Magyar módosító javaslat nyomán fontosnak tartja a Vajdaság etnikai sokszínűségének megőrzését az Európai Parlament. A testület elfogadta Becsey Zsolt (Fidesz) azon módosító indítványát, amely szerint az EP „megállapítja a vajdasági régió jelenlegi többetnikumú jellege megőrzésének stratégiai fontosságát”. Becsey Zsolt szerint módosító javaslatának elfogadásával az EP kimutatta: következetes abban, hogy a Vajdaság sorsát mint az EU-szerb viszony egyik elemét tekintse. Az említett módosításokkal gyarapodott az EU azon hivatalos dokumentumainak köre, amelyek nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkoznak – úgy vélte, ez a kör „a magyar EP-képviselők csatlakozás óta kifejtett tevékenysége ellenére is túl szűk”. /Magyar EP-lobbi a Vajdaság etnikai sokszínűségének megőrzéséért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

1995 novemberében hivatalosan is megalakult az Apáczai Csere János Líceum /Kolozsvár/ néptáncegyüttese Szarkaláb néven. A Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetője a kezdetekben Pillich Gyöngyvér volt. Az évek során mind az együttes-vezetők, mind pedig a tagok cserélődtek. 1998-tól a Szarkaláb vezetését Pillich Balázs vette át, az Apáczai Csere János Líceum részéről pedig 1999-től Mihály Béla testnevelés tanár felelt a csapat munkájáért. 1999-ben teljes egészében kicserélődött az együttes tagsága, ez a szakadás egybeesett egy új kolozsvári néptáncegyüttes, az Ördögtérgye megalakulásával. Ettől kezdve a Szarkaláb zömét már nem apáczais diákok, hanem Erdély különböző vidékeiről származó, Kolozsváron tanuló egyetemi hallgatók alkotják. Az új csapat több bel- és külföldi rangos fesztiválon, rendezvényen vett részt. A Szarkaláb fennállásának tíz éve alatt több mint 40 fesztiválnak, falunapnak, kiállításnak, ünnepségnek volt a meghívottja Magyarországon, Felvidéken, Vajdaságban Horvátországban és más országokban. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány az együttes fenntartó intézménye, turnészervezéssel, támogatásszerzéssel, a teljes infrastruktúrájának használatával nyújtott támogatást. A Heltai Alapítvánnyal való szoros együttműködés eredményeként a Szarkaláb társszervezője az évente megszervezendő „Szent István-napi Néptánctalálkozónak”, melyet a szakmai körök már Erdély legnagyobb nemzetközi kisebbségi fesztiváljaként tartják számon. Az együttesnek saját zenekara nincs, Erdély valamennyi táncház-zenekarával dolgoztank már. Muzsikált már nekik a Palló, Tarisznyás, Tüske, Pirászló zenekar, a Háromszék és a Hargita Együttesek zenekarai és mások is. A Szarkaláb Néptáncegyüttes 2005/2006-ban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. /Tíz év Szarkaláb – Ünnepi fesztivál március 25–26-án. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a nemzetközi közvéleményhez fordul, amennyiben a szerbiai belügyi szervek nem állják útját a Szabadkán és környékén elharapózott bűnözésnek, lopásoknak és rablásoknak – közölte Kasza József pártelnök. Kasza felszólította a szabadkaiakat: jelentkezzenek a VMSZ szabadkai irodáján, amennyiben bűncselekmények, rablótámadások áldozataivá váltak. A felhívás utáni két órában több mint harminc bejelentés érkezett, két nap alatt pedig 61 esetről számoltak be a polgárok. Azt panaszolták, hogy nemcsak betörések vannak, traktorokat, ekéket és más mezőgazdasági gépeket is lopnak, a rendőrség pedig rendszerint nem tud a bűnesetek végére járni. A pártelnök nem állítja azt, hogy kifejezetten magyarellenességről van szó, de tény, hogy többnyire a magyarok tesznek panaszt. /A VMSZ a nemzetközi közvéleményhez akar fordulni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

Megtámadtak Szabadkán egy vajdasági magyar fiatalembert: négy támadója lefogta és éles tárggyal összevagdosta az arcát és csuklóját; az áldozat szerint magyarsága miatt tették ezt vele. Az incidensről a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai irodája tájékoztatott. A fiatalember mobiltelefonján beszélt magyarul az utcán, amikor körbevette négy ismeretlen személy. Azt kiáltozták, hogy Szerbiában nincs helyük a magyaroknak. A támadók 15-20 vágást ejtettek a fiatalember arcán és a kezén. /Újabb magyarverés Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

A három ország szomszédos térségeit “egyesítő” Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió közgyűlését tartották meg március 31-én Temesváron. A Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyei önkormányzatok, az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyei tanácsok, valamint a Vajdaság Autonóm Tartomány alkotta regionális együttműködés soros tanácskozásán a kereskedelmi kamarák is képviseltették magukat. A jelenlévők eldöntötték: április végéig minden projektet összesítenek. /P. L. Zs.: DKMT-közgyűlés a kamarák részvételével. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre március 31. és április 2-e között tartotta soros konferenciáját a kalotaszegi Nagypetri vendégházában Közösség – szétszóródás – lelki hazatérés témakörben. Vetési László, a szórványok apostola a református egyház gyülekezeteinek megfogyatkozásáról és az épített örökség pusztulásáról tartott vetítéses előadást, Dávid Gyula irodalomtörténész Kós Károly örökségéről és transzszilvanizmusáról értekezett, Szegedi László, Kőhalom neves lelkipásztora az általa tizenöt év alatt felépített szórványkollégiumról és az elesett sorsú gyermekek megmentéséről számolt be. Veres-Kovács Attila az idegenben otthont kereső, óceánokon túli magyarok életéről beszélt. A konferencia résztvevői sürgető feladatként fogalmazták meg: eljött az ideje a lelki építkezésnek, a módszeres és intézményesített értékmentésnek. Örömmel üdvözölték az EPMSZ vajdasági testvérszervezete megalakulását a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség égisze alatt, amely május 5-7. között tartja első konferenciáját A szecesszió Szabadkán címmel. /Veres-Kovács Attila: Szabadegyetemi Napok – 2006, Nagypetri. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./

Aradon a Szépművészeti Múzeumban látható a Krassó keresztjei című tárlat, a pancsovai Dimitrije Madas szerb archeológus fotóiból mutat be válogatást, amelyek a Krassó folyó romániai forrásától a vajdasági torkolatáig fellelhető út menti, útkereszteződésekben, templomudvarokban, köztereken elhelyezett kereszteket mutat be. /(Kiss): Krassó keresztjei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Érdemi szakértői tárgyalások kezdődnek hamarosan a vajdasági magyar autonómiáról – állapodott meg április 7-én Belgrádban Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. /Érdemi tárgyalások a vajdasági magyar autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

Kézdivásárhelyen április 4-i közgyűlésén ünnepelte az Őrcsillag Nagycsaládok és Családok Egyesülete fennállásának negyedik évfordulóját. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak a múlt évben elhunyt alelnök, Torzsa József emlékének. Bandi Sándor, az egyesület elnöke a négy esztendő sikeres tevékenységeiről, valamint a felmerült nehézségekről számolt be. Elmondta: az Őrcsillag tagja a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének, és több mint negyven magyarországi, vajdasági, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi egyesülettel és/vagy alapítvánnyal áll kapcsolatban. Tisztújítást tartottak. Elnöknek újraválasztották Bandi Sándort, alelnöknek Torzsa Máriát, titkárnak Moréh Adolfot, gazdasági ellenőrnek Kovács Katalint, pénztárosnak pedig Torzsa Istvánt választották meg. /(Iochom): Négyéves az Őrcsillag Családegyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

„A szoros választási eredmény jó, ez azt jelenti, hogy Magyarországon működik a demokrácia” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Markó Béla RMDSZ-elnök. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke az ÚMSZ megkeresésére üdvözölte az MDF parlamentbe jutását. „El kell fogadnunk a magyar állampolgárok döntését, és együtt kell működnünk a mindenkori magyar kormánnyal – értékelte Gajdos. Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt szeretné, ha a határon túli magyar kisebbségek számára Magyarország valóban hátországként létezne. „Azt szeretnénk, hogy a parlament összetételétől függetlenül megkapjuk a kezdeményezéseinkhez szükséges támogatást, amit sokszor a pártpolitikai elfogultság akadályoz” – nyilatkozta. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke szerint meg kell próbálni együttműködni a mindenkori magyar kormánnyal. Bugár bízik benne, hogy az MSZP és a következő magyar kormány kész lesz „tisztességesebben együttműködni” a határon túli magyarokkal. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetsége (VMSZ) szerint semmiféle meglepetést nem hozott az első forduló. „Örülök, hogy az MDF komoly szerephez jut majd a parlamentben. A VMSZ mind a négy politikai párttal egyformán jól együtt akar működni, hiszen a határon túli magyar kisebbségek képviselőinek nem lehetnek preferenciáik” – magyarázta Kasza. A londoni Financial Times szerint éles fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy ne váljék kérdésessé Orbán Viktor Fidesz-elnök politikai jövője. /Gujdár Gabriella: A határon túli kisebbségi szervezetek örülnek a négypártnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Budapesten a Magyar Érdekvédelmi Szövetség és a Magyarok Világszövetsége nemzetközi konferenciát rendezett a kommunisták által elvett javak visszaszolgáltatásáról a Kárpát-medencében. A konferencián résztvevő Garda Dezső képviselő elmondta, hogy számba vették az utódállamokban a tulajdon-visszaszolgáltatásnak a helyzetét. A felvidékiek elmondták, hogy a visszaszolgáltatások rendezéséért nekik is sokszor meg kellett megjárniuk Strasbourgot. A Vajdaságban a legrosszabb a helyzet, ott nem történt semmiféle visszaszolgáltatás. Garda Dezső    beszélt a romániai ingatlanok és erdők visszaszolgáltatásáról.  A volt tulajdonosok kiszolgáltatottak a polgármesteri hivatalnak, illetve a prefektúrának. 2002-ben visszaadták az erdőt a közbirtokosságoknak, de a magánbirtokosok csak csutakos határrészeket kapnak. A konferencián elítélték Marx Kommunista kiáltványát. Ennek megjelenése volt ugyanis a kezdete a folyamatnak, amely a kommunizmushoz, a tulajdonjog eltörléséhez vezetett. A konferencia kiállt az autonómia mellett, mert csak ennek keretében lehet a teljes visszaszolgáltatást elvégezni. A Kárpát-medencében ugyanis a legjobban a magyarságot sújtotta a kisajátítás, s mind a mai napig várat magára a teljes visszaszolgáltatás. /A rossztól a legrosszabbig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

Marosvásárhelyen a civil szervezetek, alapítványok vásárán zenével, énekkel, gyerekeknek szóló foglalkozásokkal mutatkozott be a KOEN (Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért) Alapítvány. Az alapítvány ötnapos evangelizációs programot biztosít. A KOEN jelenleg öt országban, Hollandiában, Magyarországon, valamint Kárpátalján, a Vajdaságban és Erdélyben mintegy hetvenezer gyermek vallásos nevelését szolgálja. 1993-ban, a programok elindulásakor Erdélyben közel ezer gyereket fogott össze, mára harmincháromezer kisgyerek és fiatal kapcsolódik be a gyülekezetek bibliaóráin, árvaházakban, vallástanárok segítségével, vagy akár kórházakban a lelkészek által a tevékenységekbe. A Marosvásárhelyi Főiskolások Keresztyén Egyesülete /Mifike/ fiataljai ugyancsak vallásos dalokkal mutatkoztak be. A Teleki-ház pincéjében tevékenykedő egyesület többek közt filmklubot, színikört is működtet. /(mr): Játszva gyarapodás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Orosházán három album bemutatásával zárult a Művészet határtalanul elnevezésű PHARE–CBC-program, amelyet az orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete nyert el a Romániai Képzőművészek Szövetsége Aradi Fiókja partnerségével. Gonda Géza, a Kulturális Kapcsolatok Egyesületének elnöke vetített képes előadásában nemcsak a 2005 őszétől 2006 tavaszáig tartó második rendezvénysorozat eseményeit foglalta össze, kitért a 2004-ben megvalósított első próbálkozásra is. Míg 2004-ben 23-23 aradi, illetve orosházi képzőművész alkotásait láthatta a két város műértő közönsége, a most záruló projektben 26 aradi és 28 orosházi kötődésű képzőművész vett részt, az együttműködés kibővült a fotóművészekkel is, továbbá aradi és orosházi gyermekek a tornyai és a battonyai határátkelőn állították ki rajzaikat. Gonda Géza a jövőben a munkába belevonná a vajdasági szabadkai, sőt a hamarosan Orosházán kiállító nagy-britanniai brightoni fotósokat is. A programzáró három albumot azok főszerkesztője, Olasz Sándor, a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténésze, a Tiszatáj főszerkesztője mutatta be. A program tárlatain kiállító aradi és az Orosházához kötődő képző- és fotóművészeket portréval, rövid életrajzzal bemutató három – magyar, román és angol – nyelvű, valamint a konferenciákon elhangzott előadásokat egybefoglaló magyar nyelvű kiadványokról van szó. Az Arad városát képviselők között volt Kocsis Rudolf, a temesvári egyetem adjunktusa /egyben az albumok társszerkesztője/, Kett-Groza János, az aradi fiók vezetőségi tagja és Szekernyés János művészettörténész, a képzőművész szövetség temesvári fiókjának elnöke is. /Kiss Károly: Művészet határtalanul. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

A szerbiai parlament elfogadta április 17-én a politikai kivégzettek és üldözöttek rehabilitációjáról szóló törvényt, ennek révén megszabadulhatnak a háborús bűnösség bélyegétől a délvidéki Csurog, Zsablya és Mozsor magyar lakói, akiket 1944-45-ben ártatlanul kivégeztek, illetve vagyonelkobzással sújtva örökre elüldöztek otthonukból. A szerb kormány által előterjesztett jogszabályra csak az úgynevezett „demokrata tömb” kormánypárti és ellenzéki képviselői adták voksukat. A törvény rehabilitálja azokat a személyeket, akiket bírósági döntéssel vagy e nélkül, politikai vagy ideológiai indíttatásból kivégeztek, megfosztottak szabadságától vagy más jogaitól 1941. április 6., a náci megszállás után. A jogszabály értelmében külön törvény rendezi majd az anyagi jóvátételt, és külön a nem anyagi jellegű kárpótlást, továbbá a vagyon- visszaszármaztatást. Ispánovics István, a G17 Plus nevű párt képviselője közölte, hogy javaslatára a parlament három módosítást hajtott végre a törvénytervezetben. A rehabilitálás iránti kérelmet magán- vagy jogi személy nyújthat be, de az eredeti törvénytervezettel ellentétben nem kizárólag a belgrádi kerületi bíróság, hanem az ország minden kerületi bírósága elbírálhatja a folyamodványt. Az is fontos módosítás, hogy a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nem kell birtokolnia azokat a dokumentumokat, amelyekkel bíróságon kétséget kizáróan bizonyítani lehet az üldöztetés tényét. A vajdasági magyarság szempontjából rendkívül fontos jogszabályról van szó. A Délvidéken 1942 január-februárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel háromezer polgári lakos – jobbára szerb és zsidó – vesztette életét. Két és fél évre rá, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó titói katonai közigazgatás idején következett a megtorlás, amelyben becslések szerint 20-40 ezer délvidéki magyar vesztette életét. A Temerin melletti Csurog, Zsablya és Mozsor megmaradt teljes magyar lakosságát – azokat, akik túlélték a vérengzést – kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, kilakoltatták, és gyalogmenetben koncentrációs táborba hajtották. A gyűjtőtáborban 6500-an életüket vesztették, közöttük többszáz gyermek. /A szerb parlament elfogadta a rehabilitációs törvényt. A magyarok mentesülnek a kollektív bűnösség vádjától. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „komoly párbeszéd” kezdődött pártja és a legnagyobb szerbiai kormánypárt, Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt között a vajdasági magyar autonómia kidolgozásáról. Hamarosan tárgyalni fog erről a témáról a demokrata tömb legnagyobb ellenzéki pártjával, a Boris Tadics szerb elnök vezette Demokrata Párttal is. Kasza szerint csak konszenzussal lehet tartós, pozitív megoldást találni erre a problémára. /Komoly párbeszéd kezdődött a magyar autonómiáról Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke szerint meg kell teremteni a közösségen belül a társadalmi békét. Elment a megyében létező helyi, kerületi szervezetek tisztújító gyűléseire, a jogászok és mezőgazdászok tájékoztatták a tagokat a törvénymódosításokról. Vajdaság és Kárpátalja példája mutatja, milyen eredményhez vezetett a kis magyar közösségek politikai megosztottsága és a közöny. Kimaradtak a parlamentből, veszítettek az önkormányzatokban. Szlovákiában a felvidéki magyar közösség passzivitása mutatkozott meg az önkormányzati választásokon. A román közvélemény már elismeri, hogy az RMDSZ képes általános közösségi problémákat felkarolni. /Meg kell teremteni a társadalmi békét a közösségen belül. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Duray Miklós szlovákiai magyar politikus nyílt levélben fordult a világ magyarságának kiemelkedő tudományos, kulturális személyiségeihez, hogy kérjék nemzettársaikat, legyenek az MDF, a MIÉP, a Jobbik, a Cigány Összefogás, a Kisgazdapárt, a Centrum Párt, a KDNP szavazói, ha netán az első fordulóban az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavaztak, de fontos számukra a nemzet. Az egész Kárpát-medencei magyarság érdekében, jövőnk érdekében, fogjanak össze, és 2006. április 23-án szavazataikkal támogassák a FIDESZ – KDNP jelöltjeit. A nyílt levelet több mint negyven író, tudós, politikus, lelkipásztor látta el aláírásával. /Nyílt levél nemzettársainkhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./ Köztük van Ábel András, a Sydney University professzora, Bauer Edit, az Európai Parlament szlovák képviselőcsoportjának MKP által delegált képviselője, Csapó Endre, az Ausztráliában megjelenő Magyar Élet főszerkesztője, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, több, az Egyesült Államokban, Erdélyben, Vajdaságban és Szlovákiában élő határon túli és magyarországi. /Hírek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./

Markó Béla RMDSZ-elnök fontosnak nevezte, hogy a magyarországi pártok nem használták fel kampánytémaként a határon túli magyarság kérdését, amely ezáltal nem vált megosztó tényezővé. A határon túli magyarok kérdésében egységes álláspont kialakítását tekinti a felálló magyar kormány egyik legfontosabb feladatának Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platform elnöke is. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy koalíció megőrizte kormánypozícióját. Ez csakis annak tulajdonítható, hogy a szocialista-liberális koalíció jól teljesített – mondotta. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi, s ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarságot. A püspök szerint ugyanis az eddigi kormány nem a határon túli magyarság egészét, hanem csupán az RMDSZ-t tekintette határon túli politikája partnerének. „E tekintetben nem sok jóra számíthatunk, a határon túli magyarság továbbra is teljesen kiszolgáltatott Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek” – mondta. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a romániai magyarságnak le kell vonni a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arra számít, hogy Budapest a jövőben kedvezőbb lépéseket tesz a határon túli magyarok felé. Ennek első kézzel fogható jele a Máért összehívása lenne – vélekedett. – Gyurcsány Ferenc eddigi kormánya ódzkodott a közös ügyek megvitatására létesült fórum összehívásától. – mondotta. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a választás végével remélhetőleg megszűnik a politikai erők kemény egymásnak feszülése. /Kedvezőbb lépésekben reménykednek a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Az Új Magyar Szó átvette a Magyar Hírlapból Nagy Iván Zsolt cikkét. Az Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján élők többségének evidencia, hogy közösségük tagjai Fidesz-szurkolók, szocialista- és SZDSZ-ellenesek. Az erdélyi magyarság csalódott volt a választás után. Az újságíró megmagyarázta, hogy Fidesz-győzelem esetén sem adtak volna kettős állampolgárságot és nem nőttek volna a támogatások. /(Nagy Iván Zsolt, Magyar Hírlap): Amiről nem akartak beszélni. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

A Magyarországi Ifjú Németek Közössége (GJU) szervezésében került sor április első felében Pécsen az Európai Nemzetek Fiataljai (Youth of European Nationalities – YEN) húsvéti szemináriumára és küldöttgyűlésére. A találkozón 14 országból érkezett 26 európai kisebbség közel 120 fiatal képviselője vett részt. A fiatalok tájékoztató előadásokon, felkészítéseken, kulturális eseményeken és Pécs-környéki kirándulásokon is részt vehettek. A YEN teljes jogú tagjaként a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) Dukász Magort (TEMISZ) és Somogyi Attila elnököt bízta meg, hogy képviselje az ernyőszervezetbe tömörült romániai magyar ifjúsági szervezeteket. Idén ősszel a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) meghívására Szabadkára, a délvidéki magyarokhoz látogatnak az európai kisebbségek fiataljai, jövőre pedig az okcitán és baszkföldi ifjak várják Franciaországba a YEN-t. /A YEN küldöttgyűlésén a MISZSZ. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

A magyarországi választási kampányban alig esett szó a határon túli magyarságról. Erre a mai kormánypártokhoz közel álló magyarországi szociológus, Tamás Pál adott egyféle magyarázatot az elmúlt héten Kolozsváron, a magyar főkonzulátus rendezvényén. A szociológus szerint nem a magyarországi pártok önmegtartóztatása vezetett oda, hogy a határon túli magyarok kérdése nem vált a választási kampány témájává, hanem sokkal inkább az számított, hogy az elszakadt régiókban élő kisebbségi magyarokat semmilyen retorzió nem fenyegeti. A liberális baloldal által hangoztatott vélemény azonban alapjaiban hibás, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője, mert a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvésének elodázása, az utódállamok által történő folyamatos visszautasítása önmagában súlyos retorzió. Ha ez a téma felszínre kerül és kampánybeli nyilvánosságot kap, óriási segítséget jelenthetett volna az autonomista törekvéseknek. Az idei magyar választási kampány nemzetpolitika-mentessége káros is lehet: az utódállamoknak azt üzeni: az erdélyi magyarság ügye Románia belügye.      Markó Béla, az RMDSZ elnöke sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki az elmúlt négy évben a szocialistákkal, mint korábban a Fidesz-kormánnyal, bár a támogatások csökkentek, a MÁÉRT elmaradt. Most Markó Béla azt nyilatkozta, hogy a magyar kormánnyal minél termékenyebb együttműködést szeretnének kiépíteni. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. Ezt a véleményét osztotta többek között Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, aki azt szeretné, hogy a leendő magyar kormány meghozza a nemzet egységére vonatkozó döntéseket is. Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke azt várja az új kormánytól, hogy érlelje ki támogatáspolitikáját, és mellőzze a „kényszerpályás lépéseket”.   Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke azt szeretné, ha a budapesti kormány a jövőben nagyobb lépéseket tenne a határon túli magyarok felé, vagyis összehívná a Magyar Állandó Értekezletet. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke pedig azt várja, hogy az új magyar kormány átértékeli feszült viszonyát a KMKSZ-hez. Változást sürget a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Bunyik Zoltán is.   Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely polgármestere szerint a romániai magyarságnak le kell vonnia a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. /Makkay József: Hiú ábrándok? Új magyar nemzetpolitikát akar a határon túli magyarság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

Sepsiszentgyörgyön Pro Urbe-díjat kapott Albert Ernő, Sylvester Lajos, Török Áron és Földes István. A mostani zavaros időben fontos a követésre méltó magatartás felmutatása. Sepsiszentgyörgyön ilyen a munkáját csendben végző Albert Ernő.  Maradandót alkotott, az iskola igazgatója. Tette a dolgát a sötét korban. Feltámasztotta a Székely Mikó Kollégiumban tradicionális tanári és diákérdeklődést a folklór és a néprajzkutatás iránt. Felejthetetlen magyartanár és igazgató elődje, dr. Konsza Samu példájára rangos népköltészeti tár gyűjtője, tudora és közzétevője lett. Sepsiszent­györgy jeles értelmiségije. /Domokos Géza: Pro Urbe-díjak: Albert Ernő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Vannak emberek, akik egész életüket a köz, a közösség szolgálatának szentelik. Ilyen férfiú az 1934-ben született Sylvester Lajos, a csernátoni ember, aki fiatalkora óta a fejébe vette, hogy őt kötelezik szülőfaluja hagyományai, s bármilyen körülmények között is szülőföldjét, népét, nemzetét szolgálta.  Korábbi falusfele, Bod Péter intelmeit tartotta szem előtt, miszerint nemzetséged ellen cselekedni nagy bűn, de annál még nagyobb, ha semmit nem teszel annak hasznára és előmenetelére. Sylvester Lajos 1968-ban került Sepsiszent­györgyre az új megye művelődési fő­felügyelőjeként. Helyreállíttatta a sepsiszentgyörgyi 1848-as emlékművet, majd Gábor Áronnak és Nicolae Balcescu román forradalmárnak, a román–magyar megbékülés hívének állíttatott szobrot a városban. Küzdött az emléktáblákért, a műemlék jellegű épületek megőrzéséért. Király Ká­roly távozása után őt is elmozdították, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki. Létrehívta a Sepsiszentgyörgyi Színházi Kollokviumot, és tartós kapcsolatokat épített ki magyarországi, vajdasági színházakkal. /Magyari Lajos: Pro Urbe-díjak: Sylvester Lajos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Sepsiszentgyörgy Török Áron nyugdíjas unitárius lelkipásztort méltónak találta a Pro Urbe-díjra. Ő a legidősebb, Sepsiszentgyörgyön szolgáló lelkipásztor.    Török Áron /sz. Homoródszentpál, 1925. aug. 3./ 1951-ben végezte a kolozsvári Unitárius Teológiát. Mostoha körülmények között 1954–1972 között Énlakán volt lelkész. 1973-tól pedig Sepsiszentgyörgyön. 1973-ban 1200 unitárius lelket talált a városban, 1988-ban 3500 gyülekezeti tagot adott át az őt követő lelkipásztor gondozásába. 1991-ben megkezdte a templom építését, és 1998-ban befejezték. / Incze Sándor nyug. ref. esperes: Pro Urbe-díjak: Török Áron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az anyanyelvű oktatás kiterjesztésekor a romániai iskolák magyar nyelvű tankönyvhiánnyal küszködtek. Azonnal érkezett a többkamionnyi, ezer meg ezer magyar tankönyv, mely egész Székelyföld, de még a csángó vidék iskoláiba is eljutott. Az iskoláknak számítógépeket, fénymásolókat, videókat, DVD-lejátszókat, iskolatáblákat, hűtőszekrényeket és sportfelszereléseket juttattak. Ennek egyik mozgatója volt a magyarországi Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnökét. Megvalósította évente több száz árvaházi és hátrányos helyzetű gyerek támogatását és nyaraltatását, erdélyi rászoruló betegek magyarországi gyógykezeltetését, a határon túli területekkel az élő kulturális kapcsolatok érdekében anyaországi és határon túli művészek, kórusok, zenekarok utaztatását, fellépését.  Fáradhatatlan Földes István elismerő díszoklevelet kapott. /Albert Álmos polgármester: Pro Urbe-díjak: Földes István. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Május 13–14–én Szatmárnémetiben megtartották a Jakabffy Elemér kisebbségpolitikai napokat. „Első hallásra talán úgy tűnhet, hogy az autonómia és az integráció kizárja egymást, számunkra viszont a kettő közt nemhogy nincs ellentét, de nagyon is összefüggnek egymással” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes előadásában. A két világháború közti neves erdélyi kisebbségi politikusra rangos előadók emlékeztek születésének 125. évfordulóján. „A rendszerváltáskor azt hittük, hogy a szomszédos országok új politikusai nem zárkóznak el a nemzetiségek autonómiájától. Lám, legtöbben szembefordultak vele, amihez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy az EU sem következetes a nemzetiségi gondok megoldásában. Ennek ellenére folytatni kell a párbeszédet, minden lehetséges fórumon következetesen kiállni az autonómiáért” – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter, aki kitért a kisebbségben élő magyarság összefogásának, együttes fellépésének szükségességére is. Törzsök Erika budapesti szociológus szerint a problémák súlyosságának egyik oka, hogy miközben Magyarország egyre nyitottabbá válik, a kisebbségben élő magyar közösségek mind zártabbak lesznek. „Korszerű kisebbségi politikára, közösen kidolgozott hosszú távú stratégiára van szükség, s akkor az EU-ban is jobban érvényesíthetjük a kisebbségvédelmet” – hangsúlyozta Törzsök Erika, a HTMH volt elnöke. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató, Kötő József, Pomogáts Béla és más előadók szerint is elérkezett a kisebbségi politika újragondolásának ideje. A két napos rendezvénysorozat keretében emléktáblát avattak a néhai parlamenti képviselő egykori lakóházán, illetve síremlékét is megkoszorúzták Szatmáron. Lugoson, Jakabffy Elemér szülővárosában Kisebbségi törvények Jakabffytól napjainkig címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést. A lugosi Jakabffy Napokat a Balázs Sándor szerkesztette Kisebbségi sorskérdések című Jakabffy-kötet bemutatója és H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatójának előadása zárta. /Sike Lajos: Jakabffytól napjainkig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Komlós Attila, a HTMH új elnöke mondta el a megnyitó beszédet. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató Az Országos Magyar Párt nemzetpolitikai programja és a párhuzamos kisebbségpolitikai stratégiák a két világháború között címmel tartott előadást. Arról sorolt példákat, hogy egy életképes nemzet bármilyen csapás után „újra termeli magát”. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Göncz László szlovéniai történész, valamint Deák Ernő bécsi kutató arról beszéltek, hogyan működik náluk a magyar kisebbség jogainak védelme. Szekernyés János temesvári helytörténész a bánsági magyarság történetéről beszélt. Bakk Miklós lugosi tudományos kutató Az RMDSZ és a román politikai rendszer címen tartott előadásában választ adott a nap folyamán addig nyitva maradt kérdésekre. Mindezzel párhuzamosan az épület földszinti termében Tamás Edit sárospataki történész, Székely István kolozsvári lapszerkesztő, Kereskényi Sándor közíró, Bottoni Stefano bolognai és Novák Zoltán Csaba marosvásárhelyi tudományos kutatók tartottak előadást a kisebbségpolitika különböző vetületeiről. /Báthory Éva: Jakabffy Napok – nyolcadszor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 15./

Rendszeres Kárpát-medencei magyar vállalkozói fórumot javasolt május 15-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki az első ilyen jellegű szimpózium egyik védnökeként szólalt fel Bécsben, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) épületében rendezett tanácskozáson. A Kaláka-Club, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége az Országgyűlés elnökét és Andreas Khol osztrák parlamenti elnököt kérte fel arra, hogy vállaljanak védnökséget az ausztriai, magyarországi, szlovákiai, romániai, szlovéniai, vajdasági, horvátországi és kárpátaljai magyar vállalkozók képviselőinek szervezett tanácskozáson. /Kárpát-medencei magyar vállalkozói fórum Bécsben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Május 20-án egy sugárzóan tehetséges húszéves lány a nézők szavazatainak köszönhetően megnyert egy televíziós vetélkedőt. Lesz berendezett lakása, új autója, elkészül egy lemez a dalaival. A győztes, Rúzsa Magdolna vízummal jött Magyarországra. Ha a TV2 egy esztendővel ezelőtt nem dönt úgy, hogy a Megasztár elnevezésű zenei tehetségkutató műsorába engedi jelentkezni a határon túl élő magyarokat is, a mostani győztes csak egy tévénéző lett volna a sok közül. Egy munkanélküli szülésznő, aki a reklámszünetben talán elábrándozik azon, hogy milyen is lehet tizenkétezer ember előtt énekelni. A vajdasági, kishegyesi lány nagy fölénnyel győzött. Végre normálisan működtek a dolgok, mert most Gyurcsány Ferenc nem mondta, hogy határon túli magyarként Magdi elveszi az anyaországi énekesek elől a (nyeremény) lakást-autót, és azt sem hirdették óriásplakáton, hogy ha rá szavaznak, húszezer szerb dalnok özönlik majd Magyarországra. Most nincs kampányidőszak, ezért Gyurcsány Ferenc most megtapsolta a határon túli magyart. Rúzsa Magdolna (média)történelmet írt Magyarországon. És vajon hány hozzá hasonló zenei talentum ült szombat este sóvárogva a képernyők előtt szerte a Kárpát-medencében csak azért, mert ők nem hallottak idejében a lehetőségről, vagy éppen nem volt pénzük útlevélre-vonatjegyre, amivel felutazhattak volna Budapestre? És hány jobb sorsra érdemes tehetség kallódik el más művészeti ágakban, a sportban, a tudományban csak azért, mert a történelem és a körülmények így alakultak a világnak ezen a szegletén? Ősztől egy másik területen is változik a világ: a magyar jégkorongbajnokságban elindul a Csíkszeredai Sportklub együttese. /Lukács Csaba: Rúzsa Magdi büszkesége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) A külhoni magyar újságíróképzés jelene és jövője című, a Határon Túli Magyarok Hivatalának védnöksége alatt május 19-21. között Szegeden megtartott tanácskozására erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai magyar újságírók, magyarországi szakértők részvételével került sor. A rendezvényt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) valamint a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete szervezte meg. A KMÚEK zárónyilatkozatában szorgalmazza, hogy az anyaországban és a külhoni magyar közösségekben egyaránt nemzetstratégiai ügyként kezeljék a kisebbségi magyar újságíróképzést. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke megállapította, hogy e szövetségre már a magyar állam is odafigyel, szerepe van a magyar–magyar párbeszédben. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alapvető és stratégiai fontosságú mozzanatnak nevezte, hogy a határon túli újságok, újságírók a legmagasabb szakmai szinten, a legjobb infrastrukturális ellátottsággal működjenek. Ötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a sajtószabadság határairól, kritériumairól, értekezett. A külhoni régiókban sajátosak a gondok, az újságíróképzést pedig közelebb kell vinni a szerkesztőségi igényekhez, nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatás gyakorlati részére – fogalmazta meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A KMÚEK zárónyilatkozatában hangsúlyozza, hogy elsőrendű fontosságú a külhoni magyar újságíró-iskolák illetve újságíró-műhelyek létrehozása, a már meglevő ilyen intézmények munkaterveit a fentebb megfogalmazott stratégiai céllal kell összehangolni. /Antalfi Imola: A kisebbségi magyar újságíróképzés mint nemzetstratégiai ügy. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Megvert magyarok a Vajdaságban, ledózerolt nyaralók Horvátországban, rács mögé dugott tanárok Szlovákiában – paranoiás, aki szerint a magyarokat nem szeretik a környező országokban? /Ellenség lett a magyar. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 25./

Románia legnyugatibb csücske, a Temes megyei Óbéba település határában található román–magyar–szerb határ Triplex Confinium emlékműnél a három ország képviselői ünnepelték meg a Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés kilencedeik évfordulóját. Május 27-én Tihomir Simic, a Vajdasági Autonóm Tartomány ügyvezető tanácsának alelnöke, Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke és Marosváry Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke mondtak beszédet. Mindhárom fél egyetértett abban, hogy Románia európai uniós csatlakozása megkönnyíti a DKMT együttműködést, és segíti a Vajdaságot is a csatlakozásban. A három ország küldöttsége a vajdasági Magyarkanizsára utazott, ahol megtartották a DKMT zárt ajtó mögötti közgyűlését. /László Árpád: Kilencedik Triplex Confinium találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

Május 30-án tanácskoztak Aradon az Arad megyei magyar gazdák képviselői magyarországi agrárszakemberekkel, hasznos tanácsokat kapván az Európai Unióba való belépés utáni teendőkkel kapcsolatban. Kocsik József, az RMGE Arad megyei szervezetének elnöke közölte, mintegy 70 gazda érkezett a megyéből. A magyarországi minisztérium és az Új Kézfogás Közalapítvány közös “Gazdaképzés a Kárpát-medencében” elnevezésű programja keretében agrárszakemberek Erdély, a Vajdaság, Kárpátalja és Horvátország magyarlakta vidékein nyújtanak felvilágosítást a gazdák képviselőinek. Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szatmárnémeti, Máramarossziget és Bors után az RMGE aradi szervezete megyénkben is megszervezte a hasznos találkozót. A magyarországi szakemberek hasznos, praktikus tanácsokkal jöttek Aradra. /Sinka Pál: Magyarországi gazdák tanácsai romániai kollégáknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Az elmúlt hét végén Szegeden találkoztak az anyaországon kívül – Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban és a Muravidéken – tevékenykedő magyar újságírók szakmai képviseletei. Az összejövetel célja az volt, a gondok közös orvoslása, egymás jobb megismerése, a továbbképzés és ernyőszervezet megalakítása. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Gyarmati József, a Vajdasági Magyar Újságírók, Kőszeghy Elemér, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének és Kalapis Rókus, a Horvátországi Magyar Független Újságírók Egyesületének elnöke keretegyezményt írt alá a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának létrehozásáról. Azért csak ez a négy szervezet, mert a további két régióban, a Felvidéken és a Muravidéken a magyar újságírók még nem alakítottak szakmai egyesületet, az onnan jelenlévő újságírók egyénileg azonban kinyilvánították egyetértésüket. A jövőben Lakmusz néven internetes hírportált hoznak létre, valamint kiadják a kéthavonta megjelenő Kárpáti S@jtókör című tájékoztatót. /Kiss Károly Anyaországon kívüli magyar újságírók találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./