Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. június 30.
"A státustörvény "olyan menet közbeni baleset" a román-magyar kapcsolatokban, amelyet sem Bukarestben, sem Budapesten nem szabad érzelmileg kezelni - jelentette ki Radu Podgoreanu, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke jún. 29-én Bukarestben azon a közös sajtóértekezleten, amelyet Szent-Iványi Istvánnal, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével tartott. A magyar parlamenti képviselők hivatalos bukaresti látogatását lezáró sajtóértekezleten mindkét fél azt hangsúlyozta: a két ország közötti kapcsolatrendszer jelentősége megkívánja, hogy a felmerült nézeteltéréseket a kétoldalú kapcsolatok szintjén kell megoldani. Podgoreanu üdvözölte, hogy a két kormány készségét fejezte ki a konzultációkra, amelyekhez, véleménye szerint, megfelelő keretet biztosít a román-magyar kormányközi vegyes bizottság. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konzultációk megkezdéséhez Budapestnek világos jelzést kell küldenie, hogy azok konkrét eredménnyel járhatnak. Véleménye szerint van ok a konzultációkkal kapcsolatos optimizmusra. Szent-Iványi István hasonlóan pozitívnak és hasznosnak minősítette a magyar képviselők bukaresti megbeszéléseit. Fontosnak nevezte, hogy bizonyos alapkérdésekben sikerült egyetérteni. Mindkét fél kerüli a vita túldimenzionálását és azt a kétoldalú kapcsolatok szintjén igyekszik rendezni. /"Menet közbeni baleset" a státustörvény? Podgoreanu: van ok optimizmusra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ A megbeszélések a csíkszeredai konzulátustól kezdve átfogták az autópályaépítés, a román vízumkötelezettség eltörléséig valamennyi közös gondot. A csíkszeredai konzulátus létesítésének felvetését Diaconescu külügyi államtitkár kedvezően fogadta - ígéretek nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"
2001. június 30.
"Gyimesbükkön Deáky András panziójában zajlik június 25-július 1. között a moldvai csángó gyerekek és az őket tanító pedagógusok közös tábora, amelynek célja azon sajátos oktatási módszerek kipróbálása, melyek a 2001 őszétől beinduló moldvai csángó oktatási program megvalósítását szorgalmazzák. A tavaly Klézsén és Pusztinán beindult, iskolán kívüli magyar nyelvoktatást idén a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében tíz helységre kiterjesztik: Klézsén, Pusztinán, Somoskán, Lészpeden, Trunkon, Külsőrekecsinben, Dioszén, Forrófalván, Budán és Bákóban szakképzett tanárok vállalnak iskolán kívüli oktatást, mivel a Bákó megyei tanfelügyelőség máig akadályozza a moldvai csángó gyerekek anyanyelvének oktatását. A fiatal pedagógusok - Barnat Simona, Bilibók Jenő, Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi, Ghiurca Valentin, Hegyeli Attila, Lukács Emese, Mester László, Mihálydeák Adél, Róka Szilvia és Sarca Felicia - munkáját segítette, órákat tartott, illetve módszertani útmutatásokat adott Borbáth Erzsébet tanárnő, aki egy évtizeden át többszáz moldvai csángó gyereket tanított Csíkszeredában. /(Deáky András): Moldvai csángó oktatási tábor Gyimesbükkön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"
2001. június 30.
" Kettős évforduló jegyében zajlik az idei Bolyai Nyári Akadémia: 2001 a magyar millennium éve, valamint Bolyai Emlékév. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett továbbképző keretében a tervek szerint július 1. és 28. között egyhetes turnusokban 23 tanfolyam zajlik 11 helyszínen. A legtöbb tanfolyam a szovátai Teleki Oktatási Központban zajlik, szám szerint 7, Csíkszeredában 5, Sepsiszentgyörgyön 3, míg Tusnádfürdőn, Brassóban, Szentegyházán, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson és Óradnán 1-1. Az akadémia rendezvényeire 1036 hallgató jelentkezett be, ebből mintegy 200 tanár a Magyarországgal határos államok magyar pedagógusszervezetei képviseletében - tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az első tanfolyam július 1-jén kezdődik Szovátán az óvónők számára. A tanítók az immár hagyományosnak számító helyszínen, Tusnádfürdőn gyűlnek össze. Hagyományosnak mondható a pasztorálpszichológia- és neveléslélektan- tanfolyam helyszíne is: Gyergyószentmiklós. A földrajzosok idén újabb festői helyszínt választottak, Óradnát. A rendezvénysorozat támogatója ezúttal is a magyar Oktatási Minisztérium. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./"
2001. június 30.
"A Magyar Tudományos Akadémia máj. 7-én külső tagjává választotta Kiss Elemér matematikaprofesszort, Csíkmenaság fogadott fiát, a szeredai Főgimnázium egykori tanulóját. Kiss Elemér akadémikus évtizedeken át értelmiségiek nemzedékeit okította a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, az Almérnöki Intézetben, majd az egyetemen, ahol nyugdíjasként ma is matematikát és informatikát ad elő. Kiss Elemér /sz. Brassó, 1929/, édesapját mint tanítót Csíkmenaságra helyezték, így fia életének első tíz éve ott telt el. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, tanári kinevezést kapott Marosvásárhelyre, 1990-ben kapta meg a professzori címet. Kiss Elemér 1992-ben kezdte el Bolyai Farkas és Bolyai János hagyatékának kutatását. Nyolc év alatt négyszer rágta át magát 14 ezer kéziratlapon, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia külön e célra kinevezett bizottsága a XIX. század végén azzal küldött vissza Marosvásárhelyre, hogy abban nincs semmi, amit érdemes volna kiadni. Ma már bizonyosra vehető, hogy a pesti tudósok egyszerűen irtóztak beleolvasni a két Bolyai rövidítésektől, rejtélyes jelektől hemzsegő kézirataiba. Ez lehetett az oka, hogy 140 évig egyetlen magyar tudós sem foglalkozott velük. Benkő Samu csak a nem matematikai, tehát főképp irodalmi vonatkozású anyagot dolgozta fel és adta ki. Kiss Elemér hozzákezdett a képletek özöne megfejtéséhez is, miközben több szenzációszámba menő tudománytörténeti felfedezést tett, például a Bolyaiak számelméleti kutatásaira vonatkozóan. Kimutatta továbbá, hogy az 1900-ban született Jeans-tételt Bolyai János ötven évvel előbb bebizonyította, s ha publikálta volna, ma az ő nevét viselné. Mellékesen áttanulmányozta apa és fia levelezését is, hogy eloszlassa a Benkő Samutól elterjesztett tévhitet, miszerint haragban lettek volna, és noha egyazon városban éltek, kerülték a találkozást. Ez a nyolc év: a 14 ezer kéziratlap megfejtése, a Bolyai-felfedezések felfedezése, a korabeli Marosvásárhely és az európai tudományos élet hétköznapjainak bemutatása - ez a fedezete Kiss Elemér akadémiai tagságának. /Csíkból indult. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001. jún. 30./"
2001. július 2.
"A Szent-Iványi István vezette magyar országgyűlési küldöttség a csíkszeredai konzulátusról is tárgyalt Bukarestben. Szent-Iványi István elmondta: hasznos és eredményes volt a látogatás, sikerült előrelépni egy sor kérdésben, s a tárgyalások sokkal konstruktívabb légkörben zajlottak, mint gondolták volna. A felek négy alapelvben állapodtak meg: a kétoldalú kapcsolatok kiemelkedő fontossággal bírnak, s ezt nem szabad kockára tenni; mindkét fél tartózkodjék a kérdés túldimenzionálásától és a nyilatkozatháborúktól; nem helyeselik a kérdés nemzetközi fórumokon való megvitatását, további konzultációkra van szükség, s ezeket részint a külügyi bizottságok szintjén, másrészt a kormányközi vegyes bizottságban kell lefolytatni. A Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral folytatott megbeszélésen felvetették a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásának szükségességét. Az elgondolást pozitívan fogadták, de konkrét ígéret nem hangzott el. Román részről készen állnak a vegyes bizottság mielőbbi összehívására, azt várják, hogy Budapest tegye meg ez irányban a konkrét lépést. /Státus-ügyben hosszú egyeztetési folyamat körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"
2001. július 2.
"Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjának igazgatója az oktatási intézmény 45 konzultációs központja hétvégi csíksomlyói tanácskozásáról szólva elmondta, hogy a 35 magyarországi és a 10, Magyarország határain túl lévő konzultációs központ vezetői első ízben találkoznak a határokon túl. Az utóbbi 10 központból 7 Erdélyben, 2 a Felvidéken és egy Szabadkán, a Délvidéken működik. A főiskolának Erdélyben 550 hallgatója van, hét városban - köztük Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen - működő konzultációs központban tanul a félezer diák. A főiskola műszaki informatikus mérnököket képez. Eddig 132 hallgató szerzett oklevelet. /Határok nélküli főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./"
2001. július 2.
"Júl. 1-jén tartották az Ezer Székely Leány Napját. A rendezvényt még ünnepélyesebbé tette az alapító Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. A tervek szerint a mintegy 700 meghívott táncos a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpaddeszkáin kellett volna eljárja saját vidékének, régiójának jellemző táncait, a vasárnap reggeli esőzés azonban a táncvirtust a csíkszeredai Városi Művelődési Ház színpadára kényszerítette. A táncműsort a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nyitotta meg, majd felléptek a csíksomlyói, hidegségi, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola, a csíkmadarasi, dánfalvi, püspökladányi, balánbányai, csíkrákosi, kilyénfalvi, csíkborzsovai, vajdaszentiványi, szentkirályi, rekecsinyi, széki, pusztinai, kászonújfalvi, vicei, rédicsi (Magyarország) és birjáni (Magyarország) felnőtt, valamint gyermektáncosok. Délután Szőcs János csíkszeredai történész tartott előadást Domokos Pál Péter életéről és munkásságáról, majd újabb néptánc- és népdalelőadás-sorozat következett. - Az Ezer Székely Leány Napja megrendezésére egy, a rendezvény nevét viselő alapítványt hoztak létre, amely minden évben összegyűjti a szükséges támogatásokat, és lebonyolítja a népi hagyományőrzők eme seregszemléjét. /Évről évre több résztvevő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./"
2001. július 2.
"Székelyudvarhelyen a helyi polgármesteri hivatal és a Művelődési Ház közösen szervezte a Szejke Fesztivált, amelyet idén háromnaposra terveztek. Az első napon népművészeti kiállítás színesítette a programot. A hagyományos felvonulás és szabadtéri műsor a város melletti Szejkefürdőn a zuhogó eső miatt elmaradt. A gálaműsor a helyi Művelődési Házban zajlott több mint hat órán keresztül. Ezt a megszokott nyolc-tízezres létszámú közönség helyett csak alig hatszázan nézhették végig. A tizenhét népi együttes műsorában jelen volt a magyar, román, német, orosz-lipován, roma és ukrán népzene, illetve néptánc, ráadásul határon túli magyar népi csoportok is emelték a színvonalat. Hargita megyét az udvarhelyi Kékiringó, a máréfalvi Forogvirág, az Udvarhelyi Néptáncműhely, a Csíkszeredai Hargita Állami Székely Népi Együttes, illetve a gyergyóvárhegyi és szenterzsébeti romák képviselték. A Szejke Fesztivál júl. 1-jei programja zavartalanul zajlott. A népi kultúra szerepe az új évezredben címmel tartottak szakmai megbeszélést. /Murányi Antal: Terembe szorultak. Szakadt az eső a Szejke Fesztiválon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"
2001. július 2.
"Jún. 30-án a Csíki Játékszín évadzáró előadására voltak hivatalosak Csíkszereda színházbarátai. Ebben az évadban a Csíki Játékszín nyolc bemutatót tartott, 24 előadásukat több mint 24 ezer néző tekintette meg. Több ízben felléptek külföldön is, a Kisvárdai Fesztiválon legutóbb szakmai díjat is kiérdemeltek Vérkötelék című árnyékalakos táncjátékukkal. Parászka Miklós ismét kihangsúlyozta, hogy Csíkszereda stratégiailag is rendkívül fontos hely az erdélyi magyar színjátszásban, hiszen a Csíki Játékszín innen indulhatott turnékra, s olyan településekre is eljutottak, ahol évek óta nem járt magyar társulat. /Évadzáró gálaműsor. Kozma Attila - a legnépszerűbb. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./"
2001. július 3.
"Egyszerre öt újabb szak indításához adta meg az ideiglenes működési engedélyt az erdélyi magyar magánegyetem számára a román akkreditációs bizottság (CNEAA) júl. 2-i ülésén. Az eddig engedélyezett négy csíkszeredai szak mellett további egy, és az eddig jóváhagyott egy marosvásárhelyi szak mellett további négy kapott ideiglenes működési engedélyt. A CNEAA döntött arról is, hogy a magyar magánegyetem Sapientia Egyetem néven kezdheti majd meg működését. Az egyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány eredeti névjavaslatát - Erdélyi Magyar Tudományegyetem - már korábban elvetette a bizottság. Ioan Mihalescu professzor, a bukaresti egyetem rektora, a CNEAA elnöke emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi döntésről még véleményt kell mondania az oktatási minisztériumnak is, s az ideiglenes működési engedélyt hivatalosan a kormány adja ki. A bizottság elutasította viszont azt a kérést, amelyet a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem nyújtott be a pedagógia szak engedélyezéséért, és nem tárgyalták azt a kérést, hogy három, jogilag a kolozsvári református teológiához tartozó szak átkerüljön a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemhez. /Sapientia Egyetem néven indulhat az erdélyi magyar tudományegyetem. Újabb szakokat engedélyeztek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ Minden bizonnyal fontos történelmi dátumként kerül be ez a nap a Sapientia Egyetem majdani évkönyveibe: ideiglenes működési engedélyt és immár hivatalos nevet is szerzett az erdélyi magyar magánegyetem. A Sapientia Egyetem egyes szakjainak akkreditálása ugyanis a román-magyar kapcsolatok görbéje szerint alakult, állapította meg Bakk Miklós. A CNEAA, az országos akadémiai bizottság júl. 2-i jóváhagyása, mellyel további négy csíkszeredai és egy marosvásárhelyi szak kezdheti meg ideiglenes működését, azt jelzi, hogy az elgáncsolás politikája már senki számára sem előnyös. /Bakk Miklós: A bizonytalanság görbéi. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./"
2001. július 3.
"Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Eseménynaptár szerint júliusban több esemény, rendezvény lesz. Kulturális, tudományos rendezvények: július 2-án Szatmárnémetiben Szilágyi Domokosra emlékeztek a "Hozzon egy szál virágot" című rendezvény keretében. Borszékon képzőművészeti alkotótáborra kerül sor július 1-10. között. Július 2-9. között a Hollósy Simon Művelődési Egyesület Máramarosszigeten kórustábort szervez. Július 8-15. között Magyarlapádon kerül sor a felnőttek és a szórványban élő gyermekek számára rendezett Maros- és Küküllő-menti népzene- és néptánctáborra. Július 9-15. között Csíkszeredában Ifjúsági Napokat tartanak. Július 10-16. között az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Illyefalván anyanyelvi tábort szervez a kisiskolásoknak, illetve pedagógus-tanfolyamot A magyar nyelv múltja és jelene címmel. Ugyancsak Illyefalván kerül sor július 10-20. között a kárpát-medencei anyanyelvi táborra. A Szatmár megyei Hadadon kézműves- és néptánctábort szervez a szatmárnémeti MADISZ július 12-22. között. Nagyenyeden katolikus ifjúsági találkozót tartanak július 14-16. között, erdélyi és határon túli résztvevőkkel. Július 15-22. között Rétyen karnagyképző zajlik le, a rendezvény keretében pedig sor kerül a X. Rétyi Nemzetközi Fúvóstalálkozóra. Aradon nyári drámapedagógiai napokat szerveznek július 24-26. között. Július 29 - augusztus 5. között Kalotaszentkirályon kalotaszegi népzene- és néptánctáborra kerül sor. /Júliusi előzetes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"
2001. július 4.
"Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora júl. 3-án ismertette az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező erdélyi magyar tudományegyetemen ősztől induló szakokat. A sajtóértekezleten jelen volt még Hauer Melinda, az egyetem főtitkára; dr. Tánczos Vilmos megbízott rektor-helyettes; dr. Szilágyi Pál kuratóriumi tag, valamint Farkas Emőd, az alapítvány új irodavezetője. Az Akkreditációs Bizottság júl. 3-i határozata alapján az egyetem újabb három szakra kapott ideiglenes működési engedélyt. Egyik a Csíkszeredába kihelyezett fakultás román- valamint angol nyelv és irodalom karára szól, másik kettő pedig a Marosvásárhelyen zajló oktatás szociálpedagógia, valamint mechatronika szakra szóló engedély. A szakok mellett az egyetem ideiglenes működéséről is döntést hozott tegnap a bizottság, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem elnevezés helyett viszont a Sapientia Egyetem nevet engedélyezte. Remény van arra, hogy az egyetemi év kezdetén, október elsején az említett két színhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen beindul az oktatás. Valamennyi szakon vannak tandíjas és tandíjmentes helyek, ezek 50-50 százalékban oszlanak meg, az összeg pedig évi 200 dollár. Emellett az egyetem már az első évtől kezdve biztosít három fajta ösztöndíjat a hallgatói számára. Létezik szociális, érdem- és tanulmányi ösztöndíj, az alapnak a 40 százaléka a szociális, a többi pedig az érdem- és a tanulmányi ösztöndíj között oszlik meg. Ennek célja, hogy rekompenzálja a tandíjat, hiszen az egyetem nem profitbeállítottságú - hangsúlyozta dr. Tonk Sándor. A következő szakokra lehet tehát július 23-tól felvételizni: - Csíkszereda: vidékfejlesztési tanszék 13 tandíjmentes, 12 tandíjas hely; agrárközgazdaság szak: 25-25; könyvelés és gazdasági informatika szak: 25-25; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom szak: 25-25 hely. - Marosvásárhely: informatika szak: 25-25; mechatronika szak: 25-25; és szociálpedagógia szak: 20-20 hely. A tanári állások betöltése egyelőre némi gondot jelent, de erre számítottak. Segítséget jelent hogy már korábban elindítottak egy olyan ösztöndíj-rendszert, amely a doktorátusképzést segítette, így azok, akik részt vettek ebben a rendszerben ősztől már vállalhatják az oktatást. Ezenkívül egy ideig szükség lesz betanító és vendégtanárokra is. Az első pályázati hirdetés már megjelent a sajtóban. - Csíkszeredában vásároltak egy ingatlant, amelynek alkalmassá tétele folyamatban van. Marosvásárhelyen egyelőre bérelt épületben kezdik a tevékenységet, de közben zajlik a telekvásárlási kísérlet, ahol majd felépülhet a campus, valamint a műszaki egyetem új épülete. A szerveződő Sapientia Egyetem négy helyszínen szeretné elindítani az oktatást, a már említett két város mellett, Kolozsváron és Nagyváradon is lesznek szakok, ezek kiépítése folyamatban van. Ezen kívül az egyetem vezetősége fontosnak tartja egy egyetemi könyvtár létesítését, amely elérhető lesz minden Kolozsváron tanuló diák számára, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben tanul. A Sapientia Egyetem székhelye Kolozsvárott lesz, ehhez már megvásárolták Bocskai István fejedelem szülőházát, és elkezdődtek a felújítási munkálatok. /Köllő Katalin: Ősztől indul a Sapientia Egyetem. Csíkszeredai és marosvásárhelyi szakokra lehet felvételizni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"
2001. július 4.
"A minisztériumi rendelet szerint újraindul a középszintű tanítóképzés. Ennek megfelelően Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképzőben újraindítják a középszintű tanítóképzést magyar nyelven két osztállyal, azaz 50 tanulóval, tájékoztatott Bálint Mihály igazgató. Ugyanakkor a főiskolai tanítóképzés nem szűnik meg. Ide csak a tanító-, illetve az óvónőképzőt végzettek felvételizhetnek, vagyis azok, akik gyakorló tanítók, óvónők. Ezt a szigorítást azért hozták, mert középiskolákból érkező felvételizők között az elmúlt években hatalmas tudásbeli különbségeket tapasztaltak. Több osztály lesz, a végzett négy évfolyam helyett hét évfolyam jön. A két tanítóképző évfolyamon kívül a református kollégium indít a humán teológiai osztály mellett egy informatika szakot. Remélik, hogy jövőre elkészül az a tíz tanteremből álló épület, melynek építését már elkezdték a jelenlegi intézmény mögötti területen, és amelyet világbanki kölcsönből finanszíroznak. /Bágyi Bencze Jakab: Újraindul a középszintű oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"
2001. július 4.
"Magyarországi és szlovákiai testvértelepülések meghívására tett látogatást a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jún. 22-25. között. A szlovákiai Zselízben a Csíkszeredával való testvérkapcsolatot, míg a magyarországi Boldogon a csíkszentdomokosi testvérkapcsolatot képviselte az együttes. Zselízben fesztivál keretében számos szlovákiai magyar és szlovák, szlovén, magyarországi és olaszországi táncegyüttes, zenekar képviseltette magát. A csíkszeredai táncegyüttes díszvendégként vett részt a fesztiválon. A Hargita együttes a Boldogi Falunapok rendezvényen a csíkszentdomokosi polgármester felkérésére képviselte Székelyföldet, Erdélyt színvonalas előadásával. Meghívást kapott a csíkszeredai együttes a Budakalászon másodjára megrendezett Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán való részvételre is. /Kerekes Boglárka, Csíkszerda: Testvérkapcsolatok ápolása néphagyományok révén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"
2001. július 4.
"Marosvásárhelyen tartott megbeszélést a Magyar Könyvklub vezetősége: Révai Gábor igazgató, Okolicsányi Tamás kereskedelmi igazgatóhelyettes, Balog Zoltán, csíkszeredai marketing igazgató és mások. A Magyar Könyvklub tavaly terjesztette ki működését Eredélyre is. Az eredmény meglepő volt. Tavaly ősszel az erdélyi magyarok - a Magyar Könyvklub katalógusa alapján - többet költöttek könyvre, mint a Klub magyarországi vásárlói. Csíkszeredában létrehozták a Magyar Könyvklub első erdélyi kirendeltségét, és azt Erdélyi Magyar Könyvklubnak nevezték el. /igazgatója Bencze Tibor/. Jelenleg már kilenc erdélyi partnerüzletük van - különböző városokban. Erdélyben mintegy 50 ezer katalógust küldtek szét postán, és 8 százalékos volt a visszajelzés, illetve rendelés. /Magyar Könyvklub - Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./"
2001. július 4.
"Júl. 4-én Csíkszeredán, a Csíki Játékszínben a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar hangversenyével kezdődik a Régizene Fesztivál. A fesztivál zárónapján, júl. 8-án a csíksomlyói kegytemplomban kerül sor orgonakoncertre, majd a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban tartják az utolsó előadásokat. /Ma kezdődik a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"
2001. július 5.
"Csicsókeresztúron június 30-án felszentelték az első Beszterce-Naszód megyei magyar gyermekotthont, mely a Szent Anna Ház nevet kapta. Lőrinczi Károly vicei plébános kezdeményezésére - németországi segítséggel -, a csíkszeredai Csibész Alapítvány támogatásával az üresen álló római katolikus plébániát építették át erre a célra, létrehozva ennek csicsókeresztúri fiókját. Jelenleg a Háznak nyolc kis lakója van, négy környékbeli családból: a legkisebb két éves, a legnagyobb tíz éves. Az ünnepség az Árpád-kori római katolikus templomban szentmisével kezdődött. A 17 lelkes csicsókeresztúri római katolikus gyülekezet a közeli Várkudunban élő 64 lélekkel együtt - a vicei plébániához tartozik. Főoltárán Szent István és Szent László szobra áll. Az alig egy tucatnyira fogyatkozott csicsókeresztúri római katolikus közösség számára a Szent Anna Ház új életet jelent, reménységet a megmaradásra. Az otthon létrehozását németországi szervezetek támogatták. Lőrinczi Károly vicei plébános hangsúlyozta, hogy ez nem árvaház, az otthonban élő gyermekek állandó kapcsolatban vannak a szüleikkel, akiknek az egyház ugyancsak segítséget nyújt annak érdekében, hogy a gyerekek idővel visszakerülhessenek a családjukhoz. Az otthon fenntartását a Csibész Alapítvány finanszírozza. Gergely István plébános a Csibész Alapítványtól elmondta: azért jönnek oly népes csoporttal Csíkból a szentelésre, mert tudják, hogy itt, ezeken a végeken sokan árvának érzik magukat, félelemmel a lelkükben, és ily módon próbálnak biztatást hozni, a szeretet és az együvé tartozás üzenetét. A csicsókeresztúri magyar közösséget a kihalás veszélye fenyegeti, de most megelevenedett, megkétszereződött a létszám, és elindult egy új élet. A Mezőségen vannak még leépülőben levő plébániák, egyházi épületek. Ha az egyházmegye is jónak látja, akkor ezeket is felvállalja a Csibész Alapítvány, és életet ültet mindegyikbe. /Kresz Béla: A tanítás, a nevelés és a szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"
2001. július 5.
"Júl. 6-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ad koncertet a székelyudvarhelyi Kárpát-medence Fesztiválzenekar. A Kárpát-medence Fesztiválzenakar nevet viselő szimfonikus együttes tagjainak 30-35%-a székelyudvarhelyi, akad közöttük brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi középiskolai tanuló, konzervatóriumi hallgató akár abszolvens is. /Járay F. Katalin: Vendégszereplésen a Kárpát-medencei Fesztiválzenekar. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./"
2001. július 5.
"Első alkalommal nyújt anyagi támogatást a román művelődési kormányzat egy római katolikus templom építéséhez - jelentette be júl. 4-én Csíkszeredában Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszter: jelentős összeggel támogatják majd a Csíkszeredában építendő új templomot, melynek terveit Makovecz Imre készítette el. A miniszter leszögezte: tárcája továbbra is komoly összegeket juttat a Hargita és Kovászna megyét átfogó ortodox püspökségnek, a közelmúltban 5,5 milliárd lejt kaptak a minisztériumtól ingatlan vásárlására. Theodorescu Csíkszeredában anyagi támogatást ígért a helyi művelődési intézményeknek, a kulturális kezdeményezéseknek és biztosította a megye vezetőit arról, hogy a művelődési tárca a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával korábban kötött megállapodást tiszteletben tartva folytatja több műemlék helyreállításának finanszírozását, köztük a gyergyószárhegyi reneszánsz kastély restaurálását. - A miniszter egyetért az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, de ellenzi az ingatlanokban működő intézmények jellegének megváltoztatását. /Állami támogatás katolikus templom építéséhez. Ígérget a miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./"
2001. július 5.
"Júl. 4-én megkezdődött Csíkszeredában a XVIII. Régizene Fesztivál. A júl. 8-ig, vasárnapig tartó rendezvényen Romániából, Magyarországról, Törökországból érkezett 150 előadó korabeli ruhákban szórakoztatja a közönséget Csíkszeredában és Gyergyószárhegyen. /XVIII. Régizene Fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./"
2001. július 5.
"Ötödik alkalommal rendezték meg a Szejke Szépteremtő Kaláka alkotótábort, mely jún. 21-től 29-ig tartott. A szakágak a következők voltak: fafaragók, szövők-varrók, bútorfestők, bogozók, szalmafonók. Jún. 23-án, Csíkszeredában, a Míves emberek sokadalma rendezvényen kiállították munkáikat. /Dávid Gyöngyvér szövő-varró: Szépteremtő Kaláka alkotótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./"
2001. július 6.
"Júl. 3-án Szovátán tanácskozást tartottak a központi régióhoz tartozó megyék képviselői, tanácselnökök, prefektusok, közigazgatásbeliek. A kis- és közepes vállalatoknak nyújtandó hitelekre a pályázati kiírások megtörténtek, a hitelkeret nagysága 50 ezer euró. A regionális infrastrukturális fejlesztésre vonatkozó pályázatokon a Hargita Megyei Önkormányzat hangsúlyozottan kíván részt venni, és ennek érdekében a három régió - Csík, Gyergyó és Udvarhely - térségéből előzetesen ajánlatokat kért egy-egy programtervezet kidolgozására. Az Integrációs és Fejlesztési Minisztérium tanácskozáson jelen levő képviselője felvetette a Zetelaka-Kiskapus vízvezeték megépítésének lehetőségét. A Hargita Megyei Önkormányzat képviselője, Bunta Levente alelnök felhívta a figyelmet a lakossági támogatás hiányára, hiszen sem Székelyudvarhely, sem a térség falvai számára nem elfogadható a meglévő terv. Javasolta, hogy alkalmasabb környezetvédelmi programokat kell kidolgozni, korszerű szeméttárolókkal, derítőállomásokkal és csatornarendszerrel ellátni a Küküllő menti falvakat, és csak azt követően tárgyalni bármely létesítendő, mindenképpen más koncepciójú vízvezeték építési tervéről. - A Hargita Megyei Önkormányzat három pályázattal jelentkezik az induló programban: a Gyergyói-medencében Remete-Ditró ivóvízvezeték-hálózat, Udvarhely térségében a Homoród mentén átvezető megyei út korszerűsítése és Csíkban egy regionális szeméttároló építése. /Fodor Sándor: Régiótanácskozás Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./"
2001. július 7.
"Kelemen Hunor parlamenti képviselő júl. 6-i sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy nem tartja megalapozottnak a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) indoklását, arra reagálva, hogy a több ifjúsági szervezetet tömörítő MIT kilépett az RMDSZ-ből. A képviselő megjegyezte, hogy nem ez az egyedüli hazai legitim ifjúsági szervezet. A féléves parlamenti tevékenységről elmondta, hogy több mint 400 törvénytervezet került a képviselőház elé, s ezek jelentős része sürgősségi kormányrendelet volt. Az RMDSZ szempontjából az államosított ingatlanokra vonatkozó törvényt, illetve a helyi közigazgatási törvényt tartja a legfontosabbaknak. A státustörvény kapcsán kibontakozott vitáról megállapította, hogy a hangulat csillapodni látszik, s ebben az RMDSZ-nek is nagy szerepe van, hiszen a híd szerepét töltötte be a román és a magyar kormány között. /Szüszer-Nagy Róbert: Kelemen Hunor sajtótájékoztatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./"
2001. július 7.
"A Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén dr. Balázs Lajos, a román-angol szak megbízott előkészítője leszögezte, hogy reális szükségletből indultak ki a kar létrehozásakor. Megoldatlan Székelyföldön a román nyelv és irodalom célravezető tanítása. A tanterv, a tankönyv nem megfelelő, de a személyi feltétel sem biztosított. Valahányszor ellenőrzés jött, a végkonklúzió az volt: nem tudnak a magyar gyerekek románul. 1989 után az idehelyezett tanárok zöme hazament. Belőlük lettek az úgynevezett elüldözettek. A megüresedett román tanári állásokat érettségizettek foglalták el. 445 román nyelvtanári állás üres a három székely megyében. Ráadásul az elkövetkező hat esztendőben háromszáz, jelenleg működő tanító-tanár megy nyugdíjba. Ez indokolja a szak indítását. Balázs az oktató személyzet 80-85 százalékát a bukaresti egyetem bölcsész karáról hívta meg. Ugyanakkor a Székelyföldről származó fiatal, induló szakemberek közreműködésére is számítanak. Az egyetem módszertani központ is kíván lenni, mivel kutatni fogja e nyelv tanítását sajátosan a magyar iskolában. Ugyanazon a szinten fogják tanítani a magyar leíró nyelvtant. Bevezetik a román-magyar kontrasztív nyelvtan megnevezésű tantárgyat. Fordítástant is fognak tanítani. A tanszék létrehozásával párhuzamosan a könyvtár létrehozatalán is fáradoznak. Az angol nyelv tanulásához egy nyelvi laboratórium is szükséges, ehhez Magyarországról várnak támogatást. /Daczó Dénes: Minőségi oktatás és kutatási rendszer. Nem diplomagyárba hívjuk a diákokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"
2001. július 7.
"Megkezdheti működését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (SEMTE). Csíkszeredában elsősorban a vidékfejlesztésre gondoltak, amikor a vidéki gazdaságtan, az agrárközgazdaság, a könyvelés és gazdasági informatika terén terveztek négyéves képzést, Marosvásárhelynek pedig minden esélye megvan arra, hogy a magyar tannyelvű műszaki felsőoktatás fellegvárává váljék. A Sapientia ugyanakkor lehetőséget nyújt a humán érdeklődésű fiataloknak is, hogy egy olyan területen, mint a szociális munka, valamint a gyermekvédelem, a társadalmi beilleszkedési konfliktusok kezelése, amire egyre nagyobb szükség lesz az elkövetkező években, anyanyelven tanulhassanak. Csíkszeredában pedig a román és az angol nyelv párosításával szeretnék orvosolni a már krónikussá vált román és angoltanár-hiányt. /(bodolai): Élni a lehetőséggel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./"
2001. július 7.
"A Soros Oktatási Központ szervezésében júl. 9-12-e között továbbképzést tartanak A román nyelv és irodalom tanítása Hargita és Kovászna megyei magyar tannyelvű iskolákban címmel. A Jakab Antal Tanulmányi Házban /Csíksomlyó/ sorra kerülő, négynapos tanfolyamon a két megye romántanárai mellett az Oktatásügyi Minisztérium és a Centrul Educatia 2000 is jelen lesznek. A szemináriumot a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség támogatja. /Módszertani szeminárium romántanároknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./"
2001. július 9.
"A csíkszeredai Regionális Központ A Bíró A. Zoltán vezetésével a Csíki-medence jelenlegi társadalmi helyzetéről készített tanulmányt. A kutatási részeredményekről megoszlik a régió elöljáróinak véleménye. A kutatás részeredményei arra engednek következtetni, hogy a térség társadalmi krízishelyzetben található: a családok többsége egyik napról a másikra, előretekintés, tervezés nélkül él, az embereknek nincs jövőképük, ezért a kilátástalanság hangulata uralkodik a régióban. Papp Előd csíkszeredai alpolgármester egyáltalán nem látja olyan tragikusnak a helyzetet. Madéfalva polgármestere, Blága Béni megjegyezte, hogy a falusi ember az adózások miatti félelmében mindig kevesebbet vall be mindabból, amilye van. Madéfalván például 2800 hektár megművelt földterület található, de ebből csupán ezer hektár szerepel a gazdasági nyilvántartóban. A polgármester úgy látja, a madéfalviak évről évre jobban odafigyelnek terményeik minőségére, vegyszerezésükre, ápolásukra, szántóik pedig a környéken a legszebbek. Csíkszentmárton elöljárója ellenben igazat adott a regionális központ kutatóinak. Ábrahám Lajos szerint a lakosság mindössze tíz százalékát teszik ki azok, akik jó körülmények között élnek, 65 százalékuk az átlagosnál gyengébben, a többiek pedig annál rosszabbul. Kiutat is kellene javasolni a társadalom számára" - fejtette ki Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. /Rédai Attila: Saját kézbe venni sorsunkat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./"
2001. július 9.
"A 18. alkalommal megrendezett Régizene Fesztivál negyedik napján, júl. 7-én a csíkszeredai új református templomban a Nagy István művészeti középiskola régizene-együttese mutatkozott be, fellépett a szentendrei Kecskés Régizene Együttes és a budapesti Ars Renatais. Júl. 8-án, a fesztivál utolsó napján, a csíksomlyói kegytemplomban, illetve a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban koncerteztek a meghívottak. /Szatmári László: Régizene fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./"
2001. július 9.
"Júl. 7-8-án első ízben tartottak falunapokat Felsősófalván. Színvonalas előadások tették tartalmassá a rendezvényt, Szőcs Lajos, Gub Jenő, dr. Vofkori László helytörténeti témákat érintett, Szekeres Sándor, a HTMH munkatársa a székely falu perspektíváiról beszélt, Nagy Pál és Barabás László néprajzi tárgyú könyveket ismertetett. A székelykeresztúri Pipacsok táncegyüttes és a helybeli táncosok, énekesek szolgáltatták az ünnepi műsort. /Borbély László: Falunapok Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./"
2001. július 10.
"Dézsi Zoltán, Hargita megye alprefektusa a vele készült interjúban kiemelte, hogy földtörvény kivitelezése a legfontosabb. A birtokérvényesítést a megyében 3-5 település számára nem sikerült elkészíteni, ezek ugyanis nem tették le igényeiket. A megye több közbirtokosságának a megyei bizottság megítélte területeiket. Takács Csaba ügyvezető elnök kezdeményezésére épp erről tartottak megbeszélést Csíkszeredában. A megyei bizottság a visszaigényelt területeket érvényesítette, tehát 10 ha fölött közbirtokosságok esetében. - Elkészítettük a Hargita megyei kormányprogramot, az egyes települések fölmérték, költségvetésükben mi az, amit központi alapokból kapnak, s mennyi a saját bevétel. Hetente elemzik a helyzetet, tartják a kapcsolatot a településekkel. Végre megkapják a földgáz bevezetéséhez szükséges kormánygaranciát. Fontos az úthálózat korszerűsítése, a megyei tanács rendelkezésére álló összeg a tavalyinak háromszorosa, s az országutaknál is lényegesen jobb. Megindultak a tanulmánykészítés és -tervezés első lépései a Sepsiszentgyörgyről Besztercére tartó útvonal modernizálására, a másik pedig a Gyimesek felől Csíkszeredán keresztül Székelyudvarhely felé tartó útvonal. Két ilyen fontos nyomvonal kiépítése enyhítene a megye közlekedési gondjain. Júliustól kezdődik a megyei Konzultatív Tanács működése. Egyelőre jó az együttműködés a megyei tanács és a prefektúra között. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Dézsi Zoltánnal, Hargita megye alprefektusával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"