetségi elnök a negyedévenkénti találkozók megtartását javasolta, amit a jelenlevők elfogadtak. Karácsonyi Zsigmond a támogatási rendszer átláthatóságát, a MÚRE jelenlétét szorgalmazta a sajtó-szaktestületben. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi sajtószaktestületében a MÚRE és az RMDSZ paritásos alapon képviseltesse magát, eltérően az utóbbi három év gyakorlatától, amikor a MÚRE alulreprezentált volt. A MÚRE kérte, hogy RMDSZ az írott kultúra támogatásáról szóló törvénytervezet vitája során igényelje: a kedvezményeket terjesszék ki a kisebbségek nyelvén megjelenő sajtóra, valamint a művelődési jellegű tv- és rádióműsorokra is. /MÚRE-RMDSZ találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"
2002. július 6.
"Napok óta tart az érettségi vizsga. Az érettségi tételeket magyarra kell fordítani, ez időbe telik. A sajtóban évről évre szóvá tették, hogy miért kell megyénként helyben fordítani a tételeket, és miért nem küldik le azt a nemzetiségiek nyelvén is. Ennek ellenére idén sem változott semmi. /(bodolai): Megoldatlan a tételek központi fordítása. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"
2002. július 6.
"Nagy Pál köszöntötte a nyolcvanadik évében is munkálkodó Jánosházy Györgyöt, több műfordításkötet, verseskötet és esszégyűjtemény szerzőjét. Legújabb kötete újabb szonettkötet, az Úszó sziget /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Évekkel ezelőtt napvilágot látott már szonettkötete. Jánosházy György sokoldalú, rangos műfordító, a spanyol, a francia, az olasz, a román a portugál, a katalán, az angol, a német irodalom értékeit tolmácsolta- tolmácsolja. Hatalmas vállalkozásával: Shakespeare-fordításaival a klasszikus magyar irodalom nemes hagyományait folytatja. Emellett színikritikus, irodalomtörténész, a képzőművészet és a zene kiváló értője /Nagy Pál: Szemtől szembe az évekkel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"
2002. július 8.
"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"
2002. július 8.
"Júl. 5-én ért véget Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem marosvásárhelyi karán szervezett III. Bolyai-Gauss-Lobacsevszkij nemzetközi konferencia. A nem-euklideszi geometria a modern fizikában címmel megszervezett rangos tanácskozásnak mintegy 60, főként kelet-európai résztvevője volt, matematikusok és fizikusok. A Bolyai-év jegyében megszervezett háromnapos konferencián számos tudományos előadás hangzott el. A tanácskozás egyik szervezője, Lovas István fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 17 éve tanít Debrecenben, 5 éve Nagyváradon és 3 éve Kolozsváron. Az első konferencia Ungváron volt, a következő pedig Nyíregyházán. Jenkovszky László, Kijevben dolgozó matematikus szerint a konferencia fő célja a Kárpát-medencei kutatók együttműködése a világ más országaiban élő tudósokkal. /Olyan zseni, mint Mozart vagy Bolyai kevés van... = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"
2002. július 8.
"Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében nyílt meg júl. 7-én Kecskeméten az Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó, melyet a helyiek egyszerűen csak Csiperónak neveznek. A rendezvényen 1400 vendég, 20 ország 38 gyerekcsoportja képviselteti magát, köztük Radnótról, Marosszentgyörgyről és Marosvásárhelyről érkezettek is. A találkozó alapelvének megfelelően a külföldi fiatalok nagy részét kecskeméti illetve a környékbeli települések családjai (mintegy 800 család) fogadják, majd egy év múlva a jelenlegi vendégek válnak vendéglátókká, azaz ők fogadják a kiutazó magyar gyerekeket. A fesztivál megnyitóján 8 ország nagykövetsége képviseltette magát, közülük három nagykövetét küldte el. Egyikük Románia magyarországi nagykövete volt. /Megnyílt a Csiperó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"
2002. július 9.
"A hét végén az Európa Tanács küldöttei Jászvásáron tartottak úgynevezett csángószemináriumot: "szakértői" vitát folytattak e népcsoport múltjáról. Az eseményt az ET szorgalmazta, ugyanis a szervezet miniszteri bizottsága tavaly novemberben az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvű misézés bevezetését kérte a csángó közösség számára. Négy magyar és tizenkét román szerző értekezett a csángókról. A kimerítő előadások miatt két nap alatt alig egy óra jutott vitára. A román szakértők vehemensen igyekeztek bizonyítani a csángók románságát. Ezekkel a "szakvéleményekkel" állították szembe a moldvai katolikusság több évszázados asszimilációját igazoló hiteles történelmi elemzéseket, illetve a csángók képviseloinek a jogsérelmekrol, valamint a román hatóságokkal és a római katolikus egyházzal folytatott harcról szóló eloadásait. /Mózes Edith: Eroszakkal is... ha jólesik. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ A tanácskozáson Gheorghe Bejan, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke kifejtette: az Európa Tanács bedőlt a magyar propagandának, amikor a csángóajánlásokat megfogalmazta, mert "a moldvai katolikusok románok, és mindig is azok voltak". A vendégeket olyan két katolikus faluba vitték helyszíni szemlére, amelyekben ma már valóban a román identitás, a román nyelv a meghatározó. E demonstráció azonban alighanem balul sült el. A színpadon a csángókat gyalázó csasztuskákat szavaltak, amikor a közösség apraja-nagyja túlfűtötten harsogta a "Noi suntem romani" (mi románok vagyunk) kezdetű dalt. /Gazda Árpád: Félresikerült demonstráció. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ Sógor Csaba szenátor szerint a konferencián főördögnek Tánczos Vilmos néprajzkutatót kiáltották ki, akinek az előadását ízekre szedték a botcsinálta nyelvészek, etnográfusok és történészek. Könyvészeti forrásként a Dumitru Martinas féle művekből merítettek a román előadók, mire Tánczos elmondta, hogy azok írója egyszerű, magát románnak valló moldvai csángó volt, írásaiból nem lehet sokra következtetni. -Martinas szerint a csángók lél vagy rér szavára egy latin megfelelőjű kifejezést találtak, amely alátámasztja a csángók román eredetét. Erre Tánczos válaszként elmondta, hogy a szó a sógorsági viszonyt jelenti, és sehol máshol a román nyelvterületen nem fordul elő, csak a moldvai csángók körében, miközben a magyar nyelvterületen nagyon sokfelé megjelenik. A csángó szervezetek képviseletében előadást tarthatott Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Az előadásokat végighallgató Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök agresszíven vitatkozott Tánczos Vilmossal, aki szó szerint idézte a csángó megfélemlítetteket, akikről templomi szószéken jelentették ki, hogy nyelvük az ördögé. /K. L.: Szemet szúrt az olasz lobogó, hát meggyalázták. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./"
2002. július 9.
"A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2001 júniusában nyitotta meg Budapesten a határon túli referensirodát. Az alapszabályzat szerint az iroda vezetői hathavonként cserélődnek, versenyvizsga alapján. Az iroda vezetését ideiglenesen, három hónapra a kolozsvári Sebestyén Katalin vette át, őt követte Szabó Ildikó Székelyudvarhelyről. Idén nov. 1-jéig az iroda tevékenységének irányítását a marosvásárhelyi Berekméri Sándor, a sáromberki Agromec volt főmérnöke, Maros megyei tanácsos, az RMGE Maros megyei szervezetének vezetőségi tagja vállalta, ugyancsak versenyvizsga alapján. Dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jún. 19-én fogadta az RMGE országos küldöttségét. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Bodó Géza országos gazdasági alelnök és Máthé László országos szervezési alelnök is. A miniszter támogatásáról biztosította az RMGE-t. A minisztérium a Magyarországon szervezett országos kiállításokon a romániai RMGE-tagsággal rendelkező gazdák, vállalkozók számára ingyenes standokat biztosít; Romániában szerveznék meg az elméleti oktatást, esetleg magyarországi tanárok közreműködésével. A gyakorlati oktatás a magyarországi cégeknél történne. Szó esett a jó minőségű, Erdélyben már kipróbált búzavetőmag behozataláról olyképpen, hogy az ára ne haladja meg a romániai árakat. /Kilyén Attila: Határon túli referensiroda Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./"
2002. július 9.
"Tizenkilencedik alkalommal szervezik meg a Hazanéző irodalom- és folklórtábort Korondon, a Firtos Művelődési Egylet szervezésében. A részt vevő csapatok Győrből, Biharkeresztesről, Kiskunfélegyházáról, Szovátáról, Csíkszeredából, valamint Felvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. A megnyitót júl. 14-én, vasárnap tartják. A megjelentek találkoznak Ráduly János folklórkutatóval, majd részt vesznek a Hazanéző című lap estjén. Lesz irodalmi kirándulás, dr. Faragó József akadémikus tart előadást, majd a fiatalok népdal- és népballada-gyűjtésen vesznek részt a község területén. /Hazanéző Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./"
2002. július 9.
"Júl. 5-én a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar Marosvásárhelyen, a Vártemplomban koncertezett. Fellépnek még Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen. A fiatal hangszeresek turnéját, nyári táborát a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Alapítvány és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola szervezte. Székelyföldön - Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön - jó nevű művészeti iskolák működnek, tehetséges fiatalokból állt össze zömében a zenekar, anyaországi diákok is tagjai a zenekarnak. Bodurian János, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanára elmondta, távlati tervük: létrehozni egy székelyföldi szimfonikus zenekart (nem egész státussal), hogy a székelyföldi városokban is havonta, kéthavonta egyszer hangversenyt adjanak. A Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar székelyföldi turnéját az Illyés Közalapítvány, az NKÖM, Hargita megye művelődési-, egyházügyi Igazgatósága, valamint a Harmopan Rt. támogatta. /(lokodi): Diákhangszeresek Vásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./"
2002. július 9.
"Búzásbesenyőnek annyi küzdelem után immár kétnyelvű helységnévtáblája van, jelezte Simon István polgármester. Búzásbesenyőt 1171 lélek lakja, a lakosság hetvenöt százaléka magyar, huszonkettő román, két-három százaléka roma. Negyvenhat és fél százalék római katolikus vallású, harminchárom százalékot tesznek ki a reformátusok, a többi ortodox. Magyarországra mintegy tizenöt személy telepedett ki, köztük diplomások is, munkát vállal Magyarországon körülbelül harminc személy, köztük négyen román ajkúak. Keresetüket hazahozzák, a család gyarapítására fordítják. Jövőre 12 elsős lesz a magyar tagozaton. A falunap az egyházak, a helyi gyülekezetek közeledését is szolgálja, emelte ki Simon Levente református lelkész. A falu monográfiáján Pál-Antal Sándor dolgozik. /Bölöni Domokos: Besenyők utódai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./"
2002. július 10.
"A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi humán karán induló Társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 20 tandíjmentes és 20 tandíj-hozzájárulásos helyet hirdettek meg. Most induló új szakról van szó, a humán kart vezető Albert Lőrincz Enikő előadótanár, Ungvári Zrínyi Imre és Ungvári Zrínyi Ildikó adjunktusok, valamint Gagyi József kutató beszélt a szaktól, ez ugyanis a romániai magyar egyetemi oktatásban újdonságnak számít. A hosszú távú cél az, hogy a műszaki kar mellett egy életképes humán kart építsenek fel Marosvásárhelyen. Ennek keretében a pedagógia-szociálpedagógia szakirány mellett a kommunikációt indítják. Olyan szakembereket szeretnének képezni, akik szervezetek, intézmények kapcsolattartásában vállalnak szerepet, végzik az információk gyűjtését, tárolását és feldolgozását egy adott intézményen belül, továbbá a szellemi termékek forgalmazásának megtervezését és kivitelezését. A jövendő kommunikációs szakemberei hasznos szerepet tölthetnek be az emberi jogi, kisebbségvédelmi, környezetvédelmi és egyéb szervezetek tevékenységében. Gagyi József csíkszeredai kutató, az egyetem leendő tanára szerint a hallgatókat arra is fel fogják készíteni, hogy a múlt örökségét hogyan lehet vonzóvá, eladhatóvá tenni a helyi közösségek szintjén. A szak elvégzése az újságírói, sajtóreferens, sajtószóvivő, hírszerkesztő és elemző reklámasszisztens, médiamenedzser, kommunikációs szakreferens, műsorvezető, közösségi mediátor állások betöltésére képesíti a hallgatókat. /(bodolai): Kommunikáció szak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./"
2002. július 11.
"Varga Attila képviselő az alkotmánymódosítás indoklásául leszögezte, hogy a jelenlegi román alkotmánynak vannak fogyatékosságai. Néhány lényeges alkotmányos alapelv nincsen, vagy hibásan van megfogalmazva az alaptörvényben. Ilyen a hatalommegosztás elvének a hiánya, a szuverenitás elve egy teljesen elavult formájának a szentesítése, a nemzetállam szintén anakronisztikus megjelenítése, az integrációs feltételek alkotmányos szabályozásának a hiánya. Az anyanyelv használatának alkotmányos szabályozást kell biztosítani; garanciális jelleggel kell biztosítani a kisebbségi jogokat, ezen belül pedig különösen az oktatási és kulturális intézményalapítási és fenntartási jogokat; a helyi autonómia bővítését. Szükséges az alkotmánybíróság szerepének a növelése, a nép ügyvédje tekintélyének a növelése, a prefektus intézményének a megszüntetése. Fontos, hogy az anyanyelv használata szóban és írásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, általában a közéletben alkotmányos jog legyen, továbbá hogy a felekezeti iskolák mint különálló oktatási forma megjelenjen az alaptörvényben. /Mózes Edith: Romániának elsősorban Románia-konform alkotmányra van szüksége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"
2002. július 11.
"Minden alapot nélkülöz az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének azon állítása, amely szerint 1998 után az UMDSZ és tagszervezetei elvesztették döntéshozó pozíciójukat az Illyés Közalapítvány kárpátaljai alkuratóriumában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) javára - közölte Brenzovics László, az alkuratórium elnöke arra a nyilatkozatra reagálva, amelyet a múlt hét végénTóth Mihály, az UMDSZ elnöke adott az MTI-nek. Brenzovics, aki egyben a KMKSZ alelnöke, az MTI ungvári tudósítójának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ mindössze három fővel képviselteti magát az alkuratóriumban, a többi tagot az UMDSZ két tagszervezete: a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, illetve a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Cserkész Szövetség és a történelmi egyházak - a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház és a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház - delegálják. Vagyis rágalom az UMDSZ elnökének a kijelentése, hogy kilenc-kettő lenne az alkuratóriumi helyek aránya a KMKSZ javára - tette hozzá. /Cáfol az Illyés Közalapítvány vezető tisztségviselője. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"
2002. július 12.
"Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke annak a meggyőződésének adott hangot a magyar Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága ülésén, hogy a belpolitikai feszültségek ellenére a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzeti konszenzus töretlen. Emlékeztetett arra, hogy ezen a területen voltak az elmúlt 12 évben a legkevésbé érezhetőek a kormányváltások. A folyamatosság fontosságát kiemelve az általa vezetett hivatal legfőbb feladatai között említette a határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati tevékenység koordinálását, a magyar-magyar kapcsolattartás elősegítését, a kétoldalú államközi kapcsolatokban a szomszédos országok illetékes kormányszerveivel való együttműködést és a határon túli magyarság problémáinak nemzetközi megjelenítését. Változtatási szándékait kifejtve tett említést arról, hogy a bel- és pártpolitikai szempontoktól mentesíteni kell a magyar-magyar kapcsolatokat, "egyenlő közelséget tartva" minden legitim szervezettel. Szólt arról is: fontos, hogy a határon túli magyar tömörüléseket ne magyarországi kormányzati szervek, hanem az adott országban meglévő súlyuk, támogatottságuk legitimálja. Lényeges feladatnak nevezte, hogy a mainál hatékonyabb, átláthatóbb támogatási, pályázati rendszer alakuljon ki. /A HTMH elnöke a nemzeti konszenzusról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./"
2002. július 12.
"Júl. 2-6. között, a református és a római katolikus egyház támogatásával nyári bibliatábort szervezett Ákosfalván a helybeli, a szentbenedeki és a cserefalvi iskolások részére két hitoktató tanár, Kiss Erzsébet és Szabó Mónika. A cél az volt, hogy a gyermekek - játékok, énekek, színes történetek segítségével - jobban megismerjék a Bibliát, Jézus életét, s ezáltal hitre neveljék őket. /b. d.: Csodavilág. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./"
2002. július 13.
"Júl. 11-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai Nagyváradon találkoztak helyi költőkkel, újságírókkal. A házigazda Farkas Antal várad-velencei református lelkész és költő köszöntő szavai után dr. Brauch Magda ismertette és elemezte Böszörményi Zoltán Aranyvillamos - második szakasz című verskötetét. A vendéglátó helyi szerzők is felolvastak néhányat legfrissebb alkotásaikból, majd kötetlen beszélgetés alakult ki. Balta János elmondta, hogy a Nyugati Jelen, a lap készítésén és terjesztésén kívül, több tízezer kilométert utazva, fölvállalta a szórványmagyarság sorsát, iskolaügyét, egész megmaradásának problémáit is, mert másképp öt-tíz év múlva nem lesz kinek írni az újságot. Irházi János az Irodalmi Jelen célkitűzéseiről beszélt, Ujj János pedig a szórványmagyarság-sajtó kapcsolatáról fejtette ki gondolatait. /Nagyvárad-Arad irodalmi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./"
2002. július 13.
"A romániai magyar nyelvű helyi és regionális napilapok vezetői júl. 12-i kolozsvári találkozójukon elhatározták a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének a bejegyzését. Az alapító tagok: az Inform Média Kft. (a nagyváradi Bihari Napló kiadója), a Hargita Népe Lapkiadó (csíkszeredai Hargita Népe), az Impress Kft. (marosvásárhelyi Népújság), a Concord Media Rt. (aradi Nyugati Jelen), a Szabadság Kft. (kolozsvári Szabadság), a Zotmar Press Kft. (szatmárnémeti Szatmári Friss Újság) és a H-Press Kft. (sepsiszentgyörgyi Háromszék). Az egyesület nyitott minden további romániai magyar lapkiadó előtt, amely a véglegesítendő alapszabályzatot elfogadja. Az új szervezet célja a romániai magyar nyelvű írott sajtó kiadói érdekeinek képviselete és védelme. Az egyesület támogat minden olyan kezdeményezést, amely a romániai magyarság érdekeit képviseli, illetve az anyanyelvű sajtó fejlesztésére irányul. /Bejegyzés előtt a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ "
2002. július 16.
"A lemorzsolódás érezhető a szórványban, mondják Radnóton. Egyre kevesebb a gyermek az általános iskolában. S bár van I-VIII. osztályig magyar tannyelvű oktatás, minden osztályban 12-13 a taglétszám, s ez egyre csökken. Az energetikai líceumban már nincs magyar osztály, így a jobb tanulók, ha van rá anyagi lehetőség, Marosvásárhelyre mennek, a szerényebb körülmények között levők pedig román osztályban folytatják tanulmányaikat. A városi tanácsban a magyarságot érintő problémák esetében az ellenszavazó-gépezet egységesen működik 14:3 arányban, a kisebbségiek ellenében. A Pető Ildikó által vezetett tánccsoport is fellépett Kecskeméten, a nemzetközi gyerektalálkozón. Megszüntették a magyar igazolványt érintő tájékoztató irodát is, tájékoztatott Türke László, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. Radnóton, a református egyház tavalyi adatai szerint, 66 temetés és 32 keresztelő volt. /Fogyatkozunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./"
2002. július 19.
"Harminchat alapító taggal Nyárádszeredában alakult újra az egykori Hangya Szövetkezet. A szövetkezeti tagok legalább egy részvénnyel rendelkeznek, melynek névleges értéke 100.000 lej. Czakó József elmondta, hogy sikerült megszerezni a jogi személyiséget a szövetkezetnek. A most megalakult szövetkezet jogutódja a Hangya Szövetkezetnek. Az alapító okirat szerint a szövetkezet majd a kistermelők által termelt javak forgalmazását vállalja fel. A tervezett, falvakban és városokban kiépítendő üzlethálózattal megteremtődik a lehetőség arra, hogy közvetítők nélkül szerezhessék be az egyes közösségek a legszükségesebbeket. A hiánycikkeket a szövetkezet előnyös áron felvásárolja a nagyforgalmazóktól, melyeknek cserébe a helyi termékeket kínálja majd. Szeretnék, ha más központokban is elindulna a Hangya Szövetkezet újraszervezése. /Korondi Kinga: Újraalakult a Hangya Szövetkezet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"
2002. július 19.
"Júl. 14-én megnyílt Korondon a Hazanéző irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Ambrus Lajos, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Művelődési Egylet szavalói, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Júl. 15-én "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkájáról szólt; Nagy Pál a székelyudvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond című honismereti tankönyvet, majd a falu népművészetéről, szellemi potenciáljáról ejtett szót. /Hazanéző tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"
2002. július 19.
"A szászrégeni Koós Ferenc Cserkészcsapat, valamint a vajdaszentiványi Horváth Károly Cserkészcsapat közösen szervez cserkésztábort júl. 22 és 27-e között Szalárdon. A mintegy 50 kis cserkész tábori életébe régeni öregcserkészek is bekapcsolódnak. /Cserkésznemzedékek együtt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"
2002. július 20.
"Először osztanak diplomát júl. 20-án Székelyudvarhelyen azoknak a magyar fiataloknak, akik szülőföldjükön vettek részt nappali tagozatos, magyar nyelvű képzésben - tájékoztatta Bariné Turán Csilla, a végzős hallgatók oktatását folytató tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) szóvivője az MTI-t. A tanintézet jelenleg négy képzési helyen, Komárom-Esztergom megye székhelyén, a fővárosban, a már említett Székelyudvarhelyen és a csallóközi (Szlovákia) Dunaszerdahelyen kínál főiskolai továbbtanulási lehetőséget gazdálkodási és kereskedelmi szakon. A MÜTF a tatabányai és a székelyudvarhelyi önkormányzat együttműködésének keretében 1998-ban nyitotta meg erdélyi képzési központját. Most mintegy harminc magyar anyanyelvű erdélyi fiatal kap az Európai Unió által is elismert diplomát, s Kandikó József, a MÜTF főigazgatója és Bencsik János, Tatabánya polgármestere ajándékokkal is kedveskedik az első végzősöknek. /Diplomaosztás Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./"
2002. július 20.
"Paulovics László erdélyi származású grafikus és festőművész 38 erdélyi íróról készített grafikájából nyílt tárlat Budapesten, a Vármegye Galériában. A Németországban élő művész a XX. század meghatározó erdélyi íróegyéniségeiről, köztük Sütő Andrásról, Féja Gézáról, Beke Györgyről készített portrékat az elmúlt két évben. /Erdélyi íróportrék a Vármegye Galériában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./"
2002. július 22.
"Marosvásárhelyen júl. 20-án szervezték meg a magyar óvónők szakmai konferenciáját. A neves anyaországi és felvidéki szakemberek részvételével szervezett tanácskozás kezdeményezője a Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesülete volt. A rendezvényen Kovács Júlia, az óvodákért felelős tanfelügyelő nyújtotta át Varga Erzsébet nyugalmazott óvónőnek Románia tisztikeresztjét, amelynek adományozásáról még Emil Constantinescu volt államfő döntött. A neves marosvásárhelyi pedagógus bábáskodott a tanító- és óvónőképző megszületésénél, és hosszú ideig az intézmény aligazgatója volt, s részt vett a kántor-tanítóképző főiskola megalakításánál is. A tanácskozáson Zilahy Kata, a játékkal, mesével történő óvodai nevelés programjának megalkotója az anyanyelv fontosságáról beszélt. Beszámolt arról is, hogy a Soproni Óvónőképző Főiskolán tanítják Sütő András művét, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat. - Devalválódott az erkölcs, s ma az emberek nem az elkárhozástól, hanem a pénztelenségtől félnek, miközben az egész felnőtt társadalom, s benne az iskola tekintélye is megcsappant, hangzott el a konferencián. Szlovákiában a magyar óvónőknek meg kell vívniuk mindennapi harcukat az önálló óvodák fennmaradásáért. /(bodolai): Játékkal, mesével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./"
2002. július 22.
"Szentháromság falu fogadta vendégeit. Dr. Szabó Árpádot, Erdély unitárius püspökét népviseletbe öltözött dalos fiatalok fogadták a gyülekezeti háznál. Jelenleg itt tartják az istentiszteleteket, amíg elkészül a templom. Fellépett New York város Mount Vernon kerülete unitárius univerzalista felekezetének csoportja. Ott voltak a háromszéki Csiporkázó játszóház tanítói és a Marosszéki Kulturális Egyesület képviselői. Az egykori tanácsházban néprajzi szoba várta az érdeklődőket, itt kapott helyet a székelyszentistváni Sándor János faragómester tárlata. Az előcsarnokban megnyílt Veress Elza-Emőke marosvásárhelyi tanítónő cérnagrafika-kiállítása. Megérkeztek a Veress Kálmán táncoktató kezdeményezte Vándorcsizma Találkozóra a Nyárád menti és segesvári fiatalok. /Bölöni Domokos: Szentháromság: ima és dal a szabadban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./"
2002. július 22.
"Júl. 20-án harmadik alkalommal került sor Görgényüvegcsűrön a Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népviselet- és hagyományőrző találkozóra a helyi Csalogány néptáncegyüttes és a római katolikus egyház szervezésében. Két évvel ezelőtt megtartották az első seregszemlét. A III. görgényüvegcsűri Gyöngykoszorú- találkozó a megjelentek felvonulásával kezdődött. Az ökumenikus istentiszteletet után beszédet mondott többek között dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke és Szabó György Pál tiszteletbeli EMKE-elnök, a Gyöngykoszorú-mozgalom elindítója. Felléptek az erdőcsinádi, gernyeszegi, magyarói, marossárpataki, maros-szentkirályi, mezőpaniti, vajda-szentiványi, görgényszentimrei együttesek, valamint az üvegcsűri Csalogány néptáncegyüttes négy csoportja. /Gyöngykoszorú-találkozó Görgényüvegcsűrön. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./"