Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Európa Tanács /ET/
1708 tétel
1995. március 22.
A szenátus márc. 21-én ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet Melescanu febr. 1-jén írt alá Strasbourgban. Szinte mindegyik felszólaló támogatásáról biztosította a dokumentumot, hozzátéve, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Románia számára. /Új Magyarország, márc. 22./
1995. március 22.
Iliescu elnök márc. 21-én ismét kifejtette a rádióban, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Románia számára. /Népszabadság, márc. 22./
1995. március 22.
Márc. 22-én tartották meg az RMDSZ bukaresti székházában a kéthetente szokásos sajtótájékoztatót. A téma az alapszerződés volt. Markó Béla egyfajta fura amnéziára hívta fel a figyelmet. A román politikai pártok vezetői, a sajtó nagy része megfeledkezett arról, hogy az elmúlt években is, idén pedig különösen durva támadások érték a magyarságot, az RMDSZ-t a márc. 15-i megemlékezések kapcsán. Sajnálatos, hogy az alapszerződést nem írták alá. Sajnálatos, hogy a kormány ellenzi az ET 1201-es ajánlásának elfogadását, annak ellenére, hogy két éve, Románia ET-be való felvétele előtt, minden parlamenti párt, minden felelős politikai tényező, a külügyminiszter elfogadta és írásban kötelezettséget vállalt a teljesítésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 497. sz./
1995. március 22.
A horvát-magyar kisebbségvédelmi egyezmény véglegesített változatát cserélte ki márc. 21-én Budapesten Smiljan Simac külügyminiszter-helyettes és Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, miután a múlt héten megállapodtak a tizennyolc cikkelyből álló dokumentum és a preambulum tartalmáról. Törzsök Erika elmondta, hogy az egyezményben mindkét ország szavatolja a területén élő horvát, illetve magyar kisebbségek európai normák szerinti életfeltételeit, anyanyelvi, kulturális és vallási identitásuk megőrzését. A dokumentum tartalmazza az ET 1201-es ajánlását. /Népszabadság, márc. 22./
1995. március 23.
Az utóbbi öt év legnagyobb diplomácia kudarcának nevezte Frunda György szenátor az RMDSZ márc. 22-i bukaresti sajtóértekezletén az alapszerződés aláírásának meghiúsulását. Markó Béla emlékeztetett: a román vezetés két éve írásban elfogadta az ET 1201-es ajánlását, amelyet most idejétmúlt dokumentumnak tartanak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 497. sz./ Markó Béla szétosztotta az újságíróknak az ajánlást felvállaló korábbi román állásfoglalásokat. /Népszabadság, márc. 23./
1995. március 24.
Varga Attila tanulmányában /A nemzeti kisebbségek kérdése a nemzetközi jogban és politikában/ visszatekint a háború utáni kezdetre: az ENSZ a Gazdasági és Szociális Tanács hatáskörébe utalta a kisebbségi kérdést. A Tanács 1946. jún. 21-i határozatában engedélyezte az Emberi Jogok Bizottságának, hogy albizottságot létesítsen a kisebbségvédelemmel kapcsolatos kérdések tanulmányozására, így jött létre a Diszkrimináció és Kisebbségvédelmi Albizottság, amely 1967-ben a nemzeti kisebbségek helyzetének felmérésével bízta meg Francesco Capotorti olasz jogi szakértőt. Legfontosabb forrásai a kormányok által készített jelentések voltak. Capotorti az alapfogalmak tisztázását is célul tűzte ki. Ugyanez az albizottság 1989-ben felkérte Abjörn Eide-t, hogy készítsen jelentést a kisebbségi kérdés békés és előremutató tapasztalatairól. - A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi dokumentumok: EBEÉ koppenhágai dokumentuma /1990/, az ENSZ Közgyűlésének nyilatkozata /1992/, az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása és az ET kisebbségi keretegyezménye /1995/. /A Hét (Bukarest), márc. 24./
1995. március 27.
Márc. 24-én Vacaroiu miniszterelnök tájékoztatta a parlamenti pártokat a román küldöttségnek az európai stabilitási paktum párizsi értekezleten való részvételéről. Az RMDSZ-t Tokay György képviselte. A miniszterelnök kifejtette, hogy nem fogadják el az ET 1201-es ajánlását. Vacaroiu érvelése mellett a Liberális Párt`93 és az RMDSZ kivételével valamennyi párt felsorakozott. Tokay György kifejtette, hogy Románia ezzel a merev állásponttal távolabb került az euroatlanti integrációtól. Két éve a román kormány és a pártok elfogadták az 1201-est, ez a román külpolitika szavahihetőségét befolyásolja. - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja közleményében felhívást intézett az MSZP-hez: vállalják fel ők is a történelmi felelősséget annak érdekében, hogy a két ország közötti kapcsolatok megszilárduljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1995. március 27.
1993-ban, Románia Európa Tanácsba felvételekor a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a többi nyilatkozatban adta beleegyezését az ET 1201-es ajánlása és a nyelvi charta elfogadására, most azonban hallani sem akarnak ugyanerről. Markó Béla ezt szóvátette a parlamentben, a válasz csak ennyi volt: Na és... Romániában az 1201-es csak ürügy, hogy az aláírásra ne most kerüljön sor, mert a román-magyar ellentét választási tőkeként kiaknázható. Az ellenzéki erők is sietve fölsorakoznak a kormány mögé. Márc. 24-re a kormány tárgyalásra hívta a pártokat, ahol a román pártok mind hitet tettek a kormány álláspontja mellett. /Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 27./
1995. március 31.
"Iliescu elnök Rómában tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan, mert csak ajánlásról van szó, továbbá "az etnikai-területi autonómia szeparatista víziójának koncepcióját" fogalmazza meg. A jelenlegi magyar kormány jóval realistább, mint elődje volt, állapította meg a román elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2., Népszabadság, márc. 31./"
1995. április 5.
"Magyarország számára sem sürgős a magyar-román alapszerződés, reagált ápr. 4-i sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő a legutóbbi bukaresti állásfoglalásra. A magyar fél számára értelmezhetetlenek az 1201-es ajánlással kapcsolatos megfogalmazások, például "az etnikai identitás primitív formáit szorgalmazó erők" kitétel Traian Chebeleu szóvivő nyilatkozatában. Szentiványi emlékeztetett arra, hogy Románia ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. /Új Magyarország, ápr. 5./"
1995. április 10.
Ápr. 7-én a Demokrata Párt bukaresti székházában tartott sajtóértekezlettel zárult az MSZP Szabó Vilmos vezette küldöttségének romániai látogatása, ahol mind Szabó Vilmos, mind Victor Bostinaru, a DP alelnöke hangsúlyozta, hogy megerősítik pártközi kapcsolataikat az ET-ben is. A két párt érdeke a két ország közötti történelmi megbékélés. Az MSZP ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1995. április 12.
Miguel Ángel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke ápr. 10-én Bukarestbe érkezett, fogadta Iliescu elnök. Martínez egy hetet tölt Romániában. Kijelentette, hogy a kisebbségi probléma Romániában jóval összetettebb kezelést igényel, mint más országokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1995. április 12.
Miguel-Angel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Romániában van kisebbségi probléma. /Magyar Hírlap, ápr. 12./
1995. április 13.
Az MSZP küldöttsége, élén Csintalan Sándorral ápr. 12-én Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezetőivel. Az alapszerződéssel kapcsolatban Csintalan Sándor kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlásától nincs visszalépés. Az MSZP küldöttsége találkozott az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének vezetésével is. Csintalan Sándor elutasította azt a feltételezést, hogy a Szociáldemokrata Tömörülés jelentkezése vagy találkozásuk az RMDSZ egysége ellen irányulna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14., Magyar Hírlap, ápr. 13./
1995. április 15.
Ápr. 14-én több román lap vezető helyen ismertette Miguel-Angel Martíneznek, az ET parlamenti közgyűlése elnökének nyilatkozatát. Szerinte az ET 1201-es ajánlás már túlhaladott, szerepét a kisebbségi keretegyezmény vette át. Vacariou miniszterelnök is fogadta Martínezt, aki kijelentette: véget kell vetni Románia megfigyelésének. Látogatása során ugyanis tapasztalta, hogy az ország elkötelezte magát a demokrácia mellett. /Magyar Hírlap, ápr. 15./
1995. április 18.
Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke ápr. 17-én hagyta el Bukarestet. Ellentmondásos nyilatkozatait bőven idézték. A román sajtóban olyan kép alakult ki, hogy Martínez elkötelezett a román ügy iránt. Ezért a repülőtéren adott interjúját elhallgatták a román lapok. Alapszerződések kellenek mind magyar-román, mind román-ukrán viszonylatban. Martínez járt Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem díszdoktorává avatták, de - külön kikötésének megfelelően - nem találkozott Funar polgármesterrel. /Magyar Nemzet, ápr. 18./
1995. április 20.
Az SZDSZ küldöttsége /Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ külügyi szóvivője, Bretter Zoltán képviselő és Mátrai Julianna, a párt külügyi tanácsának titkára/ romániai látogatáson volt. Eörsi Mátyás Bukarestben találkozott Melescanu külügyminiszterrel, valamint a szenátus külügyi bizottságának elnökével, Sergiu Nicolaescu filmrendezővel. Az SZDSZ küldöttsége találkozott testvérpártjaival és az ellenzéki pártokkal. A Liberális Párt`93 elítélte a kormányt és elfogadta az ET 1201-es ajánlást. /Magyar Nemzet, ápr. 20./ Az SZDSZ küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómiát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. /Magyar Hírlap, ápr. 20./
1995. április 22.
Közleményben fejtette ki álláspontját a magyar-román alapszerződéről a Polgári Szövetség Pártja. A liberális tömörülés szerint az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. /Magyar Hírlap, ápr. 22./
1995. április 22-23.
A képviselőház ápr. 18-án ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet febr. 1-jén írt alá Románia és Magyarország is Strasbourgban. Az RMDSZ-frakció nevében felszólaló Zsigmond László képviselő kifejtette: az RMDSZ támogatja a dokumentum elfogadását, de ezt minimális követelményrendszernek tekinti. A nemzetiségekkel való bánásmódnak olyannak kell lenni, mint Finnországban, ahol a svédek a lakosságnak csak 6 százalékát teszik ki, mégis a svéd nyelv is hivatalos nyelv, és a svédeknek autonóm tartományuk van abban az országrészben, ahol élnek. Zsigmond László alig tudta befejezni felszólalását, a román képviselők felháborodott közbekiabálásai miatt. Madaras Lázár képviselő ápr. 19-i felszólalásában elmondta, milyen nehéz helyzetben van Brassóban a magyar oktatásügy. Az ipari iskola nem hajlandó magyar nyelvű IX. osztályt indítani, eltávolítják a magyar tanfelügyelőket, leváltották Bartha Juditot, a zajzoni általános iskola igazgatónőjét és a brassói kisegítő iskola igazgatóját, Orbán Gábort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 24.
Adrian Moruzi, Brassó polgármestere kihallgatást kért Iliescu elnöktől. Az ellenzéki politikus arra kívánja figyelmeztetni az államfőt, hogy Romániát kizárhatják az Európa Tanácsból, ha a kormány folytatja az ellenzéki polgármesterek leváltását. /Magyar Hírlap, ápr. 24./
1995. április 26.
Frunda György RMDSZ-szenátor ápr. 24-től részt vesz az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán, Strasbourgban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 519. sz./
1995. április 26.
Budapesten ápr. 25-én megkezdődtek az alapszerződéssel kapcsolatos magyar-román szakértői tárgyalások, amelyek 26-án folytatódnak, tájékoztatott Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Abban a hat kérdésben próbálják közelíteni az álláspontokat, amelyekben márciusban nem tudtak megállapodni. A hat kérdés egyike az, hogy Románia nem fogadja el az ET 1201-es ajánlását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Magyar Hírlap, ápr. 26./
1995. április 27.
Ápr. 26-án Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet a Bársony András, a magyar képviselőcsoport vezetője és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be, hogy a szervezet tagállamainak el kell fogadni az 1201-es ajánlást. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27., Új Magyarország, ápr. 27./
1995. április 27.
Traian Chebeleu ápr. 26-i sajtótájékoztatóján nyilatkozatot olvasott fel Martínez ET-politikus bukaresti kijelentéseiről és súlyos vádakkal illette Magyarországot: arra ösztönzik a romániai magyarokat, hogy tagadják meg az ország alkotmányának alapvető előírásait. /Népszabadság, ápr. 27./
1995. április 27.
"Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Romániában azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, ápr. 24-i strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy soha nem minősítette halottnak az 1201-es ajánlást, s a nemzeti kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. /Magyar Nemzet, ápr. 26./ Az ápr. 26-i román lapok már-már gyalázkodva emlegették Martínezt. Az Evenimentul Zilei főszerkesztője, Ioan Cristou azt írta, hogy Bukarestben tejben-vajban fürösztötték Martínezt, amelytől "mély álomba szenderült és csak Strasbourgban ébredt fel a valóságra, hogy megtegye nyilatkozatát". Az 1201-es ajánlás "bennünket, románokat lehetetlen helyzetbe hoz, mivel mind Nicolae Vacaroiu miniszterelnök, mind Ion Iliescu elnök kategorikusan állást foglaltak az ajánlás ellen, és így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök." Az államelnökséghez közel álló Dimineata "Ángel levágott szárnyakkal" címmel azt fejtegeti, hogy Martínez pálfordulása "szárnyakat adott az irredentizmusnak". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ "
1995. április 28.
Horn Gyula miniszterelnök ápr. 26-án rövid látogatásra Strasbourgba, az Európa tanács székhelyére érkezett. Beszédet mondott az ET parlamenti közgyűlésének ülésén. A beszéd után képviselői kérdések következtek. A kormányfő elmondta, hogy a magyar-román alapszerződés kulcskérdése az 1201-es ajánlás. Cáfolta a magyar kisebbségek szeparatista céljaira vonatkozó vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
1995. április 28.
"Ápr. 27-én az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök és a többi vezetők örömmel üdvözölték az ET 1201-es ajánlásának megerősítését. Az ajánlás nem sérti Románia egységét és területi integritását. "Ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok - valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény - kérdőjelezik meg, illetve tagadják, akik korábban, Románia ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt." - hangsúlyozta Markó Béla. Mátis Jenő a Magyar Ifjúsági Tanács megalakulását méltatta, hasonló, reprezentatív szervezet eddig nem volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30., Magyar Hírlap, ápr. 28./"
1995. április 28.
Ápr. 27-én a legtöbben a Liberális Párt`93 vezetőjének, Horia Rusunak a sajtóértekezletére mentek el, amelyen az ellenzéki politikus kijelentette, hogy pártja szívből köszönti az ET 1201-es ajánlásának strasbourgi megerősítését. Ugyanezen a napon Adrian Nastase parlamenti elnök sajtótájékoztatóján a kormány álláspontját ismertette: az 1201-es továbbra sem jogi norma, nem olyan sürgős megkötni az alapszerződést. Nastase bírálta Magyarország kisebbségpolitikáját. Szerinte eredményesebb a magyar lobby. /Magyar Nemzet, ápr. 28./
1995. április 28.
"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője 1993 márciusában vitába keveredett Traian Chebeleu elnöki szóvivővel. Akkor Chebeleu leszögezte, hogy a normák, "amelyeket Romániának be kell tartania, ha megszerzi az európai tanácsi tagságot, magában foglalják tényleg az 1201-es dokumentum által tartalmazottakat is, de egészükben és nem azokat, amelyeket ön, főszerkesztő úr, kivonatolt és "adaptált" a Romániai Magyar Szó olvasói fogyasztására." Tehát 1993-ban Románia egészében elfogadta az 1201-est. Azóta az ország ET-taggá vált, elkötelezve magát az 1201-es életbe léptetésére. A felvétel után megfeledkezett ígéretéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"
1995. április 30.
"A bukaresti Adevarul ápr. 29-i számában "Romániának nincsenek képviselői Strasbourgban!" címmel Dumitru Tinu főszerkesztő azt vetette az ET parlamenti közgyűlésén részt vett román küldöttség szemére, hogy hagyták, a közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök lehessen a közgyűlés hőse a "magyarbarát lobby által erőteljesen megdolgozott testület"-ben. A legnagyobb példányszámú napilapban, az Evenimentul Zileiben Ion Cristoriu főszerkesztő úgy vélekedik, hogy Románia az 1201-es ajánlás megerősítése esetében saját hibás számítása miatt járt pórul. /Vasárnapi Hírek, ápr. 30./"