A strasbourgi ET európai helyi és regionális önkormányzati konferencia küldöttsége máj. 3-án Bukarestben sürgette, hogy helyezzék vissza hivatalukba a leváltott polgármestereket. A delegáció máj. 2-án és 3-án Romániában vizsgálta a jobbára ellenéki polgármesterek felmentését. A küldöttség találkozott Octav Cozmanca közigazgatási államtitkárral és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, akik elismerték, hogy szükséges a helyi közigazgatási törvény módosítása. A strasbourgi küldöttek sajtóértekezleten közölték, hogy vizsgálataik szerint a kinevezett prefektusok visszaélnek hatalmukkal, a megválasztott polgármesterek 4,5 százalékát, 133 főt menesztettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Magyar Hírlap, máj. 4./

"Mircea Geoana külügyi szóvivő máj. 3-án az ET 1201-es ajánlással kapcsolatos román álláspontot ismertette. "Romániának nem voltak és nincsenek elvi fenntartásai az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban." Fenntartásai csak a 11. cikkelynél vannak. Az ajánlást nem tekintik kötelezőjogi normáknak, mert valójában egy politikai dokumentumról van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Új Magyarország, máj. 4./"

Romániának nincsenek fenntartásai az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban, az egyedüli fenntartást a 11. cikkely okozza, ismertette Mircea Geoana külügyi szóvivő a külügyminisztériumi állásfoglalást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Máj. 3-án Bukarestben Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke Frunda György szenátorral együtt az 1201-es ajánlás megerősítése mellett foglalt állást. Elmondta, hogy Iliescu elnöknek az ajánlással kapcsolatos elutasító nyilatkozatai és a dokumentum körül kialakult hisztérikus légkör elképedést keltett az Európa Tanácsban. Radulescu Botica, a kormánypárt tagja, az ET parlamenti közgyűlésen megjelent román küldöttség vezetője és Valentin Gabrielescu ellenzéki szenátor viszont vitatta Severin nézeteit. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Markó Béla RMDSZ-elnök is bemutatkozott elnökjelöltként. Az elmúlt években meg tudták mozdítani a romániai magyar közvéleményt, de állandóan fennáll a veszély a politikai elit és az általa képviselt tömeg szétválására. Állandó konzultációra van szükség. Az RMDSZ sikere is az ET 1201-es ajánlásának sorsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

"Az RMDSZ SZKT ülésén, Marosvásárhelyen /ápr. 5-6./ a küldöttek nem tudták véglegesíteni az autonómia körüli kérdéseket, ez a kongresszusra maradt. Haladást értek el a programtervezet és a szervezeti szabályzat kidolgozásában, egyes pontok véglegesítése ugyancsak a kongresszusra maradt. Az SZKT elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a testület "megelégedéssel szerzett tudomást az ET parlamenti közgyűlésének 508/1995. sz. határozatáról, amely nem csupán megerősíti az 1201/1993. sz. ajánlást, hanem a benne foglaltakat saját megfigyelő és ellenőrző tevékenységének alapelvévé emeli." Bizonyos, hogy az említett dokumentum "alkalmazása és a román belső jogrendbe való beépítése nagyban elősegítheti az etnikum-közi konfliktusok elkerülését..." Az SZKT ülésén Frunda György szenátor a strasbourgi parlamenti ülésszak és az 1201-es ajánlás körül kialakult viharról számolt be, Tőkés László tiszteletbeli elnök pedig amerikai útjáról, amelynek során tájékoztatta az amerikai kongresszusi tagokat és az emberjogi illetékeseket a romániai magyarság helyzetéről. Borbély Imre képviselő az SZKT ülésén nyilvánosságot kapott nyílt levelében támadta meg Markó Béla szövetségi elnököt, akit azzal vádolt, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és a mérsékeltek, a neptunosok között, de gyakorlati politikájával az utóbbiakat támogatja, továbbá nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedek képviselőt. Markó Béla válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., 9., Magyar Nemzet, máj. 8., Magyar Hírlap, máj. 9./ Szász János élesen elítélte Borbély Imre levelét, bolsevik eredetű elvnek mondta, hogy Borbély Imre biztosítani kívánja Tőkés László helyét az RMDSZ-ben. Borbély írása: "pápaválasztások előtti hitiratokra emlékezető levél". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Miközben az Európa Tanács az 1201-es ajánlás megszavazásával destabilizálja Európát, egy maréknyi moldvai román hazafi kénytelen bottal, vasvillával megvédeni a csángók románságát az őket leigázni szándékozó RMDSZ ellen. Akár így is megfogalmazhatnánk tömören a Bákó megyei Klézsében történteket. - állapította meg Kide Annamária. "Szerencsére vannak még éber hazafiak! Corneliu Balan RNEP-képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában, az Adevarul bukaresti napilap Az RMDSZ Moldva felé terjeszkedik című cikkében figyelmeztette a közvéleményt a magyarok újabb fondorlatára." Klézsén könyvégetés is volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./"

Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke levélben válaszolt Markó Béla ápr. 19-én hozzá intézett levelére. Válaszában arról biztosította az RMDSZ elnökét, hogy az ET továbbra is figyelemmel kíséri és ellenőrzi a romániai demokratikus átalakulás folyamatát, benne a nemzeti kisebbségek helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 10., 528. sz./

A Vocea Romaniei kormánylap máj. 10-i száma azzal vádolta Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy megsértette Romániát, mert nem hívta meg Iliescu elnököt a német, osztrák, lengyel, olasz, szlovén, cseh és szlovák elnök részvételével május végén Keszthelyen sorra kerülő találkozóra. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont máj. 10-i sajtóértekezletén viszont kifejtette, hogy ezzel nem sértették meg Romániát. A szóvivő elmondta, hogy máj. 11-én Melescanu az ET strasbourgi miniszteri értekezletén átadja a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikációs okmányait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., Magyar Hírlap, máj. 11., Magyar Nemzet, máj. 11./

Iliescu elnök egy magántelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a győzelem napja alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott rövid eszmecseréjükön egyetértettek abban, hogy Románia és Magyarország végül is meg fogja találni a megfelelő formulát az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban. /Népszabadság, máj. 12./

"Az Európa Tanács helyi és regionális-hatalmi kongresszusának küldöttsége, élén Alain Chenard-ral, a kongresszus elnökével Bukarestben járt és a 133 felfüggesztett, leváltott, valamint a 260 lemondott polgármester helyzetéről tájékozódott. Megállapították, hogy a leváltásoknál az elsődleges szempont a pártállás volt, a prefektusnak túlzott a hatalma, "állam az államban", mindez a demokrácia hiányát mutatja. A küldöttség kérte az elmozdított polgármesterek anyagi és erkölcsi rehabilitálását, továbbá az igazságszolgáltatás decentralizációját. A román hatóságok - élükön Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Octav Cozmanca államtitkárral - magyarázták bizonyítványukat, mindent megígértek, intézkedni fognak, megszilárdítják a helyi autonómiát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./"

A Román Demokratikus Konvenció máj. 17-i nyilatkozatában leszögezte, hogy amennyiben az etnikai kritériumok alapján szervezett autonóm övezetek létrehozásának lehetőségét kizárják, a román-magyar alapszerződés tartalmazhatja az ET 1201-es ajánlását. Sürgősnek tartják az alapszerződés megkötését. A Konvenció síkraszállt a helyi autonómia mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Demokratikus Konvenció tehát megváltoztatta véleményét az 1201-es ajánlásról. /Magyar Hírlap, máj. 19./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke jún. 2-i sajtóértekezletén Teodor Melescanu külügyminiszter lemondását követelte, mert Melescanu kijelentette: bizonyos feltételek mellett bekerülhet az alapszerződésbe az ET 1201-es ajánlása. Tudor emellett ismét követelte az RMDSZ betiltását, majd bejelentette, hogy pártja három államtitkári posztot kap /egyiket a művelődési tárcánál/. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Amennyiben elfogadják az ET 1201-es ajánlására való utalást a magyar-román alapszerződésben, lemond szenátori mandátumáról, jelentette be Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szóvivője. Támadta Melescanu külügyminisztert, hozzátéve: átkozott lesz, ha elfogadja az 1201-es ajánlást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Románia és Szlovákia egyaránt elutasítja a kisebbségek kollektív jogait, hangsúlyozta mindkét fél az Ivan Gasparovic parlamenti elnök által vezetett szlovák parlamenti küldöttség jún. 6-i bukaresti tárgyalásain. A vendégeket fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Gasparovic kijelentette, hogy Szlovákia nem fogja elfogadni az ET 1201-es ajánlásának 11. és 12. pontját, és ugyanezt az álláspontot tapasztalta a román félnél is. A két fél hangsúlyozta, hogy a kollektív jogok mellett az etnikai alapú területi autonómiát is elutasítják. /Népszava, jún. 7./

Tabajdi Csaba államtitkár nyilatkozott a szórványban /Hunyad, Fehér és Brassó megye/ tett látogatása tapasztalatairól. A szórványban élők nem vártak segítségre, maguk szerveztek kollégiumot és iskolabuszt. Az egyházaknak kulcsszerepe van a kisebbségben élők nemzeti önazonosságának megszervezésében. Meghatározó az ET Románia felvételekor tett ajánlásainak teljesítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Jún. 15-én Horn Gyula miniszterelnök felhívta Ion Iliescu elnököt, félórás telefonbeszélgetést folytattak. Horn Gyula sérelmezte a szenátus által elfogadott oktatási törvényt, amely példátlan módon korlátozza a kisebbségek nyelvén történő oktatás lehetőségét, hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az Európa Tanács vonatkozó dokumentumaival, így nem román belügy. Iliescu válaszában leszögezte, hogy a törvénytervezet még nem végleges és az államfőnek nincs joga beavatkozni a parlament munkájába. Véleménycserét folytattak az alapszerződésről is. Megállapodtak abban, hogy a jún. 19-20-i szakértői tárgyalásokat követően, amennyiben szükséges, Kovács László külügyminiszter Bukarestbe utazik. Amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai autonómiát, a felek megegyezhetnek, mondta Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18., Népszabadság, jún. 16./ Horn Gyula Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléséről telefonon tájékoztatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki kifejtette: természetesnek tartja, hogy a magyar kormányfő felemeli szavát egy olyan törvénytervezet esetében, amelyet a romániai magyarság diszkriminatívnak tart. Az RMDSZ újra elküldi Iliescunak az oktatási törvénnyel kapcsolatos kritikáit. Az RMDSZ több mint egy éve sürgeti a párbeszédet a fő kormánypárttal, tette hozzá. Markó Béla jún. 15-én fogadta Frank Collinst, az Egyesült Államok külügyminisztériumi román referensét, aki az RMDSZ autonómiatörekvéseiről és az oktatási törvénytervezetről érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete rendkívüli tanácskozásra gyűlt össze Kolozsváron jún. 23-án. Tiltakozással fordultak Iliescu elnökhöz, az ET vezetőségéhez, az Európai Unió cannes-i csúcstalálkozóján résztvevő politikusokhoz a tanügyi törvénytervezet ellen, egyben a tervezet elfogadásának elnapolását kérték. A tiltakozó levélben kifejtették, hogy a törvénytervezet sérti az egyházak jogait és sújtja a híveket. A tervezet a magánoktatásba utalja a felekezeti oktatást. Amennyiben nem kapnak orvoslást az egyházi javak visszaszármaztatásával kapcsolatban, testületileg Strasbourgba fognak utazni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26., Magyar Hírlap, jún. 27./

"Melescanu külügyminiszter szerint, amint a bukaresti rádió jún. 26-án jelentette, a román fél számára "elvi nehézséget" okoz annak megértése, hogy a magyar fél miért ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásához. /Magyar Nemzet, jún. 27./"

Jún. 27-én Cannes-ban tartották meg az Európai Unió csúcsértekezletét, amelyre meghívták a társult országok vezetőit is. A csúcsértekezleten találkozott egymással Horn Gyula miniszterelnök és Ion Iliescu elnök. A találkozó után Iliescu kijelentette, hogy a magyar-román kapcsolatok a lehető legjobbak, hozzátette, hogy július elején külügyminiszteri tárgyalások révén igyekeznek véglegesíteni az alapszerződést. Hamis a konfliktusokat sugalló kép a két ország viszonyáról. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a román oktatási törvénytervezet ellentétes az Európa Tanácsban vállalt román kötelezettségekkel. Iliescu azt válaszolta, hogy még finomítanak a tervezeten, egyúttal elnézést kért a Dimineata című lapban megjelent, becsmérlő hangú cikkért. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, jún. 28./

"Az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusán a "helyi demokrácia Romániában" vitán Giorgo de Sabata jelentéséről volt szó, arról, hogy 133 polgármestert leváltottak. A kongresszusról beszámoló Victor Halmajan Szilágy megye tanácselnöke kifogásolta, hogy a román küldöttség négy tagja Románia monitorizálását kérte, szerinte ezzel "befeketítették az állam intézményeit és ugyanakkor megalázkodtak az Európa Tanács szervei előtt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"

A külügyminisztériumi nyilatkozat cáfolta, hogy Románia ígéretet tett volna 1993-ban az ET 1201-es ajánlásának elfogadására, amikor belépett az ET-be. /Új Magyarország, jún. 29./

"Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./"

Melescanu több lapban és tévényilatkozatban cáfolta az Adevarul azon értesülését, hogy az Európa Tanács szakértői csoportja, amelyet Bukarestbe várnak, közvetítene a magyar-román alapszerződés véglegesítésében. /Magyar Nemzet, júl. 5./

Tőkés László püspök júl. 6-án nyilatkozatot tett közzé a magyar-román alapszerződés tárgyában, megállapítva, hogy az új oktatási törvény arculcsapását jelenti a kisebbségi jogoknak és demokráciának, ellentmond az európai emberjogi normáknak, valamint az ET vonatkozó előírásainak, amelynek teljesítését Románia magára vállalta. A jún. végén elfogadott, hátrányosan megkülönböztető tanügyi törvény nyílt kihívást jelent a magyar-román alapszerződés ellen, olvasható a nyilatkozatban, egy ilyen törvény egyik legfőbb akadályát képezi az alapszerződés aláírásának. Tőkés László síkraszállt a román-romániai magyar párbeszéd folytatásáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 569. sz./

Júl. 5-én tartotta első tanácskozását Kolozsváron az SZKT-n létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. Megjelentek: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Demeter János önkormányzati és területi alelnök /a szövetségi elnök megbízottja/, Cs. Gyimesi Éva oktatásügyi alelnök, Szőcs Judit /Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/, Horváth Andor /Bolyai Társaság/, Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti csoportjának képviselője, Mikó Lőrinc, az egyházak képviselője és Fodor Judit jogász. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz./ A bizottság sajtónyilatkozatot adott ki, ebben olvasható, hogy a diszkriminatív tanügyi törvényt a társadalom és a nemzetközi fórumok tudomására hozzák: szórólapon Románia polgárai számára feltárják a jelenlegi kritikus helyzetet, egyben ismertetik céljaikat, tájékoztató és tiltakozó leveleket küldenek az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szervezeteknek, a nagykövetségeknek, az egyházfők kihallgatást kérnek az államelnöktől és ellátogatnak Strasbourgba, az ET elnökéhez, ifjúsági stafétát indítanak az ET-hez az RMDSZ tanügyi törvénytervezet melletti közel félmillió aláírással, tiltakozó akciókat terveznek és szeptemberben Székelyudvarhelyen országos méretű tömegtüntetést, továbbá iskolabojkottot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon négy kérdésben nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása, a kisebbség joga az anyanyelv használatához, a politikai párt alakításának joga, végül a kétoldalú ellenőrző mechanizmus. /Népszava, júl. 12./

A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökségének Horn Gyula miniszterelnökhöz írt memoranduma összefoglalja azokat a feltételeket, amelyek szükségesek, hogy támogassák az alapszerződés megkötését. Ezek között szerepel: ha a román kormány tárgyalást kezd az RMDSZ-szel a közösségi autonómiáról, az ET 1201-es ajánlása részét képezi az alapszerződésnek, a román állam garanciát vállal arra, hogy a magyar kisebbség nyelvén folyó oktatást állami pénzből biztosítja /beleértve a Bolyai Egyetemet/, az egyházi ingatlanokat visszaadják, végül, ha az alapszerződést az RMDSZ egyetértésével írják alá. /Magyar Hírlap, júl. 14./

Júl. 18-án Kolozsváron összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa az oktatási törvény által előidézett helyzet megvitatására. Közleményt adtak ki, megállapítva, hogy nem érkezett pozitív válasz az RMDSZ tiltakozó állásfoglalásaira. Az Operatív Tanács elhatározta a nemzetközi fórumok tájékoztatását, támogatja az egyházi vezetők elhatározását, hogy az Európa Tanácsot személyesen fogják tájékoztatni a törvényről, az RMDSZ részt vesz a júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen. Az RMDSZ Székelyudvarhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez, egyéb tiltakozó gyűléseket pedig országszerte. A román közvéleményt is tájékoztatni kell a magyar oktatásügy helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Eörsi Mátyás, a parlament külügyi bizottságának elnöke, SZDSZ-s képviselő az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájáról adott képet. Az üléseken rendszeresen feláll egy görög küldött és kirohanást intéz Törökország ellen, ahol lábbal tiporják az emberi jogokat. Utána egy török küldött következik, aki Görögországot marasztalja el. A többiek unják mindezt. Eörsi szerint ez nem járható út. Elmondta, hogy júniusban az ülésszakon a rasszizmus, az idegengyűlölet szerepelt a napirenden. Egy fiatal magyar küldött említést tett felszólalásában a szlovák nyelvtörvény tervezetéről, hogy ott a tolerancia jegyében a többségi nyelvet óvják a kisebbségitől. Ezután Jeszenszky Géza is felszólalt /Eörsi nem írja ki a nevét, kecskekörszakállas, az előző kormányban magas külügyi tisztséget viselt/ és a magyar kisebbséget ért román és szlovák atrocitásokról beszélt. Ezután három szlovák és három román képviselő össztüzet zúdított Magyarországra /szerződésszegő, irredenta, revizionista stb/. A román delegáció tagja, Paunescu, Ceausescu egykori udvari költője visszataszító stílusban támadott. Eörsi szerint egy svéd vagy dán képviselőt kell megkérni, hogy ő beszéljen ezekről a magyar kisebbségi problémákról. /Magyar Narancs, júl. 20./