Elhunyt Szőcs Lajos ny. tanító /Küsmöd, 1938. ápr. 4. – Korond, 2008. júl. 13./, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság tagja, 2006-ban az Udvarhelyszék Kultúrájáért életműdíjjal tüntették ki, egy évvel később megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet is Budapesten. Örökmozgó, mindig tevékenykedő ember volt. Idén jelent meg István Lajossal közösen írt munkája /István Lajos–Szőcs Lajos: Taplómegmunkálás Korondon. Kiadja a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, 2008). P. Buzogány Árpád, a kötetet szerkesztője mondta, hogy egy mesterség eltűnésével nem pusztán gazdaságilag, anyagiakban vagyunk kevesebbek, hanem nyelvünkben, kapcsolatainkban is. Ezért fontos ez a kis kézikönyv, mert a kezdetektől taglalja a taplóval kapcsolatos tudnivalókat, felhasználási módját a gyógyászattól a dísztárgykészítésig, kitér a gyűjtésével, feldolgozásával kapcsolatos ismeretekre, a "toplászcsaládok" megismertetésére, emlékeztet a taplófeldolgozás tárgyi emlékeinek kolozsvári és sepsiszentgyörgyi (1998, 1999) kiállítására, de a toplászattal kapcsolatos népi rigmusok, anekdotás, tréfás történetek is helyet kaptak, továbbá a szakszavak magyarázata, a könyvészeti anyag. /Bölöni Domokos: Korondi toplászkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Minden eddigi évet felülmúló eredménnyel államvizsgáztak a PKE harmad- és negyedéves hallgatói. Az egyetem intézményi akkreditációja még mindig várat magára, ezért bukaresti, temesvári, kolozsvári és nagyváradi egyetemeken kellett államvizsgázniuk a végzősöknek. A jelentkezők 100 %-os sikerrel vizsgáztak, bizonyítva ezzel a Partiumi Keresztény Egyetem, mint Erdély kiemelkedő felsőoktatási intézményének színvonalát és országos elismertségét is. Az államvizsgák befejeztével, megkezdődött az új egyetemi tanévre történő beiratkozás. Már az első napon szép számban jelentkeztek a leendő hallgatók. Legkeresettebbek a menedzsment, turisztika és a reklámgrafika szakok, de a bölcsész és a segítő pálya felé orientálódók is jelentkeztek. /100%-os államvizsga a Partiumi Keresztény Egyetemen! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

Három újonnan létesített óvodában is indul ősztől magyar tannyelvű csoport – hangzott el a kolozsvári tanfelügyelőségen tartott sajtótájékoztatón. /Három új óvoda létesül. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Erdély, sőt Románia egyik legsikeresebb kulturális intézményévé nőtte ki magát az elmúlt években Gyarmati Zsolt igazgatása alatt a Csíki Székely Múzeum, amelynek eddigi két megaprojektjét, a tavalyi Munkácsy-, valamint a nagybányai festészet 55 remekét bemutató idei kiállítást több mint 75 ezer látogató tekintette meg. Céljuk élménnyé tenni a múzeumba járás szokását az erdélyi magyar közösség körében – foglalja össze múzeumigazgatói tevékenységének lényegét Gyarmati Zsolt. Csíkszeredában önállóan 1950 óta működik a múzeum, 1970 óta fogadja a vendégeket a Mikó-várban. A Székelyudvarhelyen született Gyarmati Zsolt történész 2003-ban azért pályázta meg a múzeumigazgatói tisztséget, mert minőséget kívánt „csempészni” a kultúrába. A 38 éves, Kolozsváron és Budapesten jogot is hallgatott Gyarmati nem véletlenül másoddiplomázik kulturális menedzsment szakon az ELTE-n. Véleménye szerint a múzeumigazgatás titka a kapcsolatteremtő képesség és a kulturális menedzsment ötvözésében merül ki. A Csíki Székely Múzeum következő nagy projektje a Tatárjárás: Gyermekemet az országért című vándorkiállítás bemutatása lesz 2009 februárjában. A jelenleg Magyarországon megtekinthető, látványelemekkel gazdagított régészeti, történelmi interaktív kiállítás Csíkszeredán kívül a felvidéki Komáromba is eljut majd. A csíkszeredai Mikó-várat, a város legrégebbi épületét Hídvégi Mikó Ferenc, Csíkszék főkapitánya, Bethlen Gábor fejedelem bizalmi embere építtette 1623-ban. A kastélyt 1661-ben a törökök felgyújtották. 1735-ben az osztrákok az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet építettek. Az 1848-as forradalom idején itt volt Gál Sándor hadiszállása. /Rostás Szabolcs: Kultúrmenedzser Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

A tavaszi hibát sikerült nagyrészt helyrehozni, reagált Csoma Botond kolozsvári tanácsos, az RMDSZ frakcióvezetője a kolozsvári tanács döntésére, amellyel 36 pályázónak összesen 1,157 millió lej vissza nem térítendő támogatást utaltak ki művelődési és tudományos tevékenységekre. A támogatott civil szervezetek közül 13 magyar. Az összesen 632 ezer lejes támogatáshoz jutó magyar egyesületek, intézmények közül az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Magyar Doktorandusok és Kutatók Egyesülete, az Amaryllis Egyesület, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség 5–5 ezer lejes támogatást kapott. A Mátyás király trónra lépése 550. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a VIII. Filmfest megszervezésére a Filmtett, a Kolozsvár – Reneszánsz rendezvénysorozatra a Kolozsvár Társaság, a kolozsvári Fő tér dokumentációja elkészítésére pedig a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület 15-15 ezer lejt vehet át. A X. Szent István folklórfesztivál megszervezésére a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportról szóló esettanulmány elkészítésére pedig az Erdélyi Műemlékvédő és Restauráló Egyesület 20-20 ezer lejt kap, a kortárs művészetek fesztiválja megszervezésére a Tranzit Alapítvány, Ciro Pinsuti Mattia Corvino című darabja kolozsvári bemutatójára a Kolozsvári Állami Magyar Opera 30 ezer lejben részesül. A Kolozsvári Állami Magyar Színház megkapja az Európai Színházak Szövetsége XVII., kolozsvári fesztiváljára az önkormányzat által ígért támogatás másik felét, azaz 350 ezer lejt. Tavasszal, április 14-én a bizottság által pozitívan elbírált 52 pályázatból a polgármesteri hivatal pénzhiányra hivatkozva 24-et – köztük 18 magyart – ejtett. /Benkő József: Részleges jóvátétel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Jakab Gábor kolozsvári plébános sokáig volt a Vasárnap hetilap és a Keresztény Szó szerkesztője. Jakab Gábor Farkaslakától a kolozsvári Kerekdombig nem akármilyen iskolát járt be az eltelt évtizedekben. Megélhette a hívek (és nem hívők) számbeli fogyatkozását. Jakab Gábor az egyik legjobb erdélyi példa arra, hogy hit és humor egymást nem kizáró fogalmak, életmegnyilvánulások, méltatta a hetvenéves Jakab Gábor munkásságát Kántor Lajos. /Kántor Lajos: Jakab Gábor kacagása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

A tusnádfürdői szabadegyetem első napján Kárpát-medencei felsőoktatási stratégiák címmel meghirdetett előadáson kiderült: a legfontosabb erdélyi magyar felsőoktatási intézmények képviselői egyetértenek abban, hogy a politikai érdekképviselet nem tette meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy elősegítse az egységes, hosszú távú oktatási stratégia kidolgozását. Salat Levente kolozsvári politológus, egyetemi oktató kifejtette, az elmúlt években hiányzott az a politikai közszereplő, amely megrendelt volna egy erdélyi magyar felsőoktatási stratégiát, és amely felvállalta volna, hogy érvényt szerez az együttműködési paktumban foglaltaknak. Az RMDSZ úgy döntött, hogy lemond erről a rövid távon kivitelezhetőnek tűnő tervek javára. Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) professzora hangsúlyozta: az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények közti együttműködési stratégia céljait elsősorban a közösség határozza meg. „Legfontosabbnak vélem a szakválasztás, illetve a tannyelvválasztás szabadságának, valamint a színvonalas oktatáshoz való hozzájutás lehetőségének a megteremtését – ezek lennének a leendő stratégia legfontosabb célkitűzései”. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kijelentette, a régióban működő felsőoktatási intézmények közötti együttműködés hiányában a magyar tannyelvű intézmények nem tudnak majd hosszú távon lépést tartani a 21. század követelményeivel. /Gyergyai Csaba: Felsőoktatás stratégia nélkül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Az egyesült államokbeli Project on Ethnic Relations (PER) szervezet romániai kirendeltségének vezetője, a marosvásárhelyi Koreck Mária két éve kezdeményezte egy tankönyvnek az elkészítését, amely a 19 hazai kisebbség történelmét tartalmazná – dióhéjban. Az illetékesek a napokban a Segesvár melletti Dánoson tanácskoztak. Koreck Mária projektmenedzser elmondta, 1998–2000 között még azon dolgoztak, hogy a már meglevő, hazai tankönyvekben említés történjen arról, hogy itt kisebbségek is élnek. Ez megtörtént. Felmérték, hogy a román történelemtanárok mit tudnak a hazai kisebbségekről. Az volt a válasz: semmit nem tudnak, erről nem tanítanak az egyetemen. Tavaly megszületett egy minisztériumi határozat, amely azt is előírja, hogy szükség van az opcionálisan választható interkulturális és kisebbségtörténelmi tantárgyra. Ezeknek a tantervét is kidolgozzák. Ennek érdekében minden hazai kisebbséget, ezek szervezeteit felkérték, hogy küldjenek hozzájuk történelemtanárokat. A PER csak a keretet adja, de létezik egy szakértői csoport, amely egyetemi tanárokból, a minisztérium történelem szakos felügyelőjéből, valamint a hazai történelemtanárok egyesületének a vezetőjéből, illetve kisebbségi történelemtanárokból áll. Az ő feladatuk, hogy a kisebbségiek képviselőitől érkező részeket egységes formába öntsék. Az anyag elsősorban tehát a román történelemtanároknak készül, de a kisebbségieknek is. Az Oktatási Minisztérium nem fedezi a kiadvány költségeit, csupán arra volt hajlandó, hogy részt vegyen annak előkészítésében. Valószínűleg a kormány keretében működő kisebbségügyi hivatal fedezi majd a költségek nagy részét, a PER pedig biztosítja a hiányzó részt. A PER szeretné, hogy a Romániában dolgozó 10 ezer román történelemtanár mindegyike megkapja a kiadványt. Nehezen halad az előkészítő munka. A 19 nemzetiségből csak öt küldte el az anyagot a megadott határidőre, de most már nagyjából összeállt a könyv. Dánoson 11 kisebbség képviselője volt jelen. Magyar részről Wolf Rudolf kolozsvári történelemtanár vett részt a tanácskozáson. Meg kell érteniük a népcsoportok képviselőinek, hogy itt elsősorban nem az eredetükről, a régmúltról, hanem a 18–20. század történelméről van szó, főleg azt kell megtanítani a román gyerekeknek, hogy mi történt ezekkel a kisebbségekkel a mai Románia területén. Ahol az eredettörténet az identitástudat megőrzésének az elengedhetetlen feltétele, ott arról is szólni kell. A PER reméli, hogy 2008-ban a román gyerekek a minisztérium által akkreditált tankönyvből fogják tanulni a hazai kisebbségek történetét. /Máthé Éva: Hiánypótló kiadvány készül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Nem várhatja el senki, hogy a Fidesz-táborban megjelenjek, amíg nem tisztáztuk viszonyunkat a magyarországi párttal – jelentette ki Markó Béla a hírextra.hu magyarországi honlapnak adott interjújában. Az RMDSZ elnöke szerint Tusványos Fidesz-tábor és a szövetségnek jelenleg rendezetlen ügye van a Fidesszel, mivel az a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellen kampányolt. -„Az RMDSZ körültekintőbben kellene azt állítsa, hogy nyert az idei választásokon. Több helyen legyőzte ugyan az MPP-t, de sok olyan településen alulmaradt, ahol nem magyar jelölttel kellett megmérkőznie” – mondta Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus a Jakabffy-műhelyben, amelyen az önkormányzati választásokat elemezték. /A Tusványos több rendezvényét is elmosta a szakadó eső. Markó bírálja a Fideszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Erdélyben felszálló ágban van a regionális identitás, románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre és a fenntartható fejlődésre – állapította meg a Krónikának adott interjúban Smaranda Enache marosvásárhelyi emberjogi szakértő. A Pro Europa Liga társelnöke szerint Románia területi-közigazgatási reformjának legtermészetesebb és leghatékonyabb módszere a történelmi régiók alapján megvalósított regionalizáció. A legismertebb regionalista mozgalmak közül említést érdemel a kolozsvári Sabin Gherman alapította Erdély–Bánság Liga, valamint a Molnár Gusztáv kezdeményezte Provincia Egyesület és folyóirat. A Provincia egyedi mozgalomnak bizonyult, hiszen az erdélyi értelmiség és civil társadalom kiválóságait egyesítette, románokat és magyarokat egyaránt. Ez a csoport 2000-ben memorandumot juttatott el Románia parlamentjéhez, amelyben a hagyományos régiók alapján szorgalmazták közigazgatási és politikai régiók – Moldva, Munténia, Dobrudzsa, Olténia, Bánság és Erdély – létrehozását. A regionalista kezdeményezést vehemensen elutasították. Ennek ellenére a régiókról folytatott közvita nem maradt annyiban. Az Emil Constantinescu volt államfő vezette, nemrég a kormányzó román Nemzeti Liberális Párttal egyesült Népi Akció Pártja ugyancsak a történelmi régiók alapján kezdeményezte a decentralizációt. Románia jelenlegi nyolc statisztikai régiójának struktúráját gyakran éri bírálat amiatt, hogy nem hatékonyak, és nem felelnek meg az európai régiók méretének. Előrelépés nem történt, Románia gyakorlatilag ma is egy szuperközpontosított, a Ceausescu-rezsim által az 1968-as megyésítés alapján felosztott állam. Smaranda Enache szerint lehetséges, hogy az etnicista korszak a végéhez közeledik. Felszálló ágban van a regionális identitás, az erdélyi románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre. /Rostás Szabolcs: Felszálló ágban a regionális identitás Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

2008. január 1-jén Románia lakosságának száma 21 509 000 volt. Valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. Akkor 21 570 000 lakost tartottak nyilván. Az utóbbi két-három esztendő során a csökkenési tendencia jelentős mértékben mérséklődött. 2008-ban a városi lakosság 11 872 000 volt, azaz az összlakosságnak 55,1%-a. Bukarestnek január 1-jén 1 944 000 lakosa volt, azt követi Temesvár 312 400, Kolozsvár 309 300, Iasi 306 600, Konstanca 303 700, Craiova 299 600, Galac 292 900, Brassó 279 700, Ploiesti 230 600 és Braila 214 000 lakossal. Ezen 10 nagyváros majdmindegyike esetében az utóbbi évek során csökkent a lakosságszám, kivételt képez Bukarest, amely lakosainak száma egy év leforgása alatt 20 ezerrel nőtt és Temesváré 9 ezerrel. Hargita megye lakossága 2008. január 1-jén 325 682 fő volt, valamivel kevesebb (szám szerint 338-al), mint a legutóbbi népszámláláskor, 2002-ben. A városi lakosság részaránya 44,09%-ot tett ki a népszámláláskor jegyzett 44,13%-kal szemben (szám szerint 257 fővel csökkent). Csíkszereda lakossága január 1-jén 41 819 volt, valamivel kevesebb, mint a népszámláláskor (41 852), Székelyudvarhelyé pedig 36 756 (a népszámláláskor 36 926 volt). A demográfusok előrejelzése szerint az elkövetkezendő esztendők során is tovább fog csökkenni Románia lakossága, mindenek előtt a születések számának csökkenése és lakosság elöregedése folytán. /Hecser Zoltán: Csökkenő lakosságszám. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

A napokban a világ egyik legjobb kézilabdacsapata, a magyar női válogatott látogatott Kolozsvárra. A magyar és a román válogatott közötti barátságos mérkőzésre kétszer annyian látogattak ki, mint a korábbi, hasonló román–norvég barátságos találkozóra. A román szurkoló tömeg magyarellenes rigmusokat skandált, a már-már szokványos „Ki a magyarokkal az országból”, „Székelyföld – román föld”, „Románia nem akar benneteket”. A sporteseményeken tiltják és büntetik a rasszizmust és a xenofób megnyilvánulásokat, ennek ellenére az Új Jobboldal zászlóit is lobogtató fiatalokat csak a mérkőzés végén vonták félre és igazoltatták a csendőrök, miközben két, a magyar válogatottat elkísérő budapesti szurkolót, akik a gyakorlatilag semmitmondó „Kolozsvár visszavár” feliratot lobogtatták, egy-kettőre kivezették a lelátóról. A mérkőzést élőben közvetítette az egyik tévéadó – az egész ország-világ láthatta-hallhatta a rasszista, xenofób megnyilvánulásokat. Történt mindez Emil Boc polgármester orra alatt, aki a helyszínen nézte a mérkőzést, aki, mint emlékezetes, engedélyt adott az Új Jobboldal március 15-i kolozsvári megmozdulására is. /Balázs Bence: Barátságos nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Augusztus 16-tól rendezik meg a Magyarok VII. Világkongresszusát, amely az erkölcsi és szellemi fordulat témakörével foglalkozik – jelentette be Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke sajtótájékoztatóján. A találkozó öt napja alatt tizenkét konferenciát rendeznek, zömmel Budapesten, de Székesfehérváron és Kolozsváron is tartanak majd előadásokat, a legtöbb esemény a magyarság őstörténetével foglalkozik. A szervezők tájékoztatása szerint a hetedik találkozón ezer küldött vesz részt a világ minden tájáról. /Magyarok VII. Világkongresszusa augusztusban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Lépj közelebb! címmel szervezett nyári egyetemet Kolozsváron a Tranzit Házban a Romániai Kisebbségkutató Intézet (RKI). A július 12–19. között zajló rendezvény témája a romák helyzete a mai romániai társadalomban. A rendezvény egyedi alkalom arra, hogy az egyazon országban élő közösségek egymás felé közelíthessenek, amint erre a nyári egyetem címe is beszédesen utal. A programban koncertek, filmvetítések, kiállítások is helyet kaptak. A Könczei Csongor, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa párbeszédet, élő interjút folytatott a Palatkáról érkezett roma zenészekkel. /Butyka Anna: Közelítsenek egymás felé az együtt élő közösségek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Július 4–13-a között zajlott a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány, és a Hunyad megyei lelkészek által szervezett szórványmisszió, amelyen kolozsvári protestáns teológiai hallgatók, vallástanárképzős egyetemisták és az alapítvány munkatársai vettek részt. A Hunyad megyei csoporthoz csatlakozott Vass Erika, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa, és Kósa László akadémikus, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának vezetője, valamint Hints Miklós helységnévgyűjtő. A 17 fős csoport több részre oszlott – Alpestesen, Csernakeresztúron, Petrillán, Lónyán, Hosdáton, Kalánban és Rákosdon végeztek gyülekezeti szolgálatot. Az egyhetes munka során sikerült számba venni a gyülekezeti tagokat, házról házra járva betekintést kaphattak a Hunyad megyei és Zsil-völgyi református családok életébe. Sok helyen teret hódított a vegyes házasság, beolvadás, nyelvvesztés folyamata. Sok olyan család van, ahol mindkét szülő magyar, református, a gyerekek is szintúgy, de már nem beszélik anyanyelvüket, nem gyakorolják vallásukat. Kevesen vannak, akik Hunyad megyei születésűek, sok a betelepedett Székelyföldről, Marosvásárhelyről, Szilágyságból, Bihar megyéből beköltözött család. /V. J. : Hunyad megye. Szórványmisszió gyülekezet-felméréssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Kolozsváron a Barabás Miklós Galériában július 5-én megnyílt Morfogenézis címen a Hatok, frissen végzett képzőművészek /Bartha Loránd, Bándi Emese, Herczeg Eduárd, Orosz Annabella, Szőcs Zsuzsanna és Zsigmond Adél/ kiállítása. A képzőművészetben egyre nagyobb teret hódít a fotográfia, ezt jelzik Bartha Loránd és Orosz Annamária munkái. Szőcs Zsuzsanna pszichológiát végzett, festményeivel van jelen. Bándi Emese a különböző művészeti ágak határainak körvonalait vizsgálja. A szobrászatot Herczeg Eduárd képviseli. /Kolozsi Tibor: Morfogenézis, ahogyan a Hatok látják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Borbáth Károly nemzedékének illusztris történésze lett volna, ha pályáját derékba nem töri a kommunista hatalom. A Művelődés folyóirat 5. száma egyebek mellett diákok dolgozatait közli olyan személyiségekről, akiknek élete és munkássága méltó az emlékezetre. Lelkészek, "népi specialisták", néptanítók sorsa sorjázik a kolozsvári egyetemen indult kutatómunka eredményeként, dr. Keszeg Vilmos tanszékvezető tanárnak köszönhetően, aki megszervezte és irányította-vezette a munkát. Borbáth Károlyról Farkas Margit egyetemi hallgató írt. Borbáth Károly /Vargyas, 1931. jan. 12. – Vargyas, 1980. ápr. 20./ Kolozsváron szerzett történelem szakos diplomát 1954-ben. Négy éven át Leningrádban aspirantúrát végzett, doktori címet kapott, disszertációja az erdélyi földviszonyokról szólt. 1958-ban egyetemi adjunktusnak nevezték ki a Bolyai Tudományegyetemre, de mivel nem volt hajlandó alávetni magát a rendszer történelemhamisító politikájának, tíz év után félreállították. Nagyenyedre "száműzték", főkönyvtárosnak a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtárba, ahol ritka dokumentumok, középkori magyar kódexek tanulmányozásába merülhetett. 1977-ben Torockóra, a következő évben pedig Vargyasra került. Tragédiáját az állandó zaklatások jelentették, mind nagyobb nyomás nehezedett rá. Mindössze három tanulmánya maradt fenn. Tanítványai lábon járó könyvtárnak, élő lexikonnak nevezték. Kortársai szerint Erdély történetének egyik legjobb kutatója és ismerője volt. Emlékét őrzi a nevét viselő vargyasi iskola, hét és fél méteres síremléke Halálának körülményei máig sem tisztázottak. /b. d. : Borbáth Károly emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

A budapesti Kráter Kiadó megkezdte az egyik legkülönösebb sorsú erdélyi magyar író, Daday Loránd életművének kiadását. Először az Egy régi udvarház utolsó gazdája című, befejezetlen, önéletrajzi motívumokkal átszőtt regénye és A térkép című drámája jelent meg. Önéletrajzi regényén Daday haláláig dolgozott, először a Romániai Magyar Írók sorozatban, a Dávid Gyula által szerkesztett és bevezető tanulmánnyal ellátott, A lápon át címmel 1970-ben kiadott kötetben jelent meg – de nem a teljes szöveg. Szőcs István a kolozsvári Helikonban (2004/20) visszatekintve Daday hányattatásaira, üldöztetésére, meghurcoltatására, börtönélményeire, úgy vélte: ,,…Daday Loránd problémája nem irodalomtörténeti, hanem viktimológiai ügy. Ő megrögzött áldozattípus. Miért? Mániákus igazmondó…” És sorolta ,,igazmondásait”, amelyek két, Székely Mózes néven megjelenő regényét, a Zátonyt (1930) és a Csütörtököt (1935), s két drámáját, A térképet (1933) és a Kié ez az országot (1944) izgalmassá teszik ma is. A Kráternél most a Zátony című első regénye és a Kié ez az ország? című drámája jelent meg, Gáspár György bevezetőjével. Erdély fájdalmát nem lehet elmondani, csak elüvölteni – írta Németh László 1931-ben a Protestáns Szemlében megjelent kritikájában.,,Székely Mózes szó szerint vette a frázist, s egy olyan állat szájába adja Erdély panaszát, amely olykor üvölteni is szokott, itt azonban öt-hat szavas mondatokban, vérlázító tárgyilagossággal mutatja be egy kis erdélyi magyar sziget pusztulását. ” /Bogdán László: Egy kutya nézőpontjából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Július 19-én véget ért a Kisebbségkutató Intézet szervezésében Kolozsváron zajlott, Lépj közelebb című nyári egyetem. A nyolc napos rendezvény próbálta megismertetni a romák életét, kultúráját és sajátos világát. A két utolsó napon roma írók-költők mutatkoztak be. A konferencia egyik meghívottja, Ciurar Lavinia szerint a nyomorra, mocsokra, a sok elhanyagolt gyerekre fókuszáló sajtófotók nem minden esetben nyújtanak élethű, teljes képet, mindenképpen sokkolóak és ellenszenvet váltanak ki a nézőkből. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) volt tagja elmondta, hogy az elmúlt évben a sajtó felerősítette a romák iránti előítéleteket és diszkriminációt, főként a rémhírekkel. Szerinte a legnagyobb gondot nem is a tévé, rádió vagy a nyomtatott sajtó jelenti, hanem az olyan online újságok, ahol az emberek gyakran rasszista megjegyzéseket tehetnek. /Braica Tünde: Közelebb léphettünk a romákhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Gergely Balázs, az Magyar Polgári Párt /MPP/ kolozsvári szervezetének elnöke a Markó–Tőkés egyeztetést értékelve elmondta: ez Tőkés László közvetítésével zajlott a két magyar politikai alakulat vezetői között, következésképpen az álláspontok közeledése nem tekinthető véglegesnek. Az RMDSZ ajánlatát Csép Sándorral, az MPP megyei elnökével és Sándor Krisztina megyei alelnökkel egyetértésben jó tárgyalási alapnak tekintik. /P. A. M. : Gergely Balázs: „Külön-külön, de mégis együtt”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Ebben az évben is jól szerepeltek az államvizsgán a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzősei. Az akkreditációhoz szükséges ötven plusz egy százalékot minden szak elérte, sőt: túlteljesítette. A marosvásárhelyi kar hét szakja közül csak a kertészmérnöki nem érett még meg az akkreditálásra. /Ott ugyanis idén még csak a második évfolyam végzett. / „Nem csak a műszaki, hanem a humán tudományok terén is az ország élvonalában vannak diákjaink” – hangsúlyozta a záróvizsga-eredmények ismeretében a marosvásárhelyi kar dékánja, Hollanda Dénes. A mérnökin az elmúlt három évben összesen 205 hallgató vizsgázott, akik közül kettő nem érte el az átmenőt. Hasonló eredményt jegyeztek a humán tanszéken is: idén a pedagógia szakon minden államvizsgára jelentkező sikerrel vette az akadályt, annak ellenére, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán mérték fel tudásukat. A kommunikáció és közkapcsolatok hallgatói ebben az évben románul záróvizsgáztak Csíkszeredában, a Bukaresti Tudományegyetem tanári bizottsága előtt. A Sapientia Egyetemen a marosvásárhelyi, csíkszeredai és kolozsvári karon összesen 759-en jelentkeztek államvizsgára 2005–2007 között. 99 százalékuk sikeresen diplomát szerzett, 88 százalékuknak sikerült elhelyezkedni, 75 százalék talált a szakmájának megfelelő állást, és a végzettek 80 százaléka Romániában dolgozik. /Szász Cs. Emese: Még több akkreditált szak lehet a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./

Vekov Károly leszögezte, a vitában azért vett részt, hogy legalább a kolozsvári magyar olvasót a lap helyesen tájékoztassa Wass Albertről A szakma mindenesetre megérti érveit, ha B. T. (Bogdán Tibor) továbbra sem. Ő ugyanis nem tényekkel, hanem címkézésekkel operál, amint azt 1989 előtt tanították. /Vekov Károly: Aquila non captat muscam (A sas nem kapdos a légy után). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Megkezdődtek a beiratkozások az egyetemeken. Tavalyhoz képest közel száz hellyel növekedett a tandíjmentes helyek száma a magyar tagozaton. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen 4 834 állami, 10 506 fizetéses és 4 075 távoktatási helyre lehet pályázni. Ezen belül 1102 államilag támogatott és 1787 fizetéses hely áll a magyar nyelvű oktatást választó diákok rendelkezésére. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a három oktatási helyszínen (Kolozsvár, Csíkszereda, Marosvásárhely) 19 szakon 830 helyre várják a jelentkezőket. A tandíj-hozzájárulás összege az új tanévben is évi 200 euró marad. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, a magyar tagozat-vezetője, elmondta, ebben a tanévben három új szak indult a magyar tagozaton: mérnöki geológia szak a Biológia és Geológia karon, televízió szak a Színház és Televízió karon és geodézia szak, amely Gyergyószentmiklóson működik majd. A román tagozaton idén beindítják a néprajz szakot, amely eddig csak magyarul működött, és ez volt ez egyedüli olyan, amelyet románul nem oktattak. /Braica Tünde, Butyka Anna: Zajlanak a felvételi beiratkozások a felsőoktatási intézményekben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Döntés született a Kovács Ildikó alkotói ösztöndíjért benyújtott pályázatokról: a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem idén végzett bábosztálya 300 ezer forintot, Urmánczi Jenő kolozsvári bábos pedig 100 ezer forintos támogatást nyert el. A januárban elhunyt neves bábszínházi alkotó emlékére létrehozott ösztöndíjat a Magyar Játékszíni Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) írta ki. Az idén végzett marosvásárhelyi bábos évfolyam vizsgamunkája lett volna, de az egyetem vezetősége nem biztosította az előadás létrehozásának költségeit. Egy kísérletről van szó: Limonádé Joe címmel egy parodisztikus elemekkel fűszerezett, 21. századi színházi western musicalt készülnek színpadra állítani. Urmánczi Jenő nyertes pályázata a Sárkányölő Szent György legendája. /Bonczidai Éva: Limonádé Joe és Hókusz-pókusz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

A kolozsvári Erdélyi Gazda folyóirat júliusi számában olvasható, folyik a beiratkozás a nyárádszeredai kertészetszakra, a budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett tagozatára. Dr. Páter Bélára, az egykori világhírű botanikusra emlékeztek Kolozsváron június 20–22. között, halálának 70. évfordulóján. Sikeres vizsgát tettek a falusi vendéglátó képzés résztvevői Székelyudvarhelyen. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Kolozsvár több évszázados sírkertje a Házsongárd, a magyar kultúra panteonja is. Visszafordíthatatlanná vált a temető pusztítása. A műemléktörvény nem védi a sírokat, a sírhelyek megváltása egyre nehezebb. A „maradék temető” megvédésére 1999-ben létrejött a Házsongárd Alapítvány, amely felekezetközi jelleggel működik és célja a temetőben nyugvó jeles magyar személyiségek sírjainak megmentése, gondozása, a magyar történelem és művelődés szempontjából fontos síremlékek restaurálása. Áldozatos munkájuk támogatására az egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) augusztus 23-án nagyszabású jótékonysági képzőművészeti kiállítást rendez Kolozsváron. Felkéri a világon élő összes magyar képzőművészt, hogy egy művével járuljon hozzá a kiállítás sikeres megrendezéséhez. A művek értékesítéséből befolyó összeget teljes egészében a Házsongárd Alapítvány részére ajánlják fel. /Jótékonysági képzőművészeti kiállítás a Házsongárdért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Vekov Károly jegyzetében (Szabadság, július 14.) azt írta, nem igaz, hogy szélsőjobb kísértete járja be Európát. Nem is olyan régen, a kolozsvári zsidó hitközség székházának falait horogkeresztekkel mázolták be. Az egyik budapesti pincében illegálisan vetítik a Jud Süss című fasiszta filmet. A skinheadek idegengyűlölő randalírozásait Európa-szerte ismertek. A múlt századbeli Soát is ilyen „jelentéktelen” események előzték meg, írta Goldner Gábor /Goldner Gábor: Hitelesség? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

A törvényesség, a szabálytisztelet követelményére hivatkozva, a Román Rádiótársaság Szabad Szakszervezete már hosszabb ideje eljárást indított az Országos Rádiótársaság ellen, ezen belül a kolozsvári stúdió főszerkesztő helyettesét, Rostás Péter Istvánt is megtámadták. A pereskedés oka, hogy a Román Rádiótársaság elnöknője egy 2006. évi rendeletben Rostás Péter Istvánt nevezte ki főszerkesztő helyettesnek mindaddig, ameddig a tisztség betöltésére versenyvizsgát hirdetnek. Ez azóta sem történt meg. A szakszervezetisek szerint törvénytelenül halogatják a versenyvizsga megszervezését. Kétségbe vonták Rostás szakértelmét, emellett a tárgyalást lefolytató bírót is feljelentették. Rostásról azt állították: „képtelen összehangolni a kolozsvári területi stúdió román nyelvű adásait”. Rostás-Péter István elmondta: munkahelyén 2006. májusa óta érezteti hatását egy kisebbségi csoport hangulatkeltése, 120 kolléga közül 15 munkatárs ügyködése. Ők a versenyvizsga kiírását erőltetik, de ténykedésüknek etno-politikai kicsengése is van. Rostás-Péter István elődje román nemzetiségű volt, de beszélt magyarul is. /Szakszervezeti támadás a rádió főszerkesztő helyettese ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

A városháza és a tanfelügyelőség intézkedései nyomán megoldódni látszott az óvodai helyek nélkül maradt gyermekek helyzete, azonban vannak olyan kerületek Kolozsváron, ahol még mindig gondokat jeleznek a szülők. Monostoron például a 66-os számú óvodában, a megígérttel ellentétben mégsem akarják beindítani a második magyar csoportot. A tanfelügyelőség arra bíztatja a szülőket: ne nyugodjanak bele az ilyen jellegű elbánásba, hanem jelezzenek minden panaszt. /Jelezni kell minden panaszt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

A tömegtájékoztatásban gyakran lehet olvasni nacionalista megnyilvánulásokról. Így Kolozsváron a március 15-i, Széchenyi téri magyarellenes tüntetésen, áprilisban a Főtéren, legutóbb a július 16-i román–magyar női kézilabda mérkőzésen elhangzottakról – „Halál a magyarokra!”, „Ki a magyarokkal az országból!”, „Székelyföld – román föld”, „Románia nem akar benneteket!”, „Magyarország szar ország!” –, továbbá több ízben is fölbukkant „Halál a magyarokra!” falfeliratról. A március 15-i a polgármester engedélyével, a július 16-i a jelenlétében, és valamennyi a csendőrök erélyes be nem avatkozásával történt. Valóban csak nacionalista megnyilvánulásoktól van szó?/Asztalos Lajos: Nacionalizmus-e a tajtékzó magyargyűlölet? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./