A római katolikus teológiát a Babes-Bolyai Tudományegyetembe integráló egyezséggel kapcsolatban római katolikus egyház vezetői nem kívánnak a nyilvánosság elé állni, valószínűleg azt jelzi, maguk is vívódnak: vajon helyes döntést hoztak-e? Az alapkérdés: miként finanszírozható az erdélyi papnevelés? Miként biztosítható a gyulafehérvári diploma állami elismertetése? Még Markó Béla miniszterelnök-helyettes is csak akkor értesült a krízisről, amikor a kolozsvári egyezség már megköttetett. /Gazda Árpád: Az érsekség kirándulása. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

A gyulafehérvári római katolikus érsekség vezetői szerint a hittudományi főiskola beolvadása a Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE) olyan lehetőségekkel kecsegteti az egyházi intézményt, amelyeket érdemes lenne kihasználni. A katolikus álláspont szerint erre a főiskola működtetésének anyagi nehézségei miatt van szükség. A protestánsok ezt a lépést óriási taktikai baklövésnek tekintik, mert jó ideig ismét visszavetheti az erdélyi magyar önálló felsőoktatási intézményrendszerért folytatott harcot. A katolikusok álláspontja az integrációt, a reformátusoké pedig a különmaradást-különválást szorgalmazza. A terv ellenzői az integrálást asszimilációként értelmezik, de ez csúsztatás, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Szerinte amiről ebben a vitában sem beszélnek, „az a lassan, de folyamatosan rothadó, egyensúlyát elveszített és alapjaiban kikezdett erdélyi magyar intézményrendszer.” Az ezt alkotó egyesületek, szervezetek és alapítványok „nagy része annyira elavultan működik, hogy képtelen reális társadalmi hatást kifejteni.” A szegénység a bajok fő forrása, ezt tetézi az elavult mentalitás, „amely a bezárkózottságban és az újtól való idegenkedésben nyilvánul meg.” Ezért „egyesek tudatosan, mások kevésbé tudatosan megfogalmazzák a lassú, csendes, méltóságos elpusztulás önérzetes „programját”.” Az újságíró szerint „az önállóság és az autonómia szimbolikus tartalmaihoz való görcsös ragaszkodás provincializmusba sodor.” Közeledni kell a románokhoz. Sokan követelőznek. Az újságíró szerint a Gyurcsány-kormánynak a határon túli magyar intézmények vezetőit köteleznie kellene arra, hogy a Budapesttől kapott pénzért olyan projekteket is találjanak ki, amelyek érdekesek lehetnek a románok számára is. A hittudományi főiskolát érdemes integrálni a BBTE-be, azzal a feltétellel, hogy az erdélyi római katolikus egyház vezetői intézményesített biztosítékot kapnak az önállóságra vonatkozóan. Az újságíró kifejtette, hogy az elzárkózásra építés stratégiája gyorsította fel az elmúlt tizenhat év leépülését. /Borbély Tamás: Integrálódás és önállóság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Az önálló magyar egyetem vitája során felvetődik a kérdés, kinek van joga kérni, vagy véleményt mondani ebben a kérdésben: „boldog-boldogtalannak”, akit életbevágóan érint, vagy annak, akinek nem sok köze van az egészhez. Az egyetem a másfél millió itt élő magyarnak kell. Bezzeg Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke nem akar magyar egyetemet, pedig ő „európéer”. Akkor miért ellenzi? Talán csak nem nacionalista? Akinek sérült a magyarságtudata, vagy elveszítette azt, annak felesleges az önálló magyar egyetem. Lemondani az egyetemről egyben azt jelenti, hogy lemondunk jogainkról, nyelvünkről, szülőföldünkről és végül lelkünkről, írta Fábián Zsigmond. /Fábián Zsigmond: Lemondani az egyetemről, lemondani önmagunkról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Török Árpád, a sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola tanára /sz. 1944/ diplomát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia karán szerzett. Helytörténettel fiatal tanár kora óta foglalkozik. Pedagógusi pályafutását Csíkszentdomokoson kezdte el 1970 januárjában, és ahogy a nagyközségbe került, feltérképezte a települést, összeszedte a helyneveket. A Nagyhagymásról, a Gyimesek vidékéről, a Felcsíkról, a Gyergyó-övezetről és a Gyergyói-havasokról készült ismeretterjesztő dolgozatait a Hargita napilap is leközölte. A tanulókat is bevonta a kutatásba, az évek alatt nyolc nyári expedíciókat szervezett. Alaposan tanulmányozta a Keleti-Kárpátokat, képanyagot is összegyűjtött, még 50 éves diapozitívjai is vannak. Sepsiszentgyörgyre 1975-ben került középiskolai tanárnak, itt is bevonta diákjait a munkába. Azután az iskolájukban beindult a turisztikai posztliceális tagozat, ami külön lehetőséget jelentett arra, hogy a tanulók egy-egy témában megvizsgáljanak, leírjanak egy falut, jelenséget vagy templomot. Az évek során összegyűjtött ismeretanyag lassan könyvé, sőt könyvekké állt össze: három kötete jelent meg. A Sepsiszentgyörgyről szóló útikalauz ezelőtt öt évvel három nyelven, magyarul, románul és angolul, utána egy ötös sorozatot indított el, mely tartalmazza Sepsiszentgyörgyöt, az Olt-vidéket, a nyáron pedig megjelent a sorozat harmadik része, a Maros vidéke, a forrástól egészen Szegedig. A negyedik lesz Észak-Erdély, Bukovina, az ötödik Erdélynek tíz témakörben történő feldolgozása, bemutatása. Úgy látja, hogy inkább a külföldiek igénylik az ilyen típusú könyveket. /Némethi Katalin, Tibodi Ferenc: Csíkszentdomokostól Szentgyörgyig. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 25./

Bán Péter /Székelymuzsna, 1946. júl. 14. – Székelymuzsna, 2006. júl./ elhatározta, hogy a szláv nyelvek ismerőjévé lesz, és megtanulja a balti nyelveket is. Kolozsváron elvégezte a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelv és irodalomot, ,,másodállásban” az Egyetemi Könyvtárban fellelhető nyelvtankönyveket és szótárakat böngészte, közben hihetetlenül szerteágazó levelezésbe kezdett, felvette a kapcsolatot a litván irodalom akkori költőfejedelmével, Eduardas Miezelaitisszal, akitől litván nyelvtankönyveket, szótárakat kért és kapott, s nagy erőbedobással, buzgalommal, aránylag rövid időn belül elsajátította a litván nyelvet. Utána következett a többi: román, orosz, lett, bolgár, cseh, szlovák. És elkezdte költők, írók munkáinak átültetését magyar nyelvre, és azok publikálását a hazai lapokban, antológiákban, majd könyvekben. Ő volt az első, aki olyan tekintélyes költőket, mint: Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Magyari Lajos, bemutatott a litván olvasóknak. Szorgalmasan dolgozott. Fordítások ezreit végezte fáradhatatlanul, kézirataival valósággal bombázta a szerkesztőségeket. Közben a levelezést, a nagyvilággal való kapcsolattartást, kapcsolatteremtést sem szüneteltette meg. Idén júniusban még tele volt újabb és újabb tervekkel. Barátjának, a most róla emlékező Simó Edmundnak beszámolt a kiadás előtt álló könyveiről. Összegezte, hogy eddig 23 egyéni fordításkötete látott napvilágot, 40 kötetre való anyaga van, ha ez mind megjelenik, akkor meg lesz elégedve. A sors másképpen döntött. Talán éppen a születésnapján, július 14-én ,,csillagösvényre” lépett. /Simó Edmund: Csillagösvényen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett tagozata felelős igazgatójának Végh Balázs Bélát nevezték ki. Elmondta, hogy feladatköre a tagozat fejlesztése, a karok egyformán való működése. Ezenkívül javaslatokat tehet új szakok létesítésére, képviseli a kihelyezett részleget az egyetem rektorátusán, a helyi hatóságoknál, illetve más helyi intézményeknél. Végh Balázs Béla az egyetem rektorátusának alárendeltje. Hasonló tagozatos, vagy kihelyezett részleges igazgatót neveztek ki még Máramarosszigeten, Zilahon, Sepsiszentgyörgyön, Besztercén és itt Szatmáron. Ez teljesen új tisztség az egyetem struktúrájában. Több gonddal és utánajárással jár. Az épületben két karnak a kihelyezett tagozata működik: a Politikatudományi és Közigazgatási Kar, illetve a Lélektan és neveléstudományok. A Babes-Bolyai Tudományegyetem ígéretet tett arra, hogy az itteni épület belső rendbetételét, modernizálást, fűtési rendszerének felújítását is elvégzi. /Farkas Orsolya: Új igazgatója van a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmári tagozatának. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 30./

A szórvány- és a tömbmagyarság oktatási kérdéseire különböző megoldásokat kell keresnünk – véli Pásztor Gabriella kisebbségi oktatási ügyekért felelős államtitkár, aki július közepén vette át a stafétát a nyugalomba vonuló Kötő Józseftől. A kolozsvári származású Pásztor Gabriella a BBTE francia–magyar szakos végzettjeként Nagyváradon kezdte tanári karrierjét 1980-ban. 1990 és 1998 között a nagyváradi George Cosbuc Líceum aligazgatója, 1998-tól 2006 júliusáig a Bihar Megyei Tanfelügyelőség magyar szakos tanfelügyelője volt. Elmondta, hogy a minisztériumban nem csak a tizenhét romániai kisebbség oktatási kérdéseivel foglalkozik, hanem a nemzetközi, illetve kétoldalú kapcsolatokkal és a beruházások megvalósításával is. Feladata még a parlamenttel való kapcsolattartás, a szenátusi és a képviselőházi szakgyűléseken való részvételt. A román nyelv oktatásával kapcsolatban tanácskozássorozat kezdődik, célja, hogy a magyar anyanyelvű diákok számára hozzáférhetőbb legyen a román nyelv és irodalom tanterv. A romániai magyar iskolahálózatot bemutató iskolatérkép már megvan, néhány hiányosságokat kell pótolni, hogy minél hamarabb közzé tegyék, és hogy jövőtől hozzáférhetővé váljon az érdekeltek számára. Ezt követően az évenként megejtett aktualizálások, pótlások gond nélkül megtörténhetnek. /Nagy-Hintós Diana: Pásztor Gabriella: hozzáférhetőbbé kell tenni a román nyelvet a magyar diákok számára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Születésének 75. évfordulóján Jeney Lám Erzsébet Koszinkára (1931-2000), a Barabás Miklós Céh újraalapító tagjára emlékeztek képei társaságában szeptember 3-án, Kolozsváron, a Céh székhelyén. Az érdeklődők a hat éve elhunyt művésznő szellemi hagyatékát vették számba. Németh Júlia alelnök köszöntötte a tárlaton megjelenteket, majd az alkotóművész testvérének, Hantz Lám Irénnek az emlékbeszéde hangzott el. Jeney Lám Erzsébet Koszinka a Ion Andreescu Főiskola hallgatójaként népművészeti gyűjtőmunkát végzett a csángók körében, volt a Művelődés folyóirat munkatársa Bukarestben, majd tárlatvezető a kolozsvári Művészeti Múzeumban, később művészettörténet-oktató a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /Ördög I. Béla: Rendhagyó születésnap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében kezdi meg az új tanévet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, az erről szóló megállapodást augusztus 25-én írták alá az egyház és az egyetem képviselői. A papnevelde diákjaira és tanáraira ezentúl a BBTE diákjainak és tanárainak jogai és kötelességei vonatkoznak, az intézmény pedig a Római Katolikus Teológiai Kar keretében fejti ki tevékenységét. „A többi teológiai fakultáshoz hasonlóan, a pasztorális teológia szak is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Rektorátusának közös felügyelete alatt működik majd, az érsekség megőrzi döntési jogát a sajátos kritériumokra vonatkozóan, ezen döntéseket pedig a katolikus kánonok és az állami törvények alapján hozza meg” – áll a dokumentumban. A közlemény szerint az egyház megőrzi tulajdonjogát valamennyi ingó és ingatlan vagyona fölött, hasonlóképpen megmarad a Római Katolikus Hittudományi Intézet jogi személyisége is. Katolikus hívek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, ellenezve, hogy a teológia önként feladja függetlenségét, az internetes felhívást közel négyszázan írták alá. A papnevelde csatlakozásáról az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei is tanácskozást tartottak, a megbeszélésen egyetlen egyház sem támogatta a katolikusok törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozták, nem áll szándékukban beleszólni az érsekség belügyeibe. A gyulafehérvári érsekség álláspontját Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes tárta a nyilvánosság elé, kifejtve, a csatlakozás nem jelenti az önállóság feladását. „A papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának – áll a sajtóiroda közleményében. – Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. A csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” /Lukács János: Aláírták a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

A színház-dramaturgiával foglalkozó 180 órás továbbképzés beindításával egy időben ért véget egy másik kötelező, kreditpontokkal járó ingyenes program a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. A kötelező ötévenkénti továbbképzés tanítóknak és óvónőknek szólt: 2005 novemberében indult és idén ősszel ért véget. A programokat vakációban és hétvégeken tartották. Fehér megye minden magyarlakta településéről voltak jelentkező. A csaknem egyéves programot dr. Demény Piroska magyartanár mindenesként szervezte. A program tanárai a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemről, illetve a nagyenyedi Tanítóképző Főiskoláról kerültek ki. /Bakó Botond: Nagyenyed. Sikeres pedagógus-továbbképzés a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Prof. dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanára újabb nemzetközi elismerésben részesült. Ezúttal az Amerikai Életműhivataltól (ABI) az augusztus 11-i keltezésű oklevél szerint a menedzs­menttudományok mesteri fokozatát nyerte el. /Mesteri cím. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

Teljes egészében megkapta a volt mezőgazdasági középiskola régi épületét a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata. Az épületet felújították, tizenkét tanteremmel, díszteremmel, két informatikalaborral, egy-egy áru- és anyagismeret laboratóriummal várja a hallgatókat az egyetem. Idén elkezdik az egyetemi campus építését. /(sz.): Évnyitóra készen (Egyetem Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

Kolozsvárhoz hasonló egyetemi városokban lassan iparágnak számít a hallgatók elszállásolása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) a tanév kezdetére sem sikerült befejeznie a bentlakások felújítását. Az egyetemi tanév végével párhuzamosan rendesen elkezdődik az albérletek utáni tolongás is. A kiadó lakások ára is emelkedik. Idén az elfogadható méretű, állapotú lakhelyet átlag 125–150 euróban kínálják szobánként. /Kiss Bence: Vacak albérlet, mégis sokat kérnek érte. Az egyetemi tanévkezdéssel elkezdődik a lakáskálvária is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Megjelent románul és külön angolul egy könyv a Babes-Bolyai Tudományegyetemről. A román változat címe Cultura, multiculturalitate, interculturalitate la Universitatea Babes–Bolyai¸ szerkesztői Nicolae Paun és Gabriel Troc, kiadója Editura Fundatiei pentru Studii Europene, megjelenési éve 2006. A kiadás támogatója az egyetem Imázs-központja (magyarán propagandaosztálya). Az angol változat címében, tartalmában ugyanaz, tehát fordítás, de ezt az angol változat nem jelzi. Így a szerkesztők és szerzők külön könyvként kezelhetik szakmai életrajzukban, ami a mai eredményorientált egyetemi világban nagy nyereség. Nem tudni, hogy a tizenegy szerző hogyan osztozik a kötet nyolc írásán, hisz erre semmi utalás sincs. A szövegek átfedik egymást, a szerkesztők még azt a fáradságot sem vették, hogy az ismétlődő részeket kihagyják. A szövegben azon karok száma, ahol magyarul is tanítanak, hol 15, hol 16. A kiadvány tele van olyan mondatokkal, amelyeket szó szerint átvettek különböző rektori nyilatkozatokból. Sokszor hivatkoznak az egyetem Chartájára, elhallgatva azt, hogy 2000-ben ezt a szenátus egyetlen magyar tagja sem szavazta meg. Az egyetem ún. multikulturalitását bemutató írásban egyetlen szó sincs arról, hogy a magyar oktatók önálló karokra vonatkozó kérését a szenátus nyolc év alatt ötször utasította el. A könyv hemzseg olyan valótlanságoktól, hogy a magyar tagozat teljes önállósággal rendelkezik, hogy Max van Stoel minden ajánlatát belefoglalták a Chartába, és meg is valósították stb. A könyv végén található könyvészet hiányos és pontatlan. Összesen három magyar nyelvű cím szerepel itt, de egyetlen egy sem, amelyben a multikulturalitás valamilyen bírálata lenne. Pedig voltak ilyenek, például a Korunk, a Magyar Kisebbség számaiban, valamint a Romániai Magyar Évkönyvben. Ez a könyv tiszta propaganda tudományos köntösbe öltöztetve. Ma már nyugaton is szép számban vannak olyan értelmiségiek, akiket könnyű félrevezetni. Nekik készült ez a könyv. /Kása Zoltán: Propaganda – tudományos köntösben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Október 2-án ünnepélyes keretek között zajlott Szatmárnémetiben a Babes-Bolyai Tudományegyetem Lélektan és Neveléstudományok kar helyi tagozatának tanévnyitója. A rendezvényen beszédet mondott dr. Bura László egyetemi előadó tanár, Oláh Norbert, a Hans Lindner Alapítvány, valamint Kovács Máté, a Megyei Ifjúsági Igazgatóság részéről. Dr. Végh Balázs Béla, a Tanítóképző Egyetem igazgatója röviden ismertette az intézmény szerkezetét, valamint az előadó tanárok és a hallgatók előtt álló, ebben az évben megoldásra váró problémákat. Közölte, hogy ebben a tanévben sor kerül az egyetem épületének modernizálására, ami komoly felújítást jelent. Ezeket a munkálatokat a Babes-Bolyai Tudományegyetem finanszírozza. Idén 21-en kezdik nappali tagozaton, 57-en pedig távoktatáson az első egyetemi tanévüket. /Marosán Csilla: Tanévnyitó a Tanítóképző Egyetemen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 3./

Sokan siránkoznak, hogy rohamosan fogy az erdélyi magyarság lélekszáma. Eközben nem veszik észre, hogy egy-egy évjárat körülbelül 18–20 ezer erdélyi iskolás korú gyermekéből – elsősorban a családok nehéz anyagi helyzete miatt – csupán mintegy hatezer jut el az érettségiig, és ennél is kevesebben vágnak neki az egyetemi tanulmányoknak. Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvész professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja három évvel ezelőtt indította útjára a kolozsvári Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületet (NYMTA), amelynek a célja, hogy a tehetséges, de anyagi szempontból szűkös családi környezetben élő erdélyi magyar gyermekek tovább tanulását elősegítse. Összefogva, két személy havi 1,3 millió régi lejjel támogathatja az egyesületen keresztül egy tehetséges gyermek tanulását. Ez az összeg, ami támogatónként havi ötezer forintnak avagy 20 eurónak felel meg, jelentős segítségnek számít, hiszen sok az olyan rászoruló család, amelyben az egy főre eső havi jövedelem 200–500 ezer régi lej között mozog. Az 1,3 millió lejnyi támogatás ezen családok esetében akár a család teljes jövedelmét is elérheti. Tavaly az egyesületnek csaknem 800 támogatója volt, akik összesen 387 rászoruló gyermek taníttatását támogatták. A tehetségek támogatás nélkül elvesznének. Péntek János legnagyobb keserűsége az, hogy a tehetős erdélyi polgárság részéről kevés támogatás érkezett. A tavalyi 800 támogató közül ugyanis mindössze 14 volt erdélyi, a többiek magyarországiak és nyugatiak. /Tibori Szabó Zoltán: Nyilas Misik „öregapja”, bocsánat! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Tizenkettedik alkalommal szervezett nemzetközi vegyészkonferenciát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kémia Szakosztálya. A rendezvényen dr. Mezey Pál Kanadában élő egyetemi tanár is tartott előadást. Elmondta, hogy Nagyváradon született, Budapesten szerzett egyetemi oklevelet, majd 1973-ban meghívták egy évre Kanadába, és nem tért vissza. Kanadában az új-fundlandi egyetemen tanít, ugyanakkor Magyarországon is dolgozik mint vendégprofesszor, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen is betanít. Mezey Pál a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, részt vett Sapientia Egyetem létrehozásában és megszervezésében. /Kozán István: Kanada és Erdély között félúton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

Mintegy ötven év után az idei tanévtől ismét tanítják Kolozsváron a történelem karon a magyarság történetét – tájékoztatott Vekov Károly történész, egyetemi előadótanár. Utoljára Kolozsváron a Bolyai Egyetemen folyt hasonló képzés, ezt most a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem karán is sikerült bevezetni. Négy féléves tananyagról van szó, egyelőre csupán előadások formájában zajlik majd az oktatás, de remélhetőleg jövőtől már a szemináriumokat is beiktatják. „Valószínűleg mindez nem véletlenül történt, az egyetem körüli viták az elmúlt tanévben, a történelem karon oktató tanárok erre vonatkozó kérései egyaránt szerepet játszottak abban, hogy ez az elképzelés végre megvalósulhatott” – mondta Vekov Károly. Eddig a magyarságtörténet választható tantárgy volt, mostantól kezdve azonban kötelező tananyag lesz. Az előadásokon a hallgatók a honfoglalástól kezdve egészen napjainkig ismerhetik meg a magyarság történetét, beleértve a romániai magyar nemzeti közösségét is /P. A. M.: Magyarságtörténeti előadások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Önálló magyar egyetemi hálózat szükségességéről tanácskoztak október 12-én Csíkszeredán. Kovács Lehel egyetemi adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke történeti ismertetővel közelítette meg a leendő magyar egyetemi hálózat kérdését. Oláh-Gál Róbert adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett informatika főiskolai tagozatának igazgatója a közömbösség problémáját vetette fel. /Antal Ildikó: Nyílt nap a felsőoktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

Október 2-án nyitotta meg az új egyetemi évet és felszentelte a Római Katolikus Teológiai Kar kápolnáját Jakubinyi György érsek. A szentmise után Marton József dékán köszöntötte a kar diákjait. Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke leszögezte, hogy az épületek tulajdonjoga az egyházé marad, a papképzés minden szempontból megőrzi teljes önállóságát, ugyanakkor a kispapok élvezik ugyanazokat a jogokat, amelyekben az egyetem más karokon tanuló diákjai részesülnek. Október 3-án megnyílt – egyelőre két tanévre – a Szent Benedek Diákotthon és Szakkollégium a szociális testvérek és a francia domonkos nővérek (akik a tulajdonukban lévő épületet bocsátották e célra a testvérek rendelkezésére) közös projektjeként. Tizenöt különböző egyetemen–karon tanuló lány kezdte itt a közösségi életet. /Farmati Anna: Az egyetemi évkezdés krónikája Kolozsvárról. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 15./

Erdély több városában szerveztek október 17-én nyílt napot az 1959-ben elvett Bolyai Egyetem újraindításáért. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön párhuzamosan zajlott esemény keretében a résztvevők az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeztek. Kolozsváron a Mátyás király-szoborcsoport elé állították fel azt a sátrat, ahova a nap folyamán, 16 és 20 óra között bárki betérhetett, és felvilágosítást kaphatott a romániai magyar felsőoktatás önállósodásával kapcsolatos kérdésekről. Pontosan egy évvel ezelőtt Erdély nagyobb városaiban tüntetéssorozatot szerveztek a Bolyai Egyetem újraindításáért. A kezdeményezők eredetileg úgy tervezték, hogy idén is megismétlik a megmozdulást, de a magyarországi események hatására a tiltakozásnak végül a jelenlegi formáját választották. Bodó Barna, egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke sajtóértekezleten elmondta: a rendezvény keretében, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeznek. Ezért a sátorba elhelyezték azoknak a kolozsvári elítélteknek a névsorát, akiket 1956 és 1965 között tartóztattak le a hatóságok. Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi események után nem sok időre, 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetemet. Ennek lettek áldozatai Csendes Zoltán, Szabédi László és Molnár Miklós egyetemi tanárok, akik önként vetettek véget életüknek. Bodó Barna kiemelte, a Bolyai Egyetem újraindítása természetes követelése a romániai magyar közösségnek. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Sándor Krisztina úgy vélte, hogy a jelenlegi rendezvény szép példája az összefogásnak. A kezdeményezők kérései közé tartozik még a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához szükséges állami hozzájárulás biztosítása, a magyar közoktatás helyzetének rendezése. Felhívták a figyelmet arra, hogy nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvos képzés, jóllehet a romániai magyarság is Romániának fizet adót. A nyílt nap szervezői: a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága, az Országos Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. Az eseményt a Toró T. Tibor és Máté András Levente RMDSZ-es képviselők és Prágay Dezső professzor támogatta. /P. A. M.: Nyíltan az önálló magyar felsőoktatásról. Emlékezés 1956 áldozataira, az egykori Bolyai Egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Október 17-én Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium előtti parkban elkezdődött a „Leendő Bolyai Egyetem Nyílt Napja” elnevezést viselő népszerűsítő kampány. A rendezvényt a román sajtóban megjelent uszító jellegű vezércikk harangozta be, s a rendezők közül kettőt az elmúlt éjszaka arra próbáltak rávenni a rendőrségen, hogy egy el nem követett plakátozásról adjanak nyilatkozatot. A fiatalokkal durván, ellenségesen bántak, számolt be Körtesi Sándor tanár, a rendezvény főszervezője. A sátrat állító fiatalok tevékenységét csendőrök és egy rendőrautó felügyelte. A karhatalom ilyen mértékű jelenléte egy magát demokratikusnak nevező országban visszás. Az európai kisebbségek közül az erdélyi magyarság az egyetlen, amely nem harcolta ki magának a jogot ahhoz, hogy államilag támogatott anyanyelvi felsőoktatási hálózatot működtessen – erősítette meg a szórólapon olvasható adatokat Hantz Péter, Babes-Bolyai Egyetem adjunktusa, aki a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeként az uniós intézmények, az ENSZ, a hágai EBESZ illetékeseit és több európai parlament tagjait tájékoztatta a romániai magyar felsőoktatás valós helyzetéről, beleértve a marosvásárhelyi OGYE problémáit is. Jelenleg Románia lakosságának 6,6 százaléka magyar, de az egyetemi hallgatóknak csak az 1,6 százaléka tanul magyar nyelven, holott az ismeretszerzés anyanyelven a leghatékonyabb. Jelenleg nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvosképzés. /(bodolai): Az uszítás és megfélemlítés ellenére. Kampány az önálló Bolyai egyetemért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

„Nem szégyellik magukat? Ott vannak a magyar tagozatok a Babes-Bolyain, az nem elég maguknak?” – mondta egy idős hölgy arra a kérdésre, amely a kolozsvári főtéren álló sátor oldalán volt olvasható: „Kit zavarna egy állami magyar egyetem?” A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) sátrának oldalain – Mátyás király szobra mellett – számtalan román és magyar felirat hirdette: „Magyar egyetemet a mi adónkból!”, „Vissza a Bolyai Egyetemet!”, „Szabadságot egyetemünknek!” A szórólapokon pontokba szedve elolvasható, miért szükséges az állami magyar egyetem. /Debreczeni Hajnal: Kit zavar(na) Kolozsváron az állami magyar egyetem? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

„A magyarországi '56-os forradalmat az akkori román hatóságok ürügyként használták fel a romániai magyar közösséggel szemben, hogy megszüntessenek egyes magyar nyelvű kulturális és tanügyi intézményeket. 1958-ban a Bolyai Egyetem megszűnt mint autonóm felsőfokú intézmény, összevonták a Babes Egyetemmel, a magyar tannyelvű gimnáziumokba román tannyelvű osztályokat vezettek be, megszüntetve így Romániában a magyar nyelvű gimnáziumi oktatást. Ezen intézkedés célja a romániai magyar értelmiség lenyakazása, valamint a romániai magyarság asszimilációja volt. Ez nem sikerült és nem is sikerülhetett, mert egy közel 2 milliós nagyságú nemzeti közösségnek volt ereje megőrizni identitását”, jelentette ki október 24-én a szenátus plénumán Frunda György RMDSZ- szenátor. Az 1956-os forradalom szabad Magyarországot orosz csapatok nélkül, többpártrendszert és jogállamot, valójában egy jobb életet akart. A forradalom leverése után 200 ezren voltak kénytelenek elmenekülni. A magyar forradalom törést idézett elő a „vörös birodalmon” mert a környező országokban is antikommunista megmozdulások követték. Romániában magyarok és románok ezrei emelték fel szavukat a kommunista diktatúra ellen. A román kommunista rezsim reakciója azonban kegyetlen volt. A kivizsgálásokat a Szekuritáté és a rendőrség folytatta le, a bírói döntéseket a katonai törvényszékek hozták zárt ajtók mögött. A továbbiakban a marosvásárhelyi Faliboga-csoportot említette, amelybe románok, magyarok, zsidók, németek próbáltak a magyar forradalom mintájára szerveződni, s amelynek a vezetőit halálra ítélték. Falibogát (román tanító) kivégezték, a többi halálraítélt büntetését – közöttük a Frunda édesapjáét is – életfogytiglanra változtatták, akik az 1964-es közkegyelem nyomán szabadultak, de 1989 decemberéig megbélyegezték őket. A szenátor a hatóságok helyett köszönte meg nekik, hogy volt bátorságuk felemelni szavukat egy elnyomó és kegyetlen rendszer ellen, és bocsánatot kért azért, amit elszenvedtek a kommunista börtönökben és azt követően egy igazságtalan rendszerben. A szenátor arra is felhívta a figyelmet, hogy a romániai kommunista rendszer segítette a szovjet seregeket a forradalom leverésében, és hogy az '56-os magyar forradalmat az akkori román hatóságok ürügyként használták fel a romániai magyarság ellen. /Mózes Edith: Frunda György: ’56-ot a román hatóságok a romániai magyar közösség ellen használták fel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

Aradon október 23-án Erdély ’56 címmel emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke előadást tartott a forradalom romániai, ezen belül erdélyi következményeiről, megemlítve a Szoboszlay-pert, majd levetítették az említett perrel kapcsolatos, Képzelt forradalom, avagy Osztrák–Magyar Románia című dokumentumfilmet. Ezután néhány nappal sokan voltak kíváncsiak dr. Vekov Károly, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára Szoboszlay Aladár és az ’56-os magyar forradalom című előadására. Vekov professzor sok újdonságot tartalmazó értekezést tartott. /Kiss Károly: Szoboszlay Aladár és az ’56-os magyar forradalom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ szorgalmazására rendezik meg a hét végén a II. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciát Kolozsváron, amelyet először tavaly májusban szerveztek, akkor még csupán virtuálisan, internetkapcsolaton keresztül. A mostani konferencián három nagy témáról tárgyalnak. A meghívott kisebbségek – például a makedóniai albánok, a moldvai gagauzok, az észtországi oroszok, a spanyolországi baszkok vagy katalánok – bemutatják saját felsőoktatási hálózatukat. Másrészt a résztvevők elfogadhatják az Európai Kisebbségi Charta tervezetét, amelyet már a virtuális konferencia nyomán összeállítottak. Harmadrészt azzal is foglalkoznak, milyen hatásai vannak a bolognai folyamatnak a kisebbségi felsőoktatásra. Kovács Lehel, a konferencia egyik alelnöke elmondta, minden meghívott modellértékű intézményt tud bemutatni, a paletta pedig széles, mert ezek a kisebbségek állami egyetemmel, magánintézményekkel, de kétnyelvű oktatási struktúrával is rendelkeznek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetői közül nem hívtak meg senkit előadónak erre a konferenciára, Kovács Lehel szerint azért, „mert már jól ismert az egyetem hivatalos álláspontja ebben az ügyben”. A konferenciát a BKB, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága, az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és az Erdélyi Gondolat Egyesület közösen szervezi. /Debreczeni Hajnal: Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia, Babes-Bolyai nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Vofkori László Székelyudvarhelyen élő egyetemi előadótanár és szakíró munkássága a földrajztudományból kiindulva fedi le a kultúra és a honismeret számos vetületét. Vofkori László Bukarestben védte meg doktori értekezését, jelenleg, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára. A többlépcsős művelődési modell híve, a természettudományos, a műszaki és a humán műveltség együttes átadása ma korigény. Vofkori könyvei közül sok a Székelyföldről szól. Nagyjából elkészült egy közel 900 oldalas kézirata: A nemzetközi turizmus földrajza, amely egyetemi jegyzet is lenne. Ezt követi az Általános településföldrajz című egyetemi jegyzetének befejezése. Ha minden jól megy, két-három éven belül elkészül egy tanulmánykötete „Az erdélyi magyarság kulturális földrajza” címmel: ez egy alkotásföldrajzi monográfia, és egy körülbelül 120 térképet tartalmazó munka, ezt „Az erdélyi magyarság művelődéstörténeti atlasza” fogja majd kiegészíteni. Régebbi tervei között van egy háromkötetes földrajzi szakmunka: „Székelyudvarhely. Városföldrajzi tanulmányok”. Tervei között szerepel továbbá az Emberkalauz munkacímet viselő, ezer szócikket magába foglaló emberismereti és szociográfiai gyűjtemény is. Ide kapcsolódik Tanulás, tudás, alkotás című tervezett esszékötete. Ugyancsak diákoknak, egyetemistáknak készítené el Tudományok kisenciklopédiája című, közel 2500 tudományágat és szaktárgyat magába foglaló munkáját. Vofkori László (sz. Brassó, 1944. márc. 3.) a kolozsvári Babes-Bolyai TE földrajz-biológia szakán diplomázott 1966-ban, több iskolában és főiskolán tanított, 2001-től a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kara Gazdaságtudományi Tanszékének oktatója Csíkszeredában. A földrajztudomány doktora (1979, Bukarest), kutatási területe felöleli ennek számos ágazatát. Eddig húsz könyve jelent meg, legutóbbi munkája: Románia turizmusföldrajza (Csíkszereda, Pro-Print, 2006). Többek közt a Román és a Magyar Földrajzi Társaság, az EME és az MTA Köztestületének tagja. /Tóth Adél: Az „aprómunka” nagy szerepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

November 3-án kezdődött Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban a 2. Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság szervezett, jelentős kül- és belföldi részvétellel. A rendezvényen megjelentek, és ismertették helyzetüket az Európa-szerte működő kisebbségi tannyelvű egyetemek képviselői. A konferencián megjelent többek között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Románia miniszterelnök-helyettese, Cseh Áron magyar főkonzul, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT-alelnöke, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár és Lisa Heilbronn, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kolozsvári irodavezetője. Az ülésen Cseh Áron főkonzul átadta a Sólyom László köztársasági elnök üdvözletét. Többek között elhangzott: az Európai Unióban a kisebbségek képesek kell hogy legyenek ellenállni akár a természetes asszimilációs folyamatoknak is, ezért őket többletjogok illetik meg. Az anyanyelvi oktatáshoz való jog a széles körben elismertek közé tartozik: Európában minden hetedik ember kisebbségben van a saját országában, közülük több mint százezren saját anyanyelvükön végzik az egyetemet. Tőkés László az 1956-os forradalomra, és az azt követő megtorló intézkedésekre emlékeztetett, amelyek között lényeges helyet foglal el a Bolyai Egyetem megszüntetése, illetve beolvasztása a román intézménybe. Smaranda Enache, a Pro Demokrácia társelnöke elmondta: itt most nem csupán a magyar nyelvű felsőoktatás kérdése merül fel, hanem elsősorban az, miként szembesülünk mi, magyarok és románok a közös közelmúlttal. – Ha így folytatjuk, akkor 60–80 éven belül a magyar közösséget is elveszítjük, ugyanarra a sorsra jut, mint a szász vagy a zsidó közösség – figyelmeztetett a polgárjogi aktivista megjegyezve: a Bolyai Egyetem elkobzása fájó pont a közelmúlt történelmében. Markó Béla elmondta: az állami támogatású önálló magyar egyetem már 1989-ben a magyar közösség egyik lényeges célkitűzése volt. Romániában létrejött ugyan a törvényes lehetősége annak, hogy az anyanyelvi felsőoktatás megvalósuljon, de ez nem elég, döntésjogra van szükség, amelyet csak önálló intézmények által lehet biztosítani, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen ugyanis nincs a magyar diákoknak és tanároknak döntésjoga – szögezte le Markó. A romániai magyarságot megilleti, hogy az általa befizetett adókból és illetékekből visszakapja a megfelelő részt, egyetem formájában – tette hozzá. A konferencia kiderült, hogy Galíciában (Spanyolország északnyugati csücskében) a galego nyelv hivatalos státusznak örvend, hogy a Santiago De Compostella városbeli galego egyetem létrehozása politikai konszenzus eredménye, amelynek még a nacionalistának számító Spanyol Konzervatív Párt is része volt. Ennek köszönhetően, a Franco-diktatúra tilalmai ellenére, ma már a lakosság jelentős része ismét beszéli és használja XIV. századból eredő anyanyelvét. Cardiffban, a walesi nyelvű intézmény megalapításakor az árral szemben kellett úszni, nagyon sokan úgy vélték: az angol nyelv tökéletesen elég mindenhez, nincs értelme őseik kihalófélben lévő nyelvével foglalkozni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem elég a lehetőség, döntésjog szükséges. Kisebbségi felsőoktatási konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A Szatmár Megyei Múzeum november és december folyamán több, érdekfeszítő művelődéstörténeti rendezvényt kínál. A rendezvények szervezője, Kereskényi Sándor ezek között említette: A történelem értelmezésének kisebbségi nézőpontja. Előadó: Veress Károly, a BBTE tanszékvezető filozófia–professzora (nov. 16.). Az európai szabadság–eszme átváltozásai a 20. században. Előadó: Egyed Péter, jelenleg Rómában tevékenykedő kolozsvári filozófus (nov. 24.). Gellért Sándor tudományos emlékülés. (dec. 2.). Pusztai János irodalmi est. Előadó: Balázs Imre József irodalomtörténész, BTTE, Kolozsvár (dec. 8.). /Izgalmas év végi rendezvények a múzeumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./