"Az 1977-ben született Sárpátki Zoltán kiállítása május 24-ig tekinthető meg Csíkszeredában. Festményeit és egy szoborinstallációit tartalmazó tárlatát Szatmári László újságíró méltatta. Sárpátki Zoltán jelenleg Borszéken rajztanár. /Sárpátki Zoltán tárlata Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./"

"Október 1-jén magyar egyetemi oktatás indul Csíkszeredában. Biró Albin, a csíkszeredai Regionális Képzési Központ (RKK) elnöke, a Sapientia Alapítvány csíkszeredai fiókja igazgatótanácsának tagja elmondta, hogy az intézményt egy évvel korábban, 1999 áprilisában hozták létre. Az RKK első sikeres pályázata az Apáczai Közalapítványnál vidékfejlesztési témájú próbaoktatás volt. - Egy évtizedes kitartó munkánk gyümölcse most ért be - mondja dr. György Antal egyetemi docens, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke. /Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Csíkszeredában induló szakok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./"

"Május 12-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki megnyitójában Benkő Samu kifejtette: a 142 éve alakult és 12 éve újjáéledt tudományos egyesület a mostoha körülmények közepette is él, működik. Sipos Gábor előzetesen írásban ismertetett főtitkári beszámolóját szóbeli kiegészítéssel tette teljessé: kiemelte az utóbbi időben egyre aktívabb szatmárnémeti fiókszervezet eredményeit. Megvitatták az EME választmányi gyűlésén jóváhagyott társadalomtudományi kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát. Az intézet rendeltetése szakembereket képezni a nemzeti önismereti tudományszakok művelésére, a múzeumi, könyv- és levéltári örökség szakszerű őrzésére. Már működő három szakosztálya: történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, társadalomismereti. Feladatait főállású tudományos kutatókkal és alkalmi munkatársakkal végzi. Igény mutatkozik a természettudományok és a műszaki tudományok szakosztályainak beindítására is, de ennek egyelőre anyagi korlátai vannak. Többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben az EME-kiadványokkal olyan más kiadványok versengnek, amelyek gyenge színvonaluk mellett valamilyen erős pénzforrás támogatását élvezik. Visszatérő közgyűlési téma a tagság fiatalításának szükségessége. A gombamódra szaporodó hazai tudományos társaságokkal az EME jövőre tanácskozást kíván tartani. - Az EME szolgáljon háttér-intézményként azon tagjai számára, akiknek nincs lehetőségük, hogy egyszerű felszerelések beszerzése végett pályázatokon induljanak. A létrejövő magyar egyetem tudományos hátterét leginkább az EME biztosíthatja. A közgyűlés módosításokat fogadott el a tagsági díjak mértékével kapcsolatban: ezután az aktív tagoknak évente 100 ezer, a nyugdíjasoknak 50 ezer, a diákoknak és főiskolai hallgatóknak 15 ezer lejt kell befizetniük. 2002-ben általános tisztújítást tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a közgyűlés előkészítése céljából a szakosztályok elnökeiből és titkáraiból álló tíztagú bizottság alakult. Utána pedig következhet az alapszabályzat megújítását végrehajtó rendkívüli közgyűlés. A mostani ülésen egy évre részleges választásokat tartottak. Az új választmányi tagok a következők: 1. szakosztály - Pál-Antal Sándor; 2. szakosztály - Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia; 3. szakosztály - Péter Mihály; 4. szakosztály - Szabó Árpád; 5. szakosztály - Kerekes László, Sándor László. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés: Társadalomtudományi Kutatóintézet alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Az EME titkársága 2000 nyarán a kolozsvári Rhédey-házba /Jókai/Napoca u. 2./ költözött. Az EME honlapja március óta használható /www.eme.ro/. Jelenlegi taglétszámuk 4351, ebből 2277 egyetemi hallgató. - A könyvtár helyhiánya nyomasztó. A jövőben az EME és a Sapientia Alapítvány közös könyvtárat létesít. Az EME rendszeres kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematika Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő, Erdélyi Tudományos Füzetek, új kiadány a Collegium Geographicum ifjúsági folyóirat és a Collegium Biologicum. /Sipos Gábor főtitkári jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. Évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME - a kis transzszilván akadémia - részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül. /Kis transzszilván akadémia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./ Az Erdélyi Múzeum Egyesület, mint megalakulása óta minden évben, rendes évi közgyűlése alkalmából az EME elnöke, Benkő Samu nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövő évben általános tisztújítás lesz. Azt szeretnék, hogy a távozó idősebb nemzedéktől fiatalabb, tetterős tagok vegyék át az EME vezetését. Módosítani kell az 199-ben elfogadott alapszabályzatot. Akkor azt hitték, hogy a magyarságtól elorzott nemzeti jellegű művelődési javak visszakerülnek az EME tulajdonába. Ez nem történt meg. A magyar múzeumok kincsei, a régi könyvek, épületek mind román állami tulajdonba mentek át. Benkő Samu úgy látta, hogy az erdélyi magyar képzőművészek időtállóbb értékeket hoztak létre, mint mondjuk az ötvenes-hatvanas években a magyar írók. Egy Nagy Imrének, egy Szevátiusznak a művei időtállóak. Jelenleg folyik a magyar néprajzi értékek utolsó darabjainak elkótyavetélése. Emellett betörnek parókiákra, plébániákra, kegyszereket, keresztelőmedencét, szárnyasoltárt stb. visznek el. Benkő elnöki megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EME értékes könyveket, tanulmányokat tett le a magyar tudományosság asztalára. /Csomafáy Ferenc: Nem vagyunk elefántcsonttoronyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./ "

"Ha a magyarság számára kellene egy nemzetstratégiai programot készítenem, akkor Németh László könyveit venném elő - mondta Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a Székelyudvarhelyen tartott, Németh László üzenete a XXI. századnak című előadásában. Az írószövetség elnöke kifejtette, hogy a nemzeti stratégiai gondolkodás a magyarságon belül nem annyira a politikusokat, mint inkább az írókat, költőket, gondolkodóinkat jellemezte. A magyar társadalomban változást, reformot sürgető Ady Endre, az európai normákat felmutató Babits után sorjáznak Illyés Gyula, Bibó István, Németh László nemzeti stratégiái. /Üzenet a XXI. Századnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Pomogáts Béla emlékeztetett: Németh László A minőség forradalma tanulmányban vázolta fel a harmadik út gondolatát. Az író elképzelése nem érvényesült 1989 után. A harmadik út mondhatni gyanússá vált, a bartóki modell sem valósult meg, a magyar kultúra kettészakadt posztmodern és hagyományos, népi áramlatra. /Pomogáts Béla Udvarhelyen. A magyaroknak a szabadság társadalmát kell választaniuk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 17./"

"Alig zárult a turisztikai vásár, máj. 16-án Székelyudvarhelyen megnyílt a Faipar - 2001 elnevezésű nemzetközi kiállítás. Több mint 36 fa- és bútoripari, fafeldolgozási gépgyártó mutatja be termékeit. A szervezők - az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság Faipari Szakosztálya és az Intarzia szaklap - a négynapos rendezvényt gazdag programmal telítették. A kiállításon érzékelhető a megye bútoriparának előbbre lépése. /Újabb sikeres vásár Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"

"A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartanak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen bemutatják a Hála József-Cseke Péter szerzőpáros A Homoród füzes partján című monográfiáját, este pedig Csíkszeredában Lőrincz Etelka Fejezetek Árapatak népi életéből, Szőcsné Gazda Enikő Erkölcs és közösség, valamint dr. Pozsony Ferenc Adok néktek arany vesszőt című könyveit. Máj. 19-én tartják a konferenciát, 15 előadó dolgozata hangzik el. Ugyanaznap kerül sor a Kriza János Néprajzi Társaság évi közgyűlésére, másnap a Csíki Székely Múzeum kiállításait tekinthetik meg a résztvevők. /Néprajzi Konferencia. Az erdélyi fazekasság múltja és jelene. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"

"Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Az előzménye: a 80-as években Zsigmond Győző magyartanár évről évre anyanyelvi versenyeket szervezett az iskolásoknak. A diktatúra idején a szekuritáté döntésére ezért Zsigmond Győzőnek távoznia kellett Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyön kötött ki. Ott szervezte meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny (rövidítve: KAV). Ezeknek a versenyeknek a tapasztalatai vezettek el az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) megalakulásához, sepsiszentgyörgyi székhellyel. Első elnöke Tulit Ilona sepsiszentgyörgyi magyartanár volt, őt követte Zsigmond Győző (ma egyetemi adjunktus), néhány éve pedig Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár tölti be az elnöki tisztet. A két alelnök: Török Katalin magyartanár, Ördögh-Gyárfás Lajos villamosmérnök, művelődési felügyelő; titkár: Nagy Zsuzsanna újságíró. A szövetség szakmai, tudományos irányítója az első perctől kezdve Péntek János volt. Az AESZ-nek ma már van alosztálya is Kolozsvárott: az Aranka György Nyelvművelő Kör. /Komoróczy György: Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Nyelvművelés magas fokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"

"1999 októberében alakult a csíkszeredai Harmónia Kórus, mutatta be kórusukat Gergely-Simon Ibolya karvezető, tagjai javarészt a csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola zenepedagógusai. Felléptek a XXV. Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvényein is: a nyitókoncerten, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében, másnap a budai Mátyás templomban. /Sarány István: Harmónia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"

"Május 30-a és június 1-je között tarták Székelyföld-szerte a Lármafa-találkozót, melyet a Magyarok Székelyföldi Társasága a csíkszeredai Julianus Alapítvánnyal közösen szervez. A találkozón Erdély 48 olyan helységének képviselete vesz részt, ahol még megvan, illetve bizonyíthatóan megvolt a legendás szentnek, Szent Lászlónak a tiszteletére készített freskó a helyi templomban. Részt vesznek a magyar nyelvterület olyan helységei is, melyek Szent László nevét viselik. /Lármafa-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

"Megjelent a gyergyószentmiklósi dr. Márton László gépészmérnök, szakíró, többszörös feltaláló tollából Harangok (kis kultúrtörténet, Hargita megyei harangok) /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című munkája, a könyv függelékében 375 Hargita megyei harangot sorakoztat fel, a helység, templom, az öntés helye és ideje, adatai, története és felirata megjelölésével. A szerző elmondta, hogy több éve járta a vidéket és gyűjtötte az anyagot. Minden torony rejtegetett valamit, amiért érdemes volt megmászni - vallotta. Csíkszentmártonban és Csíkszenttamáson van a megye két legrégebbi harangja, 1431-ből, amelyek ma is használatosak. A két harangot egy műhelyben öntötték. A kötet tudomány- és technikatörténeti kötet is, mert bemutatja Erdély és a Székelyföld középkori műszaki tudományos életét. /Gál Éva Emese: Hargita harangjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

"Máj. 16-án nyílt meg Biró Gábor székelyudvarhelyi festőművész kiállítása Csíkszeredában, a Petőfi utcai Golden Gallery kiállítótermében. Szatmári László méltatása szerint Biró Gábor művészete példázhatja az absztraktból való kitörést. Biró Gábor /sz. Székelyudvarhely, 1955/ a kolozsvári Ioan Andreescu Képzőművészeti Intézetben végzett, kiállított Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Budapesten és Győrben, csoportos tárlatokon is részt vett. /Biró Gábor székelyudvarhelyi festő tárlata nyílt meg Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./"

"Máj. 4-én nyílt meg Csíkszeredában Kolozsvár képzőművészeinek kiállítása: huszonnégy képzőművész több mint 60 alkotása. Köztük van az iskolateremtő Feszt László grafikusművész, Veress Pál akvarelljeivel és Heim András grafikusművész is. A Velum által szervezett kiállítás újszerűsége abban is megnyilvánul, hogy a kiállított munkák megvásárolhatók. /Kolozsvári képzőművészek Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./"

"Sárpátki Zoltán csíkszeredai bemutatkozó kiállításának címe: Zene. Festményei a zene képi reagálása, tükröződése. Sárpátki Zoltán (Csíkszereda, 1977. január 21.) szobrász, festő. A temesvári Nyugati Egyetem szobrászat szakán szerzett oklevelet 2000-ben. Egyetemi évei alatt két ízben (1999-ben és 2000-ben) a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrászat karának ösztöndíjas hallgatója is volt. Jelenleg a borszéki általános iskola rajztanára. Új dimenzió című térszobra Temesváron található, Szent István bronzból öntött mellszobrát 2000-ben Vicén avatták fel. /Sárpátki Zoltán kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./"

"Háromszéken tartotta meg máj. 16-án bemutatkozó összejövetelét az RMDSZ új platformja, a kereszténydemokrata mozgalom. Tiszteletbeli meghívottként jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Frunda György szenátor, és Kelemen Kálmán, a RMKM országos elnöke, Kozma Darvas József csíkszeredai főesperes, az RMKM alelnöke. Markó Béla úgy ítélte meg, hogy az RMDSZ egységének megőrzése közepette az érdekvédelmi szervezet keretein belül lehetőség teremtődik - a szélsőségeket kivéve - minden tisztességes politikai áramlatnak a megnyilvánulásra. A kereszténydemokrata mozgalom háromszéki színre lépése is ezt példázza. Markó Béla utalt az úgynevezett státustörvény körüli állásfoglalásokra, úgy értékelve, hogy túllicitált viták dominálnak, holott a két kormány közötti párbeszéd útján való nézetkülönbség felszámolására kellene jobban összpontosítani. Kozma Darvas József a keresztény értékek szerepét emelte ki. Kelemen Árpád a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom történetéről, eredményeiről és elvárásairól beszélt. A jelenlévők Puskás Bálint szenátor javaslatára koordinációs bizottságot választottak, amely előkészíti a megyei kereszténydemokrata mozgalom szervezeti felépítését, a formai megalakulást. /Flóra Gábor: Háromszéki zászlóbontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"

" Máj. 18-án Csíkszereda vendége volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttsége, amely az elmúlt napok során felkereste Nagyváradot, Temesvárt és Kolozsvárt. A küldöttség tagjai megelégedéssel nyugtázták romániai megbeszéléseik eredményeit, nyomatékolva: a kapcsolatok szorosabbra fűzése mindkét fél érdeke. /Szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./"

" Máj. 18-án kezdődött a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Kultúra Pápai Tanácsa által szervezett nemzetközi kollokvium. A kétnapos rendezvény témája: A katolikus kulturális központok az identitás és a kulturális párbeszéd keresztény szolgálatában. A kegytemplomban a dr. Jakubinyi György érsek által celebrált szentmisén vettek részt a katolikus kollokvium vendégei. Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa elnöke bevezető előadását, valamint II. János Pál pápának a kollokvium résztvevőihez intézett üzenetét a tanács erdélyi tisztségviselője, dr. Kovács Gergely olvasta fel. P. Bernard Ardura premontrei szerzetes, a Kultúra Pápai Tanácsa titkára szólt a katolikus kulturális központok jelentőségéről, végül dr. Kovács Gergely e központok működésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket vetett fel. Délután dr. Vencser László, az Ausztriában élő más nemzetiségű katolikusok pasztorációjának országos igazgatója tartott vitaindítót. /Pápai üzenet Csíksomlyóra. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./"

"Máj. 19-én Nagyváradon ünnepélyes átadták az Arany János Kollégium felújított épületét. A Partiumi Keresztyén Egyetem kollégiumának avatásán többek között részt vett Orbán Viktorné Lévai Anikó, a magyar kormányfő felesége, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Tőkés László püspök azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltást a kisebbségpolitikában is végig kell vinni: a romániai magyarságnak a jogot kell megkapnia ahhoz, hogy megvalósítsa végső célját, a nemzeti autonómiát. - Egy kisebbség pedig csak akkor válik egyenjogúvá, ha oktatási rendszerével az átlag fölé próbál emelkedni - jelentette ki beszédében Pokorni Zoltán. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján a beregszászi magyar tanítóképző most kapta meg az ukrán állam akkreditációját, a román illetékesek megadták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredán tervezett karainak ideiglenes működési engedélyét. Komoly munka folyik a felvidéki Révkomáromban a magyar nyelvű felsőfokú oktatás beindítására, és hasonló komoly tervek vannak Vajdaságban is. Németh Zsolt beszédében úgy fogalmazott: "azt üzenjük román barátainknak, hogy ne féljenek a magyar kezdeményezésektől, azok nem ellenük irányulnak. Ha a magyarok nyernek, azzal a románok nem veszítenek. Közösek az eredményeink és a kudarcaink is, ha a romániai magyar közösség gyarapszik, azzal egész Románia gyarapszik". Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kiemelte, hogy példátlan az elmúlt nyolc évtized történetében az az anyagi támogatás, amelyet a magyar kormány és az Országgyűlés adott az erdélyi magyar egyetem beindításához. Szabó Tibor azt a reményét fogalmazta meg, hogy a készülő státustörvény elfogadása után jogi alapot biztosít majd az erdélyi magyar egyetem fenntartásához és működtetéséhez szükséges folyamatos támogatásnak. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök kiemelte, hogy a romániai magyarság nem tüntetésekkel, erőszakos akciókkal, hanem megértéssel, türelemmel akar boldogabb jövőt építeni magának. /Felavatták a Partiumi Keresztyén Egyetem Arany János kollégiumát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Közösen tiltakozik Csíkszereda és Székelyudvarhely a megyei önkormányzat azon határozata ellen, mely szerint a két megyejogú város ez évben nem részesül a költségvetés újraosztásra kerülő alapjából. A megyei költségvetés közel nyolcvan százalékát (Csíkszereda 61 %, Székelyudvarhely 19,5%) a két megyejogú város adja. Ez a két város jelentősen hozzájárul a költségvetéshez, ezért jogosan tart igényt a neki járó összegre. A város az elmúlt években vállalta több olyan intézmény működtetését is, melyek megyei jelleget töltenek be. Köztük a Csíki Székely Múzeumot, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, a Megyei és Városi Könyvtárat, a Vérközpontot, valamint a Megyei Katonai Központot./Daczó Dénes: Jussukat követelik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartottak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. A néprajzi konferencia kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy a megyei kulturális központ és a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai együttműködési szerződést kössön. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen, majd a Csíkszeredában bemutatták a közelmúltban megjelent erdélyi néprajzi köteteket. A konferencia máj. 19-én kezdődött. Sipos József (Szentendre) az erdélyi fazekasközpontokat ismertette, Szalay Emőke (Debrecen) a Déri Múzeum kerámiaanyagáról tartott előadást, majd Csupor István (Budapest) a nagybányai, Suba László pedig a tordai kerámiáról értekezett. Szőcs Károly (Fogaras) az erdélyi kályhacsempékről tartott előadást, Szőcsné Gazda Enikő a háromszéki fazekasközpontok kutatási problémáit ismertette, Farkas Irén a csíki fazekasság történeti áttekintését adta. Mult Melinda (Bukarest) a csíkdánfalvi kerámiáról beszélt, Fülöp Lajos és Benkő Elek (Budapest) a székelykeresztúri fazekasság kutatásában elért eredményeket elemezte, Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) a sóvidéki, Molnár Endre (München) a siklódi kerámiáról értekezett, István Lajos pedig a korondi, kerámiából készült gyermekjátékokról és hangszerekről tartott előadást. /Konferencia az erdélyi fazekasságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rámutatott, a konferencia célja az volt, hogy felmérje az erdélyi kerámiával kapcsolatos kutatásokat, és kijelölje a jövőbeni feladatokat. A rendezvényre erdélyi román, magyar, szász kutatókat, régészeket, néprajzosokat, művészettörténészeket hívtak meg, akik az Erdélyben kialakult sajátos kerámiavilágot kutatják. Rendkívül fontos az eddig létrejött gyűjtemények szakszerű feldolgozása is. Az eddig egymástól elszigetelt kutatásokat jó lenne összehangolni - összegezte Pozsony Ferenc, aki elmondta, a Kriza János Társaság Erdélyben felvállalja ezt a feladatot. Csíkszeredában tartotta közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek legfontosabb napirendi pontja az elmúlt év eredményeinek, tapasztalatainak felmérése volt. Tavaly három-négy tudományos konferenciát szerveztek, tíz kiadványt jelentettek meg, nagy horderejű kutatási programokat szerveztek az erdélyi magyar szórványközösségekben. Kolozsvári székházukban dokumentációs központot rendeztek be, ahol naponta könyvtárszolgálatot biztosítanak. /Az erdélyi kerámiaművészet nyomában. Konferenciát és közgyűlést rendeztek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"1935-ben szervezték meg első alkalommal Szárhegyen a Gyergyói-medence gyermekkórusainak vándortalálkozóját, a kezdeményező Domokos Pál Péter volt. 1992-ben Gyergyószentmiklóson Pál Ibolya tanárnő keltette életre azt a kórustalálkozót, amiről Domokos Pál Péterék álmodtak. Máj. 19-én kezdődött az idei találkozó Gyergyóremetén. A 13 kórus fellépését Petres Lajos, a Seprődi János Dalosszövetség gyermekkórusokért felelő vezetőségi tagja értékelte. /Gyermekkórus-találkozó Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./"

"Május 18-19-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Építéstudományi Szakosztálya szervezett építéstudományi konferenciát. A rendezvényen több mint 150 hazai, magyarországi (mintegy 80-an), jugoszláviai, hollandiai és svájci kutató, neves szakember, valamint több építkezési cég képviselője vett részt. Az első napon Csíkszereda - Tusnád - Kézdivásárhely - Brassó - Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda útvonalon tanulmányi kirándulásra került sor, másnap volt a konferencia, ahol 25 magas szakmai színvonalú értekezés hangzott el. /Nemzetközi építéstudományi konferencia.= Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./"

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom május 11-12-én Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumot rendezett Csíkszeredában, számos külföldi és hazai előadó közreműködésével. Az 1992-ben kezdődő népességapadás következtében Románia lakosságának száma 3/4 milliónyival csökkent. Fokozott apadás mutatkozik a romániai magyarság lélekszámában. A fórumon kiadott nyilatkozat szerint a romániai magyarság létérdeke az ország gazdasági felzárkózása, ami előfeltétele az európai politikai és gazdasági szövetségi rendszerbe történő befogadásnak. Szükséges van gazdaságfejlesztő intézkedésekre. Biztosítani kell a nagy családok fokozott támogatását. Felkérik az RMDSZ parlamenti képviseletét családtámogató törvényhozási intézkedések kezdeményezésére. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./ "

"Három olyan rendezvényre kerül sor május végén, amely a magyar-román gazdasági együttműködést hivatott szolgálni. Bukarestben 30-án nyílik a TIBCO, a fogyasztási javak 18. vására. A vásár idején a World Trade Centerben Magyar Napra kerül sor. Csíkszeredában, ugyancsak május 30-án immár nyolcadik alkalommal nyitja meg kapuit a főleg fogyasztási cikkeket felvonultató Csíkexpo. Ezek után a szegedi Mac-Line Kft. augusztus 30-szeptember 2. között a Brassó Expóra szervez újabb magyar részvételt. /Mélyülő magyar-román gazdasági kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Máj. 22-én kezdődött Iliescu államelnök újabb székelyföldi látogatása Kovásznán. Az elnök este érkezett szálláshelyére. A vacsorára meghívták megye prefektusát, tanácselnökét, Kovászna polgármesterét, Puskás Bálint RMDSZ-szenátort és Adrian Casunean-Vlad TDRP-s képviselőt. Máj. 23-án az államelnök a kovásznai városházára látogat, majd Sepsiszentgyörgyre hajtat, ahol a sajtó jelenlétében találkozik a megyeszékhely, a megyei tanács, egyes művelődési egyesületek képviselőivel, meghívottakkal. Gyárlátogatás után megy Málnásra, majd folytatja útját Csíkszereda felé. Hírmagyarázók szerint a látogatás látványos, a külföldnek és belföldnek egyaránt szánt kisebbségpolitikai gesztus, melynek során Háromszéken a románság sajátos gondjaira is külön figyelnek. /Iliescu elnök háromszéki látogatása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./"

" Az urbanisztika, területrendezés, ezen belül az infrastruktúra, a víz-, gáz-, csatornahálózatok, valamint az utak és az információs infrastruktúra tartoznak a hatáskörébe, nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a vele készült beszélgetésben. A gázberuházás elindítására /amelyre külföldi hitelt nyert a megye/ szükséges van a román kormány garanciájára. Ez több lépcsős folyamat, először a tervet kell jóváhagynia a pénzügyminisztériumnak, azután a kormánynak, majd ugyanezt az utat pénzügyminisztériumhoz és kormányhoz végig kell járni a garanciakéréssel. A kormánygarancia birtokában megindulhat a tervezés, a tervek ellenőrzése és a kivitelezés. - Az útjavításoknál komoly javításokra nem lesz elég pénzük, maradnak a kis javítások. - A Gyergyó és Csík közötti útszakasz már nemzeti út, az Országos Útügynökség dönt a sorsáról. - A megyei tanács önrendelkezéséről megállapította, hogy éppen ellentétesen: újra centralizációs folyamat indul: a kormány célja a prefektúra intézményének megerősítése. A megyei tanács és a helyi önkormányzatok kapnak bizonyos feladatokat, gyakran anélkül, hogy ezekhez pénzforrásokat is kapnának, de valódi önkormányzatról még nem beszélhetünk. /Gál Éva Emese: "Egy rugalmasabb intézményt szeretnék" Beszélgetés Petres Sándorral, a Hargita Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

"Máj. 23-án délután érkezett Iliescu elnök Hargita megyébe, Csíkszeredára. Fogadásán jelen voltak dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint Dézsi Zoltán alprefektus és Mircea Dusa prefektus. Innen Iliescu Székelyudvarhelyre ment. A hivatalos programban nem szerepelt a csereháti épület meglátogatása, az államfő ennek ellenére ott is szemlét tartott. Az udvarhelyi találkozót követően Csíkszeredában zajlott a hivatalos megbeszélés. Ráduly Róbert Kálmán képviselő a közigazgatási törvény életbe lépésének napján román és magyar nyelven köszöntötte az államfőt, majd kifejtette: az RMDSZ azon egyedüli politikai szervezet közé tartozik, aki következetesen betartja a PDSR-vel kötött megállapodását. A kormánypárt részéről is ugyanezt várjuk el - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a megyében vannak az ország legrosszabb útjai. Több olyan cég van a megyében, amelyek a csőd szélén állnak. Iliescu elmondta: megnyugtatták az itt látottak, az egyszerű emberek sokkal bölcsebbek a politikusoknál. Többször is hangoztatta: az állam nyelve ettől függetlenül a román nyelv marad, a kisebbségi nyelvhasználat egy lehetőség, de nagy felelőség hárul az önkormányzati vezetőkre ezt úgy alkalmazni, hogy az itteni román kisebbséget ne érje sérülés. A státustörvényről Iliescu elnök leszögezte: jó kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar kormány foglalkozik a határain túl élő kisebbségiekkel, számára viszont érthetetlen, mi akar lenni a magyar igazolvány, ami teljesen ellentmond az európai normáknak. Újságírói kérdésre, hogy a hivatalos programtól eltérően Cserehátat miért ejtette útba, az államfő hevesen reagált. "Nem mehettem úgy Udvarhelyre, hogy elkerüljem ezt az intézményt." Indulatosan kifakadt: nekem senki nem csinál programot! Oda megyek, ahová akarok! - Máj. 24-én az államfő Borszékre, Maroshévízre, Marosfőre majd Csíkszépvízre látogatott. /(Daczó Dénes): A földön kell járnunk - tanácsolta Hargitában az államfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerűen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelű Marin Preda Gimnáziumot. A szervezők eltitkolták a város vezetősége előtt a csereháti látogatás tervét - áll a városi polgármesteri iroda közleményben -, a kisegítő iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenő polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére külföldi segélyből felépült gyermekotthont. Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenő polgármester közbelépését, aki előzetes egyeztetések hiányában próbálta tárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel. /Székelyföldi látogatáson Ion Iliescu. Az államelnök meglepetésszerűen érkezett Cserehátra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Vántsa Judit elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző könyvtár szakát, majd 2000-ben sikeresen felvételizett a Szegedi Tudományegyetem könyvtár-informatika szakára. 1990-től Kézdivásárhelyen a Városi Könyvtárban dolgozik, egy hónapja pedig az intézmény vezetője. A ma könyvtárának nem csak az a szerepe, hogy dokumentumot, könyvet szolgáltasson, hanem a legfontosabb, hogy információhoz juttassa az oda betérőt, ismertette a helyzetet. A könyvtár-informatikusnak pl. nagy szerepe lehet egy helyismereti adatbázis létrehozásában. A hazai könyvtárak nagy részében az a legnagyobb gond, hogy az állományok nincsenek kellőképpen feldolgozva. A 70-es években megszűnt a felsőfokú könyvtáros-képzés, ami szakemberhiányhoz vezetett. A könyvtár műszaki felszereltség nagyon szegényes. 2001-ben elképzelhetetlen kellene hogy legyen egy könyvtár tévé, video, fénymásoló, internet nélkül. Ezek hiánya óriási hátrányt jelent számukra. -Meg kell oldani a fűtést is, hiszen a kilenc teremből csak kettő fűthető. Vántsa Judit részt vett Csíksomlyón egy tanfolyamon, ahol több erdélyi könyvtár képviseltette magát. Sajnos a résztvevő hét könyvtár (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Borszék és Kézdivásárhely) közül a legelmaradottabb, a legszegényebb a kézdivásárhelyi. Például Gyergyószentmiklós könyvtára 100 ezer kötetes állománnyal rendelkezik és tíz könyvtárosa van. Kézdivásárhelyen 60 ezer kötetre négy könyvtáros jut. /Koszti Ildikó: Emberközelben Vántsa Judit. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 25./"

"Máj. 19-én ért véget Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Katolikus kulturális központok a kulturális identitás és a kultúrák közötti párbeszéd keresztény szolgálatában címmel megszervezett kollokvium. Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora összegezte az elhangzottakat: a katolikus kulturális központoknak az igehirdetés szolgálatában kell állniuk. /Az igehirdetés szolgálatában. Katolikus kulturális központok tanácskozása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./ Elekes András, a hangsúlyozta: a viták során nemcsak az anyagi gondok vetődtek fel, hanem elsősorban a kommunikációs nehézségekről esett szó. Ezek nem megfelelő áthidalása a vallások, felekezetek között, etnikailag szerveződő közösségek között éppen az említett sokoldalúságot zárná ki. /Véget ért a katolikus kollokvium. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Történelmi jelentősége van annak a nemzetközi konferenciának, melyet a Kultúra Pápai Tanácsa szervezett május 17-19. között Csíksomlyón. A 37 résztvevő Közép-Kelet Európa húsz országának katolikus püspöki konferenciáját képviselte. Elemezték a kulturális központoknak a katolikus identitás megőrzésében és erősítésében való szerepét. A második napot a más vallásúakkal és a nem hívőkkel való lehetséges párbeszéd különböző területeinek és módozatainak szentelték. /Mons. Dr. Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának erdélyi tisztségviselője: Vatikáni rendezvény Csíksomlyón. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./"

"Festett, rajzolt, metszeteket készített, írt a predeali laktanyában a 18 éves volt Imecs László. Apja 1989. december 18-án felkereste, Imecs László elkeseredett volt, búcsúzáskor ezt mondta: "bármi történjen, én emberre nem lövök soha". Azután távirat érkezett: "Imecs László december 23-án, katonai szolgálat teljesítése közben, Brassó városában meghalt." Emlékére létrehozták az Imecs László Alapítványt a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskolában. Minden évben pályázatot hirdetnek tehetséges fiatalok számára. Az idén 78 képzőművészeti és 21 irodalmi pályamunka készült el. /Alapítvány tehetséges fiatalokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./"

"1987. július 12-én Ditróban rendezték meg első alkalommal Ditró, Lövéte és Gyergyóújfalu egyházi kórusainak részvételével a mára 13. évfordulóját ünneplő s a tavalyi - szárhegyi - találkozó óta Kájoni János neve alatt szervezett seregszemlét. Május 26-án 11 egyházi kórus mutatkozott be. Szárhegy, Tekerőpatak, Csomafalva, Ditró, Újfalu, Maroshévíz, Borszék, Remete, Gyergyószentmiklós, Alfalu énekkarai. /Egyházi kórustalálkozó Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./"