"Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapestre érkezett, jan. 23-án délelőtt és délután tárgyalt Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Az újabb találkozó jelzi, hogy a két kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, emelte ki Hrebenciuc. Az az egyezmény, amelyet a kormánypárt aláírt a Románok Nemzeti Egységpártjával, a Nagy-Románia Párttal, illetve a Szocialista Munkapárttal, "nem befolyásolja a két kabinet közötti viszonyt, ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ez egy újabb alkalom a viszony javítására." - jelentette ki Hrebenciuc. Cáfolta, hogy a román kormány beavatkozna egy parlamenti párt életébe. Megfogalmazási eltérések vannak, magyarázta a kormányfőtitkár, a román kormány "helyi autonómiáról", az RMDSZ "helyi önkormányzatról" beszél. Hozzátette, hogy a Budapestre érkező információk "nem mindig a legpontosabbak", ezért szükséges az állandó kapcsolattartás. Tabajdi Csaba megállapította, hogy nem csupán megfogalmazásbeli eltérések vannak. "Itt lényeges tartalmi, politikai, nézetbeli különbségekről van szó, amelyek létét kár lenne tagadni. Vita abban van, hogy egy országban érvényesülnek-e az Európa Tanács normái, nevezetesen az önkormányzati charta, van-e helyi autonómia vagy helyi önkormányzat" - hangsúlyozta. - Hrebenciuc szerint a román kormány állásfoglalása nem szól az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről. - A román igazságügy-miniszter azt nyilatkozta, hogy elegendő ok gyűlt össze az RMDSZ betiltásához, erről Hrebenciuc kifejtette: "A román igazságügy-miniszter csak saját, személyes véleményét fejtette ki, s ez nem a kormány álláspontja." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./ Tabajdi Csabát ez a válasz nem nyugtatta meg, hozzátette, hogy "a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa ellentétes lenne a román alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával". Tabajdi Csaba elmondotta, hogy "az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Romániában, amelyeket a magyar kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke lemondta a mostani tárgyaláson való részvételt. Hrebenciuc szerint az RMDSZ ezt a döntését politikai pártként tette. Februárban folytatódnak a szakértői tárgyalások. Tabajdi Csaba szerint talán elmozdulás tapasztalható a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság létrehozása felé. Hangsúlyozta, hogy komoly tárgyalást igényel a kisebbségekre vonatkozó minden kérdés, így az is, hogy a román fél hajlandó-e ratifikálni a kisebbségvédelmi megállapodást. /Magyar Nemzet, Népszabadság, jan. 24./ "

"Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök jan. 24-én lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját, így tiltakozva az RMDSZ betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. /MTI/ Ezen a napon Hrebenciuc Kovács László külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés után a kormányfőtitkár közölte, hogy hazatérve tárgyalni kíván az RMDSZ vezetőivel és bízik abban, hogy a Budapesten szinte földrengésnek tűnő vitát sikerül rendezni. Megállapodtak abban, hogy febr. 1-jén Strasbourgban, az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének aláírásakor Kovács László találkozik Melescanu külügyminiszterrel. /Új Magyarország, jan. 25./ Hrebenciuc a tárgyalást rendkívül gyümölcsözőnek nevezte, szerinte az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy mikor szerepel pártként és mikor érdekvédelmi szervezetként. Kovács László viszont kifejtette, hogy Hrebenciuc válaszai egyáltalán nem voltak megnyugtatóak. A román kormány a gazdasági átalakulást segítő törvények elfogadása érdekében engedményeket tesz a kisebbségi kérdésben. /Magyar Nemzet, jan. 25./ Viorel Hrebenciuc úgy próbálta beállítani a román igazságügy-miniszter hivatalos közleményét, mintha az magánvélemény lenne. Nem sikerült! Sem a magyar kormány, sem egyetlen parlamenti párt nem hajlandó diplomatikus mosollyal viszonozni a román vezetés legújabb húzását. /Népszava, jan. 25./ Székely László Budapest politikai üzenete Bukarestnek címmel kommentálta azt, hogy a magyar vezetők nem fogadták Hrebenciucot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese szerint az igazságügy-miniszter "tudja, hogy nemsokára meg fognak válni tőle. Azaz bukásának küszöbén tett ezt a kijelentést. A vendég ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ-nek másképpen kellett volna reagálni a történtekre. És igaza van." "...nekem is ez a véleményem" - mondta Törzsök Erika. /Kurír, jan. 25./"

Strasbourgban febr. 1-jén megkezdődött az ET parlamenti közgyűlésének téli ülésszaka. A Florin Radulescu Botica szenátor vezette román parlamenti delegáció, melynek Frunda György RMDSZ-szenátor is tagja, meghallgatta az ET Állandó Bizottságának jelentését, amely szerint Romániában folytatni kell a felvételkor vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Atkinson képviselő, az emberjogi bizottság tagja bírálta Romániát, mert nem tett eleget a kötelezettségeknek, javasolta, hogy a raportőrök számát kettőről háromra emeljék föl. Hallonen asszony kilencpontos javaslatban követelte az ellenőrzés megszigorítását és a kötelezettségeinek megszegő országok megbüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

"Az európai keretegyezmény "A nemzeti kisebbségek védelméről" 13 gépelt oldalnyi, 32 cikkelyből áll, tájékoztatott a magyar Külügyminisztériumban dr. Gyenge András osztályvezető, a kisebbségi ügyek miniszteri biztosa. Kollektív jogokról nem sok szó benne. Az egyezményt elkészítő munkacsoport egyik része a jogok bővítését szorgalmazta /magyar, osztrák, német, portugál, holland résztvevők és az északiak/, a másik rész a szűkítést /román, lengyel, bolgár, észt, litván megbízott/. A kisebbségvédelemnek tovább kell fejlődnie, ezt szolgálja az 1993-as bécsi ET-csúcs által előírt kiegészítő jegyzőkönyv. /Magyar Hírlap, febr. 1./"

Az ET parlamenti közgyűlésén jan. 31-én a képviselők bírálták az elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezményt: gyenge a szövegezése, nem elég szigorú a végrehajtási mechanizmusa. Elfogadtak egy ajánlást, egy kiegészítő jegyzőkönyvet. A dokumentum az érintetteknek és magánszemélyeknek is lehetővé tenné, hogy sérelem esetén az Emberi Jogok Bíróságához forduljanak. Ezt az ajánlást az ET miniszteri tanácsának is jóvá kellene hagyni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./A közgyűlésen Frunda György RMDSZ-szenátor síkraszállt az ET 1201-es ajánlása mellett, majd ismertette a kormánypárt és szövetségeseinek az RMDSZ elleni támadását, az RNEP követelését, hogy hajtsanak végre etnikai tisztogatást a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, továbbá a kormány felszólítását, hogy az RMDSZ oszlassa fel a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ és az Önkormányzati Tanácsát. Mindezek miatt szükség van a keretegyezmény kiegészítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Frunda György az ET különböző fórumain bemutatta a romániai politikai diverzió dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Melescanu külügyminiszter febr. 1-jén Strasbourgban aláírta az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt, egyszerre Kovács László magyar külügyminiszterrel /az ET 33 tagállamából 22 ezen a napon csatlakozott az egyezményhez/.A magyar és román külügyminiszter találkozott Strasbourgban és megállapodott az alapszerződéssel kapcsolatos munkák felgyorsításáról. Kovács László sürgette, hogy a román kormány határolja el magát az RMDSZ elleni kampánytól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Melescanu derűlátóan értékelte megbeszélésüket és hangsúlyozta: reméli, hogy még a párizsi stabilitási konferencia /márc. 20./ előtt elkészül az alapszerződés. Ennek aláírására Bukarest szívesen látná vendégül Horn Gyula miniszterelnököt. A román fél most Brassót ajánlotta fel a magyar főkonzulátus színhelyének. /Magyar Nemzet, febr. 2./ Az RMDSZ a mostani keretegyezményt visszalépésnek tekinti az ET 1201. számú határozatához képest, mert hiányzik belőle a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása, továbbá az autonóm intézmények létrehozásának joga, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Magyar Hírlap, febr. 2./

"Jan. 30-án ülésezett a Demokratikus Konvenció /DK/ tanácsa. Az ülésen az RMDSZ jelen levő vezetői kérésére megtárgyalták a szövetség elleni támadások nyomán kialakult politikai helyzetet. Az ülés után a DK nyilatkozatot adott ki. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 31., 461. sz./ A nyilatkozat a kisebbségi kérdés rendezésének alapjaként a gyulafehérvári nyilatkozatot és az ET dokumentumait jelölte meg. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa "nem sérti az ország egységét és integritását." Az interetnikai kérdéseket parlamenti úton kell megoldani. A belpolitikai feszültség Románia elszigetelődéséhez vezet. Az RMDSZ és a DK egyes tagjai közötti nézetkülönbségek nyílt elemzésére munkacsoport alakult. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., MTI, Népszava, jan. 31./ A Liberális Párt`93 vezetőinek nem tetszik a DK közleménye, Horia Rusu ellenzi az RMDSZ-szel kötött "fegyverszünetet". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ "

Melescanu Strasbourgban aláírta a kisebbségvédelmi keretegyezményt. Ez az első olyan nemzetközi norma, amely kötelezővé válik az aláíró országok számára, értékelte az egyezményt Csapó József, az RMDSZ szenátora. Azonban szövegéből több olyan rendelkezés hiányzik, amelyet az ET 1201-es ajánlása megfogalmazott. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Az Evenimentul Zilei tudósítása szerint az ET parlamenti közgyűlésének szocialista csoportja elutasította a Szocialista Demokrácia Pártjának, a vezető kormánypártnak a felvételét a politikai csoportosulásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5./

"Catherine Durandin a párizsi Keleti és Nyugati Nyelvek és Civilizációk Intézetének /INALCO - Institut national des langues et civilizations orientales/ történész-tanára Budapesten tartott előadása után elmondta, hogy megtanult romául, 1968 óta járt Romániába. Nincs összefoglaló mű Romániáról Franciaországban. Ennek híján Seton-Watson harmincas években írt könyvét használták, legújabban pedig az amerikai Keith Hitchinsét. Durandin A román nemzet története /L`Histoire de la natione roumaine/ című könyve 1994-ben jelent meg, amely Románia történelmének XIX-XX. századi időszakát vállalja föl. Hamarosan napvilágot lát egy nagyobb könyve a román azonosságkeresésről a Fayard Kiadónál. - Durandin szerint a román történetírásban már mutatkoznak új jelek, az új szemléletűek közé sorolta Alexandru Zubot /Iasi/, Teodor Pompiliut /Kolozsvár/, Papacoste professzort a Iorga Intézetből /Bukarest/ ugyaninnen A. Dutut a Dél-Kelet Európai Intézetből, végül Andrei Pippidit és körét. /Magyar Nemzet, febr. 8./ Catherine Durandin a budapesti Francia Intézetben tartott előadást. A tájékozott professzor asszony tudása is véges: az első világháborús román hódításokat a Kun Béla elleni jogos föllépésként, szükséges rendcsinálásként értelmezte... Ellenben sok felejthetetlen mondata volt: "Minden népnek szüksége van mítoszokra, lelkesítő térségekre, de roppant nagy baj, ha a múltat akarják meghódítani. A román történészek a mítoszteremtés csapdájába estek." "Nem a románságnak, mint nemzetnek a történetét kell megírni, hanem a társadalomét. Amelyben magától értetődően helye van a zsidók, a cigányok, a szászok, a magyar történelmi kisebbség történetének." /Vasárnapi Hírek, febr. 12./"

A Bánságban több évszázados hagyománya van a kultúraközi kapcsolatoknak, azért is Temesváron alakult meg 1994-ben a Nemzetközi Interkulturális Intézet, nyilatkozta dr. Victor Neumann temesvári történész, az intézet igazgatója. Saját könyvtárat, dokumentációs központot szeretnének kialakítani, ezenkívül Interferenciák címmel két-három nyelven írt folyóiratot kiadni az Európa Tanács támogatásával. Jelenleg négy kutatási témájuk van: az állampolgári nevelés, a romák szociális integrálása, a bánsági népek kulturális öröksége /többség-kisebbség kapcsolata, ez Neumann témája/, végül fordítói, értelmezői témájú konferenciákat a németországi bielefedi egyetemmel közösen készítik elő. /Párbeszéd az interkulturalitásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 15./

Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság vezetője a Cronica Politica legújabb számában elemezte a kisebbségvédelmi keretegyezmény aláírásával kapcsolatos román állásfoglalást. Nem fogadta el Melescanu külügyminiszter kijelentését: Magyarország és Románia is csatlakozott a ET kisebbségvédelmi keretegyezményéhez, nincs már semmi akadály az alapszerződés útjában. Amint a neve is mutatja, ez csak keret, a kormányok nem hivatkozhatnak szövegére valamelyik kisebbség jogos kérelmének visszautasításakor. /Népszabadság, febr. 15./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa febr. 16-án Budapestre látogatott /előző útja Pozsony volt, innen pedig Romániába utazik/. Tabajdi Csaba államtitkárral és Lábody Lászlóval, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével tárgyalt. Az államtitkár a szlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetéről tette meg észrevételeit. Tabajdi Csaba kifogásolta a Romániában jónéhány hónapja folyó, dokumentálható politikai kampányt, amely az RMDSZ betiltására irányul. Megfogalmazta kételyeit az európai normák romániai és szlovákiai fogadtatásának vonatkozásában is. Konkrét példaként az ET önkormányzati chartáját és azzal szembeállítva az RMDSZ önkormányzati tanácsa megalakításának visszhangját említette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19., MTI/ Az oktatásügy és a privatizáció a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kulcskérdés, szögezte le Tabajdi Csaba. /Új Magyarország, febr. 17./

Számos országban létezik etnikai feszültség, írta Daniel Tarschys, az ET főtitkára az International Herald Tribune lapban, ám megvan ennek orvossága: nagylelkű kisebbségi politikára van szükség, illetve olyan intézkedésekre, amelyek engedélyezik az autonómiát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

"Tabajdi Csaba politikai államtitkárral készített interjút Franka Tibor. Magyarország csak akkor lehet tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak, ha rendezi kétoldalú kapcsolatait. "A kisebbségi ügy sem azért probléma, mert Magyarország fellép a határon túli magyarokkal szembeni diszkrimináció ellen - ez egyébként alkotmányos kötelességünk -, hanem azért, mert Románia és Szlovákia nem, vagy csak részben teljesíti azokat az emberjogi és kisebbségi normákat, amelyeket az Európa Tanács a tagfelvétel során mindkét országnak előírt" - állapította meg az államtitkár. /Új Magyarország, febr. 21./"

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Európai Néppártok Csoportjának 38 tagja febr. 10-én közzétette a 236. számú írásos nyilatkozatot a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról. A nyilatkozat aláírói aggodalommal értesültek arról, hogy a román kormány szorgalmazza, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSZ-t. Románia csak egy részét teljesítette az ET-be felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják Románia további ellenőrzését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az Európa Tanácshoz fordult panaszával a határátlépési illeték ügyében. Az alkotmánybíróság már korábban érvénytelennek ítélte ezt az illetéket, azonban a jogi bizottság tizennégy tagjából tíz helyesnek ítélte azt. Vasile Gionea, az alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolja a kormányt. /Új Magyarország, febr. 25./

"Nagyváradon is megünnepelték /márc. 4-én/ a Vatra Romaneasca megalakulásának ötödik évfordulóját. A rendezvényen megjelent Traian Chebeleu államtitkár, elnöki szóvivő, Zeno Opris, a Vatra országos elnöke, Ionel Ungur, Bihar megye prefektusa, Petru Filip, Nagyvárad polgármestere, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu. Chebeleu arról beszélt, hogy a Vatra Romaneasca nagy szerepet játszott abban, hogy a közhangulat toleránssá vált. Felolvasták a Vatra kolozsvári szervezetének nyilatkozatát, amelyben "az RMDSZ nevű terrorista szervezet" betiltását követelték, ez a követelés hatalmas tapsot kapott. Funar ünnepi beszédében kijelentette: pártja kérni fogja az RMDSZ betiltását. Funar kikelt az alapszerződés ellen és azt javasolta a Vatra és az Avram Iancu helyi szervezeteinek, hogy a márc. 15-i ünnepségek megakadályozására mindenütt szervezzenek ellentüntetéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8., Magyar Nemzet, márc. 7./ A rendezvény díszvendége Traian Chebeleu államelnöki szóvivő volt, akivel Simon Judit készített interjút. Chebeleu szerint az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek "jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek." - mondta. Történt-e egyeztetés a román és szlovák kormány között? - hangzott a kérdés. Véleményt cseréltek, válaszolta Chebeleu, konzultációt folytattak, de nem egyeztettek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"

"Márc. 1-jén RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A Markó Béla szövetségi elnök vezette delegáció tagjai: Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselője. Tabajdi Csaba bevezető előadása után /A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon/ Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről.Stratégiai kérdéseket vitattunk meg, jelentette ki Tabajdi Csaba. Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit, mondta. Ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. Markó Béla eredményesnek könyvelte el a találkozót: "Az együttgondolkodás lehetővé teszi a bizalmatlanság elosztását is. "Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: azon vannak, hogy az alapszerződések márc. 20-a előtt megszülessenek. "Viszont ha a román fél nem óhajt minimális jogi biztosítékokat adni, akkor nincs miről alapszerződést kötni" - jelentette ki az Erdélyi Naplónak. - A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. - Tőkés László így foglalta össze a történteket: "Követelményeink, kritikáink, aggályaink feltárását követően Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány megközelítése némileg különbözik a miénktől." Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"Hangot adtam annak a reményünknek, hogy a nagy sietségben ez a konzultáció nem csupán formális jellegű, hanem valóban bele tudunk szólni a minket érintő kérdésekbe." - nyilatkozta Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke hangsúlyozta: Mi nem kérdőjelezzük meg, hogy a magyar kormánynak kell véghezvinnie a szerződéskötések aktusát. De mindenképpen figyelembe kell vennie annak az ötmilliónak az érdekét és helyzetét, akit tőle elszakítottak, még akkor is, ha sürgetik bizonyos vállalások és törekvések. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

"A parlament két házának külügyi bizottsága tárgyalt az alapszerződésről márc. 8-án, majd Melescanu külügyminiszter kijelentette: elképzelhetőnek tartja a "helyi autonómia gondolatát mindazokban a helységekben, ahol a többségi lakosság mellett más etnikumok is élnek". Az alapszerződésről nyilatkozott márc. 8-án a tévében Oliviu Gherman, a szenátus és a vezető kormánypárt elnöke. Románia számára az aláírás időpontja nem annyira lényeges, mondta. /Magyar Hírlap, márc. 9./ Márc. 8-án Melescanu külügyminiszter találkozott a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel, tájékoztatta őket az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról, majd a parlament külügyi bizottságának adott ugyanerről tájékoztatót. A kormánypártok vezetői támogatják az alapszerződés gyorsított véglegesítését, összhangban a nemzeti követelményekkel, tájékoztatott a találkozóról Mircea Geoana. A vita központi témája az ET 1201-es ajánlása volt, tájékoztatott Melescanu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

"Már az Európa Tanács 1201-es határozata is visszalépést jelentett a koppenhágai záródokumemtumhoz képest, mondta Frunda György RMDSZ-szenátor. Frunda kérte a bécsi csúcstalálkozón, hogy az 1201-es határozatot fogadják el, de kérését elutasították. Szerinte az RMDSZ követelései meghaladják a strasbourgi keretmegállapodást. Frunda ellenzi az etnikai alapú területi autonómiát, "mert nem lehet feláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért." /Respublika, márc. 10./"

Frunda György szenátor márc. 13-án Párizsban részt vesz az Európa Tanács /ET/ jogi bizottságának ülésén, majd márc. 14-17-e között az ET raportőreként Litvániába látogat, találkozik az ország vezetőivel és a kisebbségi szervezetek képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz./

"Az alapszerződés útjában álló akadálynak nevezte Melescanu külügyminiszter azt, hogy a magyar fél az ET 1201-es ajánlását akarja szerepeltetni a vonatkozó európai dokumentumok között a Magyar Hírlap munkatársának, Neumann Ottónak adott interjújában. A román fél szerint ez elvesztette érvényét, mert legfontosabb részei a kisebbségi keretegyezménybe bekerültek. A román kormánykoalíció pártjai támogatják az alapszerződést, ha az "illeszkedik Románia alkotmányos rendjébe". Szlovákiával konzultáltak, de nem alakítottak ki együttes megoldásokat. /Magyar Hírlap, márc. 14./"

"Tabajdi Csaba államtitkár a vele készült interjúban újból hangsúlyozta: "nem kívánunk a határon túli magyarok megkérdezése nélkül magyar-román, illetve magyar-szlovák alapszerződést aláírni. Az elmúlt hónapokban 15 alkalommal egyeztettünk az RMDSZ-szel, tízszer a szlovákiai Magyar Koalícióval, és e folyamat betetőzése volt március elsején a miniszterelnök úr és a kárpát-medencei magyar közösségek vezetőinek találkozója." A magyar kormány szükségesnek tartja, hogy az ET 1201-es ajánlása mellett garancia is legyen: kétoldalú vegyes bizottság azzal a céllal, hogy megvizsgálják az alapszerződésben foglaltak teljesítését, továbbá az EBESZ kisebbségi főbiztosának, az ET monitoring rendszerének is legyen jogosítványa. /Magyar Nemzet, márc. 14./"

Tabajdi Csaba államtitkár márc. 15-én Max van der Stoellal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával találkozott Budapesten. Fontos, hogy az ET és az EBESZ nemzetközi ellenőrző mechanizmusa intézményesen bekapcsolódhasson a kétoldalú viszonyban felmerülő kisebbségi problémák rendezésébe, jelentette ki az államtitkár. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Melescanu külügyminiszter márc. 16-án Budapestre érkezett és tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezletükön bejelentették, hogy márc. 20-ig nem készül el az alapszerződés, azonban tovább folytatják a tárgyalást. Kovács László felsorolta a nyitott kérdéseket, amelyekben még nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása /a román fél szerint elegendő a kisebbségi keretegyezmény szerepeltetése/, második az anyanyelv használatának értelmezése, a harmadik az egyesülési jog értelmezése, a politikai pártok létrehozásának kérdése, további vitás kérdések között van a belső törvények tiszteletben tartásának kötelezettsége, az egyházak kárpótlása és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus formája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 17./ Melescanu hazaérkezésekor a repülőtéren kijelentette, hogy Románia nem fogadhat el olyan dokumentumokat, amelyek az etnikai alapú autonómiára vonatkoznak. Az európai stabilitási konferencián politikai nyilatkozattal jelenik meg a két ország. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Az ET politikai bizottsága márc. 16-án Walter Schwimmert, az Osztrák Néppárt képviselőjét bízta meg a Romániára vonatkozó jelentés elkészítésével. Felkérték arra, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a kisebbségi jogok szavatolásának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Márc. 18-án a kormány és a parlamenti pártok tárgyaltak az alapszerződésről. Az RMDSZ hiányzott, csak két órával a tanácskozás előtt kapott meghívót. A megjelentek úgy határoztak, hogy az ET 1201-es ajánlása nem szerepelhet az alapszerződésben, elutasítják az ellenőrző bizottság létrehozását és leszögezték: az alapszerződést nem Párizsban, hanem Bukarestben vagy Budapesten, esetleg a határon kell aláírni. Melescanu bejelentette, hogy márc. 17-én Pozsonyban tárgyalt azokról a meggondolásokról, amelyek hatására Pozsony megegyezett Budapesttel. /Magyar Hírlap, márc. 20./

"Az ET parlamenti közgyűlésének jogi és emberjogi bizottsága Párizsban tartott márc. 13-i ülésén Frunda György szenátort jelentéstevőnek nevezte ki "A belügyekbe való be nem avatkozás és a területi integritás elve" témakörben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 496. sz./ "

Az ET 1201-es ajánlása a magyar-szlovák szerződésben kötelező jogi értékű dokumentumként szerepel, hangsúlyozta Tabajdi Csaba miniszterelnökségi politikai államtitkár. /Népszabadság, márc. 21./