Autonómiatörekvéseik támogatását kérték a vajdasági magyarok képviselői Budapesten az Országgyűlés június 3-án tartott szakbizottsági ülésén, ahol a testület a szerbiai helyzet értékeléséről hallgatta meg a korábban választási koalícióba tömörült magyar szervezetek vezetőit. Az ülésen a bizottság formálisan nem nyilvánította ki támogatását, de a meghallgatást követően Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke és Szabó Vilmos szocialista alelnök is úgy nyilatkozott: nyitottak a vajdasági magyarok kérésére. A vajdasági magyar koalíció 5–7 parlamenti helyre számított, de csak négyet sikerült megnyernie. Németh Zsolt sikernek mondta, hogy a három párt összefogásával meg tudták őrizni a magyarság politikai képviseletét Szerbiában. /Támogatást kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Huszadik, jubileumi évéhez érkezett a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiválja, mely idén június 19-én kezdődik, és június 28-ig tart. A találkozó valóságos színházi ünneppé nőtte ki magát. A határon túli társulatok legjobb előadásai mutatkoznak be. Kisvárdáról díjat hozni rangot jelent. A jubileumi rendezvénysorozatra az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági színházak, társulatok viszik el a Szűcs Katalin kritikus és Darvay Nagy Adrienne színházkutató, szakíró, a fesztivál művészeti tanácsadói által válogatott és legjobbnak ítélt produkcióikat. Az idei fesztiválon bemutatkozik az Aradi Kamaraszínház és a sepsiszentgyörgyi alternatív társulat, az M Stúdió is, továbbá ismertetik Darvay legújabb, az évfordulóra megjelent kötetét, amelynek Kisvárdai fesztivál a címe. Ebben a szakíró a rendezvénysorozat utóbbi tíz évét összegzi. Szintén a fesztiválon mutatják be Köllő Katalin Csíky András kolozsvári színművésszel készített interjúkötetét. /Simon Judit: Indul a kisvárdai fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Fidesz a Magyarországgal szomszédos országokban folytatott kampányaival sokat árt az ott élő magyarságnak, de a romániai helyhatósági választásokon szerencsére a józan ész diadalmaskodott – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó szakállamtitkárság nemzetpolitikai ügyekért felelős főigazgatója. A június 1-jén és 15-én tartott romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban Törzsök Erika emlékeztetett rá: az RMDSZ-nek 184 polgármestere van, „a Fidesz által generált Magyar Polgári Pártnak” 11, emellett az RMDSZ-nek vannak megyei elnökei, megyei alelnökei, alpolgármesterei nagy városokban és olyan helyeken is nyert, ahol a magyarság nincs többségben. Ezzel szemben az MPP néhány székelyföldi kisvárosban szerzett polgármesteri pozíciót. Törzsök Erika szerint „ki kell végre mondani, hogy az a nemzetellenes kisebbség- és nemzetpolitika, amit a Fidesz folytat, nap mint nap bizonyítja, hogy a szomszédos országokban folytatott kampányaival a nemzet egységének legnagyobb ellensége, és ez egyértelműen kontraproduktív” – olvasható a stop. hu portálon. A főigazgató szerint Erdélyben hiába kampányolt a Fidesz-vezérkar, „rombolva a másfélmilliós magyar közösség egységét”, veszélyeztetve képviseleti esélyeit. Törzsök szerint mindezt azért tették, mert az RMDSZ-t nem tudták bábként mozgatni. A főigazgató szerint „büszke” lehet a Fidesz, hogy a többszörösen veszélyeztetett vajdasági magyarság esetében oda juttatta az ottaniakat, hogy kevesebben kerültek be a parlamentbe, mint azelőtt. Úgy fogalmazott: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol” és a határon túli közösségekben okozott lelki, politikai sebek lassan fognak gyógyulni. Markó Béla RMDSZ-elnök május végén Budapesten azt mondta: az RMDSZ nem helyesli, hogy fideszes politikusok a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett kampányolnak Erdélyben, a helyhatósági választások előtt. /Törzsök Erika: a józan ész diadalmaskodott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A kizárólag etnikai alapú politizálásra berendezkedett pártok kora lejár térségünkben – jelentette ki Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára. Ráadásul a Vajdaságban a "magyar egység", míg Erdélyben a "magyar pluralizmus" koncepciója látszik csődöt mondani. Gémesi szerint a megváltozott politikai-gazdasági és társadalmi folyamatok új energiákat szabadítanak fel, dinamikus gazdasági fejlődés jellemzi a magyarok által is lakott régiók többségét. Gémesi szerint baj, hogy az autonómia a magyar politikai közegben többnyire csak politikai értelemben jelentkezik itthon is, meg határon túl is. Az autonómiát néhányan mindent megoldó varázsszernek gondolják. Az újságíró szerint feszültség érződik a Gyurcsány-kormány és némely kisebbségi magyar pártvezető között. Gémesi szerint a programot egyeztették a határon túli magyarokkal. A Gyurcsány-kormány nem kíván politikai hűségesküt senkitől, magyarázta Gémesi. A magyar választók nem követik a Magyarországról exportálni kívánt megosztó politikát, tette hozzá. Az államtitkár bírálta a Fideszt. /Kis Tibor: Lejár az etnikai alapú politizálás ideje – Gémesi Ferenc szakállamtitkár nemzetpolitikai kérdésekről. = Népszabadság, júl. 1./

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója a Vajdaságban, Zentán tartotta harmadik közgyűlését. A tanácskozás témája a médiaprivatizáció volt. A kérdésnek az adott aktualitást, hogy Szerbiában a politikusok egy része a közszolgálati rádió és televízió, valamint a Magyar Nemzeti Tanács által alapított Magyar Szó napilap magánosítását célzó kezdeményezést fogalmazott meg. A különböző magyar vidékeket képviselő újságírók ismertették a hazai modelleket, amelyek között több tulajdonforma is megtalálható, vannak médiatermékek magánkézben, alapítványi, közösségi vagy önkormányzati tulajdonban. Elhangzott, eszközként továbbra is az állami tulajdonban lévő elektronikus közmédia biztosítja leginkább a kisebbségi identitás megjelenítését, ápolását. A lehangoló vajdasági és a viszonylag kiegyensúlyozott romániai médiaviszonyokhoz képest pozitív a szlovéniai magyarok tapasztalata. A 6432 lélekszámú muravidéki magyarság egész napos rádió- és több órás televízió-adással büszkélkedhet, de a szlovéniai magyarok gyors asszimilációját a pozitív diszkrimináció sem tudja visszafordítani. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) három évvel ezelőtt alakult meg, tagjai az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai szakmai-érdekvédelmi szervezetek. Célja a magyar szervezetek közötti kapcsolatépítés, a közös érdekű információk cseréje. A találkozón idén nem lehettek jelen kárpátaljai újságírók, mert számukra a magyarországi vagy szerbiai vízum beszerzése több száz kilométeres utat jelent Kijevbe, ahol úti okmányért folyamodhatnak. Ezért a találkozó résztvevői zárónyilatkozatukban a gyakorlat mielőbbi módosítását szorgalmazták. Ugyanakkor nehezményezték, hogy a magyarországi közhivatalok ígéreteik ellenére nem támogatták a határokon átívelő és a magyar–magyar összefogást szorgalmazó újságírói projektet. A találkozónak Zenta, a nagy többségében magyarok lakta Tisza menti község adott helyet. A jelen lévő 30 újságíró részt vett a bácskossuthfalvi nemzetközi alkotótábor idei termésének bemutatóján. /Vincze Loránt: Eltérő médiamodellek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor nyitotta meg kapuit az erdővidéki Setétpatakon. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által szervezett tíznapos tábor célja a magyarságtudat fejlesztése, a közös kulturális értékek megismerése. Idén 36 diák és tanár érkezett Felvidékről, Vajdaságból, Magyarországról és Erdély szórványtelepüléseiről. A setétpataki táborban előadást tart Demeter László történész, Várallyay Réka művészettörténész, Péntek János, az AESZ elnöke, Albert Ernő néprajzkutató, valamint Zsigmond Győző és Pozsony Ferenc egyetemi tanár. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége 16 éve alakult, közel 500 erdélyi tagja van. Az AESZ vállalja a több ezer diákot, tanárt megmozgató anyanyelvi versenyek, táborok lebonyolítását, valamint szakmai konferenciák szervezését. /Kovács Zsolt: Nyelvőrzők Erdővidéken. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2007 után a tudományos igényű magyarországi stratégiai tervezés nem hagyhatja figyelmen kívül az együttműködést a szomszédos államokkal, és nem hagyhatja figyelmen kívül a határokon túl élő magyar közösségek szempontjait. Erről az új történelmi helyzetről folytatott az elmúlt év során konzultációkat Glatz Ferenc, az MTA Stratégiai Tanulmányok vezetője Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártja elnökével, Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével és Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. Megállapodtak, hogy július 8-án, Budapesten szűk körben, szakértők jelenlétében közös baráti eszmecserére jönnek össze. A vitára az akadémiai Stratégiai Tanulmányok vezető kutatóit, intézetigazgatókat és az EU-ban a kisebbségi kérdésben illetékes magyar parlamenti képviselőket hívtak meg. A találkozón egyetértés született a következőkről. Mind a magyar állam, mind a határokon túli kisebbségi magyar politikai szervezetek legyenek továbbra is elkötelezettek az európai kontinens etnikai-nemzeti sokszínűségének megtartásában és modernizálásában. A kisebbségi magyarság politikai szervezeteinek – de ugyanígy a magyar államnak – továbbra is fontos feladata a kisebbségek közösségi érdekérvényesítése és a magyarok önazonosságának erősítése. Olyan magyar nyelvű politikai szervezeteket tartanak kívánatosnak, amelyekben mind a nemzeti, mind a világnézeti-szociális önazonosságok megférnek. Kívánatos, hogy a térség magyarsága az itt élő különböző népek egymásrautaltságának megfogalmazója és az együttműködés ösztönzője legyen. A tudományos igényű magyarországi stratégiai tervek számoljanak a határon túli magyar politikai és értelmiségi elit együttműködésével. Legyen a térség magyarsága a regionális modernizációs stratégiai programok tervezésének és végrehajtásának motorja. Új szövetséget kell találni a párt- és szakértelmiség között. Tudomásul kell venni: a szakpolitika is része a nemzetpolitikának. A 2007 után kialakult új helyzetben, számba kell venni a magyar-magyar politikai kapcsolatok eszköztárát és intézményeit. A budapesti találkozón megegyezés született konkrét témakörökben szakmapolitikai stratégiai tervező testületek létrehozására. Ezen testületek helyzetfelmérés után konkrét cselekvési programokat fogalmazhatnak Négy stratégiai szakpolitikai tervező testületet hívnak létre szeptember 15-ig. Ezek: Kultúrpolitika (oktatási intézményrendszer és kulturális örökség katasztere); Természet- és vízgazdálkodás (éghajlatváltozás, mezőgazdálkodás és vízgazdálkodás, Duna-program); Területfejlesztés (határ menti térségek és vidékfejlesztés); Térbeli elérhetőség, infrastruktúra (közlekedés, informatika); Emberi és kisebbségi jogok Európában; A programok előkészítő munkálatait az MTA Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága koordinálja. Csáky Pál, Glatz Ferenc, Markó Béla, Pásztor István /Nyilatkozat. Európai magyarságpolitika. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10.

A szervezőknek talán idén volt a legnehezebb dolguk a Bolyai Nyári Akadémia előkészítésével. Négy tanfolyam már lezajlott, a magyar Oktatási Minisztérium támogatása azonban az óvónők és tanítók tanfolyamának lezárulása után érkezett meg. A főhét megnyitóját 14-én tartják. Az utolsó utáni pillanatban is, de megérkezett a Bolyai Nyári Akadémia lebonyolítására szánt 15,4 millió forintnak megfelelő euró a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bankszámlájára. A szövetség a román minisztériumtól is kapott három tanfolyamára támogatást. Lászlófy Pál elnök elmondta, az év fele már eltelt, a szövetség működésének biztosítására még nem kaptak pénzt az anyaországból. A Bolyai Nyári Akadémia keretében idén 30 tanfolyamot tartanak, ami tulajdonképpen 32 szekciót jelent. Várnak hallgatókat az anyaországból, Felvidékről és Vajdaságból is. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Szondy Zoltánnak a lap július 12. számában megjelent íráshoz szólt hozzá olvasói levelében Kercsó Alpár. Szondy szerint apad az érdeklődés az anyaország történései és sorsa iránt, hiába várnak a dolgok jóra fordulása iránt. Magyarország nemcsak az erdélyi, felvidéki, vajdasági vagy éppen kárpátaljai nemzetrészektől távolodik lejtmenetben, hanem saját magától is. Attól, ami volt és attól, ami lehetett volna. Közigazgatási egységgé aszott, ahol szitokszó és szörnyű szélsőség nemzetet emlegetni. Ahol a hatalomba visszajutott elvtársak az emberek pénzét harácsolták össze. „Pártunk és kormányunk megmagyarázta, hogy a tüntetések csupán huligán randalírozások, hogy a határon túliak támogatása” a nyugdíjasok havi járandóságát veszélyezteti, olvasható a levélben. Már a vicclapokat is állami pénzből jutalmazott pártkatonák szerkesztik. Az ellenzék csendben van. A határ menti magyar települések ingatlanjait Romániából érkezett vásárlók birtokolják. /Kercsó Alpár, Békéscsaba: Echo egy távolodó országból. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./ Előzmény: Szondy Zoltán: Egy távolodó ország. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részt vett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülésén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Markó Béla RMDSZ-elnökkel is kész találkozni. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke nem fogadta el a tusványosi szabadegyetemre szóló meghívást. A KMAT legfontosabb döntése: Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a határon túli magyar pártok vezetői ősszel Brüsszelbe látogatnak. A cél, hogy egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelések érvényesítéséért. A tanácskozást követően a határon túli magyar szervezetek vezetői előadást tartottak a tusványosi szabadegyetemen. Tőkés László püspök hangsúlyozta: adott a lehetőség új fejezet megnyitására a magyar nemzetpolitikában, miután több éven keresztül szétrombolták a magyar ügy képviseletére létrehozott intézményrendszert. Az EP-képviselő szerint érlelődik az új nemzetpolitika. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az uniós integráció ellenére a fejekben létezik még a piros határ, ennek lerombolása elsősorban rajtunk múlik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint délvidéki magyarok érdekképviseletének megerősödése az összefogásnak köszönhető. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője kifejtette: a nemzet nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom, Szász Jenő pedig hangsúlyozta: nincsen határon túli magyarok ügye és anyaországi magyarok ügye, csak magyar ügy. A tusványosi szabadegyetem Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke az emberi jogokról és kisebbségvédelemről tartott előadásában úgy értékelte: a világban veszedelmes tendenciák figyelhetők meg, új nagyhatalmi politikák rajzolódnak ki. A populizmus, a nacionalizmus pedig egyre inkább veszélyezteti a kisebbségeket. Hasonló következtetéseket fogalmazott meg Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő: kezd kialakulni egy olyan irányzat, amely az autoriter hatalmi berendezkedést támogatja. Eckstein Kovács Péter szenátor, a szabad egyetemre ellátogató kevés RMDSZ-es politikus nagy kudarcnak minősítette a kisebbségvédelmi törvény sorsát. /Farcádi Botond: Új magyar egyezséget szorgalmaz Orbán Viktor (XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Aradon volt a következő állomása az EU által támogatott „Út a demokrácia felé” nevű ifjúsági projektet bemutató karavánnak, amelyen román, vajdasági, illetve magyarországi fiatalok találkoztak egymással, illetve az aradi önkormányzati vezetőkkel. A DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza) Eurorégión belül zajló programról a városháza dísztermében beszélgettek, a vendégeket Bognár Levente alpolgármester köszöntötte. Rajta kívül, az aradi ifjúsági problémákat felkaroló Albert László, az Arad Megyei Ifjúsági Igazgatóság elnöke, Szabó Mihály, az AMISZ vezetője, illetve Tóth Csaba, megyei önkormányzati tanácsos is jelen volt. /Sólya R. Emília: Eurorégiós találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

Első alkalommal tartanak egyhetes találkozót a Kárpát-medencei református fiatalok, a rendezvény keretében 150 fiatal érkezett az országból és a határokon túlról a református egyház balatonfenyvesi üdülőjébe. A július 28-a és augusztus 3-a között zajló találkozó első napján Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke tartott előadást. A többségükben középiskolás korú magyarok Kárpátaljáról, Felvidékről, Erdélyből és Magyarországról érkeztek. A vajdasági és a horvátországi magyarok nem reagáltak a meghívásra. /Református magyar fiatalok találkozója a Balatonon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

25. születésnapját ünnepelte a Rákóczi Szövetség és a Radnóti Társaság anyanyelvi tábora Győrben. Negyed évszázad alatt, a Kárpát-medence minden részéből, több mint ezer középiskolás érkezett, akik közül sokan azóta hazájuk meghatározó kulturális, közéleti szereplőjévé váltak. Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, és a Vajdaságból minden évben 50 középiskolás érkezik az anyaország anyanyelvi táborába. Történelmi, művészeti és vallástudományi előadásokon szembesülnek a nemzet összetartozásával, megismerve egymást és Magyarország tájait. A fiatalok közül sokan itt találkoztak először egy másik határon túli magyarral, és életre szóló barátságok is szövődtek. A nemzethez tartozás tudatának erősítését nem elég az egyetemen elkezdeni, mert a táborok bizonyították, a középiskolások már fogékonyak erre – mondta a Rákóczi szövetség elnöke. /Negyed évszázados a Rákóczi Szövetség. = Erdely. ma, aug. 2./

Nagyváradon elkezdődött a VII. Kárpát-medencei Nyári Egyetem. „Egészségesebben kellene élnünk, hiszen a génjeink jók” – közölte Czeizel Endre orvos-genetikus, a rendezvény fővédnöke a megnyitón. A szervezők (Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület, Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, Rákóczi Szövetség és Temesvári Magyar Diákszervezet) képviselői köszöntötték a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, Magyarországról és Erdélyből érkezett mintegy 80 fiatalt. „A létszám még nem teljes, 120–130 hallgatóra számítunk” – tájékoztatott Ádám Elvíra szervező. Augusztus 4-től elkezdődnek az irodalom, közgazdaságtan, valamint orvostudomány és egészségvédelem témakörökben zajló szekcióülések. Ezeken bemutatják a Partium és a Helikon című folyóiratokat, szó esik nyugdíjrendszerről és az EU-s források felhasználásáról, valamint a művészetterápiáról és a bioetikáról. /Fried Noémi Lujza: Elkezdődött a nyári egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

A veszprémi Magyarság és Nemzettudat Alapítvány kuratóriuma a gyergyóditrói önkormányzatot kérte fel, hogy adjon helyet az augusztus 6-ától kezdődő Kárpát-medencei Ifjúsági Tábornak. „Fontosnak tartjuk, hogy a szakemberektől tanulható képzőművészeti fogások mellett a táborba érkező fiatalok a Kárpát-medencével is megismerkedjenek” – mondta el sajtótájékoztatóján Fenyvesi Ferenc, az alapítvány kurátora és a tábor főszervezője, aki szerint a térség megismerését segíti az is, hogy a Budapestről, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből érkező 14–21 éves fiataloknak feladatul tűzték ki a saját régiójuk bemutatását. A tizenhét résztvevő Nagy Gábor budapesti festőművész, egyetemi tanár és Nádas Alexandra képzőművész irányításával alkothat a ditrói táborban, augusztus 17-én pedig zárótárlaton mutatják be munkáikat. „A tehetséggondozás az értékmegőrzés fontos része” – magyarázta Nagy Gábor festőművész. A tehetséggondozást is felvállaló Magyarság és Nemzettudat Alapítvány 2005-ben a nagyváradi származású Fekete József és felesége, Hajnalka kezdeményezésére jött létre Veszprémben. /Jánossy Alíz: Tehetséggondozás mint értékmegőrzés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

A Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány augusztus 14-e és 18-a között tizedszerre rendezte meg a Szent István-napi nemzetközi néptáncfesztivált, ahova nyolc országból érkeztek résztvevők. Utcai táncok, gálaműsorok várták a néptáncok ismerőit, rajongóit Kolozs (Bánffyhunyad, Kide, Magyarfenes, Kalotaszentkirály, Kolozsvár) és Szilágy megyében (Zsobok). Szombat délután a magyarfenesi szabadtéri gálaműsort falubál és tűzijáték követte. Augusztus 17-én, vasárnap Kolozsváron vonultak fel a néptáncegyüttesek, majd dr. Kovács Sándor főesperes celebrált misét a Szent Mihály-templomban. Vasárnap tizennégy néptáncegyüttes lépett fel a Diákművelődési Házban. Pillich Apor Balázs, a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes vezetője, egyben főszervező elmondta: incidensek nélkül zajlott a rendezvény. Zsobokon lépett fel az újvidéki Csűrdöngölő és a szintén vajdasági Cirkalom táncegyüttes. Zsobok határában kürtőskaláccal, pálinkával várták a vendégeket. Fullasztó melegben táncoltak a fiatalok. A Csűrdöngölő nevéhez fűződik a Vajdasági Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, valamint a Minősítő Fesztivál, ahol már kétszer érdemelt Kiválóan Minősült címet. A Cirkalom többszörös nívódíjas együttes idén átvehette a 2. Martin-plakettet a Martin György Néptáncszövetségtől, e cím egyedüli birtokosai a Kárpát-medencében. „Kide a világ közepe” – így köszöntötte Egri István helyi tanácsos a Szent István-napi Néptáncfesztivál alkalmával Szlovákiából érkezett Komáromi Generációk Néptáncegyüttest. A 22 tagból álló, 2006-ban alakult együttes háromtagú zenekarral is rendelkezik. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke megköszönte a komáromiak látogatását. Augusztus 16-án Magyarfenesen szabadtéri gálaműsorra került sor a Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében. A különböző országokból érkezett néptánccsoportok mindegyike részt vett a rendezvényen. Tűzijáték és hajnalig tartó bál zárta a mulatságot. Kolozsváron a menetet a csíkkozmási néptáncegyüttes nyitotta meg. A táncegyüttesek részt vettek az ünnepi szentmisén a Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta, Szent István királyunk példamutatása szerint a vallás és a hazaszeretet krisztusi parancs, azaz a hit és az erkölcs képezi a nemzeti lét alapját. /Kerekes Edit, Füstös Tímea, Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Incidensek nélkül zajlott a Szent István-napi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A Magyarország határain túl élő magyarság egy virtuális Magyarországon él, ez főként a tömbben élő magyarságra vonatkozik. Az olyan közösségek tagjaira, akik magyar közegben élnek, magyarul beszélnek a magánéletben és a hivatali kapcsolatokban egyaránt, magyar újságot olvasnak. Egyébként jobban érdekli a határon túli magyarságot az, hogy mit főzött Gáspár Laci, hogy érzi magát Rúzsa Magdi. Az idősebbek emellett megnéznek „a Dunán" egy-egy régi filmet, ami megboldogult ifjúságukra emlékezteti őket. Tehát a digitális világ által keltett képzeletbeli Magyarországon élünk, egy virtuális Magyarországon. Azaz egy olyan országban, amely nem létezik, csak a mi képzeletünkben. De ebben érezzük jól magunkat, írta Sarány István. E virtuális Magyarország képzetét erősítik ünnepeink, így a mai ünnep is, amikor országalapító királyunkra emlékezünk. Vajdasági barátainkat a szerb valóság veszi körül, minket a román valóság. Szellemünk azonban egy virtuális Magyarországon él. Ebben a kettősségben őrlődünk nap mint nap, éljük az élhetetlen kisebbségi létet. /Sarány István: Virtuális Magyarország. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Lennert Géza vajdasági újságíró, fotóművész elmondta, az Amicus – Jó Pajtás Kft. 15 évvel ezelőtt alakult, amikor a vajdasági magyar gyermeklapok, a Jó Pajtás és a Mézeskalács megjelenése kérdésessé vált. Másfél hónapon át már nem jelentek meg a lapok, akkor heten, akik ott dolgoztak, önálló céget alapítottak, a Soros Alapítvány és az Illyés Közalapítvány segítette őket. Eztán 15 évig küzdöttek, hogy megmaradjon a két gyermeklap. A Mézeskalács kisebbeknek szól, a Jó Pajtás pedig a világ egyetlen magyar gyermek hetilapja. A Jó Pajtás hetente kétezer példányban, a Mézeskalács havonta ötezer példányban jelenik meg. Lennert Géza a Jó Pajtás és a Mézeskalács felelős szerkesztője, mellette a vajdasági fotószövetség művészeti tanácsának az elnöke, ugyanakkor a szerbiai fotószövetség öttagú művészeti tanácsának is egyik tagja. A világ minden részén állították már ki fotóit. /Fried Noémi Lujza: Gyermeklapot készíteni a legjobb dolog. Beszélgetés Lennert Géza vajdasági újságíróval, fotóművésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Robbantásról szóló fenyegetést kapott a szabadkai Pannon Televízió, amely magyar nyelven televíziós és rádiós adásokat is sugároz – közölte augusztus 25-én Árpássi Ildikó, az adó igazgatója. A figyelmeztetés SMS-ben érkezett, az aláírás szerint a "Mladic tábornok katonai rendőrsége, 1991 – Knin" nevű szervezet küldte. Knin Horvátországban van, s az 1995-ig létezett önálló szerb terület, a Krajina székhelye volt. Ratko Mladic tábornok pedig a mindmáig leginkább keresett, háborús bűnökkel vádolt szerb, a boszniai Szerb Köztársaság egykori hadseregének főparancsnoka. Árpássi a fenyegetést azonnal jelentette a szabadkai rendőrségnek, s a rendőrök mintegy tíz perc múlva már a helyszínen voltak. Kiürítették a Szabadka szívében lévő, Magyar Ház néven ismert épületet, amely otthona a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kisebbségi önkormányzati feladatokat ellátó Magyar Nemzeti Tanács (MNT) irányító testületeinek is. A keresőkutyás vizsgálat során robbanószert nem találtak, s a szabadkai rendőrség jelenleg ismeretlen tettes által elkövetett terrorfenyegetés ügyében nyomoz. /Megfenyegették a Pannon Televíziót. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Három napra a határon túli magyar művészeké lesz a budapesti Millenáris Park: augusztus 29-től 31-ig, vasárnapig számos színházi előadás, kiállítás és koncert várja a közönséget az ART-Mozaik – Külhoni Művészeti Fesztiválon. Goldschmied József, a szervező Égtájak Iroda programigazgatója elmondta, a háromnapos program kapcsolódik a Biennále címmel tavaly megrendezett, külhoni magyarok kulturális fesztiváljához. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főigazgató-helyettese hangsúlyozta: koncepciójuk szerint a külhoni profi, kezdő és amatőr alkotók számára is lehetőséget kívánnak adni a fellépésekre, bemutatkozásra. A MeH 100 millió forinttal támogatja a szervező Égtájak Iroda rendezvényeit. A színházi produkciók között lesz a Vajdasági Tanyaszínház előadása is. Juhász R. József érsekújvári művész Egy lehetséges múlt című interaktív hanginstallációjával érkezik. A gyerekeket a Füleki Motolla Műhely és a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány kézműveseinek bemutatója és játszóháza várja. /ART-Mozaik – Külhoni Művészeti Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Augusztus 24–30-e között, a temesvári Gyárvárosi Szülők Egyesülete immár negyedik alkalommal szervezte meg Zsombolyán a Kaláka nyári kézműves tábort. A harminc fős táborba több településről érkeztek a gyerekek. A temesvári 1-es számú Általános Iskola vendégei a felsőbányai gyerekek voltak, Hitter Annamária tanítónő (a Felsőbányai Magyar Szülők egyesületének elnöke) vezetésével. A vajdasági Magyarcsernyéről is érkeztek gyerekek, őket Schmidt Lajos, a zsombolyai Csekonics Egyesület elnöke hozta el a táborba. /Sipos Ilona: Kaláka IV. Kézműves Tábor Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Csökkent a határon túli magyar fiatalok száma a magyarországi, illetve budapesti egyetemeken. A magyarországi felsőoktatásba jelentkező külföldi állampolgárok száma 2001 és 2008 között 2554-ről 1730-ra csökkent, ez 32 százalékos csökkentést mutat, fejtette ki Papp Z. Attila szociológus, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. 2006–2007-ben 3294 román és 2296 szlovák állampolgár tanult Magyarországon, 2007–2008-ban 3133, illetve 2178. Az utóbbi két évben az összes Magyarországon tanuló doktorandus mintegy fele román, és mintegy 10–11 százaléka szlovák állampolgár. A vajdasági (szerbiai állampolgárok) kivételével a többi kisebb határon túli magyar lakta régió hallgatói aránya is csökkent az utolsó két évben. Ugyanakkor az erdélyiek esetében a magyarországi tudományos képzések iránti kereslet – összehasonlítva a többi határon túli magyar régióval – a legmagasabb. A magyarországi továbbtanulási hajlandóság csökkenése elsősorban az erdélyi, helyi felsőoktatási kínálat bővülésével magyarázható, ami az összes határon túli nagyobb régió esetében érvényes. Az erdélyi magyar felsőoktatásnak eleget kell tennie a román jogszabályi kötelezettségeknek (pl. akkreditációs elvárások). A magyar nyelvű felsőoktatás sohasem kerülhet ki az erdélyi magyar–román vagy adott esetben a magyar–magyar politikai erőtérből. A magyar nyelvű felsőoktatás az elmúlt években szintén az eltömegesedés irányába fejlődött, ami természetes, elkerülhetetlen jelenség. A magyar nyelvű felsőoktatást a koordináció hiánya jellemzi: a meghatározó egyetemi szereplők kis mértékben működnek együtt, amelynek hatására különböző szakok párhuzamosan is működnek, illetve intézmények új szakokat „ráindítanak” egy másik intézmény már létező kínálatára. Ez leginkább a BBTE és Sapientia-EMTE játszmáiban figyelhető meg, de példák vannak a magyarországi kihelyezett tagozatok esetében is. Az intézményi elképzelések nem számolnak a csökkenő demográfiai trendekkel, illetve a mindenkori anyagi források (mindenkori) szűkös voltával. Az állami egyetem (a BBTE például) piacorientált magánintézményként (is) működik, az erdélyi magyar magánegyetemek „állami” egyetemként mesterségesen alacsonyan tartott tandíjakat tartanak fenn. Az 1990-es évek elején tapasztalható mérnöki szakok presztízsvesztesége mára megszűnt, és mindkét országban keresettek a mérnökök, a pedagógusi, jogász és gazdasági végzettségűek tekintetében pedig egyfajta telítettség tapasztalható. A demográfiai csökkenéssel összefüggő hallgatókért folytatott harc Magyarországon és Romániában is élesebbé fog válni. /Nagy-Hintós Diana: „Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás sajnos sohasem kerülhet ki az erdélyi magyar–román, vagy a magyar–magyar politikai erőtérből” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Szűknek bizonyult az ótordai református templom a Jósika Miklós Elméleti Líceum tanévkezdő ünnepségén. György Ferenc római katolikus plébános beszédében az iskola létesítéséért vívott harc s a hit erejére összpontosított, felszólalt Nagy Albert tordai református lelkész és Józsa Lajos unitárius lelkész is. „Erdély, a magyar nemzet évszázadokra visszamenően is köszönettel tartozik Tordának, mivel itt mondták ki először a tolerancia, a vallásszabadság parancsát. Ma én is azért jöttem ide, hogy köszönetet mondjak azért a példáért, amelyet Torda szolgáltatott. De nem csak Tordának, a történelmi magyar egyházaknak tartozunk köszönettel, hanem Kiss László unitárius lelkésznek is, aki életét adta a Jósika-líceumért. A rendszerváltást követően – egyes városokban viszonylag hamar, máshol pedig megküzdöttünk azért, hogy önálló iskolánk legyen: idén Tordán indítunk önálló magyar iskolát. Ez az iskola a legjobbat adja majd a magyarságnak, Tordának, s kívánom, hogy az új magyar iskola valóban beteljesítse hivatását” – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A tordai Petőfi Társaság Vásárhelyi Géza nevét viselő, s 6405 címet tartalmazó könyvtárát a Jósika-líceumnak adományozta. Jelenleg a Jósika-líceum diákjai négy épületben tanulnak. A testvérvárosok is segítették anyagilag a Jósika-líceumot. Kiskunfélegyháza önkormányzata 3000 eurót küldött, Hódmezővásárhely önkormányzata pedig az informatikai laboratórium felszerelésének finanszírozását vállalta. Az 1200 lelkes Bihartorda és a vajdasági, 1800 lelket számláló Torontáltorda is jelezte: lehetőségeikhez mérten ők is támogatják az új iskolát. /N. -H. D. : Magyar iskola létesült... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Egy olyan térinformatikai adatbázis elkészítése nélkül, amely átfogó képet ad a település állapotáról, épülő, közösségi tereiről tartalmaz adatokat, nem lehet jó városrendezési tervet készíteni ― vallja S. Sebestyén József, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa, aki családi kapcsolatnak köszönhetően mondhatni hazajár Sepsiszentgyörgyre. Kíváncsian várja, mi fog történni ebben a városban. A rendezési terv elkészítése segítené az értékleltár, olyan alapadatok, mint például egy jelentősebb történelmi épület környéke. Ez a látlelet tartalmazza a település szerkezeti jellegét, az ott élő közösségek demográfiai, gazdasági helyzetét leíró statisztikai adatokat is. Nem kell bevárni az épületek leromlását, az apró, kisebb javításokat időben kell elvégezni. Nagy munka a felleltározás, de hasznos. Erdővidéken évek óta befejezés előtti állapotban van egy ilyen adatbázis, Nyárádmentén készül, s Felső-Háromszéken is elindult a terepmunka. S. Sebestyén József Kós Károly díjas építész, harminc éve dolgozik a műemlékvédelem különböző szakterületein. Negyedszázada járja Erdélyt, Felvidéket, az utóbbi években Kárpátalját, Muravidéket, Vajdaságot, fényképezi az értékes történeti építményeket, kiállításokat rendez. /Farcádi Botond: Milyen lesz Sepsiszentgyörgy? (S. Sebestyén József: adatbázis szükségeltetik) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Az 1990-es évekig a magyar nyelvi szótárak többnyire a magyarországi magyar nyelv szótárai voltak abban az értelemben, hogy nem vették figyelembe a kisebbségi magyar nyelvváltozatok regionális köznyelvében jelentkező, az adott régióban általánosan elterjedt, közhasználatúnak tekinthető szavakat, szószerkezeteket. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával olyan nyelvi irodák, kutatóállomások jöttek létre a külső régiókban, amelyek célul tűzték ki a kisebbségi magyar nyelvváltozatok kutatását, és vállalták a magyar nyelvi tervezés konkrét és aktuális feladatait. Ezek az irodák a következők: Erdélyben, Kolozsváron a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Péntek János szakmai vezetésével), Felvidéken, Dunaszerdahelyen a Gramma Nyelvi Iroda (Szabómihály Gizella irányításával), Kárpátalján, Beregszászon: Hodinka Antal Intézet (Csernicskó István vezetésével), a Vajdaságban Magyarkanizsán a Magyar Nyelvi Korpusz (Papp György igazgatásával). Ezen kívül egy-egy munkatárs részt vesz a kutatóállomások közös munkálataiban Horvátországból, a Muravidékről (Szlovéniából) és Burgenland tartományból (Ausztriából). Ezeknek a nyelvi irodáknak kiemelten fontos közös munkája a Határtalanítás nevű nyelvészeti program. A határtalanítás azokra a nyelvészeti (leginkább lexikológiai, lexikográfiai és korpusznyelvészeti) munkálatokra vonatkozik, amelyeknek célja az, hogy az újonnan készülő vagy átdolgozott magyarországi nyelvészeti kiadványokban elterjedtségük megfelelő mértékben jelenjenek meg a magyar nyelv határon túli változatainak lexikai elemei. elterjedt, általánosan használt vagy kultúrspecifikus fogalmat jelölő szavak számbavételéről és megjelenítése a cél. Ilyen szavak a romániai magyar nyelvhasználatban például: cserge, kaláka, líceum, prefektúra, szekuritáté stb. A határtalanítás programjának egyfajta előzménye volt az Értelmező kéziszótár Pusztai Ferenc főszerkesztésében az Akadémiai Kiadó megjelent második kiadása 2003-ban (ÉKSz2). Ez az első olyan magyar szótár, amely lexikai anyagába beépíti a külső régióban élő magyarok nyelvhasználatának olyan reprezentatív elemeit, amelyek általánosan elterjedtek. Három nagyobb nyelvterület, az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai nyelvhasználata került a szótárba. A határtalanítás program első eredménye az Osiris Kiadónál 2004-ben Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila szerkesztésében megjelent helyesírási szótár. Ez az első olyan magyar szótár, amely nagyobb mértékben beépíti anyagába a külső magyar nyelvterületek fontosabb településneveit (Beregszász, Magyarkanizsa, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Kalotaszentkirály stb.), és más földrajzi neveket (Király-hágó, Erdélyi-középhegység) Kalotaszeg, Muravidék stb.), valamint a kisebbségben élő magyarság fontos intézményneveit (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Babeş-Bolyai Tudományegyetem stb.)Bővebben merít a kisebbségi magyar beszélők szókincséből az Osiris szótársorozat második kötetként megjelent Idegen szavak szótára. A Tolcsvai Nagy Gábor által szerkesztett, 2007-ben megjelent szótár anyaga teljes egészében felöleli a Kárpát-medencei magyar nyelvterületet. Így az ismert nagyobb régiók (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság) mellett horvátországi, szlovéniai és ausztriai magyar nyelvi adatok is találhatók a kötetben. Szintén 2007-ben jelent meg a Tinta Könyvkiadó gondozásában egy másik olyan szótár, amely a nyelvi határtalanítás programjába illeszkedik: az Értelmező szótár+ (főszerkesztő: Eőry Vilma). A szótár határon túli nyelvhasználatból származó anyaga a külső régiók említett kutatóhálózata összehangolt munkájának az eredménye. /Benő Attila: Újabb magyar szótárak és a külső régiók magyar nyelvváltozatai. = Helikon (Kolozsvár), szept. 25./

Kevesebb mint egy évvel létrejötte után felbomlott a vajdasági magyar pártok alkotta Magyar Koalíció. Megszűnését hivatalosan még nem mondták ki, de egyértelműnek látszik, hogy a szövetség, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) alkotott, felbomlott. A négypártinak indult, de végül ― a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) távolmaradása miatt ― hárompártivá vált összefogást az a remény hívta életre, hogy a magyar pártok jobb eredményt érhetnek el választásokon, ha összefognak. Az idei, különböző szintű választásokon bebizonyosodott, ez illúzió; a Délvidék egyetlen számottevő magyar politikai erejének számító VMSZ és az elenyésző számú követővel rendelkező, de hangos, a politikai tényező szerepében tetszelgő törpepártok összefogásának nincs igazi hozadéka. Januárban, a szerbiai elnökválasztás után még úgy tehettek a politikusok, mintha lenne. Pásztor István, a VMSZ elnöke, a koalíció jelöltje ugyanis 92 000 szavazatot kapott, többet, mint amennyi a tavalyi parlamenti választáson a VMSZ-nek jutott. A májusi parlamenti választáson a koalíció négy helyet szerzett Belgrádban, eggyel többet, mint ahány korábban a VMSZ-nek volt. Mindet a VMSZ kapta, mert a koalíción belüli megállapodás úgy szólt, hogy négy képviselőig övék a helyek, s csak azon felül osztozik két partnerével. A VMSZ a választási eredményén messze túlmutató pozíciókhoz jutott. Parlamenti elnököt ad, négy minisztert, és a helyi önkormányzatokban is erősíteni tudta pozícióit. Ezért mondhatta a VMSZ egyik, a vajdasági parlamentben is csúcsvezetőnek számító politikusa rögtön a májusi parlamenti választások után, hogy ,,most egy kis szünet következik. Nem hiszem, hogy a következő hónapokban különösebben forszíroznunk kellene ezt az együttműködést. " Pásztor István VMSZ-elnök a koalíció nevében, de a partnerekkel való egyeztetés nélkül írt alá együttműködési szerződést a Szerbia vezető politikai erejévé vált Demokrata Párt elnökével, Boris Tadic államfővel. Emiatt az egyik törpe koalíciós partner, a VMDK elnöke, Páll Sándor a Vajdaság Ma internetes hírportálnak adott interjúban lényegében eltemette a Magyar Koalíciót. /Felbomlott a vajdasági Magyar Koalíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

Az anyanyelvi oktatás megerősítésének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Állandó Ifjúsági Értekezlet (MÁIÉRT) harmadik találkozójának záróközleménye. A hétvégén Nagyváradon megtartott rendezvényen jelen voltak a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Fidesz ifjúsági tagozata, a Magyar Koalíció Pártja Via Nova Ifjúsági Csoportja, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői. A közlemény aláírói a kisebbségi kérdés egyetemes megoldási javaslataként támogatják a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek önrendelkezési törekvéseit, és üdvözlik az összmagyarság érdekeit képviselő brüsszeli iroda létrehozásának szándékát. A tagszervezetek képviselői aktuálpolitikai előadást tartottak a magyar kisebbség és az érdekképviseletek helyzetéről Romániában, Szerbiában és Szlovákiában. A műhelymunka során a résztvevők megegyeztek abban, hogy szorgalmazzák a felvidéki sikeres szórványvidéki iskolaprogram délvidéki és erdélyi átültetését. /A MÁIÉRT az anyanyelvért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház idén második alkalommal rendezte meg a dance.movement.theatre fesztivált. Három ország, Szerbia, Magyarország és Románia táncvilágának meghatározó alakjai vettek részt a második, Alkotói párbeszéd címszó alatt megszervezett fesztiválon. Nagy sikere volt a Bozsik Yvette és társulata által előadott Sárga tapéta című darabnak, amely a világhírű magyar táncosnő és Sasha Hails angol színésznő közös munkájára épül. A legünnepeltebb előadóművész a vajdasági Lajkó Félix volt, valamint az őt brácsán kísérő Brasnyó Antal. /Barabás Cs. Márti: Tánc, mozgás, színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Csökkentették a Vajdasági Televízió magyar nyelvű adásainak, többek közt a Híradónak az időtartamát, adta hírül az újvidéki Magyar Szó. Nada Kalkan, a Vajdasági Televízió főszerkesztőjének utasítására 40 perc helyett 20 perces lesz ezután a tévé magyar nyelvű esti hírműsora. A vajdasági tévé belső ügyeinek „kiteregetése” miatt pedig felfüggesztették állásából Simon Erzsébetet, a magyar tájékoztató műsorok szerkesztőjét. Bodzsoni István, a tévé kisebbségi műsorokért felelős igazgatóhelyettese a napilapnak azt nyilatkozta: egy ilyen döntéssel veszélybe kerülhet a magyar szerkesztőség jövője. /Lapszempont. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Kolozsváron tartotta október 27-én országos kampánynyitó rendezvényét az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői, a civil és az üzleti szféra képviselői, továbbá a határon túli magyar pártok vezetői. Markó Béla RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet az RMDSZ – „Együtt, tovább” – választási jelszavára. „Egymásra vagyunk utalva” – szögezte le a szövetségi elnök, hangoztatva, hogy például a Székelyföldön leadott vagy le nem adott szavazat Erdély szórványvidékein is hatással lehet az érdekvédelmi szervezet ottani választási esélyeire, és fordítva. Tarthatatlannak nevezte, hogy a magyarság helyi közösségeinek a dolgaiban Bukarestben döntenek. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál kiemelte: a romániai magyarságnak a választások előtti időszakot nem a belső vitákra, hanem az összefogásra kell alapoznia. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében rámutatott: a kisebbségek életében a választások napja sorsfordítóbb, mint a többi, és hihetetlen erőpróbált jelent az illető közösség számára. Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióvezetője videofelvételről üzent az erdélyi magyaroknak, hangsúlyozva: az RMDSZ jelentős szerepet játszik a romániai politikai életben. A székelyföldiek nevében Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szólalt fel, Király András a szórványban indulók, Eckstein-Kovács Péter a Kolozs megyei, Seres Dénes a partiumi jelöltek, Benke Pável a csángó-magyarok üzenetét tolmácsolta. Károlyi Béla, Nadia Comaneci egykori tornászcsillag volt edzője a határon túli jelöltek nevében szólt a jelenlévőkhöz. /P. A. M. : Kolozsváron tartotta országos kampánynyitóját az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Az RMDSZ 449 jelöltje mutatkozott be a kolozsvári hivatalos kampányindítón. „Sál, zászló, jelvény – ez egy RMDSZ-es jelölt felszerelése” – jelentette ki Takács Csaba kampányfőnök. „De nem lehetünk büszkék trianoni ostobaságunkra, második világháborús részegségünkre, hibáinkra, mulasztásainkra az elmúlt 18-19 esztendőben” – hangsúlyozta Markó Béla. /Mihály László: Sál, zászló, RMDSZ-jelvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./