Az erdélyi magyar–magyar párbeszédnek szánt fórum ismételt biztosítását tartja az idei tábor legfontosabb célkitűzésének Németh Zsolt képviselő, a Tusványost életre keltő Pro Minoritate Alapítvány alapító tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Az első, 1990-ben rendezett tábor már a marosvásárhelyi fekete március árnyékában zajlott. Tusványosnak nemcsak eszméket fogalmaz meg, hanem az a szívósság is jellemzi. Németh Zsolt kifejtette, Koszovó esete az elmúlt másfél évtized egyik szemléletes történelmi leckéje, az ottani tragédiák hosszú távon meghatározhatják a térségbeli népek együttélését. Először a történelemben a kollektív kisebbségi jogok és területi autonómia biztosítása lesz a nemzetközi közösség által kikényszerített megoldás, ami hasznos precedensnek számíthat kisebbségügyi kérdésekben. A határon túli magyarságon belül az utóbbi években valami megbomlott. Meggyengült, helyenként megszűnt a politikai egység, a politikai élet meghatározó szervezetei eltávolodtak a kisebbségi magyar választóktól, akik a Kárpátalján és Vajdaságban egyenesen másra adták a voksukat. Ezért fórumot kell biztosítani a párbeszédhez. /Csinta Samu: Tusványos értékei: eszmék és szívósság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Temesváron és Kolozsváron ezen a héten zajlanak az utolsó tanfolyamok, de a tizenötödik Bolyai Nyári Akadémiát szervezők és résztvevők egyaránt máris sikeresnek tartják. Lászlófy Pál, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél (RMPSZ) elnöke elmondta: összesen 835 hallgatója volt az idei továbbképzőnek, 752 hazai és 83 külföldi pedagógus vett részt a tanfolyamokon. A külföldiek közül 46-an Felvidékről, 37-en pedig a Vajdaságból érkeztek. A vízumkényszer miatt Kárpátaljáról idén sem tudott senki jönni a Bolyai Nyári Akadémiára. A 120 előadó tanár 45 százaléka volt hazai, a többiek Magyarországról érkeztek. Lászlófy Pál külön kiemelte a néptánc- és énektanulást célzó tanfolyam sikerét. Az utolsó pillanatban érkezett meg a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságától az a 194 ezer lej érétkű támogatás, amely biztosította a továbbképző megszervezését. Abból a 20 400 lejből, amelyet a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától kaptak, 85 személy szállásköltségeit tudták fedezni. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Brutálisan megvertek egy fiatal szegedi orvost a vajdasági Zentán, ahol az áldozat egy könnyűzenei koncerten vett részt. Elmondása szerint azért bántalmazták a bácskai városban, mert magyarul beszélt. Az eset azért megdöbbentő, mert ezen a településen a lakosság 90 százaléka magyar, ám a történtek azt jelzik, hogy már itt is rettegnie kell a kisebbségben élő szerbek erőszakosságától annak, aki magyarul beszél. A minden bizonnyal szerb nemzetiségű elkövetők az állkapcsát törték el a fiatal szakorvosnak. /Brutális magyarverés a vajdasági Zentán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

Több mint 281 millió forint támogatást kapnak a Kárpát-medencei magyar pályázók oktatási célokra a Szülőföld Alap forrásaiból. A támogatásból romániai, szlovákiai, szerbiai, ukrajnai, horvátországi, szlovéniai, ausztriai és magyarországi pályázók részesülnek. A Szülőföld Alap több mint 18 millió forinttal támogatja például a Babes–Bolyai Tudományegyetem háttérintézményének, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet pályázatát, amelynek célja az elitképzést biztosító szakkollégiumi hálózatok bővítése, a tanár-diák együttműködési formák hatékony megszervezése. Az intézet egyben célul tűzte ki a magiszteri képzésben résztvevők támogatását, a vendégtanár-program keretében pedig a magyar nyelvű oktatási kínálatot kívánja bővíteni. A révkomáromi Selye János Egyetem lehetőséget biztosít az anyanyelvi felsőfokú oktatásra Szlovákiában. A Szülőföld Alap 16,3 millió forinttal támogatja az egyetemer. Az Újvidéki Tudományegyetem keretén belül működő Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar nagyszabású célt tűzött maga elé: a vajdasági magyar pedagógusképzés színvonalának megerősítését oly mértékben, hogy az intézmény eleget tegyen az akkreditáció megszerzéséhez szükséges feltételeknek. Ennek érdekében az intézmény felújítási, bővítési munkálatokba kezd a közeljövőben, ezt a célt a Szülőföld Alap 21 millió forinttal támogatja. A Kárpátaljai Magyar Oktatásért Jótékonysági Alapítvány évek óta küzd azért, hogy anyagi hátteret teremtsen a kárpátaljai magyar felsőoktatás fejlesztésére. Az alapítvány a régió magyarságát a felsőfokú diploma megszerzésére ösztönzi, és egyben szerepet vállal a magasan kvalifikált szakemberek kiképzésében. A Szülőföld Alap a programot 15 millió forinttal támogatja. /Támogatás a határon túli magyarok oktatására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Anyanyelvi Tábort Győrött; a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, valamint a Rákóczi Szövetség közös rendezvényére négy szomszédos országból, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről érkeztek határon túli magyar fiatalok Győrbe. /Nemzetközi Anyanyelvi Tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

„A magyar–magyar kapcsolatok szempontjából új felelőssége van Magyarországnak és a magyar kormánynak” – mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter augusztus 3-án Jászberényben egy konferencián. Kiemelte: az új külkapcsolati stratégiát az jellemzi, hogy a mai nyitott világban a határon átnyúló kapcsolatok már nem a diplomácia privilégiumát jelentik, hiszen önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, egyetemek, kutatóműhelyek, illetve családi-baráti kapcsolataikkal az emberek építik. A határon túli magyarság érdekében kialakított nemzetpolitikai szempontokról szóló előadásában elmondta: a határon túl élő magyarok mintegy 90 százaléka már európai uniós polgár, ugyanakkor a Vajdaságban és Kárpátalján élők nehezebb helyzetben vannak, ezért indokolt lenne, hogy az itt élő magyarság népességarányosan nagyobb mértékben részesüljön a támogatásokból. Továbbra is megmarad a határon túli magyarság felé a támogatási politika létjogosultsága, és komoly pénzügyi forrásai lesznek a határon átnyúló együttműködéseknek is, amiből hidat, utakat lehet építeni és közös vállalkozásokat fejleszteni. A konferencián előadás hangzott el többek között a nemzeti kisebbségek nemzetközi parlamenti szervezetekben való védelméről, a veszélyeztetett kisebbségekről. A rendezvényen az erdélyi Nyárád mente kistérség képviselői is részt vettek. A Jászság fővárosában hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első „magyar-magyar konferenciát”, amellyel szeretnék kiegészíteni az évente megrendezendő Csángó Fesztivál folklór- és tudományos programjait. A konferencia célja Magyarország és a jászsági kistérség külföldi megismertetése és kapcsolatok kezdeményezése határon túli magyar területekkel. /Magyar–magyar találkozó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

A magyarországi Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) és a romániai magyar könyvtárosok iskolai könyvtáros tagozata közös szervezésében tartottak szakmai találkozót Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Főgimnáziumban, több mint ötven hazai, magyarországi, felvidéki és vajdasági iskolakönyvtáros részvételével. Ez az első olyan rendezvény, amelyen több ország magyar iskolakönyvtárosai vettek részt. Kiss László könyvtáros évek óta szervezi az olvasócsalogató programokat, időnként tapasztalatcserére összehívja a háromszéki és ritkábban az erdélyi kollégáit. /Fekete Réka: Nem mindegy, ki az iskola könyvtárosa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Ünnepi hangulat volt augusztus 19-én, vasárnap délelőtt Kolozsvár főterén: a táncosok lelkesedéssel ropták. Nemcsak Kolozsvár, hanem a Kalotaszeg vidéke is néptáncosoktól volt színes és mozgalmas: a magát a Kárpát-medence legrangosabb kisebbségi rendezvényévé kinövő IX. Szent István-napi Néptáncfesztivál több tucatnyi résztvevője járta be a kalotaszegi falvakat, városokat, hogy táncukkal tisztelegjenek az első magyar szent király emléke előtt. Az erdélyi magyar együttesek között voltak olaszok, lettek, horvátok, szorbok, különféle többségi és kisebbségi népcsoportok. A programokon szívesen vett részt a helyi lakosság is. Az augusztus 17-én, pénteken délelőtt Kolozsváron zajlott „kedvcsináló” műsort követően délután Bánffyhunyadon és Zsobokon folytatódott a IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A menet a bánffyhunyadi Barcsay kertbe vonult, ahol a szabadtéri színpadon kezdetét is vette a műsor. Jelen volt a néptánctalálkozó megálmodója, Pillich László is. A közel háromórás műsort a Vajdaságból, Végvárról érkezett Csűrdöngölő együttes táncosai nyitották meg. Sebesi Karen Attila röviden bemutatta a néptáncegyütteseket. A horvátországi MKE Pélmonostor Néptáncegyüttes célja a drávaszögi népszokások és hagyományok ápolása. Többek között a szlovákiai Nádas Néptáncegyüttes, a Csíkcsekefalváról érkezett Bojzás Néptáncegyüttes is fellépett. Augusztus 19-én, vasárnap Kolozsváron a népviseletbe öltözött fiatalok nótázva-muzsikálva haladtak keresztül a belvároson. A menetet a csíkkozmási tánccsoport vezette. A horvátországi Pélmonostor Néptáncegyüttes tagjai hordócskát is vittek magukkal, abból kínálgatták borral az egyre gyűlő közönség tagjait. A táncos felvonulást követően az együttesek bevonultak a Szent Mihály-templomba, ahol részt vettek a délelőtti misén. Kovács Sándor főesperes szeretettel köszöntötte a IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevőit. A főesperes kifejtette: a magyar nép története nem szűkölködik nagy emberekben, Szent István azonban kiemelkedik közülük. Délután a Diákművelődési Házban gálaműsorral, majd hajnalig tartó mulatsággal ünnepeltek. /D. I., S. B. Á. : Nemzetközi együttünneplés Szent István szellemiségében. Egész hétvégén tartott a mulatság Kolozsváron és környékén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A falu huszonnégy Ilonáját köszöntötték Mákófalván augusztus 18-án, fellépett a Szent István-napi néptánctalálkozó négy csoportja, köztük a szlovákiai Nádas, a pélmonostori (Horvátország) és a vajdasági Maroknyi néptánccsoport. /(N. -H. D.): Ilona nap Mákóban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Sólyom László államfőnek és a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a meghívására erdélyi nagycsaládosok látogattak Magyarországra. A Szabó Endre orvos által vezetett, – idén fennállásának huszadik évét ünneplő civil szervezet képviselői – már tavaly is a köztársasági elnök mellett mentek a körmeneten. Ebben az évben – a legnagyobb magyarhoni civil szervezetként számon tartott NOE vezetői – úgy gondolták, hogy a környező országokba szakadt, magyar nagycsaládosok képviselőinek is helye van a Bazilikában tartott szentmisén, majd az azt követő szertartáson. Ezért Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyországból is hívtak ebben az évben vendégeket. Az erdélyi nagycsaládosokat Csíki Sándor, nyárádszeredai négygyermekes apa, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, valamint Dánél Sándor, hétgyermekes csíkszeredai apa, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének alelnöke képviselhették feleségeikkel és egy-egy gyermekükkel. A nagy eső miatt a körmenet elmaradt. A szentmise végeztével Sólyom László sajnálatát fejezte ki az elmaradt körmenet miatt, majd személyesen üdvözölte a nagycsaládosokat, akiknek megköszönte azt, hogy hívására eljöttek, és vállalva az anyagi költségeket megjelentek ezen a találkozón. /Erdélyi nagycsaládosok Sólyomnál. = Erdély. ma, aug. 21./

Megdöbbenést és felháborodást váltott ki a határon túli magyarok körében Kóka János SZDSZ-elnök nyilatkozata, miszerint nem tekinti időszerűnek az autonómiatörekvéseket. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megütközött Kóka János SZDSZ-elnök augusztus 20-i ünnepi beszédén, elutasította a liberális pártelnöknek a bukaresti Új Magyar Szónak és az Erdélyi Riportnak adott interjújában elhangzott gondolatait is. „Először az lepett meg, hogy Kóka János a fiataljainkat a csonka Magyarországra hívja, amikor inkább gyermekeink szülőföldjükön való maradásának ösztönzését vártam volna az SZDSZ-től. A pártelnöknek az autonómiáról tett kijelentései annyira körmönfontak és a kozmopolita liberalizmus kereteibe illők, hogy visszautasítom, és arra kérem Kóka Jánost, hogy ne szóljon bele a magyar nemzet belügyeibe” – mondta Tőkés László. Hozzátette: még a legszélsőségesebb román nacionalisták hasonló megnyilvánulásait is elutasítják, így végképp nem fogadhatják el az ilyen nyilatkozatokat nemzettársaiktól. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint „nyilván van olyan olvasata is Kóka János kijelentésének, amely az autonómiát ellenzők malmára hajtja a vizet”. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a magyarországi pártok vezetőinek kell eldönteniük, mi a jó a határon túliaknak. „Ebben a kérdésben a szerbiai politikai erőkkel nekünk kell dűlőre jutnunk. ” /Kristály Lehel: Kóka nem akar autonómiát. = Magyar Hírlap, aug. 23./

Augusztus közepén több mint egy hetet töltött Erdélyben Krizsán Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládosok Szövetségének elnöke. Első állomáshelye Nyárádszereda volt, ahol az Erdélyi Családegyesületek Szövetsége által szervezett sportvetélkedőn vett részt. Ezt követően Marosvásárhelyen, Üvegcsűrön és Csíkszeredában az ottani családszervezetek elnökeivel találkozott. A vajdasági Adán lakó Krizsán Vilmos elmondta, hogy a Vajdasági Nagycsaládosok Szövetségét, a VANCSESZ négy évvel ezelőtt, 2002 szeptemberében alakult meg Zentán. Akkor ezer család tartozott hozzájuk, a négy év alatt ez a szám megduplázódott. A helyi egyesületek száma szintén gyarapodott, jelenleg már tizenöt egyesület csatlakozott hozzájuk. Ezek közül tizenkettő hivatalosan is bejegyzett. Rajtuk kívül tizenöt csoport is működik. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége keretében a határon túli szervezetekkel a kapcsolatokat immár több mint tíz éve építik. A tíz év folyamán Magyarország volt házigazdája az évente több alkalommal is sorra kerülő szemináriumoknak. Az első anyaországon kívüli szemináriumot Adán és Zentán, a Vajdaságban tartották meg április végén–május elején. Nyaranta tartják a Vajdasági Nagycsaládos Találkozót. Idén Zenta, jövőre Csanta lesz a rendezvény házigazdája. A találkozóra ezer vajdasági magyar család is összegyűl. Államilag bizonyos támogatások vannak Mind a negyvenöt vajdasági magyar településen negatív a születési mutató. /Iochom István: Nagycsaládosok a Vajdaságban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2007. aug. 23./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) arra fogja kérni Sólyom László magyar köztársasági elnököt, hogy minden alkotmányos lehetőségét kihasználva kezdeményezzen olyan törvénymódosításokat, amelyek végeredményeképpen az Országgyűlés megalkotja a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvényt – jelentette be Pásztor István, a VMSZ elnöke. A kérést szeptember 13-án Szabadkán adják át a magyar államfőnek, aki a VMSZ meghívására egynapos, magánjellegű látogatást tesz a Vajdaságban, s egyebek mellett találkozik a délvidéki magyar pártok vezetőivel, a magyar kisebbségi önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács irányítóival. Pásztor szerint szükséges, hogy a hátralévő nagyon rövid időben Budapest végre konkrét intézkedéseket dolgozzon ki. Lehetőségként vetette fel – amennyiben nem jön létre a kettős állampolgárság –, hogy találjanak megoldást az ingyenes schengeni vízum biztosítására, vagy térítsék vissza a vajdasági magyarok többsége számára kifizethetetlenül magas, 35 eurós vízumdíjat; hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Németország tette a keletnémetek esetében. /A kettős állampolgárságért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

„Az anyaország, a Kárpát-medence, a szétszórtságban élő római katolikus magyarok lelki egységének szimbólumaként kell fogadnunk dr. Cserháti Ferenc címzetes centúriai püspökké, segédpüspökké történt kinevezését, aki a jövőben immár püspökként végzi majd a nyugati magyarság lelki gondozását, ugyanakkor tagja lesz a magyar püspöki karnak, egyház-szervezetileg is az anyaországhoz köti őket” – mondta Erdő Péter bíboros a szentelési szentmisén, augusztus 15-én, Esztergomban. A szertartáson részt vevő bíborosok, érsekek és püspökök, köztük Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, Schönberger Jenő szatmári püspök, valamint vajdasági, kárpátaljai és müncheni főpásztorok kézrátétellel adták áldásukat az új püspökre. Az ünnepélyes szentmise végén Cserháti Ferenc püspök szólt a hívekhez, akik között volt szülőfaluja, a Szatmár megyei Túrterebes ötvenfős zarándokcsoportja is. Kihangsúlyozta, hogy püspökként ahova hívják, mindenüvé szívesen megy el. Cserháti Ferenc utalt arra, hogy kinevezése az idők jele: a Szentatya az új püspököt a Magyar Püspöki Kar tagjává nevezi ki, ezzel szorosabbá kívánja tenni az anyaország és a diaszpórában élő magyarság összetartozását, lelki egységét. Ennek a virtuális egységnek a nevében hívta a szórványban élő magyar családokat, szülőket, gyermekeket, tegyenek félre minden széthúzást, fogjanak össze, látogassák rendszeresen a magyar miséket, gyermekeiket tanítsák meg magyarul imádkozni, hisz az imádság üdvösségük, megmaradásuk, jövőjük záloga is egyben. /A katolikus magyarság lelki egysége jegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./

Temesváron társulati üléssel megkezdte a 2007–2008-as évadot a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Könczei Árpád zeneszerző és koreográfus, valamint Plugor Judit táncpedagógus irányításával megkezdődött az első mozgásművészeti mesterkurzus, amelyen nemcsak a temesváriak, hanem más romániai és vajdasági magyar színházak tagjai is részt vesznek. Könczei a Kövesdy István rendezte Ibusár és a Török Viola által jegyzett Ingyenélők színpadra állításánál működött közre a Csikyben, s ekkor támadt az ötlete, hogy fektessenek hangsúlyt a mozgáskultúra fejlesztésére. Szász Enikő igazgató kemény szezont ígér, 9-10 premierrel a műsorban. Az első kettőt mindjárt szeptemberben: 13-án Mátray László egyéni előadóestjére (Az állat is ember…) várják a nézőket a Művészetek Házába, 27-én meg a Gyöngyharmat János című bábjátékra Lábadi Éva rendezésében. Októberben Mátyás Zsolt Imre állít színpadra egy Csehov-adaptációt De mi lett a nővel? címmel, s az év végén bemutatják a Macskák című musicalt. Szász Enikő erősíteni szeretné a térségi együttműködést, ezért “elhozzák” az újvidéki Tanyaszínház Pál utcai fiúk című produkcióját, amelyben öt temesvári színész is játszik. Emellett rendszeresíteni akarja a szomszédos megyékbe a kiszállásokat. /Pataky Lehel Zsolt: Évadkezdés a magyar társulatnál. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

Visszautasították a romániai menekültügyi és bevándorlási hatóságok ama szerb állampolgárok egy részének menedékjogi kérelmét, akik az elmúlt hetek során illegálisan léptek az ország területére. A menekülttáborban összesen 36 vajdasági romát szállásoltak el július óta. A zöldhatáron át Romániába szökött vajdasági romák azt állítják, hogy az őket ért atrocitások miatt menekültek el szülőföldjükről. Petar Ladevics, a belgrádi ember- és kisebbségjogi hivatal igazgatója szerint a menekültek többségét hazatoloncolják. /Hoppon maradt szerbek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

Szeptember 14-én tartja újabb ülését Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Az új nemzetpolitikai stratégia kialakításának szándékával előkészített találkozóról a fórumalapító Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyilatkozott az ÚMSZ-nek. Egy nemzetpolitikai stratégiát kívánunk elfogadni, amelynek kidolgozása több mint egy évre nyúlik vissza, mondta el Szili Katalin. A lényege a fejlesztés alapú nemzetpolitika, ami a határon átnyúló fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. Szili Katalin örül annak, hogy a Vajdaságban a különböző magyar politikai erők együttműködnek, szemben az erdélyi megosztottsággal. /Szűcs László: Jó esély egy új időszámításra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Az először 2004-ben, Szili Katalin házelnök kezdeményezésére összehívott és azóta évenként egy alkalommal ülésező összmagyar egyeztető fórum mostani ülésén Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tájékoztatja a résztvevőket a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati célkitűzésekről, majd az ezt követő zárt ülésen többek között megvitatják A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című, Szili Katalin által előterjesztendő dokumentumot. A nemzetpolitika stratégiai távlatait és irányait lefektető, törvényi szintű jogszabály a Kárpát-medencei magyarság politikai közössége által kidolgozott követendő tájékozódási és célrendszert állítana fel Magyarország számára. A tervezet szerint létrehoznának olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbiirodájának létrehozása. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónika kérdésére elmondta, a szövetség küldöttsége többek között a támogatásrendszer, a magyar közösségnek szánt pénzek, illetve az autonómia kérdésében is véleményt nyilvánít. „Nem értünk teljesen egyet azzal, ahogy folyamatosan visszanyesik az itteni magyarságnak szánt kulturális támogatási összegeket, és az sem tetszik, hogy máshonnan mondják meg, mi is legyen a mi autonómiánkkal” – emelte ki a frakcióvezető azon kérdésköröket, amelyben az RMDSZ véleménye nem egyezik a magyar kormány álláspontjával. A Magyar Állandó Értekezlet újrafelállítása nem lenne más, mint puszta intézményduplikáció, amire a politikailag ugyan támadott, de szakmailag jól működő, jelenlegi többoldalú intézményrendszerben semmi szükség nincsen – áll a kormány háttérintézményeként működő Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány tanulmányában. A tanulmány szerint a Magyar Állandó Értekezlet szimbolikus tartalmat is hordozott. Azt a gondolkodást, mely a kilencvenes évek elejétől kezdve egy Budapest és magyar állam központú, paternalista, elosztó politika folytatásához biztosított hátteret, végül pedig egy valamennyi magyart egységbe forrasztó, romantikus politikai közösség képviseletét ellátó, nem hatékony szervezet létrehozásában tetőzött. /Balogh Levente: Magyar jövőképről egyeztetnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./; Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője Törzsök Erika.

Sólyom László köztársasági elnök parlamenti évadnyitó beszédét, a szokatlanul erélyes szónoklatot a különböző politikai erők – és a holdudvarukba tartozó médiaértelmiség – saját érdekeiknek megfelelően értelmezték. A kormánypártok sértett önvédelmi reflexeitől Orbán Viktor, az ellenzék vezérének szűkszavú nyilatkozatán át Dávid Ibolya MDF-elnök álságosan tekintélytisztelő magatartásáig – láthatóan zavarba hozta őket az elnök helyzetértékelése. Sólyom László alaposan átrajzolta a Magyar Köztársaság elnökéről eleddig formálódott „fantomképet”, leszámolva az „árpibácsis” vagy a Mádl-féle öregesen úriemberes stílussal. Az államfő, bírálói szerint, túlzottan feszegeti az elnöki hatáskör parlamentáris szerepkörét. Valójában a kiváló alkotmányjogászból államfővé avanzsált Sólyom nem tesz mást, mint maximálisan kihasználja mindazon cselekvési lehetőségeket, amelyeket az alkotmány biztosít számára. Sólyom legfőbb szövetségesei a civil társadalom csoportjai. Ez ígéretes lehetőségeket tartogat az összmagyarság számára – elég Sólyom vajdasági látogatása során tett, autonómiára és kettős állampolgárságra vonatkozó határozott állásfoglalására gondolni. /Papp Attila Zsolt: Sólyom-szem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szeptember 14-i budapesti ülésén elfogadta a Szili Katalin által előterjesztett nemzetpolitikai stratégiát. Szili Katalin beszámolt arról is, hogy a KMKF elfogadott egy állásfoglalást a szlovák-magyar megbékélési dokumentumról, amelyben üdvözlik a kezdeményezést, és csalódottságuknak adnak hangot a szlovák kormánypártok megnyilvánulásai miatt. A határon túli magyar szervezetek támogatják a nemzetpolitikai stratégiát és az erről szóló nyilatkozatot, a vajdasági és kárpátaljai szervezet azonban további egyeztetést szeretne a schengeni csatlakozás hatásairól. A dokumentum javasolta, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. /Elfogadta a nemzetpolitikai stratégiát a KMKF. Lobbi-iroda Brüsszelben a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állásfoglalása: A Kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fórumaként működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2007. szeptember 14-én megtartotta éves plenáris ülését, amely az alábbi kérdésekben fogadott el állásfoglalást: 1. A magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után követendő nemzetpolitikai stratégia kérdése. A KMKF 2007. szeptember 14-i plenáris ülése – A KMKF albizottságaiban folytatott politikai egyeztetés alapján végzett előkészítő munkát követően, illetve, – összegezve a nemzetpolitikai kérdéseknek azon körét, amelyekben – a politikai erők számos más téren mutatkozó véleménykülönbsége ellenére – mind Magyarországon, mind a határon túli magyarság körében konszenzus tapasztalható, – kifejezésre juttatva annak igényét, hogy a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után a magyar nemzet az új helyzetnek megfelelő, reális közös jövőképpel és modernizációs stratégiával rendelkezzen, – meghatározva a közös jövőkép legfontosabb alapvetéseit, elfogadta. A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című dokumentumot. A dokumentum elfogadásával a KMKF kéri, hogy a magyar kormány valamint a magyarországi és határon túli magyar politikai pártok vegyék figyelembe A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című dokumentumban foglaltakat. A dokumentum alapját képezheti a szükséges jogalkotási és jogszabály-módosítási munkának. A KMKF plenáris ülése felkéri a jogi albizottságot, hogy kövesse figyelemmel a nemzetpolitikai koncepció gyakorlati megvalósításához szükséges jogalkotási folyamatot. A KMKF plenáris ülése továbbá felkéri az albizottságokat, hogy vizsgálják meg a „magyarság napja” bevezetésének lehetőségét, illetve lehetséges időpontját. 2. A magyar–magyar kapcsolatok és a nemzetközi kisebbségvédelem kérdései. A plenáris ülés elégedettségét fejezte ki a KMKF négy albizottságának felállítása kapcsán. Az albizottsági rendszer létrehozásával a magyar-magyar parlamenti együttműködés új szakaszba lépett. A kialakított egyeztetési mechanizmus megteremti a törvényhozás vonatkozásában a folyamatos párbeszéd lehetőségét a KMKF határon túli és magyarországi tagjai között. A KMKF üdvözli és figyelembe veszi a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2007. szeptember 1-jei találkozóján elfogadott zárónyilatkozatot. A KMKF értékes dokumentumnak és kiindulópontnak tartja a határon túli tagjai által készített nemzeti közösségük helyzetét feltáró tájékoztatókat és a KMKF magyarországi parlamenti frakciók által előterjesztett jelentéseket. A KMKF felkéri tagjait, hogy évente tekintsék át és tájékoztassák a KMKF-t aktuális helyzetükről. A KMKF hasonlóképpen nagyra értékeli az Európai Parlament három magyar képviselőjének a KMKF 2007 őszi plenáris ülése elé terjesztett jelentését az Európai Parlamentben végzett kisebbségvédelmi tevékenységükről. A KMKF felkéri az Európai Parlament magyar delegációit, hogy a fórum következő plenáris üléseire készítsenek tájékoztatót az Európai Parlament kisebbségvédelmi téren kifejtett tevékenységéről, illetve ennek további perspektíváiról. A nemzetközi kisebbségvédelem fejlődése szempontjából rendkívül előremutató az a tevékenység, amelyet az Európai Parlament végez a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében, különös tekintettel a Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért nevű munkacsoport tevékenységére. Tekintettel arra, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása jelentős részben nem oldotta fel a magyarsággal szemben a Kárpát-medence egyes térségeiben érvényesülő diszkriminációt, a KMKF az új helyzetben is időszerűnek tartja a magyarság személyi elvű és területi autonómiájának kérdését. A KMKF úgy ítéli meg, hogy a határon túli magyar közösségek ilyen irányú törekvéseinek minden téren súlyt adhat és érdemi segítséget nyújthat, ha az Országgyűlés frakciói, valamint a magyar kormány következetesen kiállnak ezen törekvések mellett, és nemzetközi szinten támogatják azok érvényesítését. A KMKF megnyugvással értesült arról, hogy a magyar kormány illetékes hivatalai megvizsgálták és meghatározták annak lehetőségét, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályozásával összhangban miként lehetne biztosítani az Ukrajna és Szerbia területén élő magyarok akadálymentes anyaországi kapcsolattartásának legalább a mai szintjét Magyarország schengeni csatlakozása után is, valamint azt, hogy ennek módját az érintett szervezetekkel való konszenzusban kívánják kialakítani. A KMKF plenáris ülése felkéri a külügyi és Európa-ügyi albizottságát, hogy kövesse figyelemmel a schengeni rendszer magyarországi bevezetése után kialakult helyzet kezelésére vonatkozó kormányzati javaslatok kidolgozását. 3. Az elmúlt egy évben felmerült egyes aktuális kérdések Az egész magyarság örömére szolgál, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások tovább folytatódnak Horvátországgal. A KMKF szükségesnek látja, hogy a tárgyalások továbbra is Horvátország egyéni teljesítménye alapján haladjanak előre annak érdekében, hogy Horvátország mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A KMKF üdvözli, hogy Románia 2007. január 1- jétől az Európai Unió teljes jogú tagja, ugyanakkor meg kívánja jegyezni, hogy az ország uniós tagsága nem hozta meg a remélt változásokat a nemzeti kisebbségek jogai terén, bár általános szinten új lehetőségeket teremtett a jogállami normák eredményesebb számonkérésére azokon a területeken, amelyeket az unió közös jogrendje szabályoz. A KMKF minden arra irányuló romániai erőfeszítést indokoltnak tart és támogat, hogy minél több parlamenti képviselője legyen az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak. A KMKF tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak. A KMKF tagjai reményüket fejezik ki, hogy az ukrán kormány rugalmas és segítőkész megközelítésével hozzájárul a kárpátaljai magyar felsőoktatás működését akadályozó hivatalos ukrán rendelkezésekből (az oktatók magyar tudományos fokozatainak elismerésének jelenlegi szabályozásából) eredő nehézségek felszámolásához. A KMKF résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését a felsőoktatási intézményekbe felvételizők számára, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását. A KMKF felkéri a magyar kormányt, hogy diplomáciai eszközökkel is segítse elő a nemzetközi egyezményben szabályozott kérdés mielőbbi megoldását. Szükséges ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra is szorgalmazza az Európai Unió illetékes intézményeinél Ukrajna európai integrációs perspektívájának a megteremtését. A KMKF tagjai aggodalommal állapítják meg, hogy a tavaly nyáron Szlovákiában tettlegességig fajult magyarellenes incidens továbbra sem nyert megnyugtató és az európai jogállami normák alapvető követelményeinek megfelelő megoldást. A KMKF elengedhetetlennek tartja az ügy jogállami kívánalmaknak megfelelő lezárását. A KMKF megnyugvással veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzetet jelenleg és a jövőben is. A KMKF üdvözli és egyetért azzal a nyilatkozattal, amelyet a magyar Országgyűlés képviselőcsoportjai ezen állásfoglalással párhuzamosan adtak ki a szlovák és magyar állam közötti megbékélési nyilatkozatra vonatkozó MKP-kezdeményezésről. A KMKF nyugtalansággal és várakozással figyeli Koszovó jövőbeli státusa rendezésének elhúzódása körül mutatkozó nehézségeket. Szerbia sorsa alapvetően meghatározza a vajdasági magyarság helyzetét, amely abban érdekelt, hogy az ország, amelyben él, a Nemzetközi Közösség elvárásainak megfelelően rendezze problémáit és világos európai integrációs perspektívával rendelkezzék. Budapest, 2007. szeptember 14./Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

Sok helyen tartottak idén nyáron is bibliaheteket. Romániában 30. 000 református, katolikus és evangélikus gyermekkel foglalkoztak 403 csoportban szerte az országban. Idén szeptember 6-8. között Berekfürdőn találkoztak azok, akik a Kárpát-medencében vezetik ezt a munkát. Kárpátaljáról, Felvidékről, Horvátországból, Vajdaságból, Erdélyből és Magyarországról gyűltek egybe. Megosztották az elmúlt év tapasztalatait, gondjait és örömeit, de a jövőn is gondolkoztak. A 2008-as programot ugyanis a romániaiak írják. /Demeter Irén, a KOEN Alapítvány elnöke: Tapasztalatcsere Berekfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 19-én az Országházban a külhoni magyarság képviselőinek jelenlétében mutatta be a támogatási rendszer új elemeit. A miniszterelnök beszédében három elv fontosságát – a be nem avatkozás politikája, a szolidaritás-, és a hosszú távú biztonság elve – emelte ki, melyek a magyar kormány tevékenységét vezérelték éveken át. Megemlítette, hogy a határon túli magyarság támogatása hosszú évek óta költségvetési alkudozások tárgya volt, amit mindenképpen abba kellett hagyni. „A magyarság azon közösségeit, melyek kisebbségben vannak, egyben kell tartani” – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány szerint már eleget vitatkoztak a pártok egymással, pedig „az egység előbbre való, mint a megosztottság. Kormányunk szándéka, hogy az átfogó, nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a pártpolitikai viták közül. ” Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a munka továbbra sem áll meg. A magyar kormány nemzetpolitikája mind eszköz-, mind intézményrendszerében megújult, egyik fő pillérét pedig a szintén megújult támogatáspolitika képezi. A külhoni magyar intézmények és programok vagy pályázati úton vagy fejezeti támogatásokból összesen 677 millió forint értékben kaptak támogatást. A pénzösszegek elosztásáról szóló döntés során a Vajdaság és a Kárpátalja magyarsága előnyben részesült. A magyar kormány szándéka az volt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását segítsék, ezért az identitásuk megőrzését elősegítő programok megvalósítását helyezték előtérbe. A nemzeti jelentőségű intézmények körébe tartozik a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), illetve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, melyeknek igazgatója illetve elnöke a Parlamentben is bemutatta a magyar kormány által támogatott intézményét. „Több, mint tizenöt éve kérjük, hogy a magyar kormány nyújtson támogatást határon túli magyar intézmények számára, így most külön örülünk annak, hogy ez megtörtént” – mondta Veres Valér, a KMEI igazgatója, aki beszédében külön hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar egyetemek közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem a legnagyobb. „Az 1885-ben alakult EMKE kitörölhetetlen a magyar gondolkodásból” – vallotta Kötő József, az EMKE elnöke. Támogatásban részesült további két oktatási intézmény: a Sapientia EMTE és az Iskola Alapítvány; ezen kívül szakmai műhelyek, kutatóintézetek, irodalmi és kulturális szakmai szervezetek, színházak, valamint szórványprogramként segítik a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatását és a szórványkollégiumok működését is. A támogatási összeg három évre – 2008–2010 – állandó: 386 millió forint. Románián kívül Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kaptak még támogatást. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Biztonságot ígér Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kritikusan reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. „A mai tájékoztató nem tudta rendbe tenni a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. Az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a „nemzeti jelentőségű intézmények és programok” számára, ma összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról?” – fogalmazta meg kérdéseit Németh Zsolt. Támogatásban részesül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Désen, Zilahon, Szilágysomlyón, Kolozsváron és Máramarosszigeten működő Magyar Házak működtetésére, valamint a társszervezetek – így a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája – programjainak támogatására. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, nagy szükség van az 56 millió forintos támogatásra, mert további 25 moldvai csángó faluban tervezik az anyanyelvi oktatás beindítását. „Érdemben nem nyilatkozhatok, hiszen hivatalosan senki nem értesített a támogatásról. Ismerősnek tűnik viszont ez az összeg, hiszen a nyár elején egy másik, szintén a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton összesen ennyit igényelt valamennyi, csángókkal foglalkozó szervezet” – magyarázta Hegyeli Attila. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, több intézményt javasoltak, mint amennyi végül megkapta a támogatást, de megértik, hogy a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. Támogatásban részesülő romániai intézmények és programok: Oktatási intézmények: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (200 millió Ft), Iskola Alapítvány, Kolozsvár (50 millió Ft). Szakmai műhelyek, kutatóintézetek: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (5 millió Ft), Teleki Alapítvány, Marosvásárhely (2 millió Ft). Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata (5 millió Ft), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 millió Ft), Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja (10 millió Ft). Szórványprogram: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (56 millió Ft), Szövetség a Szórványért Alapítvány, Kolozsvár (25 millió Ft). Színház-támogatási program: romániai magyar színházak (20 millió Ft). Összesen: 386 millió Ft. /Megosztó pénzosztás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ Németh Zsolt szerint több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál: Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. A közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét – jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van. /Jóval kevesebb az ígértnél (Támogatás a határon túli magyarságnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A magyar oktatási tárca 15 millió forintot osztott szét pályázati úton 17 vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki szórványoktatással foglalkozó szervezetnek. Ez a támogatási összeg mintegy 2. 000 kisdiák és tanár teljes tanévi, állandó lakóhelyéről történő rendszeres bejárásához nyújt részben vagy teljes egészében segítséget. /Tizenötmilliós támogatás a Kárpát-medencei szórvány oktatásra. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

A Kolozsváron megrendezett XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok záróakkordjaként a résztvevők megkoszorúzták a főtéri Mátyás király szoborcsoportot, Fadrusz János monumentális alkotását. Beszédet mondott László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. A rendezvénysorozat szeptember 22-i programjait a Magyar Operában sorra kerülő Kárpát-medencei kulturális műsor zárta, ezt megelőzően az emeleti előcsarnokban népművészeti kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A gálaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar nyelv egységes, s bár a történelem számtalanszor szétszakított bennünket, külön-külön sorsra ítélt, csodák csodája, sem az utóbbi nyolcvan éven át, sem azelőtt a mi nyelvünket szétdarabolni nem lehetett. A magyar nyelv tartott meg, „amelyet sem török, sem tatár, sem a Trianon utáni szomszéd népek elfojtani, eltiporni nem tudtak,” A műsorban köszöntők hangzottak el Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, Göncz László, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Görföl Jenő, a Csemadok Országos Választmányának elnöke, valamint Siflis Zoltán, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának tagja részéről. /Ö. I. B. – K. K. : XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Sikeres EU-s pályázat esetén, a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió magyar színházainak négynyelvű fesztiválját szervezné meg Temesvár. Szász Enikő temesvári színházigazgató elmondta, igazgatói pályázatának egyik fontos eleme volt a határokon átívelő régiós színházi együttműködés létrehozása. Az együttműködés konkrét eredménye az általuk szervezett Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégiós minifesztivál volt, amelyen idén részt vett a szegedi, újvidéki és a szabadkai társulat. Ezt 2008 májusában meg szeretnék ismételni. Jövőre meg kívánják hívni az eurorégióban működő valamennyi magyar színházat, Békéscsabától Szegedig és Kecskemétig, Újvidékig és Szabadkáig. Szándékában áll 2009-ben ezt négynyelvű fesztivállá szélesíteni. A vajdaságiakkal nemcsak előadáscserékben merült ki az együttműködésük, hanem színészcserékben is megnyilvánult. A temesvári István a király előadásban Kovács Nemes Andor újvidéki színész alakítja Koppányt az egyik szereposztásban. Öt temesvári magyar színművész részt vett a vajdasági Tanyaszínház egyik nyári produkciójában, huszonöt előadást játszottak le különböző településeken. László Sándor, az Újvidéki Színház vezetője tavasszal rendez Temesváron egy dán abszurd vígjátékot. /Pataki Zoltán: Eurokeresztbe áll Temesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Szeptember 24-én az EBESZ varsói értekezletén csupán a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja, a délvidéki Rácz Szabó László beszélt a benesi dekrétumok csúfos megerősítéséről, ami ellen az MVSZ az egész magyar nép nevében tiltakozik. A budapesti kormány jelenlévő képviselője semmit sem szólt, annak ellenére, hogy az ülés egy órával a tervezettnél korábban zárult, hozzászólások hiányában. Szlovákia képviselője hosszasan részletezte a nemzeti kisebbségek helyzetének példás rendezését. Rácz Szabó László kijelentette, hogy a magyarság helyzete a Vajdaságban egyre rosszabb, a magyarokat ott másodrangú polgárként kezelik. Figyelmeztetett arra, hogy a szerb bíróság rasszista módon viszonyul a magyarokhoz. Példának hozta fel a temerini fiúk esetét, akiket bizonyítékok, tanúk, meghamisított laboratóriumi eredmények alapján 10–15 év börtönbüntetésre ítélt egy olyan bíró Újvidéken, akit azóta hatalmi pozíciójának kihasználása és viselkedése miatt büntetőjogi eljárás alá vontak. Rácz Szabó László beszélt arról is, hogy tovább rontja a magyarok helyzetét a szerbek erőszakos betelepítése a magyarlakta területekre. A telepesek munkát, házat, pénzt kapnak. /A magyar kormány hallgat a Benes-dekrétumokról. Az EBESZ-konferencián az MVSZ beszélt a magyarság megaláztatásairól. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

Egyre nagyobb méreteket ölt Szerbiában a vajdasági magyarok tiltakozáshulláma, akik attól tartanak, hogy a Nyugat-Európából visszatérő szerbiai menekülteket a magyarok lakta vidékeken akarják letelepíteni a hatóságok. Szerbia a múlt hónapban írta alá az EU-val a január 1-jén életbe lépő vízumegyezményt. Ennek egyik feltétele volt, hogy Belgrád vállalja: visszafogadja mindazokat az illegálisan az EU területén tartózkodókat, akik Szerbiából vagy rajta keresztül kerültek oda. A belgrádi sajtó 60 és 150 ezer közé teszi a számukat. Visszaáramlásuk már évekkel ezelőtt megkezdődött Szerbia és 16 európai ország kétoldalú megállapodásai alapján. A belgrádi belügyminisztérium 2004-ben 15 500 visszatérőt regisztrált. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke Göncz Kinga külügyminiszternek írt levélben fejezte ki aggodalmát. A szerbiai Magyar Polgári Szövetség ugyancsak erélyesen tiltakozott az újabb vélt betelepítési hullám ellen. A Vajdaságot a délszláv háborúk nyomán már elérte egy betelepítési hullám, egy újabbat nem viselne el. Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint Belgrádnak nincs átgondolt elképzelése arra vonatkozólag, miként fogadja be a nem tudni hány tízezer, Nyugat-Európából kitoloncolandó személyt. /Aggodalom a Vajdaságban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

A temesvári Szórvány Alapítvány újabb PHARE-programot indít „Bega és Temes, ami összeköt” címmel. Ebben olyan romániai és vajdasági fiatalok vesznek részt, akik a Temes, illetve a Bega menti településeket képviselik. Az ifjaknak dolgozatokat kell készíteniük, amelyek saját településük és az illető folyó közötti kapcsolatot emelik ki (lehetnek leírások, esszék, rajzok, versek stb.). Ezekből Temesváron kiállítást szerveznek, amelyen a szerzők mellett a települések képviselői is részt vesznek. A program befejező részében útjára indul a Bega–Temes Karaván, amely a folyók mentén haladva minden településen megáll. A romániai résztvevők a vajdasági településeket, míg a vajdaságiak a romániai településeket ismerik meg ezáltal. /Bega és Temes menti fiatalok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Néhány esztendeje még konszenzusközeliség jellemezte a magyar nemzetpolitikát. Ma nem csupán kormánypárti és ellenzéki különbözőségekről beszélhetünk, hanem a koalíción belül is léteznek, alternatívák. Szűcs László, a lap főmunkatársa, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője szerint a Gyurcsány-kormány által végrehajtott lendületes változtatások közül igazán sikeresnek, korszerűnek a támogatáspolitika reformja bizonyult. Az átláthatóbbá tétel ellen aligha lehet elvi kifogást emelni. Szűcs László útkeresésnek nevezi az intézményrendszer radikális változásait, „a megszűnt hivatal, a jegelt állandó értekezlet helyett kapcsolódási pontok kerestetnek. ”Vannak „kibeszéletlen ügyek”, amilyen a 2004. december 5-i népszavazás, melyet „hamis adatokkal is operáló kormányzati kampányhisztéria” előzött meg. A kapcsolatépítési próbálkozások lekezelő, ironizáló, indulatos reakciót váltottak ki. Így például Szili Katalin bírálói olyan sületlenségeket állítanak, hogy a házelnök Kárpát-medencei fórum-szervezési kezdeményezéseivel sikertelen államfői indulását próbálja kompenzálni. A htm-ügyek /határon túli magyar ügyek/ körében ugyancsak vizsgálódást érdemel, hogy a határon túli politikai szervezetek mozgásterének beszűkülése milyen mértékben tulajdonítható e tömörülések elhibázott politizálásának, valamint a hatalmon lévő erők változó érdekeinek. A Felvidéken és Vajdaságban lezajlott vezetőváltások épp úgy nélkülözik a generációváltást, mint az RMDSZ-ben. /Szűcs László: Nemzetpolémiák határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./