"Márc. 25-én kelt 127 kiemelkedő magyar értelmiségi közös tiltakozása, melyet a kormányhoz intéztek. Tiltakoznak a kormány részrehajló politikája ellen, amely a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét fedezi és támogatja. A magyar kisebbség által is lakott területeken nem a helyi tanácsok, hanem a Vatra Romaneasca kezében összpontosul a legnagyobb hatalom. Nemcsak a jogok gyakorlása lehetetlen "hanem a puszta életünk is veszélyben forog. Amint azt Sütő András író és Péter Mihály egyetemi tanár esete is bizonyítja." A tömegkommunikációban torzító, uszító tájékoztatási politika érvényesül. Az aláírók tiltakoznak az ellen, hogy Marosvásárhely körzetéből márc. 22-én életveszélyes fenyegetések közepette harminc külföldi nem magyar újságírót kiutasítottak és kitoloncoltak az országból. Az aláírók követelik, hogy pártatlan nemzetközi jogászbizottság a helyszínen vizsgálja ki az Erdélyben kialakult konfliktusok okait. Ezt a dokumentumot eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ "

Tizenhárom ország, az Európa Tanács /ET/ és az Európa Parlament /EP/ képviselői vesznek részt Magyarországon, Dobogókőn a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésével foglalkozó nemzetközi szakértők tanácskozásán. Megvizsgálták a Magyarország által kidolgozott két törvénytervezetet az európai nemzeti kisebbségek védelméről. Javaslat hangzott el, hogy a két tervezetet továbbítsák a júniusi koppenhágai emberi jogi értekezlethez, az ET-hez és az EP-hez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

A romániai falvak megmentésére alakult nyugat-európai mozgalom, az Operation Villages Roumanins máj. 12-13-án tanácskozást tartott Kolozsváron, amelyen az Európa Tanács, az Emberi Jogok Ligája, valamint különböző romániai pártok képviselői mellett kisebbségi városi polgármesterek is jelen voltak. A tanácskozás jegyzőkönyvét romániai részről kilenc párt, köztük az RMDSZ és a Vatra Romaneasca is aláírta. Valamennyi román pártnak nem az országos, hanem a kolozsvári helyes szervezete fogadta el a szándéknyilatkozatot. Ebben szerepel az, hogy az oktatás alap- középfokú és egyetemi szintjén biztosítani kell az anyanyelvi oktatást. A részvevők óhajtják, hogy az Európa Tanács a kisebbségek jogaira vonatkozó bizottságot küldjön Romániába. /Kolozsvári kiáltvány. = Bécsi Napló (Bécs), május-június/

Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban címmel jelent meg az RMDSZ álláspontja. A teljes nemzeti szabadság megadása minden együttlakó nép számára, kisebbségi törvény kidolgozása, nemzetiségi minisztérium felállítása, önálló magyar televízió- és rádióadás, önálló anyanyelvi oktatás, Bolyai Egyetem visszaállítása, gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, anyanyelv szabad használata, magyarellenes uszítás megszüntetése, a kolozsvári konzulátus újbóli engedélyezése - ezek a főbb követelések. /Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ-nek ezt az állásfoglalását magával vitte Bárányi Ferenc képviselő, és átadta az Európa Tanács képviselőinek Strasbourgban, ahol a romániai parlamenti küldöttség tagjaként, az RMDSZ képviselőjeként jelent meg és fölszólalt szept. 27-én. Elmondta, hogy a kétmilliós romániai magyar nemzetiség szükségesnek tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatás visszaállítását. Bárányi Ferenc tárgyalt Catherine Lalumiere asszonnyal, az ET főtitkárával is. /Beszéd Strasbourgban. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 9./

Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése okt. 1-jén megkezdte a vitát Románia különleges meghívotti státusának kéréséről. A határozattervezet szerint a közgyűlés aggódik a Romániát jellemző erőszak légköre miatt, amely leginkább a márciusi marosvásárhelyi és a júniusi bukaresti eseményekben nyilvánult meg. A két eseménnyel kapcsolatos vizsgálat jelentését kérik Romániától. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Az Európa Tanács parlamenti Közgyűlése Románia felvételi kérelmével kapcsolatban határozatot fogadott el /951. sz. határozat/. Ebben szerepel, hogy a Közgyűlés aggódik az 1990. márciusában és júniusában tapasztalt szélsőséges erőszakcselekmények, a Securitate más formában fenntartása miatt, továbbá kéri az eseményekkel kapcsolatos jelentések közzétételét, a szólásszabadság, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását, végül bizottság Romániába küldéséről döntött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Kolozsvárott az RMDSZ országos választmánya ülésezett. Megszavazták a beterjesztett Az RMDSZ a demokratikus Romániáért - Elvek és elvárások című program-csomagtervet. Meghallgatták a strasbourgi Európa Tanács ülésén részt vett dr. Bárány Ferenc képviselő beszámolóját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Magyarország nov. 6-án ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza külügyminiszter Rómában 23 külügyminiszter előtt aláírta az Európa Tanács alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Magyarország védelmet kérjen a romániai és csehszlovákiai magyar kisebbség számára. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Nov. 11-én Bukarestbe érkezett az Európa Parlament és az Európa Tanács küldöttsége. A testület képviselői először keresték fel hivatalosan Romániát. /MTI/

Az Európa Tanács Romániába küldött tájékozódó küldöttsége de. 7-ig várta a jún. 13-15-i eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság beszámolóját, azonban az nem készült el. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Jan. 16-án Necula Radu vezetésével parlamenti küldöttség utazott Strasbourgba, hogy eljuttassa az Európa Tanácsnak az 1990. márciusi marosvásárhelyi és az 1990. június 13-15-i bukaresti események kivizsgálásával megbízott parlamenti bizottság által készített jelentéseket. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Petre Roman miniszterelnök Franciaországba utazott. Strasbourgban találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./, jan. 29-én beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, kifejtve, hogy Románia a különleges meghívotti státust kéri magának. Petre Roman nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz a demokrácia fejlesztéséért. A magyar kisebbség helyzetéről azt mondta, hogy a törvény minden kisebbség számára egyenlő jogokat biztosít és hogy ezeket a kereteket minden oldalról tiszteletben kell tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ A román miniszterelnök jan. 30-án Strasbourgból Párizsba látogatott, ahol Roland Dumas külügyminiszterrel tárgyalt, majd fogadta Francois Mitterrand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Románia kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére. Petre Roman miniszterelnök felszólalt az ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./ Petre Roman részt vesz Svájcban, Davosban a világgazdasági fórumon, amelyet febr. 1-3-a között rendeznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Romániába látogatott az Európa Tanács küldöttsége Catherine Lalumiére, az ET főtitkára vezetésével, hogy az együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyaljon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9-10./

Az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletén, Madridban Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést tartott Adrian Nastase külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Febr. 27-én Anders Björk, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a román képviselők együttes ülésén, majd találkozott Ion Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel. Kifejtette, hogy az Európa Tanács nem avatkozik be Románia belügyeibe, egyetlen kivétellel, ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet. Anders Björk találkozott a parlamenti csoportok vezetőivel, így Domokos Gézával is, aki elmondta, dokumentumot készítettek a televízió számos intézkedéséről, továbbá az oktatásügy helyzetéről, amely elégedetlenséget keltett a kisebbség körében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Nyílt levélben tiltakozott 127 romániai magyar értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája, a Vatra Romaneasca uszító pogromtevékenysége, a tömegkommunikációban érvényesülő torzítások és uszítás ellen. Követelték, hogy pártatlan nemzetközi bizottság a helyszínen vizsgálja ki Erdélyben kialakult konfliktusokat és a tényállást tárja a nemzetközi nyilvánosság elé. Ezt a tiltakozást eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

A FUEV Budapesten tartott kongresszusán felvette tagjai sorába az RMDSZ-t, számolt be a történtekről Szőcs Géza és Eckstein-Kovács Péter. A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ 1942-ben alakult, székhelye Flensburg. A FUEV az Európa Tanács mellett szakértői szerepet játszik, kisebbségszakértőkből álló jogász csoportja van. Jelentkezett a szlovákiai Együttélés és a KMKSZ /Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége/ is, de ők még nem kaptak a felvételhez elégséges szavazatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Az Alkotmányozó Gyűlésen az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott. A vita idején Alexandru Barladeanu köszöntötte az Európa Tanács részéről érkező vendégeket Frits Hondius vezetésével. Neves alkotmányjogi szakértőkről van szó, akiket érdekelt a kisebbségekre vonatkozó tézis. /Béres Katalin: Az Alkotmányozó Gyűlés asztalán: az utolsó öt tézis. Az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

"A történelmi magyar egyházak vezetői Ion Iliescu elnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak amiatt, hogy Kolozsváron a magyar középiskolákban Victor Dragoi tanfelügyelő utasítására román osztályokat akarnak indítani, mert ezzel megsértették a kisebbségi oktatás normáit. Mivel más megyékben is előfordultak hasonló esetek, az egyházi vezetők kérték Iliescu elnök közbenjárását a törvénytelenség megfékezésére. Az egyházi vezetők egyúttal a legfontosabb vallásügyi fórumokat is tájékoztatják minderről, kérvén e fórumok közbenjárását az Európa Tanácsnál. /"Kénytelenek vagyunk tájékoztatni Önt?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

Bruno Stegagnini, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egyik bizottságvezetője Bukaresten kifejtette, hogy nem tartja kielégítőnek a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását Romániában. /MTI/

"Tőkés László püspök nov. 12-én egynapos látogatást tett a Párizsban, ahol sajtóértekezletén kijelentette, hogy a nemzetiségi uszítás ma a román kormány egyetlen fegyvere, hogy elvonja a figyelmet a mélyülő válságról. Bírálta a Hargita-Kovászna jelentést, kifejtve, hogy Hitler óta nem volt ilyen, a hatalom által legalizált uszító program, amely az egész romániai magyarságot kollektíven bűnösnek mondja. Ez a jelentés arra figyelmeztet, hogy Romániában is bekövetkezhetnek a jugoszláviaihoz hasonló fejlemények, bizonyos erők az erdélyi magyarság ellen erőszakos akciót hirdetnek. "Meggyőződésem szerint Közép-Kelet-Európában nem lehet a határok valamiféle újrarajzolásával igazságot tenni. Egyetlen megoldás van: Meg kell teremteni az igazi szabadságot és demokráciát." Erkölcsi és politikai támogatást kért ahhoz, hogy Romániában megvalósuljon a demokrácia, egyben védelmet kért a romániai egyházaknak is.- Tőkés László Párizsban találkozott Francois Deniaux képviselővel is. Nov. 12-én Tőkés László Strasbourgba utazott, ahol az Európa Tanács képviselőivel folytat megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"

Párizsban megnyílt az Európa Tanács rendezésében a kisebbségi kérdést megvitató tanácskozás, ahol áttekintik azt, hogy milyen módon segítheti elő az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek jogainak teljes körű érvényesülését. Szó van arról, hogy létrehozzanak egy békéltető, közvetítő bizottságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./ A zárt ajtók mögött tartott ülésen a román küldöttség vezetője éles hangon támadta a romániai magyar kisebbséget. A román küldöttség meghívottként volt jelen, mivel még nem tagja az Európa Tanácsnak. /MTI/

Király Károly Sepsiszentgyörgyön van, nem megy vissza Bukarestbe. Az új alkotmány elfogadása ellen így tiltakozott, nem akart társ lenni a törvény meghozásánál. A történteket megírta az Európa Tanácsnak, hogy megtudják, milyen a román demokrácia. Elkeserítette, hogy az RMDSZ kolozsvári elnökségi ülésén egy szó sem hangzott el arról, hogy valaki távolmaradásával tiltakozott. - Nem vesz részt a közeledő helyhatósági választásokon, jelentette ki Király Károly. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Előzmény: 1191. sz. jegyzet.

Az Európa Tanács székházában, Strasbourgban Románia ünnepélyes külsőségek között csatlakozott az európai kulturális konvencióhoz. Adrian Nastase külügyminiszter mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./

Jan. 13-a óta Bukarestben tanácskozik az Európa Tanács parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Jogügyi és emberjogi témakörben, tulajdonképpen a kisebbségi jogokról folytat vitát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Strasbourgban. A felszólalók között volt Szőcs Géza RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hogy az utóbbi időszakban számos esetben megsértették nemzetiségi jogokat, drasztikusan csökkentették a magyar nyelvű tv-műsort, letartóztatások történtek a magyar kisebbség körében. A febr. 9-i helyhatósági választásokon induló egyes RMDSZ-jelölteket önkényesen töröltek a listáról. Felszólalása után több román képviselő kijelentette, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal. Ezután a febr. 5-ére tervezett ülés főként Romániával fog foglalkozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

"Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja sorravette az autonómia ellenzőinek érveit és kitért az egységbontásra. Az ellenérvek: 1. a románságot nem készítették fel az autonómiára. A "magunk követeléseinek megfogalmazása ránk tartozik". Referendum útján kell megkérdezni a székelységet, akarja-e az önrendelkezést. 2. Az idő alkalmatlanságának érve. A román kormány egyre kevesebb megértést tanúsít: alkotmányban megfogalmazták, hogy nem tekintik politikai tényezőnek az erdélyi magyarokat, az alkotmány nem ismeri el a kollektív jogokat, nem ismeri el, hogy Románia többnemzetiségű állam. Tudnivaló volt, hogy a "Kovászna-Hargita jelentés" közzétételével magyarellenes gyűlölethullám indult el. Nos, ekkor lett volna időszerű előállni az autonómiával? 3. A törvénytelenség érve. Ez már megdőlt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa 1991. okt. 5-i ülésén. Az autonómia kialakítását az új helyhatósági törvény nem teszi lehetővé. Ezért lett volna szükség a referendumra. 4. A politikai kényszert ellenző érv szerint ajánlatos a jugoszláv példából tanulni. Valójában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ referendum révén kinyilvánított véleményét a katonáskodásról. Kárpátalja magyarsága területi autonómiát követel. 5. A parlamenti-szenátusi érv: a székely autonómia ügye megnehezítette az RMDSZ-képviselők és szenátorok munkáját. Valójában az új alkotmány, az új helyhatósági törvény nem az autonómia-követelés miatt született meg. 6. A külföldi elutasítás érve: nem felel meg a valóságnak, hogy az USA hivatalos külpolitikája elutasította volna az agyagfalvi kísérletet, mint ahogy nem utasította el az Európa Tanács vagy Magyarország kormánya sem. Persze Magyarországon a szabad demokraták /SZDSZ/ és a neokommunisták táborából egyesek kifejezték nemtetszésüket. Viszont a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezetei kiálltak az autonómiát kezdeményezők mellett. Az autonómia-válság tetőzésekor Agyagfalván egymást érték a harckocsik, a kormányfő pedig betiltotta a szabadtéri agyagfalvi megemlékezést, ezért a Székelyföldi Politikai Csoport lemond a népgyűlésről, helyette közölték az agyagfalvi népgyűlés résztvevőinek küldött üdvözletet, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Dupka György, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Hódi Sándor írt alá. - Az RMDSZ több vezetője elítélte, felelőtlennek, szerencsétlennek nevezte a Székelyföldi Politikai Csoport autonómia-törekvését. A Székelyföldi Politikai Csoport nem az RMDSZ nevében, hanem minden alkalommal a maga nevében fogalmazta meg véleményét. /Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./ Amikor Agyagfalva környékén harckocsik voltak, megjött a sorstársak üzenete:"

A külföldi megfigyelők között Nahimi Péter parlamenti képviselő, az MDF Országos Elnökségének tagja és Szabó Ágnes, az MDF munkatársa is jelen volt a helyhatósági választáson. Elmondták, hogy a Vatra vereséget szenvedett Marosvásárhelyen, a központjában. Magyar polgármestere van Nagyszalontának, Kézdivásárhelynek, Koltónak, és jönnek az újabb hírek magyar politikusok sikereiről. Nahimi Péter sok szabálytalanságot tapasztalt, katonák furcsa katonakönyvvel szavaztak, nem egyeztek a pecsétek sorszámai. A román nacionalisták legdurvább próbálkozása Kolozsváron volt, ahol provokációs felhívást tettek közzé. A felhívás hemzseg a hibáktól. Az aláírás: Turáni Vadászok, Gombos Gyula kolozsvári tagozat. Feltehetően Gömbös Gyulára gondoltak a kitalált szervezet nevénél, de rosszul írták. Szőcs Géza a napokban Strasbourgban, az Európa Tanács közgyűlésén felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a megválasztott helyhatóságok fölé kinevezi a megyefőnököket, prefektusokat. /Krajczár Imre: Magyar polgármester-jelöltek sikere. = Magyar Fórum (Budapest), febr. 20./

Adrian Nastase külügyminiszter Genfben részt vett az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága ülésén. A román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./