"A határon túli magyar fiatalok együttműködési programja keretében az Magyar Ifjúsági és Sportminisztérium 41 millió forintot oszt szét pályázati úton a külhoni magyar ifjúsági közösségek között. A helyi közösségek újjáéledését és megerősödését szolgáló, a határokon átívelő kulturális és szabadidős programok, valamint a már működő magyar nyelvű média támogatására kiírt pályázatok célja, hogy anyagilag is segítse a magyar ifjúsági szervezetek tevékenységét. A 100 ezertől 1 millió forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatásra pályázatot nyújthatnak be az egyes programokban szerepet vállaló határon túli magyar történelmi egyházak is. /Támogatás ifjúsági közösségeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./"

"A Hivatalos Közlönyben megjelent a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium felépítését és működését szabályozó kormányrendelet, amely többek között a megyei felügyelőségek tevékenységi területeit, hatáskörét is kijelöli. Az országban csupán nyolc megyében maradt meg a korábbi Művelődési Felügyelőség élén a főtanácsos. A nyolc megye egyike éppen Hargita megye, ahol Váli József főtanácsost megerősítették tisztségében. A Megyei Művelődési és Egyházügyi Felügyelőség megnövekedett feladatköréről nyilatkozott Váli József. A tevékenységi terület bővült az egyházügyi kérdéskörrel: az egyházügyi államtitkárság a minisztérium keretében fog működni külön költségvetéssel. A következő lépésben - feltehetően márciusban - átalakulnak Megyei Művelődési, Műemlékvédelmi és Egyházügyi Igazgatósággá. Visszakerülnek a minisztérium és megyei felügyelőségek hatáskörébe a megyei alkotóközpontok. Hargita megyében, de Kovászna megyében is az Alkotások Háza mint intézmény jóformán megszűnt, illetve Kulturális Központtá alakult át, megváltozott feladatkörrel. Kovászna megyében még tovább mentek azzal, hogy a Művészeti Népiskolát is beolvasztották a Kulturális Központba. Ez az elképzelés Hargita megyében már megbukott, nem lehetett megvalósítani. A helyi művelődési otthonok helyzete is ingatag pillanatnyilag. A jövőben a műkincshivatal is a megyei felügyelőséghez fog tartozni. - A minisztérium idei költségvetés-tervezete szerint a tavalyihoz képest valamivel több pénz jut a kultúrára, de ez nem azt jelenti, hogy ellensúlyozhatná az inflációs hatást. A kulturális rendezvények közül a minisztérium csupán a nagyméretű, kiemelt jelentőségű és értékű rendezvényeket vállalja magára. Minden megyében meghatározott számú rendezvényt támogat a minisztérium. /Szatmári László: Megnövekedett feladatkör. Beszélgetés Váli József főtanácsossal. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./"

"A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület a Budai Vigadó konferenciatermében tartotta évi beszámoló közgyűlését. Ezen az összejövetelen szavazták meg az új elnevezést az 1990-ben alakított Lakatos Demeter Társaság helyett. Jáki Teodóz atya az egyesület elnöke, aki a moldvai magyarok kiváló ismerője és helyszíni istápolója. Halász Péter néprajzos, az egyesület titkára tartott beszámolót. A múlt évben nyolc pályázatot nyújtottak be különféle támogatókhoz, ötre kaptak kedvező választ. A Frankfurtban élő Bodó Blanka vállalta két csángó fiatal kolozsvári taníttatásának költségeit. Az egyesület a múlt évben emlékezett meg Benda Kálmánról, a csángók történetének híres kutatójáról, lehetővé tették, hogy Szarka Mária vezetésével Külsőrekecsényből részt vegyenek a csíksomlyói búcsún, és ott műsorukkal fellépjenek. Sólyom Ferenc és társai immár negyedik alkalommal keresték fel Rekecsényt, negyven gyermeket tanítanak játszani, énekelni, írni-olvasni. Az egyesület támogatta többek között Nyisztor Tinkát is, aki hol Svájcba utazik, hogy a doktori disszertációját az irányító professzorával megbeszélje, hol hazamegy szülőfalujába, Pusztinára, hogy az ottani magyar életen valamit mozdítson. Az egyesület az Európa Tanács számára készít beadványt csángóügyben, a finneknek is szerkesztenek egy, a moldvai magyarokat angol nyelven bemutató kiadványt. A közgyűlésen Vincze Gábor történész a csángók 1945 utáni önmegvalósításának esélyeiről értekezett. Az egyesület megkoszorúzta a csángók apostolának, Domokos Pál Péternek a sírját, aki éppen ebben az évben lenne százéves. A moldvai magyarság évszázadai címmel utazik a fotókból, rajzokból, szövegekből összehozott vándorkiállítás, amely majd eljut Sepsiszentgyörgyre, Gyergyóba és Csíkszeredába is. - Mirk László /Csíkszereda/ az egyesület támogatásával olyan verseskötetet hozott össze, amely Balassitól, Csokonaitól, a szabófalvi Lakatos Demetertől a klézsei Duma Andrásig mindenkit borítólapjai közé ölel, aki a csángókról verset írt. Budapesten mutatják be dr. Kós Károly 1100 fotóból álló gyűjteményét a Magyarok Házában. A közgyűlésen Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola volt csángó mindenese a csíkszeredai iskola leépüléséről beszélt: a közöny, a civakodás, oda nem figyelés elveszejtette ezt az iskolát is. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt a csángók Erzsikéje idegösszeroppanással ment nyugdíjba. Volt, amikor csak egy évjáratban hatvankét gyermek tanult - mára maradt egy. - Moldvában évtizedes harc folyik egy-két fakultatív árva magyaróráért. Borbáth Erzsébet iskolájából csak egyetemre és főiskolákra két országban közel húszan jutottak be, s hatan szereztek tanítónői diplomát (ketten visszamentek Moldvába tanítani, persze nem magyarul). Ebből a kiváló pedagóguscsapattal missziós munkát végző iskolából, ami a csángók tanítási lehetőségeit illeti, nem maradt semmi, de semmi sem. És amikor az RMDSZ legmagasabb fóruma éppen Csíkban székelt, s Erzsike bekérezkedett, hogy szólhatna ő is a csángók ügyében, nem ért el eredményt. A magas polcokon forgolódók közül Kötő József meg Sánta Attila vette nemcsak szívére a csángóügyet, s a bihari fiatal képviselő, Szilágyi Zsolt törődik velük. - A magyar iskolát végzett fiatalok ahelyett, hogy szülőföldjükön mozdíthatnának valamit, mennek feketemunkára Magyarországra, de futnak Izrael, Olaszország, sőt Spanyolország felé is. /Sylvester Lajos: Csángómagyarok Budapesten. Úgy meg vagyok keseredve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./"

"Megjelent a klézsei Duma-István András verseskötete /Én országom Moldova, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2000/ Tudatosan megélt lassú elmúlás fogalmazódik meg verssoraiban. A negyvenöt éves klézsei férfi identitásválságos környezetéről vallott: "El fagjuk feleitni apánkot/Nem fagjuk üsmerni anyánkot/Őseink nem fagnak létezni/Másakat kezdunk lesz tisztelni//Meg fagjuk mi mindent gyűlölni/Tövekből lasacskán rathatni/Aszt fagjuk magunkról mondani/Mint színjátszó színpadon táncolni." A versek szerzője a csángók nyelvváltását, a az anyanyelv elvesztését látja maga körül: "Haldaklunk elveszünk magyarok/Más nyelven kénszerült balandak/Nagy ködben setétben uszkálunk/Lasacskán lasacskán ki hulunk". /Czégényi Dóra: Gyötrődő költészet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"

"Megnyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Botár László csíkszeredai festőművész kiállítása. A művészről a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának nyitóköteteként kismonográfia jelent meg, melyet Szatmári László írt. /N.M.K. [Nagy Miklós Kund]: Alkotó izzásban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./"

"A kommunista diktatúra áldoztaira emlékeztek márc. 9-én Csíkszeredában. A tavaly májusban felállított emlékműnél az egyházak képviselői mellett jelen voltak a volt rabok is. Megemlékező beszédében dr. Csedő Csaba István polgármester megállapította: egyre kevesebb a szemtanú, akik emlékezhetnek és emlékeztethetnek, viszont még mindig élnek olyanok is, akiknek nem érdekük az igazság feltárása, ezért a meghurcoltak névsora valószínűleg már sosem lesz teljes. A polgármester kitért a rendszer csíki áldozataira is: Orbán István, Tamás Imre, Tamás Dezső, dr. Boga Alajos, Bíró Gábor, P. Boros Fortunát, Böjte Sándor, Györpál Antal, Szájvárt László, Szopos Albert néhány név a több száz áldozatból, akik nem érhették meg a békés öregkort. A központbeli megemlékezés után a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szervezetének tagjai a csíkszeredai régi temetőben is megkoszorúzták a csíkszeredai börtönben elhunyt - jeltelen sírban nyugvó - női politikai foglyok 1994-ben állított emlékművét. /(Daczó Dénes): Áldozatokra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"Márc. 10-én nyílt meg Kolozsváron a Hargita Visual Art egyesületbe tömörült csíkszeredai képzőművészek kiállítását. A huszonegy művész - festők, grafikusok, szobrászok, keramikusok és textilesek - alkotásaiból megnyílt tárlat egységesnek tűnik. /(németh) [Németh Júlia]: Pozitív székely táj Csíkszeredai művészek bemutatkozó kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Az 1998-ban alakult Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári énekegyüttes márc. 10-én Gyergyószentmiklóson, a Szent Miklós plébániatemplomban, majd a Szent Erzsébet Öregek Otthona kápolnájában lépett fel, lassan feledésbe merülő gregorián énekekkel. A Jakabffy Tamás vezette kórusban egyetemi tanár, zeneakadémián tanuló diák, tanítónő, sőt újságíró és kisdiák is helyet kapott. Az együttes célja: újra felfigyelni a római katolikus egyház zenei anyanyelvét jelentő, 1500 esztendő alatt kikristályosodott gregorián-énekekre. /Csak az Úr szava marad örök. Gyergyószentmiklóson énekelt a Schola Gregoriana Monostorinensis. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./"

"A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) 10-11 részlegből álló irodahálózatot hoz létre a szomszédos országokban. Skultéti Vilmos vezérigazgató tájékoztatása szerint Romániában Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, Szlovákiában Kassán és Losoncon, vagy Rimaszombaton, Jugoszláviában pedig Újvidéken és Szabadkán alakít ki irodát az ITDH. A képviselők az adott ország állampolgárai lesznek, többségük kiválasztása már meg is történt. Az új ITDH-irodák feladatai között szerepel olyan kereskedelemfejlesztési programok megvalósítása, amelyek alkalmat teremtenek a magyar és külföldi partnerek közvetlen megbeszéléseire, emellett információkat adnak a magyar vállalkozások számára a környező országok privatizációs és befektetési projektjeiről, valamint a konkrét exportlehetőségekről. Egy-egy iroda fenntartása évi 5 millió forintba fog kerülni. /ITDH-irodák Erdélyben is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./"

"Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./"

"Rockenbauer Zoltán, a magyar művelődési tárca vezetője március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át Budapesten. A kitüntetettek között az eddiginél jóval nagyobb számú erdélyi magyar művész is található: Terényi Ede zeneszerző-zenetudós, a kolozsvári Konzervatórium tanára (Erkel Ferenc-díj), Csíky András kolozsvári színművész és Czintos József, a szatmárnémeti Északi Színház színművésze (Jászai Mari-díj), Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld főszerkesztője és Fodor Sándor kolozsvári író (József Attila-díj), Demény Attila zongoraművész-karmester, a kolozsvári Magyar Opera főrendezője (Nádasdy Kálmán-díj), Murádin Jenő művészettörténész, kolozsvári képzőművészeti főiskola (Németh Lajos-díj), Almási István népzenekutató, kolozsvári Folklórintézet (Szabolcsi Bence-díj) és Beke György újságíró (Táncsics Mihály-díj). /Művészeti díjak nemzeti ünnepen Az egész nemzet művészetében gondolkodtak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Aranytollat adományozott László Ferenc kolozsvári sportújságírónak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A magyarországi szakmai szervezet legmagasabb díjának számító Aranytollat eddig csak két erdélyinek ítélték oda: Gáll Ernőnek és Kántor Lajosnak. László Ferenc több mint fél évszázada áll a magyar nyelv, a magyar újságírás szolgálatában. László Ferenc 1943-ban, 13 évesen indult a pályán Bethlenben, az ott magánkiadásban megjelenő Nyári Közlöny című hetilap sportújságírójaként. 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től az Igazság belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. 1954-től pedig mindennapos adással a Kolozsvári Rádió magyar adásának sportszerkesztője. 1990 után a Szabadság munkatársaként folytatta tevékenységét nyugdíjazásáig, de a lapban azóta is közli a sporttörténeti eseményekre-érdekességekre visszapillantó összeállításait, cikkeit. 1997-től a Kolozsvári Rádió mellett a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozik, ugyancsak napi jelentkezéssel. Emellett a Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikkét, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda elkészítésében is közreműködött, kéziratban van az önálló erdélyi magyar sportolólexikona és a magyar-német-román sportszótára. A március 10-én 72. életévébe lépett László Ferenc neve így vált fogalommá Kolozsváron és Erdély-szerte. /Tibori Szabó Zoltán: Fél évszázadnál több az anyanyelv szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Madéfalván Tamás András huszárőrnagy /aki a szabadságharcban honvéd alezredesként szolgált/ egykori szülőháza helyén álló épületen elhelyezett emléktáblát leplezték le márc. 15-én, az 1848-as ünnepség keretében. Tamás Józsefet 1849. nov. 9-én, forradalmi tevékenységéért Kolozsvár mellett kivégezték. /Emléktábla Tamás Andrásnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./"

"A tavaly elkészített Csíkszereda város kulturális évkönyve 2000 c. kötet kiváló alkalomnak bizonyult a megyeszékhely - önkormányzati költségvetésből finanszírozott - kulturális életének újraértékelésére. Az önkormányzati alárendeltségű kulturális intézmények (Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíki Székely Múzeum, Megyei és Városi Könyvtár, Városi Művelődési Ház) tevékenységét az ún. civil szférába tartozó intézmények (könyvkiadók, magángalériák, egyesületek, alapítványok) munkája egészíti ki. A kulturális élet támogatási infrastruktúrájából a képzőművészet többnyire kimaradt, annak ellenére, hogy vidékünk "magas kultúráját" leginkább a képzőművészet határozza meg. Csíkszeredában jelenleg 30-nál több főiskolai végzettségű, aktív képzőművész él. 1999. nov. 3-án alakult meg Hargita Visual Art névvel a Csíkszeredában és Hargita megyében tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Csíkszereda tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a közösségi tulajdonban lévő csíkszeredai Virág utcai galériát, melyet az egyesület közös műtermekként vállalt működtetni. (Így több fiatal alkotó jutott műteremhez: Berszán-Márkos Zsolt, Bartis Elemér, Botár László, Ferencz S. Apor, Léstyán Csaba, Siklódi Piroska.) Ebben a galériában csoportos tárlattal mutatkozott be a Hargita Visual Art művészegyesület. Szervezésükben nyílt meg Marosvásárhelyen Botár László festészeti tárlatára, majd Kolozsváron a Velum Kft. rendezett a csíkszeredai képzőművészeknek csoportos tárlatot. Kiállítás-sorozat indult Csíkszeredában, a Művelődési Házban. A színházi bemutatók előtti kiállítások támogatási, kerete az elmúlt esztendőben megteremtődött. Az egyesület programja szerint idén még 13 tárlat színhelye lesz a Virág utcai galéria. Csíkszeredában valóságos művészkolóniáról lehetne beszélni, annak ellenére, hogy a 89-es rendszerváltás felgyorsította a kivándorlást. (Elment többek között Adorjáni Endre, Beczássy Antal, Bogáti Kispál Lajos, Erőss István, Ferencz Ernő, Kántor József, Szabó Béla, Vincefi Sándor, Xántus Géza) - El kell készíteni a csíkszeredai képzőművészek művészettörténeti igénnyel szerkesztett katalógusát és adattárát. Az elkészült katalógussal/adattárral már szervezett keretek között lehetne részt venni országos és külföldi kiállításokon. A csíkszeredai képzőművészek elképzelésükhöz kiváló partnert kaptak a Velum cégben. A Velum Kft. Budapesten galériát nyitott, ahol az anyaországi közönség megismerkedhet Hargita megye képzőművészeinek alkotásaival. /Pozitív székely táj - A Hargita Visual Art sikerei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./"

"Csíkszeredán a márc. 15-i rendezvény Gál Sándor szobránál kezdődtek, dr. Csedő Csaba István polgármester mondott beszédet, majd Hegyi István református lelkész szólt az egybegyűltekhez. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes negyvennyolcas dalokat énekelt. Koszorúzás után a tömeg a Vár-térre vonult, meghallgatta Adrian Nastase miniszterelnök köszöntő szavait, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök üdvözletét. A csíkszeredai RMDSZ-szervezet nevében Veress Dávid alelnök méltatta Petőfi példaértékű magatartását. Kelemen Hunor képviselő beszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök és Simén Domokos unitárius lelkész közös imát mondtak. A 48-as szabadságharc idei ünnepségén először vettek részt a katonaság képviselői. /(Daczó Dénes): Márciusi ünnepségekről - dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"

"Egy magyar irodalmat ismerek, az más kérdés, hogy az egyik része itt, a másik ott születik és közlődik - mondta Szilágyi István erdélyi magyar író a Kossuth-díj átvétele után. A Kő hull apadó kútba című történelmi regény, valamint az Agancsbozót című mitikus regény szerzője 1990 - alapításának kezdete - óta vezeti a kolozsvári Helikon című folyóiratot. Szilágyi tapasztalatai szerint az írott irodalmi sajtótól eléggé elfordult a közönség. Ennek ellenére az irodalmi folyóiratoknak fenn kell maradniuk, mert alkotói műhelyként is funkcionálnak. A Kő hull apadó kútba című regénye kapcsán elmondta, hogy Magyarországon eddig négy kiadást ért meg, és megjelent szlovákul és románul is. A lengyel kiadás is előkészületben van. - A másik erdélyi Kossuth-díjas a 71 éves Szervátiusz Tibor szobrászművész, aki úgy érzi, művészete szintézisét jelenítik meg - sok más műve mellett - 1956-os emlékmű-tervei, ezt mutatja magyar oltára Rómában, és a millenniumra készített győri Boldogasszony-kő is. A művész nagy álma a Szent Korona Dunán átívelő emlékművének elkészítése, amely - mint mondta - jelképe lehetne a városnak és a magyarságnak.Jelenleg egy új, márvány Boldogasszony-szobrot tervez, hiszen - mint szavaiból kiderült - életét a Mária-tisztelet jegyében éli. /Két új erdélyi Kossuth-díjas. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./"

"Márc. 16-án Székelyudvarhelyen az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének szervezésében szakmai megbeszélésre gyűltek össze az építőipari cégek küldöttei. Huszonöt cég szakemberei tárgyaltak szakmai kérdésekről. Volt köztük bukaresti, brassói, besztercei, segesvári, csíkszeredai, székelykeresztúri és udvarhelyi vállalkozó, üzletember. Kolumbán József, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének elnöke a szakmai találkozók rendszeresítését szorgalmazta. /Komoróczy György: Üzletember-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./"

"Székelyudvarhelyen megalakult egy olyan szépteremtő társaság, mely pillanatnyilag a város öt festőjét tömöríti (ezért is lett a társulat neve a Paletta 5), s amely a város képzőművészeti életét kívánja szervezett keretbe foglalni. Kóbori László, Nagy Péter, Moldován Gyula, Kalló László és ifj. Sztojka Ferenc hozta létre a társaságot. A kérdés csak az, sikerül-e új személyeket magukhoz vonzani. /Zsidó Ferenc: A Paletta 5 és a város képzőművészeti élete. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./"

"Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy meg kell szüntetni a volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságot. A román politikai pártok döntő többsége cinkos csendben maradt a kijelentés hallatán. Az a tény, hogy a román kormányfő tanácsosa a szekuritáté tisztje, nem váltott ki politikai botrányt. - Pár újságcikk árán újra szalonképesek lettek a szekuritáté emberei. /Szondi Zoltán: Elsöpört közelmúlt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./"

"Márc. 18-31. között Hargita megye 13 kistérségének képviseletében 15 kistérségi menedzser, valamint a Hargita Megyei Önkormányzat négy szakembere Zala megyei szakmai tanulmányúton vesz részt, mely a Zala Megyei Önkormányzat támogatásával a Kelet-Kelet program történik. Tapasztalatátadás történik, a Hargita és Zala megyei önkormányzatok, társulások, kamarák és civil szervezetek, intézmények közötti együttműködés fejlesztése. /Tanulmányút Zala megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./"

"Megjelent Sütő András Fülesek és fejszések között /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A kötet válogatás az író 1987-1992 között írt naplójegyzeteiből, egyben jelentős kordokumentum az 1989 előtti zaklatásokról, a vásárhelyi 1990-es márciusi és az utána következő eseményekről. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Márc. 20-án lelkesedéssel, tapssal fogadták Sütő Andrást Csíkszeredában. Felolvasták dr. Csedő Csaba István polgármester köszöntőlevelét: "A mai nap szomorú évforduló ugyan, hisz a 11 évvel ezelőtti marosvásárhelyi események emléke fájón, kitörölhetetlenül ott ég mindannyiunk lelkében". Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője méltatta Sütő András Fülesek és fejszések között (Naplójegyzetek 1987-1992) című kötetét. Sütő András felelevenítette a most bemutatott kötet előtörténetét, a fájdalmas eseményeket. Mint mondotta, az erdélyi magyarság esetében nem igaz az a mondás, mely szerint ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer belelépni, hiszen a gyűlölet folyama végeérhetetlen. /Sütő András Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./"

"A Gyergyószárhegyen levő alkotóközpont két sikeres pályázatának első tételei már megérkeztek - tájékoztatott Kassay Péter, az alkotóközpont ügyvezető igazgatója -, a csaknem 1 milliárd lejből befejeződnek a kastély állagóvási munkálatai. A régészeti kutatások 90-95%-ban befejeződtek, a további kutatásokat egy sikeres pályázat nyomán az Entz Géza Alapítvány támogatja, a régészek májusban és szeptemberben fognak dolgozni a kastélynál. Az Asszonyok Házának statikai szakvéleményezése folyamatban van. Kastélyrestauráló konferenciára májusban fognak összegyűlnie a szakemberek. Az alkotóközpont képzőművészeti gyűjteményéből már útnak indította a vándorkiállítást Csíkszeredába, folytatva a sort Bukaresttel, Marosvásárhellyel és Budapesttel. Bukarestbe a Magyar Köztársaság Kulturális Központja hívta meg, Budapesten a Károlyi-palotában lesz a Figura Stúdiószínházzal a közös bemutatkozása. Május-júniusban újra összegyűlnek a kolostorban az alfalvi képzőművészek, júliusban a Borsos Miklós Alapítvány gyermekképzőművész-táborának, ad otthont, július-augusztusban a hagyományos nemzetközi alkotótábornak, novemberben az "Idős képzőművészek táborának". Augusztus-szeptemberben az idén sem marad el a népművészeti hagyományokat ápoló Szépteremtő Kaláka, s júliusban - első alkalommal - magyar művészettörténészek is találkozni fognak a ferences kolostorban. Október Filmkép címmel összehívják a filmrendezők táborát. A filmeket itt fogják elkészíteni. Újdonság, hogy csereművésztábort szerveznek a budapesti V. kerülettel, amely Rozsnyón működtet egy alkotótábort, onnan ők fognak 5-6 képzőművészt ide küldeni. Folyik az adatbázis kiépítése: nyilvántartásba veszik a Kárpát-medence képzőművészeit és képzőművészettel foglalkozó intézményeit. /Filmrendező tábor is lesz Szárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"

"Márc. 15-én rendeztek először kiállítást a gyergyószentmiklósi Ökumenikus Keresztény Ifjúsági Központban /ÖKIK/. A Deutscher Hilfsfonds Ora International segélyszervezet képzőművészeti galériát működtet a gondoskodás hiányában egyre rosszabb állapotba került épületben. Dr. Jeszenszky Géza, a segélyszervezet igazgatója elmondta, hogy a Pro Art Galéria nemcsak kiállítások szervezésére vállalkozik. Képzőművészek számára szükséges eszközöket és tárgyakat (festéket, ecsetet, képrámát) árusítanak majd, s két kiállítás között a képzőművészeti alkotások, mi több, népművészeti tárgyak eladását is vállalják. Az ÖKIK klubtevékenységet szervez, továbbá író-olvasó találkozókat, tudományos üléseket, könyvbemutatókat és kamarakoncerteket. A Pro Art Galériában most Karancsi Sándor, Borsos Gábor és Balázs József képzőművészek közös kiállítása látható. /Művelődési központ nyílt Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./"

"Márc. 21-én a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság székhelyén több csíki közbirtokosság vezetői találkoztak az igazgatóság képviselőivel. Úgy tűnik, sikerül megegyezésre jutni a felek között. Egyelőre kevés szerződést sikerült megkötni, mert a tulajdonosok sokallják az erdészet által kért összeget. Továbbá kevés a kitermelhető famennyiség, a közbirtokosságoknak viszont nincs más jövedelmi forrásuk. A közbirtokosság költségei nagyobbak a várható jövedelemnél. /Szerződéskötés előtt a közbirtokosságok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./"

"Csíkszeredai székhellyel, 500 millió lej alaptőkével megalakult az Erdélyi Magyar Könyvklub. A cégben 90 százalékos tulajdonrész a magyarországi alapítóké (Magyar Könyvklub Rt., illetve U.Hu Kft.), a fennmaradó rész pedig egy csíkszeredai magánszemélyé. A Magyarországon immár tíz éve ismert könyvklub első erdélyi katalógusa április végén jelenik meg, amelyet az idén további két kiadvány követ. A választék a magyar ismertető kínálatán alapszik, de az erdélyi olvasók igényeihez igazodva több lesz benne a szépirodalmi és a történelmi tárgyú mű. A könyvek mintegy 15 százalékkal olcsóbbak lesznek, miután Romániában a könyveket nem terheli általános forgalmi adó. Az Erdélyi Magyar Könyvklub a szűk értelemben vett csomagküldéses könyvkereskedelmen kívül valódi klubtevékenységet kíván folytatni Erdélyben. Író-olvasó találkozók, kulturális rendezvények szervezését tervezi. A Magyar Könyvklub támogatni kívánja az erdélyi magyar nyelvű kultúrát. Elsőként a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnak ajánlotta fel azt a mintegy ötszáz Magyarok krónikáját, amely az elmúlt évi sikeres csereakció nyomán gyűlt össze. /Magyar Könyvklub Erdélyben is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Hargita megye húsz kistérségi menedzserének kéthetes, terepmunkával egybekötött képzése kezdődött Zalaegerszegen a megyei közgyűlés hivatalának szervezésében. A fenntartható fejlődésért címet viselő kurzust - amelyet háromnapos csíkszeredai fölkészülés előzött meg - a zalaiak erdélyi testvérmegyéjük vezetőinek kérésére szervezték meg. A hargitai kistérségek menedzserei az EU-csatlakozás szempontjából fontos nemzetközi pályázati programok elkészítéséhez szükséges ismereteket sajátíthatnak el. /Hargita megyei térségmenedzserek képzése Zalában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./"

"Megjelent dr. Bura László tanár Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk /Status Kiadó, Csíkszereda/ című, nyelvművelő szakcikkeket tartalmazó könyve, a szatmárnémeti székhelyű Identitas Alapítvány gondozásában. A könyv bemutatóján a Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ jelen volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Lovas János tanár, Birtók József, a Status Kiadó ügyvezetője, valamint a szerző. A könyv kiadását a Szatmár megyei képviselők és szenátorok is támogatták. A könyv célja a romániai magyarság nyelvi tudatának és önazonosságának szolgálása. /Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./"

"Tiltakozó nyilatkozatot adott ki három magyar egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) a márc. 17-én megalakult Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület azon törekvése ellen, hogy korlátozza a csángómagyar közösség szabad szervezkedésének jogát, identitásának szabad megvallását és intézményes gyakorolását. A nyilatkozatot az EMKE nevében Kötő József, a KJNT részéről Pozsony Ferenc, a KLMT képviseletében pedig Balogh Ferenc elnök írta alá. Megfogalmazói felhívják a figyelmet arra, hogy "az Európai Unió a kulturális sokszínűség elvét földrészünk alapvető értékei közé sorolja", ezért a kultúrák sajátos jegyeinek megőrzése az egyesülő Európa lényeges törekvései közé tartozik, a sokszínűség elleni fellépés viszont országunk integrációs esélyeit csökkenti. /Tiltakozás csángóügyben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21., Brassói Lapok (Brassó), 2001. márc. 23., Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./"

"Mintha egyre kevesebb szó esne a Kolozsváron indítandó magyar tannyelvű állami tudományegyetemről, írta Fodor Sándor. Hangsúlyozta, hogy ez nem az RMDSZ hibája. "Ugyanakkor türelmetleneinknek még semmit sem sikerült kiharcolniuk, elérniük." A román hatalom hátráltatja az egyetem létesítését, mert egy olyan népet, amelyiknek fejlett anyanyelvi műveltsége van, meg erős értelmisége, alig lehet egy-kettőre "beolvasztani". Fodor bízik benne, hogy előbb-utóbb megnyílik a magánegyetem. Azonban nem szabad feledni az eredeti igényt a magyar tannyelvű állami egyetemre. A jelenlegi Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékeit és kurzusait egy ellenséges kormány egyenként akár öt-hat év alatt is felszámolhatja, míg egy önálló egyetemet aligha lehet nemzetközi botrány eltüntetni. /Fodor Sándor: Lekerült volna napirendünkről? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./"

"Székelyudvarhelyen 1999-ben jött létre a fiatal humánértelmiségiek csoportja, Hermann Gusztáv, a székelyudvarhelyi városi könyvtár igazgatója intézményi kereteket biztosított a csoportnak. A csoport tagjai kéthetente ülnek össze a könyvtárban. Ilyenkor egy-egy tag rövid előadást tart az általa végzett kutatómunkáról. Most megjelent kiadványuk, az Areopolis, Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok /Székelyudvarhely, 2001/ című kötet. A Székelyudvarhely városát jelölő Areopolis elnevezéssel 1700-ban lehetett először találkozni. A tudálékos kicsengésű műszót jelöli, hogy tanácskozások városa, gyűlések városa, ami az itt tartott székely nemzetgyűlésekre, Udvarhely egykori székely politikai központ jellegére utal. Néhány cím a kötetből: Jogtudó értelmiség Udvarhelyszéken a XVI. század végén és a XVII. század elején; Az első népképviseleti választó törvény és alkalmazása Erdélyben; Az 1902-es tusnádi székely kongresszus és a székely kivándorlás kérdése; Udvarhelyszék levéltára. /Sarány István: Areopolis, az elvidékiesedés ellenszere. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./"