"Dr. György Antal egyetemi docens, a Pro Hargitae Universitas Alapítvány elnöke bemutatta a Csíkszeredában folyó oktatást. A tíz tanterem egyike a számítógépes terem 20 géppel, képkivetítő berendezéssel. Csíkszeredában beül ebbe a terembe az egyetemista, és látja, hallgatja a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának előadását. Két ilyen teremmel rendelkeznek. Háromszéki egyetemisták is járnak át, évfolyamonként öt-hat. Idén vadgazdamérnöki szakot indítanak a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karával közösen, 40 hallgató felvételére lesz lehetőségük. Csíkszeredában a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatain jelenleg négy évfolyamon 73-an tanulnak, ezek közül 17-en tandíjfizetők, 19-en tanulmányi ösztöndíjasok, négyen részesülnek szociális segélyben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatai körül sok volt a vita, az RMDSZ egyes képviselői úgy látták, hogy ez az önálló állami magyar egyetem megteremtését gyengíti. A feltételezett igény, a román szak indítása egybeesik azzal a törekvéssel, hogy a Hargita megyében több mint hétszáz szakképesítetlen és elsősorban a román nyelvet és irodalmat tanító pedagógus diplomát szerezhessen. A helyzet az ugyanis, hogy a román nyelv tanítása Székelyföldön valóban problematikus, éppen a szakemberek hiánya miatt. És hiába neveznek ki az itteni iskolákhoz moldvai, havaselvi román szakos tanárt, aki egy mukkot sem tud magyarul, nem érzékeli az itteni helyzet specifikus voltát. - Csíkszeredában alapképzésben részesült és oklevelet szerzett eddig: a mezőgazdasági gépészmérnökin, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tagozatán 30 fő (két évfolyam, 1991-97 között), mezőgazdasági üzemmérnökin 12 fő, agrár-közgazdaságin 92 fő (3 évfolyam, angol, földrajz, biológia), az Egri Tanítóképző Főiskolán 48, a Jászberényi Tanítóképző főiskolán 81, az egri szociálpedagógián 31, a Soproni Egyetem erdőmérnöki karán 13, angol-földrajz, biológián 54 fő. A folyamatban lévő képzésekben az agrárközgazdász szak öt évfolyamán 122-en tanulnak. A soproni környezetmérnöki két évfolyamán 37-en, ugyanennek az egyetemnek a vadgazdamérnöki szakán 73-an. A Csíkszeredai Oktatási Központ biztosít otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolájának, amelyen 73-an tanulnak (I-II. évfolyam). /Sylvester Lajos: Szellemi ködoszlatás Csíkban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./ "

" Az RMDSZ javaslatot dolgozott ki arról, hogy miként bővítsék a közszolgálati rádió magyar nyelvű adását az országnak azon területein, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségűek - közölte máj. 4-én Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő. Ez a tavalyi választásokra kidolgozott programjában is szerepelt. A kormányzó Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR) kötött megállapodásba is bekerült az, hogy megvizsgálják a közszolgálati rádió 24 órás magyar nyelvű adásának lehetőségét. A javaslat kidolgozására az RMDSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek munkáját Kelemen Hunor koordinálta. Az RMDSZ elképzelését eljuttattatta Adrian Nastase miniszterelnöknek. Az elképzelés lényege a román rádió jelenlegi négy magyar nyelvű területi adásának összekapcsolása, ennek eredményeként Romániában azokon a területeken, ahol jelentős számban élnek magyarok, egész nap hallható lenne magyar nyelvű rádióadás. /Egész napos magyar (nyelvű) rádióadás készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./"

"Balázs János, a Román Televízió brassói munkatársa riportot készített a moldvai csángókról, bemutatta a magyar nyelvű adásban. A film hatására Nistor Ilona, az egyik szereplő hálálkodó levelet írt a szerzőnek, ezt a Brassói Lapok (április 20-án) betűhíven közölte, így: "Kedves Balázs János ur Hamarébes szárátném meg koszonnii a szép áldodást a csángöröl. Az a igaz hogymásokes kisziteták riportot a csángökröl dá a lág jökokot Ön kiszitii mánem mait nám az agész fel van vévál video kaszetára. Nagyon örvántám hogy a néproiziinok es a béláményit meg kérta. Jo idöbá jott az áléodás lág oláb lásák meg az ágész hogy milián magyarok vagyunk munk, hagy meg láhát értenii mit mondunk. A gyármekek már a tánkotes tanöliák nám csok az énákeket. Es nagyon rámélem hogy egy év mulval ha igy haladunk akör nagy árádményt érunk. Örvendem hogy nám hogynok abba és idönként hirdetik a csángö élátet es. Még ecer nagyon szépen köszönyuk és köszönöm kévánunk ágéséget hogy még tudyon készétenii ilyán jo riportokot rölunk. Nistor Ilona."A csángók előtt a janicsár szellemben nevelt papok a magyart az ördög nyelvének nevezték. Nistor Ilonának köszönhetően látható, hogyan is hangzik az ördög nyelve. A gyimesbükki szülőknek lehetőségük van gyermekeiket anyanyelvükön taníttatni, mégis román iskolába íratják őket. Milyen lesz évek múltán a gyimesbükki iskola? Barabás István szerint keresett, virágzó iskola lesz, mint amilyenné a szórványok minden magyar oktatási intézménye is válik. Ilyen csodát művel Moldvában és Erdélyben a státustörvény, illetve a velejáró magyar igazolvány, amellyel ma még nyomorgó családok magyarországi keresetükkel hazatértük után emberhez méltó életkörülményeket teremthetnek maguknak őseik földjén. /Barabás István: Nyelves ördög. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./"

"Máj. 4-én Marosvásárhelyen a Deus Providebit katolikus házban mutatták be Markó Béla negyedik verskötetét, mely a gyermekekhez szól, címe: Ha varázsló lennék (Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda). Gyermekhallgatóság is volt: mintegy 100-120 óvodást és kisiskolást hoztak az óvó- és tanító nénik az eseményre. A marosvásárhelyi Kővirág együttes László József fizikatanár vezetésével megzenésített Markó- és Kovács András Ferenc-verseket adott elő. /Markó, a "varázsló" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"

"Bencze Mihály /Brassó/ indította útjára a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Az első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV) Oláh György rendezte Révkomáromban és Komáromban, majd sorrendben a következők nevéhez fűződnek a minden esztendőben szervezett tantárgyvetélkedők: Benedek Ilona (Vácon), Elek Ernő (Ungváron), Árokszállási Tibor (Pakson), Kovács Lajos (Székelyudvarhelyen), Kubatov Antal (Kaposváron), Szabó Magda (Szabadkán), Balázs Tivadar (Debrecenben), Bíró Gizella (Dunaszerdahelyen). Az idei, tizedik NMMV-t Pintér Ferenc rendezte Nagykanizsán ápr. 6-10. között a Batthyány Lajos Gimnáziumban, ahol több mint 300 diák mérte össze a tudását. A diákok selejtezők után jutottak a nagykanizsai döntőbe Magyarországról, Erdélyből /Erdélyben a IX. Székely Mikó Matematikai Versenyen történt a válogatás/, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. Az Őrségen és a Kárpát-medencén kívüli magyarság még nem kapcsolódott be a versenybe. A mostani versenyen jól szerepeltek az erdélyiek. A tizenkettedikesek között Veress Péter (Székelyudvarhely) első lett, Mezei Tímea (Sepsiszentgyörgy) a második, Magyari Karola (Csíkszereda) pedig a harmadik. A következő NMMV-t Sepsiszentgyörgy rendezi 2002-ben. /Bencze Mihály: Tízéves a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./"

"Az akadémiai akkreditációs bizottság máj. 7-i döntése nyomán ősztől beindul az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredába kihelyezett részlege: a testület jóváhagyta a magánegyetem első három szakának - vidékfejlesztés, könyvelés és gazdasági informatika, valamint agrárközgazdaság - működési engedélyét. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke. szerint a döntés fontos eseményt jelent mind az alapítvány, mind az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem életében. Mint fogalmazott, úgy tűnik, hogy az az ellenállás - amely hónapokon át akadályozta az alapítvány tevékenységét - részben megtört. Tonk úgy véli: ebben a politikumnak fontos szerepe volt; amennyiben az RMDSZ vezetői nem lépnek, ez a döntés nem születik meg. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: elégtétellel vette tudomásul az akkreditációs tanács döntését, hiszen az RMDSZ nagy erőfeszítéseket tett az utóbbi időszakban, hogy szakmai és politikai támogatást szerezzen a magyar magánegyetem ügyének. Markó tájékoztatása szerint az elkövetkező egy-két hétben további más szakok helyszíni ellenőrzésére is sor kerül. Azok a szakok, amelyeket engedélyeztek, őszre már beindulhatnak" - mondta Markó Béla. /Papp Annamária: Jóváhagyták az erdélyi magyar egyetem első három szakát. Az RMDSZ elégedett a döntéssel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ "Kétségtelen, hogy ebben a döntésben nagy szerepe volt a politikának - nyilatkozta Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke. - Ha az RMDSZ vezetése nem áll ki mellettünk, valószínűleg nem született volna meg ez a döntés." A működési engedély kibocsátásáról a kormány határoz. Felvételit csak azután lehet hirdetni, ha az utóbbi határozat megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Tonk Sándor elmondta, felgyorsítják az alapítvány tulajdonába került csíkszeredai Hargita Szálló átalakításának folyamatát, hogy az épületet alkalmassá tegyék új rendeltetésének. /Gazda Árpád: Zöld út az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ Székelyföldnek szüksége van az egyetemre, amely megnyitja előtte a fejlődés, a modernizáció perspektíváit. Az egyetem nem csupán Magyarország "euroatlanti nyomásának" eredményeképpen jön létre, és nem is pusztán a román hatóságok "engedékenységéből" fakadóan, hanem a harmadik fél, az RMDSZ helyzetet kihasználó taktikus lépésének eredményeképp is szögezte le Bakk Miklós. A jövő évi prágai NATO-bővítési döntés előtt álló Romániának jelét kell adnia annak, hogy belpolitikai konfliktusokat tud megelőzni, és hogy meg tudja őrizni szomszédai tartós támogatását. /Bakk Miklós: Az egyetem háromszögei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ "

"Csíkszeredában máj. 8-12-e között könyvtári menedzserképző tanfolyamot szerveztek. Magyarországi előadók részvételével kezdődött el a szakmai képzés a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. A Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről és más Hargita megyei településekről érkezett könyvtárosok a minőségmenedzsment alapelveiről, a csoportmunka szabályairól, a stratégiai tervezés jellemzőiről hallgattak előadásokat, a következőkben a könyvtári információs trendekről, a humán erőforrás menedzsmentről lesz szó. /Könyvtári menedzsment. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./"

"Már több mint 700-ra nőtt azon fiatal gazdák száma, akik Németországban és Svájcban ismerkedhettek az ottani gazdavilág szokásaival. A gyulafehérvári Caritasszervezet Gyergyószentmiklóson működő mezőgazdasági alegysége 2002-re újabb gyakorlatot szervez fiatal gazdák számára. /Bajna György: Gazdagyakorlat Svájcban és Németországban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./"

"Máj. 4-én kettős kulturális rendezvény színhelye volt a Pro Art Galéria Gyergyószentmiklóson: Botár László csíkszeredai festőművész tárlatmegnyitója és Sarány István - Szabó Katalin Megyecsinálók /Státus Kiadó, Csíkszereda/ c. könyvének bemutatója. A Megyecsinálók c. kötetet Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója mutatta be. A kötet az 1968-as csíkszeredai eseményekről közöl visszaemlékezéseket és dokumentumokat, amikor létrejött a 86%-ban magyar lakosságú Hargita megye, s amikor tömegmegmozdulás, két napos csíkszeredai tüntetés volt azért, hogy a megyeközpont Csíkszereda legyen és nem Székelyudvarhely. /Kiállítás és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./"

"Megbeszélést tartott máj. 8-án Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalban a kormány mellett működő intézmények, illetve más központi intézmények RMDSZ-es szakembereivel. A megbeszélésen az RMDSZ elnöke tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az RMDSZ hathatós közbenjárásának köszönhetően ősztől beindul az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredába kihelyezett részlege. Ugyancsak az RMDSZ hathatós közbenjárására a 2001-2002-es iskolai évtől kezdve Nagyenyeden, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Marosvásárhelyen újra indul a magyar nyelvű középfokú tanító- és óvónőképzés - hangzott el a megbeszélésen. /RMDSZ Tájékoztató, máj. 9. - 1965. sz./"

"A kolozsvári Kriterion Könyvkiadó vásárral egybekötött tankönyvkiállítást rendez máj. 15-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban tartott Brassai Hetek keretén belül. A tárlaton a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó, a Mondus és a TopOGráf kiadók köteteit mutatják be. Főleg segéd- és kézikönyvekről van szó - nyilatkozta Géczi Róbert, a Kriterion felelős szerkesztője. A tankönyveket a Kriterion a Nemzeti Tankönyvkiadó hivatalos romániai forgalmazójaként több városban is bemutatja: Nagyváradon, Zilahon, Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagybányán, Kézdivásárhelyen, Temesváron és Aradon. /T. Bense Erika: Tankönyvkiállítást szervez a Kriterion. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./ "

"Minden remény megvan arra, hogy ősztől öt-hat szakon megkezdődjön az oktatás az alakuló erdélyi magyar magánegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi tagozatain, öt erdélyi városban pedig továbbra is lesz magyar nyelvű tanítóképzés - jelentette ki Asztalos Ferenc, a román képviselőház oktatási bizottságának magyar alelnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. /Asztalos Ferenc képviselő nyilatkozata. = RMDSZ Sajtófigyelő, máj. 10. - 87. sz./"

"Dr. Lányi Szabolcs vegyészmérnök, egyetemi tanár /sz. Görgényszentimre, 1946/ 1968-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a Bukaresti Műszaki Egyetem (BME) vegyészmérnöki karán. Mint évfolyamelsőt, még abban az évben kinevezték tanársegédnek. 1989-ben hat hónapig tartó politikai rendőrségi kivizsgálás után eltiltották az oktatói munkától. 1989-ben aktívan részt vett a forradalmi megmozdulásokban, egy ideig a jilavai börtön lakója volt. 1990-től folytatta oktatói munkáját a BME-n. 1996-2000 között több kormányzati tisztséget viselt: főtanácsos volt a környezetvédelmi minisztériumban, egy évig az ipari és kereskedelmi minisztérium államtitkára volt, majd 1998-tól a Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Országos Ügynökség elnöki tisztségét töltötte be. Nemrégiben pályázat révén nyerte el az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) dékáni tisztségét. Úgy látja, hogy neves szakembereket kell idecsábítani az országból és külföldről, akik helyi fiatal szakemberekből nevelnek oktatókat, kutatókat. Lányi reméli, hogy az új helyszínen kezdődhet a tanév. /A szellemet kell idecsalogatnunk. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja az újabb kihívásokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./"

"Tonk Sándort, a Sapientia Alapítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy október elsején mindenképpen indul az oktatás Csíkszeredán és reméli, hogy Marosvásárhelyen is. Elkezdte munkáját az előkészítő bizottság, mely most már a konkrét tennivalókat jelöli ki. Következik a tanári állások meghirdetése, a felvételi szabályok kidolgozása, a felvételi meghirdetése, a tandíj- és ösztöndíjrendszer kidolgozása. /Ősztől megkezdődhet a képzés az erdélyi magyar magánegyetemen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./"

"Máj. 11-12-én a hargitafürdői Ózon szállodában - a Hargita megyei tanács, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont és a Székelyföld c. csíkszeredai folyóirat szervezésében - erdélyi magyar írók, költők tanácskozásra gyűlnek össze. A rendezvény címe: Irodalom az utódállamokban. Az előrejelzések szerint jelen lesz több (sok esetben innen elszármazott) magyarországi író, anyaországi kritikusok, irodalomtörténészek társaságában (így pl. Ágoston Vilmos, Mezey Katalin, Oláh János, Szávai Géza, Szigeti Lajos Sándor, Bányai János, Martos Gábor, Pomogáts Béla, Bodor Ádám). A belföldi meghívottak között lesz többek között: Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Bálint Tibor, Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Király László, Páll Lajos, Ferencz Imre, Egyed Péter, Mózes Attila, Vida Gábor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Láng Zsolt, Bölöni Domokos, Ferenczes István, Bíró Béla, Fábián Ernő, Domokos Géza, Bogdán László, Borcsa János, Gál Éva Emese, valamint könykiadók (közülük néhányan írói minőségükben is): Kozma Mária, Tőzsér József, Káli Király István. A fiatal romániai magyar író- és költőnemzedék is képviselteti magát (pl. Balázs Imre József, Demény Péter, Papp Sándor Zsigmond, Gergely Edit, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Sántha Attila). /Erdélyi Magyar Írók Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) szervezésében május 11-12-én Csíkszeredában kerül sor a Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumra. Neves előadókat hívtak meg Magyarországról, a Vajdaságból, Szlovákiából, Kárpátaljáról. A fórumról Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke tájékoztatott. Kifejtette, hogy világszerte válságban van a család és ennél még ijesztőbb a magyar vonatkozása a kérdésnek. A jelen társadalmi-politikai élet egyik nagy betegsége éppen az embereket felnevelő családok ingatagságára vezethető vissza. Szeretnék megsokszorozni azon kis közösségeknek a számát, amelyek a jövőben majd elősegítik egy teljesen új szellemiségű, felelős magyar nemzedék kialakulását. A fórumra eljön Harrach Péter miniszter /Szociális és Családügyi Minisztérium/ és Lakner Zoltán helyettes államtitkár, aki egyben a Mocsáry Lajos Alapítvány tiszteletbeli elnöke. /Fórum a Kárpát-medencei családpolitikáról. = Népújság (Matrosvásárhely máj. 10/"

"Május 4-én a GIM (Gyimesfelsőlok Ifjúsági és Közművelődési Egyesülete) szervezésében Gyimesvölgye fiataljainak (helybéli iskolások, valamint a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola növendékei) munkáiból nyílt kiállítás. A vidék ismert festőművésze, Antal Imre - egyik zsűritag is - jónak találja a kezdeményezést. Timár Károly fiatal kultúrigazgató - maga is amatőr képzőművész - egyik elképzelésének kezdeti stációja ez a kultúrotthonban látható tárlat, ugyanis állandósítani szeretné az alkotói tevékenységet a Gyimesekben. /Alkotóműhely Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./"

"A Duna Televízió szerkesztői és a Duna Műhely képviselője jövő héten egyhetes erdélyi körúton vesznek részt, melynek során öt városban szeretnének találkozni a televízió nézőivel, és általában a filmbarátokkal. A körút első állomása Marosvásárhely lesz, máj. 14-én. Máj. 15-én Sepsiszentgyörgyön, máj. 16-án Csíkszeredában, 17-én Kolozsváron, 18-án Szatmárnémetiben lesz közönségtalálkozó. /Erdélyi körúton a Duna tévé szerkesztői. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./"

"Négyszázötven hallgatóval kezdi meg működését ősszel az erdélyi magyar tudományegyetem első három akkreditált szaka Csíkszeredában - jelentette be máj. 9-én a felsőfokú tanintézet műszaki és gazdaságtudományi karának dékánja, Lányi Szabolcs, aki szerint tíz hazai, továbbá budapesti és nürnbergi egyetemeken tanító tanár ad elő majd. Becslése szerint öt év múlva Csíkszereda olyan egyetemi központtá válik, ahol több mint 2500 hallgató tanul majd, s reméli, hamarosan akkreditálják a csíkszeredai tagozat további három szakát is: a román-angol, az élelmiszeripar-technológiai és a környezetvédelmi-mérnöki szakot. Lányi elmondta: nem törvényes kötelezettség, hanem tényleges szükséglet diktálta a román tannyelvű részleg beindítását, hiszen a térség magyar tannyelvű iskoláiban nagy a hiány román nyelv- és irodalomszakos tanárok tekintetében. /Az erdélyi magyar egyetem első diákjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ "

"Máj. 11-én a hargitafürdői Ózon szállóban közel hetven magyar író, költő vesz részt az erdélyi írótalálkozón. Hasonló találkozókra 1980-ban, 1990-ben, majd 2000-ben Szárhegyen került sor. Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke kitért arra, hogy az elmúlt években a szerzők munkái igen kis példányszámban jelentek meg. Példaként: a jelenlegi körülmények között egy verseskötet 500-600 példányban jelenik meg, más irodalmi alkotások csupán 1000 példányban és évente csak egy-két olyan szerző van, aki több ezres példányszámról beszélhet. A magyar irodalom egységéről beszélve kijelentette: a magyar irodalomban nincs Trianon. Ma igen fontos, hogy az erdélyi írók is megkapják helyüket érdekeik érvényesítése érdekében, ezért azt tartja fontosnak, hogy az erdélyiek is tagjai legyenek a Magyar Írószövetségnek. /(Daczó Dénes): A magyar irodalomban nincs Trianon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Martos Gábor előadását (Van-e erdélyi magyar irodalom, s ha van, kell-e legyen?) Bogdán László esszéje követte az erdélyi magyar irodalom önszerveződési szelleméről. Balázs Imre József a magyarországi és erdélyi posztmodern és a különböző generációk között vont párhuzamot, Sánta Attila pedig az olvasó becserkészéséről és meghódításáról beszélt Molnár Vilmos és György Attila prózája kapcsán. Az értekezéseket szemhatártágító eszmecsere követte; délután pedig Borcsa János és Szigeti Lajos Sándor előadása következett. /A magyar irodalomban nincs Trianon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./"

"Páratlan adottságai vannak Székelyföldnek, beleértve az embert is - jelentette ki máj. 11-én a Szabadidő Utazás 2001 idegenforgalmi vásár megnyitóján Székelyudvarhelyen dr. Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. romániai képviselője. A székelyudvarhelyi Tour Info Iroda és a polgármesteri hivatal által a sportcsarnokban szervezett kiállításon több mint harminc társaság képviseltette magát, az utazási irodától a zetelaki panzióig majdnem minden turisztikai ágazat megtalálható volt a standok mögött. /Turisztikai vásár Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./"

"Éneklő ifjúság címmel rendezik meg a VII. Bárdos Lajos - Palló Imre kórusfesztivált Székelyudvarhelyen. A rendezvény gazdája a Palló Imre Művészeti Iskola. Máj. 11-én Miskolczi Ottó művével, a Bárdos-köszöntővel nyílt meg a fesztivál, ezt követte a szólóénekesek bemutatkozó hangversenye. Máj. 12-én a gyermek- és ifjúsági kórusok hangverseny lesz. A kórusfesztivál résztvevői Budapestről, Dunaújvárosból, Keszthelyről, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Kovásznáról, Székelykeresztúrról érkeztek Székelyudvarhelyre. /Kórusfesztivál Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./"

"Gazdálkodási szempontból az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) valamennyi oktatási helyszíne nagyfokú autonómiával rendelkezik - jelentette ki sajtóértekezletén Birtalan Ákos. A Sapientia Alapítvány kurátora, a csíkszeredai oktatási helyszín fejlesztéséért felelős tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a gazdálkodási autonómia mellett egységes oktatáspolitikai szempontok érvényesülnek a különböző oktatási helyszíneken. Az első fázisban négy helyszínen zajlik az oktatás: Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Csíkszeredában. Birtalan szerint valamennyi helyszín hasonló arányban részesült a 2 milliárd forintos magyar kormánytámogatásból, s ezt az arányt a következőkben is tiszteletben tartják. /Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Gazdaságilag önálló helyszínek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./"

"Máj. 13-án zárult Székelyudvarhelyen a háromnapos Szabadidő-Utazás 2001 elnevezésű rendezvény. A nemzetközi kiállítás és vásár iránt érdeklődés mutatkozott. /Színvonalas idegenforgalmat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./"

"Április 28-tól május 6-ig tartott Szabó Ferenc jezsuita szerzetes erdélyi evangelizációs körútja, melyet a Háló szervezett. Az evangelizáció állomásai: Oroszhegy, Székelyudvarhely, Székelyszenttamás, Szováta, Kolozsvár, Nagyszalonta, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Csíkszereda, Marosvásárhely és Nagyszalonta. A Háló, teljes nevén Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben alakult meg, a katolikus közösségek közötti kapcsolat elősegítésére. Szabó Ferenc /sz. 1931/ 1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorát szerkesztette, számos filozófiai, teológiai könyv szerzője, 1982 óta a Távlatok című folyóirat szerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: "Szeress és tégy, amit akarsz!" Beszámoló Szabó Ferenc atya erdélyi evangelizációs körútjáról, rövid ismertető a Háló-mozgalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Hatodik alkalommal tartották meg a hajdani csíkszeredai zenetanár, Sarkadi Elek emlékére szervezett kórustalálkozót. A gimnázium egykori zsidó származású tanáráról minden év májusában megemlékeznek. A Sarkadi Elekről elnevezett csíkszeredai dalegylet a tavaly ünnepelte megalakulásának 110. évfordulóját. Az idei ünnepségen tíz kórus lépett fel: a Nagy István Művészeti Líceum több kórusa, a Canticum Novum Szentegyházáról, az Ady Endre Általános Iskola kórusa, a baróti református egyházközség Zathureczki vegyeskara, a Harmónia kamarakórus Csíkszeredából, a sepsibodoki református egyházközség ifjúsági kórusa, a Vox Montana vegyeskar Szentegyházáról, valamint a Sarkadi Elek Dalegylet. /Sarkadi Elek emlékére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"A Hargita megyei művészek csoportos kolozsvári bemutatkozását követően, viszonzásképpen kolozsvári alkotók munkáiból nyílt kiállítás Csíkszeredában. /Kolozsvári képzőművészek kiállítása Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Mintegy 110 cserkész vett részt máj. 12-én Csíksomlyón a csíki cserkészek fogadalomújításán. A csíkszeredai Ady Endre cserkészcsapat szervezésében megrendezett találkozón a Csíki-medencei cserkészek vettek részt. /Cserkésztalálkozó Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./ "

"Hargitafürdőn gyűlt össze a romániai magyar írótársadalom színe-java. A mintegy 70-75 (a meghívott kb. 150-ből) résztvevővel lezajlott eszmecserét a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztősége szervezte, a Hargita Megyei Tanáccsal és a Gyergyószárhegyi Alkotótáborral együtt. Az írók többsége úgy vélte: főként a szociális juttatások miatt benn kell maradniuk a Romániai Írószövetségben, továbbá az alapítványt kompetens kuratórium által eredményesen kell működtetni. Végül semmiféle konkrét határozat nem született. Gálfalvi György szerint a "kibeszélés terápiája" történt. Kovács András Ferenc értelmetlennek minősítette az egész találkozót, mondván: haza kell menni és verset, novellát, regényt írni. Végül Gálfalvi György visszaadta értekezletvezetői mandátumát. Azt viszont megígérték: közleményt állítanak össze, és azt eljuttatják a sajtóhoz. /Máthé Éva: "Kibeszéléses terápia volt" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Pomogáts Béla elmondta, annak semmi akadálya, hogy az erdélyi magyar írók a Magyar Írószövetség keretén belül találják meg az önszerveződés lehetőségét, írószövetségi tagozat működhet bármelyik erdélyi városban. Mindezek mellett azt tanácsolta, hogy a romániai írószövetségi tagságról sem kell lemondani, hiszen ennek nem csupán anyagi következményei lehetnek, de azért is, mert hasznos és méltányos lenne fenntartani az intézményesített kapcsolatokat magyar és román írók között. Az erdélyi magyar írók nagy része tagja mind a magyarországi, mind a romániai írószövetségnek, ráadásul a székelyudvarhelyi székhelyű Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány létrehozói is. /Hetven író tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Az erdélyi magyar írók hargitafürdői tanácskozásukról /máj. 10-12./ közleményt adtak ki. A résztvevők úgy döntöttek, hogy a jövő évi írótalálkozóig képviseletüket az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány látja el. Az alapítvány mellett egy kolozsvári programiroda működik. - Az erdélyi magyar írók találkozóit rendszeresítik. /Az erdélyi magyar írók hargitafürdői tanácskozásának közleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Papp Sándor Zsigmond sommásan elutasított minden fajta írói szerveztet, örömmel üdvözölte, hogy Hargitafürdőn az írók nem alapítottak újabb "sóhivatalt" (Erdélyi Magyar Írószövetség), hanem a meglévő alapítvánnyal megelégedtek. Szerinte az alapítósdi idejétmúlt, a szervezetalapítás az igazi alkotók életében pótcselekvés. Papp Sándor Zsigmond elégnek tartja hogy két szövetség tagjai lehetnek, a Magyar és a Román Írószövetségé. /Papp Sándor Zsigmond: Gittegyletek alkonya. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./"

" Május 11-én és 12-én Csíkszeredában Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumot tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Lakner Zoltán, a magyar Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a magyar kormány családvédelmi intézkedéseiről: a családtámogató rendszerről, anyagi támogatásokról, nevelési ellátásokról, gyermekgondozási támogatásokról, a munkaviszonyban álló szülők felkarolásáról, szociális rászorultságról, a gyermekek utáni adókedvezményről stb. Hajdu Gábor exminiszter a román törvények család- és szociálpolitikai vonatkozásait vázolta. Bárányi Ferenc doktornak kételyei vannak afelől, hogy a státustörvény hatályba lépésével csökkenni fog-e a kivándorlás- Az exminiszter szerint ijesztő az ifjúság vallás iránti érdektelensége. Varga László, az RMKDM tiszteletbeli elnöke a család mai kríziséről szólt, a család felbomlásának folyamata egyre erősödik, megfordíthatatlan tendenciát mutat. Magyar fiatalok az ezredfordulón címmel dr. Pintér György magyarországi minisztériumi előadó, a Caritas, otthoni gondozási lehetőségek a családban címmel pedig dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas szociális- egészségügyi felelőse tartott előadást. /Családpolitikai fórum Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./"