Kovács László külügyminiszter júl. 20-án befejezte Melescanu külügyminiszterrel való bukaresti tárgyalását, azonban nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. Kovács Lászlót fogadta Iliescu államelnök, akinek a külügyminiszter elmondta: a magyar fél új szövegjavaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy megoldást nyerjenek a vitatott kérdések. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Iliescu elnök szóvivője ismertetést tett közzé a megbeszélésről. Iliescu kifejezésre juttatta a román közvélemény megütközését, látva a magyar fél makacs ragaszkodását az ET 1201-es ajánlásához. Szerinte Magyarország asszimilációs politikát folytat, melynek következtében az országban élő román lakosság az 1920. évi 250 ezerről 10 ezerre csökkent. Kovács László hangot adott oktatási törvény miatti aggodalmaknak. Kovács László találkozott Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével is, aki ártalmasnak nevezte az 1201-es ajánlást, Adrian Nastasevel, majd Vacaroiu miniszterelnökkel és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is, aki vázolta a román belpolitikai életet, szólt a vízumkényszer bevezetésének káros következményeiről és kérte, ne csökkentsék a Kossuth Rádió adósugarát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22-23./

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az anyanyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért a következő tiltakozó akciókat tervezi: aug. 13-án szentmise a csíksomlyói kegytemplomban, tiltakozó levelek küldése az Európa Tanácshoz, a kormányhoz és a parlamenthez, könyvgyűjtés Csíkszereda főterén a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért /aug. 18.- szept. 5./, tiltakozó nagygyűlés Csíkszeredában szept. 8-án, lakossági fórum Csíkszeredán /okt. 2-7-e között, lármafa rendezvények okt. 7-én. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 594. sz./

Az arománok Freiburgban működő kulturális és nyelvi egyesülete levelet intézett a román parlamenthez, nehezményezve, hogy 1994. júniusában elküldött, az arománok megmaradása érdekében tett felhívásuk a mai napig válasz nélkül maradt. Az egy évvel ezelőtti felhívásukban azt kérték, hogy a román parlament karolja föl a Dunától délre fekvő területeken élő arománokat, akik görög, albán és jugoszláv területen élnek. A több mint 350 ezres népcsoport pásztorkodásból él, vagy háziipari termékeivel kereskedik. A román parlament nem járult hozzá ahhoz, hogy Valentin Gabrielescu szenátor meglátogassa az arománokat, az Európa Tanács jelentéstevőjeként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

"A gyulafehérvári katolikus érsekség "A lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság nevében a hitvallásos iskolákért" című nyilatkozatában kiállt azért, hogy az 1948-ban jogtalanul elvett egyházi iskolákat visszaadják. Az egyházak az elmúlt öt évben törvénytervezetek és indítványok sorozatát terjesztették a parlament és az államelnök elé. Félmillió aláírással a szülők követelték a törvénytervezet módosítását. Az egyházak vezetői jún. 23-án készült memorandumukkal fordultak az államelnökhöz, a szenátusi és képviselőházi elnökhöz, tiltakozva az oktatási törvény ellen, továbbá az Európa Tanács elnökéhez, hogy fogadja a törvény elleni tiltakozó egyházak küldöttségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

Szept. 8-án indul Kolozsvárról az erdélyi magyar fiatalok tíztagú csoportja kerékpáron Strasbourgba. Az utazás szervezését és lebonyolítását a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta, az útiköltség összegyűjtésében segítségükre voltak az egyházak, de a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala is nyújtott támogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Egyikük, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke nyilatkozott az Új Magyarországnak: mintegy 1500 km-t pedáloznak, a tervek szerint szept. 18-án érkeznek meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének székházához. Eljuttatják az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás névjegyzékét és egy memorandumot. /Új Magyarország, szept. 8./

Szept. 12-én hajnalban indult útnak Budapestről az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért, Dorogon a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Pécsi L. Dániel fogadta őket, majd Dorog polgármestere üdvözölte az érkezőket. Komáromban egy hattagú felvidéki magyar kerékpározó csapat várta őket, akik Köteles László parlamenti képviselő vezetésével elkísérték az erdélyieket - szolidaritásuk jeléül - az osztrák határig. Este Dunaszerdahelyen szálltak meg, ahol Pázmány Péter polgármester, a szlovákiai magyar pártok képviselői és helyi fiatalok fogadták őket. Szept. 13-án Pozsonyban, a Csemadok-székházban Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, továbbá pedagógusok és fiatalok fogadták a karaván tagjait. Délután az erdélyi fiatalok Bécsbe érkeztek, ahol a Bécsi Oktatási Tanács elnökével, dr. Kurt Scholzcal találkoztak, majd a parlament épületében Peter Schrieder. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, EBESZ-raportőr fogadta őket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./

A Strasbourgba tartó kerékpáros Ifjúsági Karaván szept. 15-én és 16-án esős-szeles időben folytatta útját Ausztriában, majd Németországon át. A résztvevők az útjukba eső városokban ismertették utazásuk célját. Szept. 18-án érkeztek Strasbourgba, az Európa Tanács épületéhez, útjuk végcéljához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./ Strasbourgban Jutta Gützkow asszony, a Politikai Ügyek Igazgatóságának vezetője és Heiner Klebes, a Parlamenti Közgyűlés főjegyzője hallgatta meg az Ifjúsági Karaván tagjainak a tanügyi törvénnyel kapcsolatos panaszait és kifogásait. Szept. 19-én a fiatalok találkoztak Habsburg Ottóval, az Európa Parlament képviselőjével, a Páneurópai Unió elnökével. A tiltakozó akció résztvevői sajtótájékoztatón ismertették útjuk célját. A küldöttség találkozott a strasbourgi protestáns egyházak vezetőivel, akik ígéretet tettek arra, hogy kifejezik aggodalmukat a romániai magyarság jogainak megsértése és az egyházi vagyon visszaadásának elmaradása miatt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 19./

Szept. 15-én Aradon tiltakozó ülést tartottak az Arad megyei magyar szülők, pedagógusok, diákok. Hosszú Zoltán szenátor ismertette a tanügyi törvény sérelmes részeit. Cziszter Kálmán, az Arad megyei RMDSZ elnöke fölolvasta a székelyudvarhelyi polgári fórum tiltakozó kiáltványát, majd elmondta, hogy Arad megyéből tiltakozó levelek tucatjai mentek a parlamenti elnököknek és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

"Azért tette meg a történelmi megbékélésre vonatkozó javaslatát, hogy ezzel serkentse az alapszerződésről folyó tárgyalásokat, fejtette ki Iliescu elnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az alapszerződés nagyon konkrét kérdésekben meglévő nézetkülönbségek miatt akadt el, vetették fel az újságírók. Iliescu újra elvetette az ET 1201-es ajánlását: az nem jogi norma, nagyon sok állam visszautasítja, szerinte a 11-es és 12-es cikkelyének zavaros a megfogalmazása. Iliescu hangsúlyozta a tárgyalásokra való nyitottságát. "Nem látom be, miért kellene államfők, kormányfők találkozását előzetes megállapodáshoz kötni." Románia a nemzetiségeket külön státusszal, sajátos jogokkal kezeli, Magyarországon ez nem így történik. "Magyarországnak egyetlen politikája volt: a nemzeti kisebbségek asszimilálása, nemzeti azonosságuk felszámolása. 250 ezer románból, ahányan közvetlenül a trianoni szerződés után Magyarországon éltek, tízezer maradt." "...mi Romániában a legtöbbet tettük a nemzeti kisebbségekért, a nemzetközi és európai dokumentumokba foglalt szabályozásokon túlmenően is." Mindenütt "iskolák egész hálózata létezik, magyar nyelvű oktatással minden szinten, minden fokon..." A magyarországi románoknak csak a gyulai gimnáziumuk van, ahol magyarul tanítanak. "Akkor hát milyen erkölcsi alapon beszélnek a románok elnyomásáról?" A tanügyi törvényről kifejtette, hogy "ötévi viták és elemzések eredményeit összegezi, beleértve az RMDSZ és a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatait..." A törvényt először alkalmazni kell és "csak néhány évi alkalmazás tapasztalata hozza magával a szükséges tökéletesítést." Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható a magyar kisebbség tiltakozása a törvény ellen, Iliescu azt felelte, hogy az RMDSZ kifogásai "túlzóak és nincs valóságalapjuk". A romániai magyar történelmi egyházak két hónapja levelet írtak az államelnöknek, lesz-e rá válasz, hangzott a kérdés. A kérdés nem egyszerű, válaszolta Iliescu. "A történelem kerekét nem lehet visszafordítani. És meddig menjünk vissza a történelemben a visszaszolgáltatással?" A kormányban helyet kapó Román Nemzeti Egységpárt fasiszta típusú szervezetnek nyilvánította az RMDSZ-t és el akarja távolítani a politika porondjáról, jegyezték meg az újságírók. Iliescu erre is talált magyarázatot: egy "szabad, demokratikus társadalomban a legkülönfélébb nézetek fogalmazódnak meg." Szept. 19-én fogadta el a román parlament azt, hogy súlyos börtönbüntetéssel sújtják az idegen ország zászlajának kitűzését, illetve himnuszának eléneklését. Nem mond ez ellent a megbékélésnek, tették fel a kérdést az államelnöknek. Ez olyan gyakorlatra vonatkozik, mondta Iliescu, "amely reakciót váltott ki a lakosság körében, és amely nacionalista hangsúlyt kölcsönöz bizonyos bántó megnyilvánulásoknak." A marosvásárhelyi események miatt bebörtönzött Cseresznyés Pál ügyét is felvetették, de Iliescu elutasította azt, hogy kegyelmet adjon neki. /Szényi Gábor-Lampert Gábor: Interjú Ion Iliescuval, Magyar Nemzet, szept. 23./"

"Oliviu Gherman szenátusi elnök elutasította a kisebbségeknek adandó jogok gondolatát szept. 27-én Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén mondott beszédében. A kisebbségi követelések kapcsán egyenesen a náci fajelméletre utalt. Gherman beszélt Iliescu "bátor kezdeményezéséről", a román-magyar megbékélésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanezen a napon, Strasbourgban, az ET közgyűlésén felszólalt Adrian Paunescu szenátor, a román küldöttség tagja, azt állítva, hogy a jugoszláv konfliktus igazi oka: az Antall-kormány "felfegyverezte Horvátországot, hogy hatékonyabban tudja szétverni Jugoszláviát". Ebben Jeszenszky Géza játszott kulcsszerepet. Jeszenszky Géza, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség tagja válaszában leszögezte, hogy a magyar kormány legálisan adott el fegyvereket Horvátországnak, ráadásul 1990-ben még béke volt a térségben. Paunescu vádaskodását visszautasította Bársony András, a magyar küldöttség vezetője, és kérésére Miguel Angel Martínez úgy döntött, hogy Paunescu egyes szavait - mint az ET szellemével összeegyeztethetetleneket - törlik az ülés jegyzőkönyvéből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Magyar Hírlap, szept. 28./"

"A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./"

Okt. 7-én a Közép-európai Kezdeményezés /KEK/ varsói konferenciáján magyar-román kormányfői találkozóra került sor. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök köszönetét fejezte ki Horn Gyulának azért, hogy Magyarország támogatta országa csatlakozási törekvését, és támogatja Románia tagságát a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásban /CEFTA/ is. Megállapították, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás holtpontra jutott, így a közeljövőben nem érdemes újabb egyeztetést tartani. A történelmi megbékélésre vonatkozó román dokumentumtervezetekkel kapcsolatban viszont magas szintű fórumot terveznek, hozzátéve, hogy ez nem pótolja az alapszerződést. Horn Gyula a román oktatási törvénnyel kapcsolatban új javaslatot terjesztett elő: alakítsanak vegyes munkabizottságot, ebben kapjanak helyet a kisebbségek képviselői is. Amennyiben ezek a tárgyalások eredménytelenek lennének, a párbeszédbe be lehetne vonni az Európa Tanácsot is. - Vacaroiu miniszterelnök kijelentette: egyetért a vegyes bizottsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Varsóban a KEK-országok kormányfői úgy döntöttek, hogy felveszik tagjaik sorába a jelentkező öt posztkommunista országot: Romániát, Albániát, Fehéroroszországot, Bulgáriát és Ukrajnát. /Magyar Hírlap, okt. 9./

Az IPU-ra érkezett Miguel Angel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, aki Oliviu Germannal, a vezető kormánypárt elnökével való találkozásán rámutatott arra, hogy a Nagy-Románia Párt részvétele a kormánykoalícióban árt a Romániáról külföldön alkotott képnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Nicolae Gheorghe szociológus, a Romániai Roma Föderáció titkára több évig dolgozott, tanult külföldön. A cigány szervezetek szétforgácsolódtak, emellett a hatalom is elősegíti a káoszt. Vannak olyan roma vezetők, akik egyúttal román nacionalisták. A magyar romáktól élesen elkülönülnek a román romák, őt például egyszer elrabolták roma szövetségesei és önéletrajzot írattak vele, ki kellett jelenteni, hogy nincsenek magyar rokonai. Amikor a kormány elrendelte a cigány megnevezés használatát, Nicolae Gheorghe a kormánynál és külföldön is tiltakozott. A kormány nem reagált, az Európa Tanács azonban mellettük foglalt állást, júl. 13-i rezolúciójában a roma megjelölést használta, azóta a hivatalos román dokumentumokban a roma elnevezés szerepel, zárójelben hozzáfűzik, hogy cigány. - A román sajtó nagy része viszont a cigány kifejezésnél marad, így a Romania Libera ellenzéki lap is, más újságok romáknak nevezik őket, két r-rel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./

Okt. 12-én Bukarestben tartott rendkívüli tanácskozásán a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete állásfoglalást tett közzé, melyet a Bukarestben ülésező Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács figyelmébe ajánlott: az egyházak mélységes aggodalmukat fejezik ki a tanügyi törvény nemzeti kisebbségeket sújtó, egyházi autonómiájukat sértő rendelkezései miatt. A törvény alapvető emberi és kisebbségi jogokat sért. A teljes esélyegyenlőséget, az anyanyelven tanuláshoz való jog érvényesülését a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. Az egyházi vezetők elutasítják a tanügyi törvényben tetten érhető asszimilációs törekvéseket, és követelik a törvény azonnali megváltoztatását, az Európa Parlament vonatkozó határozati állásfoglalásának megfelelően. A törvény azáltal, hogy elrendeli a volt egyházi iskolák épületeinek újraállamosítását, jogszerűtlen, kisebbség ? és egyházellenes intézkedést legitimizál, egyben kizárja annak lehetőségét, hogy az ingatlanok visszakerüljenek eredeti tulajdonosaihoz. - Románia az egyetlen volt kommunista ország, ahol törvényes úton még nem rendezték az egyházi ingatlanok visszajuttatását, annak ellenére, hogy az egyházak ezt már 14 alkalommal kérték, még választ sem kaptak. Időközben a kormány részlegesen kártalanította a görög katolikus egyházat, az ortodox egyháznak pedig 1990 óta nagyértékű ingatlanokat és pénzösszegeket juttat. Egyes esetekben az adományozás a magyar egyházak elvett tulajdonából történik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 639. sz., az állásfoglalást közölte: Magyar Kurír (Budapest), dec. 8./

Magyarország és Románia között nincsenek súlyos politikai problémák, nézeteltéréseik harmadrendű európai kérdések, jelentette ki Miguel Ángel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a bukaresti Romania Liberának nyilatkozva. /Népszabadság, okt. 13./

Az Interparlamentáris Unió /IPU/ Bukarestben tartott ülésének negyedik napján, okt. 12-én felszólalt Márton Árpád RMDSZ-képviselő. Románia biztonságát és stabilitását belső tényezők veszélyeztetik, a szegénység és a kommunizmus alatt szőnyeg alá söpört, azóta is megoldatlan problémák. Ilyen a nemzeti közösségek rossz viszonyából táplálkozó konfliktushelyzet, a tanügyi törvény, melynek készítői figyelmen kívül hagyták a magyar nyelvű oktatás évszázados hagyományait - mondta Márton Árpád. - A magyar történelmi egyházak vezetői találkoztak az Európa Tanács néhány magasrangú tisztviselőjével és kifejtették véleményüket a tanügyi törvényről és az egyházi javak visszaadásának elmaradásából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke okt. 14-én Sepsiszentgyörgyön mondott beszédében pártjának vindikálta azt a "dicsőséget", hogy nem írták alá a román-magyar alapszerződést. Georghe Funar emellett azt állította, hogy "az RMDSZ révén többszázezer hamis vagyonigazolványt hoztak forgalomba Romániában" a privatizálási folyamat keretében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ Funar bírálta a külügyminisztériumot, mert a magyar félnek átadott dokumentumokban helyet adott az Európa Tanács 1201-es ajánlásának. /Magyar Hírlap, okt. 17./ "

"Nemcsak Clinton elnök fejezte ki aggodalmát az új román oktatási törvény, a magyarok jogfosztása miatt /Iliescu elnökkel történt találkozóján/, nemcsak George Pataki, New York állam kormányzója háborodott fel, nemcsak az Európa Tanács szerezhetett tudomást erdélyi magyar diákok Strasbourgban járt küldöttségétől arról, hogy tovább szűkültek az anyanyelvű képzés lehetőségei, hanem a nemzetközi közvélemény is mind szélesebb körben értesül minderről, szaporodnak a tiltakozások. Tüntettek például a távoli Ausztráliában az erdélyi magyarság fokozódó elnyomása ellen. A tüntetésen részt vettek az ausztriai románok is. Australia-Romanian Human Right Association annak a szervezetnek a neve, amely az ausztráliai románokat hívta erre a tüntetésre. A társaság vezetője Ion Berechet újságíró, aki nemrég még az Azi bukaresti lap tudósítója volt, tehát szoros kapcsolatban áll a román fővárossal. Az ellenzéki Romania Libera egyik szeptemberi számában Anton Uncu ugyanúgy "leplezi le" Ion Berechetet, mint a Ceausescu-korszakban: renegáttá minősíti: "Volt Ioan, most John, jövendőbeli János". /Új Magyarország, nov. 8./"

Dec. 17-én ismét Romániába látogatnak az Európa Tanács raportőrei, hogy megvizsgálják, miként teljesítette Románia az 1993. évi csatlakozási vállalásait, tájékoztatott Frunda György RMDSZ-szenátor, aki nov. 8-án érkezett vissza Strasbourgból, ahol az ET parlamenti közgyűlése jogi bizottságának ülésén vett részt. Elmondta még, hogy őt bízták meg, képviselje az ET jogi bizottságát a Közép-európai Kezdeményezés nov. 28-án Strasbourgban sorra kerülő, a kisebbségi jogok kérdéséről szervezett tanácskozásán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Az Európa Tanács regionális és helyhatósági kongresszusa ismét elmarasztalt Romániát. Ezúttal az önkormányzatok határkörének megnyirbálásáért, a választott polgármesterek, elsősorban az ellenzék soraiból származó polgármesterek indokolatlan leváltása miatt. Az ET bírálatára válaszolt a román rádióban Florin Radulescu, a román küldöttség vezetője: visszautasította a bírálatot, mert szerinte Romániát semmilyen nemzetközi vállalás nem köti ezen a téren. /Magyar Hírlap, nov. 11./

A Ziua bukaresti lap nov. 22-i száma közölte az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottsága levelét Iliescu elnökhöz. A bizottság elnöke, Christopher H. Smith, alelnöke Alphonse D' Amato, valamint H. Hoyer képviselő által aláírt levélben aggodalmukat fejezik ki a romániai kisebbségek helyzete miatt. Az oktatási törvényt nemcsak a magyar és a német közösség, hanem az Európa Tanács is bírálta, mert előírásai korlátozzák a kisebbségek nyelvén mind a szakoktatást, mind a felsőoktatást, kötelezővé teszik a román nyelvű felvételit és érettségi vizsgát. A levélben azt tanácsolják Iliescu elnöknek, hogy módosítsák a törvényt. A kongresszusi levél foglalkozik a cigányok helyzetével, a fasiszta és antiszemita nézetek feléledésével, a háborús bűnös Antonescu marsall rehabilitálási kísérletével, Gheorghe Funar és Corneliu Vadim Tudor szenátor megnyilvánulásaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Új Magyarország, nov. 23./

Az Európai Demokrata Unió /EDU/ nov. 17-én Bécsben tartott ülésén nyilatkozatban tiltakozott a romániai oktatási törvény megszorító intézkedései ellen. Az állásfoglalást az EDU elnöke, Alois Mock írta alá és eljuttatta Daniel Tarschyshoz, az Európa Tanács főtitkárához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökség nov. 23-án tartott ülésén elemezték azt a bel- és külpolitikai közeget, amelyben az RMDSZ-nek tevékenykednie kell. Össze kell állítani a Románia felvételekor tett ET-ajánlások teljesítését elemző dokumentációt, hogy ezt átnyújthassák a decemberben érkező ET-jelentéstevőknek. Megállapodtak abban, hogy megbeszélésre hívják a térség magyar kisebbségi szervezeteinek vezetőit. Megtárgyalták az RMDSZ és a Moldvai Csángómagyar Szövetség együttműködésének kérdését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24. 669. sz./

Nov. 15-én Frunda György szenátor, Borbély László és Kerekes Károly képviselők, valamint Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke meglátogatták a marosvásárhelyi börtönben a tíz évre ítélt Cseresznyés Pált. Ügyét már az Európa Tanácsig vitték, nemzetközi fórumokig, de Iliescu elnök nem részesítette kegyelemben. Újabb kegyelmi kérvénnyel fordultak az államelnökhöz, ezt íratták alá Cseresznyés Pállal. Nem bántalmazzák /régen megverték/, egészségi állapota miatt nem dolgozhat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Az Ausztriai Népcsoportok Központja által szervezett 3. Bécsi Találkozó résztvevői dec. 1-jén kiadott nyilatkozatukban azt tartják a magyar-szlovák alapszerződés egyik legnagyobb hiányosságának, hogy a kisebbségek egyedi jogairól szól, s nem a kollektív jogairól. A találkozót azért szervezték, hogy elősegítsék a Magyarországon élő szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok közötti véleménycserét. A nyilatkozatot elküldik a magyar, a szlovák, az osztrák kormánynak, az Európa Parlamentnek és az Európa Tanácsnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Dec. 7-én sürgősséggel napirendre tűzték a szenátusban a helyhatóságokról szóló 69/1991. sz. törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet. Frunda György kifogásolta, hogy az autonómia fogalma az önigazgatásra szűkül le, pénzügyi autonómiáról szó sem esik, továbbá nem vették figyelembe azokat az ajánlásokat, amelyeket az ET Románia tagfelvételekor írt elő. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke azt válaszolta, hogy az ajánlások nem kötelezőek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 678. sz./

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezető személyisége okt. 23-ától éhségsztrájkba kezdett és azt csak a 42. napon, orvosai utasítására, dec. 3-án hagyta abba. Éhségsztrájkjának 38. napján nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Öröm számára, hogy platformjuk készíthető elő az RMDSZ országos vezetőségétől kierőszakolt székelyudvarhelyi rendkívüli, decemberi SZKT-t. Öröm az is, hogy az Európa Tanács dec. 16-án helyszíni szemlére Romániába küldi Jansson, Schwimmer és Mme Durrieu jelentéstevőit. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ erkölcsi-politikai válságban szenved. Szerinte Markó Béla elnök a Tokay- és a Verestóy-vonalat képviseli, közben az autonómia elkötelezett híveként nyilatkozik. Markó Béla egy esztendeje késlekedik elvégezni azt a Tőkés László által az SZKT-ben többször is igényelt elemzést Tokay György és társai által híresztelt állításról, hogy "mi "szélsőségesek" lennénk a Szövetségben, akik veszélyeztetik a térség békéjét". Jelképes, hogy Markó Béla éppen Tokay Györggyel utazik Dél-Tirolba a területi autonómiát tanulmányozni. Van ok a nyugtalanságra, mert az anyaország kormányzata nem akarja kimondani védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarsága felett, sőt Keleti György honvédelmi miniszter nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy sokezernyi katona betelepítése folyik Székelyföldre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13./ Az Adevarul (Bukarest) dec. 15-i száma ismerteti Katona Ádám fenti nyilatkozatát Gyenge visszhang, ellentétek, keserűség címmel. A Romániai Magyar Szóban Cseke Gábor tudósított ugyanerről a nyilatkozatáról Az éhségsztrájk 38. napján címmel, hozzátéve: a helyzetelemezésbe valószínűleg belejátszott az éhségsztrájk próbára tevő nyomatéka, a betegágyban fekvő elkeseredettebben fogalmaz. A következő időszakban kiderül: ki is nyilatkozott: a beteg ember vagy a platform maga, írta Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./"

Az Európa Tanács három jelentéstevője /Gunnar Jansson, Walter Schwimmer és Josette Durieu/ Romániába érkezett. /Magyar Nemzet, dec. 18./

Dec. 18-án az Európa Tanács Bukarestben tartózkodó jelentéstevői /Gunnar Jansson, Josette Durrieu és Walter Schwimmer találkoztak az RMDSZ képviselőivel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy az ET rapotőreinek legutóbbi látogatása óta visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosítása terén, állítását a tanügyi törvény diszkriminatív jellegével, az anyanyelv használatának korlátozásával, a gazdasági vezetésben részvétel terén levő diszkriminációval, az egyházi javak visszaadásának megtagadásával, az etnikai alapon elítéltek helyzetével támasztotta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 685. sz./