"Sepsiszentgyörgyön a helyi román nyelvű napilap közli a Kovászna Megyei Románok Pártjának /Partidul Romanilor Covasnene/ az Európa Tanácshoz intézett memorandumát, felsorolva az itt élő román "kisebbség" jogfosztottságát. Ez az "ellenmemorandum" csak a feszültségkeltést szolgálja. /Ellenmemorandum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Veress Bulcsú, Christopher Dodd szenátor egykori emberi jogi szakértője Tőkés Lászlóhoz írott levelében fejtette ki véleményét a Neptun-ügyről. Néhány "magánember" alkalmanként összeverődik egy-egy luxusüdülőben diskurálni a romániai kisebbségek helyzetéről. Soványka látszatengedményeket közölnek a kormányzati "magánemberek", a résztvevők harsány hozsannázása mellett. Az amerikaiak hiszékenyek, fogalmuk sincs a bizánci kultúráról, ahol a tárgyalás sikerének mércéje az, hogy mennyit sikerül hazudni a partnernek. Az amerikai külügyes a zavartalan viszonyt szereti, nem érti, mit számít az, hogy milyen nyelven tanul a gyermek. Azután jön a PER /Project on Ethnic Relations/, felsorakoztatják a bértapsolókat, David Binder cikket ír, jöhet a divide et impera taktikája, le kell választani a radikálisokat - Azokkal, akik a jogoktól akarják megfosztani az embereket, azokkal nem lehet kompromisszumot kötni. Ezért tartja Veress Bulcsú helyesnek Tőkés László útját. /Veress Bulcsú: "Kellemetlenek vagytok, mert ragaszkodtok a jogaitokhoz." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

Magyarországnak és Romániában élő kisebbségeknek egyaránt érdeke, hogy Románia az Európa Tanács teljes jogú tagja legyen, de úgy, hogy számonkérhető garanciát vállalva teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. Ebből a szempontbók kiindulva fogalmazott meg ajánlásokat a román felvételt illetően Budapesten az Országgyűlés külügyi bizottsága. /Ajánlások a román felvételt illetően. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

Jeszenszky Géza külügyminiszter a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Romániában él a Magyarország után második legnagyobb magyar közösség. A két ország között növekvőek a gazdasági kapcsolatok, jelentős az utasforgalom. Jeszenszky bemutatta az 1990 utáni magyarországi kedvez változásokat. Szerinte több szó esik a két ország közötti feszültségről, mint a két ország kapcsolatai terén mutatkozó biztató jelekről. A két ország közötti katonai bizalomerősítés területén példamutató eredmények születtek, mindenekelőtt a nyitott égbolt egyezmény. Mintegy ezer romániai székhelyű vegyesvállalat működik. Megnyíltak a kulturális intézetek. Pécsett aktív a Magyar-Román Baráti Társaság, Kolozsváron az Interetnikai Társaság, illetve a bukaresti Dialógus Csoport. A két ország között nincs határvita. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő magyar kisebbség a maihoz képest jóval több iskolával, intézménnyel és vagyonnal rendelkezett. 1947-ben még működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. Jelenleg az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ által készített, Romániában az Európa Tanácsba felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikákat. A külügyminiszter nagyon fontosnak tartja a két ország közötti viszony rendezését, de lehetetlennek érzi, hogy a két országban élő magyar, illetve román kisebbség feje fölött, megkérdezésük nélkül próbálják a viszonyt javítani. - Rendkívül sürgető feladat a határátkelőkön kialakult helyzet megváltoztatása. Míg Magyarországon az utas perceket, legrosszabb esetben fél órákat tölt el, a román oldalon a személyforgalom több órát, a teherforgalom napokat igényel. Új átkelőhelyeket kell nyitni, pontosabban a kommunista rendszerben megszüntetett átkelőhelyeket újból megnyitni. Ugyancsak szükséges a diktatúra idején bezárt főkonzulátus újramegnyitása. Sok még a teendő. A két néptörténelmének dokumentumait kutathatóvá kell tenni, a történelmi emlékeket meg kell becsülni. /Orvosolni kell a vélt vagy valós panaszokat. A magyar külügyminiszter nyilatkozata a Rompres hírügynökségnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

Szept. 25-én Strasbourgba, az Európa Tanács ülésére utazott a román küldöttség, köztük van Frunda György szenátor, de ott van Paunescu szenátor is. /Magyar Hírlap, szept. 27./

Az Európa Tanács /ET/ közgyűlése szept. 28-án felvette tagjai sorába Romániát. Magyarország tartózkodott a szavazásnál. /A hivatalos felvételt a külügyminiszteri bizottság hagyja jóvá./ A döntés előtti vitában csak a holland és az osztrák képviselő foglalt állást a felvétel ellen. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a román részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban. A határozathoz kilenc módosító indítványt és három módosítást kiegészítő indítványt nyújtottak be, ezeket a közgyűlés megszavazta. Ennek értelmében az ET felszólította Romániát, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával, illetve a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot, ajánlja, hogy fogadjon el új kisebbségi, illetve oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat, továbbá lépjen fel az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, javítsa a börtönviszonyokat, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt fogva tartottakat. /Döntés Strasbourgban. Romániát felvették az Európa Tanácsba. = Új Magyarország, szept. 29., kiegészítő javaslatok teljes szövege: Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Az RMDSZ közleményben foglalt állást Románia Európa Tanácsba történt felvételéről. Az RMDSZ szerint ez a lépés lehetőséget ad az országnak arra, hogy a jogállam kiépítésével, a kisebbségi kérdés rendezésével beilleszkedjék az általános európai jogrendbe. Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázta, hogy a többpontos feltételrendszer nagyrészt megegyezik az RMDSZ által az ET-hez eljuttatott memorandumának kitételeivel. Az RMDSZ ismételten sürgette a magyar-román kerekasztal összehívását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az RMDSZ a strasbourgi döntésről. = Magyar Hírlap, szept. 30./

Azután, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megszavazta Románia felvételét, a BBC román adásának nyilatkozott Frunda György szenátor, aki részt vett az ET ülésén. Kifejtette: első ízben fordul elő, hogy az ET ennyi feltételt szabjon egy felvett országnak. Frunda elégedett a döntéssel, a Halloven-féle monitorizálási eljárással. /(cseke): Frunda György szerint Strasbourgban Románia jövője kapott bizalmat. = Magyar Nemzet, szept. 30./

"Az RMDSZ üdvözli Románia ET-felvételét, erősítette meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke a párt sajtótájékoztatóján, majd az újságírók rendelkezésére bocsátotta az RMDSZ erről szóló közleményét. "Csupán az Európa Tanács felvételi határozatában szereplő indítványok tiszteletben tartásának szigorú ellenőrzése vezethet a fő problémák megoldásához" - hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ közleménye bírálta Iliescu elnök szlovákiai beszédét, mert az ellentmond azon ígéretnek, hogy tiszteletben tartják az ET elveit. Iliescu ugyanis beszédében megkérdőjelezte az ellenőrző mechanizmus létjogosultságát Romániával szemben. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1. ? az RMDSZ közleménye: Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"A szenátus elfogadta Románia ET-felvételéről a beterjesztett egymondatos törvényjavaslatot, miszerint Románia "elfogadja az ET szabályzatát." A ratifikálás során a kormánypártot, a Társadalmi Demokrácia Pártját képviselő Ioan Solcanu a Románia felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Ezt a nézetét támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A Strasbourgból hazaérkezett Adrian Nastase, a parlament képviselőházának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Romániában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke túlzottnak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltételeket. /Bogdán Tibor, Bukarest: túlzott az ET. = Magyar Hírlap, okt. 2./"

Az ET miniszteri bizottsága okt. 4-i ülésén felvette tagjai sorába Romániát. Magyarország tartózkodott. A felvétel formális volt, mert a felvétel az ET közgyűlésén már eldőlt. Nem sikerült átvinni a határozatba azokat a javaslatokat, amelyeket az ET parlamenti közgyűlése szükségesnek tartott, ugyanis Franciaország visszautasította Dánia, Hollandia, Svájc és Belgium erre vonatkozó javaslatát. /Nem szerepelnek garanciális kikötések a határozatban. = Magyar Hírlap, okt. 5./

Teodor Melescanu külügyminiszter a Romániai Magyar Szónak adott interjújában értékelte Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatását: történelmi eseményt jelenthet, ha mindkét fél konkrét akciók, intézkedések révén kihasználta a látogatás nyomán létrejött lehetőségeket. A magyar fél kész a határok sérthetetlenségének az alapszerződésbe beiktatására, a helsinki záróokmányra utalással. A kisebbségi kérdéssel kapcsolatban a román fél hajlandó olyan megszövegezésre, hogy kötelezettséget vállal a nemzetközi normák tiszteletben tartására. Melescanu a Balladur-tervet is említette, szerinte a magyarországi választások előtt aláírják az alapszerződést. Románia ET-be való felvételekor kilenc ajánlást is magszavaztak. Az ajánlások nem kötelező jellegűek, mondta, de azokat végre kell hajtani. Szerinte alkotmánymódosításra nincs szükség, egyes törvényeket viszont módosítani kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Okt. 6-án Mircea Geoana szóvivő hazafias érzelmektől fűtött hangon sajtóértekezleten ismertette Románia felvételét az Európa Tanácsba /ET/. A szóvivő nem említette azt, ami a preambulumban szerepel: az ET-felvételre a vállalt kötelezettségek teljesítése esetén kerül sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Okt. 7-én Bécsben ünnepélyesen megtörtént Románia belépése az ET-be, Teodor Melescanu külügyminiszter mondott beszédet, majd letétbe helyezte a csatlakozási okmányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./

Bécsben okt. 8-án befejeződött az Európa Tanács csúcsértekezlete a dokumentumok s a nyilatkozat elfogadásával. Az elfogadott egyik függelék a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért szállt síkra, hangsúlyozva, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbséghez tartozók védelmét. Az álalmoknak szavatolniok kell a törvény előtti egyenlőséget, tartózkodást a hátrányos megkülönböztetéstől, az egyenlő esélyek biztosítását. A kisebbséghez tartozók használhatják mind a közéletben, mind a magánéletben anyanyelvüket, szögezte le ajánlásként a függelék. Az ET állam-és kormányfői találkozóján Romániát Iliescu elnök képviselte. Az ET megalakulása óta először tartott kormányfői összejövetelt. /A kisebbségi jogok tiszteletben tartása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

"Nemrég a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI felügyeletét ellátó parlamenti csoport tagjai Németországba látogattak, köztük volt Szabó Ferenc Károly RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hasznos volt, hogy három napon át tanulmányozhatták a hírszerzés ellenőrzését. Telefonok lehallgatása vagy levelek ellenőrzése - például terrorista cselekmények megelőzéseként- csak a felügyelő bizottság engedélyezésével lehetséges. Romániában parlamenti csoportjuk csak most kezdi megismerni az SRI működését. Súlyos fogyatékossága a törvénykezésnek, hogy egyelőre nincs olyan jogszabály, hogy minden hírszerző szervezet parlamenti ellenőrzés alá kerüljön. Eddig csak az SRI került ilyen felügyelet alá. De feltérképezik a többi szervezetet is: a Külföldi Hírszerző Szolgálat tevékenységét semmilyen törvény nem szabályozza, a Belügyminisztérium titkosszolgálata, a híres 0215, amely szintén homályos körülmények között jött létre. A köztársasági elnök testőrségének is van hírszerző részlege, azután ott van a katonai kémelhárítás szervezete. ? Egyik szervezetnek sem a lakosság megfigyelése a feladata, de törvényes szabályozás hiányában fennállhat a lakosság jogainak megsértése. Az Európa Tanács felrója, hogy ezek katonai jellegű szervezetek. /Sike Lajos: "Még csak a kirakatot ellenőriztük" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./"

Megdöbbenést váltott ki Budapesten Ion Iliescu elnök beszéde, amelyet a Dimineata okt. 9-10-i száma közölt, kezdte okt. 12-i sajtóértekezletét Hermann János külügyi szóvivő, majd emlékeztetett rá, hogy a román-magyar külügyminiszteri találkozót mindkét ország kedvezőnek minősítette, a magyar kormány nem gördített akadályt Románia ET-tagsága elé. Hermann János elmondta, hogy amikor Jeszenszky Géza külügyminisztert fogadta Iliescu elnök, akkor az elnök kifejtette, hogy a magyar politika kötődése a határon kívüli magyar kisebbséghez hasonlatos a Hitler által alkalmazott gyakorlathoz, amikor a kisebbséggel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató szerepét. Jeszenszky visszautasította ezt az otromba vádat, de a jó légkör megóvása érdekében nem adott nyilvánosságot ennek a vádaskodásnak. /(pietsch): Hitleri hasonlat. Megdöbbenés Iliescu beszéde miatt. = Magyar Nemzet, okt. 13./

Okt. 11-én a magyar történelmi egyházak Kolozsváron tanácskoztak, ennek eredményeképpen nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ápr. 27-én valamennyi felekezet tárgyalt Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárság székhelyén. Ekkor egységesen elutasították a felekezeti oktatás magánoktatássá minősítésének javaslatát, továbbá azt a szándékot, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása ne szerepeljen a vallásügyi törvényben. A következő tárgyaláskor, szept. 23-án értesültek arról a magyar történelmi egyházak képviselői, hogy előzőleg a többi felekezettel már tárgyaltak és azok elfogadták, hogy a felekezeti oktatás magánoktatásként szerepeljen a tervezetben. A magyar történelmi egyházak ehhez nem járulnak hozzá, továbbra is követelik az egyházi iskolák visszaadását, felekezeti iskolahálózatot akarnak az óvodától az egyetemig, anyanyelven. Ugyanígy az egyházi vagyon visszaadását is kérik. Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az Európa Tanács Románia felvételéről szóló okmányának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására hívja fel a román kormányt. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A görög katolikusok visszakapták a George Cosbuc Líceum épületének tulajdonjogát, a nagyváradi református püspökség pedig hiába perli vissza a hívei által épített székházat. /Nits Árpád: A görög katolikusok visszakapták egyik iskolájukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Ugyanekkor, okt. 11-én, a Romániai Magyar Egyházak Állandó Értekezletének tanácskozásán jóváhagyólag tudomásul vették az RMDSZ által az Európa Tanácsnak /ET/ benyújtott memorandumot, megjegyezve, hogy az egyházzal foglalkozó részt írónak kevés köze lehet az egyházakhoz. Szükséges, hogy az RMDSZ vezetői minden egyházi főhatóságot felkeressenek. /Előterjesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Okt. 15-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Elemezték az ET ajánlásaival kapcsolatos tennivalókat. Határozatot hoztak a Memorandum-kerekasztal megszervezésére, valamint a Demokratikus Konvencióval való tárgyaláshoz szükséges dokumentáció összeállítására. Készül a kisebbségi törvénytervezet, ajánlásokat dolgoztak ki. /Készül a kisebbségi törvénytervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A lap közölte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése véleményezésének szövegét Románia tagfelvételi kérelméről. A Közgyűlés felhívta a román hatóságok figyelmét a hatalmi ágak szétválasztására és a helyi közigazgatási szervek szabad működési feltételeinek biztosítására. A Közgyűlés elvárja annak megszüntetését, hogy egy miniszter utasítást adhasson a bíráknak. Közgyűlés felkéri a román kormányt, hogy szolgáltassa vissza az egyházi tulajdonokat és biztosítsák egyházi iskolák alapítását és működését, különös tekintettel a kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvi oktatásra, továbbá vizsgálják felül azon személyek szabadon bocsátásának ügyét, akiket politikai, illetve etnikai okok miatt börtönöztek be. A Közgyűlés javasolja, hogy fogadják el vállalt kötelezettségeikkel és az 1201-es /1993/ ajánlással összhangban a nemzetiségi és oktatási törvényt, írják alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. /Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése véleményezése Románia tagfelvételi kérelméről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A vallásügyi államtitkárság által módosított kultusztörvény tervezetének jogsértő kitételei ellen emeltek szót az erdélyi magyar történelmi egyházak a bukaresti református templomban megtartott okt. 21-i értekezletükön. Úgy határoztak, hogy szükség esetén az ET-hez fordulnak. /Magyar Hírlap, okt. 22./

Az Orient Expressz közölte a Nastase-Frunda levélváltást. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Frunda Györgyhöz írt levelében leszögezte, hogy Strasbourgban az ET rendezte a sajtóértekezletét, ahol ő a parlament nevében beszélt, Frunda viszont titkos szóvivője egy olyan dokumentumnak, amelyet Románia valamennyi testülete elmarasztalt. Frunda György szenátor helyesbítette Nastase állításait: a sajtóértekezletet a román fél szervezte. Nastase az RMDSZ memorandumára célzott, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök adott át az ET főtitkárának, a memorandum szövegét közölte a Romániai Magyar Szó, titokról nincs szó. /Parlamenti levelezés. = Orient Expressz (Bukarest), okt. 25-31./

Tőkés László Londonban elmondott beszédében visszatekintett az 1989-es fordulat utáni időkre. A létrejött kisebbségi szervezetek nevében szerepelt a demokratikus jelző, mert a kisebbségek fennmaradásuk egyetlen alternatíváját a demokráciában látják. Az 1990-es választások az RMDSZ Románia második legnagyobb pártjaként végzett. Az RMDSZ egyik alapító tagja az ellenzéki pártokat összefogó Demokratikus Konvenciónak. AZ ET Romániát felvette tagjai sorába, azonban kilenc kiegészítő követelményt is belefoglalt a felvételi határozatba. A követelmények teljesítését illetően kételyek merülnek fel. Ennek egyik friss példája az, hogy az okt. 6-i szenátusi ülésen az egyik magyar szenátor indítványozta, emlékezzenek meg az 1848-49-es szabadságharc tizenhárom kivégzett tábornokáról. A javaslatot tucatnyi szélsőséges román szenátor magyarellenes kirohanása követte. /Tőkés László: Demokrácia és kisebbségek Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

"Tőkés László püspök két hetet tölt Angliában, okt. 23-án beszédet mondott Londonban, a Brit-Magyar Baráti Társaságban. Angol nyelvű sajtóértekezletén arról beszélt, hogy a kétmilliós erdélyi magyarság szervezett rágalomhadjárat áldozata, a hatalom gyakran használja bűnbaknak. Iliescu elnök nemrég azt állította, hogy a magyar kisebbség a magyar kormány "ötödik hadoszlopa". Románia nem szolgált rá az Európa Tanácsba /ET/ való felvételre, nemzetiségi politikájában a Ceausescu-rendszer hagyományait folytatja, azonban elképzelhető. hogy hosszabb távon az ET erkölcsi és politikai nyomást gyakorol rá. /Jotischky László: Tőkés László Angliában a kisebbségekről. = Új Magyarország, okt. 28./"

A román ET-küldöttségben hat helyet szerzett meg a kormányzó Társadalmi Demokrácia Pártja és három bolygópártja /a Román Nemzeti Egységpártból a magyarellenes kijelentéseiről híres Adrian Motiu, a Nagy-Románia Pártból Ioan Iuliu Furo, a Szocialista Munkapártból Adrian Paunescu/, az RMDSZ-t Frunda György képviseli. /A román ET-küldöttség összetétele. = Magyar Hírlap, nov. 4./

1994-ben meg kell születnie a kisebbségi jogok értelmezésére szolgáló keretegyezménynek, olvasható az ET Strasbourgban nov. 4-én megtartott külügyminiszteri szintű ülésének zárónyilatkozatában. A külügyminiszterek tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter szorgalmazta, hogy a kisebbségi keretegyezmény kidolgozásába a tagországok vonják be saját kisebbségeiket is. Ugyanezen ülésen történt Románia ünnepélyes ET-beiktatása. Melescanu külügyminiszter Románia elégedettségét fejezte is, hogy beléphetett az európai nagy családba. /Európa Tanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6-7., Az ET külügyminiszteri tanácsülése Strasbourgban. = Magyar Hírlap, nov. 5./

Nov. 8-án a parlamentben Ioan Solcanu szenátor kifogásolta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter kézdivásárhelyi látogatásakor kitűzték a magyar zászlót. Markó Béla szenátor reagált erre: Solcanu nemzetközileg bevett szokásjogot kérdőjelez meg, emellett a határokon túli románok követelései között szerepel saját nemzeti szimbólumaik használatának joga. Frunda György hozzátette, véget kell vetni annak, hogy Románia mást mond az ET-ben és mást tesz itthon. /Zászlóvita a román szenátusban. = Népszabadság, nov. 9., Markó Béla reagálására Solcanu megjegyezte: Markó Béla nem a magyar államot képviseli, ezért nincs joga replikázni. Megtapsolták. Egy másik szenátor szerint idegen zászlók felhúzás tiszteletlenség. /Demeter J. Ildikó: Everac és a magyar zászlók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Dr. Octavian Buracu elutasította Ion Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője, képviselőházi alelnök /1989-ig KISZ-titkár/ nyilatkozatát, aki a magyar kisebbséget okolta azért, hogy Romániát csak később vették fel az ET-be. Gavra, pártjának főideológusa rendszeresen jelentkezik álhírekkel: a határ közelében mozgolódnak a magyar hadtestek stb. /Dr. Octavian Buracu: Diverziók és egyebek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A szenátusban vitát kezdtek arról, hogy a jövőben - az ET elvárásainak megfelelően - ne büntessék a homoszexualitást. A kormánypárt és szövetségesei elutasították, hogy alávessék magukat a nemzetközi normáknak. A vitát folytatják, /A homoszexualitás: ürügy az ET-ajánlások elutasítására. = Magyar Hírlap, nov. 12./

"Nov. 12-től 14-ig, három napig tanácskozott az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen, a kisebbségi törvény tervezete volt a téma. Előzőleg tervezetet készített dr. Csapó József, a szakértő bizottság, a MISZSZ és Szilágyi N. Sándor. Ezekből dolgozták ki a végül egyhangúan elfogadott változatot Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címmel. Alapelve az önrendelkezés és a három autonómaiszint: a személyi, a helyi és a regionális autonómia. Az autonóm közösség kifejezést fogadta el az SZKT. Az ET 1201-es ajánlás alapján alkalmazták a különböző szintű autonómiaformákat. /Bögözi Attila: Novemberi SZKT. Az otthonosság törvénytervezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az ülésen jelen levő román sajtó szerint ezúttal is összecsapott a "radikális" és a "mérsékelt" szárny, amit Tőkés László tiszteletbeli elnök, illetve Verestóy Attila szenátor nevéhez kapcsoltak. A végén Markó Béla elnök nyilatkozott a BBC román adásának, elmondva, hogy az elfogadott tervezet magában foglalja az egyéni és a kollektív jogokat is, kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. Az ET 1201-es ajánlását vette figyelembe az RMDSZ. /(cseke): Háromnapos egyeztetés. = Magyar Nemzet, nov. 15./ A 68 szakaszból álló szöveg négy tervezetből készült el, a nemzeti kisebbségek és az autonóm közösségek megnevezést fogadtál el. /Elfogadták a kisebbségi törvény tervezetét. = Pesti Hírlap, nov. 15./ A tervezet teljes szövege: Törvénytervezet a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24., 25., 26./"