Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Vajdaság
1257 tétel
2006. augusztus 22.
Törzsök Erika a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója nyilatkozott a kormányzat támogatási elképzeléseiről. 2004. május elsejétől kezdődően – az európai integráció eredményeképpen – a magyarság nagy többsége ugyanazon gazdasági és politikai keretek közé került. A helyzetnek ez az alapvető megváltozása tette szükségessé az új nemzetpolitikát – nyilatkozva Törzsök Erika. Szerinte az elmúlt tizenhat évben a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatosan kialakult egy sajátos szóhasználat, „olyan hívószavakkal, mint Trianon, ősi szálláshelyek, élettér és mint a megakadt lemezjátszó, ismétlődött mindez, egy sérelmi politizálás jegyében ecsetelve a kisebbségek helyzetét.” A helyzet közben megváltozott, de a diskurzus megmaradt. A magyar kormány első számú feladata a mentális határok lebontása. Ehhez új intézményekre, új struktúrákra van szükség. Eddig ezekkel a kérdésekkel a Határon Túli Magyarok Hivatala foglalkozott. „Az új helyzetben célszerű, ha a kihívásokra adandó válaszokat szakmapolitikai kérdésekként kezeljük. Éppen ezért az oktatásnak az oktatáshoz, a kultúrának a kultúrához, a tudománynak a tudományhoz kell kerülnie”. A szomszédos országokban élő magyar közösségekkel kapcsolatos feladatok, illetve ezek elvi-politikai irányítása a Miniszterelnöki Hivatalon belülre kerül az úgynevezett kül- és nemzetpolitikai államtitkárságra. Az eddigi támogatások „egy világos, áttekinthető intézménybe kerülnek, a források nagyságrendje nem csökken, levezénylése viszont átláthatóbb, követhetőbb, világosabb lesz.” „A támogatáspolitika, amely értelmezésünkben az identitás megőrzését szolgáló intézmények normatív támogatását jelenti, úgy fog működni, hogy a Szülőföld Alap háromszintű intézményként tevékenykedik. A legfelsőbb szint a politikai, ahol a magyar kormány a szomszédos országok legitim politikai vezetőivel egyeztet a célok kapcsán. Miután a politikai szint egyezségre jut a célokat illetően, a következő szint, nevezzük szakmainak, e célokat minőségi kritériumok mentén rendezi. Törzsök szerint így megszűnik a kvázi pártfinanszírozás. A harmadik szint politikailag ugyancsak semleges mechanizmus, amely levezényli az adott területre a rendelkezésre álló forrásokat. A jövőben „világosan megfogalmazzuk, mit finanszírozunk Magyarországról, például a szomszédos országok magyar felsőoktatási intézményrendszerében, és mi az, amire – ha egy adott határon túli közösség ezen túl igényt tart – önerőből kell megoldania.” Ki kell alakítani a nemzeti jelentőségű intézményeket, melyek létrehozásában és működtetésében részt vállal a magyar állam illetve az adott közösség. Például a Sapientia Egyetem, a Sellye János Egyetem, a beregszászi főiskola, várhatóan az Ungvári Egyetem magyar kara, és a szórvány kollégiumok építése. „A támogatáspolitikán belül ugyanakkor az oktatás, a kultúra, az informatika területén pályázati úton finanszírozandó konkrét programok ugyanúgy lesznek, mint eddig. A fejlesztési stratégia közös térségfejlesztést, közös intézményfejlesztést, infrastruktúra- és gazdaságélénkítő programokat jelenít meg, illetve fog folytatni. Amíg az előző időszakban körülbelül évente mintegy 16 milliárd forint elosztása történt a környező országok magyarsága számára, a kisebbségpolitika fejlesztési stratégiával történő kiegészítése azt jelenti, hogy például csak az internetprogram keretében 100 milliárd forint áll rendelkezésre az utóbb említett programok vonatkozásában. Ennek első üteme feltehetőleg tartalmazni fogja azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az EU belső határainak az átjárhatóságát teszik lehetővé. Tucatszámra vannak ugyanis olyan vasúti és közúti helyek, amelyek az észak-déli integrációt néhány száz méter esetleg néhány kilométer megépítésével rendkívüli módon felgyorsíthatják.” Törzsök Erika is a MÁÉRT ellen van. A sérelmi politizálás helyett más típusú együttműködés szükséges. Törzsök Erika ismétli Gyurcsányt: a köztársasági elnök a szomszédos országokban élő magyar értelmiség képviselőivel kívánja tartani a kapcsolatot. A parlamentben a szomszédos országok magyar parlamenti képviselői cserélhetik ki elképzeléseiket. Arra kérdésre, hogy a szomszédos országok EU-felvétele után nem fenyeget egy olyan visszarendeződés, mint amilyen Szlovákiában folyik, Törzsök Erika nem fél, szerinte mindenkinek jól felfogott érdeke az együttműködést. A Népszava megkérdezte a pártok véleményét az új irányvonalról. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) senki sem helyezte hatályon kívül. Nem kell szembeállítani a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett rendszeres konzultációs fórumot a Máérttal. Az RMDSZ szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának jobb helye lesz a Miniszterelnöki Hivatalban, mint volt a Külügyminisztériumban. A politikus szerint ennél részletesebb véleményt majd akkor mondhatnak, miután az új HTMH már bemutatkozott. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke közölte: az MKP a következő elnökségi ülés után, szeptember elején fejti ki véleményét a magyar kormányfő új nemzetpolitikájáról. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: egyik legfőbb kifogásuk a Gyurcsány Ferenc által felvázolt koncepcióval szemben az, hogy nem hangsúlyozza a kárpátaljai magyarság rendkívül hátrányos helyzetét a többi, az Unióhoz már csatlakozott, illetőleg belátható időn belül csatlakozó ország magyar kisebbségéhez képest. Az új nemzetpolitika ezenkívül visszatérően hangsúlyozza a különböző határon túli projektek és intézmények „politikamentesítését”. Ezzel kapcsolatban a kisebbségi politikus közölte: remélik, ez nem azt jelenti, hogy a legitim szervezeteket ki akarják zárni ezekből. A KMKSZ fél, hogy a jelenleginél is jobban megkurtítják a Szövetséghez kötődő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola anyaországi támogatását. A lényeges kérdés Kovács Miklós szerint az, mit jelent majd a gyakorlatban a politikamentesség. A Vajdasági Magyar Szövetség üdvözli a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy a magyar-magyar kapcsolatok, illetve az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti viszony megújítását és erősítését szorgalmazza- olvasható a VMSZ közleményében. Az MSZP támogatja a kölcsönös felelősségen alapuló együttműködést, nyilatkozta Simon Gábor, az MSZP országos választmányi elnöke. /Az integráció új nemzetpolitikát tett szükségessé – Törzsök Erika a MEH főtanácsadója a kormányzat támogatási elképzeléseiről és a visszarendeződés veszélyeiről. = Népszava, aug. 22./
2006. augusztus 24.
Aki romániai vagy vajdasági magyar lapokat olvasta, azt hiheti, hogy a magyar–magyar együttélést a budapesti kisebbségi kulturális, identitásépítő, oktatási támogatási rendszer átalakítása veszélyezteti. A lapban rendszeresen író budapesti Tamás Pál szerint azonban lassan a határon kívüli magyar közösségek is érzik, hogy az „elmozdulások” a reformokból és gazdaságpolitikai lépésekből vezethetők le. Nagyobb változások lesznek, még Tamás Pál is azt írja: „Nem jó hírekről számolok be.” Ha Izrael bajban van, akkor a világ zsidó diaszpórája maradéktalanul mellé áll. Nálunk azonban az „elhidegülés újabb korszaka következhet.” Magyarországon a következő másfél évet sok család személyes próbatételként fogja megélni. „S ilyenkor másokra nem nagyon figyelünk.” A határon túliak kevesebb emberi szóra számíthatnak. Nőni fog a magyarországi állami hivatali szolgáltatások – kiadott igazolások, beadványok, engedélyek ára, illetéke. /Tamás Pál: Új rabló-pandúr. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), aug. 24./
2006. augusztus 24.
Jó ezeréves múltunkról szólt a felvidéki költő dala Varga Csaba gitárművész előadásában Déván, a zárdatemplomban. A történelmi múltat ezúttal a barokk zene és tánc, a népdal és irodalmunk nagyjainak írásaival keltették életre a Szent Ferenc Alapítvány diákjai, munkatársai. Mozgalmas előadás idézte fel népünk 1100 éves Kárpát-medencei történelmét, a honfoglalást, a nemzeti ébredést, a szabadságharcot és Trianont. Karinthy Frigyes kevésbé ismert szavai hangzottak el: „Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.” A nyelv, a hit, a közös kultúra mindenféle határ ellenére összeköt bennünket felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, anyaországi magyarokat és erős, életképes nemzedék nő fel újra – erről szól a Szent Ferenc Alapítvány és számos nagyszerű egyházi és civilkezdeményezés Hunyad megyében, Erdélyben és az egész Kárpát-medencében. Ehhez az építőmunkához kérték Isten áldását a dévai zárdaudvaron. /Gáspár-Barra Réka: Ezerszáz éve ide köt a szó. A Szent Ferenc Alapítvány diákjai barokk tánccal, népdallal idézték a múltat. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./
2006. augusztus 30.
Tizenegyedik alkalommal tartották meg a szlovéniai Alsólendván, augusztus 24–27. között, a Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napokat. A rendezvénysorozatot immár harmadik alkalommal szervezték Magyarországon kívül, régen a Magyar Kultúra Alapítvány égisze alatt Budapesten a Várban, a Szentháromság tér adott otthont e rangos fesztivál jellegű programsorozatnak. Felvidék (Révkomárom, 2004), Vajdaság (Zenta, 2005) után az idén a muravidéki Alsólendva várta a magyar határon kívülről érkezett kulturális csoportokat. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Burgenland, Muravidék és a horvátországi magyar közösség közművelődési ernyőszervezetei vettek részt a program összeállításában. A rendezvény házigazdája a helybéli Magyar Művelődési Intézet volt. Erdély részéről az EMKE volt a társszervező. A rendezvénysorozat keretében a különböző régiókból érkezett művelődési csoportok színházi produkciókkal, zenés irodalmi összeállításokkal, film- és könyvbemutatókkal, népdalok és népi táncok előadásával szórakoztatták a helybéli magyar közönséget. Nagy sikerrel szerepelt a Zurboló néptáncokkal. Hamar a közönség kedvence lett Érsek Csaba Sándor gyimesi és moldvai csángó népdalaival. Megrendezték az Eszmecsere a határon túli magyar kultúráról című tanácskozást, ahol nemcsak a különböző régiók ernyőszervezeteinek a képviselői vettek részt, de a magyarországi új és leköszönő, határon túli ügyekkel foglalkozó, intézmények képviseletei is jelen voltak, mint az Oktatási és Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény közös záródokumentum elfogadásával ért véget, amelyet a különböző magyarországi és határon túli régiók intézményeihez fognak eljuttatni a szervezők. /Dáné Tibor Kálmán: Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napok Alsólendván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Az elfogadott állásfoglalás: Zárónyilatkozat 1. Ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra egy és oszthatatlan, tekintet nélkül arra, hogy milyen földrajzi-államigazgatási keretek között nyilvánul meg. Ezért rendkívül fontos, hogy Magyarország döntéshozó testületei ennek értelmében döntsenek stratégiai, szervezeti és anyagi kérdésekről. 2. Az illetékes magyar állami szervek a szomszédos államokkal történő bilaterális kapcsolatok keretében fordítsanak külön figyelmet az adott országban élő magyar közösség nemzeti és kulturális jogainak tényleges megvalósulására. 3. A Magyarország határain túl élő magyar közösségek kulturális tevékenységük keretében érvényesíteni kívánják a szakmaiság, a tevékenységek szervezésénél a fontossági sorrend betartásának és a helyi sajátosságok érvényesítésének az elvét. E tekintetben előrelépést kizárólag a magyarországi állami szervekkel és a szakintézményekkel karöltve lehet elérni. 4. Az illetékes magyarországi állami szervek a határon túli magyar kultúra támogatása során legyenek tekintettel a helyi sajátosságokra, amelynek feltétele a régiókban tevékenykedő legitim kulturális szakemberek és képviselők álláspontjának ismerete és figyelembe vétele. Minél rövidebb időn belül el kellene jutni a szubszidiaritás elvének lehető legteljesebb megvalósításához. 5. Létfontosságú követelmény, hogy a határon túli magyar kultúra támogatási kerete ne szűküljön, mi több, reális és stratégiailag indokolt program szerint szükségszerű annak fokozatos növelése. A jövőbeni támogatáspolitika szempontjából nagyon fontos az egyre jobban hozzáférhető európai keretek igénybevétele. Másrészt úgyszintén fontos, hogy a határon túli magyar kultúra segítése, támogatása jól szervezett és szakszerűen működő magyarországi intézmények, alapítványok révén valósuljon meg. 6. Az adott helyzetben rendkívül fontos, hogy a jelenleg legveszélyeztetettebb határon túli magyar közösségek (Vajdaság, Kárpátalja) az illetékes magyar állami szervek és szakintézmények megkülönböztetett figyelmét és támogatását élvezzék. Alsólendva, 2006. augusztus 27. Csemadok – Görföl Jenő, főtitkár; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Dáné Tibor Kálmán, ügyvezető elnök; Horvátországi Magyarok Szövetsége – Csörgits József; Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége – Dupka György, elnök; Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Alsólendva – Göncz László, igazgató; Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Dudás Károly, elnök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2006. szeptember 2.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) zetelaki írótáborának meghívottja volt Kalász Márton költő, a Magyar Írószövetség elnöke, aki nyilatkozott a lapnak. Arra a kérdésre, hogy milyen a viszony a Magyar Írószövetség és az E-MÍL között, Kalász kifejtette, amikor megalakult az E-MÍL, ígérték, hogy segítenek. Az ő helyzetük sem jó, de mindent megtesznek az E-MÍL érdekében, ezt az Írószövetség választmánya is ugyanígy gondolja. „Az erdélyi magyar irodalom de beszélhetnénk a vajdaságiról, a felvidékiről is olyan minőségi része az egyetemes magyar irodalomnak, amellyel dicsekedni lehet. A dicsekvés azonban kötelességgel is jár. Az igazi magyar nyelvet tulajdonképpen itt őrzik, mi Budapesten, valamilyen félreértésből, csak elrontók akarunk lenni” – állapította meg Kalász Márton. Szerinte van értelme annak, hogy az erdélyi magyar írókat külön szövetség tömörítse, e szervezet nélkül nem létezhetne közös gondolkodás. Úgy látja, hogy az E-MÍL-nek is közhasznú társasággá kellene alakulnia. Kalász Márton hangsúlyozta: Ahogy ma Magyarország magára hagyja a szellemi életet, az példátlan. /Farkas Réka: Magára hagyott szellemi élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./
2006. szeptember 7.
Több beleszólást kér az erdélyi magyar média a kisebbségi sajtó működtetésére szánt anyaországi támogatások elosztásába. Az elmúlt időszakban számos főszerkesztő fordult a Romániai Magyar Újságírók Egyesületéhez (MÚRE), hogy a Szülőföld Alap szakkollégiuma lehetőség szerint konzultáljon velük vagy a szervezet vezetőségével, mielőtt meghozza döntését a médiatámogatások ügyében. A Gyurcsány-kormány által tavaly létrehozott Szülőföld Alap három kollégiuma közül az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiatestület bírálja el a Kárpát-medencei kisebbségi sajtónak szánt támogatást. A kilencfős kollégium egyes tagjait – a magyar kormány képviselőinek kivételével – a Magyar Állandó Értekezlet szomszédos államokban működő tagszervezeteinek javaslatai alapján nevezték ki. Ambrus Attila MÚRE-elnök nem tartja megfelelőnek a szakkollégium jelenlegi felállását, mivel szerinte például az erdélyi kurátor nem ismeri a vajdasági vagy a felvidéki sajtó valóságát, és ugyanez fordítva is érvényes. /Rostás Szabolcs: Beleszólna a média. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./
2006. szeptember 8.
A tízéves múltra visszatekintő Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület /MA-ZA/ aktív, sok találkozót, rendezvényt tartottak. Cseh Gábor egyesületi elnök beszámolójában szépszámú rendezvényt sorolt fel, s szó esett a tervekről is, az ’56-os forradalom októberi emlékünnepére készülődésről, s a Zalaegerszegen felállításra szánt székely kapuról. Az egyesület rendszeres tevékenységgel ápolja a két város közötti baráti viszonyt, mely tevékenység kiterjed a gazdasági, társadalmi, oktatási, művelődési és sportéletre egyaránt. Júliusban Marosvásárhelyre érkezett például 35 zalaegerszegi és 14 vajdasági gyermek és felnőtt. A MA-ZA Baráti Kör Egyesület meghívására jöttek. Erdélyi körútra is indultak. Augusztusban marosvásárhelyi gyermekek üdülhettek Balatongyörökön. /Ma–Za híradó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./
2006. szeptember 9.
Szeptember 8-án Budapesten, a parlamentben tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A találkozót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Szilvásy György magyar kancelláriaminiszter adott tájékoztatást a magyar kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről. A KMKF ülésén a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusok, illetve a magyar országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt. – Fontos, hogy elinduljon az érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot – mondta nyitó beszédében Szili Katalin. A találkozón megjelent Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke, Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Duray Miklós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Szlovákiának kell megtennie azokat a lépéseket, amelyek garantálják, hogy a magyarellenes incidensek ne ismétlődjenek – hangsúlyozta beszédében Göncz Kinga külügyminiszter. Markó Bélával egyetértve, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke és Surján László EP-képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai helyzet nem elszigetelt eset, a többi környező országban ugyancsak kialakulhat hasonló helyzet. A fórum egyik napirendi pontját képezte a határon túli tagok által készített jelentés a magyarság helyzetéről. A dokumentumban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség-Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelentése szerepel. Az RMDSZ 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetéről az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létező alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak egy hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerűen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetősége. Mint írják, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: kezdeményezésére Románia kormánya olyan kisebbségi törvénytervezet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magába foglalja. A KMKF résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a fórum nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Az ülést követően a fórumot összehívó Szili Katalin házelnök, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a legfontosabb kérdésként a magyar–magyar párbeszéd, illetve a MÁÉRT jövője és a határon túli magyarok támogatási rendszere vetődött fel annak nyomán, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a KMKF délelőtti ülésén közölte: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást sokszínű, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a MÁÉRT eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Bugár Béla kifejtette: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a MÁÉRT-ot. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Leszögezte: úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla, aki a sajtótájékoztatón megjegyezte: nem szeretné ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltűnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Utóbbival utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A parlamenti tanácskozás után Sólyom László köztársasági elnök fogadta és köszöntötte a fórum tagjait. /Magyar–magyar fórum Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Szili Katalin rámutatott, hogy a KMKF az elmúlt két évben számos nemzetpolitikai stratégiai kérdésben jutott egyetértésre. A nemzetpolitika intézményrendszerének átalakítását kifogásolta Duray Miklós, aki szerint a magyar kormány által elképzelt magyar-magyar kapcsolattartási rendszer nem biztosítana intézményes kereteket. Duray Miklós rámutatott, kiderült számára, hogy megszűnnének a közalapítványok, köztük például az Illyés Közalapítvány. „Gyakorlatilag minden megváltozik, így nem lesz Magyar Állandó Értekezlet sem” – hívta fel a figyelmet Duray, leszögezve, hogy „a KMFK nem helyettesítheti a Máért-ot”. Markó Béla úgy fogalmazott: a környező országokon, beleértve az RMDSZ romániai koalíciós partnereit is, egyfajta „integrációs önhittség, önelégültség” lett úrrá, úgy tekintik, hogy az Európai Unióval szembeni a kötelezettségeiket teljesítették. Ez az önhittség rendkívül veszélyes, ez az elkövetkezőkben a térségben súlyos problémává válhat – tette hozzá. Németh Zsolt szintén arra hívta fel a figyelmet: a Kárpát-medencei magyarságnak szembesülnie kell azzal, hogy véget ért az az együttműködési időszak, amikor az európai integráció reményében a határon túli magyarokat bevonták a „kirakatpolitikába”. Ebben az új helyzetben egységesen kell fellépni – tette hozzá a külügyi bizottság elnöke. /Lezajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./
2006. szeptember 11.
„Számunkra nagyon fontos, hogy nemzetpolitikai egyetértés alakuljon ki” – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, melyet negyedik alkalommal hívott össze az Országházba. Szerinte nemzetpolitikai szempontból „elég kritikus időszakot élünk meg, és éppen ezért a magyarság számára biztonságérzetet csak és kizárólag az adhat, hogyha van egyetértés és konszenzus”. Elárulta: a magyar kormány még ez évben tervezi egy magyar-magyar kormányzati konzultációs fórum összehívását. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla szerint a KMKF nem helyettesítheti ugyan a MÁÉRT-et, de „bizonyos funkcióit átveheti, ugyanis már az idei elképzelésekből látszik, hogy egy konkrétabb, esetleg közös megoldásokat is fölmutató fórummá válik”. Bugár Béla, a szlovákiai MKP elnöke közölte, hogy tudomása szerint a magyar kormány nem kívánja működtetni a MÁÉRT-tet, ehelyett egy „több fórumú” konzultációs rendszert javasolnak. Bugár hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a határon túli magyarok és a magyar kormány képviselőinek egyeztetésein „döntések születnének vagy csak ajánlások”. Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a szakállamtitkár által ismertetett – A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere című – dokumentum „nem számol a MÁÉRT-tel, minthogyha a kormány nem kívánna érdemi és egyenrangú párbeszédet folytatni a politikai pártokkal”. A Gémesi Ferenc szakállamtitkár által ismertetett reformtervezet alapján, a határon túliaknak szánt támogatásokat az eddigi közalapítványok megszüntetésével a Szülőföld Alapba összpontosítaná a kormány, és erre alapozva vetítik előre egy szélesebb egyeztető fórum létrejöttét. A kormány a kétoldalú magyar-magyar konzultációkra kívánja helyezni a hangsúlyt. Viszont ebben a „kétoldalú” körben csak az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége szerepel. Markó Béla kifejtette: „nem örül, hogy Illyés Gyula vagy Márton Áron neve eltűnik a magyar-magyar kapcsolatokból.” Az RMDSZ-elnök ezzel arra utalt, hogy a magyar kormány szándékai szerint több intézményt, alapítványt egyesítenek, összevonnak. Bugár Béla az Illyés Közalapítvány kérdésével kapcsolatban rámutatott, hogy mostanra kialakult egy olyan alkuratóriumi rendszer, amely nagyon keményen tudott működni. Bugár ajánlotta: gondolják még egyszer át a közalapítvány sorsát, „mert ami jól működött, azt továbbra is működtetni kellene.” A KMKF plenáris ülései közötti időszakban végzendő tevékenység érdekében négy albizottság létrehozását tervezik: gazdasági, oktatási és kulturális, alkotmányi és emberi jogi, valamint külügyi és Európa-ügyi albizottságot. Az albizottságok úgy fognak kialakulni, hogy a határon túli szervezetek, illetve az érintett magyar parlamenti állandó bizottságok egyaránt delegálnak képviselőket, és ezek az albizottságok közvetítik majd a parlamenti állandó bizottságok irányába azokat a jogszabály-alkotási problémákat, amelyeket megtárgyalnak. Németh Zsolt fideszes politikus, a külügyi bizottság elnöke elmondta, hogy a külügyi és a határon túli magyarok bizottsága, valamint a KMKF állandó bizottsága, amelynek a neve jelenleg operatív bizottság, együttes üléseket tartana rendszeresen. „Ez lehetne a KMKF gyakorlati működtetésének a csúcstalálkozók közötti időben az a szintje – mondta Németh Zsolt -, amely összefogná azt a munkát, ami egyébként az albizottságok szintjén zajlik.” /Guther M. Ilona: Visszafogott reakció a határon túli vezetők részéről a reformcsomagra. MÁÉRT helyett kormányzati konzultáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ A KMKF-en a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára közölte: átalakul a támogatási rendszer, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy az idei évre összehívandó kormányzati konzultáció tagjai között nem lehetnek ott a parlamenti pártok képviselői. „Ez visszaállamosítást jelent, és a Máért hibernálását” – hangoztatta a politikus, aki szerint a parlamenti pártok nélkül nem alakítható ki nemzeti konszenzus a határon túliakat érintő kérdésekben. A házigazda Szili Katalin házelnök szerint a mostani ülésen úgy határoztak, hogy a KMKF előkészítőbizottsága operatív bizottsággá alakul át, amely az évente egyszer megrendezett plenáris ülések között is folytatná a munkát, illetve négy albizottság: gazdasági, oktatási-kulturális, jogi-alkotmányos és integrációs-uniós is alakul. Ezt a döntést a magyarországi ellenzék is üdvözölte. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azonban közölte: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a Máértet. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Példaként említette, hogy tisztázni kell: ha egy konzultáción döntés születik, akkor az valóban döntésnek minősül, vagy csak javaslatnak. Bugár úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla RMDSZ-elnök is. A KMKF résztvevői előtt Sólyom László is beszédet mondott. Az államfő örömmel tapasztalta, hogy az újabb kormányzati és más politikai elképzelések több tekintetben összhangban vannak azokkal a szempontokkal, amelyeket március 15-én jelentett be a nemzetpolitika újragondolására. „A kormány a parlamenti pártok bevonása nélkül tárgyal a határon túli magyarok szervezeteivel” – jegyezte meg ugyanakkor Sólyom, sajnálatosnak nevezve, hogy a civil szféra „még az anyagi támogatások odaítéléséből is kimaradni látszik”. A köztársasági elnök szerint a szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusokból, illetve az Országgyűlés elnöke által meghívottakból álló Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának rendszere „széttöredezik”, mivel stratégiai egyeztetést csupán parlamenti képviselők folytatnak. /Csak a kormány nem akar Máértet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2006. szeptember 18.
Jogutód nélkül megszűntnek tekinti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), ezért új, összmagyar szándékú érdekérvényesítő és érdekegyeztető fórum létrehozásáról tanácskozott a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten, a Magyarok Házában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendezvényre meghívtak valamennyi kárpát-medencei nagyobb magyar pártot és szervezetet, de azok többsége nem válaszolt. Patrubány Miklós a 16 szavazóképes résztvevő közül kiemelte a Székely Nemzeti Tanácsot, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot, valamint az Erdélyi Magyar Polgári Szövetséget. Hozzáfűzte, hogy két ifjúsági szervezet is elfogadta a meghívást: a Hatvannégy Vármegye Mozgalom, valamint az Erdélyi Magyar Ifjúság. A létrehozandó új szervezetnek még nincs neve, eddig népszerű az Új Magyar-Magyar Csúcs vagy az Új Magyar Csúcs kifejezés – jelezte. Az MVSZ elnöke sérelmezte a Határon Túli Magyarok Hivatalának jogutód nélküli megszüntetését is. /Máért-utódot szülne az MVSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2006. szeptember 25.
Budapesten szeptember 23-ára megszűntek az atrocitások, megsokszorozódott a Kossuth téren békésen tüntetők száma, és megsokasodtak a zászlók. A zászlóknak a magyar história egészének tanulságaira alapozott üzenete van: nemzetibb Magyarországot és magyarabb nemzeti képviseletet kíván. A tiltakozó hullám átcsapott a határokon, és kiterjedt a Kárpát-medence egészére, főleg Erdélyre és a Vajdaságra. Tőkés László püspök Budapesten hatalmas ováció közepette a baloldali médiák szerint harminc-, mások szerint ötvenezer ember és több millió tévénéző előtt a magyar nemzet egészének együvé tartozását és a gyurcsányi hazugságözönnek a nemzet egészére kivetített ártalmát tudatosította. A CNN riportere, Nic Robertson interjút készített a kormányfővel. a hazugságmotívumot a végsőkig kiélezte. N. R.: ,,Elfogadható, hogy hazudjon”? GY. F.: Ez sokkal bonyolultabb. N. R.: „Elfogadható, hogy hazudjon” Gy. F.: Ha ön – ha, ha – feleségével vagy barátaival beszél… stb. Göncz Kinga külügyminiszter Clevelandban Orbán Viktort s a Fideszt pimasznak nevezte, akikkel az Országgyűlésben nem lehet szót érteni, s ha az utcán vannak, folyamatosan hazudnak. Mára már nem csak a Kárpát-medence magyarságának jobboldali kötődésű tömegei, hanem a baloldal prominens képviselői közül is egyre többen vallják, hogy Gyurcsánynak távoznia kell. Lengyel László politológus beismerte, betelt a pohár, Gyurcsánynak egy idő után mennie kell. /Sylvester Lajos: A zászlók üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
2006. szeptember 26.
Időnként magyarverésekről érkeznek hírek a Vajdaságból és a Felvidékről. Romániában ilyen vonatkozásban csend honol. Annál buzgóbban harsogják a médiák a székely-magyar önrendelkezésre való törekvés „felháborító” voltát. Nem szabad elfelejteni, hova vezetett a más nyelvet beszélők meg nem értése, lebecsülése, jogaiknak semmibe vétele. Elég idézni Sütő András naplójegyzeteiből az 1944. szeptember 26-i szárazajtai tragédia évfordulóján. „Az elítélteket egyenként vezették a falhoz. Robbanó golyóval lőtték agyon őket. Puskával és géppisztollyal lőttek. Az udvaron síró, sikoltozó tömeg. A kivégzettek hozzátartozóinak serege egy idő után könyörgő szavakkal fordult az őrnagy felé. Szülők, gyermekek, testvérek kegyelemért imádkoztak hozzá. Válaszként Oltean Gavril az égre emelt karjukat kezdte lövetni pribékjeivel.(Részlet a Heródes napjai című könyvből) A Kovászna megyei Szárazajta iskolájának udvarán az RMDSZ kopjafát állíttatott és az épület falára márványtáblát helyeztetett az igazságtalan és értelmetlen vérontás emlékezetére. /(A): Hetvenkét éve Szárazajtán… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
2006. szeptember 28.
A Békéscsabai Munkaerőképző Központtól megkeresett Molnár György igazgató, s elmondta, hogy székelyföldi felnőttképzési hálózatot szeretne létrehozni. Ebben számítana partnerségünkre, mert hallott a LAM Alapítványról, s tud arról, hogy agrárfelnőttképzéssel foglalkozik, emlékezett Orbán Miklós mérnök, a felnőttképzési és szolgáltatási hálózat illyefalvi képzőközpontjának megbízottja. Ezelőtt két évvel írták alá szándéknyilatkozatot. Később, mert Belső-Erdély és a Partium sem maradhat ki egy ilyen hálózatból, a Pannon-forrás nevet tartották megfelelőbbnek. A tevékenység menet közben bővült, mert a központ nemcsak agrárfelnőttképzést, hanem más jellegű képzést (számítógép-kezeléstől az idegennyelv-tanulásig) is felvállal. Több helyen foglalkoznak felnőttképzéssel a Kárpát-medencében, Magyar­országon kívül a Részek, Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság magyarlakta területein. Tizenkét alapító tagja van a szervezetnek, és ez év márciusában született meg a jogi kerete, Békéscsabán jegyezték be alapítványként. Képzőközpontot létesítettek Sepsiillyefalván is. Most dolgozzák ki a képzés metodológiáját, a tananyagot és az akk­reditációt. A Pannon-forrás egy konzorcium keretében közös pályázatot adott le a Norvég Alaphoz. Ez az alap öt éven át pénzt biztosít Magyarországnak, amelyből felnőttképzést is támogatnak. Elkészítettek egy olyan közös pályázatot, mely a képzőközpontok teljes felszerelését célozza meg. Jelenleg a LAM Alapítványnál három szakmában folyik akkreditált, államilag elismert okleveles képzés: növénytermesztői, állattenyésztési és agrotu­risztikai szakon. /Merítés a Pannon-forrásból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./
2006. október 9.
Új intézménnyel gyarapodott az erdélyi magyar anyanyelvi oktatási hálózat a Mezőségen. A Téka Alapítvány által fenntartott Téka Művelődési Központ, a Mezőségi Téka Szórványkollégium és a Mezőségi Néprajzi Múzeum intézményként, Téka Művelődési és Oktatási Központ néven működik tovább Szamosújváron – jelentették be október 7-én, a szórványkollégium új épületének ünnepélyes átadásakor. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: 2004-ben fogtak hozzá az új épület létesítéséhez. Az elnök köszönetet mondott az Apáczai Közalapítványnak, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, a Communitas Alapítványnak és az Illyés Közalapítványnak a támogatásért. Stark Ferenc, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette: ez az új szórványkollégium a magyar–magyar szolidaritás bizonyítéka. – Az ezredforduló óta ez a 35. kollégium, amely az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült – közölte Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója. – Tanúként vagyok jelen – mondta ünnepi beszédét dr. Kötő József EMKE-elnök. – 1997 januárjában dideregve vágtuk el az akkori kis házikó első avatószalagját. A jelenlévők megtekinthették a célszerűen berendezett 17 szobát. Külön helyiségben tartják majd a néptáncoktatást, és egy konferenciatermet is kialakítottak. A kollégiumavató után került sor az Égtájak Fesztiválra, amelyet a sepsiszentgyörgyi Gyűszűvirág régizene-együttes nyitott meg, majd a helybeli Kaláka Néptáncegyüttes szerepelt a színpadon. Fellépett még a kárpátaljai 2. Számú Általános Iskola és Zeneiskola kórusa, a felvidéki Nádas Néptáncegyüttes Farnadról, a vajdasági Tisza néptáncegyüttes Péterrévéről, a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes, a kolozsvári Szarkaláb, a Bogáncs és a Kisbogáncs néptáncegyüttesek és a füleki Apropó Kisszínpad. /Nagy-Hintós Diana: Megnyílt a Téka Művelődési és Oktatási Központ Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2006. november 4.
Az ’56-os megemlékezéssel évek óta szorosan összekapcsolódik a Rákóczi Szövetség által megszervezett Gloria victis (Dicsőség a legyőzötteknek) elnevezésű, október 21-23. között sorra került rendezvénysorozat. A határon túli, valamint az anyaországi fiatalok részvétele lehetőséget ad a kapcsolatteremtésre, a kulturális és/vagy történelmi ismeretek bővítésére. A középiskolások történelmi vetélkedője évről évre a magyar történelem valamely kiemelkedő korszakával foglalkozik. Idén „…Azok a sötét ’50-es évek… avagy a »csengőfrász« korszaka – Magyarország és magyarság a szovjet blokkban” címmel hirdettek pályázatot. Hatvanhat háromtagú csapat szerepelt a középdöntőben, amelyen Felvidéket tizenegy, Kárpátalját négy, Vajdaságot négy, Erdélyt öt, Magyarországot pedig negyvenkét csapat képviselte. Szintén kapcsolatépítés szándékával szervezték meg a főiskolás ifjúsági találkozót. Mind a középiskolásoknak, mind a főiskolásoknak a Rákóczi Szövetség ingyenes szállást, utazást és étkezést biztosított. Október 22-én a Műegyetem főépülete előtti téren megtartott, a Rákóczi Szövetség, a Műegyetem 1956 Alapítvány és a Magyar Mérnöki Kamara által közösen szervezett rendezvényen fejezték ki tiszteletüket a forradalmi eseményeket elindító egyetemi ifjúság előtt. Ezt követte a fáklyás felvonulás a Bem térre és útközben egyre többen csatlakoztak a menethez. 23-án délelőtt a főiskolások számára tartott előadást Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki Magyarország gazdasági helyzetét elemezve elmondta, hogy a jelenlegi állapotot lehetetlen a múlt ismerete nélkül elmagyarázni. Házigazdaként jelen volt Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke is, aki 1956-os személyes naplóját dedikálta a hallgatóságnak. Lezajlott a történelmi vetélkedő döntője, az első három helyezett a füleki Filakovo Gimnázium, a miskolci Avasi Gimnázium és a galántai Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Gimnázium lett. A rendezvénysorozat záróakkordjaként, az október 23-i műegyetemi emlékműavatást követően, a határon túli fiatalokkal megtelt autóbuszok délután indultak hazafelé. /Ferencz Melánia: Gloria victis. Amiről nem beszélnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
2006. november 10.
A magyar szolidaritási ünnepségen, a Budavárban a Háromszék napilap főszerkesztője, Farkas Árpád révén átvehette az idei Bethlen Gábor-díjat. Bakos Istvánnak, a kuratórium elnökének felvezető szövege szerint Székelyföld és a magyar közösség hiteles tájékoztatásáért kapták a díjat. Az autonómia a kitüntetés-átadások alapszavaként is értelmezhető. Az idei Tamási Áron-díjat Ferenczes István nyerte el, a székelyföldi, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság költő-főszerkesztője, s Sylvester Lajos Teleki Pál-érdemérmet kapott, mindez az erdélyi térségnek az autonómiaigényét emelte az érdeklődés középpontjába. A budapesti érdeklődésnek a kisugárzása eléri a világ legtávolabb lévő tájait is, ahol magyarok élnek. Az idei Márton Áron-díjat Sisa István, Egyesült Államokban élő közíró kapta, a budapesti Magyar Kultúra Alapítvány és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség társaságában. A Teleki Pál Emlékérem esetében. jelen van Ausztrália, Latin-Amerika, Észak-Amerika, Európa, a Kárpát-medence egésze, és a kurátorok nyitottságára jellemző, hogy a Trianon 86. évfordulóján Rieger Tibor szobrászművész Teleki-érdeméremmel jutalmazott 18 anyaországi kitüntetett mellé előbb 15 határon túli és nyugati szórványban élő magyar neve társult, akikhez a kitüntetések átadását megelőző napokban a Vértesaljai László atya neve is, Rómában és a forradalom 50. évében végzett magyarságszolgálata révén. Piotr Górecki pedig a Lengyel TV október 23-i hiteles tudósításáért és emberjogi kiállásáért kapott érdemérmet. Mindez a legkevésbé a magyarhoni sajtót érdekelte. /Sylvester Lajos: Díjat kapni öröm. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./
2006. november 13.
Az erdélyi magyar politikai erők körvonalazódó összefogása kulcsfontosságú a Székelyföld autonómiájának megvalósítása szempontjából – állapította meg Gál Kinga fideszes európai képviselő, a néppárti frakció kisebbségi és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó tagja. A látogatást Becsey Zsolt magyar EP-képviselő szervezte bánsági, dél-alföldi, és vajdasági újságírók egy csoportja számára, akik így első kézből szerezhettek információkat az európai intézmények működéséről, a brüsszeli magyar képviseletek munkájáról, a magyar EP-képviselők, illetve az RMDSZ-megfigyelők tevékenységéről. Gál Kinga kifejtette: Amikor még csak nem is konkrétan az autonómiáról, hanem kisebbségi kérdésekről beszélek, akkor már olyan hihetetlen ellenlobbi indul meg az itt levő romániai megfigyelők részéről, amit eddig nem ismertek az Európai Parlamentben! /Pataki Zoltán: Gál Kinga: az autonómia kulcsa az erdélyi magyar erők összefogása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2006. november 15.
Átlátható, hatékony támogatási rendszer kialakítása, a politikai befolyás csökkentése, a támogatások hatékonyságának növelése és kiszámítható folyósítása – ez a célja a kormánynak a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításával, amellyel átalakul az alap szervezeti és támogatási rendszere. Az átalakítás eredményeképpen egy háromszintű fórumrendszer jön létre, melyben a politikai szintet a Regionális Egyeztető Fórum, a szakmai szempontokat a kollégiumok, a végrehajtó szintet pedig az alap kezelő szervezete képviseli. A támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését. Ugyanakkor azzal, hogy a források jelentős részét nem a szétaprózott intézményi struktúra fenntartására költik, azok a jelenleginél nagyobb arányban hasznosulnak. A kabinet nemzetpolitika-alapelveinek legfőbb elemeit Törzsök Erika kormány-főtanácsadó foglalta össze. Kiemelt figyelmet kell fordítani az EU-hoz a közeljövőben nem csatlakozó Kárpátalja, Vajdaság magyarlakta területeire. A nemzetpolitika alapelvként rögzíti a be nem avatkozás politikáját mind Magyarországon, mind a szomszédos államokban. A korábban jellemző paternalista szemléletmódot felváltja a közös és kölcsönös felelősségvállalás, együttműködés. Az új magyarságpolitika két pillérre – az identitásmegőrzésre koncentráló normatív támogatáspolitikára és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztéspolitikára – támaszkodik. Törzsök Erika megállapította: a korábbi 44 csatornás elosztási rendszer egyszerűsödik, helyébe a Szülőföld Alap lép. A határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrálódnak az alapba, a támogatásokra korábban fordított források megőrzése mellett. A cél a korábbi támogatásfüggőség helyett a „helyzetbe hozás”, a valódi hátrányok, egyenlőtlenségek felszámolása. Magyarország nagy hangsúlyt fektet a gazdaság, a vállalkozások, az innováció, az infrastruktúra (elérhetőség), a környezet- és természetvédelem fejlesztésére. Alapvető célkitűzés a „varrat nélküli Európa” megteremtése, ahol fizikai (és mentális) határok nem akadályozzák többek között az állampolgárok szabad vállalkozását, képzését, utazását. Az eszközrendszerében megújult nemzetpolitika új intézményi hátteret is igényel, mind a hazai kormányzati munkában, mind a magyar–magyar párbeszéd területén. Az új kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban, a szakmai tevékenység ellátása nagyrészt a szaktárcáknál zajlik. /Cél a „varrat nélküli” Európa létrejötte. = Népszava, nov. 15./
2006. november 30.
Határon túli magyar értelmiségiek részvételével az identitás megőrzéséről tanácskoznak november 30-án Budapesten, a köztársasági elnök hivatalában. Szociológusok, újságírók, történészek, demográfusok, teológusok, politológusok, írók, nyelvészek, kisebbségkutatók kaptak meghívást a szomszédos országokban élő magyarok közül az Identitásmegőrzés tömbben és szórványban című tanácskozásra. Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére májusban indult el a Határon túli magyarság a 21. században témakörű konferenciasorozat, a mostani rendezvény e sorozat második találkozója. Bodó Barna romániai magyar politológus, író, egyetemi oktató, a tanácskozás egyik meghívottja szerint újra kell fogalmazni a szórványmagyarság kérdését. Szerinte az elmúlt tizenöt évben általában „a maradék elve” érvényesült a szórványpolitikában: a magyar állam olyan terveket támogatott, amelyekre „még jutott pénz”. Bodó hangsúlyozta: ha nem változtatnak a szemléletmódon e kérdésben, akkor néhány éven belül Erdélyben csak a Székelyföldön maradnak magyarok. A két szlovákiai részvevő egyike, a szlovákiai asszimilációs folyamatokat kutató Gyurgyík László szociológus arra kíván rámutatni a fórumon, hogy míg a határon túli magyarok több közösségében meghatározó asszimilációs körülmény a szórványosodás, a szlovákiai magyarok soraiban kevésbé, mert ott a magyarok többsége egységes tömbökben él. Ezért ott más módon, más szórványstratégiákkal kell megközelíteni az identitást megőrző törekvéseket, mondta a szociológus. Gábrity Molnár Irén szerbiai szociológus, egyetemi tanár a találkozón azt készül elmondani, hogy szerinte mi segítene a schengeni határokon kívül rekedt vajdasági magyarságon. Véleménye szerint fejlesztési stratégiai tervekre van szükség, s akár anyaországi, akár uniós segítségre, hogy ne szakadjon le a Vajdaság. /Tanácskozás a szórványról. = Erdély.ma, nov. 30./
2006. december 4.
Viorel Dolha, az Arad Megyei Tanítók Egyesületének elnöke évek óta minden lehetőséget felhasznál arra, hogy felhívja a figyelmet a Szerbia keleti részén, a Timok völgyében élő románok helyzetére: arra, hogy ott nem ismerik el őket nemzeti kisebbségnek, nem részesülhetnek román nyelvű oktatásban, román nyelvű templomi szolgálatban – ellentétben, például, a szintén szerbiai Vajdasághoz képest A Timok-völgyi románok negyven fős csoportját, tanulókat, pedagógusokat, kulturális egyesületi vezetőket hívtak meg Aradra, a december 1-jére, a román nemzeti ünnepre. Román nyelvű olvasási-írási-éneklési foglalkozásokat tartottak. A Timok-völgyiek aradi tartózkodását anyagilag a Horia Roman Patapievici irányította Román Kulturális Intézet tette lehetővé. /Kiss Károly: Timok-völgyi románok Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2006. december 6.
Aláírásgyűjtésbe kezdett december 5-én a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) a kettős állampolgárságért. Az Ágoston András vezette délvidéki kis magyar párt választmánya a nemzet egészében érezhető válságjelenségek meghaladása érdekében indította újra az először 2003-ban kezdeményezett aláírásgyűjtést. Úgy ítélték meg, hogy az aláírásgyűjtés nem lehet pártokhoz kötött akció, a VMDP ifjúsági tagozata vállalta, hogy kezdeményezi egy ifjúsági szervezetek képviselőiből álló bizottság létrehozását, hogy e testület koordinálja majd az aláírásgyűjtést, az aláírt ívek begyűjtését és Budapestre juttatását. /Aláírásgyűjtésbe kezdett a VMDP a kettős állampolgárságért. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2006. december 11.
Julianus-díjban részesültek a hét végén Csíkszeredában a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói, Hantz Péter és Kovács Lehel, akárcsak Bodó Barna, aki a két másik díjazottal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB) vezeti. A Julianus-díjat a csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma ítélte oda. Ezt az elismerést első ízben 1993-ban osztotta ki Azoknak a munkáját díjazzák, akik a szórványmagyarság felkutatása, identitásának megőrzése érdekében cselekedtek. Az előző években díjazottak között volt Orbán Viktor volt magyar kormányfő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Beke György író, Csoóri Sándor költő, Kallós Zoltán néprajzkutató, Dobos László felvidéki író, Tőkés László református püspök, a vajdasági Kasza József, illetve a kárpátaljai Kovács Miklós. Idén Eva Maria Barki bécsi jogász, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leköszönt elnöke, a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzser, valamint a szombathelyi Kovács Jenő és munkatársai részesültek elismerésben „a magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért”. Eva Maria Barki ügyvédként a rendszerváltást megelőző években magyar és erdélyi magyar menekültek ügyét vállalta fel, a kilencvenes évektől a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit támogatta. Emiatt Romániában két ízben is nem kívánatos személynek minősítették a hatóságok. Csapó József, az SZNT leköszönt elnöke a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét dolgozta ki. A sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu román médiavállalkozó végigjárta Európa autonóm területeit, ott szerzett tapasztalatait igyekszik megosztani román és magyar honfitársaival. Kovács Jenő szombathelyi útépítő mérnök és csapata az erdélyi szórványvidékeken számos magyar vonatkozású műemléképület, emlékmű megmentésében vett részt. /Julianus-díjat kaptak a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./
2006. december 12.
Fenntartásokkal fogadják a magyar–magyar kapcsolatrendszerben tervezett változásokat a határon túli magyar politikusok, akik december 13-án találkoznak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) felváltására hivatott magyar-magyar politikai fórumon. Az újfajta támogatási rendszerrel kapcsolatosan Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: jónak tartja, hogy a magyar kormány nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a távlatos, stratégiai célokra. Ezt a támogatásoknak a Szülőföld Alapba való koncentrálása elősegíti. Szerinte azonban kedvezőtlen: továbbra sem látható, hogy mi lesz az Illyés Közalapítvány vagy más hasonló közalapítványok által korábban ellátott feladatokkal. Azokkal, amelyek hozzájárultak a civil társadalom mindennapi életének fenntartásához. Markó még nem látja teljesen tisztán, hogy az, ami a Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakításával megmarad vagy létrejön, képes lesz-e majd ellátni olyan feladatokat, amelyeket az a hivatal eddig ellátott. Szerinte a magyar kormányon belül szükség van egy olyan entitásra, amely a határon túli magyarság pulzusán tartja a kezét, rendelkezik megfelelő információkkal. A határon túli magyar közösségek számára is kellene egy hely, ahová bármikor fordulhatnak, ha információra, segítségre van szükségük. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szűkszavúan nyilatkozott: „A Máért megszüntetésének természetesen nem örülök, de tudvalevő és méltánylandó, hogy ez egy kormánydöntés, akárcsak a HTMH megszüntetése is az. Nem rajtunk, határon túli magyarokon múlott, hogy így történt” – mondta. Bugár, aki korábban sokszor bírálta „a rólunk, nélkülünk” szóló döntéseket, egyelőre nem kívánt előrevetítésekbe bocsátkozni a Máért helyébe lépő fórummal kapcsolatos kérdésben. A két legnagyobb ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői részt vesznek a magyar–magyar kormányzati konzultáción, jóllehet eltérő a véleményük az új nemzetpolitikai fórumról. Kovács Miklós KMKSZ-elnök úgy nyilatkozott: a KMKSZ mindig Máért-párti volt abban az értelemben, hogy a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. A Máért működésének szüneteltetését mindenképpen negatívan értékelik. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke szerint az anyaországnak differenciáltan kell megközelítenie a határon túli magyar közösségek gondjait. Mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel a határon kívüli magyaroknak szükségszerű – nyilatkozta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy válogassunk, s eldöntsük, hogy jó-e vagy nem jó az ilyen találkozó. Örülünk, hogy tárgyalhatunk és fölvethetjük a problémáinkat, remélve azok megoldását” – tette hozzá. /Határon túli magyar vezetők Gyurcsánynál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2006. december 13.
Először találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar-magyar kormányzati konzultáció keretében a határon túli magyar vezetőkkel, amióta átalakult a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere. Az egyeztetés fő napirendi pontja a közös infrastruktúra és vállalkozások fejlesztése, de szóba kerül a magyarigazolványok kérdése is – tájékoztatott László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint, év vége lévén, ez az utolsó pillanat, amikor át lehet tekinteni, hogy a jövő esztendőben, hogyan fog kinézni a határon túli magyarságnak szánt támogatások rendszere. „Nem elsősorban politikai jellegű kérdésekről kell most beszélnünk, hanem arról, hogyan fog működni a jövőben a Szülőföld Alap, az átalakult Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve az az intézmény, amely helyette létrejön, és mennyire tudja azt a szerepet betölteni, amit mi elvárnánk tőle. Az is fontos kérdés, hogy a megszűnő alapítványok hatásköreit a Szülőföld Alap vagy esetleg más intézmény veszi át” – tájékoztatott Markó Béla, aki arra is választ vár a magyar kormány képviselőitől, hogyan kívánják támogatni jövőre a Sapientia Egyetem működését. A Sapientia vezetősége ugyanis felkereste fel Markót, akitől azt kérték, képviselje az egyetem sorsának alakulását, ugyanis a magyar költségvetésben jövő évre előirányzott, valamivel több mint egymilliárd forint nem elegendő a Sapientia fenntartására. A szövetségi elnök arra is figyelmeztetett, jelenleg félő, hogy elvész az, amit eddig az Illyés Közalapítvány végzett, azaz a határon túli magyar civil társadalomnak nyújtott támogatás a különböző rendezvények, programok, előadások, kiállítások megszervezéséhez. Bugár Béla, a Magyar Koalíciós Párt elnöke csak szűkszavúan nyilatkozott elvárásairól. Kasza József, a Vajdasági Magyar Párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy a határon kívüli magyaroknak szükségszerű mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint az általa vezetett a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség alelnöke fontosnak nevezte, hogy a magyar-magyar párbeszéd új keretein belül ne a meddő elvi viták domináljanak, ehelyett az érintett felek a gyakorlati kérdések megoldására összpontosítsák figyelmüket. /Simon Judit, Gujdár Gabriella: Gyurcsány Ferenc támogatáspolitikáról tárgyal a határon túli magyar vezetőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2006. december 14.
December 13-án a határon túli magyar közösségek támogatását szolgáló költségvetési forrásokról, a támogatást kezelő intézmények sorsáról, a Szülőföld Alapról, valamint a határ menti együttműködés lehetőségéről, a különböző tervezett fejlesztési programokról kaptak tájékoztatást a határon túli magyar közösségek vezetői, akik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a magyar kormány több tagjával konzultáltak december 13-án Budapesten. A konzultáción részt vett többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének és Juhász Sándor, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke, Szlovéniából Kocon József, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségének elnöke, Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány vezetője és Méray Tibor, Franciaország élő magyar író. A magyar kormány tagjai közül részt vett a találkozón Hiller István kulturális és oktatási, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy „évente körülbelül kettő és félszer annyi pénz jut majd a határ két oldalán élők támogatására, mint eddig. Százmilliárd forint a magyarországi forrás és ezzel körülbelül megegyező nagyságrendű összeg az, ami a szomszédos országoknál is rendelkezésre áll ugyanilyen célra”„. A forrásokat egyebek mellett az egészségügyi, oktatási együttműködésre, a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolat erősítésére, valamint közös árvíz- és környezetvédelemre fordítják. Hangsúlyozta, hogy még egyeztetnek a szomszédos országok vezetőivel, és jövő év elején adhatják be a fejlesztési terveket Brüsszelnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: többek között a gazdaságfejlesztési elképzelésekről, a regionális gazdasági együttműködés lehetőségeiről kaptak tájékoztatást. Sikerült megegyezni abban, hogy a Szülőföld Alapon belül erre a célra külön keretet biztosítanak. Szó volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról is. – A magyar igazolványokat automatikusan meghosszabbítják. Bugár Béla felhívta a figyelmet, hogy az Illyés Közalapítvány eddigi határon túli alkuratóriumainak megszüntetésével a szakemberek kikerülnek a rendszerből. /P. A. M.: Újdonságok a magyar–magyar együttműködésben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A találkozó után Markó Béla és Bugár Béla közölte: a határon túli közösségek vezetői egyetértenek a kedvezménytörvény olyan módosításával, ami lehetővé teszi a magyar igazolványok meghosszabbítását a kötelező csere helyett. Markó közölte, az RMDSZ a teljes nyitást tartja szükségesnek a magyar munkaerőpiacon. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a magyar igazolványok ügyében a kormány spórolni akar, nem akarja az igazolványokat újra kinyomtatni és kibocsátani. /Egyetértés Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./
2006. december 20.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök december 19-én, a Kisebbségekért Díj átadásakor a Parlamentben kijelentette: „Van valami, ami egyetlen embertől sem vitatható el: az, hogy saját identitását maga válassza” Mint mondta, a büszkeség és a tolerancia együtt egy élhető világot hoz létre, és mi, magyarok természetesen büszkék vagyunk magyarságunkra. „De azt kell mondanom, hogy ha bántják a szlovákot, azért mert szlovák, akkor azt kell mondanom, hogy szlovák is vagyok. Ha bántják a románt, mert román, akkor román vagyok” – fogalmazott a miniszterelnök. Az eseményen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, ott voltak a kormánypárti és ellenzéki parlamenti képviselők is. Az 1995-ben alapított díjat hagyományosan minden év decemberében adják át, a Kisebbségek Napjához kapcsolódóan. Az elismerést a kisebbségek érdekében – a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén – végzett kiemelkedő tevékenységért kapják magyarországi és határon túli személyek, illetve szervezetek. A díjat idén Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kapta. Határon túlról díjat kapott még Sója Dénes, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének alelnöke, a Kassai Polgári Klub és a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága. Az idei tizennégy kitüntetett között volt dr. Petrusán György, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára, aki a magyarországi román kisebbség kulturális értékeinek megőrzése és fejlesztése érdekében kifejtett több évtizedes pedagógusi munkájáért és közéleti tevékenységéért kapta az elismerést. /Guther M. Ilona: Gyurcsány Ferenc: ha bántják a románt, román vagyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
2006. december 27.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) határozott hangú közleményben ítélte el a december 24-re virradóra Újvidéken elkövetett újabb temetőrongálást, követelve a tettesek felkutatását és megbüntetését. Ismeretlenek a város katolikus temetőjében több mint tíz síremléket döntöttek le. A közlemény emlékeztetett: a temetőrombolások a kilencvenes évek óta rendszeressé váltak. A legutóbbi sírgyalázás a Futaki úti temetőben 2004-ben történt, előző évben pedig majd száz síremléket döntöttek le ugyanott. Az ismétlődő temetőrombolások – a magyarul beszélők rendszeres szóbeli és fizikai bántalmazása mellett – a soviniszta indíttatású, állandó jellegű magyarellenes nyomás részét képezik. Ennek a magyarság megfélemlítése és elköltözködésre ösztökélése a célja, amit szerb nacionalista és soviniszta körök és pártok nyíltan is meghirdettek – áll a VMSZ közleményében. A legnagyobb délvidéki magyar párt hibáztatja Szerbia felelős szerveit, mert mindeddig egyetlen olyan esetről sem tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy a magyarellenes erőszakos cselekedetek elkövetői feleltek volna tetteikért. A szerbiai hatóságok elnéző magatartása, a magyarellenes cselekedetek lekicsinylése bátorítja a magyarok elleni gyulölettől fűtött erőszakos cselekedeteket. Követelik, hogy Szerbia kormánya vessen véget a magyarellenes támadásoknak. /Vessenek véget a magyarellenes támadásoknak! (Újvidéki temetőrombolás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./
2007. január 3.
„Hamarosan ismét együtt leszünk. Vége az évszázados szétszakítottságnak, vége egy történelmi igazságtalanságnak, eltűnnek a közénk húzott határvonalak” – fogalmazott a Duna Televízió által közvetített újévi köszöntő beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, a trianoni döntéssel ellentétben, a Románia európai uniós csatlakozását szorgalmazó döntésbe az erdélyi magyarságnak is volt beleszólása. Az erdélyi magyarságnak az európai uniós belépés után is folytatnia kell majd a harcot jogaiért, többek között annak érdekében, hogy végleg lemoshassa magáról „a határon túli magyar” idétlen bélyegét. „...mi egyszerűen csak magyarok akartunk lenni. És ez most már belátható időn belül így lesz. Bárcsak így lehetne minél hamarabb a vajdasági, horvátországi, kárpátaljai magyarokkal is” – adott hangot reményének az RMDSZ-elnök. Markó szerint el kell felejteni a régi átkot, a magyar-magyar viszályt. /Markó Béla: vége a szétszakítottságnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./
2007. január 6.
A temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány – európai uniós támogatással – tavaly decemberben elindította a PROMINED elnevezésű projektjét, mely a történelmi Bánság romániai és szerbiai részére vonatkozó kronológia kidolgozására irányul. Ezt kézikönyv formájában jelentetik majd meg a gimnáziumi osztályok számára. A kiadvány a régió társadalmi, kulturális és gazdasági eseményeinek kronológiáját mutatja be román és szerb nyelven – magyarázta Schwarz Katalin, az alapítvány munkatársa –, és a kidolgozása során a romániai és szerbiai történészek mellett segítséget nyújt nyolc iskola a térségből. A tanintézeteket Temesvárról, Lugosról, Resicabányáról és Karánsebesről, illetve a vajdasági Pancsováról, Kikindáról, Nagybecskerekről és Versecről választják ki. Az iskolában helytörténeti csoportokat alakítanak, amelyek többhónapos tevékenységük során reális képet fognak nyújtanak majd a kronológiát kidolgozók számára a témakörökről. A PROMINED hosszú távú célja ugyanis egy közös tantárgy bevezetése a határ mindkét oldalán, és hogy a közösen kidolgozott kézikönyvet használhassák az iskolák, tanárok, diákok. /P. L. Zs.: A Bánság kronológiáján dolgoznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./
2007. január 6.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői január 5-én Szabadkán bemutatták a legnagyobb délvidéki magyar pártnak a január 21-i szerbiai parlamenti választásra készült programját. Kasza József, a VMSZ elnöke emlékeztetett rá, a szövetség november végén indította útjára azt a programalkotó konzultáció-sorozatot, amelynek folyamán lakossági fórumok tucatjain kérte ki a Bácskában, Bánátban élő magyarok véleményét arról, hogy milyen célokat tűzzön maga elé. A párt követeli, hogy Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Törökkanizsa és Zenta községeket – amelyeket a Milosevic-érában a területi nemzetiségi arányok megváltoztatásának szándékával Kikinda körzetébe soroltak – helyezzék vissza a szabadkai székhelyű közigazgatási körzetbe. Szükségesnek tartja a párt, hogy megszülessen a kisebbségi perszonális autonómia szerveinek, a nemzeti tanácsoknak a hatásköreit és megválasztását szabályozó jogszabály, jelentősen bővüljön a helyi önkormányzatok hatásköre és pénzügyi önállósága, s megteremtődjön Vajdaság Autonóm Tartomány teljes körű autonómiája, amelyet Újvidék minden erőfeszítése ellenére a tavaly elfogadott új szerb alkotmány sem adott vissza. /A VMSZ bemutatta választási programját. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./