A kolozsvári Magyar Opera új évadáról Simon Gábor igazgató elmondta: a november 2. – december 22-e között sorra kerülő Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt az intézmény egyelőre nem tudott igazán terveket szőni az évad első felére, ezt az időszakot átengedték a fesztivált szervező Állami Magyar Színháznak. Ennek fejében azonban nem kaptak semmiféle segítséget sem a színház vezetőségétől, sem a Művelődési Minisztériumtól annak megoldására, hogyan is pótolják a kieső periódust. Valószínűleg kiszállásokat fognak szervezni, azonban ez is pénzbe kerül. A Keringő Szerelmeseinek „Johann Strauss” Román Társasága szeptember 7–13-a között rendezi meg Kolozsváron a VII. Johann Strauss Nemzetközi Fesztivált, amelynek nyitó hangversenye a Magyar Opera épületében lesz. A fesztivál keretében az opera társulata bemutatja Verdi Traviata című operáját. Októberre tervezték az évad első bemutatóját: Henry Purcell Didó és Aeneas, valamint Jean-Philippe Rameau Pygmalion című művét Szabó Emese rendezésében láthatja a közönség, karmester: Kulcsár Szabolcs. A reneszánsz év jegyében Ciro Pinsutti: Mattia Corvino című művét Demény Attila állítja színpadra, karmester: Rózsa Ferenc. /Köllő Katalin: Felemás évadkezdés a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Elhagyja a Kolozsváron megjelenő Krónika napilapot egyik alapító szerkesztője, Gazda Árpád eddigi vezető szerkesztő. Gazda a közszolgálati televízió kolozsvári területi stúdiójánál riporterként folytatja majd újságírói pályafutását. Gazda Árpád elmondta, a Krónika napilaptól nem válik meg végleg, a továbbiakban mint főmunkatárs megmarad a lap közelében, de „elérkezettnek látta az időt arra, hogy kilenc év után területet váltson, és az audiovizuális médiában is kipróbálja magát”. Az ÚMSZ információi szerint Gazda Árpád vezető szerkesztői munkája végét az erdélyi magyar napilap magyarországi tulajdonosaival való konfliktusa eredményezte, de ezt Gazda cáfolta. /F. H. : Elhagyja a lapot a Krónika alapító vezető szerkesztője. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, Karácsonyi Zsolt, A nagy Kilometrik rovat szerkesztője az irodalmi lap szerkesztéséről beszélt. Nyitottak minden irányzat felé. Régen a szerkesztő várta a nagyszámban beérkező kéziratokat, ezek közül kiválogatta a számára megfelelőket. Ma azonban az író és kéziratot küldő szerző egyre ritkább. Ezért újabban szükség van arra, hogy a szerkesztő kérjen anyagokat a szerzőktől. Érdekes, hogy a fiatal alkotók mellett egyre több fiatal szerző küld szöveget Magyarországról. A Helikon három éve a világhálón is olvasható, talán ennek is betudható ez a jelenség. A ’90-es években indult a Fekete Vince által szerkesztett Serény Múmia, A nagy Kilometrik elődje is a fiatalok számára biztosított helyet elsősorban. A duhajabb, vígságra hajló költészet, próza a fontosabb A nagy Kilometrik számára. /Varga Melinda: A Helikon műhelye. Interjú Karácsonyi Zsolttal az irodalmi folyóiratról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Lázas munka folyik minden színházban, hamarosan új bemutatókkal, sok városban megújult társulattal megkezdődik a színházi évad. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely ez év tavaszától tagja az Európai Színházi Uniónak, megszervezi 2008. november 2. – december 22-e között – a bukaresti Bulandra színházzal közösen – az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválját. Összesen nyolc rangos európai társulatot lát vendégül a fesztiválon. Az előadásokat három nyelvre fordítják le párhuzamosan. A fesztivál kezdete előtt Tompa Gábor, a színház igazgatója rendezésében Csehov Három nővérét mutatja be a társulat szeptember 24-én. A 2008/2009-es színházi évad, amely a sepsiszentgyörgyi színház hatvanadik évada is egyben, egy európai jelentőségű művészeti rendezvény meghonosítását célozza meg a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé megrendezésével, jövő év márciusában. Újdonság az évad készülődő Csehov-előadása, melyet Kiss Csaba rendez, húsz év után lesz újra Csehov-dráma a sepsiszentgyörgyi színházban. A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta: az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt nem tudnak előre tervezni, mivel erre a periódusra a két intézménynek otthont adó épületet teljesen átengedték a színháznak. Sem a színház vezetősége, sem a minisztérium nem segít megtalálni a megoldást arra, milyen módon létezzenek ez idő alatt. Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, anyagi nehézségekkel küzd a színház, ennek ellenére most is hét bemutatót terveznek. Az első produkció Király Kinga és Király István A szerencse fia című mesejátéka lesz, amit Ingmar Bergman: Dúl-fúl és elnémul című színműve, majd Tamási Árontól a Hullámzó vőlegény követ. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatát a nyáron négy színész hagyta el, és októberben csatlakozik hozzájuk Pál Hunor színész Nagyváradról. Nagy Pál igazgató szerint a négy színész távozása nem mondható veszteségnek, mivel a színház színészeinek létszáma túlduzzasztott volt. A színház kortárs drámatalálkozót szervez október közepén. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház „régi” tagokkal lett szegényebb, Bálint Éva, Antal D. Csaba és Bándi Johanna elhagyták a színházat – a társulat ugyanakkor négy új taggal is bővült, a marosvásárhelyi, valamint a kolozsvári színművészeti egyetemek frissen végzett egyetemistái, Vajda Gyöngyvér és Kolozsi Gábor, illetve Máthé Annamária és Veres Előd szerződtek a Figurához. A nagyváradi színház Szigligeti Társulatának évadnyitó társulati gyűlésén többek között az elmúlt évad legsikeresebb művészeit díjazták. Az elmúlt évadi tevékenysége alapján Dimény Levente Földes Kati-díjban részesült, Gajai Ágnest nívódíjra érdemesítették, Kardos M. Róbert, Gajai Ágnes, Csiky Ibolya és ifj. Kovács Levente pedig közönségdíjas lett. /A vasfüggönyön is túl. Pénzgondok határozzák meg az erdélyi magyar társulatok évadkezdését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Emil Boc, a demokrata-liberális pártot a kolozsvári polgármesteri székből irányító elnök hiába magyarázza a bizonyítványát, a tények magukért beszélnek: néhány zsíros parlamenti posztért cserébe képes volt lepaktálni a magyarfaló C. V. Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével. Közben Tudort sorra hagyják ott párttársai a párt mélyrepülése miatt. /Rostás Szabolcs: Alku az ördöggel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

A parlament elé elfogadásra terjesztett színháztörvény tervezete ellen tiltakozott szeptember 3-án Kolozsváron a prefektúra előtt a kolozsvári Román Opera, a Magyar Opera és a Filharmónia alkalmazottjainak egy része. Az alkalmazottak azt szeretnék elérni, hogy ne igazgató, hanem menedzser vezesse őket, aki a helyi igényekhez alkalmazkodva alakítja ki a repertoárt, ne pedig csak a különböző fesztiválok díjaival kacérkodjék. Más városokban is voltak hasonló tüntetések. /Ö. I. B. : Tüntetés a színháztörvény tervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Az erdélyi közúti szállítók készek akár barikádokkal is megakadályozni a magyarországi személyautók és haszonjárművek áthaladását az erdélyi utakon, ha október végéig nem érkezik számukra kielégítő válasz az Orangeways Zrt. romániai járataival kapcsolatban, és nem vonják vissza e cég engedélyeit – erősítette meg az MTI-nek Orbán László, az Erdélyi Közúti Szállítók Egyesületének (EKSZE) elnöke. Szerinte az Orangeways számára törvénytelen módon adtak ki engedélyt, hiszen már azelőtt is súlyos kihágásokat követett el a nemzetközi személyszállításban, tavaly novembertől ez év áprilisáig engedély nélkül menetrendszerinti járatokat működtetett Budapest és Kolozsvár között, csődbe sodorva az ottani cégeket. /Forronganak a szállítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Millenniumi évvel ünnepli alapításának ezredik évfordulóját a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye. A püspökség 2008 szeptembere és 2009 szeptembere között egyéves ünnepségsorozattal emlékezik arra, hogy Szent István király az általa alapított tíz püspökség egyikeként létrehozta az erdélyi püspökséget. A püspökség szervezésére 1003 után kerül sor, a befejezését 1009-re teszik. „Az előttünk álló millenniumi év jó alkalom arra, hogy tanúságot tegyünk hitünkről, egyházunkról ebben a több nemzetiséget, kultúrát és vallást felsorakoztató mai Erdélyben” – olvasható a Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök által aláírt közleményben. A millenniumi évet szeptember 13-án nyitják meg Csíksomlyón, és 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján zárják a gyulafehérvári székesegyházban. A fontosabb főesperességi kerületekben is rendeznek millenniumi rendezvényeket, amelyek a főesperesség templomának a búcsúünnepe köré szerveződnek. Kolozsváron Szent Mihály napján kerül sor a kerületi rendezvényre. A millennium alkalmából az egyházmegye számos kiadványt szeretne megjelentetni. Többek között új, négynyelvű brosúra készül a gyulafehérvári székesegyházról, emellett pedig egy multimédiás DVD elkészítését tervezik. Az egyházmegye múltjáról és jelenéről szintén DVD-film készülne. Emellett folyamatban van egy millenniumi évkönyv szerkesztése. /Pap Melinda: Millenniumi év kezdődik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Szeptember 4-én Kolozsváron megnyitották a budapesti katolikus Új Ember Kiadó első határon túli könyvesboltját, a könyvesbolt székhelye a Szent Mihály plébánia udvarán található, a Főtéren. Beszédet mondott Kovács Sándor kanonok, főesperes, az avatóünnepségen részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Papp Tamás, a budapesti Új Ember Kiadó igazgató-főszerkesztője. Kovács Sándor kifejtette: ha a XXI. század végén Erdély bármely magyarok lakta vidékén beszélni fognak magyarul, „az egyházainknak, iskoláinknak, számtalan nehézséget és áldozatot vállaló magyar könyvkiadónak, és az anyanyelven megjelenő sajtónak köszönhető. ” Jakubinyi György érsek felhívta a figyelmet: a katolikus, keresztény sajtó is részese az evangélizációnak, krisztusi parancsot teljesít amikor – akár a szépirodalomban, akár a tudományos szakirodalomban – a keresztény, katolikus világnézet és hit alapján mutatja be az Isten által teremtett világ szépségét. Lukács János, a kiadó kolozsvári kirendeltségének vezetője bemutatta a könyvesbolt internetes /www.ujember.ro/ „változatát”. /Köllő Katalin: Új Ember – katolikus könyvesbolt nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

A Studium Academicum Alapítvány nemzetközi ökumenikus konferenciát szervezett Fugyivásárhelyen szeptember 2-4-e között. Ennek keretében Pozsony Ferenc, a kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora az erdélyi magyar néprajzi tájegységeket mutatta be. Az első világháborúig egy szűkebb területet, ami a Királyhágón túlra esett, neveztek Erdélynek. Trianonnal alföldi területeket is – amit a magyarok Partiumnak neveznek – Romániához csatoltak. 1920 után ezeket a vidékeket is Erdély részeként említik. Erdélyben a magyarok elsősorban a síkvidékekre, folyóvölgyekbe – Maros, Szamos és Küküllők – telepedtek le. A németek a 12. században érkeztek nagyobb csoportokban, főleg Dél-Erdélybe. A hegyes területeken erős román közösségek alakultak ki: a Déli-Kárpátokban, az Erdélyi-szigethegységben, Máramarosban. Erdélyben 800 éven keresztül két autonóm terület volt: a Székelyföld és Szászföld. Napjainkra a szászok eltűntek, de jelentős építészeti örökséget hagytak maguk után. A székelyek a Magyar Királyság keleti határait védték. Jelenleg is magyar etnikai tömb. A két autonóm tartományon kívüli részek a vármegyei területek. A román közösségek ortodox hitben éltek, majd egy részük egyesült Rómával. Ők lettek a görög katolikusok, erős központjuk jön létre Balázsfalván. A magyarság egy része a reformáció idején kálvinistává és unitáriussá vált, egy szűkebb területen katolikus maradt, főleg Székelyföld keleti részén. Néprajzi szempontból jellegzetes romániai magyar tájegységek: az Érmellék, a Szilágyság, a Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Torockó, a Mezőség, a Székelyföld, Csángóföld és a bukovinai székely vidék. Az előadással párhuzamosan a kultúrotthonban a Fugyivásárhelyi Református Nőszövetség erdélyi tárgyi emlékekből rögtönzött népművészeti kiállítást rendezett. /Létai Tibor: Fugyivásárhelyi példamutatás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 6./

A műkedvelő színjátszásnak Székelyudvarhelyen több mint százéves hagyománya van. A városban 1896-ban működött a Színpártoló Egyesület és 1902-ben „színjátszásra alkalmas színkör volt". A város pezsgő kulturális életének színtere az 50-es évek közepétől kezdődően a művelődési ház volt. Itt próbáltak a műkedvelő színjátszók, itt léptek fel a vendégszereplésre érkező kolozsvári, nagyváradi, temesvári, szatmári, marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi színházak. A székelyudvarhelyi Népszínház a több mint százesztendős műkedvelő színjátszás hagyományából született meg 1977-ben és működött 1989-ig, amikor a változás szétzilálta a csoportot. 1997-ben a régi népszínházasok kísérletet tettek a hagyományok felélesztésére, és a város szülötte, Tomcsa Sándor előtt tisztelegve megalakult az író nevét viselő Tomcsapat. Ugyanebben az évben, Horváth Károly zeneszerző javaslatát a város önkormányzata döntött: legyen a városnak saját hivatásos színháza. 1998-ban, a gyergyószentmiklósi és csíkszeredai „újszülöttekkel" egyazon évben, az erdélyi hivatásos teátrumok kilencedik kistestvéreként napvilágot látott a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. 1998. november 6-án Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című kétrészes vígjátékkal első ízben lépett színre a társulat. Az 1999/2000-es, első hivatalos évadban a társulatnak tizenkét főállású színművésze volt, vendégművészeket foglalkoztattak. Nyolc bemutatót tartottak. 2000/2001-ben két anyaországi színházzal és a Csíki Játékszínnel való együttműködésnek köszönhetően kilenc bemutatót láthatott a nagyérdemű. A tízéves születésnapját november hatodikán ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak az anyagi gondok, az évről évre változó társulat ellenére sikerült „felcseperednie". /Lázár Emese: A jubiláló Tomcsa Sándor Színház tíz esztendeje. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Karácsony Benő (eredeti nevén Klarmann Bernát) 120 éve, 1888. szeptember 7-én született Gyulafehérváron. A polgári foglalkozására nézve kolozsvári ügyvéd elbeszélésekkel, színművekkel, regényekkel volt jelen a két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban. 1944-ben Auschwitzben pusztították el. Az 1936-ban megjelent Napos oldal című regénye megjelenése után transzilván pikareszk műként emlegették írását, Felméri Kázmér Tamási Ábelével, Nyírő József Uz Bencéjével rokonítható keserű kópéságait. A megnyugvás ösvényein című könyvének a megjelenését már nem érhette meg, 1946-ban posztumusz kiadásként látott napvilágot Kolozsvárott. Karácsony Benő születésének évfordulója alkalmából a Duna Televízió 60 perces portréfilmmel adózik emlékének. /120 éve született Karácsony Benő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

A Kriterion Könyvkiadó néhány esztendeje új könyvsorozatot indított 111 vers a szerelemről címmel, erdélyi magyar költők szerelmes verseiből. Hasonló kiállításban következtek az antológiák, városok: Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad ihlette költeményekből, jött a Székelyföld ihlette versek gyűjteménye, a nő költők antológiája, a 101 vers az elődökről. A népszerű sorozat nyolcadik darabja a 111 versparódia Katona Éva válogatásában, Benczédi Sándor szobraival, Szőcs István előszavával. A könyv középpontjában Bajor Andor áll, aki még az ötvenes évek elején kezdte el szellemes és vitriolos paródiáit. Nem szerepelnek a kötetben Szilágyi Domokos legjobb, Gellért Sándor-, Székely János-, Méliusz József-, Szemlér Ferenc-paródiái. /(hadházi): Paródia és irodalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg szeptember 6-án a küldöttgyűlést, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: az RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek rangsorolása. Az új mandátumra pályázó Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: szinte minden tisztséget betöltött már, talán kapus és szövetségi elnök nem volt még az RMDSZ-ben. Szedilek Lenke idén is vállalta a szenátorjelöltséget. A képviselőjelöltek bemutatkozása Boros Jánossal kezdődött. Elmondta: az elmúlt 18 évben ő is számos funkciót töltött be az RMDSZ-ben, képviselő azonban még nem volt, nyolc éves alpolgármestersége alatt bőven volt alkalma tapasztalatot szerezni. Csoma Botond a szociális kérdésekre fektetné a hangsúlyt. A 27 éves jogász végzettségű Czika Tihamértól megkérdezték: tekintettel az egyházról, egyházi oktatásról vallott elmarasztaló véleményére (az erről szóló vitát a Szabadság is közölte), alkalmasnak tartja-e magát arra, hogy a többségében idős, konzervatív kolozsvári magyar szavazótábort meggyőzze, voksoljon rá, voksoljon az RMDSZ-re? Czika kijelentette: az említett vitát lezártnak tekinti. Soha nem állította, hogy az egyházi oktatás nem létjogosult, szerinte kompromisszumos megoldást kell találni az állami és egyházi oktatás között. Máté András Levente képviselő ismertette az elmúlt négy évben kifejtett parlamenti tevékenységét. Mátis Jenő volt képviselő, volt megyei tanácsos programjában kiemelt helyen szerepel a lét- és szociális biztonság megteremtésére, valamint az önálló állami magyar oktatásra vonatkozó javaslatok. Szenczi Bianka az önkormányzati kampányban kifejtett tevékenységét elevenítette fel. A dési Váncsa Pál jelezte: tisztában van azzal, hogy a Dés környékét felölelő választási körzetben nem nagy az esély a képviselői mandátum megszerzéséhez, ennek ellenére vállalja a kampányt. /Székely Kriszta: Kifürkészhetetlen következményei lehetnek az új választási rendszernek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Szakmai fórummá és baráti találkozóvá lett az eredetileg népszerűsítő rendezvény, melyet Kalotaszegi csillagok néven szervezett a Kolozs megyei Sztánán a Bokréta Kulturális Egyesület a Kékiringó panzióval és a sztánai elöljárókkal karöltve. A jó idővel indokolta az érdeklődés hiányát a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, Kovács Pali Ferenc bútorfestő. Máté Lajos magyarországi népkutató tartott előadást, aki Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain elindult, hogy feltérképezze legközelebbi rokonainkat. „A Magyar Tudományos Akadémia a könyvekből tájékozódik, én a másik úton megyek. Részben a szájhagyomány alapján a magyarság gyökereit máshol keresem, mint a hivatalos akadémiai álláspont azt behatárolja” – fejtette ki a kutató. 35 kilónyi feljegyzésanyaggal tért vissza 21 éves expedíciós kutatóútjáról, ebből hatezer oldalnyi szájhagyományanyag, 341 ősmese, 250 eredetmonda, 9000 népdal és harmincórányi zenei, illetve harmincöt óra képanyag van. Elmondása szerint szándéka a Kárpát-hazában vetítéseket és előadásokat tartani, a rengeteg gyűjtött információ feldolgozásához munkatársakat, segítséget keres. Gaál János, a budapesti Néprajzi Múzeum restaurátora előadásában Kós Károlyt idézve értékelte a rendezvény jelentőségét: „»mert én csak folytatása akarok lenni apáimnak« – ez az, amit ti itt szerveztetek: folytatása és felelevenítése a hagyománynak. ” Kudor István fafaragó, a Bokréta Kulturális Egyesület alelnöke elmondta, a régiók találkozóját minden évben máshol szervezik. A kiállítás és az előadások révén a kiveszőfélben lévő népművészetet akarják ismertetni. Ehhez a törekvéshez csatlakozott Vas Géza kolozsvári fotóművész is, aki Kalotaszegi Madonnák címen állította ki 24 dokumentum-felvételét a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatal lányokról. /Varga Réka: Kalotaszegi csillagok. Szakmai fórummá alakult a Bokréta egyesület rendezvénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen 2003 óta zenepedagógia szak is működik, magyar tagozaton. Bentlakás, ösztöndíj, utazási kedvezmény is elérhető. A kar külföldi kapcsolatokkal is rendelkezik, Erasmus ösztöndíjakat vehetnek igénybe a hallgatók európai egyetemeken. /Zenepedagógia szak magyarul, Kolozsváron. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Az új tanévtől egyesül a Kolozsváron működő Báthory István Elméleti Líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium. Az új tanintézet megtartja a Báthory István Elméleti Líceum nevet, itt helyet kapnak majd mind a világi, mind a felekezeti osztályok. A líceum átveszi a katolikus gimnázium összes tanulóját és tanárát, akik közül néhányan eddig is oktattak mindkét tanintézményben. Ugyanakkor az osztályok létszáma változatlan marad, s mindegyik megőrzi eddigi entitását. Kovács Sándor római-katolikus főesperes és Tőkés Elek, a Báthory-líceum igazgatója úgy vélték: az egyesülés a katolikus oktatás minőségének javulását, és a keresztény értékek megerősödését szolgálja minden téren. Fenntartással fogadta viszont az egyesülés hírét a katolikus gimnázium igazgatója, Schuller Hajnal. „Egy éve vagyok Kolozsvárt, és ez idő alatt sikerült megismernem mindkét iskola életét. A római–katolikus egyház számára fontos, hogy az az iskola, amely jezsuita és piarista alapokra épült, folytassa ezt a szellemiséget. Ha elkülönülünk, akkor az egyházi hangulat és szellem elvész. Ezért Jakubinyi György érsek urat arra kértem, a Báthory-líceumba nevezzen ki egy iskolalelkészt, aki hetente egyszer foglalkozik a diákokkal, s lelki nevelői tevékenységet tölt be. Az iskolában létre szeretnénk hozni egy kápolnát is” – nyilatkozta Kovács Sándor főesperes. Hozzátette: a tanfelügyelőséggel kötöttek egy húsz évig érvényes szerződést, miszerint az egyház biztosítja azt, hogy az ingatlanban magyar nyelvű oktatás folyik. Ez azt jelenti, hogy a visszaszolgáltatás alatt álló ingatlan helyrehozásához, felújításához, korszerűsítéséhez állami, illetve minisztériumi támogatást kaphatnak. Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római–Katolikus Gimnázium igazgatónője szerint az iskolák egyesülésével megszűnhet a katolikus identitás. A Pázmány Péter Katolikus Gimnázium 1993-ban létesült, jelenleg közel száz tanulója van. A két tanintézet egyazon ingatlanban működött. /Nagy-Hintós Diana: Egyesül a kolozsvári Báthory-líceum a katolikus gimnáziummal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A romániai magyarság története és művészeti hagyományai címmel ötnapos továbbképző program indult középiskolai történelemtanárok számára. Szervezői és támogatói a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara, valamint a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Fogarasi-Rüsz Enikő dékán elmondta: huszonöt részvevő érkezett Erdély különböző vidékeiről erre az első alkalommal megrendezett tanfolyamra, amelyen neves történészek (Kovács András, Pál Judit, Vekov Károly, Sipos Gábor, Tóth Szilárd) előadásait hallgathatják meg. A tanároknak még nem volt alkalmuk tanulni a magyarság történetét, amelyet csak két esztendeje lehet oktatni a középiskola négy féléve alatt. A következő ilyen továbbképző programot jövő júliusában tartják. /Ö. I. B. : Magyarságtörténeti továbbképzés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium, illetve a Brassai Sámuel Elméleti Líceum épületének tatarozását kezdték meg néhány napja, a polgármesteri hivatal homlokzat-felújító programjának keretében. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondása a Tanügyminisztérium idén is jelentős összegeket fordított az iskolák korszerűsítésére és tatarozására, azonban az egyházi tulajdonban lévő iskolák ebből a támogatásból semmit sem kapnak. A püspök azt is elmondta, hogy az utóbbi nyolc évben sikerült bentlakást és diákétkezdét biztosítani a kollégium diákjai és egyetemi hallgatók számára. /Butyka Anna: Tatarozzák az unitárius kollégiumot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Az elmúlt napokban zajlott Déván az a régészeti konferencia, melyen bemutatták a dévai vár felújítását megelőző régészeti feltárás eredményeit. A rendezvényen részt vett Szabó Bálint, a kolozsvári műszaki egyetem építészeti professzora, aki a vár tartószerkezetét tanulmányozó, újratervező csoportnak a vezetője. Elmondta, hogy építészeti szempontból sok újdonságot hozott a feltárás, olyannyira, hogy teljesen át kell tervezni az eredeti felújítási koncepciót. Azt eddig is tudták, hogy e vár a kora középkorban épült, így a XIII. századi falak feltárása nem jelentett túl nagy meglepetést. Azonban a várról fennmaradt dokumentumokhoz képest rendkívül sok elem került felszínre. A kora középkori lakótornyot, sőt úgy tűnik a várbeli ciszternát is sikerült kiásni. A feltárást vezető brassói régésznő, dr. Daniela Marcu említést tett dák leletekről, de nagyon óvatosan fogalmazott. Nincs bizonyíték arra, hogy itt e helyen dákok illetve rómaiak éltek volna. A környékbeli hegyeken voltak dákok, de hogy a várhegyen lett volna állandó lakóhelyük, még korai lenne nyilatkozni. Egy-egy itt talált edényt, pénzérmét későbbi korok emberei is idehozhattak. /Gáspár-Barra Réka: Egészen újratervezik. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

Előadásaikkal párhuzamosan színházi fesztiválokat és a közönség számára is nyitott műhelyeket ígér több erdélyi magyar színház. Áprilisban a legrangosabb európai színházi szövetség, az 1990-ben alakult Európai Színházi Unió (UTE) teljes jogú tagjává fogadta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, amely a bukaresti Bulandra Színházzal közösen szervezi meg az Európai Színházi Unió 17. fesztiválját. A nagyszabású rendezvény november 2. –december 18. között várja az érdeklődőket. A magyar színház társulata a Tompa Gábor rendezte III. Richárddal és a Három nővérrel vesz részt az eseményen, ismét színpadra kerül az Andrei Serban rendezte Ványa bácsi, valamint Silviu Purcarete népszerű operarendezése, a Gianni Schicchi is. A kincses városban jelenleg zajlik a hetedik Johann Strauss Nemzetközi Fesztivál, amelynek idén a Magyar Opera ad otthont. Szép Gyula, az intézmény aligazgatója közölte, élénk érdeklődés kíséri az eseményt. A szeptember 13-áig tartó fesztivál minden napján az ifjabb Johann Strausshoz kötődő hangversenyek, előadások lesznek. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata évadtervében ősbemutató, országos bemutató és mesejáték is szerepel. Kövesdy István igazgató, művészeti vezető beszámolt arról, hogy szeretnék ismét feléleszteni Vásárhelyen a közönségtalálkozók hagyományát, a másik terv egy drámaíróműhely létrehozása. Fennállásának 60. évfordulóját egy nemzetközi fesztivál megrendezésével ünnepli a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház: márciusban tartják a REFLEX Nemzetközi Színházi Biennálé első kiadását – mondta Bocsárdi László rendező-igazgató. A fesztivál neve a színház tükörtartó szerepére és az azonnali reagálásra utal. Erdélyi magyar és román társulatok részvételével zajló kortárs drámatalálkozóval kívánja emlékezetessé tenni a társulat fennállásának tizedik évfordulóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Minden bemutatott előadás után közönségtalálkozót tartanak. Az Aradi Kamaraszínház Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabját játssza. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház két fesztiválra is tesz előkészületeket ebben az évadban: október 3–5. -én szervezik meg a Dance.movement.theatre nevű tánc- és mozgásszínházi fesztivált, a jövő év májusában pedig a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát. /Fesztiválok évada Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Mintegy 14 éve működik a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó, célja ma is a pályakezdő nemzedék, a fiatal irodalom támogatása, fejtette ki Orbán János Dénes költő, prózaíró, a kiadó szerkesztője és igazgatója. Orbán János Dénes 1994 őszén került a könyvkiadóhoz tanácsadói és szerkesztői minőségben, ekkor javasolta az Előretolt Helyőrség folyóirat indítását. 1995 januárjában indult el a folyóirat, a nagy sikerre való tekintettel a könyvsorozat beindítását is javasolta. 1998-ban Orbánt igazgatóvá léptették elő. Leginkább első vagy második kötetes alkotók könyveit adják ki. A kilencvenes évek közepén történt az irodalom berkeiben a generációváltás, egy lázadó, harsány hang jelent meg, az Előretolt Helyőrség-nemzedék. Orbán szerint a merész hangnemet azóta sem sikerült senkinek überelni. Mostanában líraibb hangvételű darabok születnek, Orbán János Dénes nem örül ennek, szerinte az irodalom úgy érdekes, ha folytonosan lázadások és forradalmak zajlanak. Idei első kötetes szerzőik: Jancsó Noémi, Varga Borbála, Varga Melinda. Második kötetet Ármos Lóránd, Pethő Loránd közölt náluk, valamint Farkas Wellmann Endre Válogatott és új versek című kötete is napvilágot fog látni. /Varga Melinda: A nonkonformizmus margója. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

A magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztériumnak megállapodást kell kötnie a kolozsvári polgármesteri hivatallal a Mátyás-szobor műemlék restaurálásáról. – Várjuk, hogy megszülessen a protokollum – jelentette ki László Attila, kolozsvári alpolgármester. Ha ez megszületik, akkor a munkálatok elkezdődhetnek. /Késik a Mátyás-szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

A Kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum szülői bizottsága tiltakozott a líceumnak a Báthory István Elméleti Líceumba történő beolvasztási kísérlete ellen. Kérik, hozzák nyilvánosságra, kik a felelősök azért, hogy ez a folyamat így alakult. Az intézkedők nem kérték ki az érintett szülők véleményét és nem vonták be az iskola igazgatóját. Az oktatás minősége tekintetében a katolikus líceum oktatási színvonala messze felülmúlja a Báthory-líceumét. Idén a katolikus líceumba iratkozni kívánókat félrevezették, azt állítva, hogy „katolikus osztályokba beiratkozás nincsen ebben az iskolában”. /Szülői tiltakozás a katolikus líceumnak a Báthory-líceumba olvasztása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának nemzetpolitikai ügyekért felelős főosztálya 2007-ben nemzeti jelentőségű, határon túli intézménnyé nyilvánította a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat. A nemzeti jelentőségű intézményi címet emléktábla adományozásával hivatalosítják, melyet Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségekért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szeptember 11-én ad át Kolozsváron. /Váry O. Péter: Nemzeti jelentőségű a Tamási Áron Színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Szeptember 11-én kolozsvári ülésén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azokról a jelöltlistákról, amelyeket a megyei, illetve területi jelölő küldöttgyűlések állítottak össze, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta azt is, hogy Lakatos Péter vezetésével programszerkesztő bizottság dolgozik azon, hogy az RMDSZ-tagok javaslatai alapján, illetve az autonómiát és Erdély modernizációját szem előtt tartva el készítsék a választási programot. Eldőlt az is, hogy az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magába foglaló képviselői kerületben Márton Árpád lesz a jelölt annak ellenére, hogy erre a kerületre egy baróti mérnök, Molnár Gábor is pályázott, így döntöttek az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ egyeztető tanácsának ülésén. Az egyeztető tanács döntése alapján Bokor Tibor kézdivásárhelyi iskolaigazgató indulhat a felső-háromszéki szenátori kerületben, míg Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester az alsó-háromszékiben. /Kovács Zsolt, Szávuj Attila: Jelöltjeiről dönt az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Dr. Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója és történelemtanára 57. életévében hirtelen elhunyt /Nagyvárad, 1951. máj. 7. – Kolozsvár, 2008. szept. 8./. 1995 óta állt az iskola élén. Tanulmányai jelentek meg folyóiratokban, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztályának titkára volt. /Butyka Anna, egykori tanítvány: Túl sokat halasztgatott beszélgetés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Nem csak a kalotaszegi, de a székely csillagok is jelen voltak Sztánán: a két régió népművészei igazi mesterműveket állítottak ki a találkozón. Különböző kalotaszegi és székely fafaragások, immár ritkaságnak számító horgolt csipkék, kalotaszegi festett bútordarabok és varrottasok, bujkák, kerámiák várták az érdeklődőket. Az esemény megnyitóján Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet. Több előadás hangzott el. A megjelentek ellátogattak a kolozsvári Osváth Lajos műgyűjtő sztánai házához, ahol festett bútorok, valamint számos korabeli falusi használati eszközök sokaságának a látványában volt részük. Ezt követően Kós Károlyra emlékezve felkeresték a Varjúvárat, ahol Kovács Pali Ferenc tartott kiselőadást Kalotaszeg nagy emberéről. A Szentimrei-háznál a bánffyhunyadi fafaragó Kudor István által készített kaput is megnézték, este pedig a zsoboki színjátszó kör tagjai léptek fel. /Vas Géza: Régiók találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Kolozsvári Magyar Gyermekkórus harmadik nyári tábora zajlott a múlt héten, Algyógyon. A 30 résztvevő gyerek közül sokan már három éve, a kórus alapítása óta együtt énekelnek. /Müller Kati: Ének és lubickolás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Romák: múlt, jelen és jövő címmel nyitottak fotótárlatot szeptember 10-én a kolozsvári Diákművelődési Ház előcsarnokában. Vándorkiállításról van szó, amely az ország kilenc városába látogat el, és része annak az Európai Bizottság által támogatott programnak, ami a cigánysággal szembeni előítéletek felszámolását célozza. A megnyitón vitát rendeztek a Kolozs megyei kisebbségek jogainak helyzetéről, a romaellenes előítéletekről. / Ö. I. B. : Fotótárlat és tanácskozás a romák életéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./