"1989 novemberében erdélyi református, katolikus lelkipásztorok közös állásfoglalást írtak alá, kiállva Tőkés László mellett: "szolidaritásunkat fejezzük ki az üldözött lelkipásztor mellett." Az aláírók vállalják a felelősséget, amint olvasható az Erdélyben először publikált állásfoglalásban. Nagy bátorság kellett ehhez a Ceausescu-rendszerben. Az aláírók: id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Székelyudvarhely, Farkas György nyug. ref. esperes, Sepsiszentgyörgy, Szabó Károly nyug. ref. esperes, Brassó, ifj. Hegyi István, ref. lelkipásztor, Csíkszereda, Sipos Géza presbiter, Székelyudvarhely, dr. Bokor Károly presbiter, Székelyudvarhely, id. Sepsy Sándor presbiter, Székelyudvarhely, dr. Dobri János nyug. ref. lelkipásztor, Kolozsvár, Asztalos Kálmán presbiter, Nagyenyed, Horváth Zoltán presbiter, Nagyenyed, Sipos János ny. ref. lelkipásztor, Kraszna, Köble József ny. tanár, Nagyenyed, Tomai László nyug. ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Pásztory G. István ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Bak Sándor nyug. ref. esperes, Kecsetkisfalud, Nagy Gábor ref. lelkipásztor, Nagygalambfalva, Bak Áron ref. lelkipásztor, Szentkeresztbánya, Sógor Csaba ref. lelkipásztor, Csíksomlyó, Hegyi Sándor ref. lelkipásztor, Székelyudvarhely, Gergely István kat. plébános, Csíksomlyó, Boros Károly kat. plébános, Csíktapolca, Bakcsi Gábor ref. lelkipásztor, Csíkszentmárton, Gidó Bálint presbiter, Székelyudvarhely. /Szabadság (Székelyudvarhely), jan. 14. - 4. sz. - az RMDSZ székelyuvarhelyi szervezetének lapja. Főszerkesztő: Katona Ádám./"

Csíkszeredában jan. 18-án megalakult a Romániai Magyar Kisgazdapárt. A kezdeményező és ideiglenes vezetőbizottság: Éltes Zoltán /Csíkszereda/ elnök, Csáky József /Csíkdánfalva/ alelnök, Tompos Zsolt /Csíkszereda/ titkár. /Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 1. szám, április/

"Bodor Pál készített interjút Iliescu elnökkel, aki elmondta: "december 22-én és 23-án voltak föllobbanások bizonyos övezetekben, így a Székelyföldön is, például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Úgy tetszik azonban, hogy a nyugalom helyreállt." "... az a tény, hogy román káderek jelentek meg a magyarok lakta vidékeken, a milícián már nem akadt egy fia magyar sem, s a magyaroknak csak a román milicistákkal volt dolguk - kiváltója is volt a mostani fellobbanásoknak. Udvarhelyen egy román szekuritátést, Székelykeresztúron egy román milicistát öltek meg - ámbár Udvarhelyen egy magyar milicista is halálát lelte a forró napokban." Bodor Pál megjegyezte, hogy Hargita megyében a lakosság 80 százaléka magyar, a megye első harminchét tisztségviselőjének 80 százaléka román volt, mégpedig "többségükben más vidékről hozott románok, akik sem a nyelvet, sem a szokásokat, az észjárást és a hagyományokat sem ismerték." Iliescu kifejtette: "Nagyon örvendtünk a magyar kormány, a magyar közvélemény, a magyar sajtó rokonszenvező magatartásának. Kiegyensúlyozott, bölcs tartása volt a magyarságnak." /Magyar Nemzet, jan. 15., átvette: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ "

Jan. 20-21-én Nagyváradon ifjúsági találkozóra került sor, harmincegy küldöttség érkezett, jelezve, hogy Máramarostól Kézdivásárhelyig, Nagyszebentől Petrozsényig, Balánbányáig mindenütt létezik MADISZ vagy hozzá hasonló szervezet. Szükség van egy radikális program összeállítására, hangzott el. A MADISZ együttműködik az RMDSZ-szel, de csak addig, amíg érdekeik megegyeznek. Országos küldöttgyűlés megszervezéséről döntöttek. Jelenleg 12 új magyar lap működik Erdélyben állami szubvenció nélkül, legtöbbjüket a fiatalok ügyszeretete tartja fenn. A lapok a következők: Arad és Vidéke, Enyedi Újság, Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Hídfő /Székelyudvarhely/, Jelenlét /Kolozsvár/, Máramarosszigeti Napló, Szabadság /Székelyudvarhely/, Szamosmente /Dés/, Székely Újság /Kézdivásárhely/, Tanú /Temesvár/, Visszhang /Nagybánya/, Válaszúton /Csíkszereda/. /Székely Újság (Kézdivásárhely), jan.27./ Megjegyzés: Az Arad és Vidéke és a Tanú lapot nem láttam, a helybeliek sem hallottak róla. Megjelentek más lapok is, így a Vétó (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet lapja, Temesvár, Temesvári Új Szó melléklete), továbbá egyházi lapok, például januárban indult a Szeretet (Nagyvárad), a romániai magyar baptisták folyóirata. A Válaszúton (Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, Csíkszereda) hetilap.

Jan. 27-én megjelent az Új Sport /Csíkszereda/ napilap első száma, régen igény volt már egy magyar nyelvű sportlapra.

Jan. 25-én Csíkszeredában hivatalosan is bejegyeztette magát az elmúlt években nem hivatalosan működő Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport /KAM/. A tudományos műhely kiadványa lesz az Átmenetek, alcíme: A mindennapi élet antropológiája. A KAM képviselői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József/Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

"Dokumentumot közölt a Romániai Magyar Szó, Király Károly Erdélyi Kálmán álnéven adott helyzetképet az elnyomott erdélyi magyarság helyzetéről 1981 márciusában. Példákkal mutatta be a nehéz helyzetet. A katonaköteles fiatalok lépten-nyomon a nemzeti diszkrimináció számtalan formájába ütköznek: nem használhatják egymás közt sem anyanyelvüket, nem írhatnak levelet magyarul, a magyar fiatalokat román vidékre viszik a katonaság idejére. A magyar végzős orvosokat, tanárokat Moldvába, Olténiába, román vidékre helyezik. A román tannyelvű osztályokba kényszerített magyar tanulók egymás között sem beszélhetnek magyarul. Nagyváradon az új igazgató megfenyítette a személyzetist: az üzemben nem lehet több magyar mint román. Sürgősen hozatni kell román munkásokat. Nagyváradra az utóbbi évtizedekben 25 ezer románt telepítettek be. Ugyanez történt Marosvásárhelyen Magyar városokban /Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda/ egész utcákat, főtereket, magyarlakta negyedeket bontottak le. Helyükbe tömbházakat húztak fel és románokat költöztettek be. Az 1977-es népszámlálásnál minden kérdésnek volt kódszáma, kivéve a nemzeti hovatartozás rubrikáját. Vegyes házasságok esetében nem írták magyarnak a családtagokat. Romániában a 2 milliós cigányságból 260 ezret ismertek el, a többit beírták románnak. A több mint 2 milliós magyarság a népszámlálás szerint 1,7 millió fő, hasonló a helyzet a többi nemzetiségnél is. A népszámlálás kérdőívet Bukarestbe szállították, az adatokat onnan közölték a helyi szervekkel. Nagysármáson például 1200 magyart tartanak nyilván. A református egyház nyilvántartásában 2300 magyar szerepel. Önkényesen tehát ennél a településnél 1100 magyart megfosztottak nemzetiségétől. Emiatt nincs magyar iskola Nagysármáson, de a környéken sem. 1980-ban a magyar tanulók 50 százaléka kénytelen román nyelven folytatni tanulmányait. A líceumi tanulóknak csak 30 %-a tanulhat anyanyelvén, noha például Marosvásárhely lakóinak 70 %-a magyar. A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban az 1980/81-es tanévben 70 magyar IX. osztályba felvételizett tanulót áttettek a román osztályokba, mondván, csak két magyar osztály indulhat, noha 4 osztályra való tanuló sikeresen felvételizett. 1945 óta 1,5 millió románt hoztak be Erdélybe. Van sok megalkuvó magyar vezető, például Hajdu Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője. A magyarság több "képviselője", mint Gere Mihai, Fazekas Ludovic, a Kovászna megyei első titkár, Nagy Ferdinand, Szász Iosif, a Hargita megyei első titkár, Cseresznyés Béla, Korondi Stefan, Coppándi Sándor, Fejes Juliu, Furó Gyula, Hegedüs Béla funkcionáriusok, akik közül egyesek magyarul sem beszélnek, de mind karrierista nemzetárulók. Velük szemben van a többség, akik vállalják magyarságukat. Sokan vállalnak meghurcoltatást, lelki tortúrát /Zsuffa Kálmán sepsiszentgyörgyi lakos, Jenei Tamás bákói református lelkész, Király Károly és mások/, egyesek életüket is áldozták /Szikszai Jenő tanár/. Céltudatos kiállással sikerült kiharcolni egy-egy osztályt, Takács Lajos és Nagy Géza professzorok, Kovács Zoltán festőművész, Gáll Ernő szerkesztő, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Benkő Samu, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Bálint Tibor írók a Központi Bizottsághoz címzett tiltakozó táviratokkal elérték, hogy a kolozsvári piarista, 400 éves múltra visszatekintő középiskolát ne számolják fel egészen. /Erdélyi Kálmán (Király Károly): Hangok és vészhangok Erdélyből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., 14./"

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Már vicclapot is kiadtak, elhagyta a nyomdát a Tromf első száma. /Tromf (Szatirikus hetilap, Csíkszereda), febr. ? 1. sz./ Főszerkesztő: D. Kiss János.

Márc. 9-én Csíkszeredában országos cserkésztalálkozót szerveztek. A résztvevők megválasztották a vezetőséget. Gyergyószárhegyen májusban tábort szerveznek. /A cserkész becsülete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Két csíki fiatalember, Ádám Gyula és Barabás Zsolt fotókiállítása nyílt meg Csíkszeredán, márc. 10-én Moldvai magyarok címmel. Két csángó külsőrekecsini lány, Szarka Mária és Ádám Ágnes énekelt a megnyitón, csángó szőttes volt a teremben. A két fiatal évekig járta a csángó falvakat, több családdal összebarátkoztak, közben fényképeztek. /Egyed Emese: Isten, Tarts meg minket. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./

Márc. 11-én tartották a csángók harmadik találkozójukat Sepsiszentgyörgyön. Eljöttek többen a csángó falvakból, a Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Brassóba elköltözött csángómagyarok és a segíteni akarók. László Imre Csíkszeredában élő ügyvéd azért jött, hogy jogi tudását felajánlja a csángóknak. Azt szeretnék elérni, hogy imádkozhassanak, tanulhassanak anyanyelvükön. Elhangzott Lakatos Demeter csángó költő neve is, Jelen volt Demse Márton, aki csángó tárgyú írásait visszakapta a szekuritatétól. A találkozón többen felszólaltak, köztük Kallós Zoltán, Zöld Péter, Erőss Péter /Sepsiszentgyörgy/, ifj. Erős Péter /Pusztina/, Bartos János /Klézse/, Pozsony Ferenc /Kézdivásárhely/, Duma János /Diószén/, Nistor Tinca /Pusztina/, Farkas János /Klézse/, Istók György /Klézse/. A találkozón a Klézséről származó, Kézdivásárhelyen élő Bordás Valerica énekelt. /Egyed Emese: Mert nektek van más mámátok. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./

Újabb hetilap indult márciusban, az RMDSZ Értesítő, az RMDSZ Csíkszeredai Intéző Bizottságának kiadványa.

Márc. 11-én megtartották Sepsiszentgyörgyön a moldvai csángók második találkozóját. Megjelent Kallós Zoltán is, aki személyes jelenlétével akarja nyomatékosítani a csángók ügyének fontosságát. Az országos szervezet központja Sepsiszentgyörgyön lesz, a bejegyzés még nem történt meg. Balázs István javasolta a moldvai és erdélyi magyar falvak közötti testvérkapcsolatok megteremtését, továbbá internátushálózat létrehozását az erdélyi magyar iskolákban a csángó gyermekek továbbtanulása érdekében. Többen sürgették a csángóknak szóló lap megindítását. /Simó Erzsébet: Szervezkednek a csángó-magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ A legnehezebb a magyar nyelvű misék elérése. Elhatározták: bizottságot alakítanak, hogy ebben az ügyben levelet írjanak a pápának, a levelet Tőkés László vihetné a pápának. A magyar iskolák kérdése sem egyszerű. Először néhány gyermeket el Erdélybe hozni, hogy itt tanuljanak. Csíkszeredába kellene hozni gyermekeket. Székelyudvarhelyre is jöhetnek, ajánlotta fel az ott lakó, a gyűlésen elhangzottakat jegyzetelő Fülöp Sámuel. Szükség van kétnyelvű csángó újságra is. /Szabó Barna: Csángókról szóról ? tettre. = Hídfő (Székelyudvarhely), ápr. 4./

Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Kijelölték a MISZSZ 15 tagú delegációját az RMDSZ nagyváradi kongresszusára. Márc. 30-a és ápr. 1-je között Csíkszeredában gyűltek össze a MISZSZ, a magyar diákszövetségek és a Vallásos Ifjak Szövetségének küldöttei, hogy az utóbbi két hét eseményei miatt megvitassák feladataikat. A MISZSZ elhatározta, hogy közös listán szerepelnek az RMDSZ-szel. /Birtók József: Egységért a másság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ A MISZSZ megválasztotta választmányát. A választmány 5 tagú elnökséget választott: Csutak István /Csíkszereda/, Szilágyi Zsolt /Nagyvárad/, Toró Tibor /Temesvár/, Zsigmond László /Sepsiszentgyörgy/, Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /Birtók József: MISZSZ- kongresszus, Csíkszereda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

A Csíkszeredában létrehozott Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke, Éltes Zoltán levélben fejtette ki a párt céljait. A célok között szerepel a mezőgazdaság, a gazdálkodás fellendítése, a földkérdés tisztázása, Gazdabank létrehozása és gazdatársulások alakítása. A párt a magántulajdon alapján áll. /Új pártok, csoportosulások. Romániai Magyar Kisgazdapárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

"Ápr. 15-én, húsvétvasárnapon Csíkszeredában a tizenegy órai szentmise alatt négy helikopter érkezett a város fölé és a tömeg fölött körözött. A hívek nagyobb része ugyanis a szabad ég alatt volt, mert nem fértek be a templomba. Nagy zajt csaptak a gépek. "Jól kiszámított, időzített provokációnak, megfélemlítésnek és a vallásos érzés durva megsértésének minősítjük, és a leghatározottabban tiltakozunk ellene. Megjegyezzük, hogy ugyanezt a megfélemlítő akciót Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is végrehajtották" - olvasható dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspöknek a kultuszminiszterhez írt tiltakozó levelében. /Hídfő (Székelyudvarhely), máj. 8. - 7. sz./"

A Romániai Magyar Kisgazdapárt lapot indított. Az első számból megtudható, hogy a párt Csíkszeredában, jan. 18-án alakult meg. Napról napra újabb területi szervezetek alakulnak Hargita, Kovászna, Maros és más megyékben is. A kisgazdák a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez csatlakoznak. A párt hozzá akar járulni az új földtörvény kidolgozásához. Az a cél, hogy a kisgazda tulajdonos legyen saját birtokán. A párt kiemelt jelentőséget tulajdonít a gazdasági szerkezetváltás folyamatának, amelynek alapja a legfontosabb termelőeszközök magán- és csoporttulajdonba vétele. A párt ápr. 28-29-én tartja kongresszusát Csíkszeredában. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt vezetősége. = Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 1. szám, április ? ideiglenes főszerkesztő: K. Bíró János./

Mit akar a Kisgazdapárt? címmel felsorolták célkitűzéseiket. Ezek között szerepel: független, demokratikus jogállamot, teljes gazdasági önkormányzatot, termőföldek visszaadását, együttműködni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, Gazdabankot, a hagyományos rendtartó falu értékeinek érvényre juttatását, vallási, erkölcsi megújulást. /Mit akar a Kisgazdapárt? = Kisgazdák Lapja (Csíkszereda), 1. szám, április/

Csíkszeredában is kiad a helyi plébánia lapot. /Kisharang, a csíkszeredai Római Katolikus Egyházközség heti értesítője, Csíkszereda, ápr./

Eddig 70 pártot jegyeztek be, névjegyzékük olvasható a Romániai Magyar Szóban. Három kis magyar párt szerepel jegyzékben: Független Magyar Párt, elnöke: Lőrincz Pál, székhelye: Marosvásárhely, Romániai Magyar Kisgazdapárt /Éltes Zoltán, Csíkszereda/, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /Podharadszky László, Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Máj. 25-26-án Csíkszeredán tartották a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének alakuló ülését, Csíkszeredát jelölték ki az egyesület székhelyének. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ A tanácskozáson tizenhat romániai magyar lap, a rádió- és televízióműsor képviselői jelentek meg. /Szilágysági Szó (Zilah), jún. 1. - 22. sz./

Csíkszerdában a volt római katolikus főgimnázium felvette a Márton Áron nevet. A névadó ünnepségen több művész lépett fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Ápr. 27-28-án tartotta első kongresszusát Csíkszeredán a városban létrejött és ott is működő Romániai Magyar Kisgazdapárt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a gazdasági élet fellendítésének egyetlen útja a privatizáció, a magánvállalkozások fellendítése, a piacgazdálkodás bevezetése. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Buzás László /Csíkszereda/, alelnökök: Orbán Dezső /Kézdivásárhely/, Pál Béla /Marosvásárhely/, Tompos Zsolt /Csíkszentgyörgy/, titkár: Éltes Zoltán. /Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 4. szám, május/

Borbély Ernő /sz. Csíkszereda, 1951/ tanár volt szülővárosában, 1982-ben államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, 7 évre ítélték, 1987-ben szabadult. Megpróbált két társával az emberi jogokért, elsősorban a magyarság jogaiért kiálló szervezetet létrehozni, azért börtönözték be. Szabadulása után állandóan zaklatták, majd kijelentették, kívánatosnak tartják távozását. Áttelepült Budapestre. Az 1989-es változás után azonban hazatért, tudatosan bekapcsolódott a politikai életbe, az RMDSZ parlamenti képviselőjévé választották. /Pillanat (Marosvásárhely), máj. - 8. sz./

Búzás Lászlót Borbély Ernővel együtt bebörtönözték. Szabadulásuk után mindketten a zaklatások után Magyarországra távoztak, de 1989 után mindketten hazatértek. Búzás László a Romániai Magyar Kisgazdapárt kongresszusán az RMDSZ megfigyelőjeként vett részt, majd megválasztották a párt elnökének. Úgy látja, hogy a Kisgazdapártban sok hasznos dolgot lehet kivitelezni. A kongresszuson olyan lelkes közönséggel találkozott, amely befolyásolta abban, hogy elvállalta az elnöki tisztséget. Elsősorban a gazdakörök létrehozásával lehetne a diktatúra alatt tönkretett faluközösségeket régi jogaikba visszahelyezni. A megerősödő gazdakörök érdekképviseletet tudnak majd nyújtani. Létre kell hozni a falu kisipari egységeit is. A nagyhagyományú a Hangya szövetkezetet is újból létre kell hozni. A gazdabank segítené a magánvállalkozókat. A megújuló falu érvényesülési teret biztosítana a fiataloknak. Törvényes, demokratikus jogrend szükséges, hogy mindenki otthon érezhesse magát. /A kötöttségektől mentes gondolkodástól a konkrét cselekvés felé. Beszélgetés Búzás Lászlóval, a Kisgazdapárt elnökével. = Kisgazdák Lapja (a Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), máj./

A cserkészek is jelentkeztek lappal: Tábortűz (A Romániai Magyar Cserkészszövetség lapja, Csíkszereda), máj. 1. sz./ A Tábortűznek nem jelent meg több száma.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Nagy Benedek /sz. Kolozsvár, 1937. máj. 29./ képviselő Csíkszeredán él, történelemtanár. Átfogó kisebbségi sérelmi listát kell előterjeszteni, továbbá nemzetiségi törvénytervezetet, amelynek az egyéni és kollektív jogokat kell tartalmaznia, megfelelő garanciákkal. Az önálló anyanyelvi iskolarendszer kialakítása nem tűr halasztást. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Hajdu Gábor /sz. Csíkszentmárton, 1938. okt. 15./ szenátor ügyvéd Csíkszeredán. A parlamentben szükség van a nemzetiségi jogok meghatározására, a földtörvényre és a sajtótörvényre, az uszítás megakadályozására. Hargita megyében a helyi képviseletet a választási eredmények figyelembevételével kell átszervezni. Nemzetiségi törvényt kell alkotni és azt betartani. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./