Az EU-csatlakozást az RMDSZ nyugodtan tekintheti a saját eredményének is – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Ez az év a kormányzás szempontjából is eredményeket hozott, utak, iskolák, más közintézmények fejlesztésében, székelyföldi és partiumi önkormányzatok megtámogatásában. Tudták bővíteni a kétnyelvűséget a vasútállomások, postahivatalok feliratozásában. Székelyföldön az utak, gáz- és vízhálózat fejlesztése terén jelentős előrehaladás tapasztalható. Az RMDSZ vezetői elleni támadások, ami a Babes-Bolyai Egyetem körül kialakult, azt mutatják, hogy a román-magyar viszonyban még nagyon nagy feszültségekre lehet számítani. Az RMDSZ nyitni tudott, párbeszédet kezdtek a Székely Nemzeti Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Kudarc viszont a kisebbségi törvény, melyet nem sikerült elfogadtatni. Markó Béla kifejtette, nem ragaszkodik az elnöki tisztséghez. /Gujdár Gabriella: Markó Béla: az erdélyi magyarság alapvető célkitűzése valósul meg 2007-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Jancsó Elemér (1905–1971) Magyarországra menekített hagyatékának csak egy része jutott el az Országos Széchényi Könyvtárba – állítja az elhunyt egyetemi tanár és szenvedélyes műgyűjtő fia, Jancsó Miklós kolozsvári színművész. Jancsó Miklós az 1980-as évek közepén határozta el, hogy Magyarországra menekíti édesapja, Jancsó Elemér irodalom- és színháztörténész, kritikus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkarának volt professzora hagyatékának legféltettebb részét. Erre azért volt szükség, mert apja halála után, az akkori lakástörvény értelmében kénytelenek voltak kisebb lakásba költözni, ahol nem fért el a hagyaték. Néhány kevésbé fontos könyvet a BBTE diákjainak adtak el, néhány irodalomtörténeti sorozatot az egyetem bölcsészkarának adományoztak, a gyűjtemény színháztörténeti részét pedig a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak ajándékozták. A nemzeti kultúra védelmét szolgáló törvény értelmében valamennyi kéziratról, régi könyvről és dokumentumról jelentést kellett írni az akkori kommunista hatóságoknak. „Attól tartottam, hogy a hatóság emberei meglátogatnak, és elveszik apám hagyatékát” – idézte fel Jancsó Miklós azt az időszakot, amikor az említett törvényre hivatkozva a Szekuritáté elvitte – és máig sem juttatta vissza – például a magyar egyházak 1900-as évek előtti összes születési, keresztelési és halotti anyakönyveit, illetve jegyzőkönyveit. Egyebek mellett becsomagolták Jancsó Elemér 1796 darabból álló, több mint 380 közéleti és irodalmi személyiséggel váltott levelezését. A Magyarországra menekített gyűjteménynek része volt Aranka Györgynek 1768 és 1817 közötti, több mint kétezer darabból álló levelezése és egyéb iratai is. A hagyatékhoz tartozott az a 19. századi könyv-, folyóirat- és újsággyűjtemény is, amelynek töredékes jegyzéke kilenc gépelt oldal. A Jancsó család az 1980-as évek közepén megismerkedett, és összebarátkozott Barabás Béla történésszel, a Magyarságkutató Intézet akkori munkatársával, akiben megbíztak. Jancsó Miklós megbízta Barabás Bélát: gondoskodjék a kéziratok, levelek, könyvek, lapgyűjtemények elhelyezéséről, illetve eladásáról. Barabás Béla közölte, hogy az OSZK 460 ezer forintot ajánlott fel a teljes anyagért. Az 1990-es évek elején szóban, majd 1998 után levelek révén Jancsó Miklós szóvá tette: tisztázni kellene a hagyaték sorsát. „Barabás Béla azonban hol hallgatott, hol összevissza hazudozott, és máig sem tett eleget a kérésemnek” – fogalmazott Jancsó Miklóst. A Krónika érdeklődésére Barabás Béla kifejtette: „Tisztességesen elszámoltam, a kellemetlenségen kívül semmilyen más hasznom nem származott ebből az egész ügyből.” Hozzátette: „mindent, ami átjött a határon, átadtam a megfelelő helyeken”. Jancsó Elemér levelezése, az Aranka-levelezés, a Kuncz-, illetve a Bárd-hagyatéktöredék, valamint a sajtógyűjteményből tizenhárom cím bekerült az OSZK-ba, ezt a kézirattár munkatársa, Nemeskéry Erika, valamint a gyarapítási osztály akkori vezetője, Tóth Józsefné is megerősítette. Jancsó Miklós pontos elszámolást kér Barabástól. /Benkő Levente: Szétszóródott könyvritkaságok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Leonard Orban, Románia EU-biztosa párbeszédet javasol a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében. Nem kívánatosnak nevezte a kialakult helyzetet. Mint ismeretes, a BBTE szenátusa december 21-én másodszorra, véglegesen kitette állásából Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust a magyar feliratok elhelyezése miatt. Orban leszögezte, az Európai Parlament magyar képviselőinek felkérése ellenére az általa vezetett brüsszeli tárcának nem áll módjában kivizsgálni a kolozsvári felsőoktatási intézményben uralkodó állapotokat, mindössze annyit tehet, hogy az illető tagállam – esetünkben Románia – hatóságaitól kér tisztázást az ügyben. /Rostás Szabolcs: Orban: nemkívánatos BBTE-viszonyok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

Változatlan a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) álláspontja a magyar tagozat problémáit illetően. A vezetőséget nem zavarja, hogy a magyar rektor-helyettesi tisztségek nincsenek betöltve. A magyar oktatók közölték: kitartanak követeléseik mellett, és a tagozat alapszabályzatához, a kétnyelvűséghez és a két adjunktus ügyének méltányos rendezéséhez kötik az új rektor-helyettesek nevesítését. Egyesek általános sztrájkot fontolgatnak, de olyanok is akadnak, akik cserben hagynák Hantz Péter és Kovács Lehel ügyét. Az új év első napjaiban a BBTE sajtóirodája (amit újabban imázsosztálynak neveznek) több közleményt is szétküldött, amelyekben egyebek között a német tagozat és a judaisztikai intézet megerősítése és bővítése érdekében tett lépésekről, valamint 2006 általános megvalósításairól számoltak be. A BBTE multikulturális jellegének erősítése érdekében bővítették a román, magyar, német, angol és francia nyelven oktatható tantárgyak számát. A szövegben mindössze egy rövid rész utal a magyar tagozat körüli gondokra. E szerint az egyetem ellen irányult hazai és nemzetközi kampány ellenére a BBTE tavaly rekordot döntött a diáklétszám tekintetében, hiszen több mint 52 ezer román, magyar és német diáknak nyílott lehetősége, hogy példátlanul sokszínűsített, többnyelvű oktatási kínálatból válogasson. A magyar tagozat ügyvitelével megbízott öttagú bizottság szóvivője, Magyari Tivadar elmondta: közvetlen kommunikáció a rektorátus és a magyar tagozat képviselői között jelenleg nincs. A magyar tagozat követelései között kiemelt helyen szerepel a két adjunktus elbocsátásának az újratárgyalása, a magyar tagozat alapszabályzatának elfogadása és a kétnyelvűség kérdésének a megoldása. A BKB alelnöke és szóvivője Hantz Péter kijelentette: céljuk az egyetemen a magyar karok létrejötte és a romániai magyar felsőoktatás önállósulása. Ezért kezdték el, és ezért folytatják a harcot. Úgy vélik, ha ez nem sikerül, akkor a BBTE-n folyó magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Ezért összefogásra van szükség. Azok a magyar oktatók, akik most a két menesztett adjunktus ellen szavaznak, tudhatnák, hogy még néhány év, és rajtuk lesz a sor – fogalmazott Hantz. /B.T., E.-R. F.: A BBTE dicsekszik, de továbbra sem tárgyal. A magyar oktatók általános sztrájkot fontolgatnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Évek óta téma az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) hajdani vagyonának visszaszerzése. Az egyik alapvető cél a kolozsvári Főtér 11. szám alatti Wass Ottilia grófnő által az EME-nek adományozott épület visszaszerzése, amelynek érdekében régóta folyik a pereskedés. Az EME számos más vagyontárgyat igényel vissza, amelyeket jelenleg a román állam használ. Ide tartoznak: a Jókai és a Majális utcák sarkán lévő telek, amelyet 1974-ben az állam javára kisajátítottak, beépítettek és telekönyveztek; a Babes–Bolyai Tudományegyetem használatában levő, 64 839 tételt tartalmazó állattani tár, a 73 227 darabból álló ásványi-földtani gyűjtemény, valamint a 100 000 példányt meghaladó botanikai gyűjtemény; 35 000 darabból álló régiségtár és több mint 20 000 darabból létrehozott éremtár az Erdélyi Történelmi Múzeumban; 210 ezer kötetnyi, 1850 és 1944 közötti hírlapirodalom, 3549 darabból álló kézirattár, 1880 darab régi magyar könyv, amelyeket az egyetemi központi könyvtárban őriznek; néprajzi gyűjtemény; a 17. század végéig visszanyúló arcképcsarnok-gyűjtemény (a Bánffy-palotában); családi és intézményi iratok, dokumentumok a kolozsvári Állami Levéltárban, valamint a Román Tudományos Akadémia itteni könyvtárában; 9 500 darab füvészkert-történeti herbárium a kolozsvári botanikus kertben. /Ördög I. Béla: Lassan halad az EME javainak visszaszolgáltatása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Plágium gyanúja merült fel Szamosközi István egyetemi tanár, dékán-helyettes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának alelnöke doktori dolgozatával, valamint az annak alapján kiadott kötettel kapcsolatosan – jelezte január 8-án tartott sajtóértekezletén Bodó Barna egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke. Mind a doktori dolgozatban, mind az Evaluarea potentialului la elevi című könyvben előfordul ugyanaz a csaknem három teljes oldalt kitevő szöveg, amely megtalálható egy korábban megjelent francia könyvben /a Fredi P. Düchel által szerkesztett Textes de base en pédagogie – l’éducation cognitive – le développement de la capacité d’apprentissage et son évaluation című kötetben/. A szövegátvétel részben szó szerinti, részben csak a kifejezésmód változik. A szóban forgó szöveg három szerzője (Jean Louis Paour, Jeanine Jaume, Odile de Robillard) azonban sem lábjegyzetben, sem a forrásmunkák között nincs feltüntetve. A megvádolt tanár a Szabadságnak elmondta: soha nem látta a szóban forgó francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. A BBTE azzal vádolta Hantz Pétert és Kovács Lehelt, hogy tudományos munkájukat elhanyagolják – fejtette ki Bodó. Ehhez képest, Hantz két doktorátus birtokában (egyet Budapesten, egyet Genfben szerzett) számos rangos szaklapban megjelent cikk szerzője, egyik szakmunkája a legtekintélyesebb fizikai lapban, a Physical Review Letters-ben jelent meg, ezt Kolozsváron nem sokan mondhatják el magukról – jegyezte meg Bodó. Hantznak az utóbbi 5 évben 7 szakdolgozata jelent meg, 2006-ban pedig (amikor a rektor szerint „elhanyagolta a tudományt”) további 4 publikációját fogadták el rangos hazai és külföldi lapok. Kovács Lehel több budapesti és bécsi szaklapban rendszeresen közöl, hazai kiadványokat szerkeszt, 6 konferencia összefoglaló kötetében szerepel, mint szerző. Bár még csak 32 éves, három tudományos kötetnek egyedüli, további négynek pedig társ szerzője. Ehhez képest, a BKB törekvéseit nyíltan ellenző Szamosközi István tudományos munkásságáról nagyon nehéz megtudni bármit is – közölte Bodó. Az egyetem honlapján nem szerepelnek erről adatok. A BKB elnöke bejelentette: szövegek, vagy szövegrészletek átvétele a forrás megjelölése nélkül mind a törvények, mind az értelmező szótár szerint plágiumnak minősül, az oktatási tárcához fordulnak, hogy az illetékes hatóság ítélje meg: megalapozott-e vagy sem a Szamosközi Istvánnal szemben felmerült plágium-gyanú? Bodó szerint Szamosközi személye körül más szempontok miatt is gond van: az általa betöltött vezető tisztségek (dékán-helyettes, az Akadémiai Tanács alelnöke, a Távoktatási szakosztály igazgatója stb.) egy részét a tanügyi alkalmazottak jogállására vonatkozó 1996-ban elfogadott törvény értelmében nem töltheti be ugyanaz a személy. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Bodó Barna: Szamosközi plagizált? A BKB az oktatási minisztériumhoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű Természettudományi Karának létrehozása érdekében a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) aláírásgyűjtést kezdeményezett az intézmény főállású magyar oktatóinak körében. A kérdés: Alulírott, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának főállású oktatója aláírásommal támogatom, és kérem, hogy: jöjjön létre a magyar tannyelvű Természettudományi Kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A tavaly decemberében elkezdett, és a napokban befejezett aláírásgyűjtés a következő eredménnyel zárult: az érintett 65 oktatóból 54 aláírta, vagyis 83 százalék támogatja az önálló magyar tannyelvű Természettudományi Kar létrehozását. A lap felsorolta karonként a támogatókat és az ellenzőket. A további magyar tannyelvű karok létrehozása érdekében jelenleg is folyik az aláírásgyűjtés. /Aláírásgyűjtés a magyar karok létrehozásáért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Új vízgazdálkodási stratégiát és alternatív szennyvíztisztítási módszereket kell kidolgozni, fejtette ki Makkai Gergely marosvásárhelyi meteorológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az erdélyi medencében elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz csupán a hegyvidékeken és a hegyek lábánál, illetve a folyók völgyében található, az Erdély szívében fekvő Mezőség azonban súlyos vízgondokkal küzd. A víz nitrát-koncentrációja főként a Maros, Hargita, Fehér, Hunyad és Arad megyei településeken magas. /Antal Erika: Vízgondok a Mezőségen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

Közleményben foglalt állást a Szamosközi István ellen felmerült plágium-gyanúval kapcsolatban a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatala. Ebben kijelentik: a Bodó Barna egyetemi tanár által megfogalmazott vádak a „decemberben megkezdett kampány részei”, és azok ellen irányulnak, akik nem értenek egyet vele s csoportjával. A rektori hivatal úgy véli: rágalmazó kijelentésekről van szó. Bodó Barna állításával ellentétben, nincs szó plagizálásról – áll a közleményben. A BBTE rektori hivatala szerint Bodó „kétségbeesésében” bármit megtámad. Rágalmaz, befeketít és zsarol. Hozzáteszik: az ügyet lezártnak tekintik. Előzőleg Bodó sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének doktori dolgozata (valamint az annak alapján kiadott könyv) három oldala részben szó szerint, részben gondolatmenetében megegyezik egy korábban megjelent francia szakmunkával. A BBTE közleményével kapcsolatban Bodó Barna elmondta: ez a stílus jellemző az egyetem vezetőségére. Sértegetnek, minősítenek. Közben kiderült: az egyetemről kizárt oktatók csak kísérővel közlekedhetnek az intézmény épületében, Hantz Péter január 9-én csak így mehetett be volt munkahelyére. Valószínűleg az a cél, hogy a két oktató ne tarthassa meg az óráit. Hantz elmondta, ennek ellenére zavartalanul taníthatott. A kapusokat azonban figyelmeztette: utoljára tűri el azt, hogy írásbeli utasítás nélkül feltartóztatják. Legközelebb nem hajlandó kivárni, amíg egyik kapus előkeríti a másikat, aki végigkíséri őt az épületen, csak ha az felmutatja az erről szóló írásbeli utasítást. Az egyetem vezetősége számos további óvintézkedést vetett be: a laboratórium ajtaján (ahol Hantz dolgozott) kicserélték a zárat, a folyosón videokamerákat szereltek fel, és egy külön szobából valaki állandóan megfigyelés alatt tartja az eseményeket. /(ercsey): Kiáll Szamosközi mellett a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Jövő hónap végéig már elkészülhet az a tanterv, amely megkönnyítené a román nyelv oktatását a kisebbségi gyerekek számára – nyilatkozta Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. Ígérete szerint egy hónap múlva az érettségi tételek magyarul is hozzáférhetők lesznek. Két új tanügyi törvény van készülőben, a felsőoktatási és a közoktatási. A felsőoktatási törvénytervezet október végétől megtalálható a honlapon, közvitára bocsátva. Rengeteg indulatot, hozzászólást, ellenvéleményt eredményezett. A közoktatási törvény csak készülőben van. Nagyváradon lesz egy találkozó, amelynek témája: a magyar nyelv és irodalom országos tantárgyverseny előkészítése. Ezt az idén Nagyváradon rendezik meg. Pásztor Gabriella kitérő választ adott arra, hogy törvényes volt-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Hantz Péterék elbocsátása. Azt elismerte, hogy a magyar felsőoktatás központi kérdése az államilag támogatott, Kolozsvár székhelyű önálló, magyar tannyelvű egyetem. /Both Abigél: Interjú Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Dr. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanár emlékezett arra, hogy 1988 júliusában a BBTE Kémia Karán tiltakozást kezdeményezett, amellyel akkor magára maradt. A magyar nyelven végzett jelöltekkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések miatt Muzsnay megtagadta a felvételi vizsgákon való részvételét. Az egyetemi és pártvezetés felháborodással fogadta kiállását. Büntetés büntetést követett, és ha nem jönnek az 1989-es változások, akkor kirúgták volna az egyetemről. Egyetemi kollegái a megtorlásoktól való félelmükkel magyarázták azt, hogy nem támogatták tiltakozását. A rémuralmi rendszer tartott a magyarság tiltakozásától, s ezért még másfél év multán sem bontották fel munkaviszonyát. A mostani helyzet egészen más, mivel a két bátor kolléga tette nagyon sokak nyilvános helyeslését váltotta ki, és megtorlásoknak nem lett volna szabad bekövetkezniük. Sajnos a Ceausescu-rendszer szellemét egyesek igyekeznek újraéleszteni, rémuralmi intézkedéseiket felerősítik, ha magyarságot elnyomó érdekeik ezt megkívánják. A Bolyai Kezdeményező Bizottság célratörő tevékenysége újra felvillantotta az önálló erdélyi magyar nyelvű egyetemi oktatás – ennek kapcsán a független magyar karok – visszaállításának a lehetőségét. Hantz Péter és Kovács Lehel bátor fellépése kellett ahhoz, hogy széleskörű nyilvánosság elé kerüljön az egyetem többségi vezetésének sovén beállítottsága. Közös fellépése szükséges, különben felszámolják a kolozsvári magyar egyetemi oktatást. Meg kell állapodni a közös követelésekben. Mindenki által elfogadható követelés lehetne: Hantz Péter és Kovács Lehel állásukba való azonnali visszahelyezése, valamint a magyar nyelvű feliratozás elvégzése, azon magyar karok és tanszékek létrehozása, amelyekre a tanszemélyzeti aláírások már összegyűltek. Az ügy sikeres kimenetele segítheti Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen működő magyar szak helyzetének fokozatos javítását. /Dr. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanár, kutató vegyész: Összefogni a magyar egyetemi oktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Néhány nappal ezelőtt Hantz Péter kimondta: ha nem jönnek létre az autonóm struktúrák, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa is így látja, ezért elkeserítő a sok mellébeszélés, ami ebben az ügyben elhangzik. December folyamán például felsőoktatási konferencia zajlott le, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) szervezésében. Itt hangzott el „két ijesztő butaság”. Az elsőt úgy fogalmazták meg, hogy „a munkaerőpiaci relevancia” kérdése. Magyarán: az a félelem, hogy ha valaki magyarul végzi az egyetemet, nehezen kap Romániában munkahelyet. Nem kell a többségiek érveit megfontolás nélkül átvenni. Most ez kimondottan nevetséges: hiszen az átjárhatóság az Európai Unió egyik legnagyobb pozitívuma. A másik: azt hangoztatták némelyek, hogy a túl nagy nyilvánosság rossz előfeltételeket teremt az alkudozáshoz. Ha nem telt volna el 15 év csendes várakozással, akkor érhető lenne ilyen érvelés. A magyar oktatás jövőjét baráti viszonyokért, brancs-érdekért odadobni szégyenletes dolog! /Ercsey-Ravasz Ferenc: A megszámlált évekért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek január 11-én tartott ülésének első napirendi pontja a magyar tagozat működési szabályzat-tervezetének véglegesítése volt. Ez a szabályzat alapozná meg a magyar tagozat döntési, illetve működési önállóságát a jelenlegi keretek között, mivel önálló magyar karok még nem létesülhettek az egyetemen. Korábban a tagozat ügyvezetését vállaló bizottság tagjai, Ionescu Klára, Magyari Tivadar és Veress Károly a tagozatvezetők nevében arra kérték a rektort, hivatalosan garantálja, hogy a magyar tagozat működési szabályzatát is megtárgyalják a következő szenátusi ülésen. Korábban több javaslat is született a Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátása nyomán kialakult patthelyzetből való kilábalásra. Egyesek szerint most már sorsukra kell hagyni a menesztett adjunktusokat, hiszen maguk vállalták munkaszerződésük felbontásának kockázatát. Másik lehetőségként az általános sztrájk meghirdetése fogalmazódott meg. A BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa korábban azon a véleményen volt, hogy addig nem jelölnek új magyar rektor-helyetteseket, amíg az egyetem vezetősége, – elsősorban a rektor – nem válaszol az általuk felvetett kérdésekre. Nicolae Bocsan rektor tervei szerint Szamosközi Istvánt lett volna a megfelelő rektor-helyettes, azonban a vele kapcsolatban felmerült plágiumgyanú miatt a BBTE vezetősége lemondott erről az elképzelésről. /Kelemen Tamás: Prioritás: a működés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Új rektor-helyettesek jelöléséről döntött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezető tanácsa január 11-én, megváltoztatva korábbi álláspontját. A jelenlévők közül 27-en tartották indokoltnak a jelölést, mindössze hárman-négyen voksoltak e javaslat ellen. Salat Levente és Nagy László azután vált meg tisztségétől, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok menesztése után jelentősen elmérgesedett az egyetem román és magyar vezetősége közötti viszony. A magyar oktatók korábban úgy határoztak, hogy csak azután neveznek meg rektorhelyettes-jelölteket, ha a BBTE rektora hivatalosan garantálja: az intézmény szenátusa napirendre tűzi a magyar tagozat működési szabályzatát, megállapít egy pontos naptári tervet a többnyelvű feliratozásról szóló korábbi döntések végrehajtására, és visszatér a két magyar adjunktus eltávolítása ügyében született szenátusi határozatra. A magyar tagozat követelései közül csak az alapszabályzat esetében történt némi előrelépés. A magyar tanulmányi vonal nagyobb önállóságát biztosító szabályzatot a vezető tanács a legutóbbi ülésén véglegesítette, hogy a rektor elé terjeszthesse. Nicolae Bocsan korábban jelezte, hogy nyitott ebben a kérdésben. Magyari Tivadar emlékeztetett, hogy a magyar tagozatról eddig csak általános megfogalmazások szerepeltek a BBTE hivatalos dokumentumaiban. Az alapszabályzat viszont pontosan körülírja, hogy a legalsótól a legmagasabb szintig melyek a magyar tagozat döntéshozó testületei, és melyek a magyar tisztségviselők hatáskörei. Az eddigi gyakorlat szerint a BBTE vezetősége nem engedte a magyar oktatóknak, hogy bármit is kezdeményezzenek vagy javasoljanak a magyar tagozat tevékenységével kapcsolatban. A többnyelvű feliratozásról Bocsan hajlandó egy későbbi időpontban tárgyalni, de pontos határidőt nem ígért. Magyari elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjaira egyre több magyar oktató haragszik, mivel közzé tették a Szabadságban a magyar nyelvű Természettudományi Kar létrehozására decemberben szervezett aláírásgyűjtés eredményét. /B. T. : Új rektor-helyetteseket jelöl a BBTE magyar tagozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) reagált a Szabadság napilap január 12-i számában a Fizika Kar magyar oktatói által közzétett levélre. Az aláírások gyűjtése során elmondta, azért gyűjtik öt példányban azokat: mert nyilvános politikai és szakmai fórumokhoz szeretnének fordulni velük. Ami ma az egyetem magyar tagozatán folyik, az nem az egyetem belügye, hanem az egész erdélyi magyarság ügye. Egy ilyen aláírás, vagy annak megtagadása állásfoglalásnak is tekinthető. A BKB elnézést kér azoktól, akik nem óhajtották nevük megjelentetését. Most azok az oktatók is tiltakoznak, akik 1990-ben, a Bolyai Egyetemért folytatott aláírásgyűjtés alkalmával nem emeltek kifogást a nevük nyilvánosságra hozatala ellen (Szabadság, 1990. jan. 7.). A BKB ismételten felhívja az erdélyi magyar közösség figyelmét arra, hogy önálló felsőoktatási struktúrák nélkül, a mai trendek figyelembe vételével – demográfiai helyzet alakulása, Bologna-folyamat, az egyetemi piac nemzetközivé válása – a jövőben megszűnhet a BBTE-n a magyar tannyelvű felsőoktatás. /A BKB állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

A Babes-Bolyai Egyetemen az önálló magyar nyelvű karok indítása és a majdani állami magyar egyetem létesítéséért folyó küzdelem, a Bolyai Kezdeményező Bizottság köré szerveződők önfeláldozó elszántságától eltekintve egyre sekélyesebbé, az egyetemen kívül álló magyar közösség felől nézvést egyre szégyenletesebbé és kudarcszagúbbá válik, állapította meg Sylvester Lajos. Az egyetemi vezetés határozatának érvényt szerző oktatónak, Hantz Péternek előbb portásokkal kell ,,megmérkőznie”, majd Kovács Lehellel együtt, aki részt sem vett ebben a konkrét akcióban, önkényesen eltávolítják őket az egyetemről, és hazug lejárató kampányt indítanak ellenük. Az egyetemi vezetés önkényes döntését magyar oktatók és egyetemi tisztségviselők is helybenhagyják. /Sylvester Lajos: Egyetemi szégyenkurzus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

Mégis jelöl rektor-helyetteseket a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezető tanácsa. A magyar tagozatvezetők azt kérték Nicolae Bocsan rektortól, nézze át újra a magyar tagozat működési szabályzatát, állapítson meg egy pontos időrendet a többnyelvű feliratozásra vonatkozó korábbi döntések végrehajtására, és vizsgálja felül a két magyar adjunktus, Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítása ügyében született szenátusi határozatot. Nicolae Bocsan korábban jelezte, nyitott a magyar tagozat nagyobb önállóságát biztosító szabályzatról tárgyalni, de hozzátette: a szavazás kedvező eredményét nem tudja szavatolni. Magyari Tivadar egyetemi tanár, a magyar tagozat vezető testületének szóvivője elmondta: „Amíg nincs magyar rektor-helyettes, megáll az oktatásszervezés, gyakorlatilag többet ártunk magunknak, és azt is elveszítjük, amit eddig sikerült elérnünk. A hétezernél több magyar diáknak és a magyar oktatóknak az egyetemi életét szervezni kell. ” /Mihály László: Lesz magyar rektor-helyettes. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Sokakat meglepett a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának határozata, melynek értelmében a magyar vonal a közeljövőben ismét jelölni kíván rektor-helyettest, be kívánja tölteni az emlékezetes táblabotrány után lemondott magyar dékánok, dékán-helyettesek, tanszékvezetők megüresedett helyét. Nyilvánvaló, hogy a táblabotrányt magára vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság és a BBTE magyar vonalának vezetői között elmérgesedett a viszony. Túl hamar történt meg a harc feladása. Az egyetem vezetősége jól számított, amikor kiváró álláspontra helyezkedett: maga a magyar vonal döntött úgy, hogy nem kíván mindenáron gyakorlati multikulturalizmust. Ezzel megsemmisítették az eddig elért részeredményeket, sőt Hantz Péterék akcióját is semmisnek nyilvánították. Nem sikerült továbbá összehangolni a magyar tanszékvezetők álláspontját sem: tizenhét évvel a rendszerváltás után még mindig nagy megosztottság és személyes ellentétek keserítik meg a magyar vonal mindennapjait. /Lehoczky Attila: Megosztottság a BBTE-n. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

A kolozsvári Bulgakov kávéházban tartotta meg január 15-én a félév utolsó óráját Hantz Péter, a Babes–Bolyai Tudományegyetem volt adjunktusa. A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke munkaszerződésének felbontása után többször is elmondta: kedvenc évfolyamainak „passzióból” is leadja a félévi tananyagot, de a rektorátus döntése nyomán csak felügyelettel léphetett be az egyetem épületébe. Január 15-én már a kísérővel való belépést is megtiltották az egyetem volt oktatójának, így az utolsó órára a kávéházba gyűltek össze a diákok. /Utolsó óra a Bulgakovban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Traian Basescu és Vladimir Voronin államfő január 16-án Kisinyovban két ideiglenes román konzulátus megnyitásáról döntött Balti és Cahul városban, mivel a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük ahhoz, hogy Románia területére lépjenek. /Két új konzulátus Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Arra utalva, hogy a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük, hogy Romániába lépjenek, Vladimir Voronin elnök elmondta, „a helyzet rendhagyó és meg kell változtatni”. „Az állampolgárság kérelmezésével kapcsolatban Voronin elnökkel megegyeztünk, hogy a románoknak és a moldovaiaknak választási joguk van, annál is inkább, mert a két állam alkotmánya megengedi a kettős állampolgárságot” – mondta Basescu. A román elnök hangsúlyozta, jelenleg 530. 000 kérvény létezik a román állampolgárság megszerzésére. „Bizonyos kérvények 2-3 személyt vagy egy családot is magukba foglalnak, mások csak egyetlen személyre vonatkoznak. Románia nem tudja egyszerre kezelni a nagy mennyiségű kérvényt. Prioritást élveznek a Romániában egyetemet végző diákok és a felsőfokú végzettségű személyek” – mondta Basescu. /Megengedett a kettős állampolgárság. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ Traian Basescu államfőt „Éljen Nagy-Románia!”, „Le a Ribbentrop-Molotov paktummal!” jelszavakat skandáló románok éljenezték a moldovai fővárosban. A Pruton túli „testvérnemzet” tagjainak nyilvánvalóan revizionista megnyilvánulását persze Bukarestben senki sem fogja szóvá tenni. A jelenlegi magyar kormány határon túli, illetve nemzetpolitikája elsősorban a szomszédos államok többségi lakosságának tűréshatárához alkalmazkodik, ritkán vállalva a nyílt konfrontációt éles kérdésekben. (A kolozsvári BBTE-ről eltávolított magyar adjunktusok miatti budapesti össztiltakozás is szalmalángnak bizonyult). Eközben Románia percig sem ódzkodik nemzeti érdekei hangsúlyos, szükség esetén kemény érvényesítésétől, ha ezt kívánják a határain túl élő kisebbségei. Beszédes példája ennek, ahogyan a bukaresti diplomácia nekiment Chisinaunak az új román diplomáciai kirendeltségek létesítését célzó javaslat félresöprése miatt, mint ahogy az is, hogy a román állampolgárságot és vízumot igénylő moldovaiak tömegét látva Basescu kész tények elé állította Vladimir Voronyint a román konzulátusok megnyitásáról szóló bejelentésével. És hány évet kellett várni, amíg Csíkszeredában létrejöhetett a magyar főkonzulátus? /Rostás Szabolcs: Érdekek éneke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Budapesten a parlamenti bizottság elnöksége az Országházban fogadta január 17-én a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetőit, köztük a két kizárt egyetemi adjunktust. Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta: az összes parlamenti politikai erő támogatja a két kolozsvári oktatót, Hantz Pétert és Kovács Lehelt és elvárják, hogy a tanárok megfelelő eljárás után „teljes rehabilitációban részesüljenek”. Az ellenzéki politikus egyúttal kiemelte, hogy szerinte legalább hét magyar nyelvű felsőoktatási intézményre lenne szükség Romániában, a magyarság arányának megfelelően. Határozattervezetet nyújtanak be magyar politikusok az Európa Tanácshoz (ET) a jövő héten a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemről (BBTE) kizárt két oktató ügyében – jelentette be Kozma József, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának szocialista alelnöke. /Határozattervezet Hantz és Kovács védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Levélben fordult Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztoshoz négy liberális európai parlamenti képviselő, Szent-Iványi István (SZDSZ), a lengyel Bronislaw Geremek, a finn Henrik Lax és az osztrák Karin Resetarits a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kialakult helyzettel kapcsolatban. A levélben emlékeztettek arra, hogy 2006. november 22-én az egyetem két magyar oktatója megkísérelt magyar nyelvű feliratokat elhelyezni az egyetem épületeiben. Az egyetem biztonsági szolgálata ezt megakadályozta, és a feliratokat eltávolította. A két oktatót az egyetem szenátusának november 27-i határozata alapján kizárták az oktatói testületből, ellenük rongálás miatt büntetőeljárás zajlik. Az egyetem rektora még 2005-ben engedélyezte többnyelvű feliratok elhelyezését az oktatási intézményben, ennek határidejét 2006. január 1-jében határozta meg. A feliratok elhelyezése nem történt meg, sőt a rektor 2006. november 9-én már úgy nyilatkozott, hogy a román törvények ezt nem teszik lehetővé. A levelet jegyző EP-képviselők szerint az egyetem eljárása ellentétes az európai értékekkel, illetve Románia és a Babes-Bolyai Egyetem vállalt célkitűzéseivel. /EP-képviselők kérése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek tanácsa Magyari Tivadar docenst jelöli az egyetem magyar tagozatvezető rektor-helyettesének a november végén lemondott Salat Levente helyébe. Úgy határoztak, hogy most csak a magyar tagozatvezető rektor-helyettes személyét jelölik, a másik prorektori tisztség betöltésére még várni kell. A tanács január 19-i ülésén 3 tartózkodással szavazta meg Magyari jelölését. Az ülésen nem vett részt a testület legidősebb tagja, Sárkány Kiss Endre. A biológus docens elmondta: tiltakozik az eljárás ellen, ezért még az ülésen való jelenlétével sem akarja legitimálni azt. Úgy véli: a magyar oktatók többsége nem támogatja az új rektor-helyettesek jelölését, mivel a rektor továbbra sem tárgyal a fontosnak ítélt kérdésekről. Nicolae Bocsan nemrég ugyanis „visszadobta a labdát” kijelentve: csak az új rektor-helyettesekkel hajlandó tárgyalni. Ugyanakkor – bizonyos források szerint – az Akadémiai Tanács elnöke, Andrei Marga kijelentette, hogy Benedek József, Veress Károly és Magyari Tivadar az a három személy, akit szívesen látna a rektor-helyettesi tisztségben. Sárkány kijelentette: a magyar tagozatvezetők döntése és az új tisztségviselők személye az ülés előtt borítékolható volt. A döntést jóvá kell hagynia a BBTE szenátusának is. Magyari Tivadar 39 éves, szociológus, a BBTE-n tanult. Tizenhárom éve dolgozik az egyetemen, a társadalomkutatási módszerekkel és a médiatudománnyal kapcsolatos tárgyakat tanítja. Hat éve a Szociológia Tanszék magyar tagozatának felelőse, két éve a Szociológia és Szociálismunkás Kar magyar ügyekkel foglalkozó dékán-helyettese. /Új magyar rektor-helyettes. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Magyari Tivadar szociológust jelöli rektor-helyettesnek a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetősége. Magyari a november végén lemondott Salat Levente helyét foglalja el. E kérdésben azonban az utolsó szó az egyetemi szenátusé. A 39 éves oktató eltökélt szándéka napirenden tartani a megoldatlan problémákat. Ezek közé tartozik a magyar tagozat önállóságát szavatoló működési szabályzat elfogadtatása, valamint a többnyelvű feliratok elhelyezése. A szintén a magyar tagozatot megillető második rektor-helyettesi tisztségre, – amely Nagy László lemondása után szabadult fel – egyelőre senkit sem jelöltek, mivel nem akadt olyan magyar oktató, aki elvállalta volna a megbízatást. Magyari Tivadar tizenhat éve dolgozik az egyetemen, a társadalomkutatási módszerekkel és a médiatudománnyal kapcsolatos tárgyakat tanítja. Hat éve a szociológia tanszék magyar tagozatának felelőse, két éve a szociológia és szociálismunkás kar dékán-helyettese. /BBTE: Magyarit jelölték magyar rektor-helyettesnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Közös határozati javaslatban tiltakozott január 22-én Strasbourgban a romániai magyar kisebbséget a felsőoktatás terén sújtó diszkrimináció ellen az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének több vezető politikusa, neves külföldi képviselők. A határozati javaslat – amelyet Göran Lindblad, a svéd delegáció vezetője nyújtott be, de azt aláírásával támogatta például a parlamenti közgyűlés egyik legfőbb testületének, a politikai bizottságnak az elnöke, a török Abdülkadir Ates, valamint Luc Van der Brande, az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési frakciójának vezetője, Eduard Lintner, a tagállamok kötelezettségvállalásait ellenőrző monitoring bizottság elnöke, illetve Borisz Cilevics, a kisebbségi albizottság vezetője is – felkéri a parlamenti közgyűlést, hogy vizsgálja meg: biztosított-e a magyar kisebbség esélyegyenlősége a romániai felsőoktatásban. A beterjesztők sürgetik azt is, hogy a parlamenti közgyűlés szólítsa fel Romániát a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálására. A határozati javaslat emlékeztet a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kialakult helyzetre, ahol két magyar oktatót eltávolítottak, mert magyar nyelvű feliratokat akartak elhelyezni az épületekben – miközben az egyetem magát háromnyelvű (román-magyar-német), multikulturális intézménynek mondja. A dokumentum leszögezi, hogy Romániában a magyar anyanyelvű professzorokat és diákokat a felsőoktatásban való anyanyelvhasználat terén számos módon diszkriminálják. A felsőoktatásban tovább tanulóknak csak 4,4 százaléka tartozik a magyar kisebbséghez, s mindössze 1,6 százaléka élhet azzal a lehetőséggel, hogy magyarul tanulhasson, miközben a magyarok aránya az ország lakosságának 6,6 százaléka. A magyar küldöttség egységesen támogatta az indítványt. /ET-határozati javaslat a romániai magyar kisebbség felsőoktatási diszkriminációja ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Frunda György szenátor a vele készült interjúban kifejtette, eurooptimizmus tartható. Románia úgy fog megmaradni az Európai Unió történetében, mint az az ország, melyik lehetővé tette, hogy létrejöjjön a szélsőjobboldali európai frakció. Az Európai Parlamentben felvetették a Babes-Bolyai Egyetem kérdését. Ez is bizonyítja, hogy milyen fontos volt, hogy az RMDSZ kiállt az Európai Unió mellett, mert ha nem, akkor a Babes-Bolyai Egyetem kérdését már lezárták volna. A ügy azonban nincs lezárva, az RMDSZ-nek, az EU, és az Európa nyomásának köszönhetően a helyzet pozitív módon fog alakulni. /Lokodi Imre: A Babes-Bolyai ügye nincs lezárva. Interjú Frunda Györggyel európai választásról, nacionalizmusról, eurooptimizmusról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Eltávolították Kolozsváron a Nemzeti Színház homlokzatáról építésének dátumát, a római számokkal megjelölt 1906. évet, mert ez bizonysága volt annak, hogy az épületet magyar időben építették. Nem elégedtek meg azzal, hogy a színház alapítójának, első igazgatójának, Janovicsnak, valamint mecénásainak a szobrait eltüntették. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy Babes–Bolyai Tudományegyetemen egyetlen magyar felirat se legyen. A régi magyar professzorok nevét is meghamisították. Koch Antal paleontológus professzornak a gyűjteménye ma is az egyetem szertárában van, csupán a nevét írták át Antalról Antonra. Amikor unokája évekkel ezelőtt panaszt tett a névváltoztatásért, és igazolta, hogy a családi levelekben, könyveiben, disszertációiban kizárólag Antalnak nevezte magát, megmosolyogták. A Duna Televízió lefilmezte és öt kontinensen levetítette, hogyan akarták erőszakkal kitépni Hantz Péterék kezéből a magyar feliratú táblákat. Egy professzor évekkel ezelőtt így fogalmazott: miért akarjuk meghosszabbítani az agóniánkat? A Mikó utca sem viselheti annak a nevét, aki saját vagyonából adományozta azt a helyet, ahol most az egykori Mikó utca területe van, továbbá az Egyetemi Könyvtár, az orvostudományi egyetem, a klinikák, a régi füvészkertben a földrajzi és állattani intézet. /Kelemen Éva: Eltüntetnék történelmi nyomainkat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben tájékoztatta Göncz Kinga magyar külügyminisztert arról, hogy idén július 1-jén lép hatályba a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusának az a határozata, amely alapján magyar nyelvű táblákat lehet elhelyezni az intézetben. A múlt év végén Göncz Kinga szóvá tette a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar feliratok ügyében kialakult helyzetet, a két magyar oktatóval szembeni eljárást, és román kollegája segítségét kérte az ügy megnyugtató rendezésében. A kolozsvári BBTE oktatói testületéből november végén zárták ki a magyar feliratok kifüggesztéséért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetőjét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. A román külügyminiszter Göncz Kingának írt válaszlevelében közölte, hogy „a többnyelvű feliratok mellett magyar és német személyiségek mellszobrát is elhelyezik az egyetemen, továbbá az előadótermek egy részét a magyar és a német kultúra jeles képviselőiről tervezik elnevezni”. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a román külügyminiszter levelében „hangsúlyozta, hogy az elbocsátott két magyar oktató ügyében az egyetem autonóm módon járt el. Magát a táblaügyet »sajnálatos félreértésnek«, nem elvi, hanem eljárási problémának minősítette”. A magyar álláspontot tolmácsolva Polgár Viktor kifejtette: Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása az egyetem túlzó és indokolatlan intézkedése volt. A külügyi szóvivő szerint e méltánytalan eljárás nincs összhangban a Románia által vállalt európai normákkal, a multikulturalizmus szellemével. /Babes–Bolyai. Külügyminiszteri tájékoztatás a magyar feliratokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

Magyari Tivadart, a szociológia kar magyar tagozatának vezetőjét és dékán-helyettesét jelölte a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettesi tisztségébe a magyar tagozatvezetők tanácsa. Magyari elmondta, a rektor jelezte, nincs kifogása a személye ellen. Jelölését követően több román kolléga gratulált neki, mint magyar. Magyari szerint a következő 11 hónapban biztosan nem alakulnak meg az önálló magyar karok, ezek létrehozási feltételeit ugyanis nem lehet egyik napról a másikra teljesíteni. Salat Levente harcolta ki, hogy a magyar tagozatnak külön tanrendje legyen, de a karok közi koordinációból rektor-helyettes nélkül kimaradnak. A magyar tagozat alapszabályának napirendre tűzését a rektor megígérte, de garanciát nem adott erre, tájékoztatott Magyari. Szerinte a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ eléggé megosztotta a közösséget, a magyar oktatók sorában is tapasztalható BKB-ellenes hangulat. Magyari hozzátette: ha ellehetetlenül a helyzet, lemondhat. /Kelemen Tamás: „Nem leszek a székhez hegesztve. Interjú a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi székébe jelölt Magyari Tivadarral. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Cáfolja a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter állítását, miszerint idén július elsejétől elméletileg elhelyezhetők a magyar nyelvű feliratok. Cristina Nistor szóvivő kijelentette: az egyetem szenátusa mindeddig egyetlen határozatot sem hozott a többnyelvű feliratok elhelyezéséről, az elbocsátott adjunktusok által többször a nyilvánosság elé tárt dokumentum ugyanis csak határozattervezet volt. A BBTE szenátusa 2005. július 1-jei ülésének napirendjéről ugyanis azután került le a magyar tagozatvezetés által a többnyelvű feliratozásról kidolgozott határozattervezet, hogy az egyetem rektora közölte: a dokumentum tartalma arra a történészekből és oktatókból álló bizottságra tartozik, amelyet a BBTE szimbolisztikájáról és történelméről szóló tervezet kidolgozására neveztek ki. Bocsan akkor a 2007. július elsejei dátumot jelölte meg a projekt elkészítésének időpontjaként, így valószínűleg erre hivatkozik most a Külügyminisztérium is. Hantz Péter és Kovács Lehel január 24-én tartott bécsi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a BBTE igazgatótanácsának 2005. novemberi határozata 2006. január 10-ét jelölte meg a többnyelvű feliratok elhelyezésének határidejéül. /Rostás Szabolcs: Júliustól kétnyelvűség? = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./