Az Erdélyi Múzeum-Egyesület március 11-én Kolozsvárott tartott közgyűlése utasította az EME elnökségét, hogy minden törvényes eljárás igénybevételével valamennyi tudományos gyűjteményét illetően érvényesítse tulajdonjogát. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a gyűjteményeit – tulajdonjoga fenntartása mellett – bérleti szerződés alapján az egyetem használatába bocsátotta. A főhatalom változása (1919) után a román egyetem magyar elődje jogutódjaként továbbra is használta az EME gyűjteményeit, anélkül azonban, hogy a korábbi szerződéses kötelezettségeket is teljesítette volna. Elismerte ugyan az EME tulajdonjogát, tárgyalt is a használatról, de az éveken át folyó tárgyalások nem vezettek szerződés kötéséhez. A kolozsvári egyetem és az EME közötti jogviszony és a gyakorlati kérdések újbóli rendezésére csak 1942-ben került sor újabb szerződés keretében. Minthogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1949. évi megszüntetése az akkor érvényes romániai jogszabályok teljes mellőzésével történt önkényes intézkedésnek minősül, az EME gyűjteményeit illető tulajdonjogát nem érinthette. E gyűjtemények a következők: az EME könyvtára (ősnyomtatványok, régi magyar könyvek, kéziratok, térképek, metszetek, könyvek stb.) a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár kezelésében, az EME levéltára (családi és intézményi levéltárak, letétek, az Egyesület saját irattára 1950-ig) a Román Nemzeti Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága kezelésében, az EME levéltárának kézikönyvtára és levéltári gyűjteményei a Román Akadémia kolozsvári fiókja könyvtárának kezelésében, régészeti, múzeumi és numizmatikai gyűjtemény az Erdélyi Történeti Múzeum kezelésében, képzőművészeti gyűjtemény a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum kezelésében, ásványtani, botanikai és állattani gyűjtemények a Babes–Bolyai TE különféle karainak kezelésében. Mivel ezek a tudományos gyűjtemények az erdélyi magyarság kulturális örökségének tárgyai és egyben az egyetemes magyar tudománynak is szerves részei, az EME érvényesíteni kívánja a különböző állami intézmények által évtizedek óta kezelt gyűjteményeit illető tulajdonjogát. Ennek érdekében az EME szükségesnek látja, hogy minél előbb tárgyalások kezdődjenek az illetékes állami hatóságokkal a jogi és a gyakorlati kérdésekről. Kolozsvár, 2006. május 17. Jakó Zsigmond, Benkő Samu, az EME volt elnökei, az EME jelenlegi vezetősége nevében Egyed Ákos elnök, Bitay Enikő főtitkár. /Az EME közgyűlésének állásfoglalása tudományos gyűjteményeivel kapcsolatosan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Az Új Magyar Szónak nyilatkozó szemtanúk szerint sem írtak alá alapító okiratot a kolozsvári Babes és Bolyai egyetemek 1959-beli, pártdöntésre végrehajtott egyesítésénél. Ennek alapján meglehet, hogy jogilag nem is létezik a mai Babes-Bolyai Tudományegyetem. Az alapító okirat hiányát a Bolyai Kezdeményező Bizottság vetette fel, a felsőoktatási intézmény vezetősége szerint ezt a kérdést a volt kommunista intézmények és személyek kivizsgálására hivatott szervekre kellene bízni. „Mindennemű jogi formaságot mellőző pártdöntés volt a Babes és a Bolyai Egyetem egyesítése. Nem tudok róla, hogy bármiféle alapító okirat létezett volna a két tanintézmény összeolvasztásánál” – mondta el Péter György professzor, aki 1959-ben személyesen is jelen volt azon a nagygyűlésen, ahol Nicolae Ceausescu bejelentette a két egyetem egyesítését. „Az 1956-os események után személyesen Ceausescu jött Kolozsvárra, hogy elemezze a helyzetet, ő irányította a két egyetem egyesülését. A fő érv az volt, hogy a magyarság nem élhet szeparatizmusban” – emlékezett a fél századdal ezelőtti eseményekre a professzor. Kása Zoltán volt rektor-helyettes szerint az akkori minisztertanácsnak kellett volna alapító-okiratot kibocsátania, ilyen viszont nem létezik. Kötő József oktatásügyi államtitkár szerint a volt Bolyai Egyetem megszüntetése mindenképpen elfogadhatatlan lépés volt, amely jogorvoslatot kíván. Eközben a BBTE jogászai is megkezdték a kutatómunkát az ügyben, jelezte Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora közleményében élesen bírálja a BKB tagjait, és azt javasolja, hogy „hagyják a történelmet a történészekre, ezt a kérdést pedig a volt kommunista intézmények és személyek kivizsgálásával foglalkozó hivatalos szervekre, ők pedig foglalkozzanak azzal, amiért az egyetem fizeti őket. Ha nem tetszik a jelenlegi helyzet, szabadon távozhatnak” – áll a rektor közleményében. /Debreczeni Hajnal: Egy szemtanú az egyesítésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Elhunyt dr. Kerekes Jenő /Kolozsvár, 1919. júl. 13. – Kolozsvár, 2006. máj. 24./ professzor. Jogtudományi doktori címet szerzett. A Magyar Népi Szövetség jogi irodájának vezetője volt Bukarestben, majd 1949-től a Bolyai és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, tanszékvezetője. Nyugdíjba vonulása után konzulens tanárként működött a Sulyok István Protestáns Főiskolán és a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola kihelyezett tanulmányi központjában. Megjelent egyetemi tankönyvei is széles látókörről tanúskodnak, foglakozott a munkajoggal, az iparvállalatok szervezésével, munkagazdaságtannal és ergonómiával. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság alapító elnökeként nagy munkát végzett. Az erdélyi magyar közgazdasági kutatás beindításában is döntő szerepe volt. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, alapító és elnökségi tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. /Farkasné Imreh Mária: Búcsú dr. Kerekes Jenőtől (1919–2006). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Immár ötödször került sor május 27-28-án Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE koronkai campusában a Tudományos Diákköri Konferenciára, amelyen 56 tudományos dolgozatot mutattak be. A konferencián csíkszeredai kar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, a Petru Maior Egyetem, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem képviselői is jelen voltak. A megjelentek idén hat témakörben (gépészmérnöki, számítástechnika, kommunikáció, villamosmérnöki, kertészmérnöki és segítő foglalkozás) hallhattak szakmunkákat. A konferencia az eredményhirdetéssel és az ünnepélyes díjkiosztással zárult. /Ferenczy Anna: Tudományos Diákköri Konferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/

Az utóbbi időben ismét nacionalista felhangok töltik be a román közéletet. A kormánypárti demokrata honatyák akadályozták a kisebbségi törvény elfogadását, támadva a kulturális autonómiát; az ellenzéki szociáldemokrata párt vezető politikusai magyarellenes retorikát alkalmaznak, közben a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) önálló magyar karainak, illetve egy esetleges önálló magyar egyetemnek az ötlete „nemzeti alapú” ellenállást vált ki a románok körében. A Ziua című napilap támadta az elmúlt hónapokban a közös Gozsdu-közalapítvány létrehozásáról szóló román–magyar államközi egyezményt, és cikksorozatban fejtette ki, hogy a magyarok továbbra sem nyugodnak bele Trianonba. Bukarestben hazafiatlan cselekedetnek minősült, hogy Frunda György szenátor elfogadtatta az Európa Tanácsban a nemzet fogalmára vonatkozó jelentését. Román nemzeti érzelmeket látszott sérteni tavaly Koltay Gábor Trianon-filmjének bemutatása, és bizonyos politikai erők szakadár törekvésnek tekintették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) rendezvényeit. A magyarellenes támadások élén áll a Nagy-Románia Párt (NRP). Corneliu Vadim Tudor pártvezér gyűlöletkeltő szólamai visszhangra találnak más politikai erők soraiban is. „Romániában néhány hónapja egyre erősödik a szélsőséges nacionalista beszédmód, egyre több a magyarellenes megnyilvánulás, egyre több a próbálkozás az RMDSZ kiszorítására a román politikai életből” – fogalmazott nemrég az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bíró Béla szerint a nacionalizmus nem köthető kultúrákhoz, etnikumhoz, hanem helyzetekhez. Adrian Cioroianu történész, a bukaresti egyetem történelmi tanszékének docense szerint Ceausescu megbízásából a román történészek nacionalista szellemben szálltak vitába a magyar történetírás olyan műveivel, mint amilyen például Erdély háromkötetes története volt. A docens szerint a legjobb román egyetemek és főiskolák történelem szakain ma már korántsem tapasztalható az egykori görcsösség, túlfűtöttség. Rögtön a diktatúra bukásakor, 1989. december 22-én, miután lincselés áldozata lett a kézdivásárhelyi rendőrparancsnok, Romulus Vulpescu költő, volt nagy-romániás szenátor úgy adta elő a történetet: Székelyföldön a magyarok románok fejével futballoznak. Ezt természetesen nem volt igaz. Azután jött az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom volt, amikor a tudatosan feltüzelt vidéki románok csaptak össze a helyi magyarokkal. A véres összeütközés után Marosvásárhely sokáig a félelem városa volt. Radu Ciontea, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) első elnöke a marosvásárhelyi pogrom előtti hetekben adott nyilatkozata szerint családi forrásból tudja, hogy minden magyar zsebében ott lapul a kötél, amelyre fel akarják akasztani a románokat. A nacionalizmus a kilencvenes évek közepéig erőteljesen jelen volt a román politikában, mind az írott, mind az elektronikus média vak indulattal beszélt a magyarokról. Varga Andrea Romániában élő és kutató magyarországi történész felidézett egy korabeli televíziós beszélgető műsort. Egy betelefonáló azt akarta kifejteni, milyen jól képes együtt dolgozni magyar kollégájával, s hogy nem igaz, amit a sajtó ír. Mondanivalóját nem tudta végigmondani, mert lekeverték a hangját, és a műsorvezető kikelt magából: mit szólna a kedves néző, ha az ő rokonának vágták volna le a fejét, és azzal fociztak volna a porban? A kilencvenes évek közepétől kezdve a sajtó leállt ezzel az általános uszítással. Akkor a politika úgy döntött: paradigmaváltást hajt végre a magyarokhoz fűződő viszonyában. Az RMDSZ akkorra már kormányzati tényezővé vált, mint a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok egyike (1996–2000). Varga Andrea emlékeztet arra a vissza-visszatérő riogatásra, miszerint jönnek a magyarok, visszaveszik Erdélyt, például hátizsákos turistáknak „álcázva” magukat. Egy időben a szélsőséges román politikusok azt sugallták a lakosságnak, hogy a magyar vállalatok romániai befektetéseik révén apránként vásárolják fel Erdélyt, a Mol-kutak romániai terjeszkedése pedig arra szolgál, hogy az esetleges későbbi konfliktusos időszakokban a magyar harckocsiknak biztosítsanak üzemanyagot. Az effajta „üzenetek” egyik legfőbb terjesztője Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester volt. Sokan Markó Béla legutóbbi kézdivásárhelyi beszédét is a „magyar nacionalizmus” megnyilvánulásának tekintették, amikor a szónok így szólt a hallgatósághoz: „Aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg”. Sok román idézi a hivatalos tételt, miszerint a román ember egyik lényegi jellemvonása, hogy a mindennapi életben befogadó, nyitott a másság iránt. Azonban az alkotmány is „nemzetállamként” határozza meg a soknemzetiségű Romániát. Ezt a kitételt az RMDSZ-nek nem sikerült kivetetnie még a 2003 végén végrehajtott – népszavazással megerősített – alkotmánymódosítás során sem. A romániai magyarság aggódva figyeli a kormánykoalíciót alkotó Demokrata Párt (DP) nacionalista felhangjait. E pártba beolvadtak az NRP-ből kivált politikusok, s így tett testületileg Funar egykori pártja, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) is. Az ellenzéki szociáldemokraták (SZDP) a nagy-romániásokkal (NRP) terveznek együttműködést a parlamentben. Bíró Béla kifejezetten derűlátó. Szerinte a román értelmiségi elitben és a román közvéleményben kihunyni látszik számos hamis félelem (például az irredentizmustól). /Garzó Ferenc MTI – Bukarest: A nacionalizmus felemelt tyúktolla a porba kívánkozik Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Kolozsváron kilencven óta egyre több az olyan egylet, szövetség, társaság, amelyik célja megvalósítását rendszerint az ingatlan megszerzésével kezdi, még mielőtt érdemleges programja, tevékenysége lenne. Valahonnan megpályázzák és befolyik a pénz, a pályázók megélhetést és infrastruktúrát biztosítanak maguknak, azután csodálkoznak, hogy nem dől hozzájuk az érdekeltnek vélt közönség, a megálmodott intézmény üres terei konganak, írta Cs. Gyimesi Éva. Csíkszeredában, jóval a diktatúra bukása előtt, szervezett kutatóműhelyként dolgozott a KAM: Bíró A. Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József és mások tudományos munkássága már a nyolcvanas években jelentős értékként épült be az egész magyar kultúrába, hivatkoztak is rájuk, még mielőtt ingatlankodni kezdtek volna. A kolozsvári Láthatatlan Kollégium, a Max Weber és a Pszichológiai Szakkollégium, valamint a Diotima (filozófia) is körülbelül kilencvenhárom óta működött úgy, hogy egyetemista (diák) tagjainak többsége önszerveződő csoportként, tudományos és oktatói feladatra képzetten rögtön beépülhetett a BBTE és más egyetemek tanszékeibe, biztosítva a helyben maradó (rezidens) tanárok utánpótlását, még mielőtt önálló jogi személlyé váltak, és székházuk is lett volna. Újabb és újabb egyetemi keretek lettek ugyan, a magyar hallgatók országos összlétszáma 23 ezer, de nincs meg az akkreditációhoz szükséges, Európában versenyképes oktatói személyzet. Az egész erdélyi kultúrában szellemi tőkefelhalmozásra van szükség, Cs. Gyimesi Éva szerint „mi tehetünk arról, hogy intézményeink párt- és pénzcsatolmányokká lettek, és jobbára diszfunkcionálisak.” /Cs. Gyimesi Éva: Ingatlankodunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

„Román-magyar fórum a romániai magyar felsőoktatásról” címmel kerekasztal-beszélgetést szervezett május 31-én Bukarestben a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A résztvevők megegyeztek: semmilyen érv nem szól az önálló magyar állami egyetem létrehozása ellen. „Nem érezzük jól magunkat” – fogalmazta meg az önálló állami magyar egyetem létjogosultságának egyik érvét a kerekasztal egyik házigazdája, Hantz Péter. A fórumon a romániai elit számos személyisége – köztük Smaranda Enache, Dinu Zamfirescu és Gabriel Andreescu – is részt vett. A BKB elnöke, Bodó Barna kifejtette: szerinte először arra a kérdésre kell felelni, politikai vagy szakmai kérdés-e az intézmény. „Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen süketek párbeszéde folyik” – fogalmazott. Mint mondta, véget kell vetni a sajtón keresztüli üzengetéseknek, a fenyegető leveleknek, a BKB tagjai ellen irányuló támadásoknak, szakmai előrelépésük akadályoztatásának. Smaranda Enache szerint a román társadalomnak nem kell alattvalóként kezelnie a magyar kisebbséget, amikor sajátságos problémáira javasol megoldást. /Gujdár Gabriella: Magyar egyetem – ellenérv nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság által szervezett román-magyar értelmiségi találkozó, melynek az lett volna a célja, hogy a kolozsvári magyar egyetem Babes-Bolyain belüli autonómiájának ellenzői elmondhassák az ellenérveket, Bíró Béla szerint kudarcba fulladt. A kezdeményezés ellenzői ugyanis testületileg távol maradtak a találkozótól. A magyarbarátságukról közismert román értelmiségiek, Smaranda Enache, Dinu Zamfirescu, Gabriel Andreescu mellett mindössze a volt szociáldemokrata tanügyminiszter Ecaterina Andronescu jelent meg a találkozón. A román értelmiség hangadó képviselőit: Octavian Palert, Andrei Plesut, H.-R. Patapievici-et, Emil Hurezeanut, Cristian Tudor Popescut, Alina Mungiut nem érdekli a kérdés, beérik a hatalom által érvényesített elutasítással. Még Mircea Dinescu sem jött el. Az sem kizárt, hogy román szempontból a legjobb stratégia az elhallgatás. Bíró Béla hiányolta azokat, akik magyar részről különvéleményt fogalmaztak meg, főként Cs. Gyimesi Évát. /Bíró Béla: Sikeres kudarc. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Az ÚMSZ által is közölt Tiltakozáshoz egyre több ismert személyiség csatlakozik a határon innen és túlról. A dokumentumban tizennyolc hazai és határon túli személyiség tiltakozott a Ziua című napilap hasábjain „az utóbbi időben egyre gyakrabban megjelenő uszító hangvételű, nacionalista és idegengyűlölő tartalmú írások, különösen Victor Roncea gyűlöletbeszédet idéző cikkei ellen”, amelyek az aláírók szerint „vegytiszta vasgárdista szellemben bujtogatnak”. A dokumentum a Ziua május 29-i számában Ungureanu nyelve címmel közölt cikkből indul ki, azonban Michael Shafir, a főkezdeményező szerint „ez csupán a csepp volt, amellyel betelt a pohár”. Roncea kifogásolt írásának zárómondata ugyanis: „Parancsnok, add ki az utasítást!” A Ziua a Tiltakozásra adott válaszában azt állítja, hogy a „parancsnok” mögött nem a tiltakozók által sejtett Horia Sima vasgárdista vezetőt, hanem Traian Basescu egykori hajóparancsnokot kell keresni. Az Adrian Patrusca által jegyzett válaszcikk ugyanakkor sejteti: a tiltakozás politikai indíttatású: „valójában a külügyminiszternek telt be a pohár”, ezért felhívta ismerőseit, hogy a védelmére kelljenek. Patrusca cikke azzal vádolta a Tiltakozás aláíróit, hogy Mihai Razvan Ungureanu védelmére kelve ők maguk bizonyultak zsidógyűlölőnek. „Antiszemita az, aki megengedi magának, hogy a zsidók szenvedését felhasználja saját érdekében” – áll a cikkben. Michael Shafir, a Tiltakozás főkezdeményezője a Szabad Európa Rádiónak adott interjúban azonban rámutatott: a Tiltakozás nem elsősorban az antiszemitizmus ellen irányult. Az Ungureanu nyelve című írás „csupán az utolsó csepp a pohárban”, mert ez az első olyan írás, amely teljesen egyértelműen gyilkosságra szólít fel. „A zsidóellenes cikkek száma messze elmarad az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbban magyarellenes, magyar kisebbségellenes cikkeké mögött” – mutatott rá a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem professzora. A Ziua szerint ellenben az újság „ártatlanságát” az is bizonyítja, hogy Nicolae Cajal, a zsidó hitközösségek egykori vezetőjének unokaöccse elvállalta a lap képviseletét a „vádlók” ellen indítandó perben. Időközben folyamatosan dagad az aláírók tábora. /A magyarellenesség ellen tiltakoztak a „tizennyolcak”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Csetri Elek történészprofesszor és kutató Európa és Erdély című kötetét (alcíme: Tanulmányok és források) Vekov Károly történész mutatta be Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűléstermében. Csetri Elek közel hatvan esztendeje dolgozik a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Történeti Intézet keretében. A mai Európa és Erdély kapcsolata szakmai szempontból eléggé hiányos, mert kontinensünkön alig ismerik a magyar történelmet. Szükséges a valós összefüggések tükrözése. /Ö. I. B.: Kontinensünk Erdélye, történészszemmel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

A tordai magyar iskola helyzetéről is tájékoztatta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivője az ENSZ emberjogi főtitkárságának kisebbségi és oktatási kérdéssel foglalkozó biztosait. Június 7-én történt látogatásával kapcsolatban a szóvivő emlékeztetett: korábban már járt Genfben, ahol iktatta az általa benyújtott tájékoztató háttéranyagokat. Ezt követően az ENSZ illetékeseitől június 7-ére kapott kihallgatási időpontot, amelyen szóvá tette az erdélyi magyar felsőoktatás problémáját. Hantz kiemelte az államilag finanszírozott magyar egyetem hiányát. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen nem létezik valós multikulturalizmus. Hantz megemlítette a román nyelv anyanyelvként történő oktatási gyakorlatát, ami a kisebbségeket diszkriminálja, valamint a földrajz és a történelem román nyelvű oktatásának problémáját is. Felvetette a csángókérdést, de ismertette a tordai iskola, valamint a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Líceum sportpályája körüli botrányt. Az ENSZ tájékoztatásának két következménye lehet. A szervezet helyszíni tájékozódás után a Romániáról szóló jelentésében megemlítheti a BKB által jelzett visszás dolgokat, drasztikusabb megoldás az lenne, ha ezekkel a gondokkal foglalkozó külön közleményt is kibocsát. /Az ENSZ-nél a tordai magyar iskola ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Az eurorégiók megfelelő kialakítása elemi érdeke az erdélyi magyaroknak – emelték ki az MSZP európai parlamenti képviselői azon a találkozón, amelyet az RMDSZ delegációjával folytattak a belga fővárosban. Az MSZP részéről a delegációt Tabajdi Csaba vezette Tabajdi elmondta, hogy az MSZP európai parlamenti delegációja támogatja az RMDSZ-t abbéli törekvéseiben, hogy a rosszul meghúzott romániai gazdasági fejlesztési régiókat újraszabják. Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről szólva a résztvevők egyetértettek, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen nagy szükség van önálló magyar karok és tanszékek létrehozására, és középtávú cél az önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem létrehozása. Az Európai Parlamentben dolgozó fideszes, KDNP-s és MDF-es képviselők a szervezet minden fórumán egységesen léptek föl a romániai magyarság érdekeinek képviseletében – hangsúlyozta Brüsszelben Szájer József, az előbbi törvényhozókat tömörítő magyar néppárti képviselőcsoport vezetője, miután megbeszélést folytattak Markó Bélával, valamint Borbély László miniszterrel. A határon túli magyarság jogainak biztosítása olyan közös érdek, amely összehangolt munkát igényel minden érdekelt fél részéről. /Markó Béla magyar EP- képviselőkkel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Az általános iskolások közül elsőként, június 9-én zárják le a tanévet a nyolcadikos diákok. A nyolcadikosoknak még egy utolsó próbát kell kiállniuk: a kisérettségit. Közel tizennégyezer szabad ifjúsági táborhely várja az itthon nyaralni szándékozó diákokat. A jelentkezők száma itt viszont duplája a tavalyinak, miközben a romániai ifjúsági táboroknak csupán 32 százaléka működik. A többit vagy visszaigényelték régi tulajdonosaik, vagy pedig annyira leromlott állapotúak, hogy nem érdemes felújítani. Emellett a Hargita megyei Úz-völgye miatt pereskedik a Bákó megyei önkormányzat és az ANT: a moldvai megye a hatályos döntés ellenére sem szándékozik a Hargita megyei szakhatóságnak átadni az üdülőhelyet. Közel ezerrel több beiskolázási hely van a magyar diákok számára az ősztől induló középiskolai osztályokban, mint ahány nyolcadikos végzős elhagyja az általános iskolák padjait. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint a magyar osztályokban közel 11 ezer gyermek készülhet a június 20-án kezdődő kisérettségire. Az új tanévben viszont 11 800 hely várja a magyar nyelvű kilencedikeseket az elméleti, illetve szakoktatásban. Az utóbbi években drasztikusan csökkent a középiskolába lépő tizenéves gyerekek száma, ez a jelenség mostantól mérséklődik. „A rendszerváltás utáni években látványosan visszaesett a születések száma, a csökkenés csak 1994-től lassult le” – fejtette ki Veres Valér szociológus, a BBTE adjunktusa. Erősödik a gyerekekért folyó versengés az iskolák között. A kisérettségire készülő magyarul tanult nyolcadikosok legtöbbjének a román nyelv és irodalom lesz a legnehezebb. A próba-kisérettségin, melyet májusban tartottak, országszerte a diákok mintegy fele ért el átmenő eredményt, egy tantárgy, a magyar nyelv és irodalom kivételével, amelyből a diákok 82 százaléka volt sikeres. /Benedek István, Domokos Péter: Ezerrel több hely, mint magyar diák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A hét végén ballagtak a Sapientia EMTE marosvásárhelyi és kolozsvári végzősei. Az EMTE csíkszeredai karán már korábban elbúcsúztatták az idei végzősöket. „Mivel egyelőre csak ideiglenes működési engedélyünk van, a végzősöknek államvizsgázni más egyetemekre kell menniük. Mint intézmény, tavaly már szereztünk tapasztalatokat e téren, hisz az informatika meg a pedagógia szak a Babes-Bolyai Egyetemen államvizsgázott, jó eredménnyel. Végzettjeink semmivel sem maradtak el az állami egyetemen végzettektől „ – fejtette ki Szilágyi Pál rektor a Sapientia marosvásárhelyi karainak ballagási ünnepségén. Idén még négy szakon – kommunikáció, automatizálás, számítástechnika és mechatronika – végez mintegy 160 diák – közölte Hollanda Dénes professzor, a vásárhelyi karok dékánja. Kolozsváron a környezetföldrajz-környezettudomány szak első évfolyama végzett. /Kettős ballagás a Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Gáll Kinga, az Európai Parlament fideszes képviselője a vele készült beszélgetésben elmondta: a Bolyai Egyetem vitája azzal kezdődött, hogy a magyar egyetemet erőszakkal összeolvasztották a kolozsvári román egyetemmel. Minden vezető beosztásba románok kerültek, ami a magyar tagozat módszeres elsorvasztására vezetett. A rendszerváltás után a döntéshozatali ügyekben lényegi változás nem történt, a vegyes tanítású intézményekben a magyar tagozatok mind az egyetemen, mind a középiskolákban kiszolgáltatottak maradtak. A kisebbségi törvény most azért fontos, mert kézzelfogható, számon kérhető. A romániai magyarság többi jogkövetelése még ígéretként sem szerepel az Európai Parlamentben, illetve az Európai Bizottságban. Gáll Kinga Bukarestben járva, az Európai Parlament–Romániai Parlament vegyes bizottság alelnökeként rádöbbent, hogy akarnak ugyan kisebbségi törvényt, mert éppen ez a brüsszeli elvárás, de azt már nem akarják, hogy döntési jogköröket is szavatoljon. Amennyiben törlik a kulturális autonómia alapját, az önkormányzatok döntési jogköreit, akkor a törvény semmivé válik. 1993-ban, amikor Romániát felvették az Európa Tanácsba, akkor szintén előkerült egy kisebbségi törvény. A kormány mindent megígért, de amint fölvették az országot, minden elhalt, a kisebbségi törvényt pedig levették napirendről. Igaz, most erőteljesebben kéri az EU a törvény elfogadását, Gáll Kingának mégis fenntartásai vannak. Elképzelhető, hogy húzzák majd az időt, a csatlakozás után pedig azt mondják, nem sikerült megállapodni, és ismét lekerül napirendről a törvény. Gáll Kinga beszámolt arról, hogy Traian Basescu államelnök teljesen elzárkózott a magyar felsőoktatásra vonatkozó kérdések elől. Azt mondta, Kolozsváron a Babes–Bolyai multikulturális egyetem. Basescu szerint ha a magyaroknak egyetem kell, akkor azt magánegyetemként megcsinálhatják. A magyar diplomácia szegénységi bizonyítványa, hogy csak ennyit sikerült elfogadtatni a román országjelentésben a kisebbségekről. Több alkalommal lett volna lehetősége, hogy hatékonyan képviselje a határon túli magyarság ügyét az európai fórumok előtt, mégsem tette meg. Nem igaz, hogy a határon túli magyarság ügyét nem lehetett volna felvetni. A magyar kormány másik lehetősége az lett volna, ha nem terjeszti be elsők között ratifikációra Románia EU-s felvételét az országgyűlés elé. A Fidesz azt javasolta, hogy a kormány ne terjessze be szavazásra, várja meg az országjelentést. Ezt a kormány nem fogadta el. A Székely Nemzeti Tanács Gyergyóditrón nagygyűlést fognak tartani Székelyföld területi autonómiájának ügyében. Gáll Kinga elmondta, hogy az SZNT által megfogalmazott jogkövetelések jelenleg távol esnek az Európai Unió hivatalos kisebbségpolitikájától. Azonban a különböző régiókban élők beleszólása az őket érintő döntésekbe jogos igény, amelyet nem lehet megkérdőjelezni.  /Románia meg kell hogy oldja a kisebbségi kérdést. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány éve hivatalos iratokban is vállalja Kolozsvár felsőoktatási múltját, amely több mint 400 évre nyúlik vissza. Június 14-től román és latin nyelvű tábla hirdeti majd az Egyetemiek Házának bejáratánál a Báthory István által alapított első erdélyi egyetemet. Rövid kolozsvári látogatásra érkezik Rómából Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancellárja. A magas rangú vatikáni méltóság dr. Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezik Kolozsvárra. Amint dr. Nóda Mózes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképző Kar dékánhelyettese, kancellárja és tanszékvezető professzora – a látogatás egyik szervezője – elmondta, a bíboros rövid, néhány órás ittléte alatt felkeresi a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Ugyanezen a napon leleplezik a Farkas utcai Egyetemiek Házának bejáratánál azt a táblát, amely a Báthory István által 1581-ben alapított Erdély első felsőoktatási intézményének állít emléket. A kétnyelvű – román és latin – tábláról hiányzik a magyar nyelvű felirat. Mihail Hardau oktatási miniszter bejelentette, hogy a Vatikán jelenleg tanulmányozza egy romániai katolikus egyetem létrehozásának indokoltságát. /B. T., F. GY.: Kolozsváron a Vatikán „tanügyminisztere”. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen ismét sérült a multikulturalizmus elve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Június 14-én leleplezték az első kolozsvári egyetem, a Báthory István fejedelem által alapított jezsuita kollégium megalapítására emlékeztető táblát. A táblán a Báthory-ediktum latin szövege mellett csak román felirat szerepel. A magyar fordítást az Erdélyi Magyar Ifjak sokszorosította és az éjszaka folyamán több helyre – köztük az emléktáblára is – kiragasztotta, de ezt órák alatt eltüntették a falakról, oszlopokról. A leleplezés után a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jelen levő rektor-helyettese, Nagy László elmondta: már huzamosabb ideje kérik az egyetem vezetőségétől azt, hogy – amint egy multikulturális egyetemen szokás – valamennyi felirat jelenjen meg magyar nyelven is. Örült volna annak, ha ezen a táblán is megjelenik a magyar nyelv, különös tekintettel arra, hogy Báthory István a magyar nemzetet képviselte – fogalmazott a rektor-helyettes. /E.-R. F.: Magyar tiltakozás és bíborosi diplomácia. Báthoryra is románul emlékezik a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet: a multikulturalizmus elvét csak hangoztatja, nem gyakorolja a BBTE. Az emléktáblát Andrei Marga, az Akadémiai Tanács elnöke, és Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancelláriája leplezte le. A magas rangú vatikáni méltóság Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezett Kolozsvárra, felkereste a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Andrei Marga visszautasította, hogy válaszoljon a sajtó kérdéseire. Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette, nem akartak senkit megsérteni azzal, hogy az állam hivatalos nyelvén és latinul feliratozták az emléktáblát. /Debreczeni Hajnal: Magyarul nem emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

A BBTE kihelyezett tanítóképző főiskolai tagozatán 2002-2006 között végzettek számára a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozata lehetőséget teremt, hogy egyéves (két féléves) időtartamú kiegészítő képzés elvégzése után egyetemi diplomát szerezzenek. A képzés távoktatásos formájú. Beiskolázási keret: nappali tagozaton kb. 20 államilag támogatott hely, 30 költségtérítéses hely. Távoktatásos tagozat: 50 hely. /Bura László: Kiegészítő képzés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 17./

Elhunyt Dr. Magyari András /Gyergyólafalu, 1927. nov. 17. – Kolozsvár, 2006. jún./, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora, aki 53 éven keresztül elkötelezetten szolgálta a történelemtudományt és annak oktatását. 1953–1957 között gyakornok, majd professzor, 1998–2006 között emeritus professzor. Szakterülete Erdély XVII–XIX. századok közötti történelme volt. Magyari professzor tudományos kutatásait a Habsburg uralom erdélyi vonatkozásaira, az itteni gazdagság, társadalom és egyház múltjára, a székely közösségek történelmére fordította. Kulcsszerepet töltött be az egyetemi igazgatás terén is, 1992–1998 között tanszékvezető, 1990–1998 között a Történelem és Filozófia kar vezetőtanácsának tagja, 1990–1996 között a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, szenátusának tagja volt. Magyari professzornak jelentős szerepe volt az egyetem magyar tagozatának újraindításában. Kutatásaiban a felvilágosult erdélyi fejedelmek reformjainak gazdasági, szociális és társadalmi vetületeit, valamint a kurucháborúkat, az erdélyiek azokbani részvételét vizsgálta. Kutatta a székely közösségek XVII–XIX. századi múltját, Gyergyó községét, külön a francia forradalom Erdélyben keltett visszhangját. „II. Rákóczi Ferenc erdélyi hadserege” című, 1994-ben megjelent könyvéért a Román Tudományos Akadémia „Dimitrie Oncu” díjával tüntették ki. /Elhunyt dr. Magyari András. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./ Megjelent kötetei között van: Wesselényi István: Sanyarú világ, továbbá Gyergyóaldalu a történelem sodrában /1997/.

Június 19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) központi épületében Lucian Blaga mellszobrot avatott fel Andrei Marga, az Akadémiai Tanács elnöke és Nicolae Bocsan, a BBTE rektora. Blaga-szobor van Kolozsváron a Béke téren is. /Újabb Blaga-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem etikai bizottsága elé hívták a Bolyai Kezdeményező Bizottságban tevékenykedő három magyar egyetemi oktatót. Bodó Barna docenst, valamint Kovács Lehel és Hantz Péter adjunktust június 26-án hallgatják meg az „intézmény hírnevét romboló magatartásukkal” kapcsolatban. A három oktató az önálló magyar karok létrejöttét és a Bolyai Egyetem újraindítását követelő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője. A Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott felszólításban az egyetem hivatkozik egy korábbi figyelmeztető levélre, amelyben azzal fenyegették meg a három oktatót, hogy a munkaszerződésük felbontását is eredményezheti a BBTE multikulturális jellegét bíráló tevékenységük A Krónika értesülései szerint a három oktatóhoz eljuttatott felszólításban az áll, hogy „folyamatosan hamis információkat terjesztettek az egyetemmel kapcsolatosan, amellyel súlyosan ártottak az intézmény hírének.” A Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott levél mellé hét mellékletet is csatoltak: ezek román és magyar nyelvű újságcikkek, valamint a BKB közleményei. A felszólítás hivatkozik Nicolae Bocsan rektor egy korábbi levelére, amely ellen a magyar oktatók március eleji közgyűlésén tiltakoztak, és szolidaritást vállaltak megfenyegetett kollégáikkal. Az egyetem vezetősége által március elején kiadott fenyegető hangvételű levélben – amelynek címzettje ugyanezen három oktató volt – azzal vádolják Hantz Pétert, Kovács Lehelt és Bodó Barnát, hogy hamis képet közvetítettek a Babes–Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegéről. A levélben a rektor kitért arra, hogy e három egyetemi alkalmazott megszegte az oktatók statútumáról szóló törvény előírásait, mely arról rendelkezik, hogy a tanárok felelősségre vonhatók, ha rombolják intézményük jó hírnevét. A levélben a rektor közölte: szándékában áll alkalmazni az oktatási törvény azon paragrafusait, amelyek az írásos figyelmeztetéstől akár a munkaszerződés felbontásával sújtják a jogszabály megszegőit. A BKB alelnöke, Hantz Péter a Krónikának mindössze annyit közölt: nemrég kapták kézhez az etikai bizottság elé citáló levelet, ezért egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. /Kelemen Tamás: Etikai eljárás a BKB-vezetők ellen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Az egyetem ideiglenes működési engedélyének megszerzéséhez az oktatói állások 70 százalékát kinevezett egyetemi oktatókkal kell lefedni. Az oktatók 20 százalékának kell docensi vagy egyetemi tanári munkakörben dolgoznia, és főállású vagy társult státuszban lennie. A külföldi egyetemi oktatók alkalmazását nem tiltja a törvény. Akkreditálás megszerzéséhez az intézmény minden karán, kollégiumán vagy szakán, az oktatói állások legkevesebb 50 százalékát kell főállású, törvényesen kinevezett oktatókkal lefedni, akik 20 százalékát kell magasabb munkakörben foglalkoztatni. Mindezt Cs. Gyimesi Éva (Akkreditáció Romániában. In: Felsőoktatási akkreditáció Közép-Európában. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2006.) című kiadványból idézte. Kolozsváron a BBTE-n a hallgatók (5500-an vannak) ötven szakon tanulhatnak magyarul, de az egységes fejlesztési szempontok érvényesítése nagy nehézségekbe ütközik a szakok, tanszékek helyzetének sokfélesége, sok esetben az oktatók számának igen alacsony volta és a kellő minősítési fokozatok (professzor, docens) hiánya miatt. Hátrányban vannak például a közgazdasági vagy a jogi tanulmányokért felelős oktatók, sok más tanszékrészlegen is kicsi a létszám. Ezekhez az információkhoz magyarul miét csak Budapesten lehet hozzájutni? „Vagy, ha itthon is tudtuk ezt, mi volt eddig az oka az információk visszatartásának?” – kérdezte a cikkíró. /Cs. Gyimesi Éva: Minőségi kritériumok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Kisvárdán tizenhat társulat részvételével június 22-én kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak 18. Fesztiválja. A július 1-ig tartó fesztiválon összesen 32 előadást láthat a közönség. A rendezvényen négy szomszédos országból, Romániából tíz, Szerbiából négy, Szlovákiából és Ukrajnából pedig egy-egy társulat vesz részt. Erdélyből a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei, a szatmárnémeti Északi Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem színis növendékei lépnek fel. Dél-vidékről az Újvidéki Színház, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, a vajdasági Tanyaszínház és az újvidéki Művészeti Akadémia Társulata érkezik Kisvárdára. A felvidéki színjátszást a kassai Thália Színház, míg a kárpátaljait a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei képviselik. (MTI) /Kezdődik a határon túli magyar színházak fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

A X. Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat keretében június 21-én a Kultúrpalotában adták át a díszpolgári címeket és a Pro urbe-kitüntetéseket. Idén a díszpolgári címet két magyar /Szalman Lóránt, Kiss Elemér/ és két román, illetve post mortem Szabó György Pálnak és egy románnak adományozták, Pro urbe-kitüntetést Sepp Rieder, Eric Hayes és dr. Gyimesi Endre vehetett át. Szalman Lóránt /sz. Kolozsvár, 1929. szept. 11./ Kolozsváron végezte a zenekonzervatóriumot. Marosvásárhelyen kezdetben kórusvezető, majd a Marosvásárhelyi Székely Ének- és Táncegyüttes igazgatója. Karvezetőként folytatta tevékenységét, majd a marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója, számos hazai és külföldi turnén vett részt zenekarával. 1989. december 1-től nyugdíjas, megalapította a Musica Humana női kórust. Kiss Elemér Kolozsváron végzett matematika-fizika szakon, 1974-ben doktorált matematikából. 1951-1961 között a Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematikatanára, 1961-1978 között a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézet tanára, 1978-1990 között a marosvásárhelyi almérnöki intézet előadótanára, 1990-1999 között pedig a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem professzora. 2001-től a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen előadótanár, jelenleg is itt tanít. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Több könyvet és egyetemi jegyzetet adott ki. Szabó György Pál /Marosvásárhely, 1930. okt. 18. – Marosvásárhely, 2005. jan. 9./ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika-fizikát végezte el. 1952-1955 között a bukaresti Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott, majd hazatért, általános iskolákban tanított. Nyugdíjazása után gazdag szociális és kulturális tevékenységet fejtett ki, tíz éven át töltötte be az EMKE elnöki tisztségét, 2001-től az EMKE tiszteletbeli elnöke. A népzene- és néptáncmozgalom kezdeményezője Maros megyében. 1995-ben Kun Kocsárd-kitüntetést kapott. Dr. Gyimesi Endre /Keszthely, 1952. okt. 20./ az ELTE irodalom szakán doktorált, Keszthelyen a könyvtár igazgatója, 1988-tól pedig a megyei levéltár igazgatója. 1994-ben választották a Marosvásárhellyel testvérváros Zalaegerszeg polgármesterévé, majd országgyűlési képviselővé. /Antalfi Imola: X. Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárok és Pro urbe-kitüntetettek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

Június 26-án hallgatja meg a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) három legaktívabb vezetőségi tagját, Bodó Barnát, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Nicolae Bocsan rektor az etikai bizottság elnökéhez, Liviu Pophoz intézett levelében kifejtette, hogy a három oktató rosszhiszeműen hamis adatokat terjesztett a BBTE-ről, ami súlyosan károsítja az intézmény hazai és nemzetközi megítélését. Az egyetem rektora ezek közé sorolta a BKB-sok azon állítását, miszerint az egyetem vezetősége levonta a fizetésüket, megakadályozta őket a doktori cím megszerzésében, a BBTE nem teszi lehetővé számukra a szakmai előrelépést. Az önálló magyar egyetem létrehozását célzó tevékenységük számos külföldi utazást feltételezett, a BKB-sok pedig soha nem rendelkeztek engedéllyel a rektor részéről, így ezek mind igazolatlan hiányzásnak számítanak, fejtette ki a rektor. A BBTE azt követően dolgozta ki a szigorúbb etikai szabályzatát, hogy a BKB-sok tavaly novemberben Erdély több városában tüntetést szerveztek az önálló erdélyi magyar egyetem újraalapításáért. /B. T.: A BBTE etikai bizottsága előtt a BKB-sok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

„Itt az ideje nagyobb figyelemben részesíteni az erdélyi tudományos szellemiséget” – jelentette ki Markó Béla kormányfő-helyettes az Apáthy István Biológiai Oktató- és kutatóközpont megnyitásán. Sárkány-Kiss Endre, a BBTE magyar biológia szakos oktatóit tömörítő Apáthy István Egyesület elnöke kifejtette, a közel ötven személy befogadására alkalmas központban az első- és másodéves biológiai szakos egyetemisták kötelező terepgyakorlata zajlik majd. Az intézmény az Apáczai Közalapítvány, a Communitas Alapítvány, valamint több cég támogatásával, több mint 2 milliárd lejes beruházással épült fel a Hargita megyei Szemétén. /Barabás Márti: Kutatóközpont nyílt Szenétén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ – Egy egészséges erdélyi magyar jövő megteremtéséhez elengedhetetlenül szükségünk van az értelmiségiekre, ezért a továbbiakban is kiemelten támogatni kell az erdélyi magyar szellemiséget, a tudományosságot – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Hargita megyei Szemétén, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia Kara kutatási és oktatási központjának ünnepi felavatásán. Dr. Sárkány-Kiss Endre, az Apáthy Egyesület vezetője elmondta, a közel ötven személy befogadására alkalmas központban az első- és másodéves biológia szakos egyetemisták kötelező terepgyakorlata zajlik majd, de kiváló feltételeket biztosít szakirányú kutatások folytatására is. Markó úgy értékelte, az elmúlt másfél évtizedben a magyarság szobrok, emlékművek révén számos alkalommal állított emléket a múltnak, most itt az idő, hogy az erdélyi szellemiség, a magyar tudományosság erősítésével a jövőnket mutassuk fel. /Erdély nemcsak a balladák földje. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Láng Gusztáv nemcsak hetvenedik születésnapját, hanem írói munkáságának ötvenedik évfordulóját ünnepelhette az elmúlt héten. Ünnepi rendezvényként Láng Gusztáv Az értelem félhomálya. Egy József Attila-tanulmány ösztönzői címmel tartott előadást június 23-án. Cs. Gyimesi Éva, a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának professzora A mérték bennünk van címet viselő előadásával elevenítette fel emlékeit a hajdan őt is tanító Láng Gusztávról. A József Attila-díjas irodalomkritikust felköszöntötte még Balázs Imre József, az Erdélyi Terasz Egyesület elnöke, illetve az Erdélyi Magyar Írók Ligáját képviselő Orbán János Dénes költő. /(kb): Láng Gusztáv 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Július 5-re halasztotta a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) három vezetőjének meghallgatását a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága. A BKB-sok formai hibára hivatkoztak, és az ülés nyilvánosságát kérték. Ezt a kérésüket a bizottság megtagadta. – A közintézmények átláthatósága nagyon fontos az olyan társadalmakban, amelyek demokratikusabb működésért küzdenek – jelentette ki Bodó Barna, a BKB elnöke a mintegy negyedórás ülés végén. A BKB-sok azt kifogásolták, hogy a bizottság ülésén nem vehetett részt a sajtó. Ezt az egyetem belső szabályzata tiltja, de a BKB-sok az 571-es, a közintézmények alkalmazottainak védelmére vonatkozó törvényre hivatkoztak, amely szerintük ezt megengedné. Bodó Barna úgy vélte, mivel a BBTE is közintézménynek számít, etikai kódexének az ülések zárt jellegére vonatkozó előírása nem biztosít megfelelő átláthatóságot a döntéshozatalban. A BKB-sok ezért írásban is benyújtották az etikai bizottsághoz a meghallgatás nyilvánosságára vonatkozó kérelmüket. Kérésüket elutasították. Liviu Pop, az etikai bizottság elnöke elmondta: az elvi döntést a kérelem elutasításáról már meghozták, a határozatukat július 5-én pedig írásban is megindokolják. Pop szerint a BKB-sok által említett törvény csak a korrupciós ügyekre és nem fegyelmi kihágásokra vonatkozik. Hantz Péter elmondta: az etikai bizottság június 26-án ülésén nem vettek részt a BBTE magyar és német tagozatát képviselő oktatók. /B. T.: Elhalasztották a BKB-sok meghallgatását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem etikai bizottsága elé citálták a magyar tagozat három oktatóját. Mára sokat változott a társadalom. Kicserélődtek az erdélyi magyar újságírók, a vezető politikusok egy része, de jelentős személyi összetétel-változáson esett át az oktatói gárda is. Azonban az erdélyi magyar felsőoktatás stratégiáját mai napig sem sikerült megbeszélni. Tavaly novemberben szervezte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt a tüntetéssorozatot, amellyel a szervezet az egyetemvita homlokterébe került. Több mint fél év telt el, és azóta sem sikerült ésszerű keretek közé szorítani az eszmecserét. A magyarországi lapokban zajló értelmetlen vagdalkozás is bizonyítja, hogy a párbeszéd lebonyolítása ellehetetlenült. Aggasztó, hogy a magyar oktatók közül kevesen vállalják a nyilvános megszólalás bátorságát, holott az etikai bizottság elé idézett három oktató ezt megérdemelné. A mai „elidegenedett” világban luxuscikknek számít a szolidaritás. A március 2-i megbeszélés óta a magyar tagozat vezető tanácsát nem hívták össze. Ötven év kommunizmus és tizenhat év felemás demokrácia után „elfelejtettünk” őszinték lenni, állapította meg Borbély Tamás, a Szabadság munkatársa. Nagy mulasztás, hogy a már létező magyar tagozat jó működtetéséért kevés erőfeszítés történik. Az egyetem román vezetőségére jellemző a szűklátókörűség. Semmi szükség nem volt arra, hogy Hantzékat az etikai bizottság elé idézzék. /Borbély Tamás: Mutyizás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Nyílt levélben fordult Emil Boc kolozsvári polgármesterhez a Babes–Bolyai Tudományegyetem Diákjainak Szövetsége (BBTEDSZ). A szervezet azt kéri a városi elöljárótól, hogy a tömegközlekedési közszállítási kedvezményeket ne a diákkártya, hanem az egyetemi igazolvány, esetleg egy másik, az egyetem által kibocsátott okmány alapján adják, ahogy az a vasúti kedvezmény esetében is történik. /(ercsey): BBTE-tiltakozás a diákkártya miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./