Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Csíkszereda (ROU)
9233 tétel
2001. július 18.
"Eddig páratlan sajtótájékoztatót tartottak júl. 17-én a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőségen, ahol - és ez az újdonság - a Belügyminisztérium kötelékébe tartozó egységek, a levéltár, a csendőrség, a tűzoltók, a számítógépes személyi nyilvántartó vezetői számoltak be tevékenységükről. Negrusa Ioan rendőrparancsnok hangsúlyozta, hogy a Belügyminisztérium Hargita megyében működő egységei között jó az együttműködés. Pozitívnak értékelte, hogy valamennyi egységben a nagyközönséget kiszolgáló személyzet beszél magyarul, így jobban ki tudják szolgálni a többségben magyar anyanyelvű megye lakosságát. Mohora Ilie alezredes az útlevélosztály tevékenységéről beszélt. Az első félévben Hargita megyéből 138 személy kérte a kitelepedést, 90 személy lemondott a román állampolgárságról, és 35-en költöztek vissza Romániába. Roman Ioan csendőrparancsnok elmondta, hogy magyar nyelvtanfolyamokat szerveznek a csendőrök számára. /Dobos László: Magyarul tanulnak a belügyiek.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "
2001. július 18.
"A közelmúltban Iliescu elnök Székelyudvarhelyre látogatott, miután a sepsiszentgyörgyi kisebbségben élő román polgárok elpanaszolták, hogy milyen szánalmas elnyomásban sínylődnek, mert ugyebár az elmagyarosító politika szorítójában tengődnek! Székelyudvarhelyen Iliescu megállapította, hogy mindkét magyar megyében szorgalmas, békés emberek élnek, csak a politikusok kerékkötői az egyetértésnek. Elment a csereháti görög katolikus apácákhoz is. Ezt a csereháti látogatást a város gazdái bírálták, mire Iliescu visszavágott: az országban oda megy, ahová akar és akkor, amikor akar. /Kalmár Zoltán, Nagyszeben: Hej, Cserehát, Cserehát!... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "
2001. július 18.
"Júniusban volt Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. Az évforduló Csíkszeredán eseménytelenül múlt el, ez "valakiket nagyon minősít." - jegyezte meg Ferenczes István. "Kulturális és oktatási intézményeinket éppúgy, mint helyhatóságainkat, politikusainkat, a rommagyarok nagyon demokratikus szövetségének kis és nagy képviselkedőit, harcosait... "Ferenczes hozzátette: cikkére nagy lesz a felhördülés, jönnek a magyarázkodások. /Ferenczes István: Szégyen.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "
2001. július 19.
"Adrian Nastase kormányfő hajdani teniszpartnere Sever Muresan volt, Dacia Felix Bank egyik akkori vezetője. A bank összeomlása után kiderült, hogy Muresan felelős a pénzek eltüntetéséért. Több év után a svájci rendőrhatóságok elfogták a nemzetközileg körözött teniszpartnert, és egy genfi törvényszék nyolc hónappal három és fél évi börtönre ítélte őt. A román igazságszolgáltatás - arra hivatkozva, hogy idehaza is van bőven "elszámolnivalója" Muresannak - több ízben szorgalmazta, hogy adják ki őt. Végül 2001. jún. 18-án hazahozták, és a suceavai fegyházba szállították. Ott június 29-én a helybeli bíróság feltételesen szabadlábra helyezte, s alig öt óra múlva a Svájcban jogerősen elítélt, a Romániában bűnvádi eljárás alatt álló Muresan repülőgépre ült, és zavartalanul eljutott Párizsig. - Ugyanakkor Héjja Dezső, egy etnikai jellegű politikai per: az Agache-ügy elítéltje, akire májusában mondták ki az ítéletet. Az epéjével frissen műtött, másodfokú rokkantságban szenvedő, betegsége miatt ágyhoz kötött, önmagát ártatlannak valló férfit letartóztatták. Héjja Dezső most a csíkszeredai börtönben várja, hogy a védőügyvédje, Frunda György szenátor által Ion Iliescu elnökhöz - ugyanahhoz az államfőhöz, aki 90 januárjában tömeges forradalmi cselekményekre vonatkozóan általános amnesztiát hirdetett! - benyújtott kegyelmi kérése meghallgatásra találjon. Így megy ez 2001-ben Romániában: a megnyomorodott magyar kisembert egy kétes bírósági döntés alapján letartóztatják, a svájci börtönből kikért román elítéltet, sikkasztó bankvezért, a jelenlegi kormányfő hajdani teniszpartnerét pedig feltételesen szabadlábra helyezték... /Szilágyi Aladár: Aki partner volt, s aki nem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./"
2001. július 21.
"A magyar-román turistaforgalom fejlődésére számítanak a szakemberek- közölte Biró Gáspár igazgató Kolozsváron, a hivatalában. Az elmúlt évben Magyarországra irányuló forgalom körülbelül 15 százalékkal emelkedett, a valós adat ennél 50 százalékkal is nagyobb lehet, a magyar statisztikai rendszer ugyanis nem követi a magánszállások és az 1-2 csillagos szállodák forgalmát. Románia jelenlegi turisztikai trendje 10-15 évvel követi a magyarországi divatot, tehát most az utazások zömét a 6-8-10 napos nyugat-európai autóbuszos utak teszik ki. Ezek a turisták Nyugat-Európába utaznak, s menet a nyugati magyar országhatár mellett, jövet pedig Budapest vagy Szeged környékén töltenek egy-egy éjszakát. Ez a bevásárló turizmusnak köszönhető. A romániai turisták már tudják, hogy ugyanazokban az áruház-láncokban Magyarországon olcsóbban lehet vásárolni, mint Ausztriában vagy Németországban, s ez jelentős forgalomnak számít. A romániai turisták egyre gyakrabban vásárolnak Budapesten és a főváros környékén is programokat. A turisták zöme román nemzetiségű. Biró Gáspár e programok kapcsán tízezres nagyságrendről beszélt. - Nőtt az utóbbi években az Erdélybe és a Kárpátokba látogató magyar turisták száma is. A Székelyföld a fő úti cél. Itt már jó minőségű faluturizmus működik. Közkedvelt Szováta és környéke, Csíkszereda, Tusnád, de más helyek is. - Romániába a Moldova Köztársaság után Magyarországról érkezik a legtöbb látogató, s a fogadott vendégek mintegy 40 százaléka magyar. Ennek tudatában Románia rászánta magát arra, hogy a kétoldalú egyezményt kitöltve, ezen a nyáron turisztikai információs irodát nyisson Budapesten. - Ma már a romániai turisztikai vásárokon hatalmas az érdeklődés a magyar turisztikai termékek iránt. /Tibori Szabó Zoltán: Megtört a jég? Növekszik a magyar-román turistaforgalom, magyar cégek erdélyi beruházásokba fognak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"
2001. július 22.
"Országos körútja során Csíkszeredát is felkereste július 3-án Razvan Teodorescu művelődési és egyházügyi miniszter. Elmondta, hogy kiemelt támogatást biztosítanak a kisebbségeknek, és az ortodox egyház ebben a térségben kisebbségben van. A kultuszminiszter megígérte Csíkszeredán az új templom építését a költségek 1/3-val, azaz 3 milliárd lejjel segíti, mivel ez az első katolikus egyházközség, amely tőle jelentősebb támogatást kér. A megbeszéléseken nem esett szó arról, hogy a Hivatalos Közlönyben is megjelent újabb kormányhatározat értelmében a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget ezúttal 5 és fél milliárd lejjel támogatják. /A kultuszminiszter csíki látogatása. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./"
2001. július 23.
"Júl. 23-án kezdődik a tusnádfürdői Univers Kempingben a XII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Bencze Tibor főszervező szerint már a rendezvény nyitónapján ki lehet tenni a megtelt feliratot. Legkevesebb 1000 regisztrált résztvevő lesz ott a szabadegyetem megnyitóján. Az első napi előadások témája: Schengenen innen és túl, jelen lesz Berta Krisztina, magyar belügyminisztériumi államtitkár, Vasile Dancu román köztájékoztatási miniszter, Pavel Abraham, román belügyminisztériumi államtitkár, Túri-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Délután 50-es évek a Székelyföldön, Ifjúság-munkaerőpiac-elvándorlás, Csángókérdés, Bankrendszer román-magyar viszonylatban valamint a Média kihatása a román-magyar kapcsolatokra tematikákban tartanak előadásokat. /Orbán Ferenc: Mától a tusnádfürdői Univers Kempingben. XII. Bálványosi Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./"
2001. július 24.
"Az Etéd községhez tartozó Kőrispatakon júl. 22-én került sor a Szalmakalap Múzeum ünnepélyes megnyitására, amelynek megálmodója Szőcs Lajos. A múzeumban az ország összes szalmakalaptípusa megtekinthető. A megnyitóünnepségre több százan jöttek el Csíkszeredától Marosvásárhelyig, de sokan érkeztek Magyarországról is. Verestóy Attila szenátor azoknak az értékeknek a megbecsülésére hívta fel a figyelmet, amelyekben a kéz és az ész találkozik. /Ferencz Imre: Múzeumavató Kőrispatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./ A Kárpát-medencében egyedülálló szalmakalap múzeumot nyitottak meg a hét végén a Hargita megyei Kőrispatakon. A ritkaságszámba menő múzeumnak bevallottan turistacsalogató szerepet szántak. Az alig 700 lelket számláló Kőrispatakon közel 150 éves múltra tekint vissza a szalmakalap készítés. A múzeumban az áztatott, fonott, préselt szalma megmunkálási eljárásait és a kalapkészítésnél használatos kézi gépeket is megismerheti a látogató. /Szalmakalap múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"
2001. július 24.
"Júl. 23-án megkezdődtek a felvételik a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai kirendeltségén. A székelyföldi városba agrárközgazdaság, könyvelési és gazdasági informatika, vidékfejlesztés, valamint román nyelv és irodalom, továbbá angol nyelv és irodalom szakokra várták a jelentkezőket. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az erdélyi magyar egyetem rektora elmondta: a meghirdetett 175 helyre összesen 487-en jelentkeztek. Szinte minden szak esetében, kivéve az agrárközgazdaságot, amelyre 50 helyre 53-an iratkoztak be, túljelentkezés van. A vidékfejlesztési szakon 25 helyre mintegy 218-an kérték felvételüket, a könyvelési és gazdasági informatika szakon az 50 helyre 116-an jelentkeztek. A vidékfejlesztési szak vezetésével megbízott Rostás Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, tanszékvezető elmondta: tudatos döntés eredménye volt a vidékfejlesztési szak beindítása a Székelyföldön, mivel a vidék helyzetével, fejlesztésével kapcsolatos kérdések előtérbe kerültek. - Javában zajlanak az egyetemi felvételik a Kolozsváron is. A Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalomtudományi Karán 50 helyre 63 diák versengett. Az eredményhirdetésre július 28-án kerül sor. A tanszék hitoktató-magyar szakán július 27-én kezdődik a vizsga. A néprajz tanszéken 20 helyre 45 diák jelentkezett. /Papp Annamária: Először tartottak felvételit az EMTE-n. Legtöbben a vidékfejlesztési szakra iratkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"
2001. július 24.
"A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén is megszervezte a tehetségesen rajzoló gyermekek hagyományos szárhegyi táboroztatását. A júl.16-án megnyílt tábor az itt készült munkákból válogatott anyag kiállításával zárja kapuit. Tóthfaluból (Délvidék), Budapestről, Érdről, Szigetszentmiklósról, Pusztináról, Gyimesfelsőlokról és a Gyergyói-medencéből érkezett 26 tanuló számára. A gyermekek magyar népmese-illusztrációkkal pályáztak a megyei tanács által is támogatott táborozásra, ami újabb lendületet adhat a tehetséges résztvevők számára. /Bajna György: Gyermekalkotók tábora Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"
2001. július 24.
"Eluralkodott az embereken a közömbösség. Behúzódnak a szobába, a tévé elé, semmi sem érdekli őket, ami körülöttük történik. Lehet, túlzó és bántóan általánosító ez a megállapítás, de számos példával támasztható alá. A színházi előadásokat többször el kellett halasztani az érdektelenség miatt, többnyire üresek a mozitermek, a képzőművészeti tárlatnyitók, könyvbemutatók közönsége kezd meggyérülni, a közérdekű kérdésekről vitázó lakossági fórumokon is marad üres szék bőven. A távolmaradás legfőbb oka a fásultság, a beletörődés. - A 89-es változások után nem kellett senkit nógatni, hogy elmenjen népgyűlésekre, tüntetésekre; a magyar egyetemért kezdeményezett aláírásgyűjtést is ezrek karolták fel; amikor Temesvár hőse jött el Csíkszeredába, tűt sem lehetett leejteni a tapstéren, annyian gyűltek össze az első hívó szóra. Ma már nincsenek ilyen nagyszabású összesereglések - a csíksomlyói búcsú vallási és nemzeti jellege miatt az örök kivétel ez alól. A magyarázat: csalatkoztak az emberek, nem váltak valóra számításaik, sok, nagyon sok maradt a beváltatlan ígéret. Valami módon fel kell rázni közömbösségükből az embereket? A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítványnak volt néhány kezdeményezése, hasonlóra lenne szükség az élet más területein is. /Borbély László: Közömbösség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"
2001. július 24.
"Megjelent a Források, a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja legújabb száma. Ebben emlékező írás: Millennium - a magyar évezred. Arról is hírt ad a kiadvány, hogy megalakult a Borszéki Vendégvárók Szövetsége. /Megjelent a Források. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"
2001. július 25.
"A magyar és a román környezetvédelmi miniszter ősszel találkozót tart a környezetvédelem területén kötendő új megállapodások és közös programok lehetőségének megvitatására - közölte Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Turi-Kovács Béla júl. 22-én részt vett a Tusnádfürdőn tartott nyári szabadegyetem munkájában, majd Csíkszeredán a város vezetőivel találkozott. A magyar környezetvédelmi miniszter Csíkszeredán Csedő Csaba István polgármesterrel közös környezetvédelmi programok beindításáról tárgyalt. /Fejleszteni kell a magyar-román környezetvédelmi együttműködést. Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter közös programokról tárgyalt a csíkszeredai polgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"
2001. július 25.
"Csíkszeredában, Tusnádfürdőn már véget értek a különféle szakos pedagógusoknak a Bolyai Nyári Akadémia keretében szervezett előadások, Szovátán, a Teleki Oktatási Központban most a fizika és kémia szakos tanárok hallgatják neves professzorok előadásait. A Teleki Oktatási Központban már július elején megkezdődtek az előadások - világosított fel Geréb Éva matematikatanár, oktatási programszervező. Elsőként az óvónők kezdtek, őket az iskolai könyvtárosok és a kollégiumi nevelők követték, majd az angol szakosok és a kémiatanárok jöttek. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. Hét tanfolyam Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./"
2001. július 25.
"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség júl. 18-22. között rendezte meg az Erdélyi Diáktalálkozót Szejkefürdőn. Tábori napilap is volt, a Lapocka, avagy a Szejke Tájmsz. A találkozót Földes László - közismertebb nevén Hobó - nyitotta meg egy József Attila-versekből összeállított előadóesttel, majd a Tankcsapda együttes következett. Előadások hangzottak el a környezetszennyezésről, a középkori magyar viseletekről, az újhullámról, az Erdélyi Disputa Egyesület vitabemutatót tartott, nteki voltak filmvetítések is. A rendezvényeket 3500 fiatal látogatta, közülük 1300-an hetijegyet, a többiek pedig napijegyet váltottak. /Erdélyi Diáktalálkozó Szejkefürdő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./"
2001. július 25.
"Már több mint egy hete tart a madarasi cserkésztábor. Volt számháború, kirándulás a Madarasi Hargitára, a tábortűzhöz mindig más-más csoport készült szórakoztató műsorral. /Szőcs Ibolya, Csíkszereda: Ünnep a táborban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./"
2001. július 27.
"Júl. 25-én Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnök és az angol nagykövet jelenlétében aláírták a galaci Sidex kombinát adásvételi szerződését az angol-indiai ISPAT társasággal. Ovidiu Musatescu privatizációs miniszter nagy sikerként értékelte az ügyletet. /Elkelt a galaci kombinát. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./ A részvények végleges átadása előtt a kormánynak bizonyos feltételeket teljesítenie kell. A kormány vállalta, hogy a Sidex adósságait részvényekké váltja, és elengedi az adósságok után felhalmozódott 600 millió dolláros büntetést. A gyár jelenleg napi 1 millió dollár veszteséget termel. A galaci Sidex kapacitása évi 9,2 millió tonna acél. Tavaly a kombinát 27 ezer alkalmazottal nem egészen 3,5 millió tonna acélt termelt, ebből 1,5 millió tonnát exportált. A Sidex a nemzetgazdaság egyik legsúlyosabb tehertételének bizonyult az elmúlt évtizedben, ugyanakkor egyetlen kormány sem merte eddig magánosítását felvállalni. /Eladták a Sidexet. A végleges szerződést három hónap múlva kötik meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"
2001. július 27.
"Romániában mostanáig megoldatlan az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye; erre nincs, vagy éppen ellenkező előjelű politikai akarat mutatkozik - állapították meg júl. 25-én a bálványosi nyári szabadegyetem előadói. - Arra van politikai akarat, hogy ne szolgáltassák vissza az egyházi ingatlanokat - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök hangsúlyozta, hogy míg mintegy 1000 ingatlan visszaszolgáltatására várnak a magyar történelmi egyházak, 1000 ortodox templom épült tíz év alatt Erdélyben. - Az alapszerződésből cinkos módon kihagyta a két fél az RMDSZ hallgatólagos beleegyezésével az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését - tette hozzá. - Az 580 elkobzott ingatlanunkból ötöt kaptunk vissza kormányrendelettel, de csak egyet birtokolunk ténylegesen - vázolta helyzetüket Tamás József, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke. Kató Béla püspök-helyettes bemutatta a gyülekezetében, Illyefalván végzett munkát, azt, hogy román állami támogatást nem kapott sem a gyermekfalu létrehozásához és működtetéséhez, sem az 1700 Kovászna megyei vállalkozást támogató, 7000 munkahelyet létrehozó alapítvány anyagi háttere biztosításához. A román görög katolikus egyház helyzetét Nicolae Anusca lelkész, a balázsfalvi görög katolikus érsekség mellett működő Caritas-szervezet igazgatója mutatta be. A román hatalom egyházához való ellenséges magatartását kommunista és pánszláv fogantatásúnak nevezve. Tőkés püspök kijelentéseire reagálva, Serban Mihilescu kormányfőtitkár megállapította: Tőkés László immár 11 éve aberráns kijelentéseket tesz. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Nincs politikai akarat az egyházi ingatlanok visszaadására. Az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia irányvonalát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Magyarország határon túli támogatáspolitikájáról szólva Bárdi Nándor a Teleki László Alapítvány részéről - moderátor - a bevezetőben az elmúlt század magyar támogatáspolitikáját vázolta. Eszerint a két világháború közötti időszakban a jövőkép és a döntő stratégiai kérdés a revízió. Jancsó Benedek szerint: elvesztettük a területi integritásunkat, de meg kell őrizni a kulturálist. Budapesten a Népies Irodalmi Társaság foglalkozott az erdélyi ügyekkel, biztosította a két világháború között az erdélyi magyar kisebbség támogatását. Ennek a két oldala: a normatív támogatási politika, a másik a "tűzoltás". A magyar támogatás politikában e kettősség végig megvolt. A két világháború között az erdélyi támogatások nyolcvan százalékát normatív alapon, az oktatásra kellett költeni: ebből tartották el azt az 1800-1900 iskolát, amit az egyházak hoztak létre. Ezt 30-40 százalékban magyarországi pénzekből tartották el. A támogatáspolitika másik része, a politikai támogatás szoros gyeplőn keresztül működött. A második korszak 1940-1944 közötti. Gyakorlatilag Dél-Erdélyben nem lehetett ugyanazt folytatni. Működött a kölcsönösségi kisebbségpolitika: amit csináltak a dél-erdélyi magyarokkal, azt csinálták Észak-Erdélyben a románokkal. Sokkal fontosabb, ami Észak-Erdélyben történt. Gyakorlatilag egy képzésközpontú, tudásalapú modernizációs programot próbáltak megvalósítani: téli iskolákkal, gazdatovábbképzőkkel, az egyetemnek mindenféle más kurzusaival. A harmadik korszak 1944-48: továbbra is folyt a támogatás, Magyarországról a Kisgazda Párton keresztül az erdélyi szövetkezeti mozgalmat támogatták. A negyedik korszak - 1989-ig. Ekkor egyfajta családi, népi támogatás alakult ki. Spontánul szerveződött középosztálybeli vagy értelmiségi csoportok Magyarországról hoztak könyveket. A nyolcvanas évek második felében jelentkezett a gyógyszer a romániai gyógyszerhiány következtében. A magyar támogatáspolitika ötödik korszaka az, ami 1989 után létezik. 1990-1993-94 között döntően bizalmi alapon folyt, majd intézményesült. Negyven évig nem foglalkoztak kormányzati szinten a külmagyar problémával és meg kellett teremteni az intézményes hátteret. Közben a határon túli társadalom és intézményépítés igényelte e támogatásokat. Az 1994-98 között létrejönnek az Illyés Alapítvány és más támogatási formáknál is az adott országban működő alkuratóriumok. Körülbelül 300-400 ember vehet részt e rendszerben az egész Kárpát-medencében. Így sokkal nagyobb az ellenőrzése az erőforrásoknak. 1998-tól aztán gyakorlatilag kiépül a határon túli magyarság intézményrendszere, ezt kellene tovább fejleszteni, működtetni. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának határon túli főosztályának vezetője szerint sajnálatos, hogy az adott országok államhatalmai nem teljesítik vagy szerény csak mértékben azon kötelességüket, hogy az ott élő magyar kisebbség jogos kulturális támogatását ellássák. Dobos András az Új Kézfogás Közalapítvány titkára szerint elsősorban a regionális együttműködés felé kell elmozdulni, ez irányba kell a támogatási formákat építeni és fejleszteni. Veress László, az Illyés Közalapítvány titkára részletesen beszámolt eddigi eredményeikről. Az eltelt tizenegy év után az Illyés Közalapítvány alapintézményként értékelhető. Tíz év 7,5 milliárd forintot jelentett. Érdekes a ciklusok szerinti megoszlás: 1990-994 1,2 milliárd Ft, 1995-1998-ban 1,7 milliárd és 1999-2002-es ciklusban 4,5 milliárd Ft fordítható határon túli támogatásra. A határon túli magyar szervezetek, így az erdélyi is, önhibáján kívül nem tudja maradéktalanul fenntartani intézményrendszerét. /Daczó Dénes: Vigyázó szemetek Tusványosra vessétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"
2001. július 27.
"Gyergyószentmiklóson a tanácsülésen arról döntöttek, hogy folytathatja a Figura a szeptemberre tervezett Kisebbségi Színházak Találkozójának szervezését, megkapják a kért 86 millió lejt. /Bajna György: Tanácsülés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./"
2001. július 27.
"Júl. 26-án a csíki ifjúsági szervezetek problémáiról tájékozódott Csíkszeredában az Illyés Közalapítvány igazgatója, dr. Veress László. A 34 ifjúsági szervezetet tömörítő Csík Terület Ifjúsági Tanácsa kezdeményezésére létrejött megbeszélésen Borboly Csaba, a Csík Területi Ifjúság Tanácsának elnöke ismertette a tanács szerepét, rámutatva, hogy mostanig kevés támogatást kaptak, de igyekeztek kevés pénzből sok mindent megvalósítani. Dr. Veress László értékelte a csíki teleházak megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket, s egyben javasolta, hogy a tanács dolgozzon ki egy egységes teleház-koncepciót, amelyre feltehetően minden támogatást megkapnának. Az igazgató úgy értékelte, hogy a támogatások jobb felhasználása érdekében hasznos lehet, ha az ifjúsági szervezetek együttműködnek más, a szórványban működő szervezetekkel, és egyben tapasztalataikkal is sokat segíthetnének egymásnak. /Szüszer-Nagy Róbert: Megbeszélés az ifjúsági szervezetek gondjairól. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./"
2001. július 27.
"Erőss Vilmos Csíkszeredai képeslapok jegyzéke című kötete a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal támogatásával jelenik meg. A kötetet szerkesztette és a bevezető tanulmányt Erőss Vilmos írta, a képek számítógépes feldolgozását Székely Dénes végezte. A kötetet a IV. Csíkszeredai Városnapok keretében, aug. 3-án mutatják be. A könyvben 384 különböző képeslap kicsinyített másolata található. Helytörténeti szempontból felbecsülhetetlenek a régi lapok, mert olyan épületeket, épületbelsőket, utcarészleteket ábrázolnak, amelyeket a már eltűntek. /Csíkszeredai képeslapok jegyzéke. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./"
2001. július 30.
"Rendkívüli kuratóriumi ülést tart Csíkszeredában a Sapientia Alapítvány. A júl. 30-i tanácskozáson a kuratóriumi tagok az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai részlegének otthont adó Hargita Szálló átalakításának műszaki részleteit tárgyalják meg. Utolsó szakaszába érkezett a Hargita Szálló átalakításának terve - jelentette ki a Krónika kérésére Székely István, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem programirodájának vezetője. A programiroda-vezető szerint a kuratórium hivatott a fontos technikai részletekkel kapcsolatos határozatokat meghozni, ezért volt szükség rendkívüli ülés összehívására. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen és Csíkszeredában már a legtöbb állást meghirdette. /Salamon Márton László: Technikai kérdésekről döntenek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./"
2001. augusztus 1.
"A két ország ifjúságpolitikáját érintő együttműködési szerződést írt alá júl. 31-én Csíkszeredában Mario Ruse és Szabó László, a román, illetve magyar Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára. Szabó László elmondta: a magyar kormányzat jelentős összegekkel támogatja a romániai magyar ifjúsági szervezeteket. - Az ISM pályázati rendszere nyitott, bárki részt vehet ezeken - hangsúlyozta, hozzáfűzve: rosszindulatúnak tartja némely erdélyi ifjúsági szervezet tiltakozását a támogatásokkal kapcsolatban, hiszen csak a szakszerűtlenül összeállított pályázatokat utasították el. A két államtitkár a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) Marosfőn rendezett táborozása keretében folytatott tárgyalásokat, a jelen lévő ifjúsági szervezetek vezetőinek részvételével. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke elmondta, hogy a szövetségnek mindkét ifjúsági államtitkársággal nagyon jó a kapcsolata. /Román-magyar ifjúsági együttműködés. Ruse és Szabó államtitkárok Csíkszeredában tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 1.
"A legnagyobb rendben zajlottak le a felvételik a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredában és Marosvásárhelyen kihelyezett karain, jelentette ki Tonk Sándor, az egyetem rektora. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának csíkszeredai üléséről beszámolva, az intézmény rektora elmondta: kiértékelték a Csíkszeredában lezajlott felvételi eredményeit. Az ülés egyik fő napirendjét képezte ugyanakkor az alapítvány által megvásárolt Hargita Szálló átalakítására vonatkozó terv jóváhagyása. Tonk Sándor tájékoztatása szerint 56-ra növelték a vidékfejlesztési helyek számát tekintettel arra, hogy a meghirdetett 25 helyre mintegy 218-an kérték felvételüket. A kuratórium tagjai ugyanakkor úgy döntöttek, hogy a román nyelv és irodalom, illetve az angol nyelv és irodalom szakokra jelentkező két csángó jelentkezőnek létszám felett biztosítanak helyeket. /Példásan szervezett felvételi a Sapientia Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 1.
"Jún. 28-án Budapesten a csíkszeredai Váli Csongor vezette Velum Kulturális Bt. az V. kerületi Váci utca és Régiposta utca sarkán szabadtéri kiállítással kötötte egybe galériájának ünnepélyes megnyitását. A Velum rendezte következő kiállítás júl. 30-án nyílt meg a Bajcsy-Zsilinszky körút 18 szám alatt. A kortárs erdélyi művészek alkotásait bemutató tárlat aug. 10-ig látogatható. /Erdélyi képzőművészek kiállítása Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 2.
"Régi álom valósult meg július 28-án, a Szent Kristóf-kápolna felszentelésével a Gyilkos-tónál. Hajdó István főesperes a kápolnát "lelki Dévavár"-nak nevezte, amelybe szívek és lelkek épültek. A Gyilkos-tónál 1916-ban leégett kápolna helyére Kós Károly 1933-ban másikat tervezett, amiről csak egy képeslap maradt fenn a szerencsi Zemplén Múzeumban. A Kós Károly-i hagyományokat is követő tervet Anthony Gall magyar származású ausztráliai építész készítette, együttműködve a belső terveket, körfreskót készítő Stefanovits Péter és Elekes Károly képzőművészekkel. Az építkezés fő támogatói az Illyés Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és több magánszemély. A kápolna római katolikus, de nyitott lesz más felekezetek előtt is. Hajdók István távlati tervei között egy keresztény ház kialakítása is szerepel. A kápolnaszentelés napján körmenet indult a kápolnához, Sebestyén Márta magyarországi énekesnő egyházi énekeket adott elő. A kápolnát Tamás József csíkszeredai segédpüspök szentelte fel. A kápolna alapköve az egri székesegyházból származik, amelyet Szent István király építtetett. /Gál Éva Emese: "Lelki Dévavár" Kápolnaszentelés a Gyilkos-tónál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./"
2001. augusztus 4.
"A csíkszeredai városnapokon a központi színpadon a fiatalokat szórakoztató programok - Fiatal Zenekarok Országos Fesztiválja, ki mit tud - zajlottak. A Corvina könyvesboltban az Erdélyi Magyar Könyvklubban, Bencze Tibor igazgató bemutatta az új katalógust. A klub immár több, mint 10.000 tagot számlál országszerte. Megnyílt az Emlékképek a XX. századból című kiállítás. A több hónapos gyűjtőmunka eredményeként mintegy 70 adományozótól több, mint 500 tárgy és dokumentum gyűlt össze, amelyek a XX.század Csíkszeredájának emlékezetes pillanatait, polgárainak életmódját elevenítik fel. /(Hátsekné Kovács Kinga): Letűnt idők emlékei közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./"
2001. augusztus 4.
"Borcsa János Kézdivásárhelyen élő tanár, irodalomkritikus a nyolcvanas évek eleje óta folyamatosan jelen van az erdélyi irodalomkritikai életben. Erősödnek a vidéki kis központok, azonban a sok kis vidéki központ sem oldhatja fel teljesen azt a távolságot, ami Budapest és Kézdivásárhely vagy Kolozsvár és Kézdivásárhely közt fennáll, szögezte le Borcsa János. A székely régióban nő Csíkszereda jelentősége, tudományos és irodalmi központtá kezd válni. - Megcsappant a kritika súlya az irodalmi életben. Nem is a fórumok hiányáról van szó. 89 előtt a kritikai életnek volt egy-két fontos szervezője, ők ma mintha hiányoznának. Marosi Péter volt ilyen személyiség, akinek fontos volt, hogy minden megjelent könyvről az Utunkban valamiféle tanulmány, bírálat jelenjen meg. Van egy fiatal kritikusi tömörülés, többé-kevésbé a kolozsvári Láthatatlan Kollégium tagjaiból, akik főleg a Látóban hallatják hangjukat a kilencvenes évek eleje óta. - Szükség lenne a mai irodalomnak a közelmúlttal való szembenézésre. Minderre igazából még nem került sor sem emlékiratban, sem regényben, sem értekező prózában. Erre nem igazán vállalkozott Domokos Géza sem az Igevárban. Aztán mai közéletünk bírálata inkább áttételesen jelenik meg, például Kovács András Ferenc verseiben, aki művészi eszközökkel, kemény formakritériumoknak eleget téve mondja el látleletét közéleti viszonyainkról. - A közélet értelmezése ma egyértelműen a publicisztikában történik meg, s nem versben vagy a prózában. /Bakk Miklós: Megcsappant a kritika súlya. Beszélgetés Borcsa János irodalomkritikussal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"
2001. augusztus 6.
"Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet szervezésében aug. 3-5. között Küküllődombón immár ötödik alkalommal rendezték meg az unitárius ifjúsági egyletek színjátszó seregszemléjét. Az idei mottó: Érted - Világ. Közel 350 fiatal töltött három napot Küküllődombón Erdély mintegy 16 településéről, és Brassótól Csíkszeredáig, Lupénytól Nagybányáig jöttek olyan csoportok is, amelyek csak megfigyelőként vettek részt. Nyitottak és szabadelvűek, felekezetre való tekintet nélkül mindenki itt lehet, reformátusok, baptisták és katolikusok, hirdették. A versenyben részt vettek a jobbágyfalvi, homoródalmási, várfalvi, aranyosrákosi, fiatfalvi, dicsőszentmártoni, bethlenszentmiklósi színjátszó csoportok, úgyszintén a budapesti UNIK, a székelykeresztúri, marosvásárhelyi és a nagyajtai DFIE, a kolozsvári UK, versenyen kívül a környékbeli és más tájakról érkezett fiatal színjátszó csoportok. /(lokodi): Érted - Világ. V. ODFIE Színjátszó Találkozó Küküllődombón. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"
2001. augusztus 7.
"A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Heves Megyei Kulturális Központ képviselői öt évre szóló együttműködési keretmegállapodást írtak alá Csíkszeredában. A Heves Megyei Kulturális Központ vezető munkatársai háromnapos csíkszeredai munkalátogatásuk alatt intenzíven részt vettek a Hargita Megyei Kulturális Központ legújabb projektjének előkészítésében. A tervezet olyan közművelődési értékkataszter, illetve ehhez kapcsolódó számítógépes és internetes adatbázis kialakítását célozza meg, amely részletességében és átfogó jellegében példa nélküli Erdélyben. Az egri Megyei Művelődési Központ vállalja a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) által a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatok lebonyolítási feladatait is. /Simon Attila: Ötéves megállapodás. Együttműködnek a megyei kulturális központok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./"