"Az utóbbi évben többször is vitába keveredett a radikálisokkal, ez azt jelenti, hogy felborult a szervezeten belüli egyensúly, kérdezte Riba István, a HVG munkatársa Markó Bélától, az RMDSZ elnökétől. Az "én centrumbéli helyzetem kevésbé szilárd, ha például olyan erőteljes egyéniségek, mint a szervezet tiszteletbeli elnökének a megszólalásaiban platformrokonszenv érzékelhető." - hangzott a válasz. Markó Béla kifejtette, hogy nem lehet eleve eldönteni, hogy radikálisan vagy mérsékeltebben kell-e politizálni, ez mindig az adott alkalomtól függ. A közeledő választással kapcsolatban elmondta, hogy különböző román pártok már több helységben megkeresték az RMDSZ-t, a helyi együttműködés reményében, és néhol van is rá esély. Általános együttműködésre "egyikkel sem látok lehetőséget". Az ellenzéki pártok láthatóan igyekeznek szabadulni a "magyarbarátság" vádjától. Az alapszerződésről is kifejtette véleményét: nem látja, mi késztetné arra a magyar kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. A szerződésnek "élvezni kell a romániai magyarság egyetértését", tartalmaznia kell az ET 1201-es ajánlását, konkrét megoldásoknak is szerepelniük kellene az alapszerződésben, mint az anyanyelvi oktatási hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben, az igazságszolgáltatásban is, vagy például az egyházi javak visszaadása. /Heti Világgazdaság, ápr. 6./"

Tom Lantos amerikai szenátor ápr. 7-én, vasárnap érkezett Romániába, Adrian Nastase képviselőházi elnök meghívására. Tom Lantos ápr. 8-án találkozott a parlament házának két elnökével, Adrian Nastaséval és Oliviu Ghermannal. Lantos sürgette a magyar-román alapszerződés aláírását. A szenátor találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy támogatni fogja azt, hogy Románia korlátlan időre megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Adrian Nastase közölte, hogy Románia az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a román-magyar alapszerződésbe történő beiktatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás román interpretációját is. Lantos és Gherman a nemzeti kisebbségek témáját is megvitatta. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségek problémáját nem lehet elkülöníteni a romániai társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataitól, ellenkező esetben a kisebbségi ügyek megoldására tett erőfeszítések eredménytelenek maradnak. /Tom Lantos Romániában A demokrácia kulcsa a szélsőséges erők kirekesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tom Lantos eredeti programjában nem szerepelt az RMDSZ-szel való találkozás, ennek ellenére ápr. 8-án megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. /Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, ápr. 9./ Washington támogatni kívánja Románia euroatlanti integrációját, de ehhez jóval liberálisabb kisebbségpolitikát vár el tőle - szögezte le Tom Lantos, aki több mint egyórás megbeszélést folytatott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. A találkozón a romániai magyarság képviselői elmondották: kisebbségi helyzetükben sok változás nem következett be az utóbbi időben sem. Elsősorban az oktatásban és a nyelvhasználatban való egyenjogúság gyakorlata várat magára, amiként a legutóbbi parlamenti viták is jelzik, amikor a román helyhatósági törvény véglegesítésekor határozottan elvetették a helyi hivatalokban való szabad anyanyelvhasználatot. Tom Lantos megígérte, hogy Ion Iliescu államfővel tartandó találkozóján ismételten fölveti a romániai magyar egyetem létesítésének sürgető fontosságát. Az eszmecserén megvizsgálták még a román-magyar alapszerződés és a kollektív jogok problémakörét, továbbá azt, hogy nem nyert megoldást az egyházi közösségek jogtalanul elvett javainak visszaszolgáltatása. Az amerikai szenátor látogatást tett még a bukaresti Soros Alapítványnál, illetve a romániai zsidó közösség elnökénél, Nicolae Cajalnál. /Jóval liberálisabb kisebbségpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Az RMDSZ küldöttsége részletes dokumentációt adott át az amerikai képviselőnek. A képviselőházi frakcióvezetők által Tom Lantos tiszteletére rendezett munkaebéden az RMDSZ-t Szilágyi Zsolt frakcióalelnök képviselte, aki tanügyi törvényről és Romániának az Európa Tanácsba felvételekor vállalt kötelezettségéről beszélt. Tom Lantos kifejtette: szükséges, hogy a román kormány kisebbségpolitikája liberálissá és nagyvonalúvá váljon, az Egyesült Államokban gyakorolt pozitív megkülönböztetés példáját hozta fel: a kisebbségekhez tartozó egyéneknek többletjogokat biztosítanak, hogy a kisebbségek egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalmi életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

"Traian Chebeleu, az államfő szóvivője heti sajtóértekezletén cáfolta, hogy Iliescu elnök és Adrian Nastase, a képviselőház elnöke eltérően vélekedne a román-magyar alapszerződéssel, az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a dokumentumban történő említésével kapcsolatban. Míg az államfő sajtónyilatkozataiban kizárta az 1201-es ajánlás említését, Nastase értelmezést tartott ehhez szükségesnek. Chebeleu szerint az is megfelel, ha az ajánlásra nem utal az alapszerződés, és az is, ha utal rá, de leszögezte, hogy ez nem értelmezhető az etnikai alapú autonómia engedélyezéseként. Elfogadhatatlan viszont - mondta a nagykövet - Magyarország arra irányuló törekvése, hogy az 1201-es ajánlást kiegészítő értelmezés nélkül foglalják bele a szerződésbe, ami - mint a szlovák-magyar szerződés sorsa mutatja - kétértelműségekre vagy egyoldalú értelmezésekre vezethetne, s ez nemkívánatos mértékűvé válhatna. - Gheorghe Tinca védelmi miniszter minapi megjegyzése, amely szerint Magyarország vagy más országok korábbi felvétele a NATO-ba fegyverkezési versenyre vezetne a térségben, a szóvivő szerint megfelel Iliescu elnök múlt heti nyilatkozatának, amely szerint feszültségeket eredményezne, ha a NATO-ba egyenként vagy kis csoportokban vennék fel a térségből az országokat. Másfelől sajnálatosnak nevezte Traian Chebeleu, hogy a román sajtó "összefüggéseiből kiragadva" nagy figyelmet szentelt Cioflina hadtesttábornok, vezérkari főnök egy hipotetikus kérdésre adott válaszának, amely a NATO-n kívüli katonai összefogás lehetőségét említette a térségben. Chebeleu ismételten megerősítette Bukarest NATO-integrációs szándékát. A szóvivő szerint Gheorghe Funar legutóbbi, Tom Lantos amerikai képviselőt ,,a magyar irredentizmus zsoldosaként" becsmérlő nyilatkozata nem érdemel figyelmet, hiszen az RNEP elnökének álláspontját - úgymond - jobbára saját pártja sem osztja. /Iliescu szóvivője cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Borbély László képviselő ápr. 9-én, a képviselőházban napirend előtti felszólalásában reagált Teodor Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációra adott válaszára. Márc. 6-án a kormány kétszínű politikáját tette szóvá Borbély László annak kapcsán, hogy prefektusok rendeletére Maros, Kolozs és Szatmár megyében karhatalommal távolították el a kétnyelvű feliratokat, helységnévtáblákat magyarok által is lakott településeken, holott a kétnyelvű feliratok használatát az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott és Románia által ratifikált Kisebbségi keretegyezmény is előírja. Mostani felszólalásában Borbély László megütközést keltőnek nevezte a külügyminiszter válaszát, miszerint az ET kisebbségi keretegyezménye mindaddig nincs érvényben, amíg legalább 12 tagország nem ratifikálta, így Románia nem köteles alkalmazni a kétnyelvű táblákra vonatkozó nemzetközi szabályozásokat. Az RMDSZ képviselője kifejtette: azáltal, hogy a román parlament ratifikálta, a nemzetközi egyezmény a belső jogrend részévé vált, akkor is, ha azt egyelőre még nem ratifikálta 12 ET-tagország. Utalt arra, hogy a kormány vezető képviselői, maga Ion Iliescu államfő is többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről, kiemelve, hogy Románia teljesítette e nemzetközi dokumentum minden előírását. Sőt, a kisebbségi törvénytervezetek elemzésére létrehozott különbizottság egy előzetes jelentésében leszögezi, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, hiszen Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt, amely a belső jogrend részét alkotja. "És akkor, amikor egy olyan nagyon is konkrét, mindmáig megoldatlan kérdésről van szó, amelyet a keretegyezmény betű szerint, de szellemében is szabályoz, a kormány hivatalos álláspontját képviselni hivatott legilletékesebb személy azt fejtegeti, hogy ezt a dokumentumot eddig csupán 4 ország ratifikálta" mondotta Borbély László. "Hogyan beszélhetünk a jelenlegi kormány hiteléről mindaddig, amíg éles ellentét van a nemzetközi szervezetek felé tett nyilatkozatok és a parlament szószékéről elhangzottak között? Hogy lehet hitele egy olyan kormánynak, amely évek óta ígéri a nemzeti kisebbségek törvénytervezetének parlament elé utalását, és hat éve halogatja a romániai egyházi törvény véglegesítését, miközben a Romániában elismert 14 felekezet egyházfői által aláírt tervezetet még 1990-ben felterjesztették a kormányhoz? Milyen hitele lehet egy olyan parlamenti többségnek, amely a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénykezdeményezés megvitatására külön létrehívott bizottságban több mint két év alatt képtelen volt megfogalmazni egy jelentést? Hogy lehet hitele annak a kormánynak, amely egyes megyék (Maros, Kolozs, Szatmár) prefektusainak megparancsolja, hogy a rendőri szervek segítségével távolíttassák el a kétnyelvű feliratokat?" sorolta kérdéseit Borbély László képviselő. A választ e kérdésekre alighanem azok fogják megadni, akik előtt Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat." /Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor, a nem EU-tag országokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó bizottság tagja a bizottság elé terjesztette előzetes jelentését, melynek következtetése: Romániát továbbra is monitorizálni kell. Josette Durrieu kijelentette, a román kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, s a parlamenttől elfogadott 200 törvény közül 100 kormányrendeletet hagyott jóvá. A prefektusoknak túl nagy hatalmuk van, ami számos polgármester felmentéséhez vezet, s következésképpen javasolja a helyhatósági választások és a hatalmak elkülönülésének figyelemmel követését. Ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a büntető törvénykönyv sajtórágalomra vonatkozó előírásait. Az emberi jogok és a kisebbségek helyzete tekintetében Durrieu hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem tűnnek késznek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. Az előjelentés szerint nem fogalmaztak meg konkrét válaszokat a romániai katolikus és református egyházak javainak visszaadásáról. /Románia további megfigyelés alatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

"A bukaresti Adevarul ápr. 18-i száma vezércikkben támadta a román politikai élet főszereplőit, Iliescu elnököt, szóvivőjét, Traian Chebeleut, Gheorghe Tinca védelmi minisztert és Dumitru Cioflina vezérkari főnököt. Az említett politikusok a lap szerint "hetet-havat összehordtak" az utóbbi időben, ellentmondásos nyilatkozataikkal "kétségessé tették az ország politikai vonalvezetését, euroatlanti elkötelezettségét". Dumitru Tinu lapigazgató megengedhetetlennek tartja, hogy Cioflina olyan nyilatkozatokat tegyen, amelyeket nyomban vissza kell vonni. Példaként említette Cioflina kijelentését: lehetségesnek tartja egy NATO-n kívüli katonai szövetség újraalakulását. Ezt a Le Figaro úgy értelmezte, hogy Romána híve lenne a Varsói Szerződés felélesztésének. Az Adevarul ellentmondásosnak ítéli meg azt is, hogy Iliescu a hónap elején még kizártnak tartotta az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a román-magyar alapszerződésbe, tíz nap múlva viszont szóvivője, Chebeleu már úgy vélekedett, hogy bizonyos körülmények között lehet utalni erre az ajánlásra. /Magyar Nemzet, ápr. 19./"

"A magyar-román alapszerzõdéssel kapcsolatos tárgyalások szükségesek, mert ez az elsõ alkalom, amikor "nyíltan beszélünk, semmit sem söprünk a szõnyeg alá" - nyilatkozta Melescanu külügyminiszter az Erdélyi Naplónak. A terjedelmes interjúban hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az ET 1201-es ajánlásának elfogadása vagy elutasítása, hanem az , "ahogyan egyes elõírások tükrözõdnek majd az alapszerzõdésben". - A román álláspont szerint az Európai Unió kibõvítésének a szolidaritás és a rugalmasság alapelvéhez kell kötõdnie. Eszerint egyszerre kellene megindítani a tárgyalásokat az összes csatlakozó országgal. Nem fogadta el az újságíró, Simon Judit megjegyzését, hogy Románia belpolitikailag ingatag és megoldatlan a kisebbségi kérdés. "Románia az egyetlen ország a térségben, amely töretlenül fejlõdött a '89-es események után" - jelentette ki a külügyminiszter. Melescanu elmondta, hogy Krilov orosz külügyminiszter-helyettessel azonos a nézetük a NATO-ról: egyikük sem akarja, hogy a szervezet kibõvítése egyik vagy másik ország kizárásával sorompókat képezzen Európában. A román külügyminiszter cáfolta a kisantant újraéledését, mondván, a zárt csoportosulás megerõsíti az elkülönülést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./"

"A Vatikáni Rádió beszélgetést folytatott Markó Bélával, amikor az RMDSZ szövetségi elnöke Rómában járt és a pápával találkozott. Markó Béla kifejtette: fontosnak tartja, hogy helyzetükről tájékoztassák a különböző európai és nemzetközi intézményeket. Találkozott többek között Pio Laghi bíborossal, aki az oktatásügy felelőse, Etchegaray bíborossal, a Iustitia et Pax vezetőjével, továbbá a vatikáni külügyek felelősével. "...tárgyalópartnereim jól tájékozottak az erdélyi magyar katolikusok helyzetétől." -mondta, mindenütt megértést és segítőkészséget tapasztalt. Hat esztendő telt el 1989 óta, de még mindig nem született meg az ún. kultusztörvény. A történelmi magyar egyházak elkészítették a maguk tervezetét, de nem tudták elérni, hogy ezt tárgyalja a parlament. Nagy szükség lenne egyházi iskolákra. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 26./ "

Románia ET-megfigyelőinek újabb jelentését vitatta meg ápr. 25-én Strasbourgban az Európa Tanács jogi bizottsága. A tagok máj. 20-ig tanulmányozzák a szöveget. Adrian Severin képviselő a BBC-nek nyilatkozott: úgy döntöttek, hogy titkokban tartják a jelentés szövegét, hogy a nacionalista-xenofób mozgalmak ne használhassák föl a választási kampányban. A bizottsági döntés ellenére az Adevarul ápr. 26-i száma ismertette a jelentés tartalmát. A dokumentumban negatívumként szerepel a 133 polgármester leváltása, akik szinte mind ellenzékiek voltak, továbbá: az egyetlen papírgyárnak kiszolgáltatottak a lapok, ez gazdasági cenzúrát jelent, nincs haladás a jogtalanul elvett javak visszaadásában, az egyházügyi törvény elkészítésében. A tanügyi törvényt úgy kellene módosítani, hogy a magyar és a többi kisebbség megkapja mindazon jogokat, melyeket a törvény életbelépése előtt élvezett. /Az ET szeme továbbra is rajtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

A kéthetente megjelenő Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ interjút közölt Frunda Györggyel szenátori munkájáról, az RMDSZ-ről és a Szőcs Géza-ügyről /Szőcs Géza a mai napig nem számolt el az RMDSZ-nek, Európai Idő, 8. sz./. Az interjút ismertette több nagypéldányszámú román napilap. A Romániai Magyar Szó közölte az Európai Időből Frunda Györgynek Szőcs Gézára vonatkozó kijelentéseit és Szőcs Géza erre vonatkozó kommentárjait. Frunda szenátor szerint Szőcs Géza nem mondott le, hanem az RMDSZ nem jelölte tisztségekbe 1992-ben. Az RMDSZ brassói kongresszusán nem indult egyetlen tisztségért sem, reagált Szőcs Géza, amikor bejelentette, hogy nem vállal aktív politikai tisztséget, akkor megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei tiszteletbeli elnökének, ugyanúgy a Reform Tömörülés is tiszteletbeli elnöknek választotta. Frunda állításával szemben nem folyik ellene bűnügyi vizsgálat Magyarországon, a felvett 13,7 millió forinttal kapcsolatos nyilvános elszámolását közölte az Erdélyi Napló 12. számában. Szőcs Géza az Európa Tanács parlamenti ülésein alig vett részt, állapította meg Frunda György, valójában minden egyes ülésen ott volt, felszólalt, dokumentumokat terjesztett be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

"Ápr. 25-én Kolozsváron a római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházak képviselői ökumenikus konferenciára gyűltek össze, elemezték a felekezeti oktatás helyzetét és perspektíváit a "Pontosítás az egyetem előtti teológiai oktatás megszervezéséről és működéséről" című szabályzat életbe lépése utáni körülményekben. A konferencián az egyházak közös állásfoglalást adtak ki. Az egyházak nem mondanak le a saját, minden fokon kiépített és a jogállamtól anyagilag támogatott felekezeti iskolahálózat megszervezéséről. A pontosításokat tartalmazó dokumentumot a Tanügyminisztérium /1996. 03. 04/27121. sz./ és a Vallásügyi Államtitkárság /1996. 02. 14/2144. sz./ bocsátotta ki, ezzel kapcsolatban az egyházak állásfoglalásukban hangsúlyozták: az országos konzultatív vallásoktatási tanács - amelynek tagjai az egyházak képviselői is - 1996. jan. 19-i ülésén azt ígérték, hogy figyelembe veszik az egyházak javaslatait és a pontosítások kiadása előtt még egy ülést tartanak. Ennek ellenére közzétették a pontosításokat, az egyházak javaslatait figyelmen kívül hagyva. Az egyházak tiltakoznak ez ellen és kifejtik nézeteiket: az egyházak kapcsolata az állammal ne a tanfelügyelőségeken, hanem a Vallásügyi Államtitkárságon keresztül történjen, kérik az oktatáshoz szükséges helyiségek sürgős biztosítását, a teológiai oktatásban foglalkoztatott nevelőket csak az egyház jóváhagyásával lehet kinevezni. Mindezek alapján kérik az egyházak a pontosítások módosítását. Ezt az állásfoglalást megküldték a Vallásügyi Államtitkárságnak, a kormánynak, a parlamentnek, valamint Iliesu elnöknek. /Az ígérettel ellentétben ismét megkerülték egyházainkat. Tiltakozás a vallásoktatással kapcsolatos "Pontosítások" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A romániai magyar történelmi egyházak vezetői elkészítették a vallásügyi törvény tervezetét, amelyet mielőbb a parlament elé kellene vinni. A tervezetben az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés határozatára, a teljeskörű vallási és oktatási szabadságra, másrészt az ET 176/1993-as számú ajánlására alapoztak, melynek értelmében Romániát felkérik, hogy szolgáltassa vissza az elvett anyagi javakat, és biztosítsa a felekezeti oktatás anyanyelven folyó feltételeit. Az egyházi vezetők kérik, hogy a felekezeti iskolák legyenek egyenrangúak az államival, továbbá adják vissza az elvett egyházi javakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Előzmény: A magyar történelmi egyházak már 1990-ben elkészítették a vallásügyi törvénytervezetet /!/ és bejelentették, hogy azt megküldik a többi egyháznak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. szept. 19./ Azóta többször sürgették a tervezet tárgyalását, például: Az erdélyi magyar egyházi vezetők közös levélben fordultak Iliescu elnökhöz. Ebben többek között kifejtették, hogy sürgős lenne a vallásügyi törvény tervezetének parlamenti tárgyalása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. máj. 8./"

A szlovák kormány immár másodszor hazudtolja meg saját ígéreteit - írta a bukaresti Adevarul máj. 11-i száma. Az első ígéret 1994-ben történt, amikor Meciar miniszterelnök biztosította román kollégáját: az ET 1201-es ajánlást nem fogja engedni a magyar-szlovák alapszerződésbe foglalni. Mégis megtette. Most pedig, bár fogadkozott, hogy nem ratifikálja az alapszerződést, amíg a magyar-román alapszerződés meg nem születik, mégis megtette. /Vasárnapi Hírek, máj. 12./

Magyarországot tette felelőssé az alapszerződés aláírásának elmaradásáért Traian Chebeleu elnöki szóvivő máj. 13-i sajtótájékoztatóján. Az aláírás késlekedésének az oka az a makacsság, amellyel Budapest ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásának a szerződésbe illesztéséhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Máj. 20-án Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Daniel Tarschys, az ET főtitkára részt vett Demokratikus biztonság koncepciója című nemzetközi szeminárium máj. 21-i megnyitóján, melyen Iliescu elnök mondott beszédet. Iliescu kifejtette, hogy a demokratikus biztonság koncepciójának megvalósítása részévé válik az európai építésnek. Az államok szuverén akaratuk kifejezéseként, közvetlen tárgyalások révén elfogadhatnak határváltozásokat. /Magyar Hírlap, máj. 22./

"Teodor Melescanu külügyminiszter és Sorin Ducaru külügyi szóvivő újságírók kérdéseire válaszolt Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő megjegyzésére, amely szerint "Románia makacsul visszautasítja annak az 1201-es ajánlásnak a belefoglalását a kétoldalú alapszerződésbe, amelyet az Európa Tanács tagjaként elfogadott". Melescanu külügyminiszter kijelentette: "Miért ragaszkodik a magyar fél makacsul ahhoz, hogy megemlítsen egy bizonyos ajánlást, amikor az Európa Tanácsnak még több mint ezer nagyon fontos ajánlása van, amelyeket egyáltalán nem akar megemlíteni? A problémát az olyan koncepciók jelentik, mint az etnikai alapú területi autonómia, vagy a kollektív jogok kérdése, ezek belefoglalása az alapszerződésbe." Sorin Ducaru külügyi szóvivő vélekedett, hogy "az 1201-es ajánlás egyfajta ürüggyé vált ahhoz a kísérlethez, hogy túlzott követelésekkel álljanak elő a nemzeti kisebbségek jogai terén". /A román fél továbbra is elutasítja az 1201-es ajánlást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Máj. 20-án Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára. A politikus a Vocea Romaniei számára adott interjúban kifejtette: "Vannak problémák a helyi vezetés síkján, vannak a kisebbségekkel kapcsolatos vonatkozások, és jól ismertek a gyermekvédelem problémái, vagy az igazságügyi rendszer reformjának gondjai. Az Európa Tanács segítséget kíván nyújtani e problémák megoldásához." /Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./Máj. 21-én Daniel Tarschys, az Európa Tanács /ET/ főtitkára Bukarestben találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. A találkozón az RMDSZ képviselői szóvá tették, hogy Románia nem mindenben teljesítette 1993-as, az ET-be teljes jogú tagként való felvételekor vállalt kötelezettségeit. Említették a tanügyi törvény diszkriminatív intézkedéseit, hangsúlyozták, hogy az RMDSZ továbbra is szükségesnek tartja Románia monitorizálását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 785. sz./ Daniel Tarschys, az ET főtitkára máj. 20-án érkezett Bukarestbe, Melescanu külügyminiszterrel áttekintette az ET-ben való román részvétellel kapcsolatos kérdéseket, máj. 21-én fogadta a főtitkárt Iliescu elnök. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Tarschys bukaresti sajtóértekezletén arra kérdésre, hogy kötelező-e Románia számára az ET 1201-es ajánlása, azt felelte, hogy Románia ezt vállalta az ET-be való fölvételénél. Tarschys a kisebbségi jogok védelmét az Európa Tanács egyik fő feladatának nevezte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

Máj. 24-én Salzburgban, az Európai Művészeti Fórumon részt vevő Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter négyszemközti tárgyalást folytatott. Megállapodtak abban, nyilatkozta az MTI-nek Kovács László, hogy június második felében folytatódnak a szakértői tárgyalások az alapszerződésről. Melescanu elismerését fejezte ki amiatt, hogy Magyarország a nemzetközi fórumokon állást foglalt Románia euroatlanti integrációja mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Kovács László elmondta, Magyarország változatlanul ragaszkodik a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumok, köztük az Európa Tanács 1201-es ajánlásának szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész erre olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Az RMDSZ parlamenti csoportja összefoglalót adott tevékenységéről, részletezve, hogy milyen módosításokat sikerült elérniük a törvényalkotás során, mit tettek az egyes bizottságokban. ebben szerepel - többek között - az, hogy a külügyi bizottságban sikerült elérni, hogy az ET-raportőrök minden egyes romániai látogatása során találkozzanak az erdélyi magyar püspökökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

"Frunda György elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésének európai megítélésének kérdésénél 1990 óta nagy változás, hogy a kisebbségi kérdés önálló emberjogi probléma lett. Bizottsági szinten sikerült bevinnie egy fontos dokumentumba azt, hogy az Európa Tanács nemzetiségi ügyekben ne csak az egyes országok kormányaival tárgyaljon, hanem a kisebbségi szervezetekkel is. - nyilatkozta Frunda György. Szerinte a monitorizálás, az ellenőrzés a garancia arra, hogy ezek az intézkedések Romániában is érvényesüljenek. Melescanu külügyminiszter csúsztatott, amikor azt állította, hogy a keretegyezményt csak akkor alkalmazzák, ha azt 12 ország aláírta. valójában amint a keretegyezményt egy ország aláírta, az már belső törvény. Az "országot egy olyan kormánykoalíció vezeti, amely intoleráns, xenofób és nemzetiségellenes." - állapította meg Frunda szenátor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./"

Oliviu Gherman, a szenátus elnöke jún. 6-án Budapestre utazott, ahol részt vett az Európa Tanács tagállamainak parlamenti értekezletén. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Az RMDSZ jún. 20-i bukaresti sajtóértekezletén a választásokkal foglalkoztak. Markó Béla elnök kifejtette, hogy az RMDSZ megismételte 1992-es teljesítményét, sőt, a szavazatok száma alapján a negyedik politikai erő. Nem látott semmi kivetnivalót a független jelöltekben. Markó Béla kitért azokra a megállapításokra is amelyeket Horn Gyula miniszterelnök és Tőkés László püspök tett a Magyarok IV. Világtalálkozóján. Horn Gyula szerint a határon túli magyar szervezetek valljanak színt: autonómiatörekvéseik nem veszélyeztetik az ország egységét. Markó Béla szerint elsősorban Horn Gyulát kell megkérdezni, hogy miért kíván ilyen nyilatkozatot. Az RMDSZ már számtalanszor tisztázta, hogy autonómia-koncepciója az itteni magyar közösség Románián belüli önigazgatására vonatkozik. Tőkés László püspöknek a magyar külügyminisztert illető bírálatával kapcsolatban Markó Béla elmondta: Kovács László kérdéses nyilatkozatában több homályos. félreértésre alkalmat adó megfogalmazás van. - Az RMDSZ elkészítette kommentárját ahhoz a jelentéshez, amelyet az Európa Tanács raportőrei készítettek Romániáról, mondta el Frunda György szenátor. Ebben a kommentárban az RMDSZ nehezményezi a kormány kétszínű magatartását, amire az 1201-es ajánlás körüli huzavona a példa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 18-19-én Bukarestben tartották a magyar-román szakértői tárgyalások újabb fordulóját. Dr. Szénássy György, a magyar külügyminisztérium jogi főosztályának vezetője tapasztalt némi közeledő lépéseket. Diplomáciai csatornákon fogják egymást értesíteni az újabb tárgyalás időpontjáról. Az ET 1201-es ajánlásával szemben a román tárgyalófél álláspontja még nem egyértelmű. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségek jogainak védelméről., amely támogatását fejezte ki az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok - köztük az 1201-es ajánlással kapcsolatban -, felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a regionális és kisebbségi nyelvek Európa-chartájának.Hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, melyet a Velencei Bizottság adott az 1201-es ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. Megfogalmazásai módot nyújtanak olyan értelmezésre, hogy a dokumentum a pozitív diszkrimináció eszköze, miután bizonyos kollektív jogokat megad a kisebbségeknek. Frunda György RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy a Velencei Bizottság által adott értelmezés elhárítja egyes államok fenntartásait az 1201-es ajánlást illetően. Végül a közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, melynek értelmében a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatályba lépése után megalakítandó tanácsadói bizottság a kormányok fölötti széles körű meghatalmazásokkal rendelkező, független testületté válik. - Gyakorlatba ültetésére azonban - a Curierul national bukaresti lap szerint - ultra maximalista jellege miatt kevés az esély. A román küldöttség tagjai közül csupán Frunda György és Adrian Severin szavazta meg a Bindig-jelentést és az ajánlást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Júl. 5-én a Romániai Helsinki Bizottság /APADOR-CH/ szervezésében kerekasztal-beszélgetést rendeztek a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón részt vettek az Aurora, Accept, Pro Europa, Amnesty International nem kormányzati szervek képviselői, a Legfelsőbb Ügyészség képviselője lés Nicolae Gheorghe roma vezető. Az RMDSZ-t a tanácskozáson Borbély László képviselő és Nemes Árpád, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosa képviselték. A találkozón jelen volt Edit Müller, az Európai Unió-Romániai Parlamenti Vegyes Bizottság tagja, aki a sajtótájékoztatón kemény szavakkal ítélte el a román kormányt, amiért nem hajlandó dialógust folytatni a nem kormányzati szervezetekkel. A tanügyi törvény elégedetlenségre ad okot a romániai magyarság körében, állapította meg. Kifejtette, hogy Romániának több hajlandóságot kellene mutatni az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10. 820. sz./

Júl. 10-12-én tartják Isztambulban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése közös szervezésében az első interparlamentáris konferenciát, amelynek témája a Fekete-tenger térségének környezetvédelme. A román delegáció tagja Kerekes Károly RMDSZ-képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 820. sz./

"Dr. Újvári Ferenc nyílt levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz, hivatkozva az elnök júl. 22-i sajtótájékoztatójára, ahol Iliescu kijelentette: "az RMDSZ autonómiatörekvése alkotmány- és demokráciaellenes". Újvári idézi az alkotmány 119. szakaszát: "A területi közigazgatási egységek közigazgatása a helyi autonómia elvén és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik.", majd a Helyi Önkormányzat Európai Chartáját, amelyet Románia aláírt és az ET 1201-es ajánlását. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"

Horn Gyula miniszterelnök aug. 11-én a magyar televízió A hét műsorában nyilatkozott, elmondta, hogy időről időre zavarok vannak a kapcsolatokban, ezért is kezdeményezte a találkozót Vladimír Meciar miniszterelnökkel, erre aug. 13-án kerül sor. Kifejtette, hogy a megegyezés küszöbén állunk a magyar-román alapszerződés megkötésében, ezért utazik a külügyi államtitkár Bukarestbe. Szerinte a román diplomácia legutóbbi válasza, amit az ET 1201-es ajánlása kapcsán megfogalmazott, Budapest számára elfogadható. /Magyar Nemzet, aug. 12./

A Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román külügyi államtitkár vezette aug. 13-i és 14-i bukaresti tárgyalás utáni közös sajtótájékoztatón a két fél bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült a román-magyar alapszerződés végleges szövege. Minden kérdésben sikerült megállapodásra jutni. A jövő héten Budapesten újból találkozó lesz, de ezen már csak a két nyelvi változatot vetik egybe. Az államtitkárok szerint az aláírásra szeptember első felében kerülhet sor. Marcel Dinu elmondta, hogy tárgyaltak az ún. megbékélési dokumentumok előkészítéséről is. Dinu szerint ezt a jelentős előrelépést az tette lehetővé, hogy a magyar fél jelezte: elfogadta az Európa Tanács 1201-es ajánlásának értelmezésére vonatkozó román javaslatot. Somogyi Ferenc megerősítette, hogy sikeresen zárták le ezt a tárgyalási fordulót, gyakorlatilag megállapodtak az alapszerződés szövegében. Magyar részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Somogyi Ferenc a Népszabadságnak elmondta, hogy az ET 1201-es ajánlásának közös értelmezése abban áll, hogy a dokumentum nem tartalmazza az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok biztosítását. /Népszabadság, aug. 15./ Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje a román Medifax hírügynökségnek nyilatkozott: attól fél, hogy az alapszerződés aláírása a tervezett formában kedvezőtlen lehet az RMDSZ számára. Az a kitétel, hogy nem fogadják el a kollektív jogokat, olyan autonóm struktúrák el nem ismeréséhez vezethet, mint amilyen az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa. Ez arra késztethet bizonyos pártokat, hogy kérjék az RMDSZ SZKT betiltását. Frunda rámutatott arra, hogy az alapszerződésnek tartalmaznia kell a romániai magyar közösség jogait, s e jogok között meg kell adni a területi autonómiát. A területi autonómia nem etnikai jellegű, hanem a helyi területi közösségek autonómiája, ami feltételezi az illető területen többségben élő nemzeti kisebbségek sajátos jogait, mint például az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kétnyelvű feliratokat, anyanyelvi iskolákat és egyebeket, mondotta. /Új Magyarország, aug. 15./ Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke úgy vélte, hogy a választások előtt hivatalban levő kormánnyal nem ajánlatos szerződést kötni. Borbély Ernő székelyföldi politikus szerint a romániai magyarság számára lényeg a kollektív jogok feltételek és magyarázatok nélküli elfogadása. /Magyar Nemzet, aug. 15./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Népszabadságnak nyilatkozott, váratlannak nevezte, hogy ilyen hamar megszületett a közös álláspont. "Ezekben a napokban összevetjük a rendelkezésre álló információkat... szövetségünk már régebben kialakított, teljesen világos és egyértelmű álláspontjával arra vonatkozólag, hogy mit kellene tartalmaznia az alapszerződés kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetének." A lábjegyzettel kapcsolatban meg kell nézni, hogy pontosító jellegű-e, mint az ET által a velencei bizottságtól kért értelmezés, vagy leszűkítő jellegű-e. Másrészt "számunkra rendkívül fontos, hogy ez az alapszerződés tartalmazzon kitételeket a teljes körű anyanyelvi oktatással, a nyelvhasználattal, meg olyan konkrét kérdésekkel kapcsolatosan, mint az egyházi és közösségi javak helyzete." A garanciák is szükségesek. /Népszabadság, aug. 16./"