Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Csíkszereda (ROU)
9233 tétel
1993. május 18.
A román szenátorok egy csoportja Tőkés László püspökhöz írt levelével foglalkozott Németh János képviselő, és adatokat felsorakoztatva állt a püspök mellé. Marosvásárhely lakosainak 51 %-a magyar, de a város 370 utcájából mindössze 9 /2,4 %/ visel magyar nevet, Kolozsvár 750 utcájából 21 /2,8 %/, Nagyvárad 746 utcájából 8 /1,2 %/, Szatmárnémeti 350 utcájából 9 /2,6 %/. Marosvásárhely máig nem kapta vissza nagy hírű magyar líceumait, a városban ez év szeptemberében kétszer annyi román tannyelvű IX. osztály indul, mint magyar. - Maros megye állami vezetőinek csak 11 %-a magyar, Bihar megyében ugyanez a szám 12 %, Szatmár megyében 9,6 %, Szilágy megyében 6,2 %. A csíkszeredai prefektúra alkalmazottainak 34,1 %-a magyar, a sepsiszentgyörgyinek 39 %-a, holott a két megye magyar lakosságának számaránya 84,7 %, illetve 75,2 %. /Németh János: Levél román szenátorokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Kiegészítés Németh János írásához: Az 1992-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a magyar lakosság aránya Kolozsváron 22,7 % , Nagyváradon 33,2 %, Szatmárnémetiben 40,8 %, Maros megyében 41,3 %, Bihar megyében 28,5 %, Szatmár megyében 35 %, Szilágy megyében 23,7 %.
1993. május 19.
Máj. 15-én Csíkszeredában megalakult az RMDSZ Gazdasági Tanácsa, melynek feladata az RMDSZ gazdaságpolitikájának kidolgozása. /Birtók József: Megalakult az RMDSZ Gazdasági Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
1993. május 22-23.
A Kriterion Alapítvány nyomdája nyárra készül el Csíkszeredában - adott tájékoztatást Domokos Géza. A nyomda prospektusokat is készít, ezzel növeli az alapítványi pénzforrást. Tervezik nagyjaink elhanyagolt sírjainak gondozását, emléktáblák elhelyezését, írói hagyatékok felkutatását. /Éltes Enikő: Kriterion Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22-23./
1993. május 27.
Az Unitárius Egyház az 1993/94-es tanévtől Kolozsvárott /a Brassai Sámuel Líceumban/és Székelykeresztúron /az Orbán Balázs Gimnáziumban/ újraindítja középiskoláit: egy-egy kilencedik osztály kezdi meg működését. Mindkét iskolában kántorképzést is biztosítanak az önként jelentkezőknek. /Újrainduló unitárius iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./
1993. május 27.
Székelyudvarhelyen máj. 26-án megkezdődtek az egykori katolikus főgimnázium /jelenleg Tamási Áron Gimnázium/ 400. évfordulójának ünnepségei. Iskolatörténeti tudományos ülésszakot is tartanak. /Megkezdődtek a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium emlékünnepségei. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./
1993. május 27.
Székelyudvarhelyen máj. 29-én ünnepélyesen felavatták Tamási Áron mellszobrát, Szabó János székelyudvarhelyi szobrász alkotását. /Megkezdődtek a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium emlékünnepségei. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./
1993. május 28.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 25-én Kolozsváron tartott ülést. Takács Csaba beszámolt az RMDSZ-küldöttség máj. 16-23 között Fiensburgban tett látogatásáról és részvételéről a FUEV kongresszusán, ahol az RMDSZ-t felvették a teljes jogú tagok közé. /Az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./
1993. május 28.
Idén Gyergyóremete látta vendégül a tavaly Gyergyószentmiklóson újjáélesztett Domokos Pál Péter kórustalálkozót. Páll Ibolya gyergyószentmiklósi zenetanárnő szerint az idei színvonalasabb volt. Több mint 400 dalos gyűlt össze. /Bajna György: Vándorkórus-találkozó Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./
1993. május 29-30.
Máj. 28. és jún. 1-je között Erdély több városába látogat el az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ küldöttsége. A küldöttség vezetője Karl Kring, a FUEV alelnöke, tagjai között van dr. Felix Ermacora bécsi professzor, dr. Christop Pan dél-tiroli professzor és Komlóssy József, a FUEV elnökségi tagja. A küldöttség Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és más városokban találkozik önkormányzati képviselőkkel, oktatókkal, egyházi méltóságokkal, az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum képviselőivel. A FUEV Európának az egyetlen, egész térségére kiterjedő kisebbségi tömörülése. /FUEV-küldöttség Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./
1993. június 10.
A szélsőséges, magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt meg akarja szerezni a hatalmat Romániában. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia-Félix Bank, melynek egyik irányítója az Olaszországban élő Dragan legionárius vezető. Király Károly elmondta, hogy a Dacia-Félix Bank felvásárolja a székelyföldi földbirtokokat. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Funar pártja hatalomra tör. = Pesti Hírlap, jún. 10./
1993. június 11.
Megjelentek az 1992. jan. 7-i népszámlálás legfontosabb adatai a Statisztikai Hivatal kiadásában. Románia lakossága 1992-ben 22 760 449 fő, ebből román 20 352 980 fő /89,4 %/, magyar 1 620 199 /7,1 %/, cigány 409 723, német 119 436, ukrán 66 833, orosz 38 688? és így tovább. A magyarok lélekszáma az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva 93 729 fővel csökkent. Vallásszerinti megoszlás szerint a népesség 87,1 %-a ortodox /19 817 683/, 5,1 %-a római katolikus /1 144 820/, 3,5 %-a református /801 577/, 1 % görög katolikus /228 377/, 1 % pünkösdista /220 051/, 0,5 % baptista /109 677/. A kisebb lélekszámú egyházakból unitárius 76 333 fő, evangélikus 21 600 fő. A legnagyobb magyar lélekszámú városok /10 ezer magyar lakosig/: Marosvásárhely 83 681 magyar lakos /51,14 % a magyarok aránya/, Kolozsvár 74 483 fő /22,71 %/, Nagyvárad 73 272 /33,18 %/, Szatmárnémeti 53 826 /40,82 %/, Sepsiszentgyörgy 50 886 /74,76 %/, Székelyudvarhely 38 926 /97,41 %/, Csíkszereda 38 204 /83,0 %/, Temesvár 32 024 /9,58 %/, Brassó 31 271 /9,66 %/, Arad 29 788 /15,67 %/, Nagybánya 25 746 /17,3 %/, Kézdivásárhely 20 964 /91,74 %/, Gyergyószentmiklós 18 938 /88,31 %/, Nagykároly 13 901 /52,81 %/, Zilah 13 544 /19,82 %/, Nagyszalonta 12 615 /61,56 %/, Szászrégen 12 378 /31,75 %/, Szováta 10 748 /89,02 %/, Székelykeresztúr 10 059 /94,93 %/, Barót 10 006 /96,22 %/. /Z. Albu Zoltán: A legutóbbi népszámlálás a legfontosabb egyházi adatok tükrében. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./
1993. június 18.
Nagyenyed börtönében vannak a tíz éven felüli büntetésre ítéltek. Az RMDSZ képviselői mentek Nagyenyedre, hogy meglátogassák a 19 évre ítélt zetelaki Boldizsár Ferencet. Az újságírót csak különböző engedélyező telefonok után engedték be, fényképezni nem lehet. Katona Ádám megkérdezte a börtön igazgatójától, mi van a börtön kápolnájával. Az már nincs meg, lebontották. Buchwald Péter szenátor kifejtette, Boldizsár Ferenc koncepciós per áldozata. A magyarok ellen hozták ezeket az ítéleteket. Az RMDSZ harcol az ártatlanul elítéltkért, így Boldizsár Ferencért is. Elővezették Boldizsár Ferencet, aki elmondta, Csíkszeredán és Jilaván verték, itt már nem, itt dolgozhat. Most láthatta először letartóztatása után született gyermekét. Vekov Károly átadta neki a csomagot. A helyi RMDSZ ezután havonta küld neki csomagot, akárcsak a kolozsvári RMDSZ, ők a szamosújvári elítélteknek küld csomagot. /Csomafáy Ferenc: Beszélőn. Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1993. június 19.
Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ nevét az erdélyi magyarság a Szabad Európa Rádió adásaiból ismerte meg. Király Károly nevét ugyanis 1972-ben lemondott megyei párttitkári tisztségéről, tiltakozva az erdélyi magyarság jogainak csökkentése miatt. Romániában a kisebbségi kérdést mindig alárendeltnek tekintette a hatalom, hangsúlyozta. Néhány hete Király Károly lemondott az RMDSZ-ben vállat tisztségéről /az RMDSZ Kovászna megyei elnöke volt/, mert nem ért egyet az RMDSZ politikájával, melyet lemondónak, megalkuvónak tart. Szerinte az RMDSZ-ben túlsúlyban van a lemondás, a megalkuvás politikáját szorgalmazó vonal. Amikor Sütő András megvédte Tőkés Lászlót, őt is támadni kezdték, végül Király Károly Sütőt megvédeni akaró cikkét egyik erdélyi magyar lap sem hozta le. Az RMDSZ-nek még nincs elfogadott önrendelkezési nyilatkozata, csak az elvet fogadták el. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Beszélgetés Király Károllyal sepsiszentgyörgyi otthonában. Az erdélyi magyarság érettebb az RMDSZ-nél. = Pesti Hírlap, jún. 19./
1993. június 20.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben vont mérleget az eltelt három és fél esztendő egyházi eseményeiről. A katolikus egyházat súlyos igazságtalanságok érték. 1948-ban 182 elemit, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak. Mindmáig az egyház egyetlen iskolát sem kapott vissza. A csíkszeredai Segítő Mária Líceum egykori saját épületébe megtűrt vendég. Annak idején hét női szerzetesrendnek húsz zárdája volt, a három férfi szerzetnek pedig huszonöt rendháza. 1949-ben mindet elkobozták, 1990-től a semmiből kellett új életet kezdeni. A plébániákról 1950-1952 között elkobozták az összes anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, azzal a szándékkal, hogy a magyarság erdélyi múltjának emlékeit eltüntessék. A gyulafehérvári Batthyaneumot nem adták vissza. /A gyulafehérvári érsek számvetése. = Új Ember (Budapest), jún. 20./
1993. július 5.
Megjelent Gaali Zoltán A székely ősvárak története, mondája és legendája című, 1938-ban kiadott könyvének reprintje a csíkszeredai Kriterion Alapítvány és a budapesti Akadémiai Kiadó közös gondozásában. /Mezey László Miklós: Az elfeledett utód könyve. A székely ősvárak tanúsága. = Pesti Hírlap, júl. 5./
1993. július 20.
Júl. 18-án ünnepélyes keretek között Szentegyházán megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medenci magyar pedagógusok szakmai továbbképzője. Mintegy ezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági pedagógus fogja Erdély különböző városaiban gyarapítani szakmai ismereteit és erősíteni magyarságtudatát. Több magyarországi egyetemi, főiskolai tanár is tart előadásokat. A megnyitón beszédet mondott többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, Sántha Pál, Hargita megyei tanácselnök, Töttösy Istvánné dr., a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Murvai László, a román Tanügyminisztérium osztályvezetője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Ivan Truter, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./
1993. július 20.
Közel száz résztvevővel /köztük a szomszédos országokból érkezőkkel/ zajlott le Szovátán júl. 11-18-a között az I. Honismereti, Népismereti Népfőiskola az EMKE és a Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében, az Illyés Alapítvány támogatásával. /Népfőiskola Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./
1993. július 20.
Negyedik alkalommal kerül sor népismereti táborozásra. A Kászonok, Homoródmente és a Gyimesek után idén Gyergyóorotva ad otthont júl. 20-28-a között az eddig kilencven jelentkezőnek, akik között budapesti gimnazisták és dunaújvárosi egyetemisták is vannak. Néprajzi előadásokat hallgatnak a megjelentek, népdalokat és néptáncot, fafaragást tanulnak, gyűjtőmunka is lesz. /Kristó Tibor: Ma nyílik a népismereti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./
1993. július 22.
Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1993. július 23.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én Csíkszeredán tartotta meg soros ülését. Határozatot fogadtak el az RMDSZ új kolozsvári székházának létrehozása ügyében. Találkoztak a székelyföldi területi szervezetek képviselőivel, foglakoztak a csíkszeredai polgármesteri választásra való felkészüléssel. Az Ügyvezető Elnökség többes jelölést ajánlott, a jelölteknek RMDSZ Fórum keretében kellene bemutatkozniuk. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1993. július 24-25.
Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke júl. 18-án Székelyudvarhelyen olvasóival találkozva a magyarság sorskérdéseiről beszélt. Az est végén Katona Ádám, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület /OBKE/ elnöke bejelentette, hogy elkészült Szervátiusz Tibor Orbán Balázs emlékmű-terve Székelyudvarhely főterére, amelyet az OBKE rendelt meg a Budapesten élő szobrászművésztől. - A művész édesapja, Szervátiusz Jenő szoborhagyatékát az OBKE útján Székelyudvarhely városának adományozza. /Csoóri Sándor Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Zepeczaner Jenő kifogásolta, hogy nem hirdettek meg nemzetközi szoborpályázatot, ahogy eredetileg tervezték. /Zepeczaner Jenő: Kettő vagy semmi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./
1993. július 27.
Az erdélyi magyar pedagógia történetében páratlan rendezvénysorozatot jelent a Bolyai Nyári Akadémia. Július végén Erdély számos városában /Csíkszereda, Gyergyószárhegy, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad/ zajlott a magyar pedagógusok továbbképzése, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Sepsiszentgyörgyön például a fizika, kémia és matematika tanárok /összesen 174-en/ gyűltek össze, köztük voltak felvidékiek és vajdaságiak is, egy hét alatt 78 főiskolai és egyetemi tanár előadását hallgathatták. Az erdélyieken kívül Budapestről, Nyíregyházáról, Sopronból, Miskolcról, Szegedről érkeztek előadók. Nemcsak tanárok érkeztek, eljött többek között Baranyi Károly miniszteri tanácsos, Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az MTA alelnöke is. Az előadó tanárok önzetlen támogatását jelzi, hogy saját költségükön érkeztek, előadásukért semmit nem fogadtak el. Az előadásokat tájismeretei rendezvényekkel, kirándulásokkal egészítették ki. /Sylvester Lajos: Bolyai Nyári Akadémia. Hivatásébresztő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
1993. július 29.
Bodó Levente műtermében, Szentegyházán Gábor Áron és Mikó Imre portréi után II. Rákóczi Ferenc mellszobrát készíti. A szobrot a Julianus Alapítvány rendelte meg, a Beszterce-Naszód megyei Vicén fogják felállítani nov. 13-án. /Ferencz Imre: Szobor készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./
1993. július folyamán
Júliusban újból utcára került az Ifi Fórum (Csíkszereda) Ifjúsági hetilap. Ez az ifjúsági lap 1992. ápr. 18.-okt. 20. között megjelent, de anyagi nehézségek miatt megszűnt.
1993. augusztus 4.
Aug. 2-án ünnepélyesen megnyílt Gyergyószárhegyen a XIX. Szárhegyi Barátság Művésztábor 18 külföldi és 12 hazai képzőművész részvételével. Váli József, Zöld Lajos és Gaál András köszöntötte az érkezőket. /Bajna György: Megnyílt a XIX. Szárhegyi Barátság Művésztábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./
1993. augusztus 7.
Homodoródfürdőn megkezdődött az aug. 5-12-e között tartott IV. Erdélyi Diáktalálkozó. Közel háromezer diák vesz részt a találkozón, a táborozás idején most is megjelenik a tábori napilap, a Campus. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
1993. augusztus 7.
Ion Iliescu államelnök aug. 6-án hazaérkezett dél-amerikai körútjáról. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
1993. augusztus 7.
1992 őszén az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordult a romániai magyarsághoz, hogy segítsenek összegyűjteni a Cseresznyés Pálra kirótt embertelen büntetés összegét /1 millió 52 ezer lej, ebből 732 ezer lejt kellett kifizetni Cofariu Mihaila részére/. A felhívás eredményes volt, még tavaly ötmillió lej gyűlt össze. A büntetés összegét Cseresznyés Pál jogi képviselői kifizették. A megmaradt négymilliós alapból az elítélt és a rászoruló családtagok segélyezését biztosítják. Ugyanebből folyósítanak segélyt Szabadi Ferencnek és több más elítéltnek, valamint családtagjainak. /A Székelyföld lakossága adományozta a legtöbbet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
1993. augusztus 11.
A Romániai Magyar Cserkész Szövetség /RMCsSz/ elnöke, Schmidt Péter elmondta, hogy feszült volt a viszony a Romániai Cserkész Szövetséggel. Hosszú tárgyalások után 1992. szept. 31-én egyezményt írtak alá: tiszteletben tartják egymás működését, létrehoztak egy összekötő bizottságot, melyben mindkét fél egyenrangú, ezenkívül létrejött a Nemzeti Cserkész Tanács, ebben a tagság egyharmada a magyar szövetség tagjaiból áll. A RMCsSz bejegyzett központja Csíkszeredában van. A cserkészmozgalom vallásos alapon is működik, ezért a kerületi, körzeti felosztás követi az egyházmegyék területét. Idén van hatvan éve a Gödöllőn rendezett Jamboree-nak /Cserkész Világtalálkozónak/. Ebből az alkalomból rendezett ünnepi találkozóra meghívták az erdélyi cserkészeket is. A találkozó egyúttal a magyar cserkészek világtalálkozója is lesz Gödöllőn, mintegy százan vesznek részt ezen Erdélyből. /Metz A. Márton: Fellendülőben a cserkészmozgalmak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./
1993. augusztus 12.
"Az RMDSZ-ben sokasodnak a Tokay György, Borbély László és Frunda György titkos tárgyalását elítélő nyilatkozatok. Az RMDSZ bukaresti központjához 155 aláírással Székelyudvarhelyről, 244 aláírással pedig Csíkszeredából érkezett állásfoglalás. Ezek helyeslik Tőkés László püspök A Hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó, aug. 7./ című írásában kifejtett nézetet. /Kivizsgálják a "hármak" ügyét. Aki egyezkedik, áruló. = Pesti Hírlap, aug. 12./"