Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. szeptember 10.
"Major László, a Romániai Magyar Dalos Szövetség elnöke nyitotta meg szept. 9-én Korondon, a harmadik alkalommal megrendezett fúvószenekarok találkozóját. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő kifejtette, hogy a mindenkori kormánynak az a feladata, hogy megteremtse azt a jogi keretet, amely által a civil társadalom magára találhat, és önszerveződése által képes hagyományt teremteni, alkotni. A rétyi, fehéregyházi és parajdi fúvósok mellett a korondi kis fúvósok bizonyították, hogy méltó utódai a több mint egy évszázada alakult, egykori korondi Rezesbandának. /Bágyi Bencze Jakab: Fúvóstalálkozó Korondon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./"
2001. szeptember 11.
"Okt. 5-től Csíkszeredának egyeteme lesz. A kolozsvári székhelyű Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem legtöbb kara Csíkszeredában fog működni, és legtöbb diákja is ebben a városban kezdi tanulmányait. A felvételi vizsga választ adott arra, hogy kell-e a Székelyföldön egyetem: a jelentkezők - és a felvételt nyert hallgatók - majdnem mind a Székelyföldről, Kovászna, Hargita és Maros megyékből származnak. Tehát van rá igény. Még akkor is, ha a városban működik felsőfokú oktatási intézmény: Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében, tíz éve zajlik távoktatás különböző magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai révén. E távoktatási formákban eleddig 730-an szereztek egyetemi, illetve posztgraduális diplomát. Emellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskolája idén indította harmadik első évfolyamát, továbbá ott van a Gábor Dénes Főiskola csíkszeredai konzultációs központja. Lányi Szabolcs dékánnak vesszőparipája az egyetemi szellem meghonosítása Csíkszeredában. /Sarány István: Szellemhonosítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"
2001. szeptember 11.
"A gyergyói Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ szept. 7-i ülésén ismételten sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az SZKT megújítása a tavasz folyamán elmaradt. Az SZKT mostani összetételében nem döntheti el megújításának elmaradását, nem hosszabbíthatja meg saját mandátumát. A gyergyói TKT támogatja a csíki TKT és TeSz - elnökének az SZKT demokratikus, belső választások útján történő megújítására tett javaslatát. Az SZKT legközelebbi ülésén tűzze napirendre a belső, demokratikus választások útján történő megújítását. /A gyergyói TKT állásfoglalása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"
2001. szeptember 11.
"A csíkszeredai bíróságon szept. 7-én zajlott le az első tárgyalás abban a perben, amelyet Borboly Csaba megyei tanácsos rágalmazás vádjával kezdeményezett Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke ellen. Borboly azért indított pert, mert sértőnek találta Nagy Pálnak a Krónika napilapban megjelent kijelentését, miszerint a MIT 1998-ban tartott küldöttgyűlésén hűtlen pénzkezelés vádjával kizárták volna őt a szervezetből. Ő ugyanis 1998-ban a magyar középiskolások országos egyesületének vezetőségi tagja volt. Nagy Pál szerint félreértésről van szó, amely abból adódott, hogy az újságíró nem pontosan idézte őt, ezért hajlandó pontosítani, és kész peren kívüli megegyezést kötni. /F. D. D.: Borboly Csaba pereli Nagy Pált. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"
2001. szeptember 11.
"Gyimesfelsőlokon 1990 óta működik a bár-galéria. A tulajdonosok Antal András (Antal Imre festőművész fia) és felesége, Erika. Az 1999. október 3-án rendezték az első kiállítást. Az elsőt, Nagy Pál Zoltán Csíkszeredában élő fotóművészét számos tárlat követte. Ez a bár-galéria nem követi a galériák szokványos programját, 2000 tavaszán bemutatták megrendezett kiállítás, a bákói testi fogyatékosok rajzkörének anyagából. Bemutatta a fiatal képzőművészeket, voltak könyvbemutatóval egybekötött író-olvasó találkozók, így a Székelyföld szerkesztőségével, Ferenczes István főszerkesztővel, vendég volt Tankó Gyula néprajzkutató, nyugalmazott iskolaigazgató is, jelenleg Márkos András, Németországban élő festőművész alkotásai tekinthetők meg. /Kiállítások a gyimesfelsőloki bár-galériában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./"
2001. szeptember 11.
"Szabó Tibor, a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatója emlékeztetett: az első Kisebbségi Színházi Találkozót 1978-ban szervezték Sepsiszentgyörgyön. 1980-ban megismételték, aztán csak 1992-ben kerülhetett sor a mindmáig utolsó találkozóra. A színházi seregszemle újraélesztése Zsehránszky Istvánnak, az Etnikumközti Kapcsolatok Hivatala igazgatójának az ötlete volt. Most Szabó Tibor igazgató szervezi a színházi találkozót. /Bajna György: Kisebbségi Színházak Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"
2001. szeptember 12.
"Szept. 7-én második alkalommal járt a csíkszeredai börtönben Szigeti Olga, Héjja Dezső volt felesége, aki elmondta: az elítélt még mindig az elkülönítőben fekszik, de közérzete jó, nem veszítette el a reményt, bízik abban, hogy hamarosan hazajöhet. A bukaresti törvényszék még mindig nem juttatta el a börtön vezetőségének azt az átiratot, amelyben Héjja egészségi állapotának felülvizsgálatát kérik. Volt felesége legközelebb október 7-én látogathatja meg Héjja Dezsőt. /(Iochom): Agache-ügy. Héjja Dezső bizakodik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./"
2001. szeptember 12.
"Szept. 7-én a csíkszeredai Xantus Géza aquatintáiból nyílt kiállítás a Pro Art Galériában Gyergyószentmiklóson. A sokszorosítható savmaratásos lemeztechnikával dolgozó művész kompozíciói többnyire jelképesek és gyakran bibliai vonatkozásúak. Xantus Géza római ösztöndíjas, tagja a rotterdami székhelyű Keresztény Művészek Egyesületének, és jelenleg a római Művészeit Akadémián folytatja tanulmányait. /Xantus Géza Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"
2001. szeptember 13.
"Szept. 12-én kezdődött Gyergyószentmiklóson a kisebbségi színházi kollokvium. A 16-ig tartó rendezvénysorozaton 15 társulat vesz részt. Szabó Tibor, a helyi Figura Színház igazgatója beszámolt arról, hogy meghívták az összes romániai magyar hivatásos társulatot, és két magántársulatot. Eljön a nagyszebeni és a temesvári német színház, egy székelyföldi román társulat, valamint a bukaresti állami zsidó színház. Egy helyi üzletember, Bencze Attila, és cége jóvoltából kioszthatják a legjobb előadásért, a legjobb rendezésért, a legjobb férfi és női alakításért járó díjakat, valamint a közönségdíjat. Romániában nyolc magyar színház működik önálló intézményként, vagy tagozatként: a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Állami Magyar Színház, valamint a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Fellép a két romániai magyar magántársulat, a nagyváradi Kiss Stúdió Színház, valamint a marosvásárhelyi Arteast Alapítvány Underground Társulata. Önálló műsorral jelentkezik a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes is. A kollokvium megrendezéséhez szükséges anyagi alapokat a román tájékoztatási minisztérium etnikumközi kapcsolatok hivatal pályázatán nyerték, további támogató a Kárpátok Eurorégió Fejlesztéséért Alap és a Hargita megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó Megyei Kulturális Közpon, Gyergyószentmiklós önkormányzata, valamint a Ben-Com-Mixt cég. /Kisebbségi színházi kollokvium Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2001. szeptember 14.
"Szept. 11-én Székelyudvarhelyen együttműködési szerződést írt alá az anyaországi Segítő Szent Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány, az Udvarhelyért Alapítvány, valamint a gyulafehérvári központú Egyházmegyei Caritashoz tartozó székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ. A Szent Jobb Alapítvány olyan betegeken segít, akiket felszereltség vagy szakmai kompetencia hiányában helyben - például Romániában - nem tudnak meggyógyítani. Az alapítvány képviselője, dr. Kalmár László elmondta: az együttműködési szerződés célja, hogy létrehozzanak Székelyudvarhelyen egy előszűrési szakmai központot. Ennek a szakmai központnak alapítottak egy szakmai kollégiumot, mely ma 16 szakorvosból áll. Ezek a szakorvosok - mindenki a maga szakterületén - elvégzik a betegek vizsgálatát, javaslatot tesznek és benyújtják a Szent Lukács Egészségügyi Központhoz, ahonnan egy alapos áttekintés után eljuttatják a Segítő Jobbhoz. /Bágyi Bencze Jakab Együttműködve a betegekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./ Dr. Kalmár László elmondta: 10 éves munka eredménye érik be az előszűrő központ létrejöttével, mert szükség van a szervezetek összefogására, új szervezési keret létrehozására. /Inczefi Tibor: Vége a "kurucos egyéni vállalkozásoknak" - a határon túli magyarok anyaországi gyógykezelésében! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"
2001. szeptember 14.
"A csíkszeredai börtönben interjút készítettek Héjja Dezsővel, az Agache-ügy egyik elitéltjével. Héjja Dezső mankóira támaszkodva fogadta az újságírót. Februárban volt a tizenkettedik műtéte. A börtönben nem kap gyógyszert, a felesége hozott be gyógyszert. A cellában öten vannak négy ágyban. Köszöni Katona Ádámnak, hogy felhívásban követelt amnesztiát részére. Tőkés László püspök küldött neki levelet, de az nyomtalanul eltűnt. /(Daczó Dénes): Látogatás Héjja Dezsőnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"
2001. szeptember 14.
"Nincs jelentős késés a csíkszeredai Hargita Szálló átalakításában, október 1-jén megnyithatják a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem campusát. A bejárattól nem messze cukrászda, kávézó kap helyet, mellette lesz egy egészségügyi részleg elkülönítővel, orvosi rendelővel, kezelővel és az ezek részét képező mellékhelyiségekkel. Ugyancsak a földszinten alakítanak ki három előadótermet, a nagyobbik aula, mellette a kisebbik amfiteátrum lesz. A félemeleten még öt előadóterem, az étkezde, konyha és egy informatikai szakterem kivitelezésén dolgoznak. Az első emeleten rendezik be az irodákat, a második és a hatodik szint között pedig bentlakás lesz: négy emeleten a diákoknak, az utolsó szinten pedig a tanároknak. A meglévő, elavult hőközpont mellé beszerelnek egy újat, az alsó három szinten lecserélik a csövezetet és a fűtőtesteket is. /Rédai Attila: Októberben nyitja kapuit az egyetem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"
2001. szeptember 14.
"Július 1-jétől Kálmán Ungvári Zsófia lett Hargita megye megbízott főtanfelügyelője, a nyugdíjba vonult Beder Tibor főtanfelügyelőt váltotta fel tisztségében ideiglenes jelleggel, míg a tanügyi tárca pályázatot ír ki a tisztség betöltésére. Felvázolta, milyen gondokkal szembesültek a tanév előkészítésekor. Nagyon sok iskolában kellett hirtelen igazgatóról gondoskodni, mert elment a volt igazgató, vagy beteg lett, vagy egyéb probléma adódott. Örömmel tapasztalta, hogy sok helyen a polgármester legalább olyan gonddal és ráfigyeléssel kezelte az iskola kérdését, mint az igazgató. A közösség magáénak tudja az iskolát, saját gondjaként kezeli. A kormány a tanszersegélyekre kormányrendeletet adott ki. Nagyon sok szülő nem tudta, hogy segélyt írásban kellett igényelni. Hargita megyében a segélyre jogosult a diákok 16 százaléka. A tanév szept. 15-én kezdődik. Lesz karácsonyi és húsvéti vakáció is. A választható órák száma csökkent az elmúlt évekhez viszonyítva, így csökkent a maximális óraszám is. Sok tanítói és óvónői állásba sikerült szakképzett pedagógusokat beállítani. Még mindig nagy a hiány a nyelvtanárokból, főként román- és angoltanárból, de szükség van magyartanárokra is. - A bérezés a gond a tanügyben. Ma egy kezdő tanári bér egy átlagos takarítónői fizetéssel egyezik meg. Ez nem vonzó egy diplomás fiatal számára. /Sarány István: A pedagógus segítőtárs a tanulásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./"
2001. szeptember 15.
"Szept. 15-én kezdődik tanév. Hargita megye 147 városi és 464 falusi környezetben lévő oktatási intézményében mintegy 64 ezer diák tanul - 12 200 gyerek román tannyelvű tagozaton és 51 800 magyar tagozaton. Átvehetik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége révén a magyar tannyelvű első osztályba iratkozott diákok az Apáczai Közalapítvány által felajánlott tanszercsomagokat, Hargita megyében szám szerint 3200 kisdiák. Úgyszintén kiosztják a rászoruló diákoknak a kormány által felajánlott tanszercsomagokat. A megyében mintegy 12 500 igényt összesítettek. /A harmadik évezred első tanévnyitója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./"
2001. szeptember 15.
"Serdülőkről serdülőknek ajánlja dr.Veress Albert Komisz kamasz /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét. /(Bíró Hajnal): Veress Albert: Komisz kamasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"
2001. szeptember 17.
"A hét végén ülésezett az RMDSZ Csíki Területi Képviselők Tanácsa. Megválasztották a TKT elnökét, miután Bíró Albin jelenlegi elnök bukaresti megbízatása során nem tölthet be politikai tisztséget. A tisztségre Ördög Imre csíkmadarasi küldöttet választották meg, alelnökké pedig Vígh Ádámot. Ráduly Róbert, a területi szervezet elnöke elmondta, az egyik leggyakoribb probléma az iskolai bútorok elavultsága, sok helyen 40-50-80 éves, padokban tanulnak a diákok. A felszólalók a szövetségi képviselők és szenátorok munkájával kapcsolatosan fogalmazták meg kritikus észrevételeiket. Dr. Szabó-Soós Klára arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanügyminiszter által kiadott körlevél szerint a következő tanévtől nem engedélyezik a szakoktatást az egyházi iskolákban, csak a teológiai jellegű képzést. Ráduly Róbert Kálmán elnök ígéretet tett: a miniszterelnöki látogatás során, amikor a küldöttségben jelen lesz a tanügyminiszter is, átadja az RMDSZ álláspontját a kérdéssel kapcsolatosan. A TKT, határozatában felszólította az RMDSZ országos vezetőségét, hogy tegyen meg minden Héjja Dezső érdekében, aki jelenleg a csíkszeredai börtönben raboskodik és súlyos beteg. /(Daczó Dénes: Héjja Dezső ügye is napirendre került. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"
2001. szeptember 17.
"Sajtóper indult Gál Éva Emese /Gyergyószentmiklós/ újságíró, a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen, továbbá Ábrahám Imre és Szabó Katalin, gyergyói, illetve csíkszeredai lapok munkatársai ellen is. Valamennyi per erdőügyek miatt indult, és többnyire az Erdészeti Hivatal magas beosztású, Hargita megyei emberei a feljelentők. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete kiállt amellett, hogy a megjelent cikkek, illetve interjúk (Romániai Magyar Szó 2000. október 20., november 4-5., 22., 23., 24.) megfelelnek a szakmai követelményeknek. A feljelentő által kifogásolt interjúrészletek nem az újságíró, hanem a nyilatkozó parlamenti képviselő, Garda Dezső felelősségvállalásával jelentek meg. A feljelentők cenzúrát óhajtanak, Az igazság vagy az adatok megcsonkítását követelő véleményt az újságíró-egyesület nem támogathatja. /A sajtószabadság védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"
2001. szeptember 17.
"ARAM /Magyar Örmények Romániai Szövetsége/ néven új örménymagyar civil szervezet létrehozását jelentették be szept. 15-én Kolozsváron. Az örmény kötődésű romániai magyar civil szervezetek által alapított ARAM tagjai szerint a Romániai Örmények Szövetsége kizárólag az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg a katolikus magyarörményeket figyelmen kívül hagyja. A romániai örmény szervezetek között dúló konfliktusok miatt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, örmény apostoli kormányzó lemondott a hétvégi konferencia fővédnökségéről. A hét szervezet által alapított ARAM a Romániai Örmények Szövetsége (UAR) ellenpólusa kíván lenni, amely az örménymagyarok véleménye szerint Varujan Vosganian irányítása alatt csak az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg az előbbiekét teljesen figyelmen kívül hagyja. Az új civil szervezet megalapítását a 4. jubileumi örménymagyar konferencián jelentette be Sebesi Karen Attila, a szervezet vezetőségi tagja. A háromnapos kolozsvári konferencia alatt - amelyen erdélyi és magyarországi örmény szervezetek képviselői vettek részt - azokról az örménymagyarokról hangzottak el előadások, akik nagyban hozzájárultak az egyetemes magyar kultúra fejlődéséhez. Az érsek levélben értesítette a konferencia szervezőit, hogy visszakozik szentszéki apostoli kormányzói kinevezésének tartalmához (amely szerint tisztán lelkipásztori feladatai vannak az erdélyi örmény katolikus közösséggel szemben), és leszögezte, a jövőben nem vállal fővédnökséget "nem tisztán egyházi rendezvényeken". Sebesi Karen Attila szerint a nyáron Szamosújváron megrendezett Világosító Szent Gergely-napi ünnepen két helyi RMDSZ-tisztségviselő meggátolta a magyarokat abban, hogy Jakubinyi érsekkel találkozzanak, ehelyett Varujan Vosganiant "pátyolgatták". Esztegár János és Debreceni János szamosújvári önkormányzati képviselők ugyanis akkor - bizonyos rendelkezésekre hivatkozva - nem engedték be a magyarországi örmény közösségek küldötteit az ünnepség utáni ebédkor az étterembe. A Gergely-napi búcsún a Varujan Vosganian vezette románörmény küldöttséget díszvendégként fogadta a szamosújvári ortodox örmény közösség, míg a magyarországi vendégeket egy pincében ebédeltették meg. Sebesi Karen Attila tűrhetetlennek nevezte azt az állapotot, hogy RMDSZ-tisztségviselők "lepaktálnak" az UAR, egyben a Jobboldali Erők Szövetsége vezetőjével, Varujan Vosganiannal, aki többször is kirohant a romániai magyarság ellen. A mostani ünnepség megrendezése érdekében támogatásért folyamodtak Vosganianhoz. Nem érkezett válasz, sőt azt is letagadta, hogy egyáltalán megkapta volna a levelet. Az új örménymagyar szövetséget az Arménia Örménymagyar Baráti Társaság (Kolozsvár), a Pro Arménia Alapítvány (Szamosújvár), a Téka Művelődési Alapítvány (Szamosújvár), az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Szülőfalum Alapítvány (Ördöngösfüzes), az Örmény Alapítvány (Erzsébetváros) és a Szentháromság Alapítvány (Csíkszereda) tagjai hozták létre. /Lázár Lehel: Nem kell az ortodox "érdekképviselet". = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./"
2001. szeptember 17.
"Napvilágot látott Veress Dániel "Benned róvom erdélyi adómat". Németh László és Veress Dániel levélváltása 1959-1975. /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001/ című kötet. Kordokumentum ez a levélváltás, annál is inkább, mert Erdélyből Veress Dániel volt az egyetlen olyan író, akivel Németh László - 1959-ben történt megismerkedésük óta - folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Veress Dániel két kisesszében is megemlékezik a személyes találkozásokról és Németh László erdélyi útjáról, amelyen Marosvásárhelytől Korondig, Sepsiszentgyörgyig és Váradig ő is elkísérte. /Veress Dániel: "Benned róvom erdélyi adómat". Németh László és Veress Dániel levélváltása 1959-1975. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./"
2001. szeptember 17.
"Szept. 17-én Csíkszeredán bemutatják a Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ gondozásában megjelent köteteket: Kozma Mária: Csillala mester; Benedek Elek: Selyemrét; Veress Dániel: "Benned róvom erdélyi adómat" - Németh László és Veress Dániel levélváltása 1959-1975; Rab János: Népi növényismeret a Gyergyói-medencében; dr. Veress Albert: Komisz kamasz - Serdülőkről serdülőknek, de nem csak... /Könyvbemutató a Kriterion Házban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./"
2001. szeptember 18.
"Szept. 17-én Adrian Nastase miniszterelnök a kíséretében lévő személyekkel - Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Serban Mihailescu kormányfőtitkár, valamint népes újságíróküldöttség - egy óra késéssel érkezett Csíkszeredába. A kormányfő fogadta a katonai tiszteletadást, majd az Octavian Goga Főgimnáziumba indult, a román gimnáziumból pedig a Márton Áron Gimnáziumban tett látogatást. Az etnikumközi és a generációk közötti párbeszéd társadalma kell legyünk - hangsúlyozta a kormányfő. Nastase felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy zárjanak ki körükből mindenféle szélsőséges egyént vagy megnyilvánulást, a bölcsesség és az etnikai másság elismerése legyen a jellemző. Mindkét iskolában megtekintette az oktatási minisztérium által kezdeményezett, az iskolák számítógépekkel való ellátását célzó program részeként kapott számítógépekkel berendezett informatikai laboratóriumot, illetve könyvadományt nyújtott át az iskolák könyvtárának. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója románul és magyarul köszöntötte a vendégeket. Nastase hangsúlyozta a román nyelv mint hivatalos nyelv fontosságát. - Hargita megye mindeddig kimaradt a nagyobb infrastruktúra-fejlesztési programokból - fejtette ki Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke a kormányfőnek és kíséretének, majd vázolta a szükségleteket. Hasonló gondokat vetett fel Demeter János háromszéki megyeelnök is. Horia Granma háromszéki prefektus azt vetette fel, nincs elegendő romántanár. Javasolta, hogy az oktatási tárca támogassa brassói egyetemek román nyelvtanárképző kihelyezett tagozatainak létesítését Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. - Másként értelmezünk közös szavakat - hangsúlyozta hozzászólásában Ráduly Róbert parlamenti képviselő, példaként az autonómia fogalmát említve. Nastase a felvetett kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyénileg kell elbírálni valamennyit. A sajtótájékoztatón Adrian Nastase elmondta: a csángó-ügynek túl sok a fogadatlan prókátora, a magyar oktatás kérdése a Csángóföldön pedig túlpolitizált. Véleménye szerint a csángók nem igénylik azt. /Sarány István: Csíkszeredában járt Adrian Nastase kormányfő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"
2001. szeptember 18.
"A Kisebbségi Színházak Kollokviumán, Gyergyószentmiklóson kiosztották a díjakat. A legjobb előadásért járó díjat a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznak ítélték oda Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című románcának Bocsárdi László rendezte változatáért. A legjobb rendezésért Bocsárdi Lászlót díjazták. A legjobb férfi szereplőnek felajánlott díjat Váta Lorándnak (Sepsiszentgyörgy-Marosvásárhely) ítélték, a női alakításért Ioana Gajdó (sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház) kapott díjat. Különdíjat adtak a kolozsvári Nemzeti Színháznak és a Csíki Játékszínnek. A kritikusok különdíját a temesvári Csiky Gergely Színháznak ítélték. A közönségdíjat a Figura Stúdió Színház kapta a Petőfi Sándor A helység kalapácsa című vígeposz előadásáért. /Bajna György: Kiosztották a díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"
2001. szeptember 18.
"Az erdélyi magyar szerzetesrendeket 1949-ben oszlatta fel a hatalom. A mikházi ferences szerzeteseket kényszerlakhelyre, Esztelnekre vitték. Spielmann Mihály, a Teleki Téka kutató főkönyvtárosa elmesélte, mi lett a mikházi rendház értékes könyvtárának sorsa. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtár leltárkönyve tanúsága szerint 1952. január 31-én bejegyezték a Mikházáról átszállított könyvállomány. A leltárkönyvben 1292 kötetről van szó, de ez valamivel több könyvet is jelent, mert a többkötetes munkák is ide kerültek. A mikházi zárda könyvtárából elszállított nyomtatványok külön állományként vannak nyilvántartva. A könyvanyag legnagyobb része XVI- XVII. századi nyomtatvány, frissebb kiadványokból kevés van a Telekiben, valószínűleg a megyei könyvtárban tartják nyilván azokat. A könyvállomány feldolgozásra került, ezek a könyvtár nemrég megjelent XVI. századi nyomtatványainak katalógusában vannak, minden alkalommal feltüntetve a tulajdonos is. Szinte kizárólag latin nyelvű könyvállományról van szó, egy-két szerb, egy-két görög nyelvű nyomtatvány is előfordult, de vannak magyar nyelvű könyvek is, elsősorban Pázmány Péter munkái, Kájoni János által összeállított énekeskönyv. A csíksomlyói nyomtatványok Mikházára is lekerültek, a dévai ferences kolostorból, Gyulafehérvárról, de még a bákói ferences klastromból is jutott el a mikházi kolostor könyvtárába nyomtatvány, mert tudjuk, hogy nem csak csíksomlyói, hanem a mikházi ferencesek is felvállalták a csángóföldi magyarság lelki-gondozását. - Nem lehet tudni, mi történt a kéziratos könyvekkel. Ezek 1947-48-ban elkerültek a kolostorból, amikor az összes erdélyi ferences rendházakban a nagy értékeket elrejtették a szerzetesrend várható feloszlatása előtt. Ezek a könyvek Székelyudvarhelyre kerültek, a ferences kolostorba, onnan kerültek elő a nyolcvanas évek derekán, vagy Csíkszeredában találhatók. /(lokodi): Hová lett a mikházi ferencesek könyvtára? =Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./"
2001. szeptember 19.
"A szept. 17-én megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásáron a Kárpát-medencei magyar vállalkozások bemutatkozását elsődlegesen az Új Kézfogás Közalapítvány támogatja. Idén 114 Kárpát-medencei magyar vállalkozás kapott itt helyet, Romániából 45 vállalkozás van jelen, Szlovákiából 20, Szlovéniából 16, Jugoszláviából 15, Horvátországból 11 és Ukrajnából 7. Romániából a három kollektív szervező: a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége Kolozsvárról, a Pacplast Kft. Marosvásárhelyről és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov). A székelyföldiek fele, 12 Sepsiszentgyörgyről jött, hat Kézdivásárhelyről és egy-egy vállalkozó Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Illyefalváról, Bodokról és Kovásznáról. /(Guther M. Ilona): Magyar Világ 2001. Mire vállalkoznak a Kárpát-medencei magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"
2001. szeptember 19.
"A Romániai Írószövetség szept. 17-én adta át a tavalyi irodalmi díjakat. A román irodalom nagyjainak szóló díjak mellett a nemzetiségi irodalom alkotóit is kaptak díjat. A magyar irodalom két képviselője részesült elismerésében: Domokos Géza Igevár című írásával (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda és Polis Könykiadó, Kolozsvár), valamint Dávid Gyula: Erélyi irodalom. Világirodalom (Pallas-Akadémia, Csíkszerda). /Két magyar írószövetségi díjas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"
2001. szeptember 19.
"Adrian Nastase miniszterelnök székelyföldi látogatása során Csíkszeredában ismét napirendre került a háromszéki kistérségi társulások kérdése. Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke szóvá tette, hogy Háromszéken hónapok óta nem sikerült a prefektúrával tisztáznia a kérdést. A kisrégiós tervek az előző kormánybiztos miatt dőltek dugába, ugyanis a prefektúra tizenegy helyi tanácsi határozatot támadott meg a közigazgatási bíróságon, és a pereket sorozatosan megnyerte. Horia Grama, az új prefektus fenntartja elődje álláspontját. Bár minden alkalommal hangsúlyozza, nem akar gátat vetni a térség fejlődésének, kötelessége a törvény betartásának ellenőrzése. Demeter János elmondta, szept. 17-én megegyezett Octav Cozmanca közigazgatási miniszterrel, hogy szept. 19-én Bukarestben tárgyalnak a kérdésről. /Farkas Réka: Minisztérium dönt a kérdésben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./"
2001. szeptember 19.
"Napvilágot látott Oláh Sándor: Csendes csatatér /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001- Múltunk-sorozat/ című könyve. A könyv az ötvenes évek és a kollektivizálás időszakát mutatta be írott és szóbeli források alapján. A Homoród mentére szorítkoznak az adatok, mégis érvényesek egész Székelyföldre. Az állam és a társadalom rejtett harcáról volt szó, közölte a szerző. Elmondta, hogy a Teleki László kutatómunkáját egyéves ösztöndíjjal támogatták. A levéltári munkája idején egyetlen dossziét sem találta, amelyet még valaki kutatott volna. Nincs a korszakra vonatkozó szakirodalom, a korszakot feldolgozó társadalomtörténeti munka. /Ferencz Imre: Könyv a kollektivizálásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./"
2001. szeptember 20.
"A Magyarok Székelyföldi Társasága két állásfoglalást adott ki. Az egyikben a társaság elnöksége "együttérzését fejezi ki a jogtalanul elítélt Héjja Dezső és Reiner Anton csíkszeredai börtönben fogva tartott székely testvéreink iránt", "nemzeti közösségünk elleni támadás" újabb megnyilvánulásának nevezve bebörtönzésüket. "Felkérjük székely honfitársainkat, hogy vállaljanak erkölcsi közösséget az elítéltekkel." A testület másik állásfoglalása "aggodalommal veszi tudomásul a státustörvény körül kialakult helyzetet". "Nem tartjuk demokratikus eljárásnak, hogy az általunk is megválasztott kormány a romániai magyarság megkérdezése nélkül dönt a bennünket érintő sorskérdésekben" - áll a dokumentumban. A Magyarok Székelyföldi Társasága felhívja a magyar történelmi egyházak és a "magyarságunkat képviselő" valamennyi civil szervezet figyelmét, hogy "megfelelőképpen képviseljék népünk álláspontját ebben a kérdésben, és hassanak oda, hogy mindezek érvényesüljenek az egyeztetés során". /Erkölcsi közösség vállalása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./"
2001. szeptember 20.
"A kisebbségi színházak kollokviuma alkalmából tárlat nyílt Gyergyószentmiklóson, a Figura Galériában, Lenkefi Deák Réka tűzzománcaiból. A kiállítóművész a szatmárnémeti Északi Színház díszlet- és jelmeztervezője; jóvoltából a színházi fesztivál különdíjasai egy-egy tűzzománc birtokosaivá váltak. Szept. 15-én Csata Jenő csíkszeredai képzőművész munkáiból nyílt kiállítás a Négyes Motel nagytermében, a Borsos Miklós Művészetért Alapítvány szervezésében. /Kiállítások Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"
2001. szeptember 20.
"Német és román nyelven is megjelent Gáll Mátyás Vízválasztók /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című visszaemlékezése, melyet magyarra Hajdú Farkas-Zoltán fordított. A szerző saját élete tükrében az erdélyi zsidók két világháború közötti s azutáni szenvedéseinek, útkeresésének állított emléket. Illegalista kommunistaként, a haláltábor túlélőjeként, majd magas rangú pártaktivistaként, később újságíróként szemtanúja volt a történteknek, a koncepciós pereknek. Gáll Mátyás - a valamikori meggyőződéses kommunista, az Izraelbe emigrált erdélyi zsidó - végül Németországban talált otthonra. /Gáll Mátyás: Vízválasztók. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./"