Az RMDSZ hajlik arra a megoldásra, hogy ne válassza szét a Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE), és gondolkodik azon, hogy a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) legyen az önálló magyar állami felsőoktatási intézmény. Emellett egy harmadik intézmény létrehozásának lehetőségét is fontolgatják, ami akár az 1998-ban tervezett Petőfi–Schiller Egyetem is lehetne. Mindezt Kötő József, az RMDSZ színeit képviselő oktatási államtitkár nyilatkozta a Szabadságnak. A politikus szerint az RMDSZ azért hajlik erre a megoldásra, mert a BBTE oktatói elsősorban a kolozsvári egyetemen tervezett önálló magyar karok és tanszékek létesítésére kérnek politikai támogatást. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen az EMTE a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldási lehetőséget. Az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek távlati célja a teljes jogú, magyar nyelvű, adófizetők pénzéből államilag támogatott felsőoktatás létrehozása. Kötő József szerint vagy az EMTE-t alakítanák önálló állami egyetemmé, vagy egy harmadik felsőoktatási intézményt hoznának létre. Az államtitkár közölte: még érvényben van az a kormányhatározat, amellyel kimondták a Petőfi–Schiller Egyetem létrehozását. Kötő elmondta: egyelőre a kisebbségi törvénytervezet a prioritás, utána pedig a felekezeti oktatást szabályozó törvénytervezetet kell megvitatni, de elképzelhető, hogy ezzel párhuzamosan a romániai magyar felsőoktatás gondjait is felvetik. /Borbély Tamás: Felmelegítik a Petőfi–Schillert? Harmadik egyetem létrehozásán is gondolkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Interjút adott a Transindex internetes portálnak Hantz Péter adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Elmondta, hogy egy állami magyar egyetemi konzorciumot hozna létre, amelynek egyik tagja a Bolyai Egyetem lenne. A BBTE magyar természettudományi, humán tudományi, valamint társadalom- és gazdaságtudományi karait a lehető legsürgősebben létre kell hozni, hangsúlyozta. A Bolyai Kezdeményező Bizottság rendelkezésére állnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Oktatási Szakbizottságának irodái, számítógépei és alkalmazottai, a működéshez szükséges összegeket pedig adományokból gyűjtik össze. A Bolyai Egyetemnek a BBTE infrastruktúra 25 százalékát, a székelyföldi campusokat és a főépület felét kell örökölnie. Ha nem történik változás, és a jelenlegi keretek közt kell tovább dolgoz­ni, akkor a BBTE magyar tagozatának jelen­tős része menthetetlenül le fog épülni, jelentette ki. Az egyetem vezetősége elérte, hogy a magyar tagozat vezetői szembeforduljanak velük, és egyes magyar vezetők végezzék el a »piszkos munka« tekintélyes részét. /(b. kovács): Valóban szét akarjuk szakítani a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

November 3-án Salat Levente, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes részvételével tartották meg a kolozsvári Protestáns Teológián a Bolyai Est harmadik rendezvényét. A Marius Tabacu médiaszakember által vezetett beszélgetésen a magyar tagozat vezetősége képviseltette magát, a román tagozatról azonban vezetőségi tisztséggel nem rendelkezők voltak Pop Ioan, Costel Sarbu, Decebal Ciurchea, a BBTE tanárai egyhangúlag elismerték, hogy a romániai magyarságnak joga van az önálló magyar egyetem létrehozására. Péntek Imre, a vitaest egyik szervezője, az egyetem pénzügyi átláthatatlanságára hívta fel a figyelmet, ami a két tagozat oktatói közötti bizalmatlanságot erősíti. Péntek János, a BBTE professzora szerint nincs akadálya arra, hogy a BBTE-n tervezett két önálló magyar kar létrejöjjön. /B.T.: Aránytalan vita a magyar felsőoktatásról. Nem képviseltette magát a BBTE román vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Aláírásgyűjtést kezdeményezett az önálló magyar egyetemért harcoló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító oktatók körében az egyetemen tervezett magyar karok létrehozásáért – jelentették be a bizottság tagjai. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre, a testület tagjai szerint a BBTE-n tanító oktatók közel kilencven százaléka egyetért a három magyar kar létrehozásával. A megkérdezettek döntő többsége szeretné, ha létrejönne a kolozsvári állami egyetemen a Természet-, Humán, valamint a Társadalom- és Gazdaságtudományi Kar. Hantz Péter szerint Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes arról biztosította őket, hogy ha összegyűjtik ezeket az aláírásokat, akkor a kérést az egyetem legfőbb döntéshozó elé terjeszti. Hantz Péter Brüsszelben az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt felvetette a kérdést, több EP-képviselő, de még az Egyesült Államok kormánya is érdeklődik az ügy iránt. A Transindex internetes portálon megjelent: Csucsuja István történész professzor azzal dicsekedett, beszélt a bukaresti diploma-honosító bizottsággal, hogy megpróbálja megakadályozni Hantz Péter és Kovács Lehel doktori diplomájának romániai honosítását. /B. T.: Aláírásgyűjtés a magyar karokért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták a pápát. Az ünnepségen az apostoli nunciuson kívül kilenc katolikus püspök vett részt, köztük Dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek, de képviseltette magát a többi történelmi magyar egyház, a görögkeleti klérus és a zsidó hitközség is. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke méltatta a kitüntetett főpap, Joseph Ratzinger teológiai munkásságának lényeges vonásait. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Díszdoktorrá avatták a pápát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Károli Gáspár díjjal tüntették ki dr. Sipos Gábor levéltárost, az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának vezetőjét, a Babes–Bolyai Tudományegyetem középkori történeti tanszékének tanárát. Az 1997-ban alapított díjat azoknak adományozza a magyar kulturális tárca, akik kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományokban, vagy kiemelkedőt alkottak a magyar líra és próza nyelvi megújítása területén. Sipos Gábor november 5-én vette át a díjat Budapesten. /Sipos Gábor Károli-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Amennyiben az önálló magyar karok létrehozására létezik egy olyan elképzelés, amelyet mindenki magáénak tart, az RMDSZ részéről biztosan támogatást nyer – nyilatkozta Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke azzal kapcsolatban, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság aláírásgyűjtésbe kezdett a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói között az önálló magyar karok létrehozása érdekében. Lakatos szerint az okoz gondot, hogy tizenöt év alatt sem sikerült összeállítani egy olyan tervezetet, melyet mindenki magáénak tartana. Nagy László, a BBTE rektor-helyettese szerint az oktatók az önálló magyar karok létrejötte mellett érvelnek, de nem tudják, melyik lenne a járható út. /Lázár Lehel: Jobb lenne a tagozati autonómia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezésében a második félévben is folytatódik a magyar nyelvű műszaki Terminológia előadás-sorozat a Kolozsvári Műegyetem Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Számítástechnika, Villamosmérnöki, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Vegyészmérnöki karán. /Magyar nyelvű szakelőadások – EMT. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) működő háttérintézményeket tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) 2004-ben jött létre. Veres Valér KMEI-igazgató szerint színvonalas felsőoktatás tudományos kutatómunka nélkül nem létezik. A Szülőföld Alap pályázati kiírása nem éppen az, amire számítottak, de jelentős mértékben lefedi céljaikat. Az egyik cél az elitképzés, ami az eltömegesedett oktatás miatt háttérbe szorult. Ezt a szakkollégiumi hálózattal szeretnék elérni. A felsőoktatásban folyó tudományos kutatásnak a támogatási rendszerét szeretnék kialakítani. Jelenleg magyarországi forrásokból a határon túli magyar tudományos kutatásra igen kevés pénz létezik. A Magyar Tudományos Akadémia újabban körülbelül 20–30 millió forintot fordíthat erre a célra, az Arany János Közalapítvány megszűnik, az Illyés Közalapítványnak a tudományos kutatásra fordítható összege 10–20 millió forintos nagyságrendű. A román államnak van pénzalapja, magyarok pályázhatnak, esetenként kaptak is pénzt a román államtól, de a magyar kutatási célok, nem képeznek kutatási prioritást Bukarestben. A Bologna-folyamat szerint a jövőben az erdélyi magyar hallgatók is tandíjmentesen tanulhatnak európai, beleértve magyarországi egyetemeken. Nemcsak a népességfogyással kell szembe nézni, hanem ezzel a helyzettel is. /Borbély Tamás: Arányos támogatásban reménykedik a KMEI. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetői a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok esetében tapasztalt hiányosságok után a Központi Egyetemi Könyvtárat is célba vették. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a könyvtárban, valamint annak kari kirendeltségein teljes mértékben hiányoznak a magyar feliratok. Az egyetemi oktatók megszerkesztettek egy beadványt, amellyel néhány napon belül az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. Levelükben az oktatók emlékeztettek, hogy Kolozsvár és Erdély lakosságának körülbelül 20 százaléka magyar nemzetiségű, ezért a magyar a feliratok teljes mértékben indokoltak lennének. Az oktatók kifogásolták azt is, hogy a központi épületben található elektronikus kijelzőtáblán nem szerepel magyar nyelvű köszöntés, emellett pedig kevés a magyar alkalmazott. Hantz szerint a kijelzőn csak akkor jelent meg rövid időre a magyar köszöntés, amikor ezt szóvá tette a könyvtár vezetőségénél, utána pedig ismét lekerült. – Valóban hiányzanak a magyar feliratok a könyvtárból, de az átszervezés során ezt a kérést is megoldjuk – jelentette ki Poráczky Rozália, a könyvtár aligazgatója. Az aligazgató cáfolta, hogy a tábláról levették volna a magyar köszöntést. Hangsúlyozta: mióta kinevezték ebbe a tisztségbe, folyamatosan nőtt a magyar alkalmazottak száma is. Jelenleg 225 beosztott körül 42 magyar nemzetiségű. Közülük 37-en könyvtárosi állást töltenek be. Rendszeresen arra törekedtek, hogy mindenhová kerüljön legalább egy magyar alkalmazott. Elérték azt, hogy minden karon, a régészet kivételével, rendelkeznek magyar alkalmazottal. A központi könyvtárban a katalógus és a kölcsönző terembe eddig nem sikerült magyar alkalmazottat találni. A könyvtár 13 terméből négyet magyar személyiségekről – Valentiny Antal, Szabó Károly, Mikó Imre, Bolyai János – neveztek el, szögezte le Poráczky Rozália. /B. T.: Többnyelvű feliratot kérnek az egyetemi könyvtárakban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Tavasz óta komoly előkészítő munka folyt Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban: a főiskolán tanító tanárok kidolgozták továbbképző programjaikat és ezeket jóváhagyás végett a kolozsvári BBT Továbbképző Központjához küldték. Ennek alapján tartották meg november 2–7. között a Fehér megyei óvónők és tanítónők képzését Nagyenyeden. Fóris Ferenczi Rita és Kovács Zoltán, a BBT tanárai, valamint László Enikő, Szilágyi Győri Ildikó és Demény Piroska, a nagyenyedi Tanítóképző Főiskola tanárai voltak az előadók. Tervezik a képzés bővítését: szórványmegyék magyar óvónőinek és tanítóinak bevonását a továbbképzésbe. /Óvónők és tanítónők továbbképzése Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

November 5-én adták át Budapesten, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában a protestáns kultúra és tudomány kiemelkedő műveléséért járó elismerést, a Károli Gáspár-díjat. Az idei kitüntettek között szerepel Sipos Gábor levéltáros, egyetemi docens is. Laudációt mondott Kósa László akadémikus. Dr. Sipos Gábor történész, levéltáros, egyetemi docens /sz. Érszodoró, 1951/ a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakát 1970–1974 között végezte. Három évig Noszolyon románul tanított történelmet. 1977-ben került levéltárosnak az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsvári Gyűjtőlevéltárába. 1998-ban a Szegedi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. Ugyanebben az esztendőben kapott docensi kinevezést a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Középkori Tanszéke történelem–könyvtár szakára. Oktatói munkájának fontos része a román egyetemen tanuló magyar diákok számára tartott magyar nyelvű órák tartása. Elsősorban művelődéstörténeti tárgyakat, könyv- és nyomdatörténetet, levéltártant, könyvtártörténetet, illetőleg magyar történelmi áttekintést ad elő, továbbá levelező tagozaton egyetemes középkort oktat. Figyelmét eleinte a középkor kötötte le, szakdolgozatát a kolozsmonostori konvent hiteleshelyi tevékenységéből írta. Doktori értekezését a református főkonzisztórium kialakulásáról írta. Szaktanulmányai mentalitástörténettel, iskolatörténettel, egyházközség-történettel, köztük az elenyészett román református eklézsiákkal, templomtörténettel is foglalkoznak. Levéltárosi pályájához híven rendszeresen jelentet meg forrásokat, értékes kéziratokat. Eddig négy önállóan vagy társszerzőkkel írt könyve, ugyancsak négy, szintén munkatársakkal együtt gondozott forráskiadványa jelent meg. A magyar mellett, románul, németül és franciául napvilágot látott szaktanulmányainak száma meghaladja a hetvenet. Tagja a kicsiny erdélyi magyar történészcsoportnak, amely fölélesztette az erdélyi református egyháztörténet-írást. Sipos Gábor az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára. /Kósa László: Sipos Gábor Károli Gáspár-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Kozma Dezső irodalomtörténész, egyetemi tanár november 6-án lett hetvenéves. Munkásságát jelzi 19 önálló kötete, 17 bevezetővel, jegyzetekkel ellátott válogatása magyar írók, költők műveiből és mintegy 300, romániai és magyarországi lapokban, folyóiratokban megjelent tanulmánya, szakcikke. Fő kutatási területe a XIX. század második felének magyar irodalma, magyar klasszikusok (Petőfi, Arany, Madách, Mikszáth, Petelei, Ady, Krúdy) utóélete Erdélyben, illetve az erdélyi századforduló irodalmi és művelődési élete. 2000-ben a Madách Irodalmi Társaság Madách Imre-díjjal tüntette ki, ugyanabban az évben lett a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, 2003-ban pedig a Magyar Professzorok Világtanácsa a Pro Universitate et Scientia kitüntetésben részesítette. Kozma Dezső a Szilágy (egykor Kolozs) megyei Középlak faluban született. A Bolyai Egyetem elvégzése után rövid kitérővel 1959 februárjától immár oktatóként folytathatta tevékenységét az egyetemen. 1970-ben védte meg a XIX. század végi Kolozsvár szellemi életéről írott doktori értekezését. Több mint négy évtizeden át oktatta a magyar irodalomtörténet különböző korszakait. Jelenleg konzulens professzorként tevékenykedik a BBE-en, ugyanakkor a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzora és dékánja. A Szabadságban 1991-től 1994-ig heti rendszerességgel látott napvilágot Régi kolozsvári arcok című portrésorozata. /(-eth): Kozma Dezső, a „jeles hetvenes”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

A Babes-Bolyai Egyetem vezetősége ellenzi a magyar vonal önállósulási törekvését. A kari tanácsba a magyar oktatók javasolják vezetőiket és képviselőiket, de a kari tanácsnak meg kell erősítenie őket tisztségükben. Ezekben a vezető testületekben többségben vannak a románok, volt rá példa, hogy a javasolt magyar vezetőt leszavazták. A Bolyai-estre éppen azok nem jöttek el, akik a multikulturalitást, a kultúrák közti párbeszédet hirdetik. Megjelent Salat Levente rektor-helyettes a Bolyai-esten, de nem volt hajlandó megszólalni. A felmérések szerint egyre csökken a Bolyait elutasítók száma a lakosság körében. Sajnálatos, hogy több olyan magyar tagja van a szenátusnak, aki nem támogatja az önálló magyar egyetem kezdeményezését. Az egyetem szerkezete nagyon széteső a magyarok számára. A legtöbb románok által vezetett tanszéken dolgozik, románok között. Honnan tudja egy román nemzetiségű tanszékvezető, milyen például egy előadás, ha még annak a nyelvét sem ismeri? Péntek Imre, a Bolyai-est főszervezője leszögezte: nem vagyunk hajlandóak az RMDSZ tanácsára átmenni mindenestül a Sapientiára, nem akarunk lemondani a minket illető infrastruktúráról. Folyik az állásfoglalást hitelesítő aláírásgyűjtés, amelyik karon volt gyűjtés, ott szinte mindenki aláírta már. Ugyanez megtörtént már másfél évvel ezelőtt, akkor a tanárok 86 százaléka írta alá, a vezetőség azonban semmibe vette ezt, s a „multikulturalitás” mellett tört lándzsát. Most valószínűleg kevesebb aláírás fog össze gyűlni, mert a tanárok egy része fél, másik része pedig belefásult már az egészbe. /Bagoly Zsolt: Beszélgetés Péntek Imrével, a román Bolyai-est főszervezőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 15./

November 18-án kétnapos fórum kezdődött Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendezésében „A Magyar Tudomány Napja Erdélyben” elnevezéssel. A Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének védnökségét élvező, negyedik alkalommal megtartott rendezvény központi témájául az erdélyi magyar tudománytörténet szolgál. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta, beindult az erdélyi magyar tudományos örökség felmérése. Hamarosan monográfiát jelentetnek meg az EME múltjáról. Régóta küzdenek elkobzott értékeik visszaszerzése érdekében. Mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetemhez és az RMDSZ-hez eljuttatott kéréseikre eddig nem kaptak választ, gyűjteményeik hozzáférhetőségéért újabb lépéseket terveznek. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg közönségével. Az erdélyi tudományosság az egyetemes magyar tudomány része. Kiss Elemér, az MTA külső tagja, a Bolyai-kutatás múltjáról és jelenéről értekezett. Kiemelte Benkő Samu munkásságát, aki jeleskedett Bolyai János kéziratainak feldolgozásában. Péntek János, az MTA külső tagja, az EME és a kolozsvári nyelvészeti iskola kialakulásáról beszélt. Kolumbán József, az MTA külső tagja, a kolozsvári matematikai iskola kialakulásáról szólt. Arany János érmet kapott Antal Árpád irodalomtörténész és Jakó Zsigmond történész. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként Hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapot nyújtottak át a következőknek: Benkő Samu, Berényi Dénes, Feszt György, Meskó Attila (MTA-tag), Monok István (Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója), Kiss András, Kerekes Jenő, Fekete Károly. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Mitruly Miklós krasznai származású nyugalmazott egyetemi oktató folklorisztika tárgyú szakírói munkásságát a Babes–Bolyai Tudományegyetem tudományos kiadványában, a Studia Universitatis-ban kezdte, 1962-ben. Tanulmányaiban főleg a román–magyar folklórkapcsolatokkal, a magyar népköltészet területi vonatkozásaival és a szerelmi tematika népi lírában való megjelenésével foglalkozik. Korábbi kötetéhez, az 1999-es kiadású Szóból ért az ember című népi elbeszélés- és mesegyűjteményéhez hasonló a mostani gyűjtemény is. Címe: Mitruly Miklós: Megsúgta a kisujjam. Krasznai szólások és közmondások, kurjantások, találós kérdések /Székelykapu Kiadó, Székelyudvarhely, 2005/, ebben a Krasznán 1950–1999 között használatos ún. rövid műfajokat tette közzé. Ez a gyűjtés anyagot szolgáltat egy történeti-nyelvészeti összehasonlításhoz is. /Roman Márta: Krasznai népköltészet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében létrejött a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, amely a magyar tagozat támogatását vállalja magára. A Bolyai Társaság szintén betölt ilyen háttérintézményi és szolgáltató-egyesületi szerepet. Az egyetemi oktatóknak a különböző szakmai és szociális problémáiban, illetve különböző egyetemi rendezvényeknek a megszervezésében segítenek, vagy közvetlen pályázatok útján, vagy oktatók és tanszékek pályázatainak a közvetítésével. A múlt héten adtak le ilyen célra a Szülőföld Alaphoz egy majdnem százoldalas pályázati anyagot. /Ö. I. B.: Van esély a magyar tagozat önállósodására. Interjú dr. Veress Károllyal, a Bolyai Társaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

1944 szeptemberében az egyetem rektori tanácsa úgy döntött, hogy az intézményt nem menekíti el a városból. 1945. december 11-én, központi rendelettel, a kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Egyetemet Bolyairól nevezték el. A 60. évforduló kapcsán Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben november 19-én a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum társrendezvényeként, Bolyai Egyetem Emlékkonferenciát tartottak. Veress Károly, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: rendezvényük célja nem a múltba fordulás, hanem a jövőépítés. Utána neves egyetemi tanárok és kutatók részéről tíz előadás hangzott el. Gaál György az erdélyi egyetem megteremtésére kifejtett törekvéseket vette számba János Zsigmond fejedelemtől, Báthory István, Báthory Gábor és Mária Terézia korát érintve, Ferenc József idejéig, amikor 1872. november 10-én megnyílhatott a Magyar Királyi Tudományegyetem. Egyed Ákos gróf Mikó Imrének az egyetemalapításban betöltött szerepéről beszélt. Csetri Elek „A Bolyai Egyetem a politika sodrásában (1945–2005)” című előadásában végigkövette azokat a történelmi és politikai eseményeket, amelyek az egyetem sorsát alakították. Gábos Zoltán a Bolyai Egyetemen folyt fizikusképzést elevenítette fel. Kerekes Jenő a BTE-n tapasztalt jogász és közgazdászképzési nehézségekről szólt, ezen a területen a magyar nyelvű képzés évtizedekre szünetelt, csak 2000-ben indulhatott be újra. Molnár Jenő felelevenítette a sokoldalú, a tudós és tudománynépszerűsítő Tulogdi János professzor alakját. Balázs Sándor ismertette a tudományos munka mérlegeként 1955-ben készült, huszonnyolc tanulmányból álló gyűjteményt /A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945-1955/. Péntek János „A Bolyai Egyetem hatása és példája az anyanyelvű képzésben” című előadásában hangsúlyozta, hogy a trianoni diktátum a magyar nyelvben is törést, területi és funkcionális regressziót okozott. Horváth Andor filozófiai szempontból vizsgálta meg a modern tudományosság megteremtésének feltételeit, a tudós és a hatalom viszonyát. /Ördög I. Béla: Bolyai Egyetem Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Rokonszenvtüntetést szervez november 24-én Budapesten, az Egyetem téren a Fidesz ifjúsági szervezete több civil egyesülettel közösen, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a Bolyai Egyetemért küzdő erdélyi fiatalokkal. A tüntetés megszervezésében a Fidelitashoz csatlakozott a Rákóczi Szövetség. Az önálló állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozásához vezető első lépés a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai szerint a BBTE-n tervezett önálló karok létesítése lenne. Az egyetemen oktatók több mint 80 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Hantz Péter közölte: Salat Levente rektor-helyettes csak bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testülete elé terjeszti a kérést, Nagy László rektor-helyettes „kerek-perec kijelentette, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával, és nem is hajlandó képviselni az ügyet, ezért a jelenlegi szerkezet megőrzését támogatta aláírásával”, Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnöke pedig „úton-útfélen a magyar karok ellen érvel”. /Borbély Tamás: Budapesti tüntetés a Bolyai Egyetemért. A jövő héten kérik a BBTE szenátusától a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

1905-ben fejeződött be a magyar kormány által kezdeményezett telepítés Marosludason és környékén. Száznegyvenegy család költözött elsősorban Maros-Torda vármegyéből és Bukovinából ifj. gróf Andrássy Gyula és Eczken Sándor birtokaira, ahol négy telepet alapítottak: Belső-telepet Marosludas régi részén, és az Andrássy-, Eczken- és Mező–Albis-telepeket. A száz éve létrejött telepítésre emlékezett a közösség november 22-én, vasárnap az Andrássy-telepi kultúrotthonban a marosludasi református és római katolikus egyházközségek, a Petrőczi Kata Szidónia Közművelődési Egyesület és a helyi tanács szervezésében. Szekeres Adél tanárnő és dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a telepítés körülményeiről tartottak előadást. A centenárium ünnepére elkészült egy hetvenöt perces dokumentumfilm is. Bemutatták Fazekas István a bukovinai székely mesélők nyelvezetét idéző Hetedíziglen című könyvét. /Mészely Réka: A marosludasi betelepítés száz éve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Hatvan évvel ezelőtt alakult meg a Bolyai Tudományegyetem. Az egyetem csak tizenöt évig maradhatott fenn, a kommunista önkényuralom vetett véget életének. A Bolyai Bizottság emlékülést tartott. 1989 után a magyar értelmiség egy emberként tett hitet az egyetem újraindítása mellett. Az akkori összhangot megbontotta a kilencvenes évek derekán indult sajtókampány a Bolyai Egyetem lejáratására, s egyben az önálló magyar egyetem ügyének megtorpedózására. A főérv a Bolyai kommunista múltja, az ott folyó munka alacsony színvonala volt. A kampánynak különös súlyt szándékoztak adni azzal, hogy a cikkírók a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói képviselőinek nyilvánították magukat. Amikor kiderült, hogy nevezettek messze elenyésző kisebbséget alkotnak, a sajtóhadjárat ugyan félbeszakadt, de gyökeret vert az a téveszme, miszerint az egyetem ügyében az ott oktató magyar tanárok hivatottak dönteni. Az egyéni érdekek ügyes kijátszása révén mindig akadnak olyanok, akik sajátjaik ellen hadrendbe állíthatók. Mindez jól illeszthető volt a később multikulturalitás néven elhíresült diverzióhoz. Ez valószínűsíti: a kezdeményezőknek, sugalmazóknak is közük lehetett egymáshoz. A Babes–Bolyai vezetősége által meghirdetett multikulturalitás mintapéldája a félrevezetésnek! A sebtében megalakított „német vonal” (amely a mai napig halódik), a sebtében kinevezett német prorektor azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy itt valami mintaszerű európai modell van születőben. /Németh Júlia: Évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005 az első kettős, összevont kötet. A több mint 800 oldalas évkönyv az ötödik a sorozatban. Két év gazdasági és társadalmi jelenségeit tárgyalja. A könyv 5 nagy fejezetre tagolódik. Az első fejezet címe: A demokrácia útján. A tanulmányok olyan kérdéseket tárgyalnak, mint például a kisebbségi törvény tervezete. Az Operatív Tanács működése (1993–2005). A második része a könyvnek adatokat és folyamatokat vizsgál. Ebben a fejezetben szerepel Benedek József A régiókutatás és a régióalkotás dilemmái című tanulmánya. Szabó László az állam és az egyházak közötti viszonyról ír. A harmadik fejezetben a Nyelvünkben élünk gyűjtőcím a felsőoktatás kérdéseit tárgyalja. Salat Levente Dokumentumok a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának történetéből, valamint Péntek János és Máthé Dénes Egyetemi oktatásunk jövőjéről című tanulmánya. A negyedik fejezet az Esetek és kérdések címet viseli, az ötödik pedig: Kronológiák, dokumentumok. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 29./

Salat Levente politológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorának adott nyilatkozatában sötét jövő jósolt a romániai magyar közösségnek. Salat úgy látja, az erdélyi magyarság az elmúlt 15 évben nem bízott eléggé a saját erejében, emiatt valószínű, hogy nem fogadják el a kisebbségi törvényt, ha pedig el is fogadják, akkor az alkalmazhatatlan lesz. Salat Levente szerint rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát egyrészt a román állammal, másfelől a magyar állammal. Mindkét országnak érdeke a romániai magyarság kivándorlása Magyarországra. Annak a közösségnek, amelynek a társadalmi szerkezete nagymértékben az idős generációk felé tolódik el, annak nincs politikai jövője, ezért etnográfiai színfolttá redukálódhat néhány évtizeden belül. – Megdöbbenéssel értesült az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége a rektor-helyettes nemzetpolitikai megállapításairól – olvasható közleményükben. Kovács Péter társelnök és Borboly Csaba elnök szerint megalapozatlan az a megállapítás, hogy az erdélyi magyarság nem volt elég körültekintő, nem bízott eléggé saját erejében. – Szerintük az utóbbi 15 évben elért eredmények cáfolatát adják ezen sommás megállapításnak. A gyarapodó iskolahálózat, a gazdagodó civil világ, a magyarlakta vidékek javuló gazdasági helyzete, a közösségi javak visszaadása, a csökkenő mértékű kivándorlás mind azt bizonyítják, van jövője a magyar nemzeti közösségnek. A rektor-helyettes megnyilatkozása közvetve kivándorlásra ösztönzi az erdélyi magyar fiatalokat. Salat Leventének a szülőföldön való maradás lehetőségeinek megteremtése tartozik feladatkörébe. Ellentmondás van megnyilatkozása és az intézményvezetői pozíciója között. /Vita az erdélyi magyarság sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Magyar karok létrehozását kérte a BBTE szenátusától Egyed Emese, Kása Zoltán és Sárkány-Kiss Endre. A javaslat szerint az egyetem magyar oktatói versenyvizsga nélkül kerülnének át az új struktúrába, amelyet a tervek szerint a Természet-, Humán-, Társadalomtudományi Kar alkot majd. A már létező, és önálló magyar karként működő Református és Római Katolikus Vallástanárképző Kar a módosítás után is változatlanul működne tovább. A Közgazdaságtudományi, Jogi, Testnevelési és Pszichológia Karon működő magyar tanszékek pedig nem tömörülnének az új szerkezetbe, ezek a jelenlegi, szakonkénti és nem nyelvi kritériumok alapján elkülönített karokban működnének tovább. A Természettudományi Kar a matematika, informatika, fizika, kémia, valamint biológia és geológia tanszékeket tömörítené. A Humántudományi Kar pedig a történelem, filozófia és logika, nyelvészet, magyar irodalom, etnográfia és antropológia, újságírói, színház és televízió, valamint tanárképzési tanszéket tartalmazná. A harmadik, legkisebbnek tervezett Társadalomtudományi Karon a szociológia és szociális munkás, politikatudományi és közigazgatási, illetve földrajz tanszékek működnének. A magyar karok létrehozása után az egyetem laboratóriumait továbbra is közösen használná a román és a magyar tagozat. A kérés előterjesztői statisztikát is csatoltak a dokumentum mellé, amelyből kiderül, hogy a BBTE magyar oktatóinak a 83 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Az adatok a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által végzett aláírásgyűjtéséből származnak /179 magyar oktató közül 149 támogatja az új struktúrák létesítését, 28-an tartózkodtak, és mindössze 2-en ellenezték a tervet/. Kovács Lehel, a BKB alelnöke, az egyetem oktatója elmondta: az oktatók kérvényükben január 30-át állapították meg határidőként, mivel azt szeretnék, hogy az egyetem legfontosabb döntéshozó testülete eddig vitassa meg a kérést. /Borbély Tamás: A magyar karok létrehozását kérik a BBTE szenátusától. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Heves reakciót váltottak ki Erdélyben Salat Leventének, a BBTE rektor-helyettesének a Kossuth Rádióban a minap elhangzott kijelentései, amelyekben meglehetősen pesszimistán vázolja fel az erdélyi magyarság jövőjét. Eszerint az erdélyi magyarság dimenzióiban elveszíti a politikailag releváns közösség szerepét, és néhány évtizeden belül etnográfiai színfolttá redukálódhat. Salat Levente kijelentette, hogy a reakciót nem a Kossuth Rádióban elhangzott interjú állításai fakasztották, hanem a szerinte félresikerült írásos összefoglaló, amely a rádió honlapján jelent meg. Salat leszögezte, nem igaz, hogy kivándorlásra bujtatja az erdélyi magyarságot. Az általa jelzett tendencia „talán még nem visszafordíthatatlan realitás”. Salat kritikája elsősorban az erdélyi magyar elitet célozta meg, amely, „elenyésző kivételtől eltekintve, a román féllel történő kapcsolatba való invesztálást módszeresen fölöslegesnek tartotta az elmúlt 15 év során. Közösségi érdekeink érvényesítésében a nemzetközi nyomásgyakorlásban, a hatalmi pozícióban bíztunk inkább, és nem törekedtünk elég módszeresen arra, hogy azokat a román partnereink saját érdekükként fogják fel. Amikor pedig a kicsikart törvények alkalmazhatatlanságának, elszabotálásának a tényeivel szembesülünk, értetlenül állunk beállítottságunk, bár nehezen elfogadható, mégis logikus következményei előtt.” Mindez a kisebbségi törvényre is alkalmazható. /Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

November 30-án nyújtották át a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusának azt a hivatalos okmányt, amelyben a magyar tanszékeken tanító tanárok három magyar fakultás létesítését kérik, jelentette be Hantz Péter november 29-én Kolozsváron, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely estjén, ahol a meghívottak az erdélyi magyar egyetem sorsáról vitáztak. A 179 megkérdezett magyar egyetemi tanár közül 149-en szavaztak igennel, ketten nemmel és 28-an tartózkodtak, ez azt jelenti, hogy a tanárok 83 százaléka van a magyar egyetem létrehozatala mellett. Kovács Lehel és Hantz Péter egyetemi oktatók, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai azt is elmondták, hogy a másik fél részéről –akik nem tartják szükségesnek az önálló magyar egyetemet – nem képviseltették magukat egyetlen nyilvános megbeszélésen sem. Dr. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint az önkormányzat, az egyházak és a civil szféra összefogásával sokkal többet lehetne elérni ezen a téren. /(szép): Vitaest az erdélyi magyar tudományegyetem sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

– A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az önálló magyar karok múlt heti kérvényezése olyan helyzetet teremetett, amelyben az egyetem vezetésének el kell ismernie, nem folytathatja sem a multikulturalitás előnyeivel és korszerűségével kapcsolatos egyoldalú, a magyar oktatók véleményét ignoráló diskurzusát – jelentette ki Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a Transindex hírportálnak adott interjújában. Salat közölte: Nicolae Bocsan rektor bejelentette: az egyetemvezetés nyitott, hogy keretet biztosítson a Babes–Bolyai Tudományegyetem projektjének újratárgyalására. Ugyanakkor ez aligha hozhat látványos elmozdulást. Salat nem tartja lehetetlennek, hogy merész ötletek is napirendre kerüljenek, amelyek túlmenjenek a Bolyai Kezdeményező Bizottság kezdeményezte aláírásgyűjtésre vonatkozó elképzeléseken is. /B. T.: Nyitott az újratárgyalásra a BBTE? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem megkérdezett magyar nemzetiségű tanárainak 83 százaléka támogatja a három magyar kar létrehozását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a felsőoktatási intézmény mintegy 230 tanárából 179-et kérdezett meg, közülük 149-en úgy gondolták, változtatni kell az egyetem jelenlegi struktúráján, a magyar karokra szükség van – hangzott el bizottság december 7-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Nemleges választ mindössze ketten adtak a kérdésre, az egyik Nagy László rektor-helyettes volt. A másik ellenszavazóról csak annyit lehet tudni, hogy a fizika kar egyik idősebb tanára. Salat Levente rektor-helyettes tartózkodott, az Akadémiai Tanács alelnökét, Szamosközi Istvánt pedig nem kérdezték meg, mivel az általa vezetett pszichológia karon nincs elegendő magyar oktató ahhoz, hogy önállóan működhessen. A bizottság kéri, hogy az egyetem szenátusa legkésőbb 2006. január 30-ig elemezze arra vonatkozó követelésüket, hogy a következő tanévben hozzák létre a három magyar kart. A BKB természettudomány, humán, illetve társadalomtudomány kar létesítését kéri, amelyeken 16 tanszék működne. Amennyiben az egyetem szenátusa elutasítja a kérést, a kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhatnak ez ügyben. Péntek Imre egyetemi lektor elmondta: az önálló Bolyai egyetem létrehozása ügyében nemzetközi szervekhez fordultak. Legújabb nyílt levelüket aláírja majd Michael Atiyah, az Edinburghi Egyetem matematikusa is. Lovász László Wolf-díjas matematikus, illetve a kémiai Nobel-díjas Oláh György (George Olah) is ellátja kézjegyével a dokumentumot. November 24-én Budapesten mintegy százan vonultak fel az erdélyi magyar egyetemért. A FIDELITAS Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség illetve a Márton Áron Szakkollégium által szervezett megmozdulás alkalmával petíciót nyújtottak be Románia budapesti nagykövetségéhez. Kovács Lehel egyetemi lektor a november 25-i, nagyváradi konferenciára tért ki, amelyen minden olyan erdélyi felsőoktatási intézmény képviselte magát, ahol magyar oktatás is zajlik. A Bolyai Egyetem megalakulásának 60., a Partiumi Egyetem létrejöttének 15. évfordulója alkalmából szervezett konferencián elhangzott: követendő példának számít a marosvásárhelyi Színművészeti, illetve Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, melyeknek autonóm statútuma van, ami igazgatási és finanszírozási függetlenséget jelent. /Antal Joós Erika: Többségi igen a magyar karokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

A román nyelvnek anyanyelvi szinten való tanítása miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul több egyetemi oktató és politikus – jelentették be a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatóján. Szász Csaba egyetemi oktató szerint azért tesznek panaszt a bukaresti bizottságnál, mert szerintük azáltal, hogy a diákoknak a román nyelv és irodalom tantárgy esetében tudásukat az érettségi és képességvizsgán azonos pontrendszer alapján mérik fel, a magyar diákokat az egyetemi felvételin – ahol e jegyek egy része számít – diszkrimináció éri. A romániai magyar diákok amiatt is hátrányba kerülnek, hogy az általános iskola felső tagozatán egységes tanterv alapján oktatják a román nyelvet, nem tesznek különbséget román és nem román anyanyelvű gyerekek között. Ezért a kisebbségi diákoknak nehezebbé válik az állam nyelvének elsajátítása, ami miatt később hátrányba kerülnek. A panaszlevelet eddig Hantz Péter, Kovács Lehel, Péntek János, Szilágyi N. Sándor, Vekov Károly, Szász Csaba, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói írták alá. Kézjegyével látta el a panaszt Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus- szövetség elnöke, Sógor Csaba, RMDSZ szenátor és Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes is. /B. T.: Diszkriminálásra panaszkodnak a román nyelv tanítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dr. Jakab Attila indulatosan elutasította a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége, Borboly Csaba elnök és Kovács Péter társelnök által november 29-én kiadott közleményt, melyben elítélték Salat Leventének a Kossuth Rádióban elhangzott kijelentését. Jakab szerint ez az elítélés zsigeri értelmiségellenesség, továbbá a BBTE-t összetévesztik az egykori kommunista pártfőiskolával. Valóság ugyanis a fiatalság elvándorlása, az elöregedés, a romániai magyarság demográfiai és szellemi térvesztése. A MIÉRT elsődleges célja lenne azoknak a társadalmi, gazdasági viszonyoknak a javítása és megváltoztatása, amelyek Hargita megyében uralkodnak, ahol magyar semmizi ki a magyart. /Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./