Az 1989-es fordulat után először Székelyudvarhelyen alakult cserkészcsapat, ezzel párhuzamosan Kolozsváron a Cimbora Szabadidő Egyesület, amely gyakorlatilag a tíz cserkésztörvény alapján szerveződött. Csíkszeredán pedig létrejött egy cserkészvezető és képviseleti szerv. A közös normák kidolgozását tűzte ki célul az 1990. máj. 5-én megtartott Szárhegyi Találkozó, ekkor hivatalosan is megalakult a Romániai Magyar Cserkészszövetség. Ezután megindult a támadássorozat a Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen. 1990 őszén a Gyulafehérváron tartott Nemzeti Megmentési Front-tanácskozáson egy képviselő vehemensen támadta a Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Egyesületét és a Romániai Magyar Cserkészszövetséget, ezzel párhuzamosan, mint egy jól szervezett akcióban, a szélsőséges lapok /Si Totusi Iubiera, Romania Mare/ intéztek kirohanást ellenük. Végül a Legfelsőbb Bíróság 1990 karácsonyán /!/ beidézte a cserkészszövetség vezetőit annak a vádnak a tisztázására, hogy nem politikai párt szerveződik-e újjá. Ezután a törvényességi óvás módosult: a vád nem politikai jellegű, hanem az, hogy a vezetőség a bejegyzéskor figyelmen kívül hagyta az engedélykérés részleteit /nem két szakminisztériumhoz fordult/. A Magyar Cserkészszövetség igyekezett kapcsolatba lépni a román cserkészek szervezetével, de azok teljesen elzárkóztak. A minisztériumok pedig hónapok óta nem válaszolnak a beadott kérvényekre. /Kisgyörgy Réka: Cserkészmúlt, cserkészjövő Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

A Szilágysági Szó /Zilah/, a szilágysági szórványmagyarság fóruma 76 szám megjelenése után, jún. 28-án megszűnt. Ezután júl. 5-én Szilágyság névvel indult újra. Ezt a hetilapot a Szilágy megyei RMDSZ adja ki. A névváltoztatásról Kui Sándor elmondta, hogy 1883-ban jelent meg a Szilágy, amely nevét 1910-ben Szilágyságra változtatta. Ezt a hagyományt elevenítették fel. A mostani Szilágyság első számában Kovács Sándor a lapelőd tükrében vette számba az elmúlt másfél évet. /(Sarány István): Lapozgató. Szilágyság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Megjelent a Helyzet, az Interdialóg Társaság folyóirata, amely szabadelvű lapnak hirdette magát. /Helyzet (Csíkszereda), aug. - 1. sz./ A folyóiratnak ezenkívül csak a 2. száma látott napvilágot, szeptember-december jelzéssel.

Megalakult Csíkszeredában a székelyföldi RMDSZ-szervezetek koalíciója. A tanácskozáson jelen voltak Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyék területi RMDSZ-szervezetek képviselői, a területek szenátorai és képviselői. Heves vita volt, hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia egységes nemzeti államként való meghatározása. Madaras Lázár képviselő kifejtette, hogy mások a tömbben élő magyarok és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi RMDSZ-szervezet más nézeteket képvisel, mint az RMDSZ országos vezetése. A székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek koalíciója havonta egyszer fog ülésezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Újabb kiadvánnyal gyarapodott szeptemberben a romániai magyar sajtópiac: a Mini /Független romániai magyar hetilap, Csíkszereda/ első számával.

Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban rendezték meg a MAKOSZ /Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége/ második kongresszusát, szept. 27-29-e között. Harminckét magyar középiskola, illetve középiskolai magyar tagozat 80 képviselője jelent meg. A MAKOSZ-t még nem jegyezték be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Több mint egy hónapos kényszerszünet után ismét megjelent a csíkszeredai Új Sport napilap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

"Tokay György felszólalt a parlament két házának okt. 21-i együttes ülésén, rámutatva az elüldözött románokról szóló jelentés egyoldalúságára, elfogultságára, magyarellenességére. Ilyen megállapítások szerepelnek benne: "a románellenes magatartás nemzedékről nemzedékre szállt". A jelentésben egy szó sem esik a kommunizmus 45 esztendejéről, illetve az azóta eltelt évek társadalmi elemzéséről. A jelentés állami szervek elleni támadásról szól. A szekuritátéról van szó! Többször kérni kellett, hogy elmondhassa hozzászólását a durva bekiabálások miatt. Nem szól a jelentés arról, hogy a kommunista diktatúra miatt 400 ezer román emigrált, csak a két megyéből elmenekült emberekről, belügyesekről, akik kiszolgálták a régi rendszert. Ugyancsak nem tér ki a jelentés arra, hogy a magyar kisebbség elvesztette iskoláit. / A beszéd szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./ Tőkés László a csíkszeredai RMDSZ-fórumon Tokay György ezen parlamenti beszédét Kossuth Lajos-i teljesítménynek nevezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./"

Bálint Lajos érseket szívrohama után egy hete Csíkszeredában, a megyei kórházban ápolják, ott kereste fel Birtók József. Támadások érik a romániai magyarságot, a katolikus egyházat, mondta az érsek. Újból felszínre került a moldvai csángók kérdése. A gyulafehérvári érsekség létrehozása is zavarja a hatalmat. 1930-ban rendelték az egész romániai katolicizmust Bukarest alá, amelynek 44 éves múltja és 25 plébániája volt. Az 1332-1335-ös pápai tizedjegyzék szerint akkor a legsűrűbben lakott vidék a Gyulafehérvár környéki Maros völgye volt. Azért is lett Gyulafehérvár a püspökség központja. - Századokra visszamenően egységes a lelkipásztori gyakorlat. 1950 óta a négy egyházmegye papságát Gyulafehérváron képezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./

Csíkszeredában Csapd le Csacsi! címmel, Tromf 8-10 éveseknek alcímmel indult gyermeklap novemberben. Tromf címmel az előző év elején indult vicclap a városban.

Az Új Sport napilap Új Sport Magazin /Csíkszereda/ címmel heti mellékletet ad ki.

November végén Nagybányán a helyi MADISZ országos táncház-találkozót szervezett. Fellépett többek között a csíkszeredai Hargita Népi Együttes, a csíkszentdomokosi tánccsoport, a magyarszovátiak együttese és a kolozsvári Brassai Líceum diákjainak Bogáncs együttese. Leopold László elmondta, hogy 1981-ben indította el Nagybányán a táncházat, Kallós Zoltán és a Könczei házaspár segítségével. Kallós Zoltán is megjelent a rendezvényen, és népdalokra tanította a közönséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Címfogyatkozás a Kriterionnál címmel olvasható Gittai István interjúja Dávid Gyulával, a budapesti Élet és Irodalom hetilapban. Dávid Gyula a nyomda problémájához tért vissza. Ígértek egy korszerű nyomdát, de azt nem kapták meg, egy szerényebb nyomda számára épül munkacsarnok Csíkszeredában. Minimálisan két év kell ahhoz, hogy a Kriterion Kiadónak működőképes nyomdája legyen. A katolikus egyház adományából származó nyomda már működik Kolozsváron, a református egyháznak is van egy szerény könyvnyomdája. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Dec. 13-án kibővített választmányi ülést tartott a Csíki RMDSZ. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva, hogy az alkotmányreferendum bebizonyította a vidék magyarságának alapvető egységét. Az RMDSZ tagságának véleményét kikérik, ennek alapján döntenek, kiket jelölnek a helyhatósági választásokon. - Az EMKE kezdeményezésére Csíkszeredában Csíki Művészetpártoló és Hagyományápoló Társaság alakítanak. Csutak István képviselő hónapok óta nem találkozott sem a választmánnyal, sem választóival, a parlamenti ülésekről is sokat hiányzott. /Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

Az előző napokban az RMDSZ szenátusi frakciója felmentette frakció elnöki tisztségéből Szőcs Gézát és a helyébe Markó Bélát választotta meg, helyettesének pedig Szabó Károlyt. Ez nincs összefüggésben a Kapcza Imre Szőcs Gézát támadó cikkével /Szabadság, dec. 5./, a parlamenti frakció vezetőségének cseréjét már korábbi elnökségi ülésen elhatározták, nyilatkozta Hajdú Gábor szenátor. /Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

"Választási kiadvány a ...Lépés, a Csík-Platform választási kampánykiadványa négy "lépésben": Első Lépés, Második Lépés, Harmadik Lépés, Negyedik Lépés /Csíkszereda/. Az Első Lépés decemberben jött ki a nyomdából. "

"A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/."

A madéfalvi veszedelem évfordulójára emlékeztek jan. 7-én a székelyföldi településen. Madéfalván az emlékmű előtt lezajlott tízezres nagygyűlésen beszédet mondott Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Sylvester Lajos a székelység nevében, majd a csángók képviselője. Az emlékművet megkoszorúzták az RMDSZ nevében, továbbá a Hargita megyei prefektúra, a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, valamint magyar nagykövetség képviselői is. Az ökumenikus istentiszteletet dr. Jakubinyi György segédpüspök celebrálta, ahol felolvasták Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Tőkés László püspök üzenetét. /Népszabadság, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Az Új Sport /Csíkszereda/ Sport Magazin címmel heti melléklet kiadását kezdte el január hónapban.

Emlékező címmel kéthetente megjelenő lap indult Csíkszeredában. Alcíme: Emlékeztető a magyar történelem és művelődéstörténet eseményeire. /Emlékező (Csíkszereda), jan. - 1. sz./A kiadvány hat számot ért meg, az utolsó májusban látott napvilágot.

Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő, az RMDSZ elnökségének a szórványmagyarsággal foglalkozó tagja kifejtette, hogy a székelyföldi magyarság feladata a jogokért folytatott küzdelem. Beder beszámolt arról, hogy a Csángó Szövetségben jelenleg két embert fizetnek azért, hogy főállásban végezzék azt, amit eddig szabad idejükben csináltak. Sikerült létrehozni a csángó gyermekeknek egy Csíkszeredában. Rengetegbe kerül, a katolikus egyház tartja fent. Felfigyeltek arra, hogy sok gyerek elvész a vidéki iskolákban, mert sok tárgyat érettségizettek tanítanak. Ezért Székelykeresztúron létrehoztak olyan ötödik osztályt, ahová a legtehetségesebb gyermekeket gyűjtötték össze a környékről. Többet kellene tenni a dél-erdélyi szórványért. /Balázs János: Amit megéneklünk: érdekes és fájó. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 14./

Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./

"A szenátusban Vasile Vacaru szenátor újból kirohant Tőkés László püspök ellen, megkérdezve, milyen minőségben ad interjúkat külföldi lapoknak, milyen alapon avatkozik Románia politikai életébe, meddig lehet még tűrni "az ő Messiás-Sátán ügyleteit, buzdításait törvényeink lábbal tiprására." Meddig tűrik a román nép elleni durva támadásokat? - tette fel a kérdést. Romulus Vulpescu szenátor megjegyezte: még tavaly figyelmeztetett, hogy Tőkés László polgárháborút szít az országban, de nem hallgattak rá. Gheorghe Dumitrascu szintén felszólalt, az ország függetlensége jegyében tiltakozott az ellen, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Csíkszeredán távoktatást kezdett. /Béres Katalin: A szenátusban "napirendi pont". Tőkés László, Gödöllő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ "

Febr. 21-22-én a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson tartotta idei első vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A vándorgyűlés meghirdetett témája: Proxemika a népi kultúrában. A proxemika a néprajzi kutatásban a térérzékelést, a térhasználatot, a tér tagolási módját jelenti. Több előadás hangzott el, köztük Vasas Samu egy kalotaszegi szokás, a tavaszi első juhfejés és tejelszállítás rituális rendjét elemezte, Oláh Sándor /Csíkszereda/ egy hargitaalji falu szimbolikus településszerkezetéről szólt, Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kert, gyepű, határ fogalomhármas nyelvtörténeti elemzését végezte el, a csíkszeredai Balázs János a lakodalom egy szokásmozzanatát vizsgálta, Keszeg Vilmos /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a mezőségi hiedelemvilág szerkezetét elemezte. Kolozsvári néprajz szakos egyetemi hallgatók mellett magyarországi néprajtosok is tartottak előadást a vándorgyűlésen. /Zakariás Erzsébet: A Kriza János Néprajzi Társaság idei első vándorgyűlése. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./

Erdélyben csak Csíkszeredán történt meg, hogy a helyhatósági választásokon az RMDSZ mellett egy másik magyar csoportosulás, a Csík-platform is indított jelölteket. Csíkszeredában a választáson részt vevő lakosok 25 százaléka /kb. 6000 ember/ szavazott a Csík-platformra. A Csík-platform polgármester-jelöltje, György Béla Zsolt szerint a magyarságnak ki kell termelni haladó ellenzékét is. A jövőben felügyelik a városi tanács munkáját. Székedi Ferenc. A csíki RMDSZ elnöke szerint a választás az RMDSZ döntő fölényét mutatta. A csíki RMDSZ területén az összesen 337 tanácsosi helyből az RMDSZ jelöltjei 246-ot szereztek meg, a független magyar tanácsosok hetet, a többit pedig a románok. Kisebbségi létben az egység a legfontosabb, hangsúlyozta Székedi Ferenc. /Botos László, Csíkszereda: A Csík-platform tovább él. = Új Magyarország, febr. 27./

Kereskedelmi Közlöny címmel jelent meg a Hargita megye Kereskedelmi és Ipari Kamarájának lapja, a román Curierul Comercial társlapja. /Kereskedelmi Közlöny (Csíkszereda), febr. /

Echo címen a Kájoni János Kereskedelmi Szakközépiskola /Csíkszereda/ tanulói diáklappal jelentkeztek. /Echo, febr. - 1. sz./

"Erdély és Csíksomlyó hűséges fiát, a néprajztudomány doktorát, DOMOKOS PÁL PÉTERT temetjük ma, március 4-én, a Farkasréti temetőben, Budapesten. /Édes hazámnak akartam szolgálni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Sírját moldvai csángók állták körül. Kívánsága szerint a temetési szertartást a Csíksomlyón székelő erdélyi ferences rendtartomány főnöke végezte. "Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Domokos Pál Péter támasz és héttér nélkül, csupán Krisztusba vetett rendíthetetlen bizalommal, egyedül nekivágott", hogy felkeresse és felfedezze a moldvai csángókat, méltatta az elhunyt jelentőségét. /Fodor György: Búcsú a csángómagyarok vándorapostolától. = Valóság (Bukarest), márc. 6./ Domokos Pál Péter néhány jelentős könyve: A moldvai magyarság /Csíkszereda, 1931/ - további kiadások: Kolozsvár, 1934, Kolozsvár, 1941 /ebben az évben újabb kiadás/, bővítve: Magvető, Budapest, 1987. Mert akkor az idő napkeletre fordul. 50 csángó népdal. /Kolozsvár, 1940/, /Rajeczky Benjaminnal közösen/: Csángó népzene 1-2. /1956, 1961/, "édes hazámnak akartam szolgálni" Kájoni János: Cantionale Catholikcum, Petrás Incze János: Tudósítások. Összeállította Domokos Pál Péter /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ Rendületlenül. Márton Áron Erdély püspöke /Budapest, 1989/ "