"Ritkaságszámba menő könyv Duma-István András Én országom Moldova /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2000/ című verseskötete, mivel ez egyike azon műveknek, amelyek ismét előtérbe helyezik a csángó problematikát. A szerző klézsei, a Csángó-magyar Szövetség vezetője, román iskolába járva csak felnőttként kezdett el magyarul olvasgatni, írni. Sorai az általa meg- és átélt korról vallanak, szenvedéseiről, identitásválságáról, saját és környezete gyötrődéseiről. Találóan írta Ferenczes István a kötet előszavában: Duma verseit "a nyelvromlás virágainak" lehetne nevezni, mivel hasonlóan a magyar nyelvhez, a csángók nyelve is romlásnak indult. A könyvben lábjegyzetek kísérik az alkotásokat. Bár, Ferenczes szerint, akinek valamennyire is fáj a moldvai csángómagyarok sorsa, az lábjegyzet nélkül is tudja, érti, amit tudni és érteni kell. Duma kötete inkább korrajzot nyújt, mint irodalmi értékeket villant fel. Hasonlóan a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó gondozásában nemrég megjelent, Kicsiny dalaim című antológiához, amely népi költők alkotásait foglalja magába: verspróbálkozásokat, köszöntőket, emlékverseket, imákat, dalokat, amelyeket szerzőik különböző vallásos ünnepek (lelkészi beköszöntő, kórustalálkozó, templomszentelés, konfirmáció) alkalmából vagy családi események kapcsán (házassági évforduló, kicsengetés) vetettek papírra. /Mezei Kinga: Népi költők vallomásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

"Fodor Sándor erdélyi magyar írót március 14-én József Attila-díjjal tüntették ki. Ez a negyedik írói díja. 1966-ban román írószövetségi díjat, majd 1983-ban román akadémiai díjat, a közelmúltban pedig kolozsvári íróegyleti díjat kapott. Későn, de persze nem túl későn jött ez a díj - jelentette ki Fodor Sándor, aki ötven éve él Kolozsváron, de a szíve Csíkszereda, Csíksomlyó fele húzza. - Még sok terve van, többek között újraírja majd megcenzúrázott régi könyveit. /"Későn, de nem túl későn" = Brassói Lapok (Brassó), 2001. márc. 23./"

"Március 25-27. között a Köztájékoztatási Minisztérium keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (EKH) értekezletet szervez Brassóban A nyelvi sokféleség - művelődési ösztönző címmel. A rendezvény az Európai Nyelvek Éve nevű program részét képezi. Románia is részt vesz az Európai Nyelvek Évének rendezvénysorozatában. A brassói értekezlet elsősorban a program közvetlen haszonélvezőinek szól - azoknak a kiadóknak, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvén jelentetnek meg könyveket, a köréjük csoportosuló íróknak, fordítóknak, továbbá a nyelv- és irodalomtanároknak, de a meghívottak között szerepelnek állami tisztségviselők, követségi személyek, nemzetközi együttműködési irodák munkatársai, valamint az európai intézmények képviselői is. - Az Európai Nyelvek Éve átfogó rendezvényei a figyelem középpontjába kívánják állítani Európa nyelvi kincsestárát; új magatartást szorgalmaznak: a más nyelvek és kultúrák iránti nyitottságot; ösztönözni kívánják a kontinens lakosságát arra, hogy megismerjen minél több nyelvet, készüljön fel a jövendőbeli integrációra, amelyet nagyfokú gazdasági, szociális és kulturális csere jellemez. /Értekezlet a nyelvi sokféleségről. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"

"Hamarosan három változatban jelenik meg a Krónika című országos napilap - jelentette be Werner Péter, a lap megbízott felelős szerkesztője. Április 3-tól a lap közkedvelt erdélyi tudósítások című rovata külön mutációban jelenik meg a Partiumban, Közép-Erdélyben és a Székelyföldön. A mutációk egyelőre heti három alkalommal jelentkeznek, a többi napokon az eddigi kettő helyett három oldalon jelentkeznek az erdélyi tudósítások. /Hamarosan három változatban jelenik meg a Krónika című országos napilap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"

"Márc. 23-án Gyergyóremetén találkoztak a gyergyói települések polgármesterei, hogy közösségeik gondjait megosszák egymással. Jelen volt dr. Garda Dezső képviselő és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke is. A polgármesterek elhatározták, hogy szövetkezni fognak, mert sokszor kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Tiltakozást fogalmaztak meg a márc. 19-én Csíkszeredában tartott újabb faárverések ellen, hangsúlyozva, hogy arról tudomása csak néhány beavatottnak volt. A gazdák jelezték: akár fejszével is, de megvédik erdeiket. /Bajna György: Gyergyói polgármesterek szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"

"A Romániai Magyar Közgazdász Társaságban (RMKT) Ifjúsági Frakciója soros vándorgyűlését a hét végén tartja Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A mintegy kilencven, nagyobb erdélyi városokból érkezett fiatal közgazdász a lízing mint promóciós alternatíva, részvény-, illetve kötvénykibocsátás témaköreiben tartott előadásokon vett részt az első napon. /Fiatal közgazdászok vándorgyűlése. = Hargita Népe, (Csíkszereda), márc. 24./ "

"Márc. 24-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Küldöttgyűlését. A Szövetség idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját - hangsúlyozta Lászlófy Pál elnöki beszámolója, mely a tízéves tevékenység lényegét foglalta össze. Az 1991-92-es éveket az iskolaalapítás és az anyanyelvi iskolák védelme jellemezte. Az 1992-96 a sorozatos tiltakozások (tüntetések, tiltakozó fórumok, élőláncok az anyanyelv és iskolái védelmére, tiltakozó beadványok, az ország elnöke, a parlament, a kormány, a tanügyminiszter felé stb.) időszaka volt, amelyek lényegében a tanügyi törvényre, a magyar egyetem létrehozására, a tanügy szabályozására vonatkoztak. 1996-2000 az RMPSZ számára is a politikai hatalomváltáshoz fűződő remények időszakát jelentette. A szakmai megvalósításokban külön fejezetet jelent a Bolyai Nyári Akadémia, melynek intézményesítésével sikerült elérni a Kárpát-medencei pedagógus továbbképzésbe való integrációt. 1993-2001 között nyolc alkalommal, évente 16-24 tanfolyam működtetésével 6000 pedagógus vett részt e továbbképzéseken. Kiemelt feladatként valósította meg az RMPSZ a négy oktatási központ kialakítását. 1994-2001 között létrehozták és fejlesztették a szovátai Teleki Oktatási Központot. Szintén az Illyés Közalapítvány támogatásával saját tulajdonú házat vásároltak a Partium-i, a kolozsvári Gál Kelemen valamint a Székelyföldi Oktatási Központ számára. E központok fenntartását és működtetését kiemelten a magyarországi Oktatási Minisztérium anyagi és szellemi támogatása biztosítja. 1998-tól az Erdélyi Tankönyvtanács az RMPSZ-en belül önálló programmal és költségvetéssel rendelkező szervezet lett. Az RMPSZ 2000. január 5-én Ábel Kiadó néven tankönyvkiadót jegyeztetett be. Az RMPSZ tevékenységének fontos területe a pedagógus-utánpótlás biztosítása. Folyamatban van a Sapientia Alapítvány által beindítandó magyar egyetem akkreditációja, a pedagógushiány további fokozódása azonban az anyanyelvi oktatás helyenkénti ellehetetlenüléséhez vezet. Markó Béla beszédében megjegyezte: kár lenne az oktatási törvény új lehetőségeit holt betűként szemlélni. A magyar oktatás színvonalát, útját, módját a helyi közösségekben távlatilag sokkal jobban tudja befolyásolni mintha ki lennénk szolgáltatva a központi hatalom kényének-kedvének. Az RMDSZ próbálja megakadályozni, hogy főtanfelügyelőket, tanfelügyelőket, mindazokat, akik felelős beosztásban vannak az oktatásban, leváltsanak. /Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26., Bögözi Attila: Jó munkalégkörben, szolgálatot teljesítve. Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Egységes, az egész romániai magyar közoktatásra vonatkozó szórványprogram kidolgozását nem tartjuk hatékonynak és talán tudományosan megalapozhatónak sem - jelentette ki Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) főtitkára. Király Annamária, a Magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa vázolta a státustörvényből származó előnyöket. /Szórvány-támogatás. =Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./"

"Márc. 24-én közgyűléssel befejeződött a csíksomlyói III. Ifjúsági Közgazdász Találkozó. A közgyűlés keretében elnökségi, illetve helyi szervezeti beszámolók hangzottak el, valamint sor került a tisztújításra. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciójának új elnökévé a csíkszeredai (jelenleg Kolozsváron tevékenykedő) Nagy Istvánt választották, alelnökké pedig a kolozsvári Kelemen Juditot és Telegdi Csetri Kingát. A találkozón Vida Gyula parlamenti képviselő A befektetési alapok finanszírozási politikájáról értekezett; Kedves Imre, az Állami Kincstár Hargita megyei igazgatója Az önkormányzati finanszírozásról; Szécsi Kálmán a banki kölcsönök vállalatfinanszírozásáról. A magyarországi meghívott előadó, Szekeres Tibor Finanszírozás a vállalkozó szemszögéből címen tartott érdekes előadást. /Sikeres találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./"

"A 75 éves Kallós Zoltán 1946-ban Kolozsváron tanítói oklevelet szerzett, majd 1950-ig Magyarvistán tanított. 1951 és 1955 között a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, ezután Lészpeden és a Gyimes völgyében tanított. 1978-ban börtönbüntetésre ítélték, ennek letöltése után tisztviselő volt, 1969-ben szabadfoglalkozású lett. A zenefolklór és a népköltészet, különösen a ballada és a díszítőművészet kérdéseivel foglalkozik. Nagy sikert aratott gyűjteménye, a Balladák könyve, amelyben négy, néprajzilag jelentős (Mezőség, Kalotaszeg, Moldva, Gyimes) táj balladaköltészetét mentette meg a művelődés számára. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja. 1990-ben Életfadíjat, 1996-ban Kossuth-díjat kapott. /75 éve született Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./"

"A parlament együttes ülésén megszavazta az új idegenrendészeti törvényt, melynek értelmében három napon belül be kell jelenteni a rendőrségen az idegen útlevéllel érkezett rokont, barátot, üzlettársat stb., abban az esetben, ha 15 napnál hosszabb ideig látja valaki őt vendégül. Ezt a rendelkezés a Ceausescu-rendszer gyakorlatára emlékeztet. Szabó Károly Szatmár megyei szenátor, a védelmi, közrendi és nemzetbiztonsági szakbizottság tagjaként a törvénytervezetet maga is ellátta egyetértő aláírásával. Szabó Károly elmondta, hogy ez a törvény nem szigorúbb, mint sok olyan állam hasonló törvénye, amely ma az Európai Unió tagállama. A szigorítás az ország érdeke fejtette ki. Kétségtelen, hogy a magyarságot egy ilyen rendelkezés érzékenyebben érinti, mint a többséget, miközben az ország szempontjából a pakisztáni bevándorló bejelentése a fontos. Szabó Károly szerint államközi megállapodás még születhet a rendelet külön kezelésére. /Barabás István: Ha érkezik a külföldi unokatestvér. Szabó Károly szenátor az idegenrendészeti törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./"

"A Kitaibel Pál Környezetvédelmi Biológia- és Környezetvédelmi Nemzetközi Verseny romániai szakaszát tartották meg márc. 24-én Csíkszeredában. A verseny elnevezése a XVIII. század nagy polihisztorát, Kitaibel Pált idézi, aki a Kárpát-medence természeti értékeit tárta fel. 1993 óta a Kárpát-medence tanulói is belekapcsolódnak a versenybe. Idén 3-3 IX. és X. osztályos marosvásárhelyi, kolozsvári és sepsiszentgyörgyi diák vesz részt az ápr. 28-án kezdődő, mosonmagyaróvári döntőn. /Dezső Irén tanfelügyelő, Csíkszereda: Nemzetközi biológia- és környezetvédelmi verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./"

"A szenátus oktatási bizottsága újabb nehezítő kitételeket iktatott be az egyetemi akkreditációs törvénybe. Ha a jogszabály a szenátusi bizottság által elfogadott változatában lépne hatályba, a tantárgyak harmadrészét a magyar állam támogatásával létrehozandó Erdélyi Magyar Tudományegyetemen is román nyelven kellene oktatni. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke úgy véli, a törvénymódosítási kísérlet kimondottan a magyar egyetem beindítása ellen irányul. Az alapítvány most készítette el a Csíkszeredába tervezett román nyelv és irodalom szak akkreditációs dossziéját. /Törvénymódosítás a Sapientia ellen? = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./"

"Márc. 28-án Csíkszereda megyeházán tartotta soros munkaülését a Központi Fejlesztési Régió vezetőtestülete. A fejlesztési régió Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Brassó és Szeben megyéket tömöríti, e megyék képviseletében a megyei önkormányzatok elnökei, valamint a prefektusok jelentek meg a tanácskozáson. Az ülésen beszámoló hangzott el a Központi Fejlesztési Ügynökség 2000 évi tevékenységéről és megvitatták az idei munkatervet. A résztvevők megvitatták egy Regionális Fejlesztési Tanács létrehozásának tervét. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei Önkormányzat elnöke elmondta, hogy fontos volt a megbeszélés, mert most következnek a pályázati kiírások. /Sarány István: Csíkszeredában ülésezett a központi régió vezetőtestülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./"

"Nem korlátozzák tízre a visszaigényelhető egyházi ingatlanok számát - tájékoztatott Tokay György RMDSZ-képviselő annak a bizottságnak a tagjaként, amely a napokban véleményezte a 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet törvénybe foglalását. A törvény érvénybelépéséig még körülbelül másfél hónap van hátra. Az első lépés az, hogy az egyházak listát írjanak azokról az ingatlanokról, amelyeket vissza szeretnének kapni. A legfontosabb, hogy már mindegyikről tárgyalni lehet. Ugyancsak egyházi ingatlanról döntött tegnap a képviselőház jogi bizottsága: a nagyszebeni evangélikus egyház egykori árvaházának természetben való visszaszolgáltatását határozták el. /(demeter): Mindent visszakaphatnak az egyházak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./"

"Székelyudvarhelyen a Világbank és a helyi önkormányzat közös finanszírozásával megindulhat a Benedek Elek Tanítóképző régi épületrészének, a műemléképületnek a felújítása. Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, valamint Kötő József egykori államtitkár közbenjárásával, több mint tízmilliárd lejes támogatással fog megkezdődni a munka. /Felújítják a tanítóképző főiskolát. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./"

"Az Önkéntes és Tartalékos Katonák Országos Szövetsége (ÖTKOSZ) márc. 24-én osztotta ki a Béri Balogh Ádám díjat. A millenniumi évben tizenhét személy kapta meg a kitüntetést. Az erdélyi díjazottak között volt: Búzás László, Borbély Ernő, Bíró Katalin, Gergely István plébános Csíkszeredából és Király Károly Sepsiszentgyörgyről. A díj azoknak jár, akik elkötelezettek a magyar nép ügye iránt, és volt olyan olyan esemény életükben, amikor a magyarság nyílt vállalása hátrányt jelentett számukra. /(Daczó Dénes): Béri Balogh Ádám díjas több csíkszeredai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"A kormánypárt és az RMDSZ vezetőinek márc. 28-i találkozóját követően Markó Béla többek között hangsúlyozta, hogy zökkenőkkel ugyan, de egyelőre működik az ellenzékben lévő RMDSZ és a PDSR közti megállapodás. A szövetségi elnök szerint az együttműködés hasznos és tartalmas, de az utóbbi időben a kormánypárton belül megjelent a nacionalista retorika, amely a folytatást kockáztatja. Úgyszintén utalt arra is, hogy egyik-másik helyen kimondottan rossz az együttműködés a kormánypárt helyi képviselőivel. Továbbá kifogásolta, hogy az RMDSZ tudomása nélkül jelennek meg törvénytervezetek, módosító javaslatok. /Megjelent a nacionalista retorika. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./"

"Kenderkóc Gyermekszínház - olvasható Csíkszentdomokos kultúrotthonának homlokzatán. A gyermekszínház egyik alapítója, Kurkó Szilvia tanítónő elmondta, hogy a marosvásárhelyi Outward Bound, a Vidéki Közösségek Fejlesztési Alapítványa pályázatot hirdetett meg, s erre neveztek be kolléganőivel. A vidéki közösségfejlesztést célzó program keretében gyermekszínház létesítését tűzték ki célul. Nagy az érdeklődés a tanulók körében. A szülők is lelkesen támogatják őket. Bejegyeztették alapítványukat a bíróságon. Az igazi sikert Tamási: Szegény ördög című művének bemutatása hozta meg. A darabbal felkeresték a szomszéd községeket. /Gyermekszínház Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./"

"Ferenczi István már nem érhette meg utolsó régészeti tanulmányának megjelenését /Adatok a nagyfejedelemség kori kelet-magyarországi védelmi rendszer ismeretéhez. Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2000/. A nyomdai előkészítést, javításokat is a két lelkes és a mestert tisztelő szerkesztő, M. Hubbes Éva és Ferenczi Géza végezte. Előrehaladott kora ellenére Ferenczi István alapos, korrekt, helytálló munkát végzett. Témája az a védelmi rendszer, mely a honfoglalás időpontjától a rendi Magyar Királyság kialakulása közötti, több mint egy évszázadot felölelő időszakban alakult ki. A bemutatást a Szamos-völgyi erősségek leírásával kezdte, és a közép-erdélyi Brassó-földvárral fejezte be. Több olyan földvárat, melyeknek a románok ősromán eredetet tulajdonítottak, Ferenczi magyar építésűnek nevez (pl. Borválaszút a Szilágyságban). A szerző több évtizedes régészeti tapasztalataira alapozva hozzáértően szólt hozzá a honfoglalás, a letelepedés, a kalandozások, államszervezés kérdéseihez. Egyik értékelője, dr. Tóth István így foglalta össze a szerző sorsát, munkásságát: "Ferenczi István székelynek született a Román Királyságban. Magyar katonaként esett angol hadifogságba, ahonnan a Román Népköztársaságba tért vissza. Átélte a Ceausescu-diktatúrát és Kolozsvár nevének Cluj-Napocára való változtatását. Megalapították, majd felszámolták mellette a Bolyai Tudományegyetemet, ahol tanított. Megszűnt mellette az évszázados múltú Erdélyi Múzeum-Egyesület, melynek újjászervezéséért az elmúlt években oly sokat tett. És miközben mellette (és fölötte) megváltoztak az államok, államformák és rezsimek, ő mindeközben egyetlen hazát szolgált: az évezredek óta népek menedékéül szolgáló, kultúrát teremtő, szigorú helytállásra nevelő Erdélyt." /Zsidó Ferenc: Régi magyar védelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Dr. Ferenczi István /Kolozsvár, 1921. ápr. 15. - Kolozsvár, 2000. máj. 8./"

"Márc. 29-én hivatalosan is megnyitották a Caritas január óta Csíkszeredában működő beteggondozóját. A németországi Caritas támogatásával létrehozott intézmény már 1994 óta működik az ország 42 helységében. A csíkszeredai egység jelenleg három alkalmazottal 17 beteget ápol otthonában, a családorvosok utasításai alapján. A Riehen Egyesület a zsögödi székhelyén bérmentesen fogadta be a beteggondozót. Az intézményt Tamás József püspök szentelte fel. /Felavatták a beteggondozót. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Otthoni beteggondozó központ létesült Csíkszeredában a németországi és gyulafehérvári Caritas Szervezet, a svájci Riehen-Szervezet, valamint a helyi Polgármesteri Hivatal támogatásával. A megnyitón dr. Márton András programvezető elmondta: az otthoni beteggondozás Romániában már 9 éve működik. A segítség lényege: oda mennek a gondozók, ahol szükség van rájuk, a betegeket a lakásukban keresik fel. /(Hátsekné Kovács Kinga): Segítség a betegeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./"

" Magyar gazdasági fórumot tartottak márc. 30-án Iasi-ban, hogy a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlődésébe ez a térség is bekapcsolódhasson. A Iasi megyei Kereskedelmi Kamara és a bukaresti Magyar Nagykövetség szervezte fórumon mintegy negyven helyi cég képviseltette magát. A fórummal egyidejűleg a helyi Kultúra Házában az elmúlt kétszáz év legjelentősebb magyar műszaki és tudományos eredményeket bemutató kiállítás is nyílt. /Magyar gazdasági fórum Iasi-ban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./"

"Csíkszeredának nincs jóváhagyott egész éves kulturális programja, és ezen a tényen a mostani soros tanácsülés sem változtatott. Benkő Sándor tanácsos a leadott program "hozzánemértésből" fakadó hiányosságaira hivatkozott, másrészt arra, hogy jelenleg nincs a költségvetésben erre a célra pénz. Szondy Zoltán, a kulturális bizottság elnöke több ízben figyelmeztetett arra, hogy nem lehet művelődési finanszírozás nélkül hagyni a várost. Jelenleg Csíkszeredában nem különítettek el pénzt a kultúra fejezetre. /Orbán Ferenc: Késélen a város művelődési programja. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./"

"Négy újabb vidéki ifjúsági szervezetet vett fel tagjai közé a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa márc. 30-án tartott közgyűlésén. Meghallgatták a csíkdánfalvi, szenttamási, rákosi és tusnádi ifjúsági kezdeményezések beszámolóit, majd egyöntetűen megszavazták tagfelvételi kérelmüket. A tagszervezetek elhatározták, hogy évi tevékenységi tervükről közös adatbázist hoznak létre. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének közelgő tisztújításán a CSTIT Ráduly Róbert képviselőt fogja támogatni az elnöki tisztségre. /CSTIT-közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./"

"Csíkszeredában, a Kriterion Házban mutatták be márc. 30-án Csíki László Visszaút című kötetét, amely az 1985-2000 között született publicisztikai írásait, esszéit tartalmazza. /Csíki László könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./"

"Márc. 30-án rendezték meg Székelyudvarhelyen a Családorvosi Továbbképző Konferenciát, 200-nál több résztvevő volt jelen Bihar, Szatmár, Maros, Kovászna és Hargita megyékből. Dr. Balla Árpád gyerekgyógyász főorvos az egyik szervező testület, a Pápai Páriz Alapítvány részéről üdvözölte az egybegyűlteket, majd vázolta az alapítvány célkitűzéseit. Ezek között szerepel a Pápai Páriz-díj létrehozása kiváló erdélyi magyar orvosok számára. /Bálint Rozália Orvoskonferencia Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./"

"Márc. 29-én a bákói református parókia épületében találkozott Sógor Csaba csíki szenátor egyes moldvai csángó szervezetek képviselőivel. A megbeszélésre a szenátor kezdeményezésére került sor. A Via Spei (Remény Útja) csángó fiatalok szervezetének vezetője, Farkas János a magyar nyelvoktatással kapcsolatosan ismertette a tapasztalatokat. A Bákó megyei tanfelügyelőség és más hivatalok ellenkezése megerősíti azt, hogy magánóvodák és magániskolák létrehozása volna a megoldás. Jelenleg néhány iskolában fakultatív jelleggel heti egy alkalommal folyik magyar nyelvoktatás, Pusztinán viszont Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke saját otthonában oktatja anyanyelvükre a gyermekeket. /Szüszer-Nagy Róbert: Sógor Csaba Csángóföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./"

"Márc. 30-án Kolozsváron bemutatkozott a csíkszeredai Pro Print Kiadó vezetője. Burus Endre, a kiadó igazgatója kifejtette: a romániai magyar könyvkiadás egyik leghatározottabb arcélű műhelyéről van szó. A kiadó 1992-ben nyomdaként indult. Többnyire sorozatokat jelentetnek meg. Kínálatuk igen gazdag, a néprajzi, társadalomtudományi munkák mellett foglalkoznak gyermekirodalommal, szakácskönyvekkel is. Együttműködnek a csíkszeredai, udvarhelyi képzőművészekkel, így a kiadó akár könyvgrafikai műhelyként is értékelhető. /Sándor Boglárka Ágnes: Kolozsváron a Pro Print. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Március végén Sógor Csaba csíki szenátor kereste fel a moldvai csángómagyar szervezetek vezetőit, akikkel a bákói református imaházban folytatott tárgyalásokat, majd a szervezetek irodáit látogatta meg. A csángók már többször aláírásokat gyűjtöttek. Hol a magyar nyelvű miséért, hol a magyar nyelv tanításáért. A fenyegetések sorozata, az elutasító válaszok sorozata követte egymást. A kilencvenhatos választások után az RMDSZ kormányzati szerepvállalása során a csángóság kérdésével külön szakember foglalkozott a tanügyminisztériumban. Eredménytelenül. A csángóagyarok iskoláiban a mai napig még opcionális tantárgyként sem lehet tanítani a magyar nyelvet. A Bákó megyei tanfelügyelőség egyelőre hallani sem akar a magyar nyelv oktatásáról. Amióta lehetőség van arra, hogy a férfiak munkát vállaljanak Magyarországon azóta a szülők még inkább kiállnak a magyar nyelv tanítása mellett. Egyházi emberek pedig azt szorgalmazzák, hogy ne Magyarországra, hanem inkább Olaszországba menjenek a csángók dolgozni. Bilibók Jenő Pusztinán, a szülei házában tanít magyar nyelvet. Csíkszeredában végezte a középiskoláit, majd Debrecenben történelem szakon tanult. Az egyetem befejezése után hazatért és otthon próbál meg tenni a magyar oktatásért. Bilibók Jenőt a Csángómagyarok Szövetsége alelnökévé választották az elmúlt napokban. Azonban az ilyen otthoni tanítás nem megoldás. Már nem csak a pusztinai gyerekek, de a szomszédos falvakból is járnak ide. A csángó szervezetek közül a Via Spei és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákó városában működtet irodát. A Via Spei - Reménység Útja szervezetnek lelkes csapata van. Farkas János elnök a szervezet irodáját is bemutatta. Kétszobás városi tömbház lakást bérelnek, havi ötven dollárért. A lakásban modern számítógépes technika van. Farkas János arról tájékoztatott, hogy az elmúlt év egyik legsikeresebb programja az "Ismerjük meg falvainkat" elnevezésű volt, amelyben a csángófalvak fiataljai találkoztak egymással. - Farkas szerint semmiképpen nem jelenthet megoldást a csángók kitelepítése, mert csak a fiatalok mennének el és ők sem biztos, hogy jól éreznék magukat más vidéken. Szóba került a gyimesfelsőloki iskola is. A szervezet vezetői szerint, akik oda elkerültek nem biztos, hogy hazajönnek. A megoldás az oktatás megvalósítására és a közösségi házak építése lenne, ahol lehetne megfelelő helyiségeket kialakítani. - Az RMDSZ-szel való együttműködés sem mondható kifogástalannak. A csángószervezetek támogatói között van a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. A támogatásaikból működnek a szervezetek. A beszélgetésekből kiderül az is, hogy a csángóknak szánt mintegy százezer forintból közel nyolcvan százaléka máshol marad és csupán húsz százaléka jut a moldvai szervezeteknek. - A két szervezet az elképzelés szerint a közeljövőben közös irodát alakít ki. - Az újságíró beszámolt Kostelek falu helyzetéről. A faluba nem jár az autóbusz. Legközelebb Csügésre kell két órát gyalognia annak, aki el akarja érni az autóbuszt. A falut közigazgatásilag elcsatolták 1952-ben Csíkszépvíztől. Ágashoz csatolták, ahonnan harminc kilométere van a falu. A színtiszta magyar faluban csak román iskola van. Salamon Antal katolikus plébános vállalta gyermekek magyar nyelvű tanítását, harminc gyermek jár hozzá betűvetést és olvasást tanulni. A többi Bákó megyei településhez képest sikerként könyvelhető el, hogy itt a többszöri kérésre 1999-től opcionális tantárgyként lehet tanítani a magyar nyelvet, igaz - csak összevont csoportokban. A magyar tankönyvekkel itt is gondok vannak. Az ötvenhat tanulóból mintegy harmincan tanulnak magyar nyelven. /Daczó Dénes: Csángó-magyaroknál Sógor Csaba szenátorral. 1. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., II. rész: ápr. 4./ A Csík vármegyéhez, majd a Maros Autónom Tartományhoz tartozó Kóstelek falut 1968-ban csatolták Bákó megyéhez. A színmagyar faluban a magyar oktatást beszüntették. /Kósteleken még tanítják a magyart, de... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./"

"A budapesti magyar-román külügyi tárgyaláson elsősorban a kétoldalú kapcsolatokat tekintik át, a regionális biztonsági politika és együttműködés kérdéseit és a két ország európai és euroatlanti integrációját meghatározó módon érintő elemeket, jelezte Mircea Geoana külügyminiszter a vele készült interjúban. A román-magyar kapcsolatok a két kormány teljes nyitottságát tükrözik a párbeszédre. Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a CEFTA-tagországok közül, a kétoldalú kereskedelem volumene tavaly csaknem egymilliárd dollárra emelkedett. Arra a kérdésre, hogy Románia beleegyezik-e a csíkszeredai és a konstancai magyar főkonzulátusok megnyitásába, Geoana kitérően válaszolt: a román küldöttség kész a magyar féllel ezt is megvitatni. A tárgyalások eredményeinek értékelését korainak tartja. A romániai magyarság közösségi és egyházi vagyonának a visszaszolgáltatásával kapcsolatban a román külügyminiszter a kérdés összetettségére hivatkozott, hozzátéve: ezt az ingatlanok visszajuttatásának átfogó folyamata keretében lehet rendezni. A romániai állami magyar egyetem létrehozásáról kérdezte Geoanát Tibori Szabó Zoltán. Geoana szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a multikulturális fejlesztést tervezik, ezt az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is támogatásáról biztosította. Az új magánegyetem működési engedélyét az Országos Akkreditációs Tanács bocsátja ki. - Az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja viszonya építő jellegűnek minősíthető. - Mircea Geoana /sz.1958/ 1990 óta diplomata, az európai ügyek igazgatója a külügyminisztériumban. 1992-ben elvégezte a párizsi közigazgatási akadémiát, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. 1999-ben elvégezte a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Harvard egyetemi vezetői továbbképző programját. 2000. decemberétől Románia külügyminisztere, ebbeli minőségében ez év januárjától az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke. /Tibori Szabó Zoltán: Mindkét fél gyakorlatias és átlátható megoldásokra törekszik. Interjú Mircea Geoana külügyminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"Rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze Borboly Csaba a Csíki Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) elnöke ápr. 2-án, amelyen bejelentette: a Csíki Területi RMDSZ-elnöktől értesítést kapott, hogy egy órán belül el kell hagyniuk a Területi RMDSZ épületét. Az előzmények: a CSTIT 1999-ben alakult meg, hogy a Csík körzeti ifjúsági szervezeteknek támogatást nyújtson. A szervezethez mostanig több vidéki ifjúsági egyesület is csatlakozott. A CSTIT kezdeményezésre hirdették meg a tavalyi helyhatósági választások során, az "Itthon fiatalon" mozgalmát. E szlogennel több fiatal is részt vett az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. A megmérettetés során a Megyei Önkormányzati testületben, a csíkszeredai tanácsban valamint több vidéki önkormányzatban is képviselőjük van. A Területi Küldöttek tanácsában, valamint az RMDSZ csíkszeredai Képviselők Tanácsában is jelen vannak. A CSTIT megalakulásától a Területi RMDSZ székházban kapott irodát, amelyet azóta használnak. Az elmúlt hét végén a szervezet ülést tartott, amelyen eldöntötték: a közelgő területi RMDSZ-tisztújítás során (április 6-án) Ráduly Róbert Kálmán jelöltet támogatják a területi elnökségre. Borboly Csaba véleménye szerint Biró Albin területi RMDSZ elnök kilakoltatási felszólítása az ifjak Rádulyt támogató döntésével hozható összefüggésbe. Ők az elnök döntését végrehajtják annak ellenére, hogy ezt írásban nem volt hajlandó letenni. * Biró Albin RMDSZ-elnök viszont azt mondta, hogy az ügy túlpolitizált. Nem történt egyéb, "minthogy felszólítottam a vendégeimet, hogy hagyják el az épületet." - indokolta a kilakoltatást. Ráduly Róbert Kálmán képviselő szerint a hatalommal való visszaélésnek tekinthető az, ahogyan a szervezettel eljártak. /(Daczó Dénes): Váratlan kilakoltatás - RMDSZ tisztújítás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"