"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen induló szociálpedagógia szakára az oktatók eredetileg aug. 6-ig jelentkezhettek. A határidőt három nappal hosszabbították meg. Az egyetem csíkszeredai helyszínének román-angol szakára, ezen belül az angol tantárgy oktatói állásaira jelentkeztek a legtöbben - mondta a Krónikának Lányi Szabolcs dékán. "Legtöbben a tanársegédi-adjunktusi állásokra jelentkeztek. Kevesen pályázták meg a meghirdetett előadótanári és professzori állásokat; ennek oka, hogy a romániai magyar tudományos oktatás az idők során elsorvadt, hiányzik az egyetemi karrierrel rendelkező oktatói réteg" - vélte Lányi. /Salamon Márton László: Hosszabbított határidő. Továbbra is keres oktatókat a Sapientia Egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"A Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány első nagyobb megpróbáltatása, az állandó zaklatások mellett, a vajdahunyadi Ferences Teológia felszámolása volt, mely 1949. nov. 30-án éjszaka történt. A teológia felszámolásával elvágtak, megszüntettek minden szerzetesi utánpótlás-lehetőséget. A szerzetesi életre készülő fiatalokat hazaküldték, újakat nem lehetett felvenni. Ez tartott 40 éven keresztül. A második és legsúlyosabb megpróbáltatás 1951. aug. 20-án történt: egyszerre minden rendházban megjelentek a karhatalom fegyveres emberei és a barátokat fedett autókba ültetve elhurcolták. Az elhurcoltatásuk célpontja a Máriaradna volt, ezt jelölték ki kényszertábornak. Ide zsúfoltak össze 122 testvért. A nagyszámban összezárt testvérek élelmezéséről nem gondoskodtak az állam emberei, abban a reményben, hogy a testvérek nem bírva az éhséget, a zsúfoltságot, önként elmennek, feloszlatják majd a rendtartományt. De a gondviselő Isten nem hagyta magukra a barátokat. A hívek Erdély minden megindultak, élelmet vittek a batároknak. A ferencesek aug. 11-én a Csíksomlyói hálaadó szentmise keretében ünneplik meg az erdélyi ferences család történelmi eseményét. /Damján testvér: Emlékezve és hálát adva. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./"

"Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Pro Agricultura Hargitae és a Pro Agricultura Hungariae Alapítványok szervezésével a székelyföldi magyar fiatalok egyetemi képzése. Az évforduló alkalmából találkozóra kerül sor a végzettekkel aug. 10-én Csíkszeredában. Előadást tart dr. Molnár József egyetemi tanár, a Szent István Tudományegyetem dékánja és dr. György Antal elnök, egyetemi docens, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke. /Találkoznak a végzettek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./"

"Újabb ingatlanra tett szert az ortodox egyház Csíkszeredában: a volt vasúti menetjegyiroda is az övék lett. Négymilliárd lejért vették meg azt az épületet, a gavalléros román állam állta a számlát, az adófizetők zsebéből. Bizonyos források szerint a frissen vásárolt ház székhelye lesz a Keleti-Kárpátok múzeumának, mely így a sétálóutcán hirdetheti a dákoromán kontinuitást. Miután a Hargita-Kovászna püspökség jól megvetette lábát az Olt szállóban, átvette a bennszülöttek ellen harcoló gyarmatosítók taktikáját és támaszpontokkal szórta tele a várost. Szert tettek az Agroind vállalatra, egy üzlethelyiségre a Fehér Ház mellett, a kereskedelmi bank volt székhelyének felére /az utóbbiról Salajean püspök azt állította, ökumenikus rendelő lesz . Nos, orvosi rendelő nincs, ott van viszont a Ford-autószalon és egy számítástechnikai cég. A püspökség tehát bérbeadta az ajándékba kapott/. Székelyföldön az ortodox egyház újra átvette a románosítás úttörő szerepét. /Szondy Zoltán: Gyarapodik az ortodox vagyon Csíkban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./"

"Szentegyházán találhatnak otthonra azok a súlyos testi, illetve szellemi fogyatékos Hargita megyei gyermekek, akik nemrég még a Bákó megyei Gyimesbükkön voltak, de ezentúl Hargita megyében kell elhelyezni őket. A kiszemelt épület az országúthoz közel, a kultúrotthon és az általános iskola szomszédságában található, ahol jelenleg orvosi rendelő és napközi is működik. - Elsősorban azt szeretnénk, hogy csak Hargita megyei gyermekek kerüljenek ide, ugyanakkor a személyzetet Szentegyházáról alkalmazzák, hisz ez új munkahelyeket jelent - mondta a polgármester. /Kovács Attila: Szentegyházára kerülhetnek a fogyatékos gyermekek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./"

"Atyha faluba látogatott az újságíró, ahol már nem él Kerestély Gyula bácsi a népi költő, aki nem érhette meg verseinek magyarországi kiadását. Elköltözött másvilágra Vinceffy Ilonka néni is, akinek varrottasait budapesti kiállításon is megcsodálhatták. Évek óta nincs autóbuszjárat a faluba. A gyermekek gyalog járnak be az öt kilométerre eső korondi iskolába. A falufelelős, Hadnagy Albert reménykedik: ősztől a korondi Csavargó magánbuszos ígérete szerint járatot indít Atyhára. Az anyaországi testvértelepülés, Veresegyháza önkormányzata pedig segítséget nyújt az útépítéshez. /Kristó Tibor: Atyha, a fellegekig nyúló falu. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./"

"Esztelneken aug. 7-én őrizetbe vették Reiner Antalt, akit az úgynevezett Agache-ügyben három évi börtönbüntetésre ítéltek. Reiner korábban Magyarországon tartózkodott és sok jel utal arra, hogy valaki gyorsan értesítette a rendőrséget hazaérkezéséről. Reinert Csíkszeredába szállították, büntetése letöltése végett. Úgyszólván a letartóztatással együtt terjedt el az az értesülés is, hogy a rendszerváltás zűrzavarában meglincselt milicista őrnagy fia, aki az édesapja ügyében hozott ítélettel elégedetlenkedve egyenesen Strasbourgban kíván fellebbezni. Most viszont álláspontját hirtelen megváltoztatva, egyszerre úgy vélekedik, hogy amennyiben az elítéltek elismerik bűnösségüket, kérni fogja, hogy megkegyelmezzenek nekik. /(Flóra Gábor): Valakik "súgtak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Romániában 2001 nyarán nemcsak volt politikai foglyokról lehet beszélni. Az Agache-ügy két áldozata, Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben tölti büntetését. Sógor Csaba szenátor meglátogatta Héjja Dezsőt a csíkszeredai börtönben, a Hargita Népe munkatársát azonban nem engedték be, arra hivatkozva, hogy az elítélt előzetes írásos engedélye is szükséges ehhez. Sógor Csaba szenátor elmondta: Héjja Dezső kijelentette, nem bántották, nem nyúltak hozzá. Lelkileg nagyon megviselte a helyzete, újból elmondta, hogy Agachenek a közelében sem járt, ártatlannak tartja magát. Héjja Dezső négyéves börtönbüntetést kapott, az 54 éves férfi mankóval jár, pár évvel ezelőtt eltört lába nem gyógyult be rendesen. Reiner Antal öt év börtönbüntetést kapott, őt pár napja tartóztatták le, amikor hazajött Magyarországról. A kegyetlensége miatt különösen gyűlölt Agachet 1989 decemberében Kézdivásárhelyen meglincselte a felháborodott tömeg. Az igazságszolgáltatás gépezete utólag a tömegből kiemelt pár embert, ezek súlyos börtönbüntetéseket kaptak. "Ezek az elítéltek eleve amnesztia alá estek volna, ha az államelnök odahat, hogy az általa 1990 január elején kibocsátott rendeletet érvényesítsék is" - hangsúlyozta Sógor Csaba szenátor. /Szondy Zoltán: Politikai elítéltek a csíkszeredai börtönben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./"

"Aug. 10-én lovas felvonulással kezdődnek Gyergyószárhegyen a Szárhegyi Napok. A közös szervezésében lesz versmondó-délután, Ki mit tud?, fellép a mátraderecskei tánccsoport és a népszerű énekes, Koós János. Dr. Ambrus Zoltán polgármester arról is tájékoztatott, hogy Dombóvár, Jászszentlászló, Mátraderecske, Nagybajom, Öcsény testvértelepülések küldöttei is bejelentették részvételüket a falunapokon. Aug. 11-én Matei László és Török Ferenc fotókiállítását nyitják meg, a helyi színjátszó csoport is bemutatkozik. Aug. 12-én a fúvószenekar előadásával párhuzamosan, Márk Attila verses-zenés előadására kerül sor a plébániatemplomban. Játszóház, Kiss László fényképkiállítása, bábszínház, íjászbemutató, Oláh Gyárfás és Kristó Róbert ruha- és fotókiállítása, továbbá az Amarillys együttes előadása teszi még színesebbé a rendezvényeket. /Bajna György: Szárhegyi Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./"

"Botár László képzőművésznek, a falu szülöttének tárlatával kezdődnek aug. 17-én Csíkszentkirályon a falunapok. A háromnapos rendezvénysorozat első napján a helyi kisiparosok termékeit is kiállítják. Különböző kulturális és sportvetélkedőket tartanak, másnap reggel a helyi fúvószenekar ébreszti a lakosságot, lovasversenyt láthatnak az érdeklődők. Aug. 19-én a templom udvarán kerül sor Nagy Ödön és Koszti István Miklós alkotása, a Szent István-szobor leleplezésére. Az eseményt ünnepi szentmise követi, majd a helyi, székely ruhába öltözött fiatalok lóháton vonulnak fel a falu utcáin. /Szent István-szobor Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./"

"Idén harmadszor rendezik meg Szejkefürdőn az Egyetemes Unitárius Találkozót az erdélyi unitárius egyház szervezésében. A rendezvény aug. 11-én kezdődik. A találkozóról Kedei Mózes unitárius esperes nyilatkozott: A világ minden részéről - Angliától Amerikáig - várják az unitáriusokat, de részt vehetnek más felekezetűek is. Angliából az unitárius egyház elnöke, Cliff Reed, valamint John Clifford, a londoni unitárius iroda képviselője is jelen lesz. /Bágyi Bencze Jakab: Egyetemes Unitárius Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"Sarány István szerint munkanélküli-képzők a tanítóképzők. Hargita megyében: román tannyelvű tanítóképző osztályt indít ősztől a maroshévízi Mihai Eminescu Gimnázium és a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium. Egy-egy huszonöt fős osztály indításáról van szó. Két magyar tannyelvű osztályt indít a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző. Eddig a középfokú tanítóképzés. Emellett ún. posztliceális tanítóképzés is folyik a megyében. Felsőfokú, főiskolai szintű tanítóképzés folyik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi és maroshévízi tanítóképző főiskoláján. - Évente legalább száz - közép- vagy felsőfokon - képzett új tanítóval kell számolni. A szükséglet viszont ennek töredéke. Idén például egy román tannyelvű óvónői állást hirdettek meg a megyében, Balánbányán, román tanítói állást egyet sem. Valamennyi állást szakképzett tanító tölt be. Magyar óvónőkre, tanítókra is már csak a nagyon eldugott településeken van szükség. Az újságíró szerint tehát nincs szükség ilyen méretű tanítóképzésre. /Sarány István: Munkanélküli-képzők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház fennállásának harmadik évadját kezdi szeptemberben. A Magyarországról szerződtetett Merő Béla rendező távozása után Szabó K. István vette át a rendezői tisztséget. Kifejtette, hogy sikerült beszerezniük korszerű színpadi világítást és hangosítást biztosító berendezést. Együttműködési szerződést kötöttek az anyaországi, szarvasi Weöres Sándor Színházzal. Lesz néhány közös előadásuk, melyet Székelyudvarhelyen és Szarvason is bemutatnak. Három színész csatlakozott a társulathoz: Vidovenyecz Edina Békéscsabáról, Szabó Eduárd Marosvásárhelyről és Dehel Gábor Kolozsvárról. /Bágyi Bencze Jakab: A színház a városé. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"Féléves költözés után a Hargita Megyei és Városi könyvtár műszaki- és szépirodalmi részlege aug. 6-án újra megnyitotta kapuit új székhelyén, a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A kölcsönző részlegen kívül működik olvasóterem és audio-vizuális terem is. A mozgássérültek, betegek és idősek számára díjmentesen házhoz szállítják a könyvet, ha ezek telefonon bediktálják nevüket, címüket és a könyv címét - ismertette Kopacz Katalin igazgatónő. Február eleje óta mintegy 120.000 kötetet költöztettek az új székhelyre, ez a könyvtár állományának felét jelenti - számolt be az intézmény vezetője. A könyvtár gyermekirodalmi-, dokumentációs- és művészeti részlege továbbra is a Mikó-várban várja az olvasókat. /(kovács kinga): Újabb szolgáltatást biztosít a Hargita Megyei és Városi könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke fél évtizede foglalta el akkor újonnan létesített hivatalát. Csíkszeredába költözésekor kollégájához, Ioan Salajanhoz is közelített, a görögkeleti püspök azonban a mai napig távolságtartó maradt, nem viszonozta a látogatást. A gyulafehérvári főegyházmegye félmillió hívőt tart nyilván, amiből 300 ezer lélek a Székelyföldön él. A katolikus hívek többsége Székelyföldön él, és Gyulafehérvár messze van innen. Ezért kellett, hogy az egyik püspök itt legyen a hívek körében. A főegyházmegyei zsinat egyik fő célja egy frissebb lelki megújulás meghirdetése és ennek előkészítése volt. A zsinati könyv hamarosan megjelenik. - Az 1989-es fordulat óta 36 kápolnát és templomot építettek, ehhez állami támogatást nagyon keveset kaptak. Az anyagiak előteremtése különösképpen a nyugati segélyszervezetekre hárult. Az utóbbi időben a nyugati támogatás érezhetően megcsappant. Sajnos az állam nem egyformán osztja el a pénzt a felekezeteinek. Két kategória létezik számára: az ortodox és a kisebbségi egyházak. Székelyföld a térségben kisebbségben levő ortodox egyház különleges támogatást kap, de ugyanígy a szórványban élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is megérdemelnék az ilyen támogatást. - A kultuszminisztérium egy 5,5 milliárdos támogatást juttatott a csíkszeredai ortodox püspökségnek. Ennek kapcsán kértek támogatást és kaptak ígéretet Razvan Theodorescu minisztertől a Csíkszeredában építendő katolikus templomhoz. A megígért hárommilliárd lejt még nem utalták át, most gondolkozhatnak azon: vajon nem ígéret marad-e csupán? - Tamás József püspök elmondta, hogy kormányrendelettel öt ingatlant kaptak vissza, amelyek közül csak egyetlenegyet lehetett birtokba venni. Ez a dévai ferences kolostor, amely a fordulat idején üres volt, így a ferences atyák beköltöztek, aztán az állam törvényesítette is a helyzetét. A többi kormányrendelettel visszakapott épület közé tartozik a csíksomlyói fertőző betegeket ápoló kórház. A kórházat nincs hová kiköltöztetni, így az épületet nem tudják egyelőre birtokba venni. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét is visszaadták, azonban a Fehér megyei prefektus beperelte a kormányt, mondván, hogy nem lehet a visszaszolgáltatást megejteni. Másik gyulafehérvári ingatlan a volt katolikus gimnázium egyik bentlakásának épülete. Ebben egy kft. tevékenykedik, amely nem akarja átadni az épületet. Székelykeresztúron is van egy visszakapott ingatlan, ezt viszont a tanügy használja, ők sem oldották meg a problémát. A püspök kifejtette: sajnos az RMDSZ részéről született egy módosító indítvány az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban, amit úgy nyújtottak be, hogy erről az egyházi vezetőkkel előzetesen nem egyeztettek. Az egyházi elöljárók ezért úgy érezték, hogy nem az ő elvárásaik szerint fogalmazták azt, így július elején az erdélyi püspökök tartottak egy megbeszélést az RMDSZ csúcsvezetésével, ahol felelősségre vonták őket a javaslatot illetően. Magyarázatuk az volt, hogy ezt a javunkra akarták volna tenni, a püspököket viszont nem győzték meg erről. /Kristály Lehel: Csendben munkálkodó ember vagyok. Beszélgetés Tamás József csíkszeredai segédpüspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

"Értékes antológia látott napvilágot: Erdélyi szép szó 2000 /Hargita Kiadóhivatal, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ ötvennégy alkotó munkáit tartalmazza. A kötetet Fekete Vince szerkesztette. /Kórusmű - ötvennégy áriával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

"Felszámolják a csíksomlyói Domokos Pál Péter, valamint a székelykeresztúri Zeyk Domokos Gyermekotthont - jelentette be Ion Proca, a Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője. A Mindenek előtt a gyerekek elnevezésű program keretében elnyert pénzösszegekkel felgyorsulhat a reform. Aug. 13-án Bukarestben ismertették az ebből célból Romániának jóváhagyott 19 millió eurós Phare-programot, amelyből 830 000 eurót kapnak a Hargita megyei projektek - közölte Ion Proca. A vezérigazgató elmondta, hogy a gyermekvédelmi igazgatóság mind a négy pályázata támogatást nyert. Három projekt az alternatív elhagyott, illetve árvagyermek-gondozást célozza, ezek keretén belül számolnák fel a csíksomlyói, illetve a székelykeresztúri gyermekotthont, helyettük családi típusú központokat hoznak létre. A két otthonban élő mintegy 400 gyermek közül a 10-11 évesek az úgynevezett kismamaszállásokra kerülnének, míg a nagyobbakat helyeznék el a családi központokban. 32 magánházat vásárolnak, majd ezeket átalakítják. A központokat olyan térségekben kívánják létrehozni, ahonnan a gyerekek származnak. A megyében már nyolc ilyen családi központ működik, az eddigi tapasztalatok alapján sokkal jobban megfelelnek a követelményeknek, mint a jelenlegi gyermekotthonok. A harmadik projektre 112 000 eurót hagytak jóvá. Az összeget gondozók alkalmazására és szakképzésére fordítják. A negyedik tervezet a Pro Autist Alapítvánnyal közösen a gyermekvédelmi igazgatóság autista gyermekek számára hoz létre központot Székelyudvarhelyen. /Szüszer-Nagy Róbert: Megszűnik két gyermekotthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"

"Immár második alkalommal szervezték meg a falunapokat Csíkkarcfalván és Jenőfalván. A szervezők - Karcfalva Községi Tanácsa, a Nagyboldogasszony Egyesület, a Csíkjenőfalváért Egyesület, valamint a Csorgó Ifjúsági Szervezet -gazdag programot állítottak össze. Csíkkarcfalván köszöntötték a vendégeket, köztük a testvértelepülések (a magyarországi Helvécia és Mernye) küldöttségeit, valamint a megyei tanács képviselőit, aztán a helybeli Mártonffy György Általános Iskola tanulói Kőműves Kelemen balladáját mutatták be. Bemutatták Pál-Antal Sándor főlevéltáros-kutató Csíkkarcfalva múltjából című könyvét. A szerző monográfia-előzetesnek nevezte a kiadványt. Volt hittanvetélkedő, gyermektáncok és játékok a parkban, majd a Csorgó Ifjúsági Szervezet bemutatta Tamási Énekes madár című színművét. Aug. 15-én felszentelik a papilak udvarán emelt új kápolnát, valamint azt a házat, mely vendégek fogadására alkalmas. /Kristó Tibor: Nagyboldogasszony-napok Csíkkarcfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"

"Aug. 10-én nagy tömeg gyűlt össze Gyergyószárhegyen, a szülőfalujában fellépő Koós János hírére. A szervezők (Cika Kulturális Alapítvány, polgármesteri hivatal, Bástya Sportegylet) a változatos és színvonalas rendezvényekkel léptek elő. Nagy sikert aratott Oláh Gyárfás és Kristó Róbert ruha-, illetve fényképkiállítása, emellett a Lázár-kastélyban az idei alkotótáborban készült munkákból nyílt kiállítás tekinthető meg. Este Márk Attila verses-zenés műsora maradt emlékezetes élmény. Aug. 15-én a Nagyboldogasszony-napi búcsú után, 16 órától kezdődnek a szárhegyi napok utolsó rendezvényei: Angi István árnyékszínháza a Paraszt-bibliából mutatja be a Ferenczi Attila által színpadra átdolgozott Teremtés-történetet; Kiss László jászszentlászlói fotós a Bugaci-pusztán készül fényképeit állítja ki; nagy érdeklődésre számíthat a művelődési házban a Gyergyó ismeretét faggató műveltségi vetélkedő. /Bajna György: Ma ér véget a rendezvénysorozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"

"Kalocsa és Székelykeresztúr város önkormányzata a múlt évben írta alá a testvérvárosi szerződést, azóta főleg a sportegyesületek szerveztek kölcsönös találkozókat. Nemrégiben a kalocsai kisiskolások jöttek székelyföldi turnéra: három csoportban összesen 215 gyermek ismerkedhetett meg Székelykeresztúr városával, Székelyföld és Fogaras természeti szépségeivel. /Fülöp Lajos: Kalocsai kisiskolások a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"

" Ferencz Imre Csíkszentdomokoson érdeklődött, emlékeznek-e még Kurkó Gyárfásra. Vállvonogatás, hümmögés. Hogyan ítélik meg itt Kurkó Gyárfás személyiségét? A 76 éves Boros Erzsébet szerint: Az okosok okosan, a buták bután! Kurkó Gyárfás 1909-ben született, lakatos lett Brassóban. 1934-től a MADOSZ Brassó megyei, majd országos elnöke. II. Károly király diktatúrája idején a politikai pártok feloszlatása idején (1938) a MADOSZ az ő elnökletével illegalitásban folytatta tevékenységét. Népi Találkozót szervezett Brassóban (1940), ezután internálták, majd áttették Magyarországra. A magyar hatóságok visszaadták. Az Antonescu-diktatúra alatt egy ideig a brassói Fellegvár foglya. 1944. aug. 23. után hozzálátott társaival a MADOSZ újjászervezéséhez, 1944 októberében javaslatára a MADOSZ Magyar Népi Szövetség néven kiszélesült, ennek elnöke 1947-ig, amikor a harmadik kongresszuson a felerősödő balos frakció nyomására leváltották. Önéletrajzi regénye 1949-ben jelent meg Nehéz kenyér címen. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki: nevéhez fűződnek a romániai magyarság nemzetiségi küzdelmei, az anyanyelvű iskolahálózat, a művelődési intézmények védelme, a gazdaság újjáépítése. Megvádolták, hogy "elvtelen magyar egységben" tömörítette az erdélyi magyarságot a MNSZ köré. 1949-ben letartóztatták, és Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Lakatos Istvánnal együtt elítélték. Tizenöt év börtönbüntetés után szabadult 1964-ben. Kurkó Gyárfás neve elválaszthatatlan a romániai magyarság önvédelmi harcától. Talán más eszmék irányából, de a sorsa találkozik a Márton Áronéval, akivel egy faluból indultak... /Ferencz Imre: Nehéz emlékezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ Kurkó Gyárfás elborult elmével szabadult a börtönből."

"Aug. 14-én délután Marosvásárhelyen, a katolikus plébánia Deus Providebit Házában megnyílt az első marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábor. Csegzi Sándor alpolgármester bejelentette: a város vezetősége hagyományt akar teremteni ilyen téren, méltatva a jeles festőművész, Simon Endre kiváló szervezőmunkáját. A Bolyai-tematika nem kötelező, de a szervezők nagyon szeretnék, ha a két Bolyai alakját beépítenék a művészek alkotásaikba.. Jelen lesz: Marosvásárhelyről Hunyadi László, Horváth Ödön, Chira Adrian, Muresan Gheorghe és Pokornyi Attila; Budapestről Benedek József és Labancz Flóra; Vácról a lényegében székelyföldi-marosvásárhelyi Balázs Imre, Szovátáról Kúti Dénes, Székesfehérvárról az ugyancsak erdélyi Székely János Jenő, Veszprémből a szintén erdélyi származású Diénes Attila és nem utolsó sorban a csíkszeredai Gaál András. A két hetes tábort a helyi polgármesteri hivatalon kívül jelentős mértékben támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint marosvásárhelyi vállalatok, cégek. /(Máthé Éva): "Micsoda tábor!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"

"Immár második alkalommal szervezte meg a szentegyházi Alfa Ifjúsági Fórum Kirujfürdőn az Amiért a harangok szólnak elnevezésű környezet- és természetvédelmi táborát, amelynek gazdag programja aug. 14-20. között zajlik. Előadások hangzottak el, többek között Topor Emil, a csíkszeredai Földtani Intézet igazgatója a Hargita megyei borvízforrásokról; Kakas Zoltán egy 30 éves néprajzi és környezetvédelmi táborról beszélt. /Ferencz Imre: Természetvédelmi tábor Kirujfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./"

"Körkép - 2001 címmel a budapesti Magvető Könyvkiadó az ünnepi könyvhétre prózakötetet adott ki. Huszonhárom magyar író - anyaországi, határon túli, illetve nyugat-európai - kisprózáját tartalmazza. A közismert Duba Gyula, Ferdinandy György, Parti Nagy Lajos, Podmaniczky Szilárd, Szakonyi Károly, Závada Pál szerzők társaságában található egy erdélyi író is: a székelyudvarhelyi Lőrincz György. Írásának címe: Az elveszített sziget. Sokatmondó soraiból idézek néhányat: "Gyönyörű sziget volt, amihez hasonló nem volt több a világon. Hatalmas, lankás, bőségesen termő földekkel volt megáldva... Azt beszélték, a szigetet két oldalról - keletről és északról - hatalmas hegyek vették körül... erdőségek borították mindenütt, amelyet nem tört meg más, csak suvadásos dombok, fehéren vagy szürkén magasló kősziklák, várak, kastélyok, amelyeken esténként csillagok könyököltek... Tény, hogy ez a sziget, miután valamilyen oknál fogva elveszett, egyre szépült. Az öregek emlékezete rubinttal, gyémánttal ékesítette..., amikor néha-néha botjukra támaszkodva kiértek a falu végére, s látták, hogy még mindig akadnak olyanok, akik hisznek e szigetben, s ott csüngnek a fán és néznek el napnyugat felé. Haza". /Komoróczy György: Körkép - 2001 = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./"

"Az aug. 20-i központi állami megemlékezés, egyben a millenniumi év zárónapja, a magyar lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődött Budapesten, a Parlament előtt, a Kossuth téren. A Magyar Köztársaság Közép- és Kis Kereszt kitüntetéseit átadták át a Parlamentben. Tíz órától a Margit híd és Szabadság híd közötti Duna-szakasz felett légiparádét rendeztek, ejtőernyős bemutatóval. Délután három órától a Kossuth téren a tisztek tettek esküt, majd a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa előadta a Millenniumi Óda első három tételét. Ezt követte Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszéde, majd öt órától ünnepi szentmise a Szent István Bazilika előtt, ahonnan fél hétkor indult a Szent Jobb körmenet. Az ünnepségsorozat fénypontjának számító tűzijátékot kilenc órára tervezték. Fél tíztől a budai felső rakparton szerveztek utcabált. Aug. 20-án Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. A rövid megbeszélésen részt vettek a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar politikai szervezetek vezetői, valamint Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A találkozót követően Németh Zsolt újságíróknak elmondta: megvitatták a magyar-magyar kapcsolatok "forró kérdéseit", különös hangsúlyt fektetve a státustörvényre. "A törvénnyel kapcsolatban teljes az egyetértés a magyar-magyar kapcsolatokban, a jogszabályt végre fogjuk hajtani" - hangsúlyozta a külügyi államtitkár. A hétvégén Erdély-szerte is elkezdődtek az aug. 20-ai ünnepségek: Szent István király, valamint az államalapítás emlékére szobrokat állítanak, kopjafát avatnak, koszorúznak, irodalmi esteket, tudományos-történelmi és színielőadásokat tartottak. Csíkszeredában, de Sepsiszentgyörgyön is először ünnepeltek. Szentgyörgyön körmenettel, emlékműavatással adóztak Szent István emlékének, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Csíkszeredában koszorúkat helyeztek el, Marosszentkirályon szobrot avattak az államalapító király tiszteletére. Csíkszentkirályon a település napjai keretében ünnepeltek, egészalakos bronzszobrot emelve Szent Istvánnak. A jó ideje a hazai Szent István-ünnepségek központjának tekintett Székelyszentistvánon Markó Béla szövetségi elnök köszöntötte az ünneplőket. Az ünnepség a héten is folytatódik. /Kiemelkedő nemzeti ünnep Magyarországon. Erdély-szerte Szent Istvánra emlékeznek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

" A Kárpát-medence népművészetének, hagyományainak és népi kismesterségeinek ünnepét, a Millenniumi Sokadalom című a határokon is átnyúló rendezvény záró programjai aug. 17-én, a budapesti Hősök terén kezdődtek. A négynapos kulturális eseménysorozat a Szent István királyról való megemlékezés mellett a népművészek, népzenészek, néptáncosok, népi játékkészítők, az utcaszínházak és a magyar konyha mestereinek találkozója volt. Az idei sokadalmat a tavalyinál több helyszínen rendezték meg, így Szentendrén, Diósgyőrött, Abádszalókon, Tatán, Gyulán, Pécsett, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Zentán is bemutatták az ezeréves magyar kultúra örökségeit, kincseit. - Erdély-szerte megemlékeztek István királyról, így Szatmárnémetiben, Nagybányán, Csíkszentkirályon. Csíkszeredában például a rendszerváltás óta először ünnepelték meg Szent István-napját. A rendezvény a belvárosi katolikus plébániánál kezdődött, volt szabadtéri néptáncelőadás és rockkoncert, este pedig irodalmi est a Szakszervezetek Művelődési Házában Ferenczes István költő és Molnár Vilmos író részvételével. /Ünnepségek Zentától Csíkszentkirályig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./"

" Csíkszereda új (Kalász-)negyedi temetőjében eddig még nem tapasztalt rongálás történt. Több fakeresztet kiemeltek a helyükről és ezeket a kerítés oldalára, ellentétes irányba felrakták, sőt az egyiket SÁTÁN felírattal is ellátták. Ismeretlenek néhány vaskeresztet is ledöntöttek. A polgármesteri hivatal alkalmazottai nagyon hamar intézkedtek - a rádió értesülései szerint - anélkül, hogy a rendőrség szakembereit értesítették volna. Így a szemtanúk és a tévéfelvétel az egyedüli nyom a rendőrség számára, hogy a történtekről dokumentálódjon és a tetteseket előállítsa. /Felforgatott keresztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"Erdélyi viszonylatban is hiánypótló vállalkozásba kezdett a Balla Zoltán által vezetett Humán Reform Alapítvány, amikor két éve beindította bábosképző tanfolyamát. A kirulyfürdői és a homoródfürdői találkozók után idén Lókodban találkoztak a résztvevők. A résztvevők a baróti Cimbora Napköziből, a székelyudvarhelyi Napsugár Napköziből, a csíkszeredai Tanulók Klubjából, Lövétéről, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Közművelődési Egyesület Habakuk bábcsoportjától, a szászrégeni Művelődési Ház Csim-Bumm bábcsoportjától, valamint Sepsiszentgyörgyről és Homoródszentpéterről érkeztek. A tanfolyamon bábcsoportvezetői-képzés, darabelemzés, előadás-előkészítés, bábtervezés, díszlet- és kelléktervezés, illetve -készítés, koncepcióalakítás, előadás megszervezése és tervezése, zene alkalmazása szerepelt a programban. A tanfolyam vezetője, Nagy Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozatának vezetője-rendezője, a Romániai Bábos Céh alelnöke szerint nagy szükség van erre a tanulási formára, mert a profi bábszínjátszás jelenleg mélyponton áll, színészképzés pedig nem is létezik. A Humán Reform Alapítvány által indított kurzus az egyetlen rendszeres képzés, ezenkívül még Kolozsváron oktatnak időszakonként. Létezik ugyan Székelyföldi Bábos Egyesület, az alapítvánnyal közösen bábszíndarab-írói pályázatot is hirdetett, ám a beérkezett művek nem feleltek meg az elvárásoknak. /Forrai Tibor: Bábosok tanfolyama Lókodban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./"

"Halálának 25. évfordulóján Nagy Imre festőművészre /Csíkzsögöd, 1893. július 25. - Csíkszereda, 1976. aug. 22./ emlékezett a lap. Nagy Imre a budapesti Rajztanárképzőn, a szolnoki művésztelepen és a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, Olgyai Viktor irányításával. A Képzőművészeti Főiskolán együtt dolgozott Varga Nándor Lajossal, Aba-Novák Vilmossal és Szőnyi Istvánnal. 1924-ben hazaköltözött Erdélybe; néhány évig a nagybányai művésztelepen is dolgozott. 1929-ben, 1931-ben az Ernst Múzeumban volt kollektív kiállítása; 1936-ban és 1937-ben ismét gyűjteményes kiállításokkal jelentkezett a fővárosban; 1938-ban pedig Londonban volt egyéni tárlata. 1939-ben Szinyei-díjat nyert. 1949-1950-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Több európai országban járt tanulmányúton; az említetteken kívül rengeteg kiállítása volt több erdélyi városban, Berlinben, Zürichben, Prágában és Nürnbergben. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást. Utolsó éveit visszavonultságban töltötte Zsögödön. A fametszés kiváló mestereként tartják számon. 1962-ben zsögödi házát Csíkszereda városának adományozta, itt nyílt meg 1973-ban a Nagy Imre Képtár. /Nagy Imre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./"

"Tőkés László püspök közleményében felhívta a hazai magyar és román közvélemény figyelmét az 1989. december 22-ei, Aurel Agache helybéli milicista-tiszt erőszakos haláláért súlyos börtönévekre ítélt Héjja Dezső kézdivásárhelyi lakos ügyére. "Héjja Dezsőnek - áll a közleményben - ma van a születésnapja. 55 éves. A csíkszeredai börtönben szenved betegen és ártatlanul. Életének utóbbi tíz esztendeje valóságos kálvária volt. A magyarellenes román politika és igazságszolgáltatás áldozataként érett férfikorának legszebb éveit kellett szüntelen megaláztatásban és félelemben letöltenie, majd egy évekig tartó politikai kirakatper - egyik - kiszemeltjeként a börtönbe kerülnie. A romániai magyar nemzeti közösség kollektív megalázására és megfélemlítésére irányuló politikai perek sorában neki is a meghurcolt és igazságtalanul elítélt Cseresznyés Pál, valamint az oroszhegyi és zetelaki elítéltek sorsa jutott osztályrészül.(...) Történik mindez annak ellenére, hogy a Nemzeti Megmentési Front 1990. januárjában közkegyelemben részesítette mindazokat, akik az 1989-es népfelkelés idején ún. politikai bűncselekményt követtek el. Héjja Dezsőre viszont még ezt sem sikerült rábizonyítani." Tőkés László azzal a felhívással fordult az RMDSZ-hez, hogy az érdekképviselet tekintse Héjja kiszabadításának - közkegyelemben való részesítésének ügyét az RMDSZ-SZDP együttműködés szakítópróbájának. A püspök felkérte a magyar kormányt is, hogy diplomáciai úton sürgesse Héjja Dezső amnesztiáját. /Kísértenek a politikai kirakatperek. Tőkés László Héjja Dezső amnesztiáját sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"