"A marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány az idén is megszervezi a hagyományos honismereti tábort. A diákok és kísérőik ma a Szászföldre utaznak, majd onnan a Székelyföldön át a Csángóvidéket keresik fel. /Kós Károly Honismereti Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./"

"Szept. 1-jén, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében emlékeznek meg Káposztásszentmiklóson a református templom építésének 800 éves évfordulójáról. Az ünnepélyre hazavárják az elszármazottakat is - tájékoztatott Adorján István lelkipásztor. /800 éves a káposztásszentmiklósi templom. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"

"Megkezdődött az adományok gyűjtése az erdélyi Felőr (falu részére a református egyház kezelésébe szánt magyar iskola építési költségeinek előteremtésére, a Julianus Barát Alapítvány szervezésében. A környék tanintézményeiben sorra szűnnek meg a magyar osztályok, holott igény lenne az anyanyelvi oktatásra. Az iskola építésében a helybélieké lesz a főszerep, kalákában önként végzik majd el az alapozást, a falak felhúzását, a tetőszerkezet kialakítását. E gyakorlatra már volt példa, hiszen a Julianus Alapítvány szervezésében az elmúlt évben Bethlenben épült magyarországi adományokból hatmillió forintért egy magyar nyelvű óvoda, s a lakosság is kivette részét a munkából. /Adományokat gyűjtenek erdélyi magyar iskola építésére. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./"

"Aug. 20-a és 25-e között a Hargita megyei Zetelakán szervezték meg az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első írótáborát, Erdély - Határtalanul címmel. A tábor keretében aug. 24-én került sor az E-MIL közgyűlésére. Az írótábor megszervezésében oroszlánrészt vállaló Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető igazgatója elmondta: az öt nap alatt 56 író fordult meg a táborban, összesen 110 vendéget regisztráltak. Az E-MIL 80 bejegyzett taggal számol, ez körülbelül kétharmada a mintegy 120-ra becsült erdélyi írótársadalomnak. Az Erdélyi Híradó kiadó irodahelyiséget és ingyenes telefon- és internethasználatot biztosít az E-MIL számára. Szükséges egy székhely megszerzése, a különböző európai írószervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a pályázati lehetőségek kihasználása. /Köllő Katalin: Zárórendezvények a zetelaki írótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Sántha Attila az elnök Fodor Sándor távollétében vezette a tábort és a közgyűlést is. Sántha Attila beszámolóját követően többek között Király László, Mózes Attila, Kántor Lajos, Káli Király István, Csávossy György, Farkas-Wellmann Endre, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Szávai Géza, György Attila és Márkus-Barbarossa János beszélt. Dilettánsok kezén senyved a tévék irodalmi műsora, figyelmeztetett Kántor Lajos. Lászlóffy Csaba fájlalta az erdélyi írók egy részének távolmaradását. A szövetségnek székházra, pénzre van szüksége, hogy személyzetét megfelelően növelhesse. Többen is javasolták, hogy az E-MIL forduljon a Román Írószövetséghez, és kérjen arányos részesedést annak (vagyonkezelő) Irodalmi Alapjából. Sántha Attila így foglalta össze az E-MIL prioritásait: 1. A szakszervezeti jelleg erősítése - charta elfogadása, amely a mindenkori minimális honoráriumokat rögzíti közlések, fellépések esetén; szolgáltatások nyújtása, mint pl. a magyarországi honoráriumok begyűjtése és továbbítása azon erdélyi szerzőknek, akik ezt kérik. 2. az irodalmi élet pezsdítése, írói turnék szervezése. 3. Az E-MIL tagságának további erősítése, az eredmények felmutatásával. 4. Hivatalos kapcsolatfelvétel a román és a magyar, illetve a nemzetközi írószervezetekkel, felkészülés az EU kultúrpolitikájába való illeszkedésre. 5. Székhelyet szerezni. 6. Az E-MIL-nek kezdeményezőként kell fellépnie az irodalom jelenlétének és minőségének erősítésére az elektronikus médiában. 7. Alkotói pályázatok kiírása, irodalmi díjak nyújtása. A Választmány következő ülésének témája lesz a szakbizottságok felállítása a Méhes György-alapból nyújtandó díjak odaítélésére. 8. Az E-MIL arculatának kidolgozása (logo, embléma), valamint egy arculati stratégia kidolgozása (médiában való jelenlét). 9. Önálló honlap létrehozása. Eddig sikerült levédeniük az e-mil.ro és az irodalom.org címeket. /Bölöni Domokos: Zászlóbontás Zetelakán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"

"Aug. 29-én kezdődtek Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia rendezvényei Kereszténység feladatai a XXI. században címmel. A nyitó istentiszteleten igét Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett. A püspök hangsúlyozta a romániai magyar értelmiség szülőföldön maradásának, értékrendünk helyreállításának szükségességét. Az istentiszteletet követően a magyarországi támogatások kapcsán Tőkés László elmondta: "Való igaz, hogy nagyon komoly támogatást kapott egyházkerületünk az Orbán- kormánytól. Kikezdtek a Népszabadságban emiatt, nem is tagadtuk, meg is jelent a magyarországi Hivatalos Közlönyben is a támogatás. A történet másról szól, arról, hogy most megint össztüzet indítanak ellenem. Abból a támogatásból nyomtattuk ki a híres Váradi Bibliát, amely a Károli-féle bibliának egyik legjelesebb kiadása. Egy támadássorozat célpontja vagyok. Pimaszul azt mondták, hogy Tőkés Lászlót kedvezményezték bizonyos összegekkel. Ez távolról sincs így. Az egyházamat kedvezményezték. Antall Józseftől Orbán Viktorig minden kormány támogatta a pápalátogatást, a református világtalálkozót, a hasonló rendezvényeket, és nyilvánvaló, hogy ezek rendkívüli elbírálásban részesülnek. A kapott pénz természetesen nem hívságokra ment, nem protokollra, hanem például ezt a tízmillió forintnyi végösszegű bibliát ebből adtuk ki közel ezer példányban, de ebből a támogatásból jutott rengeteg beruházásra, kiadványra, építkezésre, templomépítésre, infrastruktúrára". Az előadók között volt Erdős Bartha István (Svédország), dr. Horváth István (Budapest) , dr. Dávid László egyetemi tanár (Marosvásárhely) és dr. Weszely Tibor egyetemi előadótanár, dr. Toró Tibor akadémikus (Temesvár). /II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"

"Gálfalvi György író, a Látó főszerkesztő-helyettese Szabó Zoltán-díjat kapott. Gálfalvi elmondta, örül annak, hogy felfigyeltek korábbi riportjaira, szociográfiai próbálkozásaira. Ezekkel az írásokkal felhívták a figyelmet a realitásokra egy mindent eltakaró, hamis fényben feltüntető irodalomszemlélet idején. A szociográfia az ellenállás értelmének egyfajta ébren tartása volt. Gálfalvi élete értelmét évtizedeken át éppen az ellenállás adta meg. "Ma a belenyugvásnak kell ellenállni egyrészt, másrészt az atomizáltságnak, a közösségi célok háttérbe szorulásának. Egyáltalában a népben, nemzetiségben való gondolkodás háttérbe szorulásának kell ellenállni, ennek köszönhetően az ellenállásba vetett hitem most is megmaradt." - jelezte. Azt tervezi, hogy bejárja azokat az utakat, amiket valamikor riporterként bejárt, hogy megnézze, mi változott ott, ahol régen járt. /N.M.K.: Az ellenállásba vetett hit nem tűnhet el. Beszélgetés a Szabó Zoltán-díjas Gálfalvi Györggyel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"

"Budapesten, a Vármegye Galériában láthatók Paulovics László munkái Erdélyi íróportrék címmel. Paulovics László festő-grafikus Szatmárnémetiben élt, 1985-ben távozott Romániából. Németországba ment, Iserlohnban telepedett le, néhány év alatt ott is elismerést szerzett művészetének. Az utóbbi esztendőkben kétlakivá vált, ideje egy részét Szentendrén tölti. Erdély irodalmi életének vezéralakjai késztették portrézásra, régiek és maiak. A portrék közé derűs tájképeket iktatott a festő, az emeleti teremben Paulovics sokrétű művészetének egy másik vonulatából is ízelítőt nyújt: a D43 sorozattal a II. világháború, a Don-kanyar magyar áldozatainak állít felkavaró művészi emléket. /(nk): Erdélyi íróportrék. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"

"Magyarózd ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját, valamint hagyományossá vált találkozóját, amelyet Horváth István (1909-1977) költő, a falu szülöttének szellemiségében tartottak. A kétnapos esemény aug. 31-én kezdődött ökumenikus istentisztelettel, majd fórumra került sor A történelmi egyházak és az írástudók felelőssége az anyanyelvi kultúra megőrzésében címmel. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökének értékelése szerint a fórumon megfogalmazták, hogy nem véletlenül rendelik az egyház mellé a "történelmi" jelzőt, hiszen Erdélyben a nyelv, a nemzet és az egyház közé egyenlőségjelet lehet tenni. Erdélyben az egyházak mindenkor a nemzeti megmaradást szolgálták, és ezt a történelmi küldetést továbbra is teljesíteniük kell. Másnap Horváth Arany, a Horváth István Alapítvány elnöke vallott meleg szavakkal a faluról. Vincze Zoltán történész a falu történetét foglalta össze előadásában, Kötő József pedig az önszerveződés fontosságára hívta fel a figyelmet. A templomban leleplezték az első és második világháborúban elesett magyar hősöknek szentelt emléktáblát, majd sor került Horváth István szobrának megkoszorúzására. /Sándor Boglárka Ágnes: 775 éves a Maros megyei Magyarózd Horváth István költőről is megemlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Pálfy G. István emlékeztetett a tavalyi témára: akkor irodalom és nemzet összekapcsolódásáról, szerepéről a nemzet megmaradásában beszéltek a meghívottak, most szintén a megmaradás jegyében volt szó az egyház és a nemzet, az egyház és az írástudók felelősségéről a nemzet megmaradásában. Vetési László két helyi személyiség példáját emelte ki: a paraszti sorból fölemelkedő Horváth Istvánét, aki az irodalom, a egyetemesség felé indulva hordozta népének üzenetét, és az ugyancsak magyarózdi Nagy András teológiai tanárét. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános történelmi áttekintést nyújtott az egyházak, a római katolikus egyház nemzetmegtartó szerepéről. Pakó Benedek végül a szászrégeni cselekvő egyház munkáját ismertette /felkarolják a szórványgyermekek, az árvák, az öregek sorsát, kollégiumot építenek, amelyben művelődési otthon is lesz, színpaddal/. /Bölöni Domokos: Egyetlen lehetséges életmodell: az asszimiláció-mentes élet. Megtartani hitében és nyelvében a népet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"

"Szept. 1-jén zárult a marosvásárhelyi Vártemplomban megtartott II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. A szervezésben oroszlánrészt vállaló Moldován Béla, a Maros-Mezőség Református Egyházmegye főgondnoka rámutatott: a konferencia célja az volt, hogy az értelmiségi bibliakörök egyéves tevékenységük után megint találkozzanak és megvitassák a legégetőbb kérdéseket. Mindig tele volt a 90 férőhelyes terem, sokszor pótszékekre is szükség volt. Vendégek érkeztek Kolozsvárról, a Székelyföldről, Budapestről az előadókkal együtt. Minden előadás után kerekasztal-beszélgetésre került sor. Sokat rontott az erdélyi magyarság lelkivilágán a kommunizmus, vagy akár a mostani neoliberalizmus és sorolni lehetne ezeket az áramlatokat, amelyek az embereket eltávolítják Istentől. A konferencián megállapították, hogy az elmúlt 50 év eredményeképpen az erdélyi értelmiség félreállt az egyháztól. /Véget ért a II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"

"Aug. 30-án kezdődtek a VI. Radnóti Napok, Vigh Attila felvételeiből nyílt tárlat. Mester Imre radnóti református lelkipásztor hangsúlyozta, még mindig az útkeresés időszakában vagyunk. Az év óvónője címet Magyarosi Erzsébet, a tanítónője címet Cundiev Maria vehette át. Aug. 31-én a színpadon könnyűzene- és népiegyüttesek léptek fel. Ezek között volt a Maros művészegyüttes és a helybéli Hékás gyermek néptánccsoport. /Vajda György: VI. Radnóti Napok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"

"Bukarestben tartotta az Európai Néppárt elnöksége a VI. párbeszédet az ökumenikus patriarchátussal. Fő gondolat a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadás gazdasági, politikai, szociális következményeinek a megtárgyalása volt. A háromnapos tanácskozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök, illetve Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke külön megbeszélést folytatott Wim van Welzennel, az Európai Néppárt (EPP) alelnökével, illetve Horst Langessel, a Robert Schuman Alapítvány elnökével. Markó Béla kijelentette, fontosnak tekinti az együttműködést az Európai Néppárttal. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az európai fórumok támogatását kérte olyan célkitűzések számára, mint az állami magyar egyetem létrehozása. Az EPP felkérte az RMDSZ-t és az RMKDM-et, hogy támogassák a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot. Az RMDSZ képviselői kijelentették, hogy ez tőlük függ, mert részükről történt az elhidegülés az utóbbi időben, és szeretnék, ha jobban megértenék az RMDSZ szerepét. /Mózes Edith: Szorosabb együttműködés várható az RMDSZ és az EPP között. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"Közeledik szeptember első szombatja, a volt szászrégeni tanítóképzősök hagyományos iskolatalálkozója. A szászrégeni tanítóképző (pedagógiai iskola) fontos szerepet töltött be a Maros megyei oktatásban és az erdélyi tanítóképzés történetében. 1934-ben a kézdivásárhelyi magyar tannyelvű tanítóképzőt áthelyezték a marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumba. 1940-ben állami magyar tannyelvű tanítóképző nyitotta meg kapuit Marosvásárhelyen, majd 1945-től újraindították a román nyelvű tanítóképzőt is Marosvásárhelyen. A megyei szervek a két iskolát Szászrégenbe költöztették, anélkül, hogy ott a működéshez szükséges feltételeket biztosították volna. Az 1948-1949-es tanévet már Szászrégenben nyitották meg az említett iskolák. Jó képességű, felkészült tanítók hagyták el évről évre az iskolát, melyre országos szinten is felfigyeltek. A minisztérium egyik napról a másikra megszüntette a szászrégeni magyar tannyelvű tanítóképzést. A megszüntetett szászrégeni magyar tannyelvű tanítóképző szellemét az évenként megtartott diáktalálkozók napjainkig fenntartották. /Fodor Sándor: A tanítóképzősök találkozója Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"Idén is népviseleti parádéval, felvonulással kezdődött Mezőpaniton a dalos-táncos találkozó. Az élen, a lovaslegények nyomában most is a mezőcsávásiak Nagy Dénes vezette fúvószenekara haladt. A helyiek mellett Székelykövesd, Marosszentkirály, Csittszentiván, Gernyeszeg, Vajdaszentivány és Mezőbánd fiataljai ropták a magyar táncot a szabadtéri színpadon. Deák János iskolaigazgató egyfajta örökmécseshez hasonlította a néptánctalálkozókat. 1999 óta itt, Mezőpaniton is a figyelem előterébe került a néphagyomány. Alkotótáborok, vetélkedők, kiállítások sora jelzi ezt. /Bölöni Domokos: "Fiaim, csak énekeljetek!"Ahol mindig szépen szól az ének. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"Szept. 2-án Marosvásárhely 361 lelket számláló evangélikus gyülekezetének nagy napja volt: felszentelték a felújított evangélikus templomot és beiktatták Papp Noémi lelkésznőt. A magyar és német nyelven folyó ünnepi istentiszteleten a templom felújítása kapcsán szóló Mózes Árpád püspök emlékeztetett: Marosvásárhelyen az evangélikus templomot 1960-ban egyik napról a másikra bontották le. /Járay Fekete Katalin: Templomszentelés és lelkészoktatás. A marosvásárhelyi evangélikusok nagy napja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./"

"Szept. 1-jén Káposztásszentmiklós református temploma fennállásának 800. évfordulójáról emlékeztek meg a falu lakói és az elszármazottak, illetve a holland és pilisi vendégek. Káposztásszentmiklós számottevő településének számít, de neve nem szerepel az útjelző vagy az intézmények nevét feltüntető kétnyelvű táblákon. 1968-ban ugyanis a települést a szomszédos falvakkal együtt Nyárádkarácsonyfalvával egyesítették. A holland testvérgyülekezet adományai és a hívek hozzájárulása révén sikerült felújítani a templomot, illetve a papilakot. A munka folytatódik, a jövőbeli feladatok közé tartozik, hogy megszólalhasson az orgona. A 650 lelket számláló református gyülekezetben a születések száma meghaladja a temetésekét. A faluban két óvónő és három tanítónő működik. /(bodolai): "Nevenincs" falu nyolcszáz éves temploma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./"

"A Látó 8-9., augusztus-szeptemberi száma közölte az Erdélyi Magyar Drámapályázat a Millennium jegyében (ERDRAMIL) díjazott munkáit, Hatházi András: A dilis Resner, Kiss Csaba: Hazatérés, Láng Zsolt: Játék a kriptában, Kincses Elemér: Csatorna című színműveit, valamint Balási András tanulmányát (Don Juan imája). A pályázatról Ungvári Zrínyi Ildikó közölt értékelést (Ki legyen az erdélyi magyar drámaíró? - ERDRAMIL-csoportkép indiánnal). /b.d. [Bölöni Domokos]: Kortárs drámák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./"

"Szept. 8-án Koronkán a 200 éves református templom felújítását ünnepelték háladó istentisztelettel. Egy évvel ezelőtt hozzáfogtak a templomjavításához. Sikerült a templom falait, kerítését, orgonáját, csillárját stb. felújítani, az óra még nincs kész, de hamarosan az is működni fog. A szükséges összeg jelentős részét, a Barátok Határok Nélkül holland szervezet keretében a gramsbergeni és De Krim-i gyülekezetek tagjai adakozták. A falu önkéntesei is folyamatosan dolgoztak. Koronka 1200-as lélekszámú gyülekezetének ünnepén jelen volt Pap Géza püspök, valamint a holland támogatók jelentős csoportja. /Korondi Kinga: Felújították a 200 éves templomot. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./"

"Az Európa Tanács jogi bizottsága a múlt héten Párizsban tanácskozott. Napirenden - egyebek között - a Magyarország határain kívül élő magyarokról szóló törvény is szerepelt. Az eredeti terv szerint, Erik Jürgens holland szocialista raportőr javaslatára, szeptemberben kellett volni erről. A jogi bizottság azonban januárra elnapolta a magyar kedvezménytörvény tárgyalását. Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja tájékoztatott arról, hogy ülésen kifejtette az RMDSZ véleményét: román állampolgárok, de identitás, kultúra szempontjából a magyar nemzethez tartoznak. A spanyolországi katalánok hangsúlyozták, hazájukban elfogadott jogi állapot, hogy mindenki ahhoz a nemzethez tartozik, amelyikhez akar. Ugyanezt mondták a hollandok, akik kijelentették, hogy különbség van az emigránsok és a történelmi kisebbségek között, akik feje fölött a határok mozogtak. Frundának sikerült meggyőzni Erik Jürgenst arról, hogy külön tárgyaljanak a hagyományos nemzeti közösségekről, arról, hogy milyen jogok illetik őket meg, és külön arról, hogy kik az emigránsok. Ami a státustörvényt illeti, Jürgens elfogadta a racionális érveket, hogy sokkal egyszerűbb a már létező törvényből kiiktatni azokat az előírásokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, meghagyni azokat, amelyek működnek, és a törvényalkalmazás már beindult folyamatát továbbvinni. Ionel Olteanu román képviselőnek válaszolva kijelentette: nem az az érdeke az Európa Tanácsnak, hogy bíró legyen, pálcát törjön valaki felett, hanem az, hogy, mind Magyarország, mind a szomszédos országok számára elfogadható, és a nemzeti közösségek hasznát szolgáló kompromisszumos megoldást találjon. Ionel Olteanuról az egész román-magyar viszonyt egy feszült, erőltetett, nehezen működő kapcsolatnak állította be a mostani ülésen, Párizsban. Az újságíró /Mózes Edith hozzátette: - Történt ez aközben, amikor a magyar külügyminiszter Romániában éppen "mosolypolitikát" folytatott román kollégájával és magával a miniszterelnökkel. /Mózes Edith: Az Európa Tanács nem bíró akar lenni. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"Rudolf Schuster szlovák államelnök szept. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Ion Iliescu államfő fogadta szlovák kollégáját. A két államelnök találkozója után a hivatalos delegációk is eszmecserét folytattak. Ion Iliescu és Rudolf Schuster jelenlétében a két ország művelődésügyi minisztériumának képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. A szlovák államfő találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint Nicolae Vacaroiu szenátusi, illetve Valer Dorneanu képviselőházi elnökkel. Szlovákia támogatja Románia csatlakozását az Európai Unióhoz, jelentette ki Rudolf Schuster azt követően, hogy találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A szept. 10-én Bukarestben megrendezésre kerülő gazdasági fórum lehetővé teszi a szlovák és a román üzletemberek számára, hogy olyan projektekről tárgyaljanak, amelyek kiegyenlítik a behozatal és kivitel mérlegét. Adrian Nastase közölte, hogy a hét végén részt vesz a CEFTA-tagországok Pozsonyban megrendezésre kerülő kormányfői értekezletén. Rudolf Schuster szept. 10-én Temesvárra utazik, ahol üzletemberekkel és a romániai szlovák közösség képviselőivel találkozik. /Rudolf Schuster Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"A Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Főiskola tízéves hagyománya a nyári szünidőben szervezett egyházszolgálati és népismereti tábor. Az elmúlt években főként a dél-erdélyi szórványvidékeket látogatták: 2000-ben Fehér, 2001-ben Szeben és Brassó megyét. Idén a mozgótábor színhelye Hunyad megye volt. Két éve jelent meg az Algyógyi Nyilatkozat, a szórványban élő több mint hatvan lelkipásztor és magyar értelmiségi nyilatkozata. Egyik céljuk a szórványvidékeken nagy szükség volna kántortanítókra, lelkészekre, magyar népiskolákra. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által vezetett Szent Ferenc Alapítvány megvásárolta Bethlen Gábor szülőházát Marosillyén, és szeretné felújítani azt, lakhatóvá tenni, a szórványban élő gyermekek részére. Ennek a háznak a rendbetételére hívta Böjte Csaba az erdélyi magyar fiatalokat, ide indultak a főiskolások. Az 1992-es népszámlálás óta a Hunyad megyei magyarság lélekszáma 25 százalékkal csökkent, jelenleg 26 ezer magyar él a megyében. A beolvadás felgyorsult. Az okok: a fiatalok elvándorlása, a vegyes házasságok, a gyülekezeti élet lanyhasága, a magyar iskolák, pedagógusok, értelmiségiek hiánya. Nincs magyar iskola Piskiben. Hátszegen a hatvanas években, Rákosdon néhány éve szűnt meg. Sztrigyszentgyörgyön a Bukovinából telepített székelyek is lemondtak anyanyelvű iskolájukról. Sztrigyszentgyörgyön a római katolikus lelkész a nyári szünidőben vasárnapi iskolát szervezett, amelyen több mint harminc gyermeket tanított meg írni-olvasni! /Bölöni Domokos: Szórványtanítók kellenek! Pusztuló magyarság a huszonnegyedik órában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"A Budapesten élő Szekeres Szabolcs, az IID Gazdasági Tanácsadó Kft. vezetőjének anyagi és szellemi támogatásával jött létre a Mezőmadaras Fejlesztési Egyesület. Elkészült egy egyetemi hallgatók helyszíni munkája alapján megírt tanulmány Mezőmadaras település gazdasági tevékenységének modellezése, a mezőgazdaság színvonalának fejlesztése címmel. A mezőgazdasági tanulmányon kívül a Határon Túli Magyarok Hivatalától szociológiai tanulmány elkészítésére kaptak támogatást, az Új Kézfogás Alapítványtól pedig a falu fejlesztési tervére. A Mezőbánd községhez tartozó 1800 lelkes falu, Mezőmadaras a vonzáskörében levő kisebb településekkel közösen már nem itt tartana a fejlődésben, ha maga intézhette volna a dolgait. Az önállóvá válás érdekében az aláírásgyűjtés megtörtént, azt eljuttatták Kelemen Atilla képviselőnek, és azóta is várják, hogy valami elmozdulás történjen. A Pro Professione Alapítványtól céladományként negyvenmillió lejt kaptak, amiből 60 kocsi követ terítettek el a faluba vezető útra. Valamennyi pályázatuk eredményes volt az Illyés Közalapítványnál is, ahonnan irodafelszerelést, számítógépet és nyomtatót nyertek, továbbá egy videovetítő készüléket és tartozékait valamint a Rendhagyó történelemóra kazettáinak beszerzésére szükséges összeget. 800.000 forintos támogatást nyertek egy ifjúsági ház engedélyezési tervének költségeire. Az Illyés Alapítvány jóvoltából a szénáságyi iskola felszerelését egy tévé- és videokészülékkel gyarapították, s az Illyés Alapítványnál sikeresen pályáztak az ingázó gyerekek támogatása érdekében. /Falufejlesztési egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"Románia és Szlovákia reméli, hogy az új budapesti kormány figyelembe veszi a Magyarországgal szomszédos országok által a státustörvény kapcsán megfogalmazott ajánlásokat, jelentette ki Ion Iliescu, illetve Rudolf Schuster szlovák államfő szept. 10-én, sajtótájékoztatón. Schuster hangsúlyozta: nem kell "összesküvést" szőni Magyarország ellen, azonban Szlovákia és Románia is meg szeretnék védeni területüket és polgáraikat és el szeretnék kerülni a diszkriminációt. /Románia és Szlovákia megoldást vár a kedvezménytörvényre. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"Magyarfráta községközpont, a hozzá tartozó településekkel, Szoporral, Berkenyessel, a tanyákkal kb. ötezer lakost számlál, ebből ezerkétszáz körüli a frátaiaké, közülük mintegy száztíz a magyar református lélek, papjuk Balla György fiatal lelkész. Szept. 8-án, vasárnap tartottak szórványtalálkozót a reformátusok. Mezőségi magyarok gyűltek össze a faluban, a Mócshoz tartozó Tótháza, továbbá Mezőméhes, Cegőtelke, Báld, Szentmáté, Szentmóric, Újős, Nagysármás és Mezőpanit és más kisebb falvak reformátusai, fiataljai. A templomban az új úrasztala 1998-ban készült. Magyarfráta felújított temploma, hűséges gyülekezete a megtartó erő. Vetési László országos szórványgondozó megerősítette: "itthont kell teremtenünk a világban - és ez az otthon Istennel kezdődik és végződik." A kun betöréshez kapcsolódik Szent László kútjának a története is. Az egész gyülekezet elsétált a mintegy másfél kilométernyire fekvő kúthoz, annak keserű vizét megkóstolni. /(b.d.) [Bölöni Domokos]: Szórványtalálkozó. Úszólecke a porban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./"

"Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem /Marosvásárhely/ Szentgyörgyi István Tagozatának vezetője elmondta: bővült a beindított szakok száma, a magyar tagozaton rendezőosztály indul hét hallgatóval, a román tagozaton bábművészeti osztályba vettek fel diákokat. Tervek szerint bábművészeti osztályba jövőben a magyar tagozaton is hirdetnek felvételit. A nyáron tizenkét magyar színész hagyta el az egyetem padjait, ugyanannyi hallgatóval kezd az egyetem Szentgyörgyi István Tagozata színészosztályának első évfolyama. A Tanügyminisztérium az intézet fejlesztésére az idén jelentősebb pénzalapokat biztosít, amivel a Pálffy-ház architekturális költségeinek jó részét fedezi. Az intézet megpályázza a ház berendezésére szükséges összegeket, de jelentős a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a Teleki Alapítványon keresztül biztosított 2 millió forintos támogatása. Az egyetem tervezi egy tudományos kutatóközpont létrehozását, a Symbolum című folyóirat további kiadását és tudományos ülésszakok szervezését. /Lokodi Imre: Elkészül a Pálffy-ház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./"

"Az OTV tévéadó kirekesztő vagy ellenséges volt a kisebbségekkel szemben. Szept. 10-én este a C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyíltan uszító, gyűlöletkeltő, rasszista beszéde egyrészt tiltakozást váltott ki a hazai zsidó szervezetek és magánszemélyek részéről, másrészt pedig (vagy ezért?) állásfoglalásra késztette Ion Iliescu államfőt. Az államelnöki hivatal tiltakozó levelet küldött az Országos Audiovizuális Tanácshoz, arra kérve a tanács elnökét, hogy elemezze, hogyan tartja tiszteletben a műsorvezető a hatályos jogszabályokat. Az említett műsor ugyanis a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus, antiszemitizmus hirdetője volt. Az audiovizuális tanács úgy döntött, hogy az OTV megszegte az audiovizuális törvénynek azt az előírását, amely megtiltja a faji, vallási vagy nemi alapon történő gyűlöletkeltést tartalmazó műsorok közvetítésé, emiatt visszavonták az OTV működési engedélyét, és arra kérik a kábeltelevíziós társaságokat, hogy iktassák ki a programcsomagokból az OTV-t. /(i): Visszavonták az OTV működési engedélyét. A vád: rasszizmus, erőszak- és gyűlöletkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa állásfoglalásában támogatja az Audiovizuális Tanács döntését, hogy büntető intézkedést hozott az OTV adásaiban elhangzó fajgyűlölő, xenofób, antiszemita kijelentések miatt. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"

"A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Szept. 13-án Marosvásárhelyen a városban levő Köpeczy-ház ügyében tartott sajtóértekezletet dr. Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke. Kincses Előd képviseli annak a családnak a leszármazottait, akik az ingatlant visszakövetelik. Az ingatlanra szemet vetett a kormánypárt, az "RMDSZ-beli hűségeseik pedig ezzel az épülettel próbálják megjutalmazni a PSD-t" - jegyezte meg Kincses Előd. Ha a kormánypárt él a törvény biztosította jogával és 1990-es leltári áron megvásárolja az ingatlant 500.000 lejért, ez "merényletet" jelent az állami költségvetés ellen. A sarokház ugyanis mai áron legkevesebb 4 milliárd lejt ér. Kincses hozzátette, míg ő már két székházat is szerzett az RMDSZ számára, Borbély László és a jelenlegi megyei RMDSZ-elnök, a protokollumba foglalt megegyezés alapján a PSD részére szerzik meg a székhelyet. Az Ádám család leszármazottai jelenleg Izraelben, Németországban és az Egyesült Államokban élnek, de az ingatlan-visszaszolgáltatásra vonatkozó 10-es törvény alapján visszaigénylési kérelmüket benyújtották a polgármesteri hivatalhoz. "Remélem, ha az RMDSZ tudomást szerez arról, hogy a holokauszt egyik áldozatának ingatlanjáról van szó, nem támogatja a PSD követelését" - jelentette ki Kincses Előd, hozzátéve, hogy a család ragaszkodik az ingatlan természetbeni visszaszolgáltatásához. Amennyiben visszaigénylésüket elutasítják, az európai igazságügyi fórumokhoz fordulnak. Minderre Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ elnöke leszögezte: "Az RMDSZ támogatja a PSD-t abban, hogy mint minden más pártnak, neki is legyen székháza. Teljesen törvényes, és lehetőleg olyan megoldást fogunk keresni, ami senkit sem zavar. Úgy tudom, hogy az Ádám család kárpótlásba is beleegyezne, bár erről még nincs konkrét adatom." "Meglehet, hogy Kincses Elődnek ilyenek az információi, de nem ez az első eset, hogy nem jók az információi." /(antalfi): Konfliktushelyzet az Ádám leszármazottak ingatlanigénye körül. Kincses hatalmi manipulációt sejtet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"

"Bihardiószegen ünnepélyes keretek közötti visszaállítják Kossuth Lajos mellszobrát. Bihardiószeg magyar közössége Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójának tiszteletére a Bihar megyei RMDSZ támogatásával állíttatja vissza eredeti talapzatára az 1946-ban onnan eltávolított mellszobrot. Kossuth mellszobrának tervezője és szobrásza Gerenday Béla volt. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla szövetségi elnök. /Kossuth-szobor Bihardiószegen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"

"Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tanácstermében a házigazda, Baricz Lajos plébános mutatkozott be újra szerzőként. Rövid idő leforgása alatt immár harmadik verseskönyvét tehette le az olvasók asztalára. Az Isten tenyerén című könyv egy őszinte ember vallomásai istenkeresésről, Jézus iránti szeretetről, Mária-kultuszról. /(nk): Élet és szolgálat Isten tenyerén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"

"Debrecenben az Erdély-történeti Alapítvány kiadásában három érdekes forráskötet is napvilágot látott (még 2001-es impresszummal) az 1820-as Cziráky-féle összeírás parasztvallomásaiból. Az első kötetben Udvarhelyszékiek vallanak, a második és harmadik darab viszont már Marosszékről hoz újabb érdekes és változatos tudnivalókat. A kötetbe felvett vallomások szerint 120 település helyzetéről faggatták a kérdezőbiztosok a falusbírákat, szabad parasztokat. 120 faluban az 1820-ban létező 126 Maros széki helység közül. Az aszály, az éhínség, az elvándorlás miatt a császári hatóság még egyszer nekigyürkőztek az erdélyi úrbéri rendezésnek. 1769 óta többször is kísérlet történt a kötelezettségek tisztázására elvi alapon, de a Gubernium, a kijelölt bizottságok, a földesurak és helyi notabilitások, országgyűlés mindenkor sikerrel álltak ellen Bécs szándékának. 1848 előtt ez a legfontosabb adatforrás az egyes falvak gazdasági és társadalmi életére nézve. /Sebestyén Mihály: Falvaink állapotáról 1820-ban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"