Január 21-én tartotta idei első összejövetelét az EME Agrártudományi Szakosztálya Kolozsváron. A rendezvényen Farkas Zoltán mérnök bemutatta Gidófalvy István Önéletrajz című, a Művelődés kiadásában, Sas Péter művészettörténész szerkesztésében nemrég megjelent könyvét. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakának előadótanára elmondta: már Kelemen Lajos írt idősebb Gidófalvy Istvánról, írásából az erdélyi magyar középosztály életét ismerhetjük meg. Dr. T. Veress Éva professzor Bodor Kálmán gyógynövényszakértő munkásságáról beszélt. Bodor Kálmán népművelő munkát is folytatott, ugyanakkor kiemelkedő szakírónak számít. Életének utolsó éveiben gyógynövénykönyvet írt, amely 1957-ben jelent meg, halála után másodszor is kiadták. Dr. Csávossy György borszakértő az erdélyi borokról tájékoztatott. /T. Á. R.: Agrártudományi rendezvény az EME székházában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Január 22-én, vasárnap mutatták be Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében Gidófalvy István frissen megjelent Önéletrajzát, egyben kiállították felesége, Pataky Etelka festőművész képeit. A városban sokan emlékeznek még dr. Gidófalvy Istvánra, akinek kényszerlakhelyet jelöltek ki 1949. március 2-án. A nagy tudású Gidófalvy István, a történettudós, Kelemen Lajos egykori tanítványa, majd barátja akkor is felvállalta a népszolgálatot, amikor szinte minden ilyen lehetőségétől megfosztották. G. Pataky Etelka pedig, aki tehetségét jeles müncheni, budapesti és nagybányai mesterek irányításával teljesítette ki, akkor is festett, amikor a hivatalos tárlatokon mellőzték őt. A budapesti művelődéstörténész Sas Péter, Kelemen Lajossal foglalkozva találkozott Gidófalvy István nevével, önéletírásával. Azelőtt Kelemen Lajos ugyancsak Gidófalvy Istvánról és családjáról szóló kötetét is kiadták. A két kultúrtörténeti kiadvány egymást kiegészítve nyújt átfogó, igaz korrajzot Erdély társadalmáról, az itteni középosztály és a velük érintkező magyar társadalmi rétegek zaklatott sorsáról. A Gidófalvy házaspár 1984-ben hunyt el, hat hét különbséggel. /N. M. K.: Sohasem késő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Militáns mozgalom? Szélsőséges fiatalok, akik Románia egységét magyar társaiktól féltik? Sorjáznak a kérdések a Noua Dreapta (Új Jobboldal) nevű szélsőséges román ifjúsági szervezet és hasonszőrű társai tevékenységéről. Romániában zavartalanul virágkorukat élik a magyar-, cigány- és zsidóellenes, valamint a másság minden formáját nyíltan elítélő szélsőjobboldali román szervezetek. Sokan úgy vélik, a szálak a titkosszolgálatokhoz, de még inkább a román ortodox egyházhoz vezetnek. Az államilag támogatott Bolyai Egyetem visszaállításáért tartott év végi kolozsvári tüntetésen a Noua Dreapta tagjai is ott voltak. Igaz, ők nem Bolyait követeltek, hanem valami furcsa nevű, „Dacia Superior” egyetemet. A szervezők felhívták rájuk a rendezvényt biztosító csendőrök figyelmét. Az egyik szervező tanúsága szerint oda is mentek, csak a figyelmeztetés volt a szokásostól kissé eltérő az ellentüntető román fiatalok részére: „Vigyázzatok, észrevettek benneteket.” A román szervezet egyik körlevele szerint a magyar szeparatizmus ellen és a nemzeti egységért az Új Jobboldal nagyszabású röpcédula- és szórólapterjesztést rendezett október 17-én, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előtti irredenta és szeparatista tüntetésre válaszul, ahol több mint 500 magyar nemzetiségű egyetemista az összes román és más nemzetiségű egyetemista eltávolítását és az egyetem állami magyar egyetemmé való alakítását követelte. A többségükben magyarok lakta városok polgármesterei és RMDSZ-es képviselői nyugtalanságra és polgári engedetlenségre szólítottak fel, nyíltan szembeszegülve a román állam alkotmányával és törvényeivel. Az Új Jobboldal felszólítja az illetékes állami szerveket, hogy sürgősen indítsák el azokat a törvényes intézkedéseket, amelyekkel ellensúlyozni tudják a magyar irredentizmus és elszakadás elharapózását. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke nem tartja kizártnak, hogy a szélsőjobboldali ifjúsági szervezet együttműködik a román titkosszolgálattal, de még inkább a román ortodox egyházzal. A Noua Dreapta nyíltan a Corneliu Zelea Codreanu által vezetett Vasgárda utódjának vallja magát. A szomorú az, hogy nem valamiért jöttek létre, hanem valami(k) ellenében. Érdekes, hogy ilyen jellegű szervezetek szinte egy időben jöttek létre Szerbiában, Ukrajnában, Szlovákiában, sőt már közösen is szerveznek rendezvényeket. Például tavaly június 4-én Trianon melletti szimpátia-felvonulásuk volt. Valószínűleg ez az új kisantant-szerű szervezetlánc. Ők próbálták megzavarni az önálló Bolyai Egyetemért tartott kolozsvári tüntetést. Azóta volt még néhány provokatív megnyilvánulásuk. Például december elsején Sepsiszentgyörgyön koszorúztak, ahogy ők fogalmaztak: „átélve a nemzeti ünnep örömét, a magyar szeparatista nyomás alatt élő Kovászna megyei románsággal”. Ahhoz, hogy ez a szélsőséges szervezet honlapot tartson fenn, egyenruhákat készíttessen, tengernyi zászlót megvegyen, ahhoz pénz kell. Az Erdélyi Napló eljuttatta kérdéseit a Noua Dreaptához, de nem kaptak választ. /Fábián Tibor: Szélsőjobb román fiatalok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 24./

Méltánytalannak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetősége a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának decemberi döntését. Ennek értelmében a felsőoktatásra szánt pénzalap mindössze 12 százalékát fordították a legtöbb magyar diákot befogadó kolozsvári állami egyetemen zajló oktatás támogatására. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke kifejtette: kénytelenek voltak kiegészíteni a magyarországi költségvetési szigorítások miatt a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2005-ös költségvetésétől megvont 100 millió forintot. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók 81,5 százaléka állami egyetemeken folytatta tanulmányait. Legtöbben a kolozsvári BBTE-n, kisebb számban pedig a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint az ugyanott működő Színművészeti Egyetemen. Tavaly közel 12 ezer magyar hallgató tanult a kolozsvári BBTE-n. A romániai költségvetésben nincs olyan nagyságrendű felsőoktatási alap elkülönítése, amely megoldhatná az egyetemeken folyó magyar tannyelvű oktatás tudományos, infrastrukturális, oktatásszervezési és szociális gondjait. Kelemen Hunor elismerte, hogy az EMTE nagyobb összeget kapott. Emlékeztetett, hogy a magánegyetemnek a tavalyi magyarországi költségvetési összegből 100 millió forintot zároltak különböző anyaországi megtakarítási programokban. Ezért ki kellett egészíteni az EMTE költségvetését, hogy a terveknek megfelelően működhessen az egyetem. /Borbély Tamás: Méltánytalan támogatásra panaszkodik a KMEI. Az EMTE költségvetését pótolták a Szülőföld Alapból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ „Lobbicsoportok szerzik meg a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának pályázatra kiírt pénzeit” – állapította meg Veres Valér, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának háttérintézményeként megalakult Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetője. Arra a kérdésre, hogy kik képviselik a pénzeket eltérítő lobbicsoportokat, Veres Valér nem volt hajlandó válaszolni. /Isán István Csongor: Lobbicsoportok a Szülőföld Alap körül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban január 27-én kezdődött az V. Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok kétnapos rendezvénysorozata. Az első napon többek között a keresztény társadalomtanítás jövőjéről, a perszonális keresztény emberképről, a romániai magyarság demográfiai helyzetéről, a globalizációról és az Európai Unióról hangzottak el előadások. A romániai magyarság demográfiai helyzetéről, a migrációról és kilátásokról Horváth István szociológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára beszélt. 2021-re 1 millióra csökken a romániai magyarság száma – a pesszimisták szerint, 1,1 millióra az optimisták szerint Az elmúlt tíz évben megközelítőleg 200 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A romániai magyarság „vérvesztesége” annál is súlyosabb, hiszen nemcsak a kivándoroltak számát kell figyelembe venni, hanem korosztályukat, nemüket, mivel a 20-29 éves nők azok, akik eltávoznak és akik más országokban szülnek gyereket. Mintegy 30 ezer gyermekről lehet szó, akik Erdély helyett más országokban jöttek a világra. Az elvándorlás negatív hatása, hogy módosította a korszerkezetet. Nő a vegyes házasságok száma, különösen a szórványvidékeken, a vegyes házasságokban élők gyerekei pedig 28 százalékban vallják magukat magyarnak, 65 százalékban románnak és 2 százalékban más nemzetiségűnek. A következő években a halandóság csökken, stabilizálódni látszik a születések száma, nő a várható élettartam. A statisztikai adatok szerint 2004-ben 1,333 millió volt a romániai magyarság létszáma. Az előadás-sorozat további részében Kádár Béla közgazdász, akadémikus a globalizációról és a nemzetállamokról, Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese az Európai Unióról fejtette ki gondolatait, majd Kelemen Kálmán értekezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 15 évéről. /(antalfi): Úton vagyunk az Európai Unióba? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

Január végéig kérte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa vitassa meg az önálló magyar karokra vonatkozó kérésüket. A BKB szerint a magyar tagozaton három karnak kellene megalakulnia, az egyik a természet-, a másik a humán-, a harmadik pedig a társadalomtudományokat tömörítené. Az egyetem vezetősége az egyetem hivatalos tájékoztatójában közölte, hogy erre a vitára várhatóan a szenátus február végére tervezett ülésén kerül majd sor. Jelenleg az egyetem magyar tagozatának vezetősége, mint arról Salat Levente rektor-helyettes egy korábbi interjújában beszámolt, a BBTE jelenlegi szerkezetének újratárgyalására vonatkozó vitát készíti elő. /B. T.: Február végén kerül ismét terítékre a magyar karok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Érdekes tanulmánykötetet mutattak be Aradon. Az aradi Aurel Vlaicu Egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, valamint az Arad Megyei Múzeum együttműködésében elkészült kiadvány a vegyes házasságokkal foglalkozik. Ioan Bolovan pankotai származású kolozsvári egyetemi előadótanár, valamint aradi kollégája, Corneliu Padurean végezték a munka irányítását. Rámutattak, hogy napjainkban már nem beszélhetünk multikulturalitásról, sokkal inkább interkulturalitásról, az egymás iránti tiszteletre van szükség. /(Kiss): Vegyes házasságok Erdélyben.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek február 13-án tölti be 60. évét. A vele készült beszélgetésben emlékezett, érettségi előtt másfél évvel döntötte el, hogy pap lesz. Lelkipásztornak készült és tanár lett. Márton Áron püspök továbbtanulásra küldte őt Rómába, hogy hazatérve tanár legyen a teológián, Gyulafehérváron. 1990-ben megindították a mai római katolikus szemináriumi líceumokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy átvegyék az 1948-ban bezárt katolikus gimnáziumok örökségét. 1996 óta a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen is van római katolikus hittanárképző kar, az állam tartja fenn, de a tanárok kinevezéséhez egyházi jóváhagyás szükséges. Egyesek a jövőt abban látják, hogy az egyház inkább bentlakásokat, azaz katolikus kollégiumokat működtessen, mert az igazi nevelés inkább ott folyik. A tanítást pedig az államra kellene hagyni. Egyelőre mindkét téren haladnak, iskola és kollégium is van. Egyház és politika viszonyáról az érsek kifejtette: minden keresztény a társadalomban betöltött szerepében is megvallja hitét szóban és cselekedetben. A mindennapi politika tehát nem a papok dolga, hanem a politikusoké – ilyen értelemben az egyházé is, mert a keresztény politikus a politikában is kell hogy hitéről tanúságot tegyen. A kivándorlás ellen keveset tudnak tenni. A katolikus Caritas-szervezet az egyház szociális tanítását igyekszik megvalósítani: öregotthonok, árvaházak, gyermeknyaraltatók, otthoni beteggondozás, földműves ifjak külföldi felkészítése a hazai munkára, és még lehetne sorolni. Szent István király tíz egyházmegyét alapított, 1009-ben alapította az erdélyi püspökséget. A tíz között ez az egyetlen, amelyet nem székhelyéről nevezett el, hanem a tartományról: Erdély. Az alapítás ezredik évfordulója jó alkalom arra, „hogy megújuljunk lelkileg: erősödjünk meg hitünkben és nemzeti érzésünkben”, nyilatkozta az érsek. Arra a hírre, hogy XVI. Benedek pápa 2007-ben talán Romániába látogat, az érsek elmondta, hogy a Szentszék még nem nyilatkozott. 2007-ben Nagyszebenben szervezik meg az Európai Ökumenikus Nagygyűlést, erre az eseményre hívták meg a pápát. Amennyiben a pápa eljön Nagyszebenbe, látogatása az Európai Ökumenikus Nagygyűlésnek szól, és nem Romániának, sem Csíksomlyónak. /Takács Éva: Erősödjünk meg hitben és nemzeti érzésben. Születésnapi beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./ Dr. Jakubinyi György /sz. Máramarossziget, 1946. feb. 13./ Rómában folytatott tanulmányai után a budapesti Pázmány Péter Katolikus Akadémián doktorált. 1974-től püspöki kinevezéséig a gyulafehérvári „Megtestesült Bölcsességről” nevezett Hittudományi Főiskolán a szentírástudomány, valamint a héber és a görög nyelv professzora volt. 1990. április 29-én szentelték gyulafehérvári segédpüspökké. A pápa 1994. április 8-án nevezte ki gyulafehérvári érsekké, székfoglalására ugyanazon év április 21-én volt. Több könyve és szaktanulmánya jelent meg, ő lektorálta a Magyar Katolikus Püspöki Kar felkérésére az átdolgozott Ó- és Újszövetségi Szentírást is. /Fodor György piarista confrater: 60 éves dr. Jakubinyi György érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A három magyar nyelvű kar beindítását szorgalmazzák nyílt levelükben az erdélyi magyar egyházfők és azon polgármesterek, akiknek városában a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) kihelyezett tagozatai működnek. Az aláírók tagjai a BBTE bővített szenátusának, amely az intézmény chartája szerint évente kétszer ülésezik, és javaslatokat tehet az egyetem követendő stratégiáját, valamint a helyi közösséggel való viszony jobbá tételét illetően. A levelet Pap Géza református, Adorjáni Dezső evangélikus, Jakubinyi György római katolikus és Szabó Árpád unitárius püspök, továbbá Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármesterei írták alá. Ebben arra kérik a BBTE vezetőségét, hogy hagyja jóvá a magyar oktatók által kért három magyar kar beindítását – tájékoztatott Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A múlt héten több magyar oktató is találkozót kért a BBTE vezetésétől a karok kérdésének megtárgyalására, a beszélgetésen azonban az egyetem vezetősége ugyanazt a határozott álláspontot képviselte: az önálló magyar karok létrehozását nem tartják szükségesnek. A magyar oktatók javaslatát az egyetem szenátusa február 20-án tárgyalja, a matematika és informatika karon kialakult helyzettel együtt. Itt a magyar informatika kar létrehozásának javaslatát a kari tanács többszöri előterjesztéskor is elnapolta, ezt Kása Zoltán dékán-helyettes elutasításként értelmezte, és bejelentette a vezető tisztségről való lemondását. Ugyanakkor a kari tanács magyar oktatói is felfüggesztették tevékenységüket a testületben. /Lázár Lehel: Püspökök a magyar karokért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Nincs a magyar kormánynak álláspontja azzal kapcsolatban, hogy támogatja-e a Bolyai Egyetem újraindítását, közölte Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Az MTI annak kapcsán kérdezte az államtitkárt, hogy Hantz Péter, a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyik adjunktusa a napokban a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért és állami támogatásáért emelte fel szavát, és az ügyben levéllel fordult az Európai Bizottság elnökéhez is. /Nincs magyar kormányálláspont a Bolyai Egyetem kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Rosszul tájékozottsággal vádolja a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, Nicolae Bocsan az önálló magyar karok létrehozását szorgalmazó erdélyi magyar egyházfőket és polgármestereket. A rektor válaszlevelében emlékeztetett, hogy az első világháború után a más államok területére kerülő egyetemek – mint például a strasbourgi, a pozsonyi és a kolozsvári – közül csak utóbbi vált multikulturálissá. Hangsúlyozta: a jelenleg létező tanulmányi vonalak döntési autonómiáját maximálisan kihasználták. Az oktatás minőségének a kérdése pedig azon magyar oktatókon is számon kérhető, akik a magyar oktatásért felelősek voltak. A levél szerint jelenleg 17 olyan kar működik, amelyen magyarul tanítanak. A rektor arra gondolhatott, hogy a jelenlegi 21 kar közül 17-en magyarul is zajlik oktatás, de megfogalmazása félrevezetheti az egyetem szerkezetét kevésbé ismerőket. Kovács Lehel, a BKB alelnöke értetlenségét fejezte ki a válasz kapcsán. A pozsonyi egyetem említése kapcsán emlékeztetett, hogy Szlovákiában létezik már a Selye János önálló magyar egyetem, emellett a nyitrai egyetemen önálló magyar kar is működik. /B. T.: Megtévesztő rektori válasz. Kertész Imre is támogatja a Bolyai Egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A magyar karok létrehozását támogató flashmobot hirdettek meg február 20-ára Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Farkas utcai épülete előtt egy internetes körlevél révén. A tervek szerint reggel kilenc előtt tíz perccel kezdődik a közvélemény figyelmének megragadására Nyugat-Európában nemrég kitalált nyilvános akció. A felhívás szerint a résztvevők nagy sárga lapot hozzanak magukkal, amin több nyelven is az áll, hogy „Magyar karokat!”. A flashmob tíz percet tart, éppen kilenc óráig, amikor a 149 magyar oktató által kért magyar karok létrehozását megvitató egyetemi szenátusi ülés kezdődik. A szenátus ülése előtt megjelent az egyetemen a felsőoktatási intézmény hivatalos tájékoztatójának februári száma. Ebben szerepel az a határozat is, amely megállapítja, hogy a rektorátus javaslatára a február 20-ai ülésén a szenátus megerősíti az egyetem multikulturális jellegét, és szorgalmazza a „jelenlegi kultúrák közötti átjárhatóságot biztosító struktúra” fejlesztését, ami azt jelenti, hogy az egyetem elutasította a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. Ez az eljárás megerősíti, hogy a lényeges döntéseket a rektorátus hozza meg, a szenátus pedig – amelyiknek az egyetem legfőbb döntéshozó szerveként kellene működnie – csak rábólint a fentről érkező ukázra. /B. T.: Magyar karok: előre meghozott döntés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Elutasította a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa az önálló magyar karok létrehozását. A vezetőség a nyilvánosság kizárásával próbálta megtartani a szenátusi ülést, az újságírók jelentős részét nem engedték be az egyetem épületébe. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke és Nicolae Bocsan, az egyetem rektora nem kívánt nyilatkozni a Szabadságnak. Az ülés után Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes elmondta: a magyar oktatók által aláírt beadványról közvetett formában döntött a szenátus. A rektor és az akadémiai tanács is előterjesztett egy dokumentumot, amelyek a magyar tagozat és a multikulturális intézményi struktúra fejlesztésének az alapelveit tartalmazza. Ezt a két dokumentumot a szenátus 85 igen szavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadta, ez gyakorlatilag a három karra vonatkozó beadvány elutasítását jelenti. Salat szerint belátható időn belül, a három kar kérdésére az egyetem keretében nem lehet visszatérni. Hozzátette: a beadvány megszerkesztésében szerepet vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság célja az volt, hogy az egyetem szenátusa részéről elutasító választ csikarjon ki, hogy e negatív állapot birtokában folytathassák a kérdés nemzetköziesítését célzó erőfeszítéseiket. Salat elismerte, hogy rektor-helyettesi mandátuma, amivel a román és magyar fél közötti közvetítés szerepét vállalta, kudarcot vallott. /Borbély Tamás: Elutasították a magyar karok létrehozását. Salat: csak kormányhatározattal lehetne megvalósítani a tervet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa elutasította a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. A romániai magyar közösség újabb vereséget könyvelt el kisebbségi jogainak érvényesítése szempontjából. Most ismét itt az összefogás pillanata. Szükség van az RMDSZ kormányzati pozíciójára, hogy létrejöhessenek a magyar karok. A magyar oktatók közötti megosztottságot nem sikerült felszámolni, ezért várható, hogy többen is kérik majd a jelenlegi tagozatvezetés távozását. /Borbély Tamás: Kisebbségi kudarc. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Február 22-én ülésezett a Bolyai Kezdeményező Bizottság, megvitatta a BBTE szenátusának február 20-i ülése után kialakult helyzetet. A Bodó Barna, Kovács Lehel és Hantz Péter által aláírt dokumentum szerint a BKB úgy látja, „hogy tizenöt évnyi eredménytelen tárgyalás után az erdélyi magyarság kifogyott a politikai eszközökből, és érdekei érvényesítése érdekében más módszerekhez kell folyamodnia.” Továbbá megállapítja: „Európa legtöbb kisebbségének nem sikerült jogait tárgyalásos úton kivívnia, és hétfő dél óta úgy látjuk, ez az erdélyi magyarságnak sem fog sikerülni.” . A bizottság azt javasolja, hogy a magyar oktatók bojkottálják az egyetem összes döntéshozó szervének munkáját, és ha ez sem elégséges, a magyar közösség folyamodjon a polgári engedetlenség eszközeihez. Javasolják még, hogy az „antidemokratikus egyetemi vezetéssel kollaboráló” oktatóktól a magyar tanárok közgyűlése vonja meg a bizalmat, mert ezek a „kollégák a magyar felsőoktatás fejlesztése ellen munkálkodnak, és saját érdekeiket a közösségi érdekeink fölé helyezik”. Azt is javasolják a magyar államnak, hogy a bojkottot megtagadóktól vonjon meg minden pályázati úton folyósított támogatást. Végül az aláírók felkérik az RMDSZ-t, hogy a jelenlegi súlyos konfliktussal fenyegető helyzet kezelése érdekében vesse latba befolyását, hogy sürgősen kormánydöntés szülessen a három kar létrehozásáról. Sem Salat Levente BBTE rektor-helyettes, sem Kötő József oktatási államtitkár nem kívánta kommentálni a közlemény tartalmát. Kovács Lehel közölte, a bojkottot úgy szeretnék megvalósítani, hogy a március 2-i közgyűlésen javasolják a magyar tagozat jelenlegi vezetőségének visszahívását, és azt, hogy helyettük ne nevezzenek ki senkit. A BKB ülésein általában 30 oktató szokott részt venni, a BBTE-n pedig magyarul összesen 220-an tanítanak. Kovács szerint azonban eddig sokan csak hallgatólagosan szimpatizáltak a bizottság munkájával. Nagy László rektor-helyettes a szenátus ülése előtt kifejtette: nem ért egyet a magyar oktatók beadványával, mert azt szakmailag nem tartja megalapozottnak. Szerinte nem új karok megalapításán, hanem a karok egyesítésén kellene dolgozni, úgy, hogy a jelenlegi 24 kar 10-nél kevesebbe szerveződjön. /(borbély): Választás előtt a BBTE tanárai. Március 2-ra hívták össze a magyar oktatók közgyűlését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Két pert is indít a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen, amelyet eljárásbeli hibákkal és okirat-hamisítással vádol – közölte Kovács Lehel a BKB alelnöke. A BKB az első perben a szenátusi ülés előkészítésében és a gyűlés lebonyolításában történt eljárási hibákért tesz majd feljelentést. A szenátus nem minden magyar tagja kapott idejében meghívót az ülésre. Tudomásuk szerint a döntést előre meghozták, hiszen egy nappal a szenátus ülése előtt az intézmény hivatalos tájékoztatójában szerepelt már a rektorátusnak azon határozat-javaslata, amely közvetett módon a magyar karok elutasítását jelenti. Szintén procedurális hibának nevezték azt, hogy az egyetem Akadémiai Tanácsának az elnöke, Andrei Marga állítólag kétszer szavaztatott volna a szenátusi ülésen a szóban forgó határozatról. A második per a büntetőjog kategóriájába esik, hiszen a BKB okirat-hamisítással vádolja az egyetem vezetőségét. Kovács emlékeztetett, hogy az intézmény vezetősége a szenátusi voksolást követően több országos napilapban megjelentette az elfogadott határozatot. Ugyanakkor egy olyan rövidebb szöveg is napvilágot látott, fizetett hirdetésként, amely szerint a magyar karok létrehozásának kérdését a szenátus elutasította, hiszen sem tanszékeket, sem karokat nem hozhatnak létre etnikai alapon. Kovács szerint a reklámban mindezt szenátusi határozatként tüntették fel, noha az egyetem legfőbb döntéshozó szerve elé ilyen dokumentum soha nem került. /(borbély): Bepereli a BKB a BBTE-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul, mivel véleménye szerint a magyar diákokat diszkrimináció éri a román nyelv oktatása és a vizsgák során. Gazda Zoltán. Az MPSZ sepsiszéki elnöke rámutatott: több magyar szülő sérelmezte, hogy gyerekeiknek ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük a román nyelv elsajátítását illetően, mint román anyanyelvű társaiknak. Ez azt jelenti, hogy a magyar ajkú gyerekek mind a nyelvtanításkor mind a vizsgáztatáskor hátrányosan érintettek. A szülők szerint ha a kormány azt kívánja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok megtanuljanak románul, akkor idegen nyelvként kell oktatni a románt. – Súlyos diszkrimináció, hogy a magyar diákokat román társaikhoz hasonlóan vizsgáztatják román nyelv és irodalomból a képességvizsgán és az érettségin – mondta. Gazda emlékeztetett: az Oktatásügyi Minisztériumban van RMDSZ-es államtitkár, és az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes is az RMDSZ-t képviseli, lenne tehát, aki felemelje szavát e méltánytalanságért. Tanárok és parlamenti képviselők ez ügyben már benyújtottak egy folyamodványt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A beadványt többek között a Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány tanára, Török Ferenc kolozsvári főtanfelügyelő-helyettes, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő is aláírta. /MPSZ: diszkriminálják a magyar anyanyelvű diákokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

A jelenleg magyar nyelvű oktatást is biztosító romániai egyetemeken kívül egy újabb felsőoktatási intézményt kell létrehozni azért, hogy a romániai magyarság önálló magyar egyetemmel rendelkezzen – fejtette ki február 24-én Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó nem ért egyet azzal, hogy az oktatók olyan lépéseket tegyenek, amivel kockáztatják az oktatás minőségét és menetét. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint egy esetleges oktatói sztrájk elfogadható, ha az törvényes keretek között zajlik, de a polgári engedetlenségnek súlyos következményei lehetnek. Markó Béla szerint nem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) román állami oktatási intézménnyé válásával kell megoldani a romániai magyarság önálló egyetemre vonatkozó igényét, hanem a jelenleg működő egyetemek mellett egy újabb felsőoktatási intézményt kell létrehozni. Szükségesnek tartja, hogy az EMTE akkreditálása után valóra váltsák a tavaly októberi együttes román–magyar kormányülésen megszületett kötelezettségvállalást, miszerint Magyarország mellett a román állam is biztosítson finanszírozást a magánegyetemnek. Szintén az RMDSZ-t képviselő Kötő József román oktatási államtitkár tavaly november elején a Szabadságnak nyilatkozva premierként kijelentette: az RMDSZ egy újabb felsőoktatási intézmény létrehozásán is gondolkodik, ami akár az 1998-ban tervezett Petőfi–Schiller Egyetem is lehetne. A BBTE-n tervezett három önálló magyar kar kapcsán – amelyek létrehozását az egyetem szenátusa február 20-án közvetett módon elutasította – Markó Béla kifejtette: sokat remélt a BBTE román és a magyar oktatóinak párbeszédétől, ami azonban kudarcot vallott. A politikus kifogásolta az egyetem vezetőségének a magyar oktatók javaslata elől való teljes elzárkózását. Markó szerint a magyar karok létrehozására vonatkozó igény tisztességes, ehhez ragaszkodni kell. Ugyanakkor a BKB-nak az egyetem adminisztrációjának bojkottjára vonatkozó javaslata kapcsán kifejtette: nem ért egyet az olyan elképzelésekkel, amelyek „kockára tennék az oktatás jó menetét”. Markó kételyeit fejtette ki a tekintetben, hogy az RMDSZ a közeljövőben kormányhatározattal segíthetne a magyar karok létrehozásán, de emlékeztetett: folyamatban van a tanügyi törvény módosítása, amely lehetővé tehetné a kisebbségi egyetemek és karok létrehozásának a kormány hatáskörébe való tartozását. A BKB február 24-i sajtótájékoztatón kifejtették: a BKB egyes vezetőit – például Bodó Barna oktatót – az egyetem fizetéscsökkentéssel, Hantz Pétert pedig szakmai ellehetetlenítésére tett törekvésekkel próbálja elbátortalanítani. Ugyanakkor a BBTE félretájékoztatás útján történő manipulálással vádolja a kezdeményező bizottságot, akik az elmúlt hetekben több nemzetközi visszhangú sajtótájékoztatót tartottak és európai politikusoknál lobbiztak, kérve a Bolyai Egyetem és a magyar karok létrehozását. – Ha a BBTE magyar tanárai és diákjai radikális álláspontra helyezkednek, azért elsősorban az egyetem vezetősége okolható, amely elzárkózott a párbeszéd és a méltányos megegyezés elől – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Borbély Tamás, Ercsey-Ravasz Ferenc: Markó: Újabb intézmény létrehozása által valósulna meg az önálló magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

XIX-XX. századi székelyföldi városfejlődés – ez volt a központi témája a Marosvásárhelyen február 22-én szervezett beszélgetésnek, amelyen Gagyi József házigazda fogadta dr. Pál Judit történészt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárát. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem és a Borsos Tamás Egyesület által közösen szervezett Beszélgetések a közelmúltról 2. címet viselő városfejlődés-ismertető rendezvényen város-meghatározási elméletekről, gazdasági helyzetről, a város és állam viszonyáról volt szó. Az egyetlen szabad királyi város a térségben Marosvásárhely volt, így hivatalosan az már nem számított a Székelyföld részének, habár továbbra is annak fővárosaként tartotta számon a népi emlékezet. A XIX. század második felében igen fontossá vált a közigazgatási funkció, a megyeközpontok rohamos fejlődésnek indultak. Ilyen volt Csíkszereda, amelyik Csíksomlyótól orozta el a központi szerepet. /Nagy Botond: Székelyföldi városfejlődés, avagy Erdély örök improvizáció. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) aláaknázásaként értékeli az egyetem vezetősége a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tevékenységét, amely az egyetemen magyar karok és az önálló magyar egyetem létrehozásáért küzd – fejtette ki Nicolae Bocsan, a BBTE rektora sajtótájékoztatóján. A BBTE vezetői szerint a BKB vezetői „félretájékoztatással manipuláltak”. A rektor a BKB vezetőiről kifejtette, hogy ezt a kampányt „azok a személyek irányítják, akiknek erre nincs sem szakmai sem erkölcsi alapjuk”, hiszen semmilyen jelentős tervvel nem járultak hozzá az egyetem fejlesztéséhez. A rektor emlékeztetett, hogy február 20-án az egyetem szenátusa elutasította a magyar karok megalapítására vonatkozó kérést. A rektor szerint az európai egyetemeken sehol nem működnek etnikai-nyelvi alapon létrehozott karok. Úgy véli, hogy az ilyen szempontok alapján „megvalósítani próbált kettészakítás” „nem illeszkedik az Európában támogatott megoldások szellemiségéhez”. A rektor szerint a nemzetiségek esetében „az etnikai alapon történő állandó szétválasztás ugyanolyan hibát jelent, mint az asszimilációjuk.” Bocsan elutasította az RMDSZ több vezető politikusa – közöttük Markó Béla – azon múlt heti megállapítását, miszerint az egyetem szenátusa merevségről tett tanúbizonyságot, amikor nem hagyta jóvá a magyar karok létrehozására vonatkozó kérelmet. Gyémánt László, a Judaisztikai Intézet igazgatója a magyar karok létrehozását a zsidó közösség iránti támadásként állította be. Szerinte a BKB akcióival az egyetem multikulturális jellege szűnne meg. Gyémánt szerint a Bolyai Egyetem újraalapítását szorgalmazó, Nobel-díjas tudósok által aláírt nyílt levelet azért támogatja Elie Wiesel és Kertész Imre is, mert egyoldalúan tájékoztatták őket. A Szabadság azon kérdésére, hogy miért értékeli a magyar oktatók kérését a zsidó közösség elleni támadásként, Gyémánt kifejtette: a karok létrehozása egy lépést jelentene a Bolyai Egyetem újraalapításáért, és így a BBTE multikulturális jellegének megszűnésével attól tartanak, hogy az új helyzetben az intézet „nem találná meg a helyét”. A BBTE vezetői szerint a magyar oktatók 83 százaléka – szám szerint 149-en – azért írták alá a BKB kezdeményezésére a karok létrehozására vonatkozó kérelmet, mert féltek attól, hogy esetleges elutasító válaszukkal „árulókként bélyegzik meg” a romániai magyar közösségen belül. /Borbély Tamás: BBTE: az európai szellemiség jegyében utasították el a magyar karokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Nem kívánta kommentálni a The Times ügyeletes szerkesztője azokat a vádakat, miszerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) levelének közzétételével a brit napilap hozzájárult volna a nemzetközi közvélemény félretájékoztatásához. “Ha valaki válaszolni akar erre a levélre, írjon nyugodtan a The Timesnak. Itt minden levél egyenlő elbírálás alá esik, ha megfelelő színvonalú, akkor közöljük” – szögezte le. A viszály tárgya a BKB azon levele, amely kéri a magyar egyetem létrehozását a Bolyai egyetem visszaállításával. A petíció-levelet 60 tudós, irodalmár, köztük Nobel-díjasok is aláírták. A teljes levél csak a The Timesban, rövid változata azonban több német lapban is megjelent. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetése szerint a levél félretájékoztatja a nemzetközi közvéleményt. A kezdeményező bizottság tagjai szerint a BBTE is félretájékoztat, mert Brüsszelben terjesztett kiadványaiban az áll, hogy az egyetemen kétnyelvű feliratok vannak, holott ez nem igaz. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora leszögezte: megmarad a Babes-Bolyai multikulturális jellege, nem engedélyezik az egyetem nemzetiségi és nyelvi alapon történő szétválasztását. Nicolae Bocsan rektor heves kifakadással zárta nyilatkozatát: “Ez a köszönet azért, hogy mi tettük a legtöbbet a magyar nyelvű felsőoktatásért ebben az országban. Egyetlen romániai egyetem se támogatta a kisebbségek nyelvén történő oktatást olyan módon, ahogyan a Babes-Bolyai tette.” /Debreczeni Hajnal, Isán István Csongor: The Times: írjanak ők is levelet! = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Büntetést helyezett kilátásba a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetőjével szemben. A figyelmeztetés az oktatók munkaszerződésének felbontását is eredményezheti. Nicolae Bocsan, az egyetem rektora Hantz Pétert és Kovács Lehelt arra figyelmeztette, hogy rendszeres nyilvános állásfoglalásaikkal szándékos módon hamis dolgokat közöltek az egyetem multikulturális jellegével és az intézmény által biztosított magyar nyelvű oktatással kapcsolatban. Felhívja a figyelmüket, hogy az egyetem szabályai szerint kötelesek érvényt szerezni a szenátus, a rektorátus, valamint a kari tanács döntéseinek. A figyelmeztető levél végén Bocsan leszögezte, magatartásukkal megsértették az egyetemi személyzet státusáról szóló törvény, amely kimondja, hogy fegyelmi büntetéssel sújthatók azok, akik ártanak az egyetem érdekeinek és hírnevének. – Ezt jelenti a demokrácia a BBTE értelmezésében – jelentette ki a Szabadságnak Hantz Péter. Szerinte ez a figyelmeztetés is bizonyítja, hogy a BBTE diktatórikus intézmény, amelynek célja a magyar tagozat önállósulásának bármi áron való megakadályozása. A figyelmeztetés ellenére továbbra is megragadnak minden jogi eszközt, hogy „a nyilvánosság elé tárják az egyetem mélyen antidemokratikus gyakorlatát”. Kovács Lehel közölte: a matematika karon a magyar oktatók önfelfüggesztése a kari tanácsban betöltött tisztségükből továbbra is érvényben van. Kovács az egyetem rektorának vádja kapcsán, miszerint szakmai okok miatt nincs joguk ilyen vitákat gerjeszteniük, emlékeztetett: 1998-ban is a BBTE vezetősége hozzá nem értéssel vádolta azokat akik a magyar felsőoktatás kiterjesztésén dolgoztak. Akkor éppen a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásával megbízott testület tagjait támadták hasonló érvekkel. Megdöbbenéssel fogadta a magyarországi egyetemek rektorait tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK), hogy a BBTE szenátusa elutasította az egyetem 149 magyar oktatójának az önálló karok létrehozására vonatkozó kérését. A testület által február 28-án elfogadott nyilatkozat szerint az MRK „támogatja – az európai uniós normákkal összhangban – a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját”, amely mellett elvben kiállt Románia is. Az MRK szilárd meggyőződése, hogy „a kulturális autonómia nem lehetséges a kisebbségek anyanyelvén történő széleskörű felsőoktatás lehetősége nélkül”. „Egy multikulturális intézményen belül is egy nemzeti kisebbség képviselőinek joga van arra, hogy önállóan döntsön az anyanyelvi oktatást illető kérdésekben” – áll a nyilatkozatban. A dokumentum szerint az MRK „ezzel a nyilatkozattal és személyes megkereséssel is kezdeményezi a BBTE vezetésénél, hogy a fenti indokok alapján vegye fontolóra döntésének felülvizsgálatát”. /Borbély Tamás: Megbüntetné az egyetem a BKB tagjait. Kirúgással fenyegették meg Hantzot és Kovácsot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Több lap is megírta, hogy Bocsan rektor és Gyémánt Ladisla, a Judaisztikai Intézet vezetője, ellenzi a Bolyai Egyetem, avagy a három magyar kar létrehozását. Elszomorító, hogy olyan szemponttal hozakodik elő „colegul Gyémánt”, aminek semmi köze sincsen a Bolyai Egyetem ügyéhez. Ugyanis a judaisztika nem csupán a holokausztról szól, hanem a zsidó kultúra és műveltség, a héber nyelv és vallás tudománya. A judaisztikát a keresztény tudósok is műveltek. Sebestyén Spielmann Mihálynak az a gyanúja, hogy a kilencvenes évek legelején azért hozta létre sebtiben a BBTE ezt a tanszéket, mert ezzel remélte elodázni a magyar karok indítását, újra megnyitását, és remélte, hogy Amerika ezek után nem figyel a magyar kisebbségi egyetemi oktatás ügyére. A holokauszt erdélyi túlélői jelentős szerepet vállaltak a Bolyai Egyetem működtetésében. Egyenesen rosszindulatú feltételezés, hogyha a két egyetem szétválna, akkor a judaisztikai tanszéknek nem lenne helye, szerepe, értelme. „Miért? Tán a magyarok (egyetemi oktatók, hallgatók) antiszemiták és ilyen karra nem tartanának igényt? Avagy nem vállalnád a magyar karon az oktatást, elfelejtetted volna Nagyváradon tanult anyanyelvedet?” – kérdezte Sebestyén Spielmann Mihály. A holokauszt-túlélőkre való hivatkozásnak nincs helye az egyetem-vitákban. Elie Wieselt nem lehet félrevezetni. Egy Nobel-díj birtokosa, egy volt lágerlakó jobban tudja, mi kell a kisebbségeknek. /Sebestyén Spielmann Mihály: Sajnálom, Laci! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

“Gyémánt László azt mond, amit akar. Én azt tudom, hogy a holokauszt túlélők nevében nem nyilatkozhatom, mert engem erre nem jogosított fel senki” – szögezte le az Új Magyar Szó megkeresésére Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, miután Gyémánt László, az Európai Tanulmányok Karának dékánja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Judaisztikai Intézet vezetője a holokauszt túlélők emlékére hivatkozva utasította el a Bolyai Egyetem létrejöttét. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a magyar karokról, Goldner kifejtette: “A zsidó hitközségnek erről a témáról nincsen véleménye. Ez nem a mi dolgunk, mi ebben nem veszünk részt. Ez a román állam és a Babes-Bolyai Tudományegyetem dolga. Nem tartjuk megfelelőnek, hogy a mi hitközségünk ebbe beleszóljon”. Elmondta, hogy Gyémánt Lászlót nem hatalmazta fel a hitközség, hogy a kolozsvári zsidó közösség nevében beszéljen. Az Új Magyar Szó kérdésére Gyémánt László leszögezte: “Én nem a holokauszt túlélők nevében nyilatkoztam. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen létezik egy judaisztikai program, ennek vagyok a vezetője, a program résztvevői és a magam nevében nyilatkoztam, mint holokauszt túlélők, vagy holokauszt túlélők leszármazottjai.” Gyémánt szerint olyan módszereket használ a Bolyai Kezdeményező Bizottság, amelyek a göbbelsi vagy sztálini módszerekre emlékeztetnek. „Kiderült ugyanis, hogy olyan emberekre hivatkoznak, akik nem is tudják, miről van szó, olyan e-mailek érkeznek, amelyeket innen, Erdélyből küldenek, de úgy vannak feltüntetve, mintha Bécsből küldték volna. Én ezek ellen a hamisítások, elferdítések ellen tiltakoztam” – tette hozzá. /Debreczeni Hajnal: Gyémánt: göbbelsi módszereket használ a BKB. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Érthetetlen az a támadható érv is, miszerint a BBTE-n a magyar karok létrehozása a zsidó közösség ellen irányulna. Csakis az egyetem vezetése dönthetne a Judaisztikai Intézet megszüntetéséről. Taktikai hibának nevezhető az a Nicolae Bocsan rektor által kifejtett érv, miszerint a magyar oktatás kapcsán folytatott vita nem az intézményre tartozik. Nagy hibát követett el a rektor a kiadott figyelmeztető levéllel. Ez a fenyegető gesztus azok javára billentheti a mérleg nyelvét, akik a szélsőséges megoldásokat támogatják. /Borbély Tamás: Taktikai hibák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Február 27-én este a Román Televízió Prim Plan című műsorában újabb, a magyar nyelvű állami egyetem körüli vitáról volt szó. Dan Cristian Turturica műsorvezető a román állami nacionalizmus és kizárólagosság védőügyvédjének szerepkörében kardoskodott. Varujan Vosganian szenátor, liberális párti szószóló szerint a jelenlegi román egyetemi rendszer a legtökéletesebbek közé tartozik. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor szereplését Varujan Vosganian kollégája minősítette: ,,nyelvezete visszafogottabb, mint valaha”. A halasztás szándékát szolgálja a Markó Béla által kifejtett újabb álláspont is, miszerint nem feltétlenül most és nem különválással kell megoldani a kérdést. Eckstein Kovács Péter a vitában nem emelte ki, hogy a Babes–Bolyai multikulturalitása egy nagy román humbug. A magyar oktatási ,,vonalakat” nem lehet összetéveszteni az önállósággal.  Eckstein azt sem említette, hogy az elrabolt egyetemet kérik vissza. /Sylvester Lajos: Egyetemet, autonómiát! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke bejelentette, hogy bepereli Kertész Imre Nobel-díjas írót a Frankfurter Allgemeinen Zeitung február 22-i számában közölt cikk /Ceausescus Lehranstalt – Imre Kertesz protestiertgegen die rumänische Staatsuniversität in Klausenburg/ miatt. Marga szerint Kertész nem ismeri a BBTE szerkezetét, hiszen az író – Marga szerint – úgy tudja, hogy a kolozsvári egyetemen nem létezik magyar nyelvű oktatás. Az akadémiai tanács elnöke szerint a cikkből kiderül, hogy Kertésznek „fogalma sincs „ az 1989 után a magyar nyelvű oktatás kapcsán folytatott vitákról. Marga szerint Kertész a cikkben összetéveszti a multikulturalizmust a nacionalizmussal. Margának meggyőződése, hogy a cikket nem Kertész írta, de mivel az írás az ő neve alatt jelent meg a német lapban, ezért kénytelen ehhez a jogi lépéséhez folyamodni. Emlékeztetett, hogy mindketten Herder-ösztöndíjasok, ezért ennek a díjnak az odaítélésével megbízott hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány megkérte őket, hogy Hamburgban vagy Bécsben nyilvános vitában tisztázzák álláspontjukat a kérdésről. Marga közölte: hamburgi kollégái vizsgálják jelenleg, hogy Kertészt magyar vagy német bíróság elé hívja, hiszen az író magyar és német állampolgársággal egyaránt rendelkezik. Valóban nem Kertész írta a cikket – jelentette ki a Szabadságnak Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egyik vezetője. Korábban a BKB egyik sajtótájékoztatóján be is mutatták a cikket, amelyből kiderül, hogy a cikk szerzője Reinhart Olt, aki a Bolyai Egyetem létrehozását szorgalmazó, 79 tudós által aláírt levél ismertetéséről szóló tudósításában kiemelte a címben Kertész nevét. Hantz szerint Kertésznek csak annyi köze van a cikkhez, mint a többi tudósnak. Marga nem kívánta kommentálni a Magyar Rektori Konferencia nyilatkozatát. A magyarországi testület közölte: személyes megkereséssel is kezdeményezni fogja, hogy az egyetem szenátusa újratárgyalja a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. A Szabadság azon kérdésére, hogy ha a magyar oktatók közgyűlése a részleges bojkott mellett dönt, akkor kezdeményezik-e az oktatók megbüntetését, Marga kifejtette: ezeket a személyeket kénytelenek lesznek helyettesíteni, hogy az egyetem tovább működhessen. Az MSZP, a magyar kormánypárt támogatja az önálló, államilag finanszírozott erdélyi magyar egyetem ügyét. Közleményük szerint a multikulturalizmus hosszú távú fenntartása az egész térség érdeke. Ezt gazdagíthatja az együttműködésre képes önálló egyetem. A megoldás kialakításában irányadónak tekintik az RMDSZ álláspontját. /Borbély Tamás: Andrei Marga bepereli Kertész Imrét. Félretájékoztatással vádolják a Nobel-díjas írót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Az RMDSZ vezetői az elmúlt napokban több nyilatkozatban is kifejtették, hogy támogatják a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű természettudományi, humántudományi, valamint társadalom és gazdaságtudományi karainak beindítását. Sógor Csaba szenátor a szenátus oktatási bizottságának tagjaként úgy gondolja, ezt sürgősen meg kell tenni. Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság érdeke egy önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem. Az elmúlt időszakban megpróbálták működtetni a multikulturalizmus jegyében a közös román–magyar Babes–Bolyai Egyetemet. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy román részről minden eszközzel akadályozzák a magyar oktatást és az oktatók munkáját. Ha tartósan biztosítani akarja Románia az erdélyi magyarság legitim igényét, nincs más lehetősége, mint egy önálló magyar egyetem létrehozása, a Babes–Bolyai szétválasztása, az önálló Bolyai Egyetem újraindítása – nyilatkozta Tabajdi. Tabajdi Csaba elmondta, hogy az általa vezetett Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup az Európai Parlamentben 2005 szeptemberében már napirendjére tűzte a Bolyai Tudományegyetem ügyét. Tabajdi hangsúlyozta, hogy a másfél milliós magyar közösségnek joga van önálló magyar nyelvű egyetemhez, amit a román államnak kell finanszíroznia. /Állásfoglalások a magyar egyetem mellett. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./

Hogyan fogja majd unokáinak elmagyarázni, hogy azért nincs az erdélyi magyarságnak önálló állami egyeteme, mert „tulajdon nemzettársaink kellő szakértelemmel, és erkölcsi-szakmai nagyságuk tudatában minden erre irányuló próbálkozást meghiúsítottak? Hogy nemakarásuk mögött a pozíció-féltés, a jó kis fizetés miatti aggódás bújt meg? Hogy azok, akikre mindig is felnéztünk, eldöntötték, erre nincs szükségünk?” – tűnődött Ercsey-Ravasz Ferenc a Szabadságban. A román többség véleményét jelzi a BBTE szenátusának veretes mondata: „bármilyen érvvel hozakodtok elő, lesz rá ellenérvünk”. Döbbenetes azoknak az ellenállása, akiknek a magyar egyetem oldalán kellene állniuk. Milyen alapon mer valaki részeredményekről beszélni, amikor magyar szakok egész sorát fenyegeti a megszűnés veszélye (egy részükön tavaly már nem indult új évfolyam)? /Ercsey-Ravasz Ferenc: A tisztelet elvesztése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./