A torontói Magyar Kultúrközpont ez év tavaszán négy rendkívül sikeres rendezvény színhelye volt. A Magyar Költészet Napjára Zorkóczy Zenóbia erdélyi előadóművész hozta el Székelyek című műsorát. Zorkóczy Zenóbia Székelyudvarhelyen született 1971-ben, és Kovásznán él. A Kolozsvári Színművészeti Főiskola elvégzése után a Temesvári Állami Magyar Színház szerződtette. 1999-től önálló műsorokkal, monodrámákkal lépett fel előadóként Erdélyben, Magyarországon és más országokban. Zorkóczy műsorát Csabai János Wass Albert-díjas színész-rendező előadása követte. Torontói szereplése rendkívül őszinte, nemzeti elkötelezettségű művészt mutatott be. A Koltay Gábor rendezte, Adjátok vissza a hegyeimet című filmet lélegzetvisszafojtva nézte végig a közönség. Sikeres volt a Kaleidoszkóp című kétnyelvű kulturális folyóirat zenés-irodalmi rendezvénye. Dancs Rózsa főszerkesztő bemutatta a művészeket. /Dancs Rózsa: Irodalmi rendezvénysorozat Torontóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Horváth Arany publicisztikai írásai az erdélyi múlt és jelen magyar lét krónikái, a megmaradásért érvelő kiáltványai. Új könyve: Halálmadár szállott a kútgémre /Glória Kiadó, Kolozsvár/ az erdélyi magyarság múltjának jó néhány szeletét mutatja be. Felvillantja Sütő András, Tamási Áron, Horváth István, Fábián Ernő, Pálfy G. István, Kosztándi Jenő, Czirják Árpád, Horváth Piroska, Fülöp G. Dénes, Lukácsi Szilamér, Haáz Sándor, Incze László, Sándor Judit, Cseh Tibor, Szentkereszty Stefánia alakját a könyvben. /Magyari Lajos: A szülőföld, a szellem jelentései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Tizenöt éve rendezik meg a falunapokat a Kászoni-medencében, az öt faluból álló területen. Kászon község három faluja: Altíz, Feltíz és Impér egybeépültek, Újfalu és Jakabfalva kisebb távolságra (öt, illetve három kilométerre) fekszik a községközponttól. Június 21–22-én tartották meg a falunapokat, amelyek keretében az immár nyugalmazott plébános, Fábián Dénes könyveit bemutatták. Fábián Dénes irodalmi vénával megáldott, író pap: Öregekről öregeknek szóló sorozata közkedvelt, a Tusnádon szerkesztett és Csík környékén terjesztett lelkiségi lap, a Krisztus Világossága hasábjain adták közre. Kászon völgye keresztjei /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen kiadott könyve a környék történetének e speciális szeletét dolgozta fel. /Gál György Attila: Ünnepség a Kászonokban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 29./

Küldöttgyűlést tartott június 28-án a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. A küldöttgyűlésen tisztújításra is sor került. A választások eredményeként a következő két évben a megyei elnökség összetétele a következő: Csép Sándor elnök, Sándor Krisztina alelnök. A küldöttgyűlésen megválasztották a megyei szervezet országos küldötteit is. Csép Sándor újságírót és írót Sándor Krisztina helyére választották meg, aki lemondott tisztségéről. Sándor Krisztina kijelentette, azért mondott le, mert ígéretet tett, hogy a helyhatósági választások után nem fogja vezetni a szervezetet. Sándor Krisztina szerint az MPP Kolozs megyei szervezete elhatározta, hogy „konstruktív ellenzéke lesz az RMDSZ-nek a megyében”. Az MPP kolozsvári szervezetében is új, belső választásokat fognak tartani. A kolozsvári szervezetet Gergely Balázs, Tőkés László református püspök unokaöccse vezeti. Kolozs megyében az MPP tíz helyi szervezetet hozott létre. A hét végi megyei küldöttgyűlés határozatba foglalva kérte az MPP országos elnökségétől, hogy legkésőbb 2008. szeptember 15-ig hívják össze az országos tanácsot (kongresszust). /Kongresszust sürget a Kolozs megyei MPP. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

A Kolozsvár Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és más civil szervezetek, intézmények együttműködésével rendezték meg a múlt hét végén a Kolozsvár Napokat, amelynek folytatását októberre tervezik. /Ö. I. B. : Sikeres volt a Kolozsvár Napok rendezvénysorozat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Made in Hungary 1900-2000 címmel nyílt formatervezési kiállítás a kolozsvári Tranzit Házban, a tárlat a XX. század kiemelkedő magyar design termékeit kívánja bemutatni a közönségnek. Egy évszázad kiemelkedő ipari termékeit és terveit bemutató kiállításon nemcsak formai vagy esztétikai, hanem használati szempontból is kiemelkedő tárgyakkal találkozhat az érdeklődő. /Muszka Szabolcs: A magyar formatervezés száz éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Június 23–28. között a Habitat for Humanity Egyesület kolozsvári fiókja egyetlen hét leforgása alatt tíz lakást épített meg. Az akciót anyagilag és háromszáz önkéntessel a Vodafone Románia Alapítvány támogatta. Tíz, nehéz körülmények között élő család jutott saját otthonhoz. A kolozsvári Habitat for Humanity eddig Romániában több mint ezer családot segített lakáshoz. Kolozsváron eddig 80 családot. /Egy hét alatt tíz lakás rászoruló családoknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Június 29-én ünnepség keretében megáldották a piarista paptanárok teljesen megújított sírkertjét a kolozsvári Házsongárdi temetőben, ahová először 1896-ban temettek, elsőként Zachar János kegyesrendit. Összesen 19 kegyes tanító rendi paptanár nyugszik itt, utolsóként Denderle Józsefet temették ide 2002-ben. /Megáldották a piarista sírkertet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Értesítője a 2006/2007-es tanévről jubileumi kiadás, mivel ebben a tanévben ünnepelték az iskola fennállásának 450 éves évfordulóját. Az értesítők sorozatában ez az első önálló kiadvány, mivel az eddigiek a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziummal közösen jelentek meg. Az értesítőben Történelmi visszapillantás olvasható, továbbá a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájához kötődő írások is. /Máthé Ildikó magyartanár: Jubileumi évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

A közösség múltjának ismerete a közösségi tudat egyik legfontosabb jellegzetessége. Az egyéni és közösségi identitásnak a legfőbb forrása az anyanyelvi kultúra. Nemzeti önazonosságunk kultúránk folyton változó, folyton alakuló történeti eredménye, írta Görömbei András magyarországi irodalomtörténész. Egy-egy erdélyi kollégium a tudomány és kultúra nagy alakjainak sorát adta a magyarságnak. „Ha a szellemi Erdélyt keresem, századokkal dacoló megtartó erejével az iskolák kapuján kell – ténylegesen vagy gondolatban – benyitnom” – Beke György ezekkel a gondolatokkal indította Régi erdélyi skólák című könyvét. Kolozsvár szellemi értékei révén kapta a Magyar Athén, a nagyenyedi Bethlen Kollégium pedig a schola Transsylvanica nevet. A kollégiumok – különösen a Trianon utáni időben – a nemzeti összetartozás-tudat alapintézményei. Körülöttünk minden nép államnemzeti koncepció jegyében szervezte meg önmagát. A magyarság pedig nyolc országba osztott nemzet. Ezek közül hét országban kisebbségben él. Németh László a minőség forradalmával akarta megújítani a magyarságot. A kisebbség életjogát is a minőségben látta. A kommunista diktatúra felszámolása után a kisebbségi magyarság minden országban megújította iskoláit, művelődési körülményeit. Ebben a megújulási folyamatban azonban napról-napra szembesülnie kell a kisebbségek létének felszámolására törő államnemzeti törekvésekkel. A kisebbségi magyarság művelődési és tanulási lehetőségei meg sem közelítik a többségi nemzet tagjainak lehetőségeit és művelődési arányait. Ez pedig képtelen egyenlőtlenség. A globalizáció nemzeti közösségeket megszüntető törekvései idején csak erős öntudatú és önismeretű nemzetek tudnak megmaradni és boldogulni. Az Európai Unión egyelőre kívül rekedt magyar nemzetrészek a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítésével őrizhetik meg magukat. Sok színnel gazdagodva újrateremthető a magyar nemzeti azonosságtudat. Ezt a lehetőséget biztosítja a magyarság számára az európai integráció. A nemzet szellemi-lelki újraegyesítésének alapja a nemzeti kultúra. Ezért van mindenütt döntő jelentősége az anyanyelvi iskolák, egyetemek működésének. Ezek a kisebbségi autonómiák szellemi műhelyei is. A nemzetstratégia nem nélkülözheti a kisebbségi magyar közösségek autonómia-törekvéseinek segítségét és a magyar nemzeti közösségek szabad kapcsolattartását szolgáló jogintézmények nemzetközi elfogadtatását. /Dr. Görömbei András: Nemzeti közösségeket teremtő kollégiumok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Két éve működik a kolozsvári Excalibur Bábtheátrum Demeter Ferenc vezetésével, országszerte több előadást mutattak be. Demeter Ferenc bábjátékosnak, nem bábszínésznek vallja magát. A gyerekek mindenütt örömmel fogadták őket. Nyáron a Somoskai Napokra van meghívásuk, csángó magyar gyerekeknek adják elő a Kurta mesék garabonciásról című bábjátékot. Demeter Ferenc elmondta amatőr magántársulatuk anyagi gondokkal és eszközhiánnyal küszködik. Kis összegekkel támogatja őket a Communitas, a Brassai Sámuel Alapítvány, csángóföldi és a petrozsényi turnéjukat az RMDSZ segíti. Azt tervezik, hogy nevet változtatnak, az Excalibur Bábtheátrum helyett a Garabonciás nevet fogják felvenni. /Varga Melinda: Bábra megy a játék. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

A nyári fesztiválok idejét éljük. Verőcétől Budapestig, Tusnádtól Kolozsvárig és Nagyváradig találkozókra hívják a helybelieket, nem utolsósorban az Erdélyből elszármazottakat. Verőcére „Erdélyország az én hazám” jelszóval invitálták az Erdélyből elszármazottakat. Tárgyszerűbb volt a hívó szó a Kolozsvár Társaság részéről: Kolozsvár Reneszánsza, Kolozsvár Napok. Kolozsvár, úgy is, mint Erdély egykori fővárosa, Románia talán legdinamikusabban fejlődő polisza, már nem azonos száz-ötven-húsz évvel ezelőtti önmagával. Mit tudnak erről az Erdélyből évtizedekkel ezelőtt elszármazottak? Nagyon-nagyon keveset. Vannak, akik úgy tudják, hogy Kolozsvár magyar város, és vannak, akik csodálkoznak, hogy itt még élnek magyarok. Azok, akik az elmúlt napokban Verőcén találkoztak, nem gondolták még végig, hogy mit rejt magában az „Erdélyország az én hazám”. Nosztalgiázást? Kolozsvár immár kiürült, legfeljebb érettségi találkozókra gyűlnek össze az egykor innen indultak. Keseregni lehet rajta, ítélkezni egyre kevésbé. A migráció világjelenség – sőt már nem is egyirányú. Lehet olvasni a Romániában munkát vállaló magyarországiak növekvő számáról, illetve Erdélyből elszármazott magyar cégtulajdonosok részleges hazatelepüléséről. A kolozsvári (erdélyi) változások nyilvánvalóan részei a romániai – gazdasági, politikai, kulturális – versenynek és versenyképességnek, immár az Európai Unión belül. Románia versenyképességéről többet kellene írnia a sajtónak. /Kántor Lajos: Erdélyország – milyen ország? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Bálint Tibor munkássága előtt tiszteleg a Vallomás repedt tükör előtt – Bálint Tibor emlékezete /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyv, megjelent az író születése hetvenötödik, halála ötödik évfordulóján. Saját és az írótársak vallomásaiból, kritikákból, tanulmányokból és levelekből áll össze a kötet. Balint Tibor vallotta: „amióta tollat fogtam, csak az emberek iránti szeretet és részvét vezetett. ”Emlékezetes regényei: Zokogó majom, Zarándoklás a panaszfalhoz, Bábel toronyháza novelláskötetei: Önkéntes rózsák Sodomában, Látomás mise után, Nekem már fáj az utazás. /Máriás József: Bálint Tibor emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

A kolozsvári születésű Bretter E. Zoltán követi Beke Mihály Andrást a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet élén. Az új igazgató elmondta: a román fővároshoz rokoni szálak is fűzik. Bretter szeptemberben kezdi el megbízatását. Bretter E. Zoltán, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő nyerte meg a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Az eredményt július 7-én hirdette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapesten. Bretter E. Zoltán mellett nyolcan pályázták meg a tisztséget, köztük Beke Mihály András, a kulturális intézet eddigi igazgatója is. Bretter E. Zoltán szülővárosában, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, ahol filozófiát és történelmet hallgatott, majd 1982-es áttelepülése után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) folytatta, filozófia–szociológia szakon. A diploma megszerzése után a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem társadalomelméleti (ma politikai tanulmányok) tanszékén helyezkedett el, 2007-től docens. Bretter 1990 és 1998 között SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. Korábban a Soros Alapítvány East-West részlegének tagja, majd az Illyés Közalapítvány kurátora, jelenleg az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány kuratóriumi elnöke. /Cseke Péter Tamás: Bretter lett Beke utódja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Bretter az SZDSZ oktatáspolitikusa volt és júniusig a pécsi SZDSZ elnöke. A minisztérium a balliberális holdudvar emberei bízza az ország külföldi kulturális képviseletét, írta a Magyar Nemzet. /Ambrus Sz. András: SZDSZ-káder kapta Bukarestet. = Magyar Nemzet (Budapest), júl. 8./

A 9. Lármafa-találkozóra került sor június 29-én, vasárnap a Besztercétől 25 km-re fekvő Cegőtelkén. A 2000 óta évente tartandó találkozók meghatározó pontja ez a település. Cegőtelke hírnevét annak köszönheti, hogy közvetlen szomszédságában található a Cserhalom nevű domb, a cserhalmi ütközet színhelye, ahol Salamon király, Géza és László herceg (a későbbi király és szent) fényes győzelmet arattak 1068-ban a kunok felett. Az ütközet megihlette Vörösmarty Mihályt, aki 1825-ben a Cserhalom című kisepikai művében állított emléket az eseménynek. A 9. Lármafa-találkozó szervezői, Székely Pál elnök és dr. Szántó Árpád alelnök vezette Cserhalom Művelődési Egyesület, valamint a Beder Tibor nevével fémjelzett Magyarok Székelyföldi Társasága most is arra törekedett, hogy emelkedett hangulatú, ünnepélyes találkozó résztvevője legyen az a közel 250 személy, akik ezen az eseményen jelen voltak. A találkozó ünnepi istentisztelettel kezdődött, majd a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Beder Tibor zárta az ünnepi köszöntők sorát. A találkozó végén a résztvevők elzarándokoltak az 1998-ban emelt Cserhalmi Emlékműhöz, Kolozsi Tibor kolozsvári művész közel 10 méteres impozáns kompozíciójához, amelyhez 68 lépcső vezet, jelezve a csata évét, s amely méreteivel, látványával uralja a vidéket. /Borbély Mária: Lármafa-találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Száztizennyolc kommunikáció szakos hallgató államvizsgázott sikeresen a Bukaresti Egyetem Újságírói és Közkapcsolatok Karának bizottsága előtt hétfőn. A Sapientia–EMTE Társadalmi Kommunikáció és Közkapcsolatok szak csíkszeredai és marosvásárhelyi végzősei csak néhány hónappal ezelőtt értesültek arról, hogy nem a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen fogják letenni utolsó vizsgájukat. A licenszvizsgára jelentkezett 118 – három-, illetve négyéves képzésben részesülő – Csíkszeredában és Marosvásárhelyen tanuló diák közül csak kilencnek nem sikerült a végső vizsga. /Kozán István: Bukaresti oklevél a Sapientiásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Az erdélyi írott sajtó munkaerőhiánnyal küszködik, miközben az egyetemek újságíró szakán folyamatosan végeznek a diákok. Három városban, négy tanszéken folyik újságíróképzés – az ott „termelt” emberanyag azonban minőségileg nem megfelelő. „Valósággal újságíróiskolát kell végezni az elvileg képzett új emberekkel, mert alapfogalmakat sem sajátítanak el az egyetemek, főiskolák padjaiban. Ez olyan plusz munka, amire nincs kapacitás” – vélte az egyik erdélyi magyar napilap főszerkesztője. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen idén két évfolyam is végzett újságírás szakon. Huszonhárman a bolognai egyetemi rendszerben, hároméves képzésben és tizenhatan a régi rendszer szerint, négyéves képzésben. Cseke Péter, az újságíró szak oktatója dicsérte a végzőseit. Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégiumban az utóbbi években évente 15-20 hallgató jelentkezik záróvizsgára. A sajtókollégium 1994-ben alakult, és kétéves látogatás nélküli képzést biztosít a hallgatóknak. Kinde Annamária, az egyetem kommunikációt oktató tanára közölte, több százan végezték már el a tanfolyamot. A Sapientia Tudományegyetemen Marosvásárhelyen és Kolozsváron is működik kommunikáció szak. Sokan dolgoznak a sajtóban a hallgatók közül – nyilatkozta Gáspár Sándor, rádiós ismereteket oktató tanár. Virginás Andrea, a kolozsvári Sapientia egyetem fotóművészet, filmművészet, média szakának egyetemi adjunktusa szerint a tavalyi és egyben első végzős évfolyam nagyon jó arányban helyezkedett el a szakmában. A szakon évente húsz hallgató kezdi el a tanulmányait, közülük nagyjából tizennégy végez. /Antal Erika, Ilyés István, Varga Melinda: Média, a mostohagyerek. A végzős újságírók képzetlenségére panaszkodnak a szerkesztőségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Telt házas előadással mutatkozott be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gyulán, a Shakespeare Fesztiválon. A Gyulai Várszínház és a kolozsváriak közös produkciója, a Tompa Gábor rendezte III. Richárd július 5-i bemutatóját még három másik előadás követte. „Az előadás még gyakorlatilag nincs kész, ez voltaképpen előbemutató, s majd az igazira Kolozsváron kerül sor novemberben” – jelezte Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, a fesztivál darabjait kiválasztó művészeti grémium tagja. A magyarországi színházi szakma tiltakozását váltotta ki Tompa Gábor nemrégiben megjelent interjúja a Népszabadságban. „Mára Magyarországon a színházi értékrend a feje tetejére van állítva. Noha többször jelen voltunk, sőt díjat is kaptunk a POSZT-on, a szakmai beszélgetéseken előadásainkról rendszerint irtózatos zagyvaságok hangzottak el” – nyilatkozta a neves rendező. Tompa nyilatkozataira reagálva Csáki Judit kritikus és Szűcs Katalin Ágnes művészeti tanácsadó tiltakozó állásfoglalással válaszolt. /Darvas Beáta, Kánya Gyöngyvér: Félkész darabbal kész siker. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Dávid Lászlónak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorának és Tonk Márton kolozsvári dékánnak július 10-i sajtótájékoztatóján az egyetemre való, júliusban esedékes beiratkozástól, az államvizsgák eredményeiről és az intézmény akkreditációjáról volt szó. Az egyetem már három szakot akkreditált, ezért kérvényezhetik az intézmény teljes körű akkreditálását, amit ősszel kívánnak megtenni. Kormányhatározat szerint külföldi állampolgárokat is lehet főállásban alkalmazni az intézménybe. A Sapientiára nem csak romániai, illetve erdélyi magyar fiatalokat várnak, hanem az Európai Unió tagállamaiból, így Magyarországról is. Nincs változás az idei nyári felvételit illetően: Csíkszeredában kilenc, Marosvásárhelyen hét, Kolozsváron három szakra lehet felvételizni. Összesen 830 helyet hirdettek meg, ebből 371-es tandíjmentes, a többi, azaz 459 tandíj-hozzájárulásos hely. Korábban arról volt szó, hogy a Sapientia – EMTE idén ősztől két új tandíjas szakot indít – Kolozsváron jogász-, Marosvásárhelyen pedig tolmács-fordítóképzést – ez azonban ősszel nem valósulhat meg. E két szak kérvényezési eljárását elindították. A Sapientia – EMTE három szaka végleges akkreditációval rendelkezik – Marosvásárhelyen az informatika, Csíkszeredában pedig a román nyelv és irodalom, illetve az angol nyelv és irodalom, valamint a szociológia szak. További három szak akkreditálását kérték, de két esetben nem tárgyalták meg az ügyet, egy esetben pedig a romániai jogszabályok miatt – amely nem engedélyezte külföldi állampolgárok főállású alkalmazását – csúszott a dolog. Dávid László örömmel nyugtázta, hogy most már kormányrendelet biztosítja a külföldi állampolgárok főállású alkalmazását Romániában. Kolozsváron a beiratkozás július 14–20-a között zajlik. Környezetföldrajz szakon összesen harminc (tizenöt tandíjmentes, tizenöt tandíj-hozzájárulásos) helyet, fotó-, filmművészet és média szakon összesen húsz (tíz tandíjmentes, tíz tandíj-hozzájárulásos) helyet, míg a nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szakon összesen negyven (húsz tandíjmentes és húsz tandíjköteles) helyet hirdetnek meg. A Sapientia végzősei idén kolozsvári, bukaresti, marosvásárhelyi, brassói és temesvári állami, akkreditált egyetemeken államvizsgáznak, a végzősök közel 90 százaléka sikeresen vizsgázott. Az elhelyezkedési arány 80–90 százalék körüli; a szakmában pedig a végzősök közel 70–80 százaléka helyezkedik el. Tonk Márton, a Sapientia – EMTE kolozsvári dékánja kifejtette: nem csak ők, hanem minden egyetem küszködik azzal, hogyan tarthatnák itthon végzőseiket. Az 5–10 százalékos lemorzsolódás a leggyakoribb. A Sapientián kötelező módon négy félévben tanítják a diákoknak a magyarságtudatot, így próbálják a hallgatók alapvető identitás-elemeinek hiányát pótolni. /Nagy-Hintós Diana: EU-tagországbeliek is jelentkezhetnek a Sapientiára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Elkezdődnek Szatmárnémetiben a tereprendezési munkálatok azon a téren, amelyen Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos bronzszobra fog állni. A történelmi városrész egyik forgalmas teréről, az úgynevezett Kispiac térről van szó, amelyet a Hildegárda plébánia és a hozzá kapcsolódó ferencesek kolostorának régi épülete ural. Schupler Tibor atya, a szatmári püspökség gazdasági igazgatója elmondta: a ma is népszerű magyar szent szobrát a múlt esztendőben, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójának ünnepén szerették volna felavatni, de az adott terület tulajdonjogi tisztázása és a szoboremeléssel járó ügyvitel elhúzódása miatt csak ezen az őszön leplezhetik le. A alkotója Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész. Az avatás november 16-án, vasárnap lesz. /Sike Lajos: Szent Erzsébet a Kispiacon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Zsidó Ferenc székelykeresztúri magyar–német szakos tanár, író, újságíró, a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet című hetilap főszerkesztője a közelmúltban védte meg doktori értekezését a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Tudományos irányítója Péntek János nyelvész- és néprajzprofesszor volt. Disszertációjának címe: Történeti néphagyomány egy Nagyküküllő menti kisrégióban. Többnemzetiségű régiót vizsgált, ahol a magyarság viszonylag nagy számú románsággal és cigánysággal él együtt. /Komoróczy György: Történeti néphagyomány egy Nagyküküllő menti kisrégióban. Beszélgetés dr. Zsidó Ferenc néprajzkutatóval. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Abodi Nagy Béla festőművész, a kolozsvári képzőművészeti akadémia tanára, 2008. július 13-án tölti be kilencvenedik életévét. Művészeti tanulmányait Bukarestben, majd Szőnyi István tanítványaként, a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Öt évig a magyar honvédség katonája és orosz hadifogoly. 1949-1983 között a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára, tanszékvezető. Festészete európai, egyetemes léptékű és érvényességű, modern, kísérletező, a képi műfajokat átívelő. Munkássága megismerhető a Bajor Andor által írott, a Kriterion Könyvkiadó által 1986-ban kiadott kötet, a 2004-es, a Kolozsvári Erdélyi Szépművészeti Múzeumban (Bánffy-palota) rendezett gyűjteményes kiállításának katalógusa segítségével. Portréfilmét – A jövő fénye – többször levetítette a Duna Televízió. Weblapja: www.abodi.hu. A művész 2008-tól Budapesten él. /Abodi 90 éves! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

Július 13-án, vasárnap bezár a debreceni Modem kiállítótermében a Természetes körülmények között című, kortárs erdélyi alkotók munkáit bemutató kiállítás. Az utolsó napon ingyenesen látogatható a kiállítás, lesz egy ingyenes tárlatvezetés is: Berszán Zsolt kolozsvári képzőművész kalauzolja majd a látogatókat. /Ingyenes nappal zár az erdélyi kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Suba László Régi tordai kancsók című albumát mutatták be az Aranyosszéki Néptánctábor keretén belül. A szobrász az általa összeállított kötetben röviden ismertette a tordai fazekasság történetét is. A háromnyelvű albumot román, magyar és angol, fazekassággal kapcsolatos versekkel is kiegészítette a művész. A kötet Tordáról, Kolozsvárról és Torockóról összegyűjtött kancsók fotóit tartalmazza. /D. I. : Régi kancsók tára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Nem csak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) adtak hangot ellenérzésüknek nyílt levélben a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) hétvégi, erdélyi látogatásával kapcsolatban. A MIÉRT-et is kényelmetlen helyzetbe hozta az SZDSZ, amikor bejelentkezett a tusnádfürdői EU-táborba. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az EU-tábor szervezőinek nem állt szándékában magyarországi pártokat, és különösen magyarországi vezető politikusokat meghívni a rendezvényre. Az SZDSZ bejelentkezésére ezért válaszolták azt, hogy a jóval korábban megállapított hivatalos program módosítására nincs lehetőség. A MIÉRT azonban megragadta az alkalmat arra, hogy az EU-tábor társszervezőivel, a Sapientia EMTE képviselőivel tárgyalóasztalhoz ültesse annak a magyarországi pártnak a vezetőit, akik mindeddig meglehetősen tartózkodóan viselkedtek az erdélyi magyar tudományegyetem támogatásával kapcsolatban. A MIÉRT úgy véli, ha az SZDSZ valóban át akarja gondolni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, mindenekelőtt a Sapientia magyar állami finanszírozásával kapcsolatos álláspontján kellene változtatnia. Az RMDSZ-tájékoztató szerint a Dávid Lászlóval, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával és Tonk Mártonnal, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánjával sorra került tanácskozást követően Fodor Gábor SZDSZ-elnök úgy nyilatkozott: „Új helyzet van, új helyzetbe került az SZDSZ is, át kell gondolnunk a kapcsolatokat, az Erdélyt érintő kérdéseket”. „A Sapientiát erősíteni kell”, közölte az SZDSZ elnöke. Az SZDSZ-küldöttség találkozott Markó Béla szövetségi elnökkel is, aki a megbeszélést követően a sajtónak kijelentette: az RMDSZ és az SZDSZ közötti együttműködés példaértékű, a két szervezetnek ugyanis a kezdetektől fogva közeli a kapcsolata, és annak ellenére, hogy véleménykülönbségek is voltak közöttünk jelentős problémák megítélésében. /Sz. K. : SZDSZ – hívatlan vendég? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Első ízben tartottak tudomány- és ipartörténettel foglalkozó tanácskozást az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezésében /I. Tudomány- és Ipartörténeti Konferencia/ július 12-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben. A rendezvény társszervezője a Kolozsvári Akadémiai Bizottság volt. A résztvevők erdélyi és magyarországi kutatók, egyetemi tanárok, iparban dolgozó műszakiak. A rendezvény keretében hivatalosan is megalakult az EMT 11. szakosztálya, a Tudomány- és Ipartörténeti Szakosztály, Kása Zoltán és Wanek Ferenc vezetésével. Dr. Köllő Gábor EMT-elnök elmondta: a konferencia célja évenkénti rendszerességgel fórumot teremteni a tudomány- (matematika, műszaki- és természettudományok) és ipartörténettel foglalkozó Kárpát-medencei kutatók számára, ugyanakkor létrehozni egy szervezeti keretet (az interdiszciplináris Tudomány- és Ipartörténeti Szakosztályt) a csatlakozni óhajtó erdélyi magyar kutatók számára, hogy régiós intézményként bekapcsolódjanak a Luxemburg-központú Európai Kultúrutak két tagmozgalmához: a Vaskultúra, valamint az Ipartörténeti Kultúrutak Közép- és Kelet-Európai szervezetéhez. Az EMT által időszakosan kiadott Műszaki Szemle szakfolyóirat egyik száma minden évben tudomány- és ipartörténeti profilúvá válik majd. Dr. Kása Zoltán (Sapientia EMTE a Texas Egyetem egykori matematikaprofesszorának, Georg Bruce Halstednek a Bolyaiak életműve tanulmányozásának kedvéért 1896-ban Kolozsvárra tett útjáról értekezett. Halsted lefordította angolra és kiadta az Appendixet. /Ördög I. Béla: Fórumteremtő szándékkal a Kárpát-medencei kutatókért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Vajdahunyadon és Petrozsényban több százan vettek részt a Duna Televízió Kívánságkosár című műsorának közönségtalálkozóján. A nézők találkozhattak a Duna Tv közönségszolgálatának képviselőjével, illetve Banner Gézával, a képernyőről már jó tíz éve ismert, közkedvelt műsorvezetővel. A nagysikerű rendezvény zárómomentuma volt egy átfogó programnak, melyet a református teológusok a Vetési László lelkész által vezetett szórványmisszió keretében tartottak meg. Immár 17-18 éve rendszeresen járják a régiókat. A teológusok nyári gyakorlatuknak részeként bekapcsolódnak a helyi közösség-felmérő, -építő munkába, jelezte Vetési László. Az idei szórványmisziós munkában Rákosd, Kalán, Hosdát, Alpestes, Kisbarcsa, Csernakeresztúr környékén, illetve a petrillai és lónyai lakótelepeken végzett családlátogatások mellett a teológusok a helyi lelkészek vezetésével nagyhetet, illetve gyermekfoglalkozást tartottak a gyülekezetekben. Kutatók is jelen voltak a csapatban. Vass Erika, a szentendrei szabadtéri múzeum munkatársa közölte, a szentendrei múzeumban sikerül egy határon túli épületegyüttest is felállítani, aminek egyik darabja egy lozsádi családi ház lesz, egy másik pedig egy rákosdi csűr. Eljött a kolozsvári Incs Miklós régi helynévgyűjtő, aki Lozsádon, Rákosdon illetve Haróban előforduló településnevek felkutatását végezte. Missziós, illetve kutató munkával lélek-, nyelv és önazonosságerősítőként szolgálnak az itteni közösségnek – foglalta össze ittlétük lényegét Vetési László lelkész. /Gáspár-Barra Réka: Lélekerősítés a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) „a korrupció elleni küzdelem bajnoka”, míg a román parlament akadályozza a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálását, illetve kis híján megszavazta a bűnvádi perrendtartás Brüsszel által már februárban bírált kiegészítéseit. Ezt állapítja meg az Európai Bizottság (EB) romániai igazságszolgáltatásra vonatkozó, július 23-án nyilvánosságra hozandó, de már kiszivárogtatott jelentése. Akárcsak februári jelentésében, az EB most sem lát előrelépést az igazságügy reformja és a korrupció elleni harc tekintetében. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tekintetében az EB értékeli, hogy a testület immár működik, de kifogásolja, hogy nem tudni, mi történik majd akkor, ha az ügynökség által beindított ügyek a bírósághoz kerülnek. /B. T. : Bírál a brüsszeli jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Míg a Kárpátokon túl a választók anyagi erőforrásokat követelnek a központtól, Erdélyben a saját anyagi erőforrások felhasználásának jogát követelik a hatalomtól. Vasile Dancu, a gyenge eredmény miatt háttérbe szorított szociáldemokrata „kolozsvári csoport” fő ideológusa külön erdélyi program kialakítását tartaná szükségesnek. Erdély gyökeresen eltérő történelmi, szellemi és etnikai adottságai ugyanis ezt követelik, immár Dancuék szerint is. A helyhatósági választások ismét igazolták az egyértelmű törésvonalat: Erdélyben gyökeresen más eredmények születtek, mint a Kárpátokon túli vidékeken. A mohó regáti kiskirályok befolyása alá került szocdemek fittyet hánytak kolozsvári kollégáik javaslatára. Nemzetiségtől függetlenül Erdélyben egyre többen vélik úgy, hogy Bukarest gyámkodása a fejlődés kézifékje. /Chirmiciu András: Transzszilvánia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./

Július 14-én tartották a Bolyai Nyári Akadémia megnyitó ünnepségét Csíkszeredán, melyet tizenhatodszor rendeztek meg. A magyar tagozaton oktató pedagógusok szakmai továbbképzésén idén 27 tanfolyamot indítanak kilenc erdélyi helyszínen, köztük Szovátán, Csíkszeredán, Aradon, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Kolozsváron és Gyulafehérváron. Ebben az évben a román minisztérium három tanfolyamot finanszírozott, tájékoztatott Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató. Közel kilencszázan vesznek részt a képzésen, melyek előadói neves hazai és határon túli egyetemi tanárok. A díszünnepséget Burus Siklódi Botond Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ főtitkár nyitotta meg. /Mayla Júlia: Pedagógus-akadémia. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./